Ezt tanulja a kölyök, ha külföldön akar állást!

Zanza!

Közhely vagy sem, de az fix, hogy fogy a magyar, aki teheti elhúz Ausztriába, Németországba és Angliába. A KSH áprilisban készült felmérése szerint az elmúlt 3 évben 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma, ami évente, körülbelül 31,5 ezer kivándorlót jelent, vagyis olyan embert, aki egy évnél tovább szándékozik külföldön maradni.

A KSH által kiadott Demográfiai portré 2015 becslése szerint, pedig 2060-ra közel 2 millió fővel lesz kevesebb Magyarország népessége. A felmérésben nem szerepelnek azonban az ingázók, és az a megközelítőleg félmillió ember sem, akik már huzamosabb ideje külföldön tengeti napjait.  A Max-Service munkaerő közvetítő iroda segítségével készített felmérésből kiderül, mely szakmákra pályázhatnak jó eséllyel a kivándorló magyarok.

Sík Endre, a Tárki kutatója a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, hogy egy nyitott munkaerőpiacon, - különösen egyes szakmákban – ötszörös jövedelemkülönbségek mellett a fiatalokat akkor sem lehetne hazacsábítani, ha itthon kiszámítható, stabil környezet lenne.

Ezeket tanulja a gyerek, ha külföldre menne

Angliába első sorban a magasan kvalifikált, nyelveket beszélő diplomás pályakezdő fiatalok mennek,de a szakmunkások is megtalálják kinn számításaikat. Sokan vendéglátósként kezdik a képzettebbek közül is. Főleg a kávézói munka, ami nagyon keresett, és ahol a legkönnyebb elhelyezkedni. Emellett még a pincéreket, konyhai kisegítőket, autómosókat, ruhatisztítókat és varrónőket is szívesen látják, akik a minimálbér mellett is átlagosan háromszor többet keresnek, mint itthon.

Németországban is hasonló a helyzet, azzal az apró különbséggel, hogy a szakmunkások sikeresebben pályáznak németországi állásokra. Főleg a víz-, gáz-, fűtésszerelők, villanyszerelők, asztalosok,szobafestők, burkolók, sőt a segédmunkások is jól járnak, ha kiutaznak. Ha még nyelvtudással és szakmai tapasztalattal is rendelkeznek, akkor szinte biztosan találnak munkát. Az egyik legfelkapottabb munka, amihez elegendő a német nyelvtudás, háziasság és rengeteg empátia, a házi ápolói állások. A németek megbecsülik a precíz, biztos munkavégzést, ezt mindenekelőtt érdemes észben tartani.

Fotó: Ulrich Baumgarten / Europress / Getty

Ausztriában a festők, villanyszerelők, víz-gáz-fűtésszerelők, zsaluzóácsok, asztalosok, tetőfedők, burkolók, bádogosok járhatnak jól, úgy, hogy még a szállást, ellátást is biztosítják számukra. Ebben az országban nincs olyan nagy munkaerő verseny, azonban a bérezés itt is a szakmai tapasztalaton múlik. Ausztriában a magyarok között inkább a szezonális illetve az ingázó munka népszerű. Elhelyezkedésének köszönhetően, sokan megtehetik, hogy hazajárjanak családjukhoz hétvégente.

A vendéglátósok illetve kisegítők biztosan találnak állást, bár azt jó tudni, hogy a munka adottságaiból kifolyólag nekik ritkán van lehetőségük hazajárni, mivel éjjel-nappal dolgozni kell.

A külföldön boldoguláshoz kétségkívül sok munkára van szükség, viszont aki kitartó, egy-két éven belül feljebb tornázhatja magát a ranglétrán, és elérheti az adott országban jellemző átlagkeresetet. Ez így van Ausztriában, Németországban, Angliában, és Svájcban is, ami magyar viszonylatban magasan az átlagkereset felett van. Egy átlagos svájci havi bére például nettó 5000 frank körül van, ami kb. másfél millió forintnak felel meg.

És, hogy mit jelentenek ezeknek az országoknak a bevándorlók? A kimutatások szerint több bevételt. 

A külföldi  EU-munkavállalók  2001 és  2011 között több mint  20 milliárd  fonttal  (csaknem 8 ezermilliárd forinttal) járultak hozzá a brit közfinanszírozási rendszer bevételéhez, Christian Dustman és Tommaso  Frattini,  a  londoni  egyetem  munkatársai  szerint.  Mindemellett  olyan  mennyiségű  és minőségű  szaktudást  hoztak  magukkal,  amellyel  hatalmas  oktatási  költséget  spóroltak  Nagy-Britanniának. 

Ugyanez  elmondható  Németországról  és  Ausztriáról  is,  a  magyarok  fő  célpontországairól.  Németországban  fejenként  évi  egymillió  forinttal  többet  adóznak  az  ott  élő külföldi állampolgárok, mint amennyi szociális támogatásban részesülnek.

A különböző Európai fizetésekről gondolkodva itt egy táblázat, amely az európai átlagos béreket (egy, gyerek nélküli személy esetén) hasonlítja, ebből számunkra nyilván külön érdekes a Visegrádi országok pályája. Akit ennél részletesebb adatok is érdekelnek, annak  minden tíz évre visszamenőleg a számok itt találhatóak, az annual net earnings fülre kell kattintani, és ott az adatokat a 100AW-re állítani, a teljes széles táblázat nem fért be.

Éves átlagos fizetés, euró 2005 2008 2011 2014
Eu 28 ország 21,266 21,548 21,454 :
Belgium 21,273 23,405 25,520 26,794
Bulgária 1,551 2,615 3,396 :
Csehország 5,587 8,346 9,101 8,711
Dánia 25,393 28,480 31,656 33,020
Németország 22,363 24,015 26,088 27,782
Észtország : 494 8,324 9,991
Írország 24,547 28,011 26,508 27,413
Görögország 11,791 13,480 17,084 15,145
Spanyolország 16,433 18,765 19,892 20,150
Franciaország 21,661 24,213 25,582 26,687
Horvátország : : : :
Olaszország 17,602 18,918 19,991 20,834
Ciprus 18,870 : : :
Lettország 3,010 5,876 5,910 :
Litvánia 3,137 5,667 5,401 :
Luxemburg 31,173 34,150 36,278 38,254
Magyarország 4,860 5,735 6,110 6,385
Málta 5,144 13,936 16,140 :
Hollandia 26,118 28,977 31,612 33,525
Ausztria 22,784 24,492 26,376 27,843
Lengyelország 4,965 7,195 7,055 7,614
Portugália 10,983 12,884 12,435 12,683
Románia 2,330 3,960 4,234 :
Szlovénia : 10,557 11,568 11,926
Szlovákia : 6,808 7,405 7,977
Finnország 22,517 26,026 28,422 29,755
Svédország 23,388 26,790 31,254 33,907
Egyesült Királyság 32,450 31,197 29,585 33,723
Izland 38,019 27,557 24,778 31,619
Blogmustra