SZÜLŐSÉG

Lombikprogram férfiszemmel

2015. június 24., szerda 20:41

Amikor egy párnak nem jön össze a gyerekáldás, akkor az embernek még attól is összeszorul a torka, ha a történetüket olvassa. Amikor pedig át is kell élje, akkor nem csak a lelki teherrel, hanem a kiszolgáltatottság érzésével és a súlyos anyagi megterheléssel is szembesülnie kell.

shutterstock 246872125

Persze, ha valaki nagyon akar valamit, akkor vállalja annak következményeit is, és az odáig vezető rögös utat. A kérdés csupán az, hogy valóban ennyire rögösnek és drágának kell lennie annak az útnak? Vagy a rendszer nem tökéletes, esetleg a bekerülők jutnak a tűréshatáruk végére, mire a lombikprogram lehetősége felcsillan?

Lelki oldal

Ez az a rész, amiről igazából senki sem tehet. Hiába az összes orvos minden együttérzése, az embernek magának kell megbirkóznia a gondolattal, hogy nem képes valamire, amire a többség igen. Ez talán a férfiak esetében valamivel könnyebb, de a nőknek hatalmas trauma.

Ha ezen sikerül is túllendülni, akkor is ott van még a termékenységi klinikák várója. Az ember felszívja magát, és úgy dönt, mostantól csak a célra koncentrál, és nem fog elkeseredni. Azután belép egy ilyen váróba, és azt látja, hogy párok aggódó arccal, sokszor kisírt szemekkel kuporognak a székeken, és várják a dokik ítéletét: van-e még remény.

Szóval, ha ne adj' isten valaki oda keveredik, hogy kénytelen ilyen módon biztosítani a trónöröklést, akkor készüljön fel egy rakás vicces videóval, gyönyörű mesekönyvvel és hasonlóan szívmelengető dolgokkal, különben folyamatosan a depresszió pengeélén fog egyensúlyozni.

Ebben a helyzetben nincs senki, akire támaszkodni lehetne. A barátok és a család rengeteg dologban tudnak segíteni, de ebben, vagyis a lelki részében nem. Ezt csak a partner érti meg, csak ő érzi át, és hát valljuk be, ebben az esetben a vak vezet világtalant esete áll fenn: a férfinek kellene vigasztalnia a nőt úgy, hogy sokszor még ő is nehezen birkózik meg a feladattal.

Azért van jó hír is. Azok a párok, akik már végigmentek ezen az úton, egybehangzóan állítják, ha sikerül együtt legyűrni a démonokat, a kapcsolat megerősödve kerül ki  a csatákból, és érdekes módon ez nem attól függ, végül lett-e baba a családban, vagy sem.

A pénz és a gyanakvás

Ha az ember túlteszi magát a „kezdeti” elkeseredésen, akkor kezdhet aggódni az anyagiakon. Egy lombikprogram akár milliós nagyságrendet is elérhet, annak ellenére, hogy a dolog elméletileg OEP finanszírozott. Ugyanis a folyamat vizsgálatokkal kezdődik, még akkor is, ha az ember papírral áll elő, hogy javasolják számára a lombikot. Ha a nővel van a gond, akkor némileg bonyolultabb a dolog, férfiak esetében csak az anyag minősége, vagy mennyisége lehet a problémás. Ha pedig ez a helyzet, akkor azt ellenőrizni szokták.

Az előirányzott spermaszám, mely alatt a lombikot javasolják 5 millió, de igazság szerint 15 millió alatt a természetes megtermékenyülés valószínűsége egy éven belül 5 százalék alatt van, vagyis nem nagyon érdemes reménykedni. Ám a két érték között lehet próbálkozni az inszeminációval. A folyamat alatt a leadott anyagot a dokik megtisztítják, felturbózzák, és úgy juttatják a célzóna közelébe.

Vagyis a természetes folyamatra kicsit rásegítve dolgoznak. A javítás pedig vitaminokkal és olyan anyagokkal történik, amitől mozgékonyabbak, energikusabbak lesznek a kis fickók. De többen ettől sem lesznek, vagyis az inszemináció sikere is kétséges. Ugyanakkor ez elhúzódó folyamat, hiszen lombik előtt 6 próbálkozást is meg kell ejteni. Az ember meg inkább belemegy, és megcsináltatja, hátha így kevesebb hormoninjekcióval is megúszhatják a babát.

shutterstock 174198530

Természetesen az inszemináció nincs ingyen, és ez az a pont, amikor az emberben felmerül a manipuláció lehetősége. Hiszen a spermaszám valahogy mindig a határon mozog, és indokolt az inszem, attól függetlenül, hogy előzőleg a kis fickók csoportja messze nem érte el a 15 milliós határt.

De ha ezen túl is teszi magát az ember, akkor is számolnia kell azzal, hogy a gyógyszerek támogatása nem 100 százalékos, és a vizsgálatokat is meg fogja csináltatni magánintézményben, ha egy egyszerű EKG miatt nem akar 3 hónapot várni (ami ugye tovább csúsztatja a dolgot, még több feszültség, még több várakozással).

Kivizsgálás és mellélövés

Amikor minden megvan, az inszeminációk sikertelenségén is túltette megát az ember, és eljut addig, hogy végre beültetik a megtermékenyített petesejtet, akkor jön a rettegés. Nem egy történetből kiderül ugyanis, hogy a remények néhány hét alatt szertefoszlanak, mivel a sejtcsomó kilökődik. A vicc az, hogy sok esetben ez elkerülhető lenne, ha a hiszteroszkópia, vagyis a méhtükrözés (a vizsgálat során a méh helyzetét, az abban lévő összenövéseket és a petevezetőknél lévő áramlást vizsgálják) előbb megtörténne, mint a harmadik sikertelen lombik (bár az állam 5-öt finanszíroz, tehát miért is kellene annyira odafigyelni?).

Persze tisztelet a kivételnek, nem mindenhol ez a rendszer, de vajon miért nem kötelező minden olyan vizsgálat még a beültetés előtt, amivel kideríthető, ha valami gond van?

Ehelyett marad a rettegés, és a gyomorgörcs, amikor az ember azt látja, hogy a fiatal nő a harmadik beültetés után magasra szegett fejjel megy ki a váróból, beül az autójába, majd ott keserves zokogásban tör ki.

Valahogy az az érzésem, hogy a mesterséges megtermékenyítés folyamatának lelki oldala nem kap elég hangsúlyt, pláne támogatást. Mintha nem lenne olyan nagy gond, ha a leendő kismama, és persze az apuka is olyan (esetleg maradandó) lelki sebeket szenved, amikkel meg kell tanulnia együtt élni.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.06.24 20:42:32Ryan O'Brien

    Tudnék erről mesélni

  • 2015.06.25 06:53:38CuCu

    Hat ja...es vannak azok akik tudjak hogy minden nap szamit mert mindketten kozel a 40 hez es inkabb a maganpraxisok kazanjat futjuk a penzunkel...3 eve. Itt ugye egy evben akar 4x is neki lehet futni a lombiknak. Egy jobb auto araert egy ev alatt ;)
    A nagyobb baj az mikor mar ugy megyunk oda hogy leszarjuk, ez nem fog sikerulni...

  • 2015.06.25 10:55:48tzi

    Erről valaki írhatna nekem... mármint, hogy egész pontosan hogyan zajlik a dolog..úgy az emberi oldalról. Mert az ilyen-olyan intézmények lapján minden sánsájn meg heppinessz odamégy és pikkpákk és minden juppí de senki se mondja el, mire lehet számítani :(

  • 2015.06.25 11:23:19egy-siraso

    szar

  • 2015.06.25 11:43:47decy

    Én nagyon sok vizsgálaton túlestem, de korántsem mindenen. A második sikertelen után kérdeztem, hogy ok, de mi lehet a baj, milyen vizsgálatok kellenének még, erre az orvos azt mondta, hát vannak még, de azokat csak a harmadik sikertelen után szokták javasolni. De ha nagyon akarom megcsináltathatom....
    Persze mind fizetős és nem is kevés pénz!!!

  • 2015.06.25 15:27:02deruyter

    Ez az egész piac baromi átláthatatlan, akár a magánról akár az államiról beszélünk. Szerintem az állami tragikus, persze olcsóbb.
    Megvan az a "bája", hogy az orvos itt nem tud hibázni, mert ha valakinek minden vizsgálat ellenére sem jön össze a gyerek, akkor is annyit mondanak, hogy "nem tudjuk mi az oka". Kész passz.
    És egyetértek a hozzászólókkal, hogy valahogy az egész úgy van kitalálva, hogy legalább kétszer annyi ideig tartson a folyamat és többszörösébe kerüljön mint kellene. Én is találkoztam olyannal, hogy közben derült ki egyes vizsgálatokról, hogy még az is jó lett volna. Jelenleg az egész úgy néz ki, hogy még ha értelmes, tájékozott ember is vagy többnyire kiszolgáltatottan botladozol ide-oda a folyamatban. Például fogalmad sem lehet róla, hogy melyik orvos /klinika mennyire szakavatott vagy melyik milyen eljárásokat, diagnosztikai módzsreket követ.

  • 2015.06.25 20:48:03NMaria

    Sajna én is tudnék mit írni erröl! A VOLT ORVOSUNK AKKOR EGY SZAKADT FORDAL JÁRT, MAA 740 ES B.M.V. VEL! Nemsok pénünk volt, de kb a három beavatkozásra 2 milla ment el! Ausztriából behozatozz gyógyszerek, inyekciók, stb! Plusz még a dokinak a plussz pénz! Ami minimum volt fél milla!

  • 2015.06.25 20:53:22NMaria

    Budapesti intézet! AKKOR! Meg sem vizsgál, csak az aszisztens beszélget veled! kb 25 perc az egész! 8 ezer forint! stb!

  • 2015.06.25 21:23:10Almalé

    A saját tapasztalat, férfiszemmel, 8 év, 4 intézmény és két "kismama-jelölt" után : nem működik.
    Az állami egy szóval: katasztrófa. Sorállás az udvaron a boncterem előtt, várakozás szűk folyosón, a doki a magánrendelésére irányít, petevezeték átjárhatóságkor leejtik a leendő anyukát a vizsgálóasztalról, stb. Abbahagytuk, elkeseredettség, veszekedés, válás.
    Második menet, új pár, új remények ( a probléma velem van), magánklinika. Nem érdekel senkit, hogy nekem mi bajom, csináljuk, haladjunk, szúrjunk, tömjük hormonnal, jöjjön a pénzt. Annyira kiérzik a profitszag, hogy szerintem az ötödik próbálkozásig nem is érdekli őket a siker.

  • 2015.06.25 21:23:27Almalé

    Álságos rendszer : államilag támogatott, de nem sikerdíjas! Az állam ugyan támogatja, de csak annyira, hogy 12-13 hónapos a várólista (pedig kellene a sok gyerek a stadionokba!). Szinte biztos, hogy kifutsz az időből, mire legalább ötször sorrakerülsz. Ha valaki feszegeti a sikerszázalékokat, hogy miért is olyan alacsonyak, akkor azt beperelik, tönkreteszik (lásd Somody Imre cége). Én előírnám a sikerszámokat a támogatáshoz, aztán hadd hulljon a férgese. De addig egyáltalán nem tűnnek érdekeltnek, sőt !!!
    A beavatkozásról : ha valaki végigüli a kötelező oktatást, rájön, hogy az egész egy kiforratlan, találgatáson alapuló tudományág, egy emberkisérlet. Hiába a sok év tapasztalat, sok mindenre azt a választ adják, hogy fogalmuk sincs, hogyan működik a folyamat ez-és-ez része, az "csoda". A tájékoztatás a mellékhatásokról, veszélyekről is, na az meg horror. Ott olyan magas rizikó-százalékokat mondanak, hogy ép eszű ember nem teszi ki a párját vagy a születendő gyerekét ilyennek. Akkor inkább örökbefogadok egy afrikai kisgyereket.
    Szóval férfiszemmel : elkeserítő. Ha a probléma veled van, a párod előbb-utóbb úgyis téged hibáztat, és soha nem lesz olyan eltökélt, hogy végigcsinálja, mint hogyha vele lenne a baj. Az anyai ösztön el fogja űzni. Inkább add fel most, mert egy csomó idődbe és pénzedbe fog kerülni, és végül úgyis egyedül maradsz...

  • 2015.06.25 21:38:48gumirocker

    2 próbálkozás, 40-en éppen túl. 2x iszonyatosan feszült 2 hónap, injekció beadása két hétig minden nap.... és aztán a leszívás és a beültetés - aztán reménykedő 2 hét..... aztán utána lezuhantunk kicsit a padlóra..... Előszörre nem sikerült.... másodszorra még kevesebb petesejt, nagyobb hormonadag után. Harmadszorra már nem próbálkoztunk.Doki őszinte volt előszörre is, 10%-os esélyt mondott, direkt rákérdezést követően. Mondtuk neki, hogy szembe tudunk nézni vele, mondja meg őszintén, hogy mennyi az esély rá. Megmondta. Szembenéztünk, elsirattuk a múló időt. Azóta is ha látunk kicsi, fürtös, barna hajú kislányt, akkor valami belül fájdalmasan mozdul bennünk.

  • 2015.06.25 21:52:31Almalé

    @gumirocker :
    Most majd az jön, hogy költözni kell mert "a környéken túl sok a gyerek", a családos ismerősök elmaradoznak, sőt akár régi barátságok végének az oka lesz, hogy nekik gyerekük született...
    Sajnos.
    Együttérzek!

  • 2015.06.25 22:13:11gumirocker

    Almalé: Nem így történt.... családos barátaink is vannak.... egyiküknek 6 éve született kislányuk..... akkor, amikor mi is próbálkoztunk. Mivel a doki előszörre is közölte a valós esélyeket, így nem tápláltunk vérmes reményeket. Szerintem sokaknak az is könnyebbséget jelentene, ha kb, annyira pontosan tudnák az esélyeiket, mint mi tudtuk.

    Másik, amit én láttam és leszűrtem: ott keletkeznek kapcsolati problémák inkább, ahol a pár hölgy tagja erre tesz fel mindent, hogy ha ez sikerül, akkor az élete is sikeres lesz és/vagy rendbe jön. Ahol ez nem így van, ott talán könnyebben vészelik át a lombik sikertelenségét....... de ezt az elméletemet erős fenntartásokkal kell fogadni, mert nem lehet általánosítani ezt illetően sem.

  • 2015.06.26 06:32:35babyface1

    Almalé: Nem a családos ismerősök maradoznak el, hanem akiknek nem jön/jött össze a gyerek. Adott esetben nem akarnak asszisztálni a barátnak.

    A családos ismerősöknek inkább hirtelen gyökeresen átalakul az életük a gyerek születésével (több gyerekkel hatványozottabban), és egyszerűen nem lesz idejük.

  • 2015.06.26 11:36:00Lilahörcsög

    Szerintem nem "elmaradozás" történik, hanem az, hogy a megváltozott életkörülmények miatt nehezebb a két csoportnak egymással kijönnie. Azaz, nehezebb közös témát találni, nehezebb közös programot csinálni.
    Saját tapasztalat: a családosok, friss családosok eleinte hívják a baráti összejövetelekre azt a párt is, akinek nincs gyereke. Mi viszont nem megyünk ilyen helyekre, mert női oldalon csak az a téma, hogy kinek mit csinál, vagy mit nem csinál a gyereke, próbálkoznak-e már a következő bébin, kinek mi a tapasztalata a kórházakkal, megy-e Pistike bölcsibe stb. Én pedig nem szeretném a budin végigbőgni az összejövetelt. Nem tudok becsatlakozni ezekbe a beszélgetésekbe, ahhoz pedig nincs kedvem, hogy lesajnálva, szánakozó pillantásokat vessenek rám és kibeszéljenek a hátam mögött. Mindezt úgy, hogy tőlem senki meg nem kérdezi, hogy mi a helyzet, min megyek át stb. Vagy: a gyerekesek oly annyira büszkék arra, hogy nekik van gyerekük, hogy az már nem is ember a szemükben, akinek nincs. Kedves gyerekes hölgyek! Amikor azzal példálóztok, hogy "dehát én szültem x gyereket, persze, hogy ilyen-vagy amolyan vagyok, bezzeg neki könnyű, mert csak magával kell foglalkozzon", akkor jusson eszetekbe ez: nem az a nehéz, megszülni 1-2-3-4-5 gyereket és felnevelni őket, hanem az, amikor sokadik kísérlet után is szembe kell nézned a ténnyel és úgy kell leélni az életed, hogy neked nem lehet.

  • 2015.06.26 11:43:50Lilahörcsög

    Gumirocker, az utolsó hozzászólásod második felével pedig mondasz valamit! Tényleg nem szabad erre feltenni mindent. Érdemes kitartani, ha még van lelki erő a folytatáshoz, akkor lehet folytatni a kísérletezést, de nem szabad hagyni, hogy a párnak a gyerek kérdés határozza meg az életét. Szóval egyet értek Veled. (Nem általánosítasz, hanem a tapasztalataidat osztod meg.)

  • 2015.06.26 11:56:25Lilahörcsög

    Visszatérve a cikkhez. Lombikprogram férfi szemmel. Nálunk: Egymás kezét fogjuk. Az egyikőnk mindig erősebb és erőt ad a másiknak. Nem könnyű. Nálunk a párom az erősebb. Ő rendületlenül hisz abban, hogy nekünk egyszer valaha, valamikor, talán lesz egy gyerekünk. Mindig erősnek mutatja magát, de tudom, hogy neki is fáj, csak miattam nem akarja soha kimutatni szomorúságát. Nem beszél róla, csak engem vígasztal, hogy bízzak, reménykedjek, ne adjam fel. Ő nem egy lelkizős típus, de látszik néha rajta, hogy hiányzik neki a még meg nem született gyerekünk. Nem ismeri, nem tudja, hogy fiú-e vagy lány (mármint a gyerekünk :-) ), nem látta még soha, nem beszélt még vele soha, de hisz benne és várja. Néha beszél róla. Olyankor úgy beszél róla, mintha ő létezne. Van már Neki saját szobája; játékok, élmények várják. És mi. Ez az igazi remény és a hit. Az orvosi vizsgálatokat jól viseli a párom, szerencsére nem volt sok és nem volt semmi olyan, ami kellemetlen lett volna neki. Türi és nem reklamált soha. Sőt büszke az eredményeire :-) Vele minden rendben és nem dramatizálja túl a helyzetet. Ennek nagyon örülök, legalább neki nem kell azt a terhet cipelnie, hogy alkalmatlan valamire, ami tulajdonképpen a legtöbb embernek könnyedén megy.

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 4 ruhadarab, aminek nincs helye egy stílusos nő ruhatárában

A nagy őszi gardróbcsere remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány olyan holmitól, ami csak a megvásárlás pillanatában tűnt jó ötletnek. A divat változik, trendek jönnek-mennek, de biztos lehetsz benne, hogy a most következő cuccok nélkül igenis, lehet élni. Ráadásul egy magabiztos, stílusos életet.

KERTÉSZ Így gondozd ősszel a csónakorchidádat

Most, hogy ránk rúgta az ajtót az ősz, egyre jobban figyelünk a szobanövényekre. Az orchideák különösen népszerűek. ennek oka lehet különleges szépségük, szokatlan megjelenésük, vagy éppen az, hogy a meleg trópusi tájak hangulatát hozzák közel, ami télen különösen jóleső érzés.

OTTHONTÉRKÉP Elfogytak a zuglói garázsok

Fizetős övezetté vált a XIV. kerületben az Örs vezér tere és a Felvonulási tér környéke is. Ráadásul nem csak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Gondoltuk, megnézzük, milyen a garázshelyzet a kerületben. Aztán koppantunk.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta