Lenyúlják Óbuda legjobb oviját a szülők szerint

Zanza!

Áll a bál a harmadik kerületben, igaz, csak kicsi bál, mert az érintetteken kívül nem sokan tudnak az ügyről, amely a kerület egyik legnépszerűbb oviját érinti. Az önkormányzat álláspontja szerint az ügy arról szól, hogy a bővítik a választékot, és még egy kétnyelvű ovit tesznek elérhetővé az igényekre reagálva. A szülők olvasata szerint viszont a kerület egyik legnépszerűbb oviját egyszerűen lenyúlják, hogy a körzetes gyerekek helyett a tehetősek csemetéi járhassanak oda, persze pénzért.

MG 6892-Edit
Fotó: Németh Sz. Péter / Dívány

A szereplők

Tégla (avagy Gelléri Andor Endre utcai) Ovi: amit "Tégla ovinak" hív mindenki, mert az utcát amiben van, korábban Tégla utcának hívták, most Gelléri Andor Endre. Nagyon népszerű ovi, mert speciális, gyerekbarát nevelési elvek alapján dolgoznak (Adler individuál-pszichológia), önkormányzati ovi, mindig jelentős túljelentkezés van rá. Eddig körzetes ovi volt, népszerű sport volt a kerületben, hogy találj valakit, akihez be tudsz jelentkezni, mert különben esélytelen bekerülni. Erről azt kell még tudni, hogy ez egy tagovoda, amelynek anyaintézménye a:

Százszorszép (avagy Reménység utcai) Ovi:  az anyaintézmény a Százszorszép ovi (Reménység utca), a kerület másik sztárintézménye. Az a sajátossága, hogy a Szőlőtő Nonprofit Kft-vel együttműködésben kétnyelvű nevelést folytatnak olyan módon, hogy a minden csoportban egy magyar és egy angol anyanyelvű pedagógus van folyamatosan a gyerekekkel. Önkormányzati ovi, de az alapítványnak kell fizetni havi 60 ezer forintot, ebből fizetik ők az anyanyelvi tanárokat. Ez is nagyon népszerű, ide is mindig brutális túljelentkezés van. Ez értelemszerűen nem része a körzetes rendszernek. Ez az szisztéma aztán szintén Szőlőtős együttműködésben továbbmegy a kerületben több általános iskolában is, pl Krúdy, Nagy László, vagyis az iskolában ugyanúgy havi 60-ért ugyanúgy folyamatosan két tanár van, és párhuzamosan tanulnak minden anyagot magyarul és angolul. Remek jó rendszer, nincs vele bajunk, szerintünk menő.

Kerületi önkormányzat: Az érintett óvodák fenntartója, értelemszerűen ők határozzák meg a kerületben az ovis körzeteket, és fenntartóként döntenek az intézményeket illető kérdésekről.

A Szőlőtő nonprofit Kft és a Bilingual program: A Szőlőtő programja alapján folyik a kétnyelvű oktatás az ovikban, általános- és középiskolákban. Azzal, hogy a gyerekekkel párhuzamosan foglalkozik egy magyarul és egy angolul beszélő pedagógus, gyakorlatilag a kétnyelvű családokban létező rendszert modellezik, előnye, hogy az iskolai tananyagot például a gyerekek mindkét nyelven ismerik majd.

Első felvonás: Meglepetééés!

Március 19-én e-mailt kaptak a Tégla utcai oviba járó gyerekek szülei. Ebben arról értesítik őket, hogy "Hosszas előkészítő munkát követően (...) a 2015. szeptemberében induló nevelési évtől kezdve felmenő rendszerben a Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Nonprofit Kft. segítségével elindítjuk a kétnyelvű, magyar-angol kétnyelvű programot. (...) Azokat a gyermekeket várjuk óvodánkba, akik szeretnék biztosítani gyermeküknek a korai angol nyelvtanulást, és vállalják az ezzel járó költségeket." A levél közölte azt is, hogy a Tégla korábban létező körzetét melyik másik óvodák veszik át.

Mit jelent ez a jelenlegi Téglásoknak? Annak, akinek csak odajár a gyereke, semmit. A kétnyevű programot felmenő rendszerben vezetik be, vagyis a már meglévő csoportok a régi szisztéma szerint, (és nem fizetősen) futnak ki. Annál kínosabb a változás azoknak, akiknél kisebb testvér is van, és azoknak, akik a Tégla eddigi körzetében laknak, és örültek annak, hogy mekkora mázlisták.

A mostani Téglások kisebb testvérei ugyanis ezután értelemszerűen csak akkor járhatnak a naggyal egy oviba, ha a szülő belemegy abba, hogy a kétnyelvűbe viszi a kicsit. Ez viszont nem csak anyagi szempontból lehet problémás, bár a havi 60 ezer forint sem egy olyan érv, amit a legtöbb család könnyedén félresöpörhet.

Ha viszont a pénzügyeket el is felejtjük, még mindig van min gondolkodni. Beszéltünk olyan érintett anyával, aki azt mondta, a havi 60 ezret talán még ki is tudnák gazdálkodni valahogy, viszont számára egyáltalán nem szimpatikus a Szőlőtő kétnyelvű rendszere, illetve főleg annak általános iskolai folytatása, ő biztosan nem szeretné majd ilyesféle "versenyistállóba" adni a gyereket elsőben. Ha pedig nem, akkor totálisan ablakon kidobott pénz a fizetős, angolos ovi, hiszen a nyelvet a gyerek simán elfelejti majd, ha egyszerű, magyar általánosba iratják.

Vagyis a kisebb testvért is nevelő Téglás szülőknek három választása lesz: 1. Fizetnek. 2. Két helyre hordják oviba a gyerekeiket. 3. A nagyobbat is kiveszik a Téglából. Érthető, ha nem felhőtlen a boldogságuk.

MG 6874
Fotó: Németh Sz. Péter / Dívány

Négy nagy baj is van a szülők szerint

A szülők felháborodását alapvetően négy tényező táplálja.

  • Az egyik a döntés, és a folyamat fű alatti jellege, a titkolózás. (Erről még szó lesz bővebben)
  • A második a rövid határidő, vagyis az, hogy az óvodai jelentkezések előtt másfél hónappal jelentenek be egy ilyen horderejű változást.
  • A harmadik az, hogy úgy érzik, "kilopják" alóluk a jó helyen lévő, zöldövezeti ovit, ahová aztán járhatnak majd a gazdag gyerekek, méghozzá mindezt úgy, hogy az intézményt az elmúlt években a szülőktől összekuncsorgott adományokból újítgatták, szépítgették, mígnem össze nem szedtek annyit, amiből már eladhatóvá vált a célközönség számára. (erről mindjárt bővebben)
  • Amúgy is kevés az óvodai hely a belső harmadik kerületben, vagyis luxus kivenni az állami rendszerből egy folyamatosan sokszoros túljelentkezéssel működő intézményt

A szülők szerint az elmúlt években az óvodába folyamatosan csorgott be a szülői hozzájárulás az épület és az infrastruktúra fejlesztésére, enélkül semmilyen felújítás nem történt, arra hivatkozva, hogy minden pénz a fő óvodába, a Reménység utcai épületbe megy. "Utoljára három hete közölték, hogy vegyünk jegyet az ovis jótékonysági bálra, mert a bevételből focipályát fognak építeni. Végül ezt a rendezvényt lemondták. De összeadtuk már korábban a szakadt fürdőszoba felújítására valót is, hogy a gyerekeknek jobb legyen" - kesereg egy anyuka. Nem túlzás azt állítani, hogy többen átverve érzik magukat: úgy látják, a Gelléri Andor Endre utcai intézményt a szülők pénzéből hozták fel olyan szintre, hogy az eladható legyen a módosabbaknak, havi hatvanezer forintért.

A másik nézőpont is érvényes persze

Van persze az esetnek egy másik olvasata is. A Százszorszép óvoda szintén sokszoros túljelentkezéssel küzd évek óta, vagyis láthatóan jelentős igény van erre a szolgáltatásra. Ráadásul Budán havi 60 ezer forintért angol nyelvű ovit találni igen jó ajánlat, az angolos magánovik havi díja többnyire 150-200 ezer forint havonta.

Az anyaintézmény a Reménység utcában
Az anyaintézmény a Reménység utcábanFotó: Németh Sz. Péter / Dívány

Vagyis létező igényre reagál az önkormányzat, amikor a piacinál jóval barátibb, habár így is borsos, havi 60 ezer forintos áron nagyon hasznos tudást kínál a gyerekeknek. És nem csak az ovis kétnyelvű program népszerű, az ezt továbbvivő iskolákba is mindig hatalmas a túljelentkezés.

Ezt lehet tudni a tervekről most

A Tégla népszerűségének oka az Adler individuálpszichológiára alapozott nevelésben keresendő. Ennek lényege éppen az, amit a legtöbb szülő (joggal) hiányol az oktatási rendszerből. Vagyis hogy a gyerek egyéniségét erősítik és támogatják, ahelyett, hogy harminc egyforma kis kockát formálnának belőlük, a cél pedig, hogy olyan emberekké váljanak, akik a társadalomba jól beilleszkedve, de a saját elképzeléseiknek megfelelő, gazdag és jó életet élnek majd. Ezt a módszert egyébként a kétnyelvűsítéssel sem bolygatnák, a terv az, hogy a Bilingual programot húzzák rá az oktatási intézmény nevelési programjára, és nem fordítva.

Minden évben eggyel több csoportban foglalkozna a magyar óvónővel együtt egy angol anyanyelvű is a gyerekekkel, míg végül valamennyi csoport kétnyelvűvé válna. Ezt a szolgáltatást a Szőlőtő Nonprofit Kft-vel együttműködve nyújtja majd az óvoda, ők adják az angol anyanyelvű szakembert és a nevelési módszert.

MG 6882
Fotó: Németh Sz. Péter / Dívány

Az Óvodavezető nem nyilatkozik

Sikerült elérnünk telefonon a Szőlőtő Nonprofit Kft. ügyvezetőjét. Györkiné Szilágyi Évának meggyőződése, hogy nemcsak a módszer jó és hatékony, de gyakorlatilag minden szereplő jól jár vele. A gyerekek megtanulnak angolul, a programba bevont magyar óvónők szintén kapnak pénzt a plusz munkájukért, és az óvodai eszközök fejlesztésére is minden évben komoly összegeket fordít a Kft.

A bővítést hosszas tárgyalások előzték meg az önkormányzattal, a szülők nagyon lelkesek, hogy nagyobb eséllyel kerül be a gyerekük a kétnyelvű nevelésbe, és ezért nagyon csalódott lenne, ha szeptemberben mégsem sikerülne beindítani a Tégla oviban a programot – mondta Szilágyi Éva.

Az óvoda vezetőjének sajnos nem volt módunk feltenni kérdéseinket, ő visszautasította, hogy nyilatkozzon a témáról. Az önkormányzat írásban válaszolt a kérdéseinkre, ők úgy számolják, hogy lesz elég óvodai férőhely a rendszerbe szeptemberben frissen bekerülő hároméveseknek. 

Nincs itt egy kis sunyulás?

Amikor megkapták az értesítést, néhány agilisebb szülő nekilátott, hogy alaposabban tájékozódjon a kérdésről, ha már a döntést - a levél szerint - hosszas előkészítő munka előzte meg.

A levélben hivatkozott hosszas előkészítő munka dokumentációja azonban ekkor még nem volt elérhető az önkormányzat honlapján, sőt, mi azóta sem találtuk meg, de talán nem jól kerestük. Az előterjesztés napvilágot látott (itt kell keresni, az előterjesztések zip fájl 27-es tétele az, de ha az egyszerűbb, ide feltöltöttük) , így az egyik érintett bement, hogy elkérje az azt jegyző alpolgármestertől az előkészítő dokumentáció másolatát, ám azt a választ kapta, hogy "nincs dokumentáció".

Március 20-án még volt körzetük, 29-én már nem.
Március 20-án még volt körzetük, 29-én már nem.

A kerületi óvodai iránytű is késve reagált a fejleményekre, míg a március 20-i levélben már benne volt, hova terítik szét a Tégla eddigi körzetét, a hivatalos körzethatárok csak a napokban változtak meg. Az önkormányzat honlapjára újonnan felkerült "Óvodai körzethatárok 2015" dokumentumban már nem szerepel a körzetes rendszerben a Tégla.

Újratervezés?

A legújabb fejlemény az, hogy a szülői tiltakozások miatt az önkormányzat újra fogja tárgyalni a következő testületi ülésen ezt az egész ügyet, és még az is lehet, hogy elállnak a tervtől, vagy elhalasztják a változtatást egy évvel.

Györkiné Szilágyi Éva egyébként ismerte a kisebb gyerekes szülők kétségeit, és bár töri rajta a fejét, jelenleg nem látja, hogy hogyan lehetne úgy megoldani a kérdést, hogy senkit se érjen hátrány. A szülőknek egyébként lenne ötlete, sokkal korrektebbnek tartanák, ha a kétnyelvű rendszer bővítését úgy oldanák meg, hogy azzal nem vennének el kapacitásokat az állami rendszerből, hanem egy új intézményt indítanának a Szőlőtő programjának kiterjesztésére. Annál inkább indokoltnak látnák ezt, mivel eközben azt is tudni lehet, hogy a közelben egy másik, szintén önkormányzati fenntartású óvoda bővítéséhez "a következő években várható kapacitáshiány miatt" forrásokra pályáznak, vagyis lenne igény még ingyenes férőhelyekre a környéken - egyébként az ott érintett szülők szerint ez utóbbi is indokolt és logikus lépés lenne.

A szülők másik panaszáról, vagyis hogy az óvoda folyamatosan kérte az anyagi támogatásukat az intézmény működtetéséhez, felújításához, most pedig „kiszervezik” alóluk, Györkiné tőlünk hallott először.

Három hét nagy idő

De nincs semmi baj. Igaz, hogy a helyzet jelenleg képlékeny, de a szülőknek bőven lesz idejük A és B tervet is kidolgozni. A testületi ülés, amin eldőlhet, hogy most akkor tényleg kétnyelvű lesz-e a Téglában a szeptemberben induló kiscsoport, vagy sem, (vagy igen, vagy nem), a kerületi rend szerint várhatóan április 12-15 táján lesz, a beiratkozás pedig csak három héttel később, május 4-8 között. Ennyi idő pedig mindenkinek elég arra, hogy megtervezze a gyerek következő három-négy évét, nem igaz?

Blogmustra