SZÜLŐSÉG

Inkább ne mondjuk, hogy az agyunkra megy a gyerek!

2015. február 11., szerda 20:00 |

A tanácsokkal, hogy mit ne mondjon az ember a gyereknek ugyan Dunát lehetne rekeszteni, itt szeretnénk szólni, hogy jó lenne, ha a brit tudósok erről közölnének inkább cikkeket, de addig is, amíg ez megtörténik, mi mondunk újabb három olyan dolgot, amit mondanak, hogy semmiképp sem szabad.

A psychologytoday tulajdonképpen jófej, mert alternatívát ad, hogy mit lehet eggyel jobbat mondani, ha már elharapóztak a dolgot, a baj csak az ezzel, hogy ezeket a dolgokat (szerintünk) csak akkor mondjuk, ha véletlenül kicsúszik a szánkon. No, de a lényeg, hogy még véletlenül se csússzon ki, és még azt is kifejtik, miért. 

Például ne mondjuk neki azt, hogy

Az idegeimre mész!

Miért? Mert ezzel bűntudatot ébresztünk benne, ami nem jó neki. És bár azt még a cikk írója is elismeri, hogy gyerekeink gyakran mennek az agyunkra, de felhívja a figyelmet rá, hogy ezt ne közöljük velük, pláne ne úton-útfélen, mert ettől a gyerek úgy érzi, hogy felelős más emberek lelkiállapotáért és ettől lesz később alacsony az önbecsülése és szorongani fog egész életében. 

Mi van már veled???

Ez sem a megfelelő út, ha el akarjuk mélyíteni a kapcsolatot kis- vagy nagykamasz gyerekünkkel, mivel az ilyen és ehhez hasonlatos mondatok a szégyenkeltést használják motivációnak arra, hogy a gyerek változtasson valamelyik szokásán. Ez, ugyanúgy ahogy a fenti bűntudatkeltés azért rossz, mert azt a gondolatot erősíti, hogy már eleve a létezés is a gyerek hibája, ahelyett, hogy elmagyaráznánk neki, hogy a lelkiállapotunk számos dologtól függ, úgyismint a saját érzékelésünktől, a hangulatunktól, előzetes érzékeléseinktől, elvárásainktól.

A szégyenérzetet elősegítő mondatok azért sem célravezetőek, mert ezáltal a gyerek hibásnak érzi magát, és arra kezd fókuszálni, hogy mi a baj vele, ahelyett, hogy mit kellene a jövőben másképp csinálnia ahhoz, hogy mindenki jól jöjjön ki a dologból. 

Jobban teszed, ha ... különben!!!

Ez a kifejezés, és az ehhez hasonló agresszióval és fenyegetéssel operáló mondatok pedig a legrosszabbat, a félelmet akarják felhasználni motivációnak, . Ne feledje, egy napon a gyereke nagyobb és sokkal önállóbb lesz, akkor a módszer hatásossága megszűnik. De ami ennél nagyobb baj, hogy ez a gyereket egyértelműen abba az irányba tereli, hogy az agresszió és a fenyegetés célravezető, sőt az egyetlen járható út. Mindez pedig egyenes út a bizalom teljes leépüléséhez.

A cikk a rejtett üzenetet keresi a kimondott szavak mögött, azaz, hogy igenis számít az, hogy a gyerekből milyen érzéseket váltanak ki szavaink, vagy az, hogy hogyan, milyen belső folyamatokon át próbáljuk elérni a célunkat, mi felnőttek. Mert házi pszichológusunk szerint nem mindegy, hogy azért nem csinálja legközelebb a szerintünk rosszaságot, mert fél, hogy megalázzuk, vagy azért, mert megérti azt, hogy bár tudjuk, hogy ő nem akart rosszat, nekünk ez a viselkedése mégis valamiért nem jó. Hiszen a két dolog egészen más gondolkodást, hozzáállást eredményez. 

És akkor hogy mit is mondjunk helyette? 

1. Nem szeretem ezt a fajta viselkedést...

2. Nem szeretem, amikor ezt vagy azt csinálod...

3. Amikor te így ..., akkor én ezt és ezt érzem. 

Tessék legközelebb kipróbálni!

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.02.11 20:50:05Dr. Bélus___

    1. "Mert ezzel bűntudatot ébresztünk benne, ami nem jó neki." Amit csinál, az a szülőnek talán jó?
    2. "...ettől a gyerek úgy érzi, hogy felelős más emberek lelkiállapotáért..." És tényleg felelős lehet a szülő ramaty lelkiállapotáért.
    Ismét egy remek cikk, amelyik nem tudja megkülönböztetni a folyamatos bántást a makarenkói pofontól (ebben az esetben a pofon átvitt értelemben értendő). Ha a gyereket folyamatosan ócsárolod, az nyilván tönkreteszi (bárkit tönkretesz), de legalább ilyen ártalmas, ha neki mindent szabad.

  • 2015.02.11 21:42:48vittore

    Semmitmondó, általánosító cikk. Már megint. Dr. Bélus: +1

  • 2015.02.11 23:04:24HgGina

    Sületlenségtömeg.

  • 2015.02.11 23:17:49billy reed

    Csatlakozom az előttem szólókhoz!

    Dr. Bélus___: esküszöm, pont ez szúrt szemet nekem is először!

    "Jobban teszed, ha ... különben!!!
    De ami ennél nagyobb baj, hogy ez a gyereket egyértelműen abba az irányba tereli, hogy az agresszió és a fenyegetés célravezető, sőt az egyetlen járható út. "

    Ez hogy jött össze?
    Ezt úgy állítják be itt, mintha a szülő semmi mást nem mondana a gyerekének, csak ezt...
    Akkor miért is érezné, hogy az agresszió az egyetlen alternatíva?

  • 2015.02.11 23:45:22Jankove

    Liberális gyermeknevelési filozófia: felesleges nevelnünk a gyereket, (mert amúgy is már adott természettel jön világra) ódzkodjunk a korholó pillantástól is, mert már ettől is lelki nyomorék, és totális csődtömeg lehet élete végéig. Legjobb ha ráhagyunk mindent, aztán majd valahogy felnevelődik, és a társadalom értékes tagja lesz... ehh.

  • 2015.02.12 00:13:35lifelike

    megnézném a cikkíró gyerekét… vagy nincs neki vagy retardált már

  • 2015.02.12 00:25:26Fisk

    Valamiért egyik kommentelő gyereke se akarok lenni.

  • 2015.02.12 00:37:22vefE

    …Szerintem ez a cikk jó szándékú. Ha valaki szereti és tiszteli a gyerekét, de a cíkkben leírt dolgok nem jönnek maguktól a gyermeke nevelése során (pl. mert éretlen a szülő; mert a környezete nem segített, hogy asszertívan tudjon kommunikálni; mert nem fontos a gyermeke és ezért nem bír felelősséget vállalni azért, hogy a stressztűrő képessége jó legyen legalább a családi életben) és szeretne a gyerekének egy egészségesebb lelkiállapotot, tanulhat a cikkből. Van, akinek ez piti cikk, viszont ha belegondolok egy rakat ember defektjébe akit megismertem, és nem képesek elképzelni, hogy lehet szorongás, kényszer, folyamatos belső düh, vagy valamely más defekt nélkül élni, sajnos ott tartunk még, hogy ebből a cikkből nagyon sokan tanulhatnak is.

    Ez nem liberális, csak következetes, egymást tisztelő, és felelősséget vállaló. Amiből a másik személy is elsajátítja a következetességet, másik tiszteletét. Ha olyan társadalomban akarsz élni, ahol nem erővel nyomja le a másik torkán a megfelelési kényszert, akkor a cikkben leírtak jó értékeket mutatnak. Lehet mondani, hogy nem túlkontrolláló, erős önuralmat követelő, a másik embert tisztelő, de nem liberális. A fenti nevelési stílust konzervatív értékeket valló személy is tudja alkalmazni, meg liberális értékeket valló is. Egyszerűen erős személyiség, felelősségvállalás, hosszabb távon gondolkodás, a saját gyerek tisztelete kell hozzá. A cikk nem arról szólt, hogy hagyjuk neveletlenül a gyereket, hogy leuralja a környezetét, mert az gyengeség. Ami lehet liberális és lehet konzervatív értéket valló szülő is.

    Miért nem jelent meg a hozzászólásom? Türelmetlen vagyok?

  • 2015.02.12 00:39:57supernem

    "Jobban teszed, ha nem vered az öcsédet, különben megvonom tőled a számítógépet egy hétre..."

    Hol a faszban van itt az erőszak? A tetteknek következménye van, ezt lehet belőle megtanulni, meg hogy felelős a saját tetteiért. Ebben mi rossz van?

    Én azt mondtam a gyereknek, hogy addig nem kapsz pofont, amíg nem bántod az öcsédet. Ha bántod, én is bántalak...

  • 2015.02.12 00:48:15vefE

    Hát mivel a hozzászólásom sokadszorra nem jelenik meg, elküldöm két részletben a fenti elejét:
    1. Lehet, hogy a szülőnek nem jó amit a gyerek csinál, viszont a szülő egy egészséges helyzetben felnőtt személyiség, akinek élettapasztalatból, megszerzett tudásból nagyobb a befolyása, és emiatt "sajnos" a felelőssége is nagyobb egy adott helyzet irányítására mint a gyerekének. (de most komoly, igazán sajnos!) Az eddigi készségeit a szülő felhasználhatja arra, hogy megvédje a lelkiállapotát, és öv alatti rúgásokkal leépítse a gyermeke életkedvét (kb. 60 évre), vagy arra is felhasználhatja a készségeit, hogy vállalva a felelősséget, olyan gyermeknevelési környezetet, családi életet teremtsen, amelyben a szülők széles eszköztárral, jó stressztűrő képességgel rendelkeznek. Eszköztár? Pl. nyílt, egyenes és az interakció során a másik fél által is elsajátítható és vissza irányba is következetesen használható kommunikációs stílus mellett köteleződjön el, amit a gyerek is ért. Lehet, hogy egy pofon, de legalább 2-3, majd 5-10, látványosan gyors eredményt szül.

  • 2015.02.12 00:48:51vefE

    2. De a makarenkói pofon, az egy pofon. Hol a határ? Makarenkói erőszak? Hm, tetszene? Makarenkói orrtörés? Na! Miért ne, legalább Belmondósan sármos lesz az arca... a lányomnak. Vannak eszközök, amikhez nem nyúlunk! A cél szentesíti az eszközt szöveg azoké, akiknek nincs eszközkészletük (mert nem jöttek rá, hogy a saját felelősségük azt kifejleszteni, vagy csak egyszerűen lusták ehhez és nem ér nekik a gyermekük annyit, hogy időt pocsékoljanak rá). A cikk egy picit lebutítva a felé próbált szerintem terelni, hogy ha az érzéseink, indulataink túlnőnének rajtunk, ne passzív-agresszív/manipulatív módon fejezzük ki, amitől a gyerek nem tanul, és még defektesebb dolgokkal fog az őrületbe kergetni, hanem felnőttként, gerincesen, egyenesen tudjuk kifejezni önmagunkat a gyerek előtt. „A gyerek későbbi elviselhetősége szempontjából a szülő számára is kifizetődő tud lenni” lehetne érvelni, ha esetleg egy szülő a lustaságot vagy felelőtlenséget értéknek tekinti egy pofonnal akarná gyorsan kikapcsolni a gyereket.….

  • 2015.02.12 00:54:52vefE

    Na most jött volna az a négy kommenttel korábbi rész.

    Légyszi-légyszi-légyszi. Gyereknevelésben egy picit jobban megerőltetve az agyunkat, több változót is figyelembe véve (felelősségteljesebben) gondolkozzunk. Köszönöm.

  • 2015.02.12 06:09:27Amusing

    ez a kibaszott demokratikus nevelés, a gyereked NEM a barátod!!! Nevelni, tanítani, óvni kell, megtanulnia, hogy minden cselekedetének következménye van, és nem mindig az, hogy jajj anyuci és apuci most nem boldog. Ezért van ennyi nyomorék idegbeteg kis pöcs, mert gyerekkorukban, mindent megegendtek nekik és amikor már felnőtként kap az élettől pár pofont azt nem tudja felfolgozni

  • 2015.02.12 06:41:58Tamás Csacsicska

    Nálunk a sarokba állítás kilátásba helyezésének - tehát még meg nem valósításának - is nagyon nagy hatása van (4 éves fiú). Ritkán szoktuk előhozni a dolgot, még ritkábban jutunk el a megvalósításig, de már az ígéret is bömbölést generál. És úgy futtában egy laza popsira verés sem életidegen módszer, utána a helyes úton végig kell menni a gyerekkel és jön nagy békülés.

  • 2015.02.12 07:30:57szlo

    Fisk és vefE hozzászólóknak respekt, így már hárman szomorkodunk a gyermeknevelés jelenkori helyzetén. Szegény kölykök meg jól megszívták, de úgy kell nekik, miért születtek meg. :-(

  • 2015.02.12 07:32:40clementino01

    "egyel jobbat mondani"

    Kedves szerző! Valóban szar elkövetni a legáltalánosabb helyesírási hibákat, mint pl. muszály, hírdetés, eggy, stb. Láthatóan ón is igyekezett, kár, hogy egy kicsit túltolta ebben az esetben.

  • 2015.02.12 08:04:11vefE

    Hát még mindig nagyon sokan rosszul használják a liberális és demokratikus kifejezést. Ez a kettő nem a gyenge nevelést, a konzervatív pedig nem az erős nevelést jelenti. Vannak erős személyiségű és gyenge személyiségű szülők.
    - Gyenge aki mindent ráhagy a gyerekre, gyakorlatilag nem neveli.
    - Gyenge az is aki folyton a maga érdekei alá rendeli a gyereket, alkalmazkodjon a szülőhöz, ne számítson a saját vágya sose, vagy ha számít, ne tudja a környezetével összhangba hozni, sose.
    Ezek gyengék és nem liberális, konzervatív, demokratikus, hívő, hitetlen... Egyszerűen gyenge.
    A gyenge és felelősséget nem vállaló "nevelést" ne próbálja már senki valamilyen számára ellentétes világkép nevébe csomagolni, attól a világképe nem lesz erős és felelősséget vállaló. Pont ettől lesz gyenge, és a tudatosságból kivonulva, önmaga hibájával nem szembesülő. Felelősséget nem vállaló.

  • 2015.02.12 08:46:11panaszmuki

    Az ilyen cikkek és "tanácsok" hatására lassan épkézláb embernek nevezhető egyedek alig fognak kialakulni a gyerekekből.
    A gyerek nem a istencsászár, hogy hódolattal boruljunk le előtte, és lessük minden kívánságát, fejedelmeknek kijáró tisztelettel beszéljünk vele.
    Meg lehet nézni, mennyi a hisztirohamos gyerek mostnság, a kisiskolások között meg csak úgy tobzódnak azok, akok nem tisztelnek sem istent, sem embert, semmit.

  • 2015.02.12 08:47:27Hókirályfi

    Hm

  • 2015.02.12 08:49:48Hókirályfi

    Nem, a gyereknek valóban nem jár több tisztelet, mint amit mi elvárunk tőle magunk felé. De annyi igen...

  • 2015.02.12 08:50:04Hókirályfi

    Nem, a gyereknek valóban nem jár több tisztelet, mint amit mi elvárunk tőle magunk felé. De annyi igen...

  • 2015.02.12 08:50:11Hókirályfi

    Nem, a gyereknek valóban nem jár több tisztelet, mint amit mi elvárunk tőle magunk felé. De annyi igen...

  • 2015.02.12 08:52:30Hókirályfi

    Bocsi a többszörözésért, bár ez egy fontos mondat volt szerintem, de nem ezért ment 3-szor, hanem mert vacakolt a gépem..
    Egy előző hozzászólásom viszont nem ment át, aminek akkor most ismét nekiveselkedem, és bepötyögöm..

  • 2015.02.12 09:00:05Hókirályfi

    Szóval a forráscikk szerzője úgy tűnik, hogy felfedezte a fából vaskarikát.
    Az egész írás akár copy-paste módszerrel is születhetett volna Thomas Gordon: P.E.T. című könyvéből. A felsorolt 3 mondat csupán kiragadott a többi 13 vagy mittudomén hány közül, amelyek kerülendők, és amelyek eredeti szándékunktól eltérően egészen máshogyan hathatnak csemeténkre, védekező reakciót, megaláztatást keltenek, holott nem támadásnak vagy megszégyenítésnek szántuk őket. Ezért javasolja Gordon is a cikkben közöltekhez hasonlóan az ún. "Én-közléseket" a "Te-közlések" helyett.

  • 2015.02.12 09:35:49négyzet

    Egyszerű: tartózkodnia kellene a szülőnek az általánosító megnyilvánulásoktól, mert ezt tanulja el a gyerek. Ez egyébként a pesszimizmus és a tehetetlenség melegágya. Ha korholni akarjuk/kell a gyereket, akkor azt mindig specifikusan, az adott helyzetre tegyük. Ajánlott irodalom Martin Seligman.

  • 2015.02.12 09:38:43Thorwald

    Gratulalok.
    Stresszelni a szülőket ezzel is.
    MIATTAD lesz beteg bolond boldogtalan elcseszett a gyerek...
    Mint a reklamokban a szulo aki boldogan kacag a gyereken aki szetszedte a taskajat osszekente a falat brutal kupit hagyott a szobaban...
    A szulo meg meg akar felelni minden idiota cikknek, a tarsadalomnak a gyerekeknek, maganak stb... aztan csodalkozik h nem tud...

  • 2015.02.12 09:47:38Terézágyú

    Nem tanítani meg a gyerekeket arra, hogy a tetteknek következménye van???

    Hát látjuk az eredményt a politikusainknál, hogy mi lesz az így (nem) nevelt gyerekekből...

  • 2015.02.12 09:48:32Terézágyú

    "Egyszerű: tartózkodnia kellene a szülőnek az általánosító megnyilvánulásoktól, mert ezt tanulja el a gyerek. Ez egyébként a pesszimizmus és a tehetetlenség melegágya. "

    Kéretik tartózkodni az általánosító megnyilvánulásoktól!

  • 2015.02.12 09:53:45GeriSoft

    "Miért? Mert ezzel bűntudatot ébresztünk benne, ami nem jó neki. És bár azt még a cikk írója is elismeri, hogy gyerekeink gyakran mennek az agyunkra, de felhívja a figyelmet rá, hogy ezt ne közöljük velük, pláne ne úton-útfélen, mert ettől a gyerek úgy érzi, hogy felelős más emberek lelkiállapotáért és ettől lesz később alacsony az önbecsülése és szorongani fog egész életében. "
    Hát nem, az a baj maga, ha szólunk, és nem azért, mert ezzel bűntudata lesz! Lóf..t lesz! A gyerek elsődleges célja MINDEN tevékenységgel, hogy felhívja magára a figyelmet, hogy foglalkozz vele, mert egyedül érzi magát. Ezért ha azzal tudja felhívni magára a figyelmet, hogy fakanállal veri a radiátort, ezt fogja tenni, mert erre egyből ugrik a szülő, az anya figyeljre meg csak 75x szólásra.
    Ki lehet próbálni, mondjuk hisztinél. kezdj versenyt hisztizni vele, fél percen belül abbahagyja, és röhög, ha viszont elkezded a "fejezd be!!" üvöltözést, csak jobban rákezd, mert látja, most vele foglalkozol.

  • 2015.02.12 10:02:30Emmanuel Goldstein

    makarenko aszovjet reformpedagógia atyja, a világháború éktelen mennyiségű hadiárváját nevelő lelencházak egyikének vezetője, aki azzal a tűnt ki kortársai között hogy nevelni csak testi fenyítés nélkül érdemes. A hazánkban elterjedt "makarenkói pofon" kifejezés egy félreértés és makarenko munkájának telejes ismeretlensége eredménye ..
    a kifejezés onnan ered, hogy valahol makarenkó vices formában próbálta elmagyarázni, a pofon (mint klasszikus poroszos nevelési módszer) csak a legvégső és nem az alapszintű módszer kéne legyen.
    mindenttől függetlenül, ez csak egy történeti adalék azoknak, akiket esetleg érdekel a pedagógiatörténet, mivel hazánkban a szóösszetétel jelentése adott, mindenki nyugodtan hasznája úgy, ahogy megszokta :)
    és bár szinte minden orosz mosdatlan vadember (ukránok inkluzíve), néha azért köztük is akad pár jó és kiemelkedő egyéniség (bár alegtöbbje vagy a gulágon vagy számüzetésben végzi)

  • 2015.02.12 10:02:37cupcake25

    A gyereket nevelni kell. Szerintem ez vitán felül kellene hogy álljon. A gyerek nem egy bolond gomba, hogy kipottyantom aztán majd nő... Meg kell tanítani neki a helyes viselkedést és főleg a határokat!! Mert ezek nélkül nem lesz képes beilleszkedni a társadalomba és nem fog tudni megfelelni az előtte álló kihívásoknak!! Lehet hogy baromi nagy p*fája lesz, mert őt a mindent szabad elv szerint nevelték meg úgy hogy minden csak róla szól, csak az a lényeg hogy ő mindent megkapjon. Csak az élet nem erről szól. Persze nem azt mondom hogy a gyereknek nem lehet épeszű keretek között kielégíteni az igényeit, de a határt meg kell tanítani neki. Pl azt hogy nem visítva rohangálunk a boltban, nem fekszünk be az alsó polcokra, nem fetrengünk a földön. Vagy azt hogy ha a szülő azt mondja nem, vagy fejezd be, akkor megteszed ha nem, annak bizony következményei vannak. Naponta tapasztalom, hogy a mai tinik, gyerekek egyáltalán nincsenek tisztában azzal hogy a tetteknek következményei vannak, amikor meg felelősségre vonják őket, mert előbb utóbb valaki felelősségre vonja őket, akkor meg vannak sértődve és nem értik, hogy mi a baj azzal amit tett. Ezeknek a dolognak a megtanítását pedig már gyermekkorban el kell kezdeni és a fenti eszközök egyáltalán nem utalnak fizikai erőszakra, nem is értem ez hogy jött most elő...

  • 2015.02.12 10:03:30Mikrobi

    Egyikkel sem értek egyet. Az "idegeimre mész" kifejezés azt jelzi a gyereknek, hogy tekintettel kell lenni másokra. A "mi van már veled" azt jelzi, hogy kapjon észbe, mert valamit nagyon rosszul csinál. Egyedül a fenyegetést lehet valamilyen szinten kárhoztatni, de valójában fenyegetések közt élünk. Ha nem fizeted be a számlát, kikapcsolják a villanyt. Ha nem dolgozol rendesen, kirúgnak a munkahelyedről. Ha nem leszel kedves a nőhöz, akinek udvarolsz, nem lesz a feleséged. És sorolhatnám. Akkor a gyerek ne szembesüljön azzal, hogy nem tehet meg bármit következmények nélkül? Igen, vannak következmények és arra fel is lehet hívni a figyelmet!

  • 2015.02.12 10:13:35cupcake25

    GeriSoft, otthon 4 fal között még oké, elkezded őt utánozni, de kétlem, hogy ezt mondjuk a játszótéren, az utcán, az óvodában vagy éppen a boltban eljátszod vele. Ha nem tanítod meg arra, hogy vannak határok akkor mit sem ér a módszered. A gyereknek is meg kell tanulnia, hogy nem lehet mindig csak ő a figyelem középpontjában. Persze foglalkozni kell vele, sokat, rengeteget, játszani, tanítani stb. De nem lehet mindig csak körülötte forogni ezt neki is meg kell tanulnia, különben rengeteg problémája lesz felnőtt korában.

  • 2015.02.12 10:43:39Emmanuel Goldstein

    amúgy, ez a cikk félreértésen alapul, a gyerek, mivel alapvetően igen érzékeny ametakommunikációra, akkor is vágja, h idegesít ha nem mondod, a verbális eufémizmus eszközével élve.
    Ezzel a módszerrel úgy kb 10+osnál tudsz valamit is elérni, a kisebbeknél vagy jógázol vagy elfogadod, h a rendszer része az, h akölyök idegesít, oszt h ebből hogy jöttök ki, az a ti és főleg a domináns személy képességein múlik(aki nem minden helyzetben a szülcsy). vagyis, bizonyos korig mindegy mit moncc neki, az a lényeg, mit gondolsz és érzesz :)

  • 2015.02.12 10:48:56Könnyen elkaptuk, uram!

    Szuper cikk! Olyan mondatokat javasol, amelyek a lelkiismeretre, a félelemre és mások iránti (szülő) felelősségre irányulnak. Ja, hogy pont ezt kell elkerülni? A francba!
    Nem szeretem, amikor te....
    Amikor te így, akkor én ezt érzem...
    Zsarolunk, zsarolunk? Buta cikk, buta konzekvenciák.

  • 2015.02.12 11:27:52Hókirályfi

    "bizonyos korig mindegy mit moncc neki, az a lényeg, mit gondolsz és érzesz.."

    Soha sem mindegy, hogy mit mondasz neki, és az hogy valamely cselekedete, vagy az aktuális viselkedése felidegesít, felháborít, elszomorít bennünket, azt egészen egyszerűen és tényszerűen közölhetjük vele...

  • 2015.02.12 12:13:15Franquette

    vefE

    A probléma a hozzászólásoddal:

    "a szülő egy egészséges helyzetben felnőtt személyiség"

    Nem. A szülők nagyon nagyon nagy hányada pszichológiai értelemben véve nem felnőtt és soha nem is lesz az. Az asszertív kommunikációról általában fingja sincs az átlagEMBERNEK, nemhogy a szülőknek. Ehhez először is pszichológiakönyveket kellene olvasniuk, hogy egyáltalán tudják, mi az, igényük legyen rá (ez egy újabb feltétel), és még ha tisztában is vannak vele, használni nem biztos hogy lesz lelkierejük a korábbi elbaszott szocializációjuk miatt. Én pl. hiába tudom, hogy KÉNE asszertívan kommunikálni, csípőből defenzív vagyok és passzív-agresszív, mert ezt verték belém, hiába jövök rá fél órával később, hogy ezt nem így kellett volna. És ez már fejlődés. Most így legyek én szülő? Pedig nekem még igényem is van arra, hogy fejlődjek a kommunikációmban.

  • 2015.02.12 12:46:13Mindenki egyéni, én nem.

    Úgy tűnik, az ilyen cikkeket kizárólag gyerektelen PC bajnokok írják.

    Igenis, jó, ha van a gyereknek bűntudata, ha "bűnt" követ el.
    Nem arról van szó, hogy simán közölni kell vele, hogy rosszat tett, hanem tudatosítani, hogy vannak következményei, például, hogy az idegeimre megy. És jó ha tudja.

    A liberalista gyereknevelés eredménye az iskolai lövöldözéstől a növekvő erőszakosságig a fiatalok között, mert NINCS valós határ előttük.

    A gyerek alapból arra törekszik, hogy szétfeszítse a köré vont határokat, a szülő kötelessége pedig ezeket újraépíteni.
    Ez nem megy konfliktusmentesen, és a konfliktust fel kell vállalnia a szülőnek is és a gyereknek is ( a gyerek idegei általában jobbak)...
    Ez később mindkettőnek hasznos lehet, mint a folytonos konfliktuskerülés.
    Így legalább alapsabban megismerik egymást, és a valósi szeretetnek is szilárdabb alapot ad, mint a nyálas "nem szeretem, hogy ezt csinálod" dolog...
    Hát a "büdös kölke" az elejétől tudja, hogy nem szeretem, csak éppen nem érdekli.
    Szóval érdekelté kell tenni.
    Ez a szülő dolga... És ezt is lehet szeretettel tenni.

  • 2015.02.12 12:47:42bölcsbagoly

    1. Minden normális embernek (s gyereknek is) van és kell legyen bűntudata, ha megszeg valamilyen szabályt! Csak ennek a bűntudatnak egyensúlyban kell lennie a tett súlyával. A bűntudat nélkülit mi tartja vissza a további elkövetéstől?
    2. No mert a gyerek a saját létezéséről szokott filozófálni, nemde? A kérdést szószerint érti: fáj a fejem/hasam, szorongok, sajnálom, hogy ezt vagy azt csináltam, félek, stb. Mi a francnakl belemagyarázni olyant, amit normális ember fel sem tételez?
    3. Mitől agresszió a bűnelkövetésre kilátásba helyezett büntetés?

  • 2015.02.12 17:40:03Lányosapa

    Aki ezt a baromságot leírta, az neveljen halat!
    De csak döglöttet!!!

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta