SZÜLŐSÉG

23 dolog, amiért mi nők állandóan elnézést kérünk

2014. október 30., csütörtök 20:13

Sok mindenben különböznek nők és férfiak, így a neveltetésüken is, ennek előnyeivel és hátrányaival együtt. Egyes nézetek szerint a lányoknak például – legalábbis a jó kislányoknak – sokkal többször és több dolog miatt kell bocsánatot kérniük, mint a kisfiúknak, és ez a különbség felnőttkorban is megmarad.

A Bustle.com cikke szerint a nők lépten-nyomon, reflexből bocsánatot kérnek még olyan dolgokért is, amiért tulajdonképpen nem kellene, vagy amiért hasonló helyzetben lévő fiúktól és férfiaktól nem is várnánk ezt el. Ők 23 dolgot szedtek össze, amiért – szerintük – feleslegesen kérnek elnézést a nők, vagyis nem biztos, hogy meg kell követelnünk kislányunktól a bocsánatkérést ezekben a témákban. Némelyikkel teljes mértékben és egyöntetűen egyetértünk, más témákat illetően mi is kissé ambivalensek vagyunk – amiért rögtön elnézést is kérek. És a nők 23-as listája még mindig sokkal rövidebb, mint az a 65 dolog, amiért a britek kérnek elnézést.

Ha végignézem ezt a listát, van, amiért én is elnézést kérek és már a lányomnak is megtanítottam, van, amiért meg még soha eszembe se jutott szabadkozni. Ön mit gondol? Lássuk a 23 dolgot:

1. Az önreklámért

Nem biztos, hogy elviselhetetlen terhet ró az ismerőseinkre, ha közzéteszünk valamit az új cikkünkkel, balkán népzenei alapokkal gazdagított garázspunk-zenekarunk koncertjével, megjelenő dark fantasy-regényünkkel vagy szakdolgozatunkhoz kitöltendő kérdőívünkkel kapcsolatban. Azok a barátaink, akiket érdekel, úgyis elolvassák,a többiek meg úgysem.

2. Ha szólunk valakinek, aki elállja az utunkat

Elnézést, ne haragudjon, megtenné, hogy nem foglalja el teljes szélességében ezt a lépcsőt, amin épp szeretnék lemenni? Tényleg bocsánatot kérek, nem láttam, hogy épp egy igen fontos és sürgős játékot játszik a telefonján. Á, majd akkor kimegyek a vészkijáraton, hagyja csak, én kérek elnézést.

3. Ha a munkánkat végezzük a munkahelyünkön

A nők gyakran hajlamosak elnézést kérni és kényelmetlenül érezni magukat a rájuk ruházott bármiféle hatalom miatt. Ugyanakkor nem biztos, hogy bocsánatot kell kérnünk, ha a munkánkat végezzük, vagy ha beosztottjainkat bátorítjuk ugyanerre.

4. Az életben hozott döntéseinkért

Nem akar gyereket? Fiatalabb korban vállal gyereket, mint ahogy az a környezetében szokás? Idősebb korban??? Túl hamar férjhez megy? Egyáltalán nem megy férjhez? Fontosabbnak tartja a karrierjét a családalapításnál? Neadjisten a családját a karrierénél? Nem kell bocsánatot kérni csupán azért, mert különbözőek vagyunk, és mert esetleg nem ugyanúgy döntünk, mint a körülöttünk lévők (ugyanis nem nekik kell felnevelni a képzeletbeli gyerekeinket, sem együtt élni a férjünkkel).

5. Nem elég „összeszedetten” néz ki

Nem várja el mindenki, hogy makulátlanul kiöltözve menjen a postára átvenni az ajánlott küldeményt, mi több, az Operabál és a Nobel-díjkiosztó kivételével a legtöbb eseményen és élethelyzetben megengedett némi lazaság.

6. Túl szexin öltözött

Ha mások érzik kényelmetlenül magukat a mi rövid szoknyánk miatt, az az ő problémájuk.

7. Ha (időben) lemondunk egy programot

A legtöbb ember sokkal szívesebben heverészik otthon a kanapén, mintsem a külvilág dolgaival foglalkozna. (Tényleg? Nekünk néha azért kedvünk támad kimozdulni.) Szóval nem kell tragédiát csinálni abból, ha időnként lemondunk egy-egy programot. Vagy legalábbis nem akkora ügy, mintha elütöttük volna autóval az illetőt.

8. Ha kiborít valami

Nem kell elnézést kérni azért, ha érzelmesen viselkedünk – különösen, ha az érzéseink teljesen helyénvalóak az adott szituációban.

9. Nem a szép fehérnemű van rajtunk vagy nem frissen szőrtelenítettünk

Általában szexpartnerünktől szoktunk emiatt bocsánatot kérni, aki ha nem totál suttyó, valószínűleg észre sem vette, hogy csak egy „szerda” feliratú pamutbugyi van rajtunk a csipketanga helyett. De ha észre is vette, a csalódottságát remélhetőleg felülírja aziránti öröme, amiért hajlandóak vagyunk levenni.

10. Véletlenül hozzáértünk valakihez

Az ülések karfái a moziban és a vonaton is két könyök megtámasztására készülnek – a mellettünk ülő valószínűleg nem fog kiborulni, amiért véletlenül hozzáértünk.

11. (Egészségtelen ételt) eszünk nyilvánosan

Bár a nagymamám szerint úrinő nem eszik utcán, azért manapság talán nem kell mindenkitől elnézést kérnünk, aki meglát egy háromgombócos fagylalttal a kezünkben.

12. Emlékeztetünk valakit olyasmire, amire szükséges őt emlékeztetni

Egyáltalán nem kéne olyan helyzetbe kerülnünk, amikor újra és újra emlékeztetnünk kell valakit a dolgára. De ha mégis ebbe a szerepe kényszerülünk, ne engedjük, hogy ezt szekírozásnak állítsa be a másik fél. Az élet kemény, előbb vagy utóbb fel kell szednie a koszos zokniját a földről. Vannak dolgok, amiket meg kell csinálni és kész.

13. Szenvedélyesen érvelünk elveink mellett

Szenvedélyesen hisz valamiben, amiben nem mindenki hisz ugyanígy? Atyaúristen. De komolyan: a vélemények és meggyőőződések klassz dolgok, nem kell elnézést kérni, ha két egymással ellentétes vélemény találkozik.

14. Félbeszakítunk valakit, aki uralja a társalgást

Ez esetben nem csupán jogosan lépünk közbe, de ráadásul mindenki más, aki szintén unja Tamás negyvenperces élménybeszámolóját a reggeli sajtos szendvicséről, titkon igen hálás lesz nekünk.

15. Nem reagálunk azonnal minden kommunikációs csatornán

Vagyis ha nem válaszolunk másodperceken belül az emailekre, hangüzenetekre, sms-ekre, az nem feltétlenül tragédia. Mindenki lehet elfoglalt – válaszoljunk akkor, amikor ráérünk. Etiketthez értő barátnőm szerint 24 órán belül illik válaszolni az emailekre – az én esetemben egy internetes portálnak írott levelemre egyszer két év múlva kaptam (egyébként nagyon kedves és releváns) választ. Ez talán kicsit későnek tűnik, bár az admin (fiú) nem kért elnézést.

16. Ha megkérünk valakit, aki bosszantó dolgot művel, hogy fejezze be

Olyasmikre gondolunk, mint a moziban a telefonjukkal ökörködő és a szemünkbe világító huligánok, a metrón táskáikkal több ülést elfoglaló népek, vagy épp a mellettünk lévő íróasztalnál naphosszat ByeAlex legújabb számát énekelgető kolléga, aki miatt a legutóbbi üzleti emailbe beleírtuk a „harmadik negyedéves költségvetésünk koporsója tárva-nyitva” mondatot. Nem kell bocsánatkéréssel kezdeni, elég, ha azt mondjuk, kérlek, hagyd ezt abba.

17. Viccelünk

Ha az emberek nem értették a(z amúgy nem sértő) viccünket, az nem a mi hibánk.

18. Kérünk valamit

Nagy Lászlóval ellentétben szerintünk a kérés nem nagy szégyen.

19. Saját időre van szükségünk

Nem, nem kell elnézést kérni, ha egy kis időre a saját szükségleteinket helyezzük a többieké fölé. Némi saját idő segít abban, hogy jobb, szebb, kipihentebb, kevésbé őrült önmagunkká váljunk.

20. Fizetésemelést kérünk

Nem bűn, ha az ember annyit szeretne keresni, amennyit a munkája ér. Így is elég gáz, hogy az azonos pozícióban lévő férfiak sok területen többet keresnek a nőknél.

21. Kérdést teszünk fel

Mégis, kinek lenne az jó, ha kérdezés nélkül, csak úgy találgatás alapján töltenénk ki a hitelkérelmi űrlapot, sütnénk normandiai almatortát, vezetnénk úthengert?

22. Nem vagyunk tökéletesek minden téren

Tízezer forintot költött pulóverre ahelyett, hogy egy fenntarható mezőgazdasági növekedéssel foglalkozó cégnél vett volna részvényeket? Ellógott egy előadást, és ezalatt inkább elment kenyérlángost enni? Átaludta a kisebbségekről szóló díjnyertes kortárs dokumentumfilmet? Elég gáz. Nem is értjük, miféle ember az ilyen.

23. Állandóan bocsánatot kérünk

Nem kell bűntudatot éreznünk azért (sem), hogy állandóan bocsánatot kérünk. Bocsánatot kérni ugyanis nem hibás, sok esetben ezzel mutatjuk ki, hogy törődünk az illető érzéseivel. Csak éppen nem kötelező minden lehetséges helyzetben.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.10.30 20:41:25Nand

    Valakinek észre kellett volna vennie, hogy a forráscikk nem releváns Mo-ra. Ny-on kezdenek minden mondatot, sorry-val, nálunk nem.

  • 2014.10.30 21:37:18Pillanatragasztó

    Én kérek elnézést, amiért ez baromság megjelenhetett

  • 2014.10.30 21:49:33Szalacsi_Dezső

    még a netadó bevezetése előtt, gyorsan keresni akarnak a zújságírók, hogy ennyi baromságot leírnak?
    Már, elnézést. :-)))))))))))))))))))))))

  • 2014.10.30 23:58:48áasdklfjáasn

    Hú, de nagyon szar, magyartalan fordítások... Ráadásul gyatra helyesírással.
    Lopni is ésszel kellene, kedves "szerző" (azaz tolvaj).

    Egyébként még lásd a többiek hozzászólásait.
    Az egész iromány tömény faszság Magyarországról nézve.

    "20. Fizetésemelést kérünk"
    Magyarországon? Téged honnan szalajtottak, te szerencsétlen?

  • 2014.10.31 00:18:20i was trojan

    Elnézést, lehet ide kommentet írni? :)
    Amúgy a nejem hót ziher, hogy nem kér elnézést semmiért, ami itt a felsorolásban szerepel...de a lányom sem...:)

  • 2014.10.31 00:19:37i was trojan

    Elnézést, lehet ide kommentet írni? :)
    Amúgy a nejem hót ziher, hogy nem kér elnézést semmiért, ami itt a felsorolásban szerepel...de a lányom sem...:)

  • 2014.10.31 00:20:27i was trojan

    Pedig nem szoktam semmit kétszer kétszer írni!

  • 2014.10.31 08:23:2730-06

    Tőlem még sem a feleségem, sem a lányom, sem az unokám (lány) nem kért elnézést, (mondjuk a fiú sem) semmiért.

  • 2014.10.31 09:05:52raingun

    Elnézést a bocsánatért

  • 2014.10.31 10:04:56élhetetlen

    30-06: Bocs, de szerintem a feleségedet rosszul nevelték, ezért ő rosszul nevelte a lányodat, aki rosszul nevelte az unokákat. Előfordul, de le legyél ennyire büszke rá. (Ugyanez i was trojan-nak, kivéve az unokát. Még nem késő).

  • 2014.10.31 10:35:15rdi

    Annyival egészíteném ki, hogy pl. Mo-on, ha a felszolgálót meg akarjuk szólítani az étteremben, pl. kérünk még valamit, vagy a számlát, akkor nem azt mondjuk, hogy "Pincér!" vagy "Főúr!", netán "Kisasszony!". Hanem mit mondunk? "Elnézést! Kérhetnék még egy ásványvizet?"
    Ugyanígy, ha egy üzletben, pláne nagyobb helyeken meg akarunk szólítani egy eladót, mert pl. nem találjuk majorannát, akkor is azt mondjuk, hogy "Elnézést, stb. stb...."

  • 2014.10.31 11:12:48Na??

    Azt hiszem, a szerzőnek elnézést kellene kérnie az olvasóktól ezért a cikkért.

    Az Indexnek pedig a Dívány és a Velvet létezéséért és az ott újságírói státuszban foglalkoztatott félanalfabéta, se magyarul, se írni nem tudó hülyékért.

  • 2014.10.31 13:48:39sebesbal

    A második pontnál leragadtam és nem olvastam tovább. Méghogy a nők kérnek elnézést? Legtöbbször ők állnak keresztbe a mozgólépcsőn, vagy egymás mellett hatosával vonulnak az utcán, hogy véletlenül se lehessen elférni mellettük. A minap összekarmolták egymást a héven az ülőhelyért, amúgy meg simán ráteszik a táskájukat a székre, akkor is ha tömve van a villamos és állni se lehet. Mikor volt az már amikor a nőiesség és a jómodor, kifinomultság összefüggött? Már csak amazonok vannak, ahogy öregednek egyre brutálisabbak.

  • 2014.10.31 14:54:33-JzK-

    [link]

  • 2014.10.31 14:56:01-JzK-

    Feminista „jótanácsok” 3. – Állj a sarkadra, feljebb a hangerőt!

    Gyakran láthatunk feministákat azon lamentálni (elég csak megnéznünk ismert feminista blogokat és hozzászólásaikat), milyen rettenetes, hogy a kezdeményező, élre törő, parancsoló fellépés férfias viselkedésként van elkönyvelve, míg nőies címszó alatt csupa olyasmit találunk, mint elfogadó, megértő, befogadó, béketeremtő. A gender-elmélet számos hirdetője is úgy gondolja, hogy ezt azért találta ki a gonosz férfitársadalom, hogy a férfiaknak sajátítsák ki az érvényesülés egyedüli vagy legalábbis könnyebb módját, a tekintélyt parancsoló fellépést. Sőt, ez a harcos mentalitás a hétköznapi nők felfogásába is beszivárgott, gyakran adják egymásnak azt a tanácsot, hogy a párkapcsolatukban jól mondjanak oda a másiknak, lépjenek fel erélyesen, akkor érvényesülhet majd az akaratuk. Tényleg nagyon nagy a kísértés ennek a viselkedésmódnak a megirigylésére, amikor azt látjuk, hogy milyen hatást tud elérni egy férfi, ha így viselkedik. Azonban ha ezt mi, nők is kipróbáljuk, akkor gyakran valami egészen más lesz a hatás, mint amikor egy férfi csinálja. Ha egy az egyben lemásoljuk a férfias viselkedésnek ezt a szegmensét, akkor az nőként előadva sokszor inkább lesz nevetséges hisztéria vagy pattogás, mint meggyőzően erélyes és komolyan veendő fellépés. Nehéz erről beszélnem, mert nem akarom, hogy úgy tűnjön, azt gondolom, egy nő nem lehet határozott, gerinces, nem fejezheti ki magát konkrétan. Egy percig se akarom azt állítani, hogy egy nőnek a párkapcsolatban csak az az út jutott, hogy sündörögve manipuláljon, megjátssza magát, zsarolókönnyeket hullajtson, ha valamit el akar érni. Sőt, ez inkább kislányos érzelmi zsarolás, ami egy férfit is idegesít.

  • 2014.10.31 14:56:43-JzK-

    Mindenesetre én úgy vettem észre, hogy a legtöbbször egy nő a férfiból pont az ellenkezőjét váltja ki azzal, ha egyfajta parancsoló fellépést tanúsít felé, mint amit szeretett volna. De úgy általában is sok olyan ember van, akit minél jobban nyaggatnak valamivel, annál kevésbé hajlandó megcsinálni. Mondhatom épp ezért, hogy pedagógiai szempontból katasztrofális, ha egy nő hallgat erre a feminista jótanácsra, és úgy próbálja az akaratát érvényesíteni a párkapcsolatában, hogy jól megmondja a magáét, hiszen neki is joga van kinyitnia a száját. Tudom, sokféle ember van, de nekem az a személyes véleményem és tapasztalatom, hogy amíg a férfi fellépésében a parancsoló határozottság vonzó egy nő számára, addig ez fordítva súlyosan csorbítja a férfi tekintélyét, bántja az önérzetét és ráadásul a legtöbb esetben rosszul is áll a nőnek. Persze a legtöbb feministát nem igazán érdekel a férfi tekintélye… De amíg a hipergám ösztön miatt sokkal inkább tetszik a nőnek a férfi határozott fellépése, mint amennyire sértve érezhetné magát, hogy őt nem körbeudvarolva kérik szépen, megtenne-e valamit, addig a férfinak egyáltalán nem vonzó, hanem bosszantó, ha a nő nem szépen kér, hanem utasít. Tömören összefoglalva: úgy látom, hogy a legtöbb férfi azt szereti, ha ő a kezdeményező, ha még a nő kérését is úgy teljesíti, mintha az ő ötlete lett volna, vagy legalábbis teljesen úgy kell éreznie, hogy a legkisebb kényszer alatt sem áll. Ezzel szemben a nők többségének egyáltalán nem zavaró, ha egy férfi utasítja őket, sőt, imponáló a határozottságuk. (Persze ehhez az is kell, hogy ezt a férfit elég férfiasnak tartsák.

  • 2014.10.31 14:57:25-JzK-

    zért a nőktől se várhatja el senki, hogy pusztán azért, mert pénisszel született, már nőies simulékonyságra ösztönözze őket, ha amúgy nincs mögötte semmi, sőt, végtelenül feminin a viselkedése az illetőnek.) Kérdezhetnénk persze, hol itt az egyenlőség és a női méltóság? Én személy szerint nem vágyom olyasfajta egyenlőségre a házasságomban, amely azt jelenti, hogy én is rendelkezem családfői méltósággal, mely lehetővé tenné a számomra, hogy utasítsam a férjemet, és mely miatt kikérhetném magamnak, ha a férjem ilyen határozottan lép fel velem szemben. Nagyon szép eszmének hat, hogy a férfi és a nő ugyanúgy viselkedik egymással, ezzel kifejezve egymásnak a megbecsülését. Olyan, mint az a kommunista idea, hogy minden ingyen lesz, és az emberek majd csak annyit visznek haza a boltból, amennyi nekik kell… Csak hát az ilyesmiknek a megvalósíthatóságába általában beleszólnak azok a fránya emberi tényezők. Ebben az esetben is, mit csináljunk, ha egyszerűen sok nő a határozott férfiaktól elolvad, sok férfit meg az nyűgözi le, ha egy nő olyan finoman és kedvesen tud hatni rájuk, hogy úgy érzik, az ő kezükben van a döntés joga akkor is, ha a nő javaslatát teljesítik? (Ez, még egyszer hangsúlyozom, nem egyenlő a manipulációval és az érzelmi zsarolással!) Ennek a jótanácsnak a célja, hogy elhitesse a nőkkel, ez a felállás elnyomatás, és hogy akkor egészséges egy párkapcsolat, hogyha nincs benne különbség a férfi és a nő kommunikációja között. Csakhogy mi többségünkben nem erre vágyunk. Szeretjük a különbségeket, azt a dinamikát, amit ez ad a párkapcsolatnak. Ellenben ha azzal próbálkozunk, hogy felvegyük ezt a férfias habitust, az általában nem izgalmas dinamikát, hanem állandó feszültséget fog gerjeszteni, mert folyton ellenállásba ütközünk majd a férfinál.

  • 2014.10.31 14:58:00-JzK-

    zért a nőktől se várhatja el senki, hogy pusztán azért, mert pénisszel született, már nőies simulékonyságra ösztönözze őket, ha amúgy nincs mögötte semmi, sőt, végtelenül feminin a viselkedése az illetőnek.) Kérdezhetnénk persze, hol itt az egyenlőség és a női méltóság? Én személy szerint nem vágyom olyasfajta egyenlőségre a házasságomban, amely azt jelenti, hogy én is rendelkezem családfői méltósággal, mely lehetővé tenné a számomra, hogy utasítsam a férjemet, és mely miatt kikérhetném magamnak, ha a férjem ilyen határozottan lép fel velem szemben. Nagyon szép eszmének hat, hogy a férfi és a nő ugyanúgy viselkedik egymással, ezzel kifejezve egymásnak a megbecsülését. Olyan, mint az a kommunista idea, hogy minden ingyen lesz, és az emberek majd csak annyit visznek haza a boltból, amennyi nekik kell… Csak hát az ilyesmiknek a megvalósíthatóságába általában beleszólnak azok a fránya emberi tényezők. Ebben az esetben is, mit csináljunk, ha egyszerűen sok nő a határozott férfiaktól elolvad, sok férfit meg az nyűgözi le, ha egy nő olyan finoman és kedvesen tud hatni rájuk, hogy úgy érzik, az ő kezükben van a döntés joga akkor is, ha a nő javaslatát teljesítik? (Ez, még egyszer hangsúlyozom, nem egyenlő a manipulációval és az érzelmi zsarolással!) Ennek a jótanácsnak a célja, hogy elhitesse a nőkkel, ez a felállás elnyomatás, és hogy akkor egészséges egy párkapcsolat, hogyha nincs benne különbség a férfi és a nő kommunikációja között. Csakhogy mi többségünkben nem erre vágyunk. Szeretjük a különbségeket, azt a dinamikát, amit ez ad a párkapcsolatnak.

  • 2014.10.31 14:58:46-JzK-

    Ellenben ha azzal próbálkozunk, hogy felvegyük ezt a férfias habitust, az általában nem izgalmas dinamikát, hanem állandó feszültséget fog gerjeszteni, mert folyton ellenállásba ütközünk majd a férfinál. Ha meg nem, akkor papuccsá válik, és mi unjuk meg, mert az ösztönünk azt súgja, hogy ez az egyén nem eléggé férfi. Nem mondom, hogy nőként ezt egyszerű megérteni, elfogadni és alkalmazni, főleg, ha a női méltóságról vallott elméletekbe nőttünk bele, és elnyomó férfiakkal riogattak minket. De az évek folyamán belátja az ember, hogy mi az, amire valójában vágyik, és mi az, amilyen vágyakat a feministák belé ültettek, és amelyek könnyen lehullanak róla, ha megrázza magát. Azt tanácsolom, ha csak nem gonosz, megbízhatatlan, valóban bántalmazó személlyel állunk szemben, akkor merjünk visszavenni a hangerőből, merjünk engedelmesek lenni, egyszerűen elengedni a kontrollálási vágyat. Figyeljük meg, a párunk hogy reagál erre. Azt hiszem, nagyobb megbecsülésnek fogunk örvendeni és több méltóságot nyerünk vele, mint amit a sarkunkra állva, hangerőnket a „maximumra tekerve” kikényszeríthettünk volna valaha is.

  • 2014.10.31 15:00:13-JzK-

    [link]

    [link]

    [link]

    [link]

  • 2014.10.31 15:00:13-JzK-

    [link]

    [link]

    [link]

    [link]

  • 2014.10.31 15:01:04-JzK-

    [link]

  • 2014.10.31 18:19:12Beer Monster

    Valakinek nagyon sok ideje volt.

  • 2014.11.03 15:10:45I.puntschu

    1. mézzel több legyet fogsz, mint ecettel
    2. nincs az a baromság, amit a férfinak be ne lehetne adni, ha kellően bárgyú arccal adjuk elő
    3. tulajdonképpen elég szánalmasak szegények, hogy megesznek egy ennyire primitív kefét, de amíg ők tudják a nagyobb pofont adni, addig minden eszköz megengedett
    4. magukra vessenek. Ha hazugságot várnak el, azt kapnak

  • 2014.11.04 12:42:59ne vada

    l.puntschu: Teljesen egyetértek. :) Se szép nem vagyok, se csinos, se fiatal - de ha előadom a gyönge és butuska nőt, akinek egyetlen reménye a naaagy, erős és okos férfi, azonnal elérem, amit akarok. Eljátszom, hogy sötét vagyok a pendrive-hoz, a mobiltelefonhoz (vagy bármilyen kütyühöz), ők lelkesen segítenek és tanítgatnak. Na, ha egy ilyennel felturbóztam az egójukat, komolyabb dolgokat is kérhetek. :)

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta