SZÜLŐSÉG

Úgy megvert, hogy kiszakadt a mellemből a szilikon

2014. június 30., hétfő 12:23

Takács Hajnal a harmincas évei végén járó, kisportolt, szőke, tetovált, hívő keresztény nő, akit úgy megvert a párja, hogy elszakadt mellében a szilikon. Első hallásra nem éppen hétköznapi történet. Hajnal nemrég megjelent Az asszony verve című könyvéből azonban kiderül, hogy nagyon is hétköznapi: a bántalmazó kapcsolatok mindennapiak, forgatókönyvük pedig kísértetiesen hasonló, a külsőségek változnak csupán. A könyvben bántalmazott nők történetei szerepelnek, és bár a szerző kivételével kilétüket homály fedi, maguk a történetek egytől egyig igazak.

Hajlannal a saját történetéről és arról beszélgettünk, miért írta ezt a könyvet, mire számít, mit lehet elérni azzal, ha beszélünk erről a témáról.

Nem úgy nézel ki, mint akit csak úgy meg lehet verni. Erősebb volt nálad a pasas?

Az én bántalmazóm nem volt egyáltalán izmos, vagy az átlagosnál erősebb. Mégsem védekeztem és nem ütöttem vissza. Egyszerűen azért nem, mert az a magatartás annyira távol áll tőlem, hogy megbénított a döbbenettel vegyes félelem.

hajnal3

Nem számít a testi erő, a bántalmazó kapcsolatok a hatalomról szólnak és a bántalmazónak mindegy, hogyan szerzi meg a hatalmat. Gazdasági-, lelki terrorral, önbecsülésünk csonkításával, vagy testi erőszakkal.

Sok nővel beszéltem azóta, és egyöntetűen álltjuk, hogy van valami félelmetes ilyenkor a bántalmazó tekintetében, ami a legtöbb esetben kioltja a természetes védekezési reflexeket. De ahogy belőlem nem nézed ki, hogy meg lehetett verni, úgy a bántalmazók többségéből sem nézed ki elsőre, hogy verik a párjukat.

Akkor mi számít? Úgy értem, mi segíthet egy nőnek abban, hogy elkerülje az ilyesmit?

Én a prevencióban hiszek. Nagyon egyszerű ismérvei vannak az ilyen lényeknek, mégis annyira belesimulnak a hétköznapokba, hogy elsiklik a figyelmünk felettük. Az emberi méltóság tisztelete alapvető, a szabadság, az élet tisztelete szintén – és akiből ez hiányzik, az jó eséllyel tudhat magáénak még számtalan más bántalmazói jellemzőt is.

Belefutni nagyon könnyű, mert patakokban folyik a rózsaszín a tévéből, a nagy romantikus filmek elhazudják nekünk, hogy jön majd a hercegünk, közben a környezet nyomást tesz ránk, hogy éljünk normálisan, szépen családban – és az egész közben csak a mi saját belső szavunkat kussoltatjuk el. Ha hallgatnánk rá, akkor ösztönösen nem kezdenénk ilyen lényekkel, csakhogy a rossz minták, az elvárások, a megfelelési kényszer megalkuvásra késztetnek.

Mit tegyek, ha a barátnőm bántalmazó kapcsolatban él? Mondogatom neki, hogy hagyja már ott, de mindig csak védelmezi. Legszívesebben hagynám a fenébe, egye meg, amit főzött.

Sok embernek fogalma sincs arról, hogy bántalmazó kapcsolatban él, mert egyszerűen nem veszi észre. Mások tudják, hogy nem jó nekik, de nem mernek segítséget kérni, mert egész életükben olyan vacak szövegeket hallgattak , mint „az asszony köténye azért olyan nagy, hogy eltakarja a férje hibáit”, meg „mindenhol elcsattan egy pofon”.

Megengedőek vagyunk bizonyos dolgokkal „mert hát ilyen a világ” – és közben elfelejtettük, hogy egyáltalán nem ilyennek lett teremtve. Gonosz világban gonosz dolgok történnek, és ahogy a gonoszsághoz hozzászokunk, úgy hagyjuk magunkat elnyomni. A bántalmazottak sokszor falakba ütköznek már az első segítségkérésnél, és legtöbbször ezek után már nem próbálkoznak többet, csak tűrnek csendesen.

Ha a barátnőd bántalmazó kapcsolatban él, az a te megítélésed szerint az. Ő lehet, hogy nem érzi annak. Belülről ő máshogy látja és ennek is meg van a maga logikája. Azért védi az agresszort, mert felismerni azt, hogy ilyen mélyen megaláznak emberi mivoltodban nagyon fájdalmas. Olyan szembesülés önmagaddal, amiben szinte magadat árulod el.

Azt gondolom, hogy mivel a bántalmazók az önbecsülést veszik el elsők között, ezért azt kell visszaadni a bántalmazottnak. Ha visszatér az önbecsülése, akkor magától is fog lépni, de az ilyen kapcsolatok sajátos dinamikája miatt sokszor csak segítséggel tud. Nagyon fontosnak tartom a környezet felelősségét abban, hogy megtámassza az ilyen kapcsolatból kilépő embert, és soha ne kérdőjelezze meg az érzéseit, vagy a fájdalmát, azokat ne bagatellizálja el, mert ezek ténylegesen nagyon súlyos veszteségek.

Biztos voltam benne, hogy álnevet használsz, de mint kiderült, saját névvel, arccal vállalod a könyvet. Miért?

Azért vállaltam a nevem és az arcom, hogy senki ne hivatkozzon arra: valami némber írogat itt valami kitalált sztorit, és az egész nem is igaz, csak fikció. Hát nem az. A könyvben minden történet hiteles, ahogy a borítón is valóságos látleletek futnak szövegként. Vádiratot akartam. Azt akartam, hogy lássa a világ, hogy ilyen van, létezik.

hajnal2

És sok embert érint. Nőket, gyerekeket és férfiakat is: mindenkit. Ez a jelenség, a bántalmazás mindenhol ott van. Azért adtam az arcom hozzá, hogy senki ne meneküljön a valóság elől: a történetek igazak, ahogy én is az vagyok. Igazi a nevem és az arcom is.

Főként az Újrakezdés facebook-csoport segítségével gyűjtöttél történeteket bántalmazott nőktől. Mi ez a csoport? Egymást uszító feministák titkos szövetsége?

Az Újrakezdés Csoport egyfajta ön- és egymást segítő társaság, az a civil réteg, aki többet tett eddig a bántalmazottakért, mint az erre hivatott hatóságok és közpénzből működtetett szervek.

Több száz tagja van, segítik egymást tanácsokkal, tapasztalattal, lelki támasszal és tárgyi eszközökkel is. Olyan emberek gyűjtőhelye, akik megjárták a saját poklukat már. Egy részük kijött belőle, és így tud segíteni abban az útvesztőben, ami a bántalmazás kezdetétől a teljes felépülésig tart. Mások még benne vannak a bántalmazó kapcsolatban, és olvasva a túlélők történeteit egyre nagyobb felismeréseket szereznek, erősödnek meg önbecsülésükben és érnek meg a lépésre.

Amikor elkezdtem írni a könyvet, még nem nagyon beszéltek – és biztos vagyok benne, hogy nekem sem szólaltak volna meg, ha nem lettem volna egy közülük. Most azt látom, hogy egyre többen vállalják fel a bántalmazottságukat, és így szépen gyógyulnak is belőle. Szeretném, ha még többen kinyitnák a szájukat, mert a jelenség amilyen hatalmas, pont annyira elhallgatott annak a valós működése. Azt akarom, hogy értelmetlen legyen a „miért marad” kérdés.

Kényelmes lenne azt hinni, hogy feministák verik magukat és köpködnek a férfiakra, de ez közel sincs így. Itt emberek vannak, emberi érzésekkel és tartással. Olyan közösség, amit csak a közös tapasztalat tud építeni.

Arra még csak-csak lehet válaszolni, miért maradnak benne a nők ezekben a kapcsolatokban, a gyerek miatt, vagy nincs hova menniük, de amit nagyon nehéz megérteni: ha már egyszer eljöttek, miért mennek vissza?

Azért, mert magukra maradva, egy súlyos lelki és sokszor testi traumás sérüléssel tetézve nincs, aki segítő kezet nyújtana nekik. Magukra hagyja őket a társadalom, a környezet, megbélyegzi és elítéli őket. Ennél a halál is jobb – és a halál ebben az esetben az a koporsó, amit a bántalmazójuk ácsolt nekik. Ezért mennek vissza. Én azért nem mentem vissza, mert a környezetemben voltak, akik nem bélyegeztek meg, nem ítéltek el, és elismerték az érzéseim és fájdalmaim jogosságát. Mellettem voltak, amikor kellett.

Egy ilyen kapcsolatban és utána is az ember esik és kel egyfolytában. Létfontosságú, hogy legyen mellette szerető, megértő és támogató környezet. Ha ez nincs és hiányzik az emberből az élni akarás, akkor a magára hagyott áldozatból nem lesz túlélő.

Miért „az asszony” verve, miért erőltetjük ezt a nemi megkülönböztetést?

Azért mert erre a bántalmazó jelenségre, ennek a hétköznapiságára még mondásunk is van, olyan régről kódolt: pénz számolva, az asszony verve jó. Egy mondásban két veszélyes hazugság: a pénz nem határozhatná meg eredetileg az élet minőségét, mégis ez ad értéket a létnek – és ez legalább annyira nem jó, mintha verik az asszonyt.

hajnal1

A könyvben több helyen is leszögezem, hogy a bántalmazás nemtől független szerintem. Végül is mindegy, kit bántanak, hiszen az az alapvető emberi létet sérti. Meg kell látni, hogyha levesszük a kapcsolati erőszakról a nemi szerepeket, akkor sima, egyszerű bűncselekmények maradnak: önbíráskodás, szabadságkorlátozás, zsarolás testi erőszak, testi sértés. Életellenes cselekedetek.

Több történetedben gyerekek is szerepelnek. A Te lányod már 18 éves volt, amikor a barátod megvert téged, és nem élt veletek. Tudott róla? Mit szólt hozzá?

A verést születésnapomra kaptam, így szinte azonnal tudott róla. Nem mondom, hogy egyből együttérző volt, mert olyan döbbenetes volt az egész, hogy szerintem ő sem kapott hirtelen gyújtást, ahogy a családom és a barátaim sem. De ott volt velem, amikor kellett, segített költözni, és kapott jó adagot abból a traumából is, ami kiütött rajtam a költözés után.

Sokan úgy gondolják, hogy a bántalmazó férfiak megszelídülnek, ha gyerekük születik. Pont az a baj a mai nőkkel, hogy nem szülnek, pedig ha a hagyományos női szerepet követnék, kevesebb pofon csattanna.

Mit nevezünk egyáltalán hagyományosnak? Nem hiszem, hogy egy egyenrangú kapcsolatban bármiféle jelentősége lenne bármilyen szerepnek, hiszen eleve nem játszanak szerepet, hanem önmagukat adják. Lehet, hogy a nő utál főzni, de a pasi meg szeret – már nem hagyományos a szerepkör és mégis működik, mert kölcsönösségen és megértésen alapulnak.

Az esetek nagy százalékában a bántalmazás a terhesség középső szakaszában kezdődik. Én nem láttam még olyan bántalmazó kapcsolatot, ahol megoldás lett volna a gyerek – de olyat elég sokat láttam, ahol a gyerek szinte kezelhetetlen volt a szülei közt lévő feszültség miatt. Mégis kinek jó ez? Miért kell egy kis életet is behajtani a saját szarunk alá ahelyett, hogy előbb önmagunkkal szembenéznénk? Sok olyat láttam, ahol a bántalmazó a gyereket fegyverként használja, egyszerű eszközként, amivel kizsarolhat magának dolgokat. A bántalmazó – mivel nem tiszteli az életet – ezért a gyermeki létet sem tiszteli. Ezért van az, hogy nem egy esettel találkoztam, ahol a férfi szétrúgta a nő hasában a közös gyereket. És ezért van az is, hogy nem éreznek gátlást azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek végignézik-e az anyjuk megverését, vagy merő kivagyiságból éveket huzakodnak a gyerekelhelyezésen.

A könyvben szereplő gyerekek egy része együtt menekül anyával, másokat anyukájuk hátrahagyni kényszerül, és sokszor anyuka a gyerek kedvéért marad együtt apával. Te hogy látod, mi a legjobb a gyereknek?

Diszfunkcionális, javíthatatlan rendszerű családok felbomlásáért, ahol a tagok képtelenek a változásra - nem kár. Tudom, hogy ez kegyetlenül hangzik, de azt látom, hogy a kényszeresen egyben tartott családokból sokkal több frusztrált gyerek nő ki, mint a felelősséggel és emberien szétvált családokból. Utóbbiból kevés van.

A gyereknek nyilván az a legjobb, ha szeretet veszi körül, de az igazi feltétlen szeretethez önmagunk ismerete is szükséges. Ha ez nincs meg, akkor mérgezni fogjuk őket, ahogy én is mérgeztem az én gyerekemet. Rengeteg traumát és frusztrációt köszönhet nekem, amit én okoztam azokból a frusztrációkból és traumákból, amit én is magammal hoztam. Remélem, ezzel a könyvvel valamelyest leszámoltam ezzel, még ha nem is tudom a múltat megváltoztatni.

A bántalmazó férfiak általában szegény, alkoholista munkanélküliek vagy sikeres férfiak is lehetnek köztük? Néhány történetben különösen titkolod a bántalmazó kilétét. Ezek közismert személyek?

A könyvben egy kisebbségi története sincs, a legtöbb egyáltalán nem iszik. Hétköznapi figurák, akikről senki nem feltételezné. A legnagyobb aljasságokat azonban olyanok követték el, akik megfelelő kapcsolati rendszerrel és anyagi háttérrel rendelkeztek ahhoz, hogy megúszhassák tettüket. Mindegy, hogy kik: tele van velük a társadalom.

Következetesen túlélőknek nevezed a bántalmazott nőket, és nem áldozatoknak. Szándékos?

Igen, szándékos. A felismerést a Judith Herman: Trauma és gyógyulás című könyvéből kaptam. Ez a könyv mérföldkő volt a gyógyulásomban, és a mai napig segítséget ad. Amikor kijön egy ilyen helyzetből az ember, akkor eleve nyomorultnak érzi magát, áldozatnak, vesztesnek. Ha valaki rávilágít, hogy mindezek ellenére élsz, megmaradtál, akkor már túlélő leszel, és ez a látásmód hihetetlen erőt ad a további lépésekhez. A túlélők olyanok, mint a háborús veteránok: nem lehet megmagyarázni a viselkedésüket, hogy mit miért csináltak a kapcsolatban, ahogy a háborúban is más szabályok érvényesek. Akkor tudnak továbbmenni és létezni, ha nem áldozatnak tekintik magukat és a környezetük sem így néz rájuk. Nem minden áldozatból lesz túlélő, de minden túlélő áldozat volt valamikor.

Nem túl elcsépelt téma ez az egész bántalmazás? Szerinted érdekel ez még valakit?

Őszintén? Szerintem a kutyát sem érdekli a bántalmazás. Soha nem is érdekelte, mert ha érdekelte volna, akkor nem lett volna ennyire általános probléma és nem lenne ennyi traumatizált ember. Az emberek szeretnek csukott szemmel járni.

Mi volt a célod a könyvvel?

borito1

Nem volt különösebb célom, mire megírtam meggyógyultam nagyjából. Nekem erre volt jó, nálam elvégezte a munkáját. Sokan hiszik, hogy ebből meggazdagszom, de ez egyáltalán nem igaz, viszont az állásomból nyolc év után kirúgtak az első cikk megjelenése után.

Azt viszont tudom, hogy tabukat akartam feszegetni, sztereotípiákat széttépni és a világ pofájába tolni, hogy mivel élnek együtt békességben a panelrengetegben. Ahol bár minden zaj áthallatszik, mégis úgy csinálunk, mintha a családon belüli erőszak magánügy lenne, nem pedig mocskosul súlyos társadalmi probléma, ami egyértelmű állásfoglalásra késztet.

KOMMENTEK

  • 2014.07.01 11:30:28Tina78

    Kedves Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    Nagyon érdekes és rendkívül ostoba az irományod, ezek a nők nem feministák, ahogy én sem. Sajnos anno hoztunk egy rossz döntést, rossz kapcsolatot, melynek ez lett a vége, nincs olyan cselekedet, arc, pofavágás, amely feljogosít bárkit arra, hogy a másik embert megüsse. Tudod az a borzasztó, hogy amit, TE és ahozzád hasonló primitív emberek ennek neveznek, pusztán a napi küzdelem azért, hogy eltartsuk felneveljük a gyermekünket, Sajnos nem tudom tisztelni az olyan pasikat, akik úgy gondolkodnak mint Te, szánalmat érzek leginkább!!! Pont az ilyen fatökűek miatt kell " feministán" viselkedni, mert életképtelen a mai férfiak sajnos egy jelentős része, és ezek a férgek a feleségükön, gyermekükön próbálják meg kiélni a fruszrálciójukat.

  • 2014.07.01 11:59:47bbrrr

    Tina78:
    Nekem nem sikerült ilyen frappánsan megfogalmazni, de azt hiszem, hogy ugyanarról beszélünk, csak a másik nézőpontból.
    Az a kérdés, hogy hogy lettek ilyen "fatökűek" a férfiak. Rengeteg fórumon találkozom a problémával, hogy a férfiak nem találják a helyüket a mai világban. És ennek elsősorban a feminizmus, és annak a sulykolása/bizonygatása az oka, hogy a nők képesek mindarra, amire a férfiak. Sőt. De persze eszébe sem jut senkinek, hogy a férfiak képesek lennének mindarra, amire a nők, merthogy nem is képesek rá.
    Tehát a férfi feleslegesnek érzi magát, hiszen a nő mindenre alkalmasabb nála, de ha azt próbálja bizonygatni, hogy nem így van, akkor soviniszta, erőszakos tuskó. Ha elfogadja, hogy így van, akkor fatökű, teszetosza féreg.
    (kivétel persze van, például a dugás és a verekedés, ebben "jobb" a férfi, mint a nő - csoda, hogy ennyi megerőszakolós és verős eset van? mi másban lehet megélni ma a férfiasságot?).

  • 2014.07.01 12:23:24isolde

    bbrrr: nem, nem a "jelentős része", hanem egy kis része, azért az csak az elmúlt max száz év, hogy nők is csinálhatnak irodalmat v tudományos karriert.

    Szerintem meg a férfiak rengeteg mindenre képesek, amire a nők: szülni és szoptatni nem, minden másra igen. Tök jól főznek, volt olyan fiúm, aki sokkal szebben takarított nálam, mert szerette csinálni, én meg összecsapom, a Csikos Lekvár-os apuka a befőzés emelte új szintre, a férjem szuperül pelenkáz, altat és vigasztal kisbabát. Kár, hogy sok férfinak ez derogál, vagy ódzkodnak tőle, vagy nem tudom, pedig jók benne és örömüket is lelhetik benne. Szerintem az ideális világban mindenki azt csinálja, amiben jó, amihez tehetsége van, és nem azt, amit a kasztja vagy a neme kijelöl számára. Jó, hát ez nyilván utópia.

  • 2014.07.01 12:53:47gigabursch

    @isolde

    1.)
    A "vádaim" lehet, hogy légbőlkapottak, de ilyen könyvajánló után akkor sem kérnék belőle, ha puskát tennének a fejemhez. A nő jellemzését már többen megtették.

    2.)
    Ha annak nőnek lenne hite, meg tudta volna oldani azt, hogy a férje szeresse a melleit némi szoptatás után is. Mondom ezt én háromgyerekes apukaként. Igen már nem olyanok Életem Értelmének keblei, mit hamvas korukban, de hidd el a nejem azt is meg tudta oldani, hogy ez legyen életem hb 698. vagy még magasabb sorszámú számú problémája.

    3.)
    "Sajnos az a nagy helyzet, hogy azok a társadalmak, ahol a nőket nem engedik tanulni és dolgozni, jóval fejletlenebbek és eléggé le vannak maradva. "
    ühüm:
    Mondtam is egy szóval, hogy ne tanuljon, ne dolgozzon?
    NEM.
    Ugyanakkor: Vagy menjenek le naponta Pusztavámon a Márkushegyi szénbányába hat hónapon keresztül a frontra, vagy menjenek a Dunai Vasműbe a nagyolvasztóhoz másik hat hónapra az egyenjogista emancipuncik vagy szépen hallgassanak el. Ugyanis súlytalan a szavuk. Hiteltelenek. Nincs mögöttük életszerűség.
    Ugyanis képtelen rá.
    Amire viszont képesek és nemt eszik meg az emberiség emberiesség elleni büntett. Főleg azok részéről, akik a npi egyenjogúság nevében a felmagasztalét családanyt ledegradálják egy munkavállaló biorobot szintjére.

    Mindezek ellenére sok-sok kiváló nő vett át férfiszerepeket a legnehezebb pillanatokban, akár egy Rozgonyi Cicelle-ről, akár egy Zrínyi Ilonáról, akár egy Szilágyi Erzsébetről beszélünk, akár a névtelenségben tömörülő Egri nőkről.

  • 2014.07.01 13:05:54gigabursch

    S ha már a társedalmak fejlettségénél tartunk:
    Szerinted melyik a fejlettebb társadalom? Az ahol tombol a női egyenjoguság nőket lealacsonyító halmaza és kedvenc népi szokásuk az embereknek, hogy a higiénia jegyében a szó szoros értelmében beleszarnak az ivóvízbe (ha nem érted: akkor nézd meg mit csinálsz a vízöblítéses vécén, mert alighanem te is épp úgy beleszarsz az ivóvízbe), vagy azok, akik tuudják hogyan igazodjanak el a világban. Sajnos az elmúlt 30-40 évben ezt már a legtöbb Kárpát-medencei faluból is ezt sikerült számúzni az összközművesítés révén.
    Eredmény?
    Ahol bevezették a gázt, a falu szinte összes nyugdíjas férfia egy-két éven belül meghalt.

    Szóval ez a fejlettebb kérdés erősen kérdőjeles használatú.


    S itt térek vissza a 80-85 éves korhoz.
    Szerencsés, ha egy nő meg tud élni 80-85 évet (az már részletkérdés, hogy kishazánkban épp az orvosok várható élettartam a legalacsonyabb a szóbeszéd szerint)
    Tudsz-e tenni azért, hogy a párod, a férjed, a szerelmed mindezt Veled együtt élje meg?
    Mit teszel érte?
    Tudod-e őt minden áldott nap hasznossá tennin úgy, hogy ő maga is hasznosnak érezhesse magát?

    Ha ezekre a kérdésekre tudsz magadnak és párodnak helyes választ adni és megélni egyidejűleg, akkor már rég messze túl vagy ezen a véglény életformán, amit az egynjogisták óbégatnak nap mint nap.
    Ugyanis sosem volt és sosem lesz egyenjogúság. Nem így teremtette a Jóisten a világot,.
    Viszont a munka és a feladat felelősségét megosztotta, mindenkinek a magáét.

    Egyebekben rendszeresen én altatom a gyerekeket, verssel, dallal, bár ez alighanem hihetetlen.

  • 2014.07.01 13:25:39Emmanuel Goldstein

    vegyetek könyvet, köll a pénz!

  • 2014.07.01 13:33:46Cobold

    eastern sugar, Tina78
    Férfi is csatlakozhat a csoporthoz? (Mert ha nem is ilyen széles körben, de őket is érinti ez a probléma. Ismerek pasit, akit ver a felesége. Meg a gyerekeiket is.)

  • 2014.07.01 13:50:22isolde

    gigabursch: én nem értem az érvelésedből, hogy akkor szerinted most a nők:
    1. tanulhatnak és dolgozhatnak pl. értelmiségi szakmákban, lehetnek közgazdászok, jogászok, kutatóorvosok, igazgatók
    VAGY
    2. a fentiek karrierista mutánsok, a rendesek maradjanak otthon a gyerekkel, tartsák össze a családot, várják meleg vacsorával a családfőt, és ne érezzék unalmasnak a takarítást, hanem élvezzék is azt.

    Ha már a férjem életkilátásait firtatod: meggyőződésem, hogy a férfinak jobb egy olyan, egyenrangú társsal eltöltenie az életét, akire támaszkodni is lehet, akivel értelmesen meg tudja beszélni a gondjait, és aki képes hozzájárulni a családi kasszához is. Nem egyedül a férfi felelőssége, hogy pénzt hozzon, hogy megfelelően válassza ki a megvásárolni kívánt lakást, hogy hitelfelvételkor elolvassa az apróbetűs részt és hogy törlessze a hitelt. A felelősség megoszlik két, egyenrangú fél között, az írástudó nő is elolvassa az apróbetűs részt, együtt választanak lakást, ami kettőjük nevén van, és ha a férfi elveszti mondjuk az állását, a nő fizetéséből is törleszthető a hitel. Szerintem a patriarchális berendezkedés első pillantásra látszik csak jobbnak, hiszen a férfinak nem kell mosogatnia, de cserébe egyedül az ő vállán van minden felelősség, egyedül van, hiszen nem társa van, csak házicselédje.

  • 2014.07.01 14:02:21Tanitam

    isolde, neked erre itt miért van szükséged? Boruljunk térdre nagyságod előtt? Írtál a blogodon a könyvről, akit érdekel elolvassa.

  • 2014.07.01 14:10:30bbrrr

    isolde:
    "...hiszen nem társa van, csak házicselédje..."
    A férfinak fontos az, hogy fontosnak érezze magát. Több olyant láttam, hogy a nő többet keresett a férfinál, és emiatt a férfi "leeresztett". Úgy tűnt, hogy semmi érdemi részt nem tud hozzátenni a kapcsolathoz, mindenből a "kisebb rész" volt az ő hozzájárulása. Ez baromi rossz érzés tud lenni akkor, ha amúgy a jövőt jelentő gyermeknevelésből is a kisebb rész a férfié (mert pl nincs hozzá tehetsége, vagy türelme). Ilyen szituációban látszólag úgy tűnik, hogy szerencse, hogy legalább a nő el tudja tartani a családot, pedig valójában nem szerencse. Egyik párkapcsolat sem ért véget happy enddel, a pár szétment, a férfi megpróbálta megvalósítani önmagát, a nő pedig eltartotta a csonka családot, ahogy addig, bizonyítva, hogy a férfi tényleg felesleges volt. Semmi erőszak, mégis egy ember tönkrement bele. Érdektelen történet.

    Nem házicselédre vágyott volna, de nem tudta feldolgozni, hogy minden szempontból második helyen van a családban, hogy ennyire keveset ér.

  • 2014.07.01 14:11:21isolde

    Tanitam: ööö, tessék? Miért kéne térdre borulni? Olyan okosan kommentelek? :)))))))

    Szerintem már rég nem a könyvről beszélgetünk, hanem a nők szerepéről általában. Engem érdekel ez a téma, a nők szerepe, és szívesen is vitázom róla.

  • 2014.07.01 14:14:03isolde

    bbrrr: azok a kapcsolatok, ahol a férfi keveset ér, vagy úgy van beállítva, hogy másodrendű, szerintem is halálra ítéltek. És igen, veszélyes terep lehet, ha a nő többet keres, pláne, ha sokkal (sajnos erről nincs tapasztalatom :)
    Csak attól még nem lesz másodrendű, hogy a felesége is tanul, vagy dolgozik, attól sem, ha megosztják a háztartás körüli feladatokat, ahhoz szerintem több kell ennél. A kölcsönös tisztelet nem azon múlik, hogy dolgozik-e a nő vagy háztartásbeli.

  • 2014.07.01 14:16:20gigabursch

    @isolde

    Nincs VAGY. Az egyik nem zárja és nem zárhatja ki egymást.
    Ha van rá képessége ugyan miért ne lehetne bármi, DE
    - de ne azért tegye, hogy bebzonyítsa, hogy erre ő is képes a férfiak ellenében - ez életellenes
    - de ne felejtsen el elsősorban nő maradni. Férfiból helyette nem lesz nő. Pont. - ez meg különösen életellenes.

    Hogy ezen mit nem lehet érteni...?

    Továbbra sem ér(tet)ted meg ezek szerint a lényeget. Szó sincs patriarchális felsőbbrendűségről (de az anyajogúról sem, bár annak egyébként sokkalm több az értelme, mert igazodást jelent a világba - lásd a férj szó valós jelentését, ami egy egyszerű ige egyes szám második személybeli felszóülitó alakja, de ehhez illeszkedik a feleség kifejezés is, hiszen nélküle nincs egészség). Csak és kizárólag kiegészítésről.
    De ha súlyos a szereptévesztés, akkor nagy a baj.
    Nők tömege felejti el, hogy mi minden tartozik bele még a házimunkába, tudod ilyen mint:
    - víz, villany, gáz szerelés
    - tetőszerelés
    - ház körüli kőműves munkák és még sorolhatnám.
    De ha neked életed vágya, hogy 70 kilós sitteszsákokkal császkálj egy lakásfelújítás során, akkor harcolj még tovább az emancipunci mozgalom oltárán, akikre legfeljebb "házon belül" gondolják, de sose mondják ki, hogy a "hasznos hülyék" táborába tartozik.
    Na épp ezért nem fogok pl. függönyt mosni (sem). De természetesen ha megkér a feleségem - és miért ne kérne meg, .. és meg is kér - a létrán már én egyensúlyzok.

    Érthető?

    S érdekes módon nálunk nincs emancipunci válság, nincs szilikon és nincs boxolás.
    Nahát....
    Hú de bonyi így az élet.

    Mindenkinek a magáét.
    Ennyi.

  • 2014.07.01 14:19:46Kovácsné

    Az a gond, hogy az afunkcionális családból származó gyerekekből (ahol tök mindegy, melyik szülő felelős a problémákért) csak nagyon ritkán lesz kiegyensúlyozott felnőtt. Ha valaki olyan családban nő fel, ahol az egyik fél állandó lelki-fizikai elnyomás alatt él, akkor más viselkedésmintát nem is nagyon ismer, maga is ilyen kapcsolatot fog keresni. (Mindez jelen esetben azért aktuális, mert az írónő apja például egy barom (ismerem) ő maga pedig egy dettó ugyanolyan baromhoz ment hozzá). A családon belüli erőszakot firtató könyvekre azért van szükség, mert hátha valaki az elolvasásuk nyomán még azelőtt változtatni tud saját magán, mielőtt családalapításba fog...

  • 2014.07.01 14:27:41gigabursch

    @isolde
    @bbrrr

    Nálunk volt másfél év, hogy a nejem háromszor annyit hozott haza mint én.
    Nem volt belőle semmi probléma.
    Igaz a diákhitel előtörlesztés mindent felzabált, hogy idő előtt törlesszünk, de lett még abból sokminden más is.

    Volt feladat bőven, nem csökkent attól az önmagam értékítélete, hogy a nejem jobban keresett. Viszont büszkeséggel töltött el, hogy megért érte küzdenem, mikor még tanult. Érte és a tanulmányaiért is.

  • 2014.07.01 17:19:50Almandin

    @bbrrr: Azt írod:

    "Bennem elsőre az a gondolat indult el, hogy ha a nő át akarja venni a férfi "helyét" a kapcsolatban, akkor vagy papucsférje lesz, vagy családon belüli erőszak áldozata lesz. Nem félreérteni! a férfi nem az Uralkodó/zsarnok/király/vezér, a nő pedig nem a szolga/alávetett stb.
    De a férfiak egy részének fontos, hogy legalább bizonyos szempontból ő legyen az "irányító fél". Ha ez nincs meg, akkor ez kivált egyfajta "bizonyítási reflexet"."
    Tehát az a nő, aki nem fogadja el, hogy a férje irányítsa, az megérdemli, hogy megverjék?
    Szerintem te se tudod elképzelni az egyenrangú párkapcsolatot, azt képzeled, hogy valakinek irányítania kell.
    Másrészt ellentmondásba kerülsz önmagaddal. Azt írod, hogy a férfiak egy részének fontos, hogy ő legyen az irányító a kapcsolatban. Igen ám, de ezzel a nő pont irányított helyzetbe kerül, ami alávetettség, az irányítás pedig uralkodás. Ha pedig a férfinak visszabeszél, nem engedelmeskedik a nő, akkor uralmi vágyból megveri. Nos, ez a tipikus bántalmazó kapcsolat.
    Én se szeretnék olyan társat, aki engem irányítani akar, mert azzal elveszteném a saját életemet. Ha pedig meg merészelne egy ilyen ütni, nagyon megbánná, mert én visszaütnék. Még akkor is, ha dühében utána félig agyonverne.

  • 2014.07.01 17:44:56ügyfélszolgálatos

    Nőt és gyereket csak az állatok vernek.

    Egyébként nekem volt olyan nő ismerősöm aki azzal szórakozott, hogy a szórakozó helyeken provokálta a pasikat, persze a mögé rejtőzve hogy úgy sem merik megütni nyilvános helyen. De akkor sem verünk nőt.

  • 2014.07.01 17:45:30Kovácsné

    gigabursch: Csak zárójelben jegyezném meg, hogy attól, hogy valaki férfi, még nem tud automatikusan villanyt-vizet-gázt-autót szerelni vagy burkolni (: (: (: Ezek ugyanis ún. szakmák, tudást, rutint, stb. igényelnek.
    Számos házasság (és ingatlan) (és emberi végtag (: ) tönkremenetelét meg lehetne előzni, ha a kedves férjek (apák, nagyapák, sógorok, stb.) félretennék a büszkeségüket, és szakemberrel csináltatnák azt, amihez nyilvánvalóan nem értenek.
    Persze fordítva is igaz: attól, hogy valaki nő, nem tud feltétlenül főzni, takarítani, gyereket nevelni (!!).
    Éppen ezért az a legjobb, ha nem a szerepekből indulunk ki, hanem a realitásokból. Én pl. az építkezéskor nem azért ástam csatornát, mert emancipált vagyok, hanem azért, mert fizikailag nem jelentett problémát, és az ásásra felbérelt embert el kellett küldeni, mert egy részeges szélhámos volt. A férjem nem azért főz hétvégenként, mert buzi, hanem azért, mert nagyon jól főz. A nagyanyám meg nem azért szerelt bicikliket, mert péniszirigysége volt, hanem azért, mert varázslatos érzéke volt hozzá. Satöbbi. Egy férfi nyugodtan moshat függönyt, ha például a feleségnek határidős munkája van, egy nő nyugodtan vághat fát, ha a férje keze eltört, fő a békesség, a humorérzék, a kommunikáció, és a begyepesedés elkerülése (:

  • 2014.07.01 18:27:11trx

    Nekem az ilyenekről az a véleményem, hogy a legtöbb ember megérdemli egymást.

  • 2014.07.01 23:34:06szerintem is

    @ügyfélszolgálatos
    Aha, nőt és gyereket tehát nem szabad megütni. Ebben maximálisan egyetértek.
    Viszont miért csak nőt és gyereket nem szabad? Egy férfi talán szabadon verhető?

  • 2014.07.02 00:53:37Siegelindee

    kisrednek 06.30. 16:50:26
    "Akit a téma igazán érdekel, olvassa el "Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak" c. könyvét. Sokkal okosabb lesz tőle, mint az itteni szájtépéstől, vagy az ilyen bulvárszenny-könyvtől."

    Úgy emlékszem, Ranschburg a könyvében azt fejtegeti - amit itt néhány súlyosan tévedő kommentelő is -, hogy a nők sokszor szóban kiprovokálják a verést, tehát megérdemlik amit kapnak.

    Sőt, megemlíti a következő esetet: egy kisfiút felakasztott a részegen őrjöngő apja. A kisfiú majdnem meghalt, de megmentették. Amikor felépült, hiányzott neki az édesapja. (Ez természetes, mert a gyerekekben a túlélés érdekében genetikailag kódolva van az, hogy a szülőhöz, bármilyen is, ragaszkodni kell.) De a "gyerekpszichológiához nem értő" bíró megtiltotta, hogy az apa láthassa a gyereket (akit majdnem megölt). Természetesen ez volt az egyetlen ésszerű megoldás, mert az apa alkoholista volt és részegen (élet)veszélyt jelentett a gyermekre. De Ranschburg szerint ez a "nőpárti" társadalom igazságtalan döntése volt. Szóval ez a könyv szerintem téves következtetésekre jut (finoman fogalmazva).

    Azoknak, akik azt kérdezik, miért állítják a könyvek, cikkek, statisztikák azt, hogy csak a nők lehetnek erőszak áldozatai: természetesen nem csak a férfiak, hanem a nők is lehetnek erőszakosak (mint ahogy a férfiak is élhetnek és élnek is "női"-nek nevezett praktikákkal, úgymint: hazudozás, a társ szülői hitelének rontása a gyerek megszerzéséért, stb.). Én ismertem olyan párt, ahol a feleség rendszeresen verte a férjet a kislányuk előtt, mondván, hogy látod kislányom, ezt érdemlik a férfiak. Ez ugyanolyan bűn, mint fordítva.

    Valamiért (gondolom, a magasabb tesztoszteronszint miatt, meg a tanult nemi szerepek miatt) mégis nagyságrendekkel több férfi erőszakos fizikailag, mint nő. Ez kiderül a statisztikákból, kár tagadni.

  • 2014.07.02 01:40:12Siegelindee

    Hivatásos beszólóművész 2014.06.30 14:07:19

    "Viszont kérdem én a nagyérdeműt, mi a megoldás egy hisztis, akaratos, makacs és önző nővel? Mivel az tudjuk hogy egy pofon nem megoldás, a szép szó nem használ, mi marad? Le kell lépni egy családból és hagyni az egészet az enyészetnek, majd éveken át fizetni a gyerektartást?"

    Megfordítva a kérdést: mi a megoldás egy hisztis, akaratos, makacs és önző férfival? (Aki még a jobbik eset, mert nem ver.) Le kell lépni a gyerekekkel és hagyni az egész gyerektartást az enyészetnek?

    A rövid válasz a Te kérdésedre és az enyémre is (sajnos): IGEN.

    A bővebb válasz: ha nem akarod (és mint kommentedből kiderül, nagyon helyesen nem akarod) megverni a nőt, akkor le kell lépni és fel kell készülni az éveken át tartó bírósági harcra a gyerekekért. Nem megy másképp.

    Ha nő vagy, akkor le kell lépni a gyerekekkel, bele kell nyugodni, hogy egyedül fogod eltartani őket és fel kell készülni a bírósági harcra a gyerektartásért, ami valószínűleg minimálbéres gyerektartást eredményez.

    (Barátnőmnek ilyet ítélt meg a bíróság (a férj magától semmit nem fizetett, nem kérte magának a gyerekeket és korlátlan láthatása volt, akkor vihette el őket, amikor akarta). A bíró szóban kijelentette: tudja, hogy a férj nem minimálbérből él, sokkal magasabb a jövedelme, de mivel minimálbérre van bejelentve, ő (a bíró) csak a minimumot ítélheti meg. A barátnőm a mai napig kap havi 20 ezret, 2 gyerekre. És kész.)

  • 2014.07.02 03:31:11Pörög a lufi

    Nem értem miben más ha valaki a feleségét veri meg, mintha mondjuk az anyját/fiát/férjét, esetleg egyéb rokont, vagy mondjuk egy teljesen idegent verne. Biztos lehet ráhúzni statisztikát, szép számokat és egyenleteket, de a kimenetel ugyan az: valakit bántalmaznak. Miért legyen hát más, külön státusza? Miért kapjon kiemelt figyelmet? Kicsit olyan ez a mint a "cigány-bűnözés". Mondjuk fura, hogy bár szerintem ugyan olyan demagóg fogalmak, mégis bizonyos (érdekes módon pont egymással ellentétes) politikai csoportok propagandát próbálnak belőlek kovácsolni.

    Konkrétan a szerző hölgyeménytől nem szorul ökölbe a kezem, de biztosra veszem hogy egy elfogult hatásvadász szar amit írt.

  • 2014.07.02 06:12:11gigabursch

    @Kovácsné

    Egyrészt amit az afunkcionális családról írtál tulajdonképp lehetne az ilyen jellegű könyvek/tanulmányok előszava is, lévén a teljes problémafeltárás meleltt igyekszik utat mutatni.

    A következő kommentedre
    Természetesen nekem sem esik le a gyűrű az ujjamról, ha a nejem kidől és el kell mosogassak és természetesen a nejem is oldott már meg kerékcserét a kocsin.
    Mindettől függetlenül az igazodás a dolgok rendes kerékvágásában tartásához elemien fontos, másrészt az, hogy értelmes kommunikáció menjen a család összes tagja között - elengedhetetlen.

    Van egy idióta hálivúdi film, ami arról szól, hogy férj és feleség válóperes ügyvédek. Ebben hangzik el az alábbi mondat (nem szó szerint, de a lényege az ugyanaz (talán Pirsz Brosznen a főszerepő):
    - Ha a házaspárok csak tizede annyi energiát költenének arra, hogy a kapcsolatukat rendbe tegyék, mint amennyit egy-egy válóperre rászánnának, felkpona az állunk.

    Ennyi.

    S itt egyébként megérkezünk a köüzoktatásunk csődjéhez is, de nem akarom szétOFFolni a topicot., de tömören a lényeg.
    Ma csak négy dolgot nem tanítanak meg a közoktatásban:
    - erkölcs
    - egészséges életmód
    - kommunikáció
    - pénzügyek
    plusz ráadás középiskolában
    - közigazgatási alapismeretek

    Minden más fölösleges sallangot igen. Illetve azt sem tanítják, csak embertömegekkel megutáltatják.
    ON

    Szóval, ha a fenti dolgokat megtanítanák, akkor alighanem tizede/százada ennyi probléma.

  • 2014.07.02 06:35:20Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    @ Siegelindee 2014.07.02 00:53:37

    "Valamiért (gondolom, a magasabb tesztoszteronszint miatt, meg a tanult nemi szerepek miatt) mégis nagyságrendekkel több férfi erőszakos fizikailag, mint nő. Ez kiderül a statisztikákból, kár tagadni." - hazudsz!

    Az egyetlen helyes valasz a csaladon beluli nemi aranyokra, hogy ki ver kit az esetek tobbsegeben, hogy: NEM TUDJUK, mert olyan nagy a latencia

    Amikor ilyen tesztoszteronos, tanult nemi szerepes hamis ervelest olvasok, altudomanyos halandzsat, akkor kiborulok.
    Pont a ferfiakba belevert, rajuk eroltetett nemi szerepek miatt nem fordulnak a hatosagokhoz, ugyelnek a latszatra, elhallgatjak, ha a feleseguk, baratnojuk penzt zsarol toluk havonta, ha veri oket egy no, ha lelkileg ki vannak borulva es sirnak titokban, mert a nok lelki es fizikai terrorjatol szenvednek es meg anyagilag is ki vannak zsigerelve.
    Pont emiatt hatalmas a latencia a ferfiak oldalan elszenvedett bantalmazas koreben. A tarsadalom nem engedi nekik, hogy gyengenek mutatkozzanak. Senki nem is hinne nekik.

    A nok ezzel szemben sokszor eleg hajmereszto hazugsagokat tudnsk kitalalni. Lelki, verbalis eroszakot sokan csak mosolyogva a temperamentumuk szamlajara irjak. Egy notol kapott pofon pedig nem is fajhat a ferfinak. Ez a kozvelekedes.

    Tehat ami kiderul a statisztikakbol, az a nagy semmi. Latencia... Ez a kulcsszo.

    Te meg csak ugy dobalod a ferfigyulolo szovegedet.
    Olvasd el a fentebb linkelt kutatast, a csaladon belul bantalmazottak 40%-a ferfi. Hol itt a nagysagrendi kulonbseg? A ferfi csak hallgat es tur, mert a nemi szerepe erre karhoztatja. Senli nem is venne komolyan.

  • 2014.07.02 06:51:56Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    @ gigabursch 2014.07.02 06:12:11

    Ostobasagokat irsz.
    Pont most nyomjak az erkolcstant, a kozoktatasban. Penzugyi ismeretek? Kitol? Olyan tanartol, aki maga is felvette a devizahitelt a lakasara, most meg veri az asztalt, hogy csunyagonoszbankok, toroljenek el mindent.
    Az a pedagogus tanitson erkolcsot, akit havi plusz tizezer forintert megvesz kilora barmelyik kormany?
    A kozigazgatasi alapismereteket mire erted? Az allandoan atrajzolt, atszervezett kozigazgatast tanitsak? Vagy kozigazgatasi jogot? Amit 5 ev jogi egyetem utan is veres veritekkel tanul meg a joghallgato allamvizsgara es ott is csak a szerencse segithet, hogy atmenjen belole?
    Olvasgass kozig jogi tankonyvet a hatosagokrol, ugyfel fogalmarol, jogorvoslatrol, hatarozatokrol. Kihullik a hajad. Egy kozepiskolai tanar meg sem ertene. Ennel alacsonyabb szinten meg gugyogni nem lehet a kozigazgatasrol. Ismeretterjeszteni rola felesleges, mert az csak felrevezeto. A gyerek azt hiszi, minden egyszeru, aztan egyszer szembekerul a valosaggal, osszefossa magat.
    A jog komoly dolog, egyetemen a helye a tanulasanak. Az erkolcsot meg a csaladbol hozza a gyerek, az iskolanak es az allamnak nem az erkolcsi neveles a feladata. Az ilyen tendenciaknak az a vege, hogy elkezdi az egyhaz erkolcsre oktatni a gyerekeket, aminek eleg csunya vege lesz. Ateistakent is ellenzem.

  • 2014.07.02 07:49:45szájhúzó kutya

    kevéssé tartom valószínűnek, hogy egy ilyen lakótelepi, lepuszta, önmagát nőnek nevező, örökké csodálkozó tekintetű troglodita leszbika, a nevénél többet le tudjon írni... ennyit a történetek valódiságáról!

  • 2014.07.02 08:28:41gigabursch

    benyelte az előző válaszomat, így újra...

    @Az evolúció megfordítója... vissza a fára!
    Ostobaság? Nocsak...

    Alighanem nem olvastad el figyelmesen, amit írtam.

    1.) A szükség lenen rá, és a mai tanárok mire alkalmasak az két külön dolog. Sajnos az ő egyetemi oktatóik is annyit érnek.
    2.) Kozigazgatási ALAPismeretek, úgymint:
    - mi az az eljáró hatóság, mi az a szakhatóság,
    - mia döntés, úgymint végzés és határozat
    - mi a jogorvoslat
    - mi az illeték, mi az eljárási díj
    Mert tudod azért életében mindenki találkozik néhány fontosabb hatósággal, függetlenül attól, hogy épp hogy hívják, úgymint
    - anyakönyvi hivatal, okmányiroda
    - TB, adó
    - közlekedési hatóság, földhivatal,

    Márpedig az ebben való alpszintű tájékozódás biztowítása megfelelő oktatási keretek között egyáltalán nem jogászi kérdés.
    Szóval alighanem nem olvastad el figyelemsen a fenti hsz-mat. Sebaj..., legfeljebb az ostobaság kifejezésen elmerengesz... :-)

    3.)
    Végre van valami erkölcs oktatás. Kezdetnek valami, értékelni hatását még nemigen lehet, de biztos hasznosabb, mintha nem lenne. De már évtizedek óta kéne. S ha lenne, akkor alighanem kevesebb lenne szintén a cikk alaptémáját felhozó konfliktus és a konlfiktus kezelés hiánya miatti elfajulás.

  • 2014.07.02 08:48:59bbrrr

    @almandin:

    Azért a zsarnok és az irányító között van egy jó nagy lépés távolság.
    Kicsit úgy tudnám megfogalmazni, ahogy a család beül az autóba utazáshoz. Közösen döntik el, hogy hova mennek, de egy valaki ül a kormánynál, és ő "vezényli le" az utazást. Meghallgatja, hogy a gyereknek pisilni kell, ezért megáll a következő pihenőnél (kortól függően a következő elágazásnál). De ettől még ő vezet. Nem közösen vezetnek.

    A közös felelősségből jóval nagyobb összeveszések vannak, és egymás hibáztatása vég nélkül.
    - A te ötleted volt!
    - Oké, de te miért nem mondtad, hogy nem kéne?
    ... stb

    Ez nem azt jelenti, hogy végig mindig mindenben a férfi "vezet", lehetnek helyzetek, amiben fordítva van. Azt nem értem, hogy miért "jogellenes" vagy "erkölcstelen" ez az igény. Vagy egyáltalán, az, hogy a férfinek igénye van bármire egy kapcsolatban. Ezt polkorrekten le sem lehet írni!

  • 2014.07.02 10:23:49Norewa

    Napi nyelvtan:
    megvan vs. meg van
    Egybeírjuk: "Megvan a cipő, amit egész héten kerestem"
    Különírjuk: "Meg van kötve a keze, nem tehet semmit."
    Tehát a "meg van a maga logikája" nem helyes. Nagyon nem. Ha nem tudsz helyesen írni, vagy lusta vagy elővenni a helyesírási szabályzatot, légy szíves, NE publikálj! Köszönöm!

  • 2014.07.02 17:07:10Mrs.Marion

    "A tököm se hívő, jelentem szín tiszta ateista vagyok, csak amikor ilyen fura kinézetű emberek jönnek a kereszténységgel és fuck-ot mutogatnak a nagy nyilvánosság előtt, hát komolyan elkap a röhögés."

    A bemutatás - feltételezem - a bántalmazóknak szól, teljes joggal! Nehogymár neki kelljen szégyellnie magát, amiért keresztény létére bemutat valakinek. Tényleg hajmeresztő gondolatmeneteket lehet itt olvasni...

  • 2014.07.02 21:26:08cso zsi

    Ez egy nő?
    Kár volt belé a szilikon, meg a pénz, amit rák öltöttek.

  • 2014.07.03 03:35:42szomszédmarinéni

    badogosmester
    Az, hogy milyen a külseje, hogy a búbánatos istennyilába' jön ide?
    Hogyan kell kinézni ahhoz, hogy az ember "bevonzza" az agresszív, hataloméhes vadbarmokat?

    Hambre Voraz
    "...hanem jó szokás szerint a BMW/nyaralások/izom hatására lesz nedves a bugyi és valljuk be, egy egyetemi docens és egy gyúrós építőmunkás agyának felbaszása egészen más végkimenetelt ígér..."
    Látom, ezt már meg is beszélted magaddal okosan; NYILVÁN ő is ilyen, merthát az összes nő kurva, nem igaz? És mindezt abból, hogy "ennek" (szerinted) irritáló feje van. Q.E.D. Érveléssel ne fáraszd magad.

  • 2014.07.03 03:53:42szomszédmarinéni

    Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    "Pont emiatt hatalmas a latencia a ferfiak oldalan elszenvedett bantalmazas koreben. A tarsadalom nem engedi nekik, hogy gyengenek mutatkozzanak."
    Ez így van, de ugye ezért senki nem a feminizmust hibáztatja? (Általnos kérdés.) Elég nagy eltévelyedés volna.

    Megjegyzem, igen, nagy a látencia, de a halálos kimenetelű csbe-é azért nem olyan órisi. És a bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy a csbe _felnőtt_ áldozatainak nagyobbik része nő.
    Tegyük fel, hogy van 1000 gülüszemű űrlény, kb. 50-50%-os arányban zöld gülüszeműek és kék gülüszeműek. Szeretik verni egymást, mert ezek ilyenek.
    Nem tudod, legfeljebb megsaccolni tudod, hogy hány zöld, és hány kék gülüszeműt vernek. De azt tudod, hogy évente 100 gülüszemű belehal a verésbe, továbbá hogy az évi 100 halott gülüszeműből 70 zöld gülüszemű.
    Vajon minek a nagyobb a valószínűsége, annak, hogy ez a 70 halott zöld gülüszemű a kisebbségben lévő, vagy a többségben lévő bántalmazott zöld gülüszeműek közül kerül ki?

  • 2014.07.03 04:03:37szomszédmarinéni

    bbrrr
    "Bennem elsőre az a gondolat indult el, hogy ha a nő át akarja venni a férfi "helyét" a kapcsolatban, akkor vagy papucsférje lesz, vagy családon belüli erőszak áldozata lesz."
    Nincs igazad; nincs senkinek semmiféle "helye", az emberek sokfélék, és egyáltalán nem biztos, hogy két férfi ugyanabban a szerepben érzi magát "a helyén".
    Ez a megfogalmazásod viszont tetszik: "De a férfiak egy részének fontos, hogy legalább bizonyos szempontból ő legyen az "irányító fél".
    Igen, a férfiak _egy részének_. Ebből következik, hogy a karakán típusú nő nem a férfi "helyét" veszi át, mert nem minden férfinak kell ama bizonyos "hely".
    Eleve nem értem, hogy miért kell alá- s fölérendeltségben, irányító és irányított szerepekben gondolkodni; az egyenrangúság nem képzelhető el? Melyben mindkét fél szava azonos súllyal esik latba? (Természetesen az _egyéni_ kompetenciák figyelembe vételével. Mert ha az egyiknek több érzéke van az adott dologhoz, nyilván erősebb a szava, ez így ésszerű. De egy egyenrangú, játszmamentes kapcsolatban ez kiegyensúlyozottan működik, tudniillik olyan nem létezik, hogy az egyik fél mindenhez jobban ért.)
    És miért nem?

  • 2014.07.03 04:07:10szomszédmarinéni

    Pörög a lufi
    "Miért legyen hát más, külön státusza? Miért kapjon kiemelt figyelmet?"
    Nem kiemelt figyelmet kell kapnia, csak eleget. Majd ha természetesnek veszi a társadalom, hogy a gyengébb fél bántalmazása ugyanúgy bűncselekmény családon belül is, nem pedig magánügy, akkor nem kell kampányolni érte.

  • 2014.07.03 04:24:20szomszédmarinéni

    bbrrr

    "A férfinak fontos az, hogy fontosnak érezze magát. Több olyant láttam, hogy a nő többet keresett a férfinál, és emiatt a férfi "leeresztett". Úgy tűnt, hogy semmi érdemi részt nem tud hozzátenni a kapcsolathoz, mindenből a "kisebb rész" volt az ő hozzájárulása."

    Ez egy marhaság; tudniillik az, hogy attól ő kevesebbet tesz hozzá a kapcsolathoz, hogy kevesebbet keres; hogy "fölösleges", semmit sem ér...
    Hát mitől férfi a férfi? A keresetétől - és ennyi?
    Attól nem, hogy jó apa? Hogy jó szerető? Hogy jó társ? Hogy mellettem áll jóban-rosszban? Hogy a hivatásában jól teljesít és lelkiismeretes? (Remélem, senkinek sem kell magyaráznom, hogy fizetést korántsem mindig a tudás arányában osztják.)
    Csak a pénz jelenti a férfi(as)ságot, az önbecsülést?
    Jó, értem én, nem csak pénz, hanem családfenntartó szerep, az ősember lebunkózza a mammutot, stb. stb. De nem léphetnénk túl ezen?
    A többi, amit felsoroltam, miért nem előzi meg a prioritási sorban?

    Mindig is érdekelt, hogyan kellene ezt a dolgot a gyakorlatban elképzelni; persze a valóságban kevéssé jellemző jelenség, hogy a nő keres többet (ennek okát most nem elemzem), de - ahogy a mellékelt ábra is mutatja - nem is példanélküli.
    Adott Kovács Béla történelemtanár, aki egy kiránduláson megismerkedik Szabó Erikával, akivel nagyon megtetszenek egymásnak. Aztán egy kávézás során kiderül, hogy Erika jogász/fogorvos/manager. Akit zavar, ha a nő jobban keres, mit tenne ilyenkor? Fel is út, le is út, hiszen egy tanár - mert igen nagy valószínűséggel ő keres kevesebbet - nem is lehet egy ilyen nő mellett férfi?
    Vagy, mit kellene tennie egy párkapcsolatban/házasságban élő nőnek akkor, ha magasabb pozíciót ajánlanak neki a párjáénál jobb fizetéssel? Utasítsa vissza?
    Nem nevetséges ez?

  • 2014.07.03 04:30:36szomszédmarinéni

    gigabursch
    "A mai nőknek már ennyi, de annyi joguk van, hogy csak egy dolgoról feledkeznek meg. Az Élet fenntartásáról, a család vezetéséről, szervezéséről."
    Nos, szülni és szoptatni csak a nő tud, ez tény; viszont minden egyebet - beleértve a "család vezetését és szervezését" - bárki, aki beletanul, és aki szán rá időt. És ez nem szükségszerűen a nő.
    Nem feledkezdünk meg a "dolgunkról", nincs "dolgunk", legalábbis ilyen értelemben nem; ti nem vagytok hajlandóak észrevenni, hogy sokféleképp lehet egy párkacsolat és csald működőképes, már nem csak az egy kitaposott úton lehet haladni; az, ami különbözik az évszázadok során megmerevedettől, nem rosszabb, nem jobb, csak más. Illetve van, akinek jobb (és van, akinek nem, de senki nem kényszerít fegyverrel senkit.)

  • 2014.07.03 04:32:31szomszédmarinéni

    gigabursch
    "Ellenben: Egy nőnek igen-igen sokat kell megtennie ahhoz, hogy őt megüssék, de erről mindig megy a kussolás"
    Halvány segédfogalmad sincs, hogy miről beszélsz. De ennek végül is örülni kell; nem láttál közelebbről ilyesmit.

  • 2014.07.03 04:40:32szomszédmarinéni

    bbrrr

    "Ez az a hozzáállás, ami megmérgezi a mai társadalmat. Hogy aki a következő generációt megalapozza, az valami degradált, huszadrangú valaki, aki semmit nem ér."

    Váláskor például igen gyakran előkerül, hogy a (háztartásbeli) asszony "nem csinált semmit", csak költötte a pénzt. Az, hogy közben nevelte a gyerekeket, meg háttérországa volt a férfinak, szart se ér.
    De szerintem isolde nem úgy értette a "degradál"-t, hogy a főállású anya nem csinál semmit és hoz létre értéket, hanem úgy, hogy akinek igénye van a szellemi kihívásra, a szakmai fejlődésre etc. (oké, a gyereknevelés is szellemi kihívás, de egészen más, egyik nem pótolja a másikat), az degradációként éli meg, ha bizonyos kvalitásai kihasználatlanok maradnak. És főként degradációként éli meg, ha ez egy kényszerszerep.
    És - abszolút elismerve azt, hogy gyereket nevelni kemény munka - megjegyezném, hogy szerető családi légkört létrehozni, a gyereket tisztességes emberré nevelni nem csak úgy lehet, hogy az anya otthon van, és lemond szinte mindenről, ami nem klasszikus feleség- illetve anyaszerep.

  • 2014.07.03 04:48:19szomszédmarinéni

    Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    "Ha annyira nem szamit a penz, akkor miert fosztjak meg tole a ferfiakat? Nem csak valaskor, de mar egy randin is ezzel kezdodik minden..."
    Látom, neked írhat az ember bármit, úgysem fog megingatni abbéli meggyőződésedben, hogy az összes nő pénzéhes.
    Csak annyit kérdeznék: ez tulajdonképpen baj?
    Egyszer azon megy a nyígás, hogy a nők anyagiasak; de ha egy nő deklaráltan anyagilag független illetve sikeres kíván maradni, az mindjárt nem jó, ld. a "ki keressen többet" problémakört.
    Most akkor az a baj, ha el akarom tartatni magam, vagy az, ha nem?
    Ha szarul keresek, nyilván pénzéhes vagyok, ha jól (jobban), megfosztom a férfit a férfi(as)ságától, nemde? Nyuszika meg a sapkája.

  • 2014.07.03 04:59:01szomszédmarinéni

    baliquez
    "Elhiteti velük hogy a "hagyományos" szerepük a családban avítt, unalmas és megalázó, cserébe a mindent ígéri de semmit nem ad, csak a káoszt és a zavart csalódottságot."
    Lehetséges, hogy nem ugyanarra gondolunk, amikor hagyományos szerepről beszélünk, de általnosságban hadd jegyezzem meg: légy szíves, ne akard helyettem eldönteni, hogy szeretem-e a tökfőzeléket...
    Én remekül érzem magam a magam választotta szerepben, és ez az, amit a feminizmus adott nekem: a döntés szabadságát.
    A döntés szabadsga számomra kiemelt fontosságú, nélküle csak vegetálnék. Úgyhogy, még ha vannak is árnyoldalai a feminizmusnak, én azt mondom: nekem így is megérte.
    Ha azt gondolod, hogy a feminizmus célja az, hogy a nőket "vad és céltalan "önmegvalósításra"* buzdítsa, tévedsz; illetve ha te csak a feminizmus ezen szélsőséges formáját utasítod el, miért írod feljebb, hogy "a" feminizmus egy átok?

    *különben mit jelent ez a "vad és céltalan önmegvalósítás"? Az, amit hagyományosan a karrierista férfiak űznek? Ha valóban ezt jelenti, férfitól miért nem elítélendő?

  • 2014.07.03 12:42:01ggiza

    Jajjj, ez egy nő? Nem szívesen találkoznék vele egy sötét sikátorban....

  • 2014.07.03 14:12:30BagMiNat

    nem szeretem a szilikon melleket. a kicsi is szep ha formas, a szilikon pedig undorito. hagyjak abba a nok, hogy undorito szemetet ultetnek a boruk ala, ami elcsufitja oket

    a konyv nem erdekel. azok a gyokerek sem akik osszevernek masokat, ahogyan azok az idiotak sem, akik ezt hagyjak (ertsd: egynel tobbszor megtortenni).

  • 2014.07.03 16:16:28Vermine

    az alapvető gond mindig az volt a férfi-női kapcsolatban, hogy mindkettő hierarchiára törekszik, ami nem természetes egy párnál. egy falkában lehet, hogy szükséges, de 2 egyed között az egyenlőség a természetes. amint kialakul az egyenlőtlenség, követi a harc. verbálisan, fizikailag. meg kellene tanulni, hogy nem PASI és CSAJ/ FÉRFI és NŐ vagyunk (ezek a biológia különbségeken túl csak felvett pózok), hanem két egyenrangú EMBER, aki egyaránt képes bármire, a nemétől függetlenül (biológiai különbségeket kivéve).
    ott cseszi el mindenki, hogy erőlteti ezt a nagy társadalmi színjátékot, h "de hát én NŐ vagyok/FÉRFI vagyok, nekem ezt lehet!!"
    lófaszt lehet, épelméjű ember se nem veri meg a másikat, se nem idegeli halálra...

  • 2014.07.03 16:42:55Lelki társ

    Negatív személyek is megtalálják a lelki társukat.

  • 2014.07.09 07:25:51Emeseálma

    Hagy idézzek a cikk szerzőjétől:

    "Nem úgy nézel ki, mint akit csak úgy meg lehet verni. Erősebb volt nálad a pasas? "

    "Főként az Újrakezdés facebook-csoport segítségével gyűjtöttél történeteket bántalmazott nőktől. Mi ez a csoport? Egymást uszító feministák titkos szövetsége? "

    Nem objektív és nem pártatlan a szerző. Már a kérdéseivel azt sugallja, hogy valami nincs rendben a könyv írójával. Nevetségessé próbálja tenni- "egymást uszító feministák titkos szövetsége? " Burkoltan,de átlengi a kérdező mondatait, hogy nem azonosul,nem pártatlan,megkérdőjelezi a riport alanyt. Hát sajnálom,mert a téma érdekes ellentétben azzal amit a cikk írója szintén elég ordenáré módon, de állít.

  • 2016.01.14 13:37:07macskabab

    miert nem jelenik meg a kommentem??

  • 2016.01.14 13:38:04macskabab

    Azoknak, aki szerint a hajnalban, egyedul, miniszoknyaban, elhagyatott helyen valo maszkalas normalis: Beteg emberek mindig lesznek, ezen nem tudsz valtoztatni. Mindig lesz olyan, aki joganak fogja erezni, hogy ott es akkor kapjon meg azt, akit/amit akar, amikor oneki kedve szottyan ra. Mindenfele megbanas, gondolkodas nelkul fog testi/lelki/anyagi kart okozni neked.
    Ezellen korultekintessel tudsz – valamennyire – vedekezni. Igenis, ne maszkalj egyedul este kihalt helyeken! Hijv taxit bulikbol hazafele menet, kerd meg a barataidat, akikkel bulizni mentel, hogy kiserjenek haza, stb. Rengeteg lehetoseg van az ejjeli egyeduli koszalas elkerulesere.

  • 2016.01.14 13:38:25macskabab

    A szituaciot legjobban talan a kovetkezo peldaval tudnam illusztralni: Bemesz egy kavezoba egyedul, leulsz, iszogatod a kavedat, de egy ido utan hasznalnod kell a mellekhelyiseget… Szoval otthagyod a taskadat a szeken, te pedig bemesz az emlitett helyisegbe. Es itt jon a kepbe a beteg ember – jelen esetben egy tolvaj. Van joga ahhoz, hogy a taskadnak akar a kozelebe menjen a beleegyezesed nelkul? Van joga ahhoz, hogy abbol kilopja a penztarcadat/telefonodat/egyeb ertekedet es igy teged megkarositson (jelen esetben anyagilag)? Nincs! Meg fogja tenni? Meg. Mert beteg. Mert nem ugy gondolkodik, mint egy normlalis ember. Szoval mi a megoldas: nem hagyod a taskadat felugyelet neluk, ergo igyekszel a leheto legjobban elkerulni, hogy aldozatul ess.
    Es most mondtahod, hogy de hat neked jogod van akkor es ott hagyni a taskadat, ahol es amikor te akarod. Akar felugyelet nelkul is, hiszen a – jelen esetben – magantulajdon jogat mindenkinek tisztelnie kell(ene). Mondhatod azt is, hogy amig te nem adsz beleegyezest, addig senkinek nincsen joga hozzanyulni semmihez, ami hozzad tartozik, ami a te tulajdonod. De sajnos mindig lesznek majd beteg emberek, akik a te jogaidat figyelmen kivul hagyjak, eltapossak… Ilyen esetben a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy igyekszel a leheto legkisebbre csokkenteni az eselyet annak, hogy barmilyen modon is megkarositsanak (testileg/anyagilag).
    Senki nem azt mondja neked, hogy ezentul nem jarhatsz kavezoba. Csak vidd magaddal a taskadat, ha pisilni mesz. :)

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 4 ruhadarab, aminek nincs helye egy stílusos nő ruhatárában

A nagy őszi gardróbcsere remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány olyan holmitól, ami csak a megvásárlás pillanatában tűnt jó ötletnek. A divat változik, trendek jönnek-mennek, de biztos lehetsz benne, hogy a most következő cuccok nélkül igenis, lehet élni. Ráadásul egy magabiztos, stílusos életet.

KERTÉSZ Így gondozd ősszel a csónakorchidádat

Most, hogy ránk rúgta az ajtót az ősz, egyre jobban figyelünk a szobanövényekre. Az orchideák különösen népszerűek. ennek oka lehet különleges szépségük, szokatlan megjelenésük, vagy éppen az, hogy a meleg trópusi tájak hangulatát hozzák közel, ami télen különösen jóleső érzés.

OTTHONTÉRKÉP Elfogytak a zuglói garázsok

Fizetős övezetté vált a XIV. kerületben az Örs vezér tere és a Felvonulási tér környéke is. Ráadásul nem csak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Gondoltuk, megnézzük, milyen a garázshelyzet a kerületben. Aztán koppantunk.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta