Kullancsriadó: fogyatékosságot, bénulást is okozhat!

Tombol a kullancsszezon, ezt onnan lehet biztosan tudni, hogy aggódó nagymamám kétnaponta felhív, hogy ugye, nem viszem a gyereket erdőbe. Aggodalma érthető, hiszen tipikusan kullancsfertőzött vidéki városban él, mi több, fiatalasszonykorában ő maga is átesett kullancs okozta agyvelőgyulladáson. Szerencsére nyom nélkül gyógyult, ellentétben a barátnője öccsével, aki szellemi fogyatékos lett a fertőzés következtében. Az agyvelőgyulladás ellen ugyan már létezik védőoltás, de a kullancs más betegségeket is terjeszthet, tehát érdemes odafigyelni a védekezésre.

Hol van kullancs?

A kullancs a közhiedelemmel ellentétben nem a faleveleken lapulva lesi, mikor érünk alá és ugorhat a nyakunkba, ehelyett inkább a magas fűben, bozótban, de ritkás aljnövényzetben is bujkálhat, és nem is kell elmenni érte az erdőbe – barátnőm kislánya tavaly a Millenáris Park szépen nyírt gyepszőnyegén szedett össze egyet. A legelterjedtebbek a Nyugat-Dunántúlon, Vas, Győr-Sopron, Zala és Somogy megyékben, de gyakori Nógrádban, Hevesben és Borsodban is. A kullancsok európai elterjedtsége sem egyenletes, külföldi kirándulás esetén az alábbi országokban érdemes vigyázni: Németország, Ausztria, Svájc, Svédország, Lengyelország, Horvátország és Szlovénia.

shutterstock 53164594

Kullancs által terjesztett betegségek

A kullancsok sokféle vírus és baktérium gazdái lehetnek, hazánkban azonban az alábbi kettő a leggyakoribb:

Agyvelőgyulladás: az agyvelőgyulladást vírusok okozzák, amelyek valójában a vad rágcsálókban, kecskékben és juhokon élnek, a kullancsok róluk terjesztik tovább emberre a betegséget. Hazánkban az úgynevezett tavaszi-nyári variáns az elterjedtebb, amely az esetek nagy részében nyom nélkül gyógyul, de igen súlyos, maradandó bénulással járó, vagy halálos kimenetelű formája is van. Lefolyása általában kétfázisú, a kullancscsípést követően influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd átmeneti javulást követően agyhártya- és agyvelőgyulladás végtagbénulással vagy anélkül.

Lyme-betegség: A Lyme-kórt egy baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza, és a kullancs terjeszti. A korai tünetek közül legjellemzőbb a vándorló bőrpír, amely a kullancscsípést követően 1-3 héten belül mutatkozik a csípés helyén. Koncentrikusan terjedő, vörös bőrelváltozás, a közepe mindig feltisztul, a szélei pirosak. Gyakran influenzaszerű tünetek kísérik. Késői tünetei hetekkel, vagy akár hónapokkal később is felléphetnek, ízületi elváltozások, szívbetegségek, idegrendszeri betegségek formájában. A Lyme-betegség antibiotikummal gyógyítható, minél előbb elkezdjük a kezelést, annál könnyebben.

Megelőzés

Józan ész: Számtalanszor megírtuk, de még mindig igaz: a legjobb védekezés a hosszú szárú nadrág, nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing, felkötött haj. Tévhit, hogy B-vitamin tabletta bevétele vagy bármilyen szagos élelmiszer, például fokhagyma fogyasztása elriasztja a kullancsot: ezt sosem sikerült igazolni, a szakértők ezért nem javasolják.

Spray-k és krémek: A szakértők szerint a citrom- vagy eukaliptuszolajat tartalmazó kullancsriasztó spray-k és krémek is többé-kevésbé hatékonyak, de ha jobban hiszünk a vegyészeknek, DEET tartalmú rovarriasztó spray-t is választhatunk. De figyelem, a kullancsriasztó spray-k csak nagyjából 3-4 óra hosszat hatásosak, ezután ismételni kell őket. Külföldön népszerűek a nem bőrre, hanem ruhára fújható kemikáliák is, amikkel öltözékünket tehetjük kullancsbiztossá és több mosásig is kitartanak.

shutterstock 24041590

Ultrahang: Viszonylag újdonság a piacon az ultrahangos kullancsriasztó készülék, amely gyerek- és felnőttméretben is készül, gyógyszertárban kapható, néhány cm átmerőjű, ruhára csíptethető kis szerkezet. A vásárlástól és bekapcsolástól számítva a gyártó szerint egy évig működik és ezalatt 1-2 méteres körzetben nyújt védelmet – tehát minden családtagnak szüksége lesz egy saját kis kütyüre, és mivel állatoknak is gyártanak, vehetünk egyet a kutyára is. Az ultrahang emberre nem veszélyes, a kullancsokat azonban biztonságos távolban tartja.

Védőoltás: A kullancs által terjesztett betegségek közül az egyik, az agyvelőgyulladás ellen létezik csupán védőoltás. Az Oltóközpont azoknak javasolja az oltást, akik a fokozottan fertőzött területeken (azaz a fent felsorolt országok és országrészek valamelyikében) laknak vagy dolgoznak vagy gyakran kirándulnak oda, illetve akik foglalkozásuk miatt fokozott veszélynek vannak kitéve: erdészek, favágók, túravezetők, növénygyűjtők; nem javasolták egy év alatti gyermekek és tojásfehérje-allergiások beoltását.

Az oltásokat télen, fertőzésmentes időszakban érdemes elkezdeni, az alapimmunizálás ugyanis 3 oltásból áll: az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást, és ezt követő 9-12 hónap múlva a 3. oltást. Amennyiben gyors védettség kialakítása szükséges akkor a 2. oltást, az elsőt követő 7. napon, a harmadikat pedig az oltás megkezdését követő 21. napon lehet beadni. A védettség legkorábban a második oltást követő 14 nap múlva alakul ki.

A hosszan tartó védettség biztosítása érdekében az alapimmunizálás utánaz első emlékeztető oltás beadására három év múlva van szükség, ezt követően49 éves korigötévenként kell emlékeztető oltást adni,49 éves kor felettaz emlékeztető oltások beadása háromévenkéntesedékes. Magyarországon kétféle oltóanyag van forgalomban, az oltási rend azonban mindkettő esetében nagyjából hasonló: három kezdőoltás, majd pár évente emlékeztető oltások. Az oltás a többi, kullancs által terjesztett betegség, például a Lyme-kór ellen nem nyújt védelmet.

Kiszedés

Ha a spray-k, hosszúnadrág és ultrahang ellenére mégis belénk kapaszkodott egy kitartó állatka, akkor sem kell pánikba esni, viszont el kell távolítani. Nagyanyáink még zsírral kenték be a kullancsot, amitől az lassan megfulladt és leesett, a modern orvostudomány azonban nem javasolja ezt a módszert, hiszen a fuldoklás alatt a kullancs visszaköpködi béltartalmát és az általa terjesztett bacikat vagy vírusokat a szervezetünkbe.

shutterstock 147986144

A legegyszerűbb, bár némi bátorságot igényel, ha csipesszel szedjük ki, ekkor arra kell vigyázni, hogy ne nyomjuk szét a potrohát és ne tekergessük – legjobb erre a célra a kullancseltávolító csipesz. Ha véletlenül beszakad a feje (ami valójában az állkapcsa), az nem olyan nagy baj: néhány nap múlva általában magától is kilökődik. Ha nem, el kell távolítani, mert gyulladást okozhat, de fertőzést már nem terjeszt, a méreg a potrohában volt, amit már rég kiszedtünk.

A kullancs kiszedéséhez nem kell orvoshoz fordulni, ez egyébként is általában csak felesleges késlekedést okoz, ehelyett minél előbbel kell távolítani. Orvoshoz fordulni akkor kell, ha kullancscsípést követően láz, influenzaszerű tünetek, izomfájdalmak, bénulás, vagy a Lyme-kórra jellemző, gyűrű alakú bőrpír jelentkezik.

Oszd meg másokkal is!
Mustra