SZÜLŐSÉG

Nem lehetek olyan fáradt, hogy leadjam

2014. február 3., hétfő 19:06

Nemrégiben egy ismerősöm panaszkodott arra, milyen anya- és bababarát kórház már az, ahol a szülés után egy-két órával a gondozónők át is adták az újszülöttet neki, mi több, a baba éjszakára is kint maradt nála. Nem első alkalom, hogy ilyen fajta méltatlankodást hallok, a magyarázatot pedig csak elfogadni tudom, megérteni sose: hogy mert a szülés annyira kiszívta az anya minden erejét, hogy pihenésre van szüksége, amit a gyerek éjszakai felügyelete mellett nem tud megtenni. Emiatt egyébként sokan nemcsak az első együtt töltött éjjelt utasítják vissza, hanem az összes kórházban töltöttet. 

Tisztában vagyok azzal, hogy nem vagyunk egyformák, de nekem a legelső gondolatom ezzel kapcsolatban négy gyerekkel is az, hogy basszus, kilenc hónapig várok türelmetlenül a babára, ezek után alap, hogy nem passzolom le az első adandó alkalommal idegeneknek. És nincs az a fáradtság, ami ezt felülírhatná, főleg, hogy a szerencsétlen gyerek jobban megszenvedi a szülést/születését, mint én. Már 19 évesen is nevettek is rajtam, hogy na, majd meglátom, és a második, netán harmadik gyereknél biztosan másképp gondolom majd, de hát kérdem én, a második, netán harmadik gyerek születése már nem okoz akkora izgalmat az anyának, vagy miért? 

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban szültem legutóbb, szeptemberben. Abban a pár napban én voltam az egyetlen az osztályon, aki kikérte éjszakára is a gyereket, csodálkoztak is a csecsemősök, mert hát ez nem egy bevett szokás. A lányomat úgy kaphattam meg éjszakára, hogy a másik négy szobatársam engedélyét kellett kérnem ehhez, akik szájhúzva, de beleegyeztek a baba jelenlétébe - miután fogadkoztam, hogy a gyerek egy mukkot se fog szólni, tudnak majd aludni tőle. 

Ahogyan hallom, és ez rettentően elszomorít, hogy a kezdő kismamáknak is bőszen ajánlgatják a gyakorló anyák, hogy passzolják le a gyereket a kórházi idő alatt. Pedig egy komplikációmentes, természetes szülés után az anya olyan adrenalinbombát kap, hogy az izgatottságtól az első éjjel úgysem fog tudni aludni. 

Ráadásul a csecsemők általában a születésük után mély álomba merülnek, szinte az anyáknak kell ébresztgetniük a szoptatáshoz őket. Nem igaz tehát, hogy nem lehet kipihenni a fáradalmakat, ráadásul az újszülöttek sokkal nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak, ha rögtön testközelbe kerülnek, és igény szerint szophatnak. 

Ami miatt én úgy döntöttem, hogy a gyerek velem fogja tölteni az éjszakát: 

- A gyakori szoptatás hatására: 

  • hamarabb következik be a tejbelövellés.
  • nem keményedik, nem feszül, nem gyullad be a mellem. 
  • kisebb az esély arra, hogy a baba besárgul. 
  • a gyerek hamarabb szabadul meg a magzatszuroktól. 
  • nem veszít sokat a születési súlyából. 

- Mivel igény szerint szopik, az anyatejet nem pótolják tápszerrel vagy cukros vízzel. 

- Simogathatom, puszilgathatom, nézhetem, beszélhetek hozzá, nyugtathatom, magam pelenkázhatom, ismerkedhetek vele.

Nem mondom, hogy kipihenten távoztam a kórházból, de boldog voltam, és már ismertem a gyerek minden mozdulatát.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.02.04 08:43:04Édanyu

    Senki sem szaranya, de tény, hogy a babák nagy része alszik, pihen születés után. És az is tény, hogy attól, hogy éjjel szülsz, még az a baba akkor bújt ki belőled, rád van szüksége, nem arra, hogy egy legyen a sok közül, aki fekszik valahol anya szaga, melege nélkül.
    Én is éjjel vajúdtam, reggel született az első fiam, így egy éjszaka totál kimaradt, mégsem az fordult meg a fejemben, hogy én pihennék-e, hanem hogy az ő szükségleteit kielégítsem, vele legyek. Együtt aludtunk!!!
    Aki azt mondja, ezeknek az első napoknak semmi hatása nincs a későbbiekre, az mire alapozza ezt a megállapítást? Mi van, ha a baba azért lesz nyűgös, nehezebb eset később, mert az első órákat, napokat nem harmóniában élhette meg, hanem sorban fekve más babákkal, mint egy tárgy?!?!?!
    Miért nem merül fel, hogy annak az éppen csak megszületett lénylen igenis hatással lehet a világhoz való viszonyára az, hogy mennyi szeretetet anyaszagot, előtejet kap az első órákban, napokban?!?

  • 2014.02.04 08:50:54katkati

    Édanyu, senki nem mondta, hogy ennek semmi hatása nincs a későbbiekre (ámbár szerintem erősen el van túlozva mostanság a jelentősége), hanem hogy a VÁLASZTÁS JOGA ugyanúgy megillet mindenkit, mint a posztírót, aki adott esetben 4 másik nőre erőltette rá a saját akaratát. Egyébként is tetszenek az ilyen kommentek, amik azzal kezdődnek, hogy nem szaranya, aki... satöbbi, aztán végig azt fejtegeti a kommentelő, hogy de miért mégis szaranya, aki... Az egyik baba átalussza az éjszakát, a másik meg végigordítja. Honnan tudod előre, hogy neked/a szobatársaidnak melyiket dobta a gép?

  • 2014.02.04 09:02:45Fluoro

    Jolika, és a többi szuper anya!
    Ha a gyerek nem alszik el a bevásárlókocsiban, csak egy ágyban az anyával, akkor leeshet, ha nincs falnál az ágy. Érthető? Normális helyeken az anya ágyán van babaöböl. Persze csak külföldön. Itthon meg dögöjjé meg kialvatlanságodban, és köpködjenek le a szerencsés tejcsárda szuperanyák.

  • 2014.02.04 09:08:08Blessa

    Sőt, az is szar anya, aki nem ringatja álomba a gyerekét, hanem rászoktatja a kiságyban történő elalvásra!
    Hát akkor én minden tekintetben szar anya vagyok, vállalom, de ahhoz képest egy elég életvidám, értelmes, erős kisfiam van. :)

  • 2014.02.04 09:17:54KissCsaj83

    Édanyu, lehet,h az 'anyaszag' hiánya miatt nyűgös. Mint említettem, több mint 60 órát nem aludtam, ezek után se adtam be a gyereket, mert mint mondták, csak a császárosoknak jár (nyilván több tb-t fizetnek, vagy ibolyaillatút szarnak, én mondjuk egyetlen szabályzatban sem találtam erre vonatkozó kitételt. Olyat viszont igen,h LEHETŐSÉG VAN az anyával együtt való elhelyezésre. Papíron... Én elhiszem,h fáldalmas dolog felkelni császár után. Hüvelyi szülés után is az, ha a seggéig vágják az ember lányát es fél órán keresztül könyököl a doki a bordáin,h kijöjjön a gyerek.k

  • 2014.02.04 09:23:23KissCsaj83

    Visszatérve az anyaszagra: addig volt távol tőlem a fiam, míg furodtem meg wc-n voltam. Mégis nyűgös baba lett. 4,5 hónap hasfájás, aztán éjjel óránként kelt, utána jött a szeparációs szorongás... Lassan 11 hónapos, de 4-5 óránál többet most sem alszom, azt is részletekben, és december végéig fél óránként- óránként kelt a fiam. És nem attól,h beadtam a megőrzőbe, mert nem tettem!

  • 2014.02.04 09:29:56encir

    Lassan húsz éve szültem. Akkor kezdtek kialakulni a bababarát kórházak. Nappal velünk voltak a picik, de éjjelre bevitték őket a csecsemőosztályra. Aki kérte (én is), azt éjjel felébresztették, mehetett szoptatni, utána nyugodtan aludni. Nekem bizony jó volt ez. Egyszer az esti szoptatásnál mindketten elaludtunk, karomban a pólyás. Arra ébredtem, hogy a nővér elviszi. Akkor döbbentem rá, hogy le is eshetett volna.

  • 2014.02.04 09:53:40kismorgó

    eltűnt a kommentem.. akkor rövidebben: nevetséges írás...
    nem is magyarázom...

  • 2014.02.04 10:19:51kisvirag78

    Sok tehetségtelen, frusztrált béna nő azt gondolja, a gyerekében kiélheti az elnyomott vágyait, és végre ő lehet a superwoman, aki méterekre kiemelkedik a többi közül (mivel másban nem tud). Nem tudom, miért lenne bűn, ha egy anya kielégíti az alapvető szükségleteit, és emiatt pihentebben, nyugodtabban, mosolygósabban foglalkozik a többi időben a gyerekével??? Nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Nem az számít, 24 órát ölelgeted-e a kölködet, hanem hogy amikor vele vagy, 100%-ban rá tudsz-e figyelni. Ez igaz az első éjszakára is és aztán minden egyes napra.
    Ovinkban felmérés volt, a csoportban 25 gyerekből 6-nak mesélnek rendszeresen esti mesét, pedig ez fontosabb, mint hogy első éjszaka álmában szagolja-e az anyját az újszülött. Az anyák többsége gyesen van. Nyilván mese helyett mind itt kommentelget arról, hogy ő a szuperanyu.
    Mondom ezt úgy, hogy nálam kint volt mind a 4 baba, mert szerencsés voltam, volt tejem, aludt a baba, és nem voltak fájdalmaim, ráadásul igazán ki sem fáradtam az átlag tokkal-vonóval 1-2 órás szülésekben.

  • 2014.02.04 12:04:19Grrr

    Nálunk nem csak hogy nem külön aludtunk, hanem egyáltalán el sem vitték a gyereket egy percre sem. Az összes apróbb tisztogatást, vizsgálatot előttünk végezték - de ezek minimális időt vettek igénybe.

    Szerencsénk volt, mert feleségemnek egész könnyen ment a szülés (persze epidurális érzéstelenítéssel), így maradt még benne erő, hogy tudjon örülni a baba közelségének. No meg én is ott voltam végig velük bent, öt napig. Egy kis tábori összecsukható ágyon húztam meg magam.

  • 2014.02.04 12:31:49Édanyu

    Katkati,
    valamelyik kommentelő írta, hogy az első pár nap nem számít, erre írtam én mintegy válaszként, hogy ezt nem lehet így kijelenteni. Abban igazad van, hogy túlmisztifikálni sem kell a dolgokat, de azért ezt így leírni, hogy az a pár nap nem oszt nem szoroz, az szimplán hülyeség. Mert simán változhat a gyerek világhoz való viszonya attól, hogy az első napokban nem akkor kapja meg, amit igényel, amikor igényli (bent a pocakban máshogy szokta meg).
    Azt én nem tudom megérteni, hogy valakinek azért kéne beadnia a babáját, mert a szobatársait zavarná a baba sírása, és csak udvariasságból mondják, hogy oké, hozhatod. Basszus, felnőtt emberek, kibírják, nehogy már egy újszülött szenvedjen azért, mert ő pihenni akar!!! A szobatársam azért adja le a babáját, hogy nekem ne sírjon ott az a poronty az orrom alá a szobában?!?!
    Sztem ez tök gáz. Aki fintorog, ha más babája ott van és sír, az nézzen mélyen magába, mert nem jó úton jár, mondhatni: önző.
    A kórház nem arról szól, hogy pihenek. Oda megyek, hogy megszüljem a babám, ahogyan más is. És a toleranciát nem az újszülöttektől kéne elvárni (be az őrzőbe, azt cumi és kuss), hanem az anyukától.
    Az elsőnél egy 3 ágyas kórteremben voltam két császárossal, és igen, láttam, hogy tényleg nem volt könnyű nekik. De velük volt a babájuk, az egyik baba egész éjjel sírt, de eszembe nem jutott volna, hogy ezért ő adja le a gyereket, fogja be a gyerek száját, húzzon haza vagy járkáljon a folyosón. Neki így alakult, az ő sírós babájának ugyanúgy kellett az anyukája, mint az én nem sírósomnak, hát vele volt. Ki más vigasztalhatta volna??
    A másodiknál hatágyasban voltam, tehát tizenketten voltunk a szobában. Persze, hogy a hatból egy baba mindig sírt. Na bumm. A babák olykor sírnak. Viszont mindegyiküknek joguk van az anyukájukhoz, az enyémnek, a másénak. Ha sír, ha nem sír.

  • 2014.02.04 12:44:21katkati

    "Abban igazad van, hogy túlmisztifikálni sem kell a dolgokat, de azért ezt így leírni, hogy az a pár nap nem oszt nem szoroz, az szimplán hülyeség."
    Ha utána jól csinálod, akkor - kis túlzással -nem oszt, nem szoroz.
    "Basszus, felnőtt emberek, kibírják, nehogy már egy újszülött szenvedjen azért, mert ő pihenni akar!!! A szobatársam azért adja le a babáját, hogy nekem ne sírjon ott az a poronty az orrom alá a szobában?!?!"
    Egyrészt már miért kéne kibírniuk? De én arra céloztam a kommentemmel, hogy mekkora álszent dolog már a beleegyezésüket kérni, amikor olyan a környezet (és erre éppen a te kommented az egyik legékesebb bizonyíték), hogy igazából nincs választási lehetőségük, csak IGENT válaszolhatnak. És hogy mennyire így van, arra megintcsak a te kommented az élő bizonyíték, rögtön le is önzőgenyáztad őkezt, ha esetleg nem egyeznének bele. Pedig az életben máshol is van olyan, hogy nem mindent lehet, ami nekem jó, a többséghez alkalmazkodásról még nem hallottál?
    "A kórház nem arról szól, hogy pihenek."
    De igen, arról IS, és nem kis részben arról is szól.
    A toleranciát senki nem az újszülöttől várja el, hanem az anyukájától. Vannak egyébként egyéb opciók is, mint indirekte kizsarolni a szobatársakból a "beleegyezést". Pl. átkérni magát egy olyan szobába, ahol csupa ilyen szuperanyu van, ott kölcsönösen viszonozhatják egymásnak a beleegyezést

  • 2014.02.04 12:46:22katkati

    Úgy különben meg azt gondolom a posztíróról és rólad is, amit kisvirag leírt. Szó szerint.

  • 2014.02.04 12:49:36katkati

    És a legjobban az tetszik, hogy mindezek után a posztíró még megjegyzéseket tesz arra, hogy a többiek "szájhúzva" egyeztek bele, hogy 1 diktál 4 másik nevében. Mit ne mondjak, nekem se tetszett volna, hogy gyakorlatilag kész helyzet elé vagyok állítva, és úgy van feltüntetve, hogy én "egyeztem bele".

  • 2014.02.04 13:09:02Édanyu

    Katkati, azt írod "Pedig az életben máshol is van olyan, hogy nem mindent lehet, ami nekem jó, a többséghez alkalmazkodásról még nem hallottál?"

    De, hallottam. Ugyanakkor ne menjen a játszótérre, akit zavar a gyerekzsivaj. És gyermekágyas osztályra sem, akit zavar a gyereksírás. Vagy vigyen füldugót, mp3 lejátszót, mert az ő fülét be lehet tömni, a gyerek száját meg nem.
    Szerintem alap, hogy ahol vannak erősebbek (felnőttek) és gyengébbek (kisbabák), ott a felnőtt alkalmazkodjon.
    Nem azt mondom, hogy mindenki MÁS alkalmazkodjon, mert ebbe beleértem magamat is. Pl. átadom a helyem a néninek a buszon, még ha én is szeretnék ülni. Mert ott, akkor ő a gyengébb láncszem.
    Nem azt mondom, hogy 1 diktáljon másik 4 nevében, hanem, hogy a szülészet, ill a gyermekágyas kórtermek TERMÉSZETES velejárói az újszülöttek. Ott vannak és kakilnak, buknak, nyöszörögnek, meg sírnak. Akit ez zavar, az menjen el Jetinek. Ott se gyerek, se szomszéd, se senki. Csak a hegy, a hó, meg a csend.
    Biztos defektes vagyok, de a társasházakkal kapcsolatban is ezt gondolom. Nyilván nem kell, hogy a gyerek fél nyolckor verje a fakockákat a padlóhoz, a szülő feladata megtanítani őt is arra, hogyan legyünk tekintettel a szomszéd bácsira, de amikor egy szomszéd beszól, hogy sokat sír egy újszülött, teljesen találó odavetni neki, hogy a temetőben majd csönd lesz.

  • 2014.02.04 13:18:27Édanyu

    Ha azt gondolod rólam, amit kisvirág írt, rendben. Én meg nem gondolok rólad semmit, mert nem ismerlek, nem ismerem az életedet, a körülményeidet, a mindennapi gondjaidat sem, így igazságtalan lenne ítélkeznem (ez közöttünk a különbség?)
    Ahogyan nem ítélkezem a babájukat beadók felett sem, csupán azt írtam, hogy nem értem őket (ez csak azt jelenti, amit írtam: hogy nem értem őket, nem azt, hogy rossz embernek tartom őket, én a másokat a babájukkal való együttlétben korlátozni akarókra írtam, hogy önzőek) és igyekeztem hangsúlyozni, hogy a baba nem egy nemkívánatos dolog kéne hogy legyen egy kórház szülészeti osztályán, valamint hogy a babáknak is vannak igényeik és jogaik, nem csak az anyukáknak.

  • 2014.02.04 13:26:20Denevér

    Az én időmben mindenki szaranya volt. Mi csak szoptatáskor kaptuk meg a babákat, és még azért is lebaszarintottak, ha kimerted bontani a pólyából. Ja, igen. akkor még volt pólya.
    Több generáció szar anya van magyarországon. Csak szólok, kedves superanyus, hogy valószínűleg anyukád is szaranya volt.

  • 2014.02.04 13:36:39Édanyu

    Nem értem ezt a superanyusozást és szaranyázást. Kétszer néztem át a kommenteket, de nem vágom, hogy valaki ezt így leírta, hogy aki beadja a babát az szar anya? (Lehet, hogy csak fáradt vagyok és nem látom...)
    Nem csak úgy írták le ironikusan, hogy beadtam, biztos szar anya vagyok??
    Mert akkor ez egy gumicsont, amire kár ugrani.

  • 2014.02.04 14:51:17Denevér

    hagyjuk, nem csak ezt nem érted.

  • 2014.02.04 15:07:19GHJUKI

    Van olyan kórház ahol le kellet adni éjszakára a babát, ami annyit jelent tulajdonképpen, hogy kb. 10-11 és hajnal 5-6 között a csecsemőosztályon volt és úgy kellet rimánkodni, az éjszakásnak, hogy maradhasson még 10 percet. Azt mondták majd ha a tej beindul akkor odaadják éjszakára is, hát 4 éjszaka nem indult meg a kórházból hazafele igen. Ráadásul ez egy magánkórház volt a szobatársam pedig az apuka volt, tehát idegent nem zavartunk volna mégsem ez a protokoll. Pedig én nem szívesen adtam le és már 6 előtt ott voltam a csecsemősöknél, hogy visszavigyem végre magamhoz, és egyáltalán nem voltam fáradt, szóval nekem le kellett adnom pedig nem voltam fáradt, akkor most hogy is van ez?

  • 2014.02.04 15:18:53Amoxx

    Gratula a 4 gyerekhez es hogy mind komplikacio mentes szuletett...
    Az en felesegem a hasa miatt a 7 honaptol kezdve nem tudott rendesen aludni, utan avajudott 10 oran keresztul erzestelenito nelkul, majd jott a gatmetszes. A 8 agyas korterembe a nejem volt az egyetlen aki fel tudott kellni fajdamai ellenere az agybol, a tobbinek segiteni. a a baba barat korhazba kiadtak az osszes gyereket, akik felvlatva de szinte reggeltol estig sirtak. Ugyhogy en a szerzovel ellentetben ugy gondolom, hogy a baba mama korhaz egy baromsag, legyen egy,ket korterem ilyen, de ne az egesz osztaly. de egy frissen szult, gatmetszeses, 10 orat vajudo, elott 2 honapig nem alvo kismam pihinhesse mar ki magat legalabb 1 ejszaka.

  • 2014.02.04 17:02:55atvitt ertelem

    Ebben a vitában Édanyu nyert. Ő toleráns, megértő, a babák érdekét nézi és nem ítélkezik, ellentétben másokkal.

  • 2014.02.04 17:31:55ARic

    jessz

  • 2014.02.04 20:12:37BabyCola

    Ez igen... látom megy a rinya, hogy "jaj a császár"... Hát nekem is "jaj császár" volt 14 óra után, sőt, utána vérátömlesztést is kaptam pár nappal, (bezony, addig kínlódtam hullagyengén) 6 napot voltam benn, és mégis egyetlen órát "adtam le", hogy sétáljunk egyet apával... Nem az a baj, hogy valaki nem bírja, sőt, a cikk írója is leírja, hogy "elfogadni tudom(!), megérteni nem", hanem, hogy idejön az ilyen, és fikázza azokat, akik a szülés után nem dőlnek ki, és játsszák a hattyúk halálát...Egyébként meg, az anyaság annyi fáradtsággal jár, amit nem lehet egyszerűen kipihenni... Akkor meg miért kell szegény babákat magukra hagyni egy ilyen élmény után, önző módon? Ha már mi szuperanyuk vagyunk, akkor ennyi erővel Ti hagy ne írjam, milyenek...

  • 2014.02.04 23:13:14Brukner

    Az a baj ezzel az irománnyal, hogy nagyon negatívan
    állítja be azokat a nőket, akik esetleg nem úgy tesznek,
    mint a cikk hős írónője. És ráadásul biztos benne, hogy
    igaza van. Csókolom, attól, hogy magácska nem tudja
    elképzelni, hogy le lehet adni a gyereket első éjjel,
    attól még le lehet ám adni minden negatív
    következmény nélkül (magyarul kutya baja lesz tőle).
    Annyira imádom, amikor valaki csak azért, mert valamit
    nem ért, vagy nem képes elképzelni, fennen hangoztatja,
    hogy akkor innentől az lehetetlen.

  • 2014.02.04 23:35:31Csipyke

    A fiam szombat delutan szuletett, (SOTE II), kicsit kis sullyal. Az elso ejjelt a delutani babak benn toltik, reggel hoztak ( a tobbi lany babaja ott volt). Masnap (vasarnap) este azt mondtak, inkabb vigyem be, mert kicsi. Jo. Ugy volt, kedden vihetjuk haza ( vegul szerda lett belole). Hetfo este mondtam a csecsemosnek, mi legyen, en behozhatom, de ha masnap elmegyunk, onnantol ejjel is csak a mienk a gyerek... Akkor maradt ejjelre is.

    A surgossegi csaszaros lanyomat (szinten kicsike, 36. hetre) meg a mutobol kijovet a hasama tettek, ott volt vagy 10 orat, azalatt 10 percekre vittek csak el. Es bar ellatnom csak masnaptol kellett, vegig velem volt. Ha csengettem, azonnal jott a nover. Igen, ez nem magyarorszagon volt.

  • 2014.02.04 23:56:04Ocsibogyo79

    Én az első két éjszaka adtam le a fiamat és nem azért, mert fáradt voltam. Első gyerek és olyan kórházban szültem, ahol egyik hozzátartozó sem jöhet be látogatóba, tehát aki tapasztalatlan, az a csecsemős nővérekre hagyatkozhat csak, akik viszont minimálisan segítenek (fizetség ellenében is kb. napi fél órát). Engem teljesen felkészületlenül ért az az érzés, hogy fogalmam sincs, mit kell a egy újszülöttel csinálni (nehéz terhességem volt, így azt hittem, ha megszületik, minden könnyebb lesz) és emiatt a szülés utáni első napokban legszívesebben visszacsináltam volna mindent. Ráadásul a fiam rengeteget sírt, a szülés utáni éjjeleken is (és aztán még 2 hónapig, több olyan éjjelünk volt, hogy semmit nem aludtunk). Valószínűleg éhes is lehetett, mert a szoptatás sem ment és abban sem segítettek érdemben. Szóval beszartam és leadtam, és igen, az is benne volt, hogy kellemetlenül érintett, hogy a szobatársamat is felkelti a gyerek (és engem is nagyon zavart, ha az ő gyereke felsírt, amikor végre én elaludtam picit)....ha lesz következő, 100 %, hogy magánszobát kérek majd és akkor nem adom le, mivel már nem leszek ennyire kezdő. Szóval ilyen oka is lehet a dolognak, persze utólag nem vagyok büszke rá, de emlékszem még, mennyire ki voltam készülve akkor a fentiektől.

  • 2014.02.05 00:47:41tea fan

    Édanyu
    Úgy csinálsz, mintha egy komoly fizikai igénybevétel után felmerülő igény az alvásra, vagy egyáltalán: alvásra holmi luxusigény volna. Túróst: alapvető szükséglet.
    Hogy rossz hatással van-e a babára? Lehet, de ha a másik opció a lestrapált, depressziós, a kialvatlanságtól már-már hallucináló, ingerült anya, akkor az a kisebbik rossz, ha a kisded az első egy-két éjszakát a csecsemőosztályon tölti.

  • 2014.02.05 00:50:12tea fan

    Édanyu
    Na meg az is vicces, hogy belebegteted, hogy "senki sem szaranya", majd hosszan sorolod az érveket amellett, hogy miért is de.

  • 2014.02.05 00:52:29tea fan

    atvitt ertelem
    Milyen volna, ha még ítélkezne is? :)

  • 2014.02.05 00:54:24tea fan

    BabyCola
    "Akkor meg miért kell szegény babákat magukra hagyni egy ilyen élmény után, önző módon?"
    Olvasgass egy kicsit az alvásmegvonásról. Erősen meg tudja ám borítani az embert, és biztos, hogy abból a baba nem profitál.

  • 2014.02.05 01:09:30Ncsk

    Valójában szerintem minden anya együtt szeretne lenni a babájával (a szociopatákat most leszámítom), de mindenkinek megvan a maga szülési sorsa, fájdalomküszöbe, előélete és ezek együttesen alakítják úgy, hogy van aki leadja a babáját, s van aki nem.

    Szerintem normális, ha a szülő nő elfárad és nem bírja ellátni a babát bizonyos esetekben, ekkor régen ott volt a család, a nagyszülők, nagynénik. A baba az anya mellett volt és mégsem, mert ha megnyekkent addig felkapta a nagyi, vagy valamelyik segítő nőrokon és átsegítették a nőt azon a pár nehéz napon.

    Szlovéniában szültem, itt úgy néz ki a bababarát kórház, hogy megkapod a csecsemőt, de csak csengetned kell, éjjel-nappal jön a segítség. Ha kell átpelenkázza helyette ott előtted, vagy segít átöltözni, segít a szoptatásnál, vagy ahol gond van, ott bekevert és megfelelő hőfokra hűtött tápszert hoznak. Itt is le lehet adni a babát, ha valaki nagyon kimerült, de mivel hatalmas segítséget nyújtanak, így nagyon ritka, amikor valaki leadja. Igen itt is voltam sírósabb csecsemők, azokat próbálták egy szobába tenni, így a nyugisok a többiek tudtak simán aludni. Ja hogy itt, 15 kismamára jut min.5 nővér? Hát igen.

    Szóval szerintem itt nem azon van a hangsúly, hogy valaki szaranya vagy sem, hanem, hogy megadatik-e a segítség, ha arra szükség van, mert ha igen, akkor 100-ból 99 anya együtt szeretne pihegni a babájával.

  • 2014.02.05 09:08:32patakidori

    Hát én speciel mindkét kislányomat császárral szültem (egy olyan 10 órás vajúdás után) és az elsőnél igencsak kivoltam, 2 hétig alig bírtam mozogni... Mégis, mikor kiment az epi hatása, odaadták a gyereket, ami ellen persze semmi ellenvetésem nem volt. És hiába nehezen ültem fel, a gyerek ott volt, én bizony 4 óránként ciciztettem, éjjel is (volt mellettem anyuka aki békésen aludt éjszaka) de kb másnap be is indult a tejem. A gyerek ott aludt mellettem az ágyban (nem tettem be az ágy végén található vas ketrecbe) és nem feküdtem rá, nem löktem le és a 4 órás szoptatások között igenis tudtam aludni... És nem gondolom magam HŐSnek... Csak ez a normális. Amikor hazamegy anyuka a kórházból és fáradt, nem tud aludni, mert a gyermek sem alszik, mert mondjuk fáj a hasa, akkor Anyuka kinek adja oda??? Mert simán vannak olyan gyerekek, akik akár egy évig nem alusszák végig az éjszakát...

  • 2014.02.05 09:57:42sellőlány

    átmegy?

  • 2014.02.05 10:12:12sellőlány

    Moderációnak: a második - bővített komment a mérvadó.

  • 2014.02.05 10:28:34BabyCola

    Szülés utáni egy heti nem alvástól, ráadásul olyan gyengén, hogy vérátömlesztést kellett kapnom: tudom, milyen a kimerülés. 6-ig volt látogatási idő, 6-tól voltam egyedül császáros sebbel, éjszaka síró gyerekekkel (pedig magánszobában voltam, a folyosón mégis tologatták a síró gyerekeket, még ha az enyém aludt, akkor sem volt egy csendes fél óra sem). Ezt 1 hétig, kórházi körülmények között. Közben végiglátogatott a rokonság, kitolni a babát, végigmosolyogni minden rokont, viszonozni a kedvességüket, stb... Sírtam bizony éjszaka, mikor már nagyon kellett volna egy óra alvás, de akkor sem adtam be. Volt, hogy hullafáradtan csak néztem, és simogattam a kis arcát, nem tudtam betelni vele. Az enyém, nem másnak szültem, nem idegennek, ő az én saját gyerekem, ha már az első éjszakákon lepasszolom, akkor mi lesz később? Ja persze, akkor leszek olyan anya, aki hazajön a munkából, ad egy puszit a gyerekének, aztán szól a párjának/nagymamának/bárkinek, hogy foglalkozzon vele, ő FÁRADT... Egyem a szívét az ilyennek.:)

  • 2014.02.05 12:02:11Nyuszko

    Nagyon fura, hogy menyire előítéletes emberek (nők) vannak...
    Én ugyan még nem szültem, de pár hónapja volt egy epehólyag műtétem..ez is bőven elég volt arra, hogy megtudjam milyen a stresszes napok után (rengeteg rosszullétem volt, 15 kg-t fogytam 2 hónap alatt, 49 kg voltam a műtét napján, elöl-hátul jött belőlem minden)..ha nekem még egy ordító babát a kezembe nyomtak volna, az biztos, hogy kirohantam volna a világból. Az is óriási teljesítmény volt, hogy a szobatársaimmal ellentétben én a saját lábamon mentem ki a wc-re. Egy örökkévalóságnak tűnt..
    Mindenki máshogy éli meg a fájdalmat, a fáradtságot, a kimerültséget. Baromságnak tartom, hogy egy kórház ráhúzza ugyanazt a sablont az összes kismamára/betegre. Pont az lenne igazán mama-bababarát kórház, hogy mindenki belátása és igénye szerint pihenhetne és babázhatna.
    Vagy egyébként ne legyen bababarátnak kinevezve és akkor a sablon szerint legyen minden.
    A fáradtság nem annak függvénye, hogy valaki milyen anya vagy ember. Világéletemben fejemen pörgő búgócsiga típusú nő vagyok/voltam, ehhez képest a rutinnak számító epeműtétem durván leblokkolt napokra...

  • 2014.02.05 13:22:51Virag*

    Azt a tanácsot kaptam a szülés előtt,hogy amennyit lehet pihenj bent.Én?minek?Gyakorlott vagyok én már az újszülöttek ellátásában,jó lesz az ha mellettem van.Hajnal 3:30-kor született meg a lányom egy hétfői napon(6 órás vajúdás után),pénteken mehettünk haza.Mire mehettünk haza olyan fáradt voltam a nem alvástól,mert minden éjjel mellettem volt a baba,hogy már képtelen voltam aludni,a szervezetem fellázadt.A szervezetem kompenzált,a vérnyomásom ugrált,dadogtam,szédültem.Azért,hogy ne kerüljek vissza a férjem visszament a szülészemhez egy altatóért.Amitől aludtam egy huzamban 6 órát,és nem szoptattam 36 órát.Megérte,hogy nem adtam be a csecsemősöknek?Egyértelműen nem.

  • 2014.02.05 14:09:07attilahawks

    Mindenki más, gratulálok a cikkírónak, hogy Ő bírta. Szép dolog. Van aki nem bírja és bizony beadja. Ettől még nem kell lekezelőnek lenni. Én nem vagyok nő, így nem szültem, csak a feleségem állapotát láttam. És bizony az első gyerek után éjszaka szeretett volna egy hangyányit aludni és beadta a babát éjszakára. Aki szerint emiatt ....., arról emberileg az a véleményem, hogy ........

  • 2014.02.05 14:30:29Napocska77

    Szerintem nem érdemes ezen ennyit agyalni. Neked így volt jó . Másnak, máshogy (nem kellene ítélkezni másokon...)
    Magamról tudok írni én még úgy születtem, h kh ban az anyukámtól szülés után egyből elvittek a csecsemősök, nem szoptam igény szerint, anyu beteg lett így aztán, sehogy, külön voltam a kh ban és tápszeres lettem (ráadásul TEHÉN TEJET kaptam akkoriban mer a robébis vacak tászert nem ittam meg) mégsem lett semmiféle allergiám, lelkileg kiegyensúlyozott boldog kisgyerek voltam. Kamaszként sem lettem öngyilkos jelölt nem ittam, nem is cigiztem és nem is drogoztam, depis sem lettem. Most boldog kiegyensúlyozott felnőtt vagyok, 2 gyerekes családanya. Kiérti ezt, ugye, nem vagyok normális??? Hiszen a mai elméletek szerinte ez lehetetlen, mert nagyon el voltam hanyagolva főleg ha még azt is hozzá tezsem, h még hordozó kendőbe sem tettek és néha hagytak sírni sztem ez már gyerekkínzás volt így tuti valami UFO lehetek, h ez bennem semmiféle nyomot nem hagyott :) tutira hangyásnak kellene lennem és már rég pszichóhoz járnom és a díványon boncolgatni az akkor elesznvedett óriási lelki tarumáimat és min egy kiló nyugtatón élni naponta :D
    ui : majd figyelem a saját gyerekeimet, mivel Nekik is elhanygaolt csecsemő koruk volt így sanszos mikor lesznek depisek, hiszen a kh ban Ők sem voltak velem sokat kint, ugyanis besárgultak és a kék fény alatt kellett feküdniük (biztos azénhibám, most mártudom, mert első éjjel bennaludtak :D ) lehet, h Őket vihetem majd a díványosokhoz?

  • 2014.02.05 20:36:29tea fan

    patakidori
    "Amikor hazamegy anyuka a kórházból és fáradt, nem tud aludni, mert a gyermek sem alszik, mert mondjuk fáj a hasa, akkor Anyuka kinek adja oda???"
    Ebből nem következik, hogy a kórházban SE aludjon. Már csak azért sem, mert a kórházban friss ilyen-olyan sebbel leledzik, ugyebár, és ilyenkor szüksége van a testnek pihenésre ahhoz, hogy regenerálódni tudjon.

  • 2014.02.05 20:37:40tea fan

    BabyCola
    "Ja persze, akkor leszek olyan anya, aki hazajön a munkából, ad egy puszit a gyerekének, aztán szól a párjának/nagymamának/bárkinek, hogy foglalkozzon vele, ő FÁRADT... Egyem a szívét az ilyennek.:)"
    [link]

  • 2014.02.06 06:50:49Rinna

    Tea fan, ez nagyon jó :)

  • 2014.02.06 06:52:23Rinna

    Egyébiránt, amikor eszembe jut, hogy lassan nálam is eljön az ideje a gyerekvállalásnak, elég itt elolvasnom egy posztot és elmegy tőle a kedvem... Remélem nem leszek ilyen egymást koncoló agyhalott mint ti itt sokan :D

  • 2014.02.06 11:46:57mesterkurzus

    mindig a naív mázlisták osztják az észt. én is egy perc függőlegesség után ájultam el két hétig mindkettő után, és olyanokat vágtak meg szakadtam, hogy percekig tartott leszállnom az ágyról kínkeservvel. ruminginbe legközelebb csak akkor megyek, ha egyáltalán nem varrnak.

  • 2014.02.07 08:40:34Rinna

    Aranyos vagy Vágtázó Halottkém, nem a fizikai része zavar, és nem is a gyerek, hanem a hormonzavaros vagy nem is tudom mitől lévő megőrülés. Hogy téphetik, alázhatják így egymást a nők? Olyan csúnya kommenteket látok, és a mások el nem fogadását, nem tudom elképzelni, hogy akik ilyeneket írnak másoknak, otthon kedves, tündéri anyukák. Na mindegy, majd inkább nem olvasok ilyen oldalakat.

  • 2014.02.07 09:15:28ariadne

    Szeretem nagyon az ilyen magas lóról odavetett írásokat.
    Az első napok valóban nagyon fontosak. DE a baba a legkisebb feszültséget is megérzi, ha picit pihentebb az anya akkor a baba is sokkal jobban érzi magát.
    Három nap kórház után teljesen kimerültem. Indított szülés, majd rossz szívhang miatt császár, kiszáradás... Első éjszaka minden császáros egyedül aludt.
    Amikor hazajöttünk első éjszaka a férjem foglalkozott a babával. Én teljes öntudtatlanságban aludtam 8 órát. Ez helyrerázott.
    Ezzel együtt a most hat hónapos kislányom egy örökké mosolygó, jókedélyű, nyugodt baba.
    Nem értem miért kell osztani az észt, csak mert valakinek magasabb a tűrőképessége, szerencsésebb volt mint mások.
    Én a császárt végig öklendeztem, aztán alig tudtak összefoltozni. Halálfélelmem volt.
    De amikor kikerültem az őrzőből, első dolgom volt begyűjteni a lányomat. Elsírtam magam, mert nekem az volt a pillanat amikor felfogtam, hogy itt van.
    Nem gondolom, hogy attól az egy éjszakától kevesebb lennék, és a kislányom sem lett kevesebb. Minden mosolyából látszik.
    A díványon gyakoriak az ilyen posztok. Elég szomorú.
    Ráadásul leendő anyák is olvassák. Nem kellene elvenni a kedvűket az egésztől.
    Nekik üzenem, csináljanak mindent úgy, ahogy az ösztön diktálja és minden rendben lesz.

  • 2014.02.08 18:57:43tea fan

    patakidori
    "Amikor hazamegy anyuka a kórházból és fáradt, nem tud aludni, mert a gyermek sem alszik, mert mondjuk fáj a hasa, akkor Anyuka kinek adja oda???"
    Van annak a gyereknek apja is, nem? Aki - jó esetben - nem azzal van elfoglalva, hogy a tejfakasztó buli utáni másnaposságát heverje ki, hanem hogy kivegye a részét a gyerek körüli teendőkből. Sokmindent nem tud átvenni, nyilván, de abban segíthet, hogy az anyuka egy kicsit aludni tudjon. Megjegyzem, ismeretségi körömben többégben vannak azok a férfiak, akik ezt kérés nélkül - szeretetből - megteszik.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta