SZÜLŐSÉG

A bio nem hit kérdése

2014. január 26., vasárnap 13:36

Amikor szóba kerülnek a biotermékek, elég gyakran kételkedő, elutasító reakciókat váltanak ki az emberekből. Tipikus megjegyzés, hogy „az a zöldség bio, amit éjjel permeteznek”, vagy „minek vegyek drága biót, ha úgyis minden más tele van káros anyagokkal”, és van, aki ezt még kiegészíti azzal, hogy „valamiben meg is kell halni”.

Ez a hozzáállás gyakran tájékozatlanságból, az ismeretlentől való idegenkedésből fakad, ugyanis ha megkérjük az illetőt, mondja el, szerinte mi a bio, kiderül, hogy pontosan nincs is tisztában azzal, mit nevezünk, mit nevezhetünk annak. Sajnos azt látni, hogy sokszor még forgalmazói oldalról sincs ez a jelentés tisztán látva, ami azért baj, mert megtévesztik a kevésbé felkészült vásárlókat, és még bírságra is számíthatnak, ha ez kiderül.

Míg tőlünk nyugatabbra már jó pár éve megtörtént a biobumm, Németország, Svájc, Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia élen jár a biotermékek rendszeres fogyasztásában, a jövőt látják benne, addig nálunk még csak most kezdenek nyitni az emberek ebbe az irányba. És ez nem pusztán anyagi kérdés, egészség és környezet-tudatosság is áll a háttérben.

Mindig duplán sokkoló olyan élelmiszer botrányról hallani, ami csecsemőkkel, gyerekek táplálásával kapcsolatos, de vannak ilyen esetek is. Az utóbbi években többször előfordult, hogy bébiételeket kellett visszahívni, mert a megengedettnél magasabb dózisban volt bennük vegyszermaradvány. Ezt hallva még inkább nyitunk a biztonságosabb és természetesebb bio babaételek felé, s a kis mennyiség miatt az árban ez nem is jelent nagy luxust, pár tíz forintot legfeljebb. (Zárójelben megjegyzem, a Tudatos Vásárlók Egyesülete éppen arra gyűjt, hogy laboratóriumban bevizsgáljanak bébiételeket)

Mégis miért kéne hinnünk a biónak?

Bár a hit szóval élek most, mégis le kell szögezni, a biónak nem sok köze van a hithez, a hagyományos termékeknél is sokkal nagyobb jelentősége van a tényeknek. Míg a konvencionális élelmiszereket bárhol, bárkitől megvásárolhatjuk (piac, szomszéd, kisbolt, hiperek), és azokat csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik, már ha egyáltalán ellenőrzik, addig a biotermékeknek a termeléstől kezdve a feldolgozáson át a végtermékig szigorú követelményeknek kell megfelelniük és rendszeres ellenőrzésen esnek át, így nagyobb az esély a lebukásra. Akit elkapnak, oda az engedélye, vele együtt a hírneve, a megélhetése.

Már a szemünk sem rebben, ha valamilyen élelmiszerbotránytól harsog a sajtó, legyen az lóhúsos lasagne, illegális, büdös húsüzem, gesztenyehamisítás, aflatoxinnal szennyezett tej, mégis, hogy lehet akkor, hogy a folyamatosan vizsgált biotermékekről nagyon ritkán hallani, hogy lebuknak?

Arról nem is beszélve, hogy már mindenki kívülről fújja, hogy szinte minden ételünk tele van mesterséges adalékokkal, de azt már kevesen tudják, hogy a biotermékekben nem használnak egészségre káros, mesterséges adalékokat. Mert tilos.

Természetesen más a helyzet, ha valaki csak bemondásra mondja az általa termelt zöldségről, gyümölcsről, tojásról vagy húsról, hogy az bizony bio, nem használ vegyszereket, mert erről meggyőződni éppúgy nem tudunk, mint arról sem, hogy a szomszéd bácsi jó szívvel adott almáit vajon mikor és mivel permetezte. De ezt hivatalosan nem is lehet bioként forgalmazni.

Mit jelent a bio a gyakorlatban, ha egy bio bébiételt nézünk?

Az ökológia gazdálkodásból származó termékek – mert a biót így hívják valójában - mindig olyan összetevőkből állnak, amelyeket a legtermészetesebb úton termeltek és gyártottak. Bónusz még, hogy a biogazdálkodóknak fontos a fenntarthatóság, vagyis olyan formában működtetik a gazdaságukat, hogy az a szűken és tágan vett környezettel harmóniában létezzen, s szerencsére ezt egyre több tudatos fogyasztó is díjazza.

Ez a termelési és gyártási mód munkaigényesebb, és ezért drágább is, ráadásul a konvencionális gazdálkodáshoz képest sokkal kiszámíthatatlanabb a minőség és a mennyiség, mert a külső tényezőknek sokkal jobban ki van téve a termelés, hiszen például egy kártevő megjelenésekor nem lehet csak úgy a kamrában lévő vegyszerhez nyúlni, és egy csapásra megoldani a helyzetet.

Nézzünk egy 6 hónapos kortól adható bio bébiételt, amely finomfőzeléket és csirkemellet is tartalmaz. Mitől bio?

Az ebben található zöldségek abban különböznek a hagyományos bébiételekben lévő zöldségektől, hogy ezek termesztésénél nem használnak műtrágyát, hanem természetes úton pótolják a tápanyagokat (pl.: vetésforgó, komposzt, zöldtrágya, állati trágya). Ez mindamellett, hogy kíméletes, azért is fontos, mert így nem vagy csak kis mennyiségű nitrát jut a zöldségbe.

A nitrátról tudni kell minden kisgyerekes szülőnek, főként a fél-egyéves korú babákra érvényes, hogy igen veszélyes, mert a vér oxigénellátó képességét csökkenti, ami fulladást okozhat a babáknál. A műtrágya nemcsak a növény fejlődésére, hanem a beltartalmi értékekre is kihat. Bizonyított tény, hogy a nitrogénnel dúsított talajban a növények kevesebb szénhidrát tartalommal bírnak, ami például a répa vagy krumpli ízében úgy érzékelhető, hogy a bio répa, krumpli édesebb, mint a hagyományos.

Nitrát

Magas nitrát tartalom lehet egy zöldségben, ha nagy dózisú nitrogén műtrágyás földben termesztik, de abban az esetben is gyakori, ha üvegházi, fóliás termelésről van szó. Itt a rossz fényellátást okozza a nitrát felhalmozódást. A műtrágya mellett a zöldség fajtája is meghatározó, ugyanis, a saláta, spenót, retek, zeller, petrezselyem, karalábé, répa, káposzta nagymértékű nitrogénfelvételre képes és hajlamos.

Nitrát kerülhet a kútvizekbe, például nagyüzemi állattartó telepekről talajvízen át vagy udvari wc-ből, ezért ha nem vezetékes ivóvizet használunk, akkor a védőnő segítségét kell kérni a víz bevizsgáltatásában kisbaba születésekor. Kétes esetben használjunk zacskós vizet, babavizet, a víz forralása ugyanis nitrát előfordulásakor nem megoldás.

A baba legalább féléves koráig mindenképpen gondolni kell a nitrátra, mint potenciális veszélyforrása, mert ebben az életkorban akár halált is okozhat a nagy dózisú nitrát tartalmú zöldség és víz (belőle készült tápszer, tea). Nátriumnitrát és nátriumnitrit egyébként szinte minden felvágottban is megtalálható tartósítószerként.

A nitrát reakcióba lép a vörösvérsejtek vérfestékeivel, és így a vér oxigénszállító képessége megszűnik, ami oxigénhiányt és fulladásos halált okozhat. Ezt kék csecsemő szindrómának is nevezik. Magyarországon szerencsére az ivóvíz hálózat egyre nagyobb lefedettsége miatt évente 1-2 eset fordul elő, de ez is megakadályozható lenne, ha minden szülő ismerné ezt a veszélyforrást.

A műtrágya a különféle biokémiai folyamatokat is befolyásolja, a vitamin- és ásványi anyag tartalom is változatosabb és magasabb lehet, ha hagyjuk a növényt természetes ütemében fejlődni.

A bio növényvédelemben csak engedélyezett, nagyon kíméletes permetszereket használhatnak (pl.: réz, kén, gyógynövény kivonatok), és a kártevők elleni védekezést is elsőként biológia úton oldják meg (pl.: növénytársítással, szín-és illatcsapdával, természetes ellenségekkel), vagy kézi erővel (pl.: krumplibogár begyűjtés kézzel). A biozöldségek, gyümölcsök esetén nincs szermaradvány, a belőlük készült termékben nincs vegyszer.

A mesterséges növényvédelem azért sem előnyös, mert lecsökkenti a növények természetes védekezési mechanizmusait, így a növényekben található fitovegyületek, amelyek az emberi szervezetben is nagyon sok pozitív hatást okoznak, kismértékben találhatók csak meg.

Szerintem sokan hallottak már fitovegyületekről, flavonoidtartalmú étrend kiegészítőkről, amelyeket méregdrágán árulnak, mert az milyen egészséges. Ezek egy bio növényben alapból megvannak. Ezek a vegyületeket a növény önmaga védelmére termeli, tehát ha nem kap mesterséges védelmet (permetszer), akkor kénytelen maga előállítani, magának kell megvédenie magát (UV sugárzástól, kártevőktől, gyomoktól stb.).

Az állati eredetű termékek esetén, jelen példánál maradva a bébiételben található csirkemellnél, azt kell nézni, hogy a csirke életében milyen körülmények voltak mérvadók. Öko gazdálkodásnál, bio húsnál fontos a tartási körülmény. Esetünkben a csirke nagy területen kapirgálhatott, napozhatott, ha szerencséje volt, még gilisztát is talált, talán még kakassal is találkozott, tehát mondhatni, boldog élete volt. Táplálkozását nézve bio eredetű takarmányt evett, nem génmódosított szóját. Nem kapott megelőzés céljából, rutinszerűen antibiotikumot, sem más gyógyszert, ami esetleg bekerülhetett a szervezetébe, és onnan a bébiételünkbe.

A bébiételeknél még láthatjuk, hogy olajokat, zsírokat is kis mértékben tartalmaznak, ami azért fontos, mert a zsírban oldódó vitaminok felszívódását ekképpen kell támogatni. Ezt otthon is így csináljuk, ha mi főzünk.

A bio ételekre összességében igaz, hogy kíméletes eljárással tartósítják, tehát hőkezeléssel és nem mesterséges tartósítószerekkel, nincs bennük ízfokozó, mesterséges aroma vagy színezék.

Azok, akik ősszel-télen kezdik el a hozzátáplálását, tehát pici, 4-12 hónapos babájuk van, érdemes a bio zöldségeket használni akár fagyasztva, akár bébiételként, mert a boltban kapható termékek fóliás, üvegházas vagy import termékek, s ezekben nagyobb arányban fordulnak elő szermaradványok, nem kaptak természetes napfényt, mint mondjuk egy nyáron vett piacos paradicsom esetén. A legideálisabb persze, ha nyáron van módunk saját vagy megbízható forrásból származó idényzöldséget, gyümölcsöt eltenni télire.

Hogyan kell jelölni a biotermékeket?

A bio, öko, organikus jelzőt csak akkor használhatják egy termék csomagolásán, ha szerepel rajta:

  • Az ellenőrzést végző szervezet neve, logója és azonosító száma (nálunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU ÖKO-01) és a Hungária Öko Garancia Kft. (HU ÖKO-02)
  • Az „Ökológiai gazdálkodásból származó termék” felirat
  • Az összetevők legalább 95%-ban ökológiai gazdálkodásból kell, hogy származzanak. Ezeket csillaggal kell jelölni a felsoroláskor.
  • A termék összetevőiként szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termesztési vagy tenyésztési helyét is meg kell jelölni a logóval azonos mezőben és adott esetben az alábbi formák egyikében. Pl.: „EU-mezőgazdaság”
  • Az Európai Unió öko-logója

Biopiacon a termelőnek is van módja igazolni portékája eredetét, ezt kérésre be kell tudni mutatnia, de sokan kiteszik a standjukra maguktól is.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.01.27 04:31:17Reggie

    bodybabe: pont a biotragya az egyik legveszelyesebb dolog, ugyanis a termeszetes tragyarol sokkal tobb bakterium juthat az elelmiszerre, mint a mutragyarol. Amiota a termeles vilag szinten attert a mutragyara, azota kevesebb az elelmiszermergezesek szama.

  • 2014.01.27 07:52:30katkati

    Most hagyjuk a posztot, tele van tévedéssel és csúsztatással, inkább a kommentekhez kapcsolódnék. A bio élelmiszer többszörösébe (legalább 2x-esébe) kerül a nem bionak, aki ezt nem látja, az vak. Ha a "kis utánajárás" azt jelenti, hogy megveszem Maris néninél a harmadik szomszédban, csak szólok, lehet hogy Maris néni stikában nyomja a vegyszert, hogy ne legyen kukacos a "bio" alma. A másik, hogy egyetértek azzal, hogy sokan a mesterségest lassan az egészségtelen, halálos szinonimájaként használják. Nem szinonimák, bár kétségtelen, hogy van átfedés a két halmaz között. Mint a természetes és az egészségtelen, halálos között is. Gondoljunk csak mondjuk a nadragulyára, a természet leánykája, mégis méreg, de még sorolhatnám. Még régebben olvastam egy érdekes cikket a témában arról, hogy semmi nem fehér vagy fekete. „Egyesek azt hiszik, hogy az organikus élelmiszer mindig egészségesebb és táplálóbb, de kollégáimmal együtt mi is kissé meglepődtünk, amikor kiderült, hogy ez nem így van.” Itt a link hozzá:[link]

  • 2014.01.27 08:44:51retinax

    Bambano: igen, a derítő lyukacsos :). Az előírás viszont a zárt rendszer lenne, hogy ne jusson a talajba a szennyvíz. Na most ez az, amit senki sem tart be.

  • 2014.01.27 09:23:27zsoci

    A bio 90% bizony átverés. Rendszeresen látom, hogy a ismerős bioboltos nagytételben az Auchanban szerzi be az árut.

    Az hogy mi kerül egy élelmiszerbe, nem csak a termelés módja határozza meg, hanem a hol termesztés, a szállítás, a tárolás is. Magyarán nem jelent semmit sem, hogy ílyen vagy olyan szert nem használtak a termelésekor.

    Az pedig, hogy bizonyos anyagoknak káros a hatása nagyrészt nem bizonyított, így részemrő ez az eész egy pont akkora humbug mint a Pi-víz, meg a többi csodaszer. Ja és csak hab a tortán, hogy a bio-nak kikiáltott éelemiszerek egy jelentős részének rosszabb az íze, mint a simának. Innentől kezdve meg nem vagyok rá kíváncsi.

  • 2014.01.27 09:45:44Cartman (ex Cartman)

    Catia

    Itt látok némi ellentmondást:
    "Évek óta nem voltam beteg, hihetetlen..."
    "...a kormány pozitív lépései által tényleg több pénz marad a családoknál..."
    Ezt úgy hívják, hogy a betegségtudat hiánya. És ez egy tünet, amúgy.

  • 2014.01.27 09:55:11Cartman (ex Cartman)

    A bio-témához egy-két gondolat:
    - Ismerek személyesen is (ipari méretben) bio termelőt. Az mindenképp figyelemre méltó, milyen sokat ügyeskednek, hogy ne bukjanak le.
    - Érdemes utánanézni, hogy milyen arányú terhelést kap a szervezetünk peszticidekből, illetve fitátokból, lektinekből. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkor zabáljuk két pofára a növényvédő-szereket, de nem árt tisztában lenni a tényekkel.
    - Mindezek mellett a bio termékeknél csak az egyik szempont a vegyszermentesség. A másik, kevésbé emlegetett, de szerintem sokkal lényegesebb kérdés, hogy a bio élelmiszereknek sokkal jobbak a beltartalmi értékei.

  • 2014.01.27 10:02:10Szarazinda

    Előre szeretném közölni: alapvetően én nem tartom teljes hülyeségnek ezt a bio őrületet, a tudományos háttere van szerintem egy kicsit elnagyolva. Miközben többé kevésbé az alapvető biokémiai folyamatok valszeg tényleg kábé így működnek és sokszor nyilván ilyen élettani hatásai vannak, nekem azért néha a logika kihagy egy lépést: axiómának veszi, hogy, ami nem teljesen természetes módon növekszik, az mindenképp egészségtelenebb, mint, ami igen. Na én ebben nem vagyok biztos. A tudomány napról napra áll elő ilyen olyan hipotézisekkel azt illetően, hogy milyen élelmiszerben milyen egészséges vegyületek, molekulák lehetnek, és, hogy hogyan lehet ezeknek az arányát, nem éppen bio módszerekkel, még tovább növelni, és ezzel pozitív élettani hatásokat kiváltani a fogyasztókkal. Minden egyes vegyszert, termesztési módszert rendesen meg kell vizsgálni, és az alapján használni, vagy elvetni, de önmagában az, hogy bio, még nekem semmit sem jelent. A légyölő galóca és bio módon terem az erdőben, mégsem eszem meg.

  • 2014.01.27 10:45:28Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Catia!
    Tévúton jársz! Nema boi-nem bio a székletproblémákra a megoldás.
    Egyébként nem megyek templomba, mert nem hiszek benne. Nem Istent tagadom, hanem a vallást. Így vagyok a bio-val is. Ez bizony hit kérdése.
    Ugyanis a szerves trágyázással is el lehet szúrni a nitrogén mennyiséget a növényben, nem beszélve a kártevőkről, a szervestrágya által történő biológiai fertőzésről, illetve a genetikai módszerekről. A bio, hogy szép maradjon, rengeteg gondozást igényel, és folyamatos genetikai módosítást, ez pedig pénzbe kerül. Ez indokolhatja az árát, nomeg azt is, hogy miért próbálják ezt kijátszani...
    Akinek meg nincsenek kételyei , hanem elfogadja valaki véleményét fenntartás nélkül, függetlenül, hogy szakértő vagy pap, az könnyen befolyásolható, bizonytalan személy. És finoman fogalmaztam.

  • 2014.01.27 15:44:35Emmanuel Goldstein

    szerintem minden kaja valamilyen mértékben bió, amig nem próbálod megenni a sör műanyagflakonját...

  • 2014.01.27 19:40:51wilhelmina

    Én növényvédelem szakon végeztem az egyetemen. Ott tanultuk pl. azt, hogy az almát évente mikor, mivel kell permetezni ha hagyományosan termeli valaki. Az valami BRUTÁLIS. Gyakorlatilag két-három hetente kellene! Namármost, ha valaki olyan almához jut pl., amit akárcsak ennek a felével permetezték, már jobban jár. Édesapám is termeszt almát - csak úgy magunknak - és permetez ugyan, de nem ennyit. Ma már van lehetőség ún. integrált védelemre is, ahol egyesítik pl. a biológiai védelemet a hagyományossal és az előrejelzésekre is nagy súlyt fektetnek.
    A bio - ahogy mi tanultuk NAGYON szigorú ellenőrzés alá esik, kezdve a talajtól, a szomszédokon át (ugyanis ha ők a klasszikus módszert használják, akkor fuccs az egésznek, így bizonyos távolságot is tartani kell tőlük). Az itt felhasználható (ez csak felhasználható, ha tényleg vmi nagy járvány, mondjuk lisztharmat tör ki és máshogy nem lehet a termést megmenteni) vegyszerek valóban kismiskák a nagyiparban felhasznált felszívódó foszforsavészterekhez képest, például.
    én magam a kiskertünkben termelem a zöldséget magunknak, gyümölcsfáink is vannak. Évi max. 3szor permetelek, ált. kontakt igen rövid idejű szerekkel.
    Szóval, egy szó mint száz, ne szóljuk már le azokat, akik igen sokat fáradozva biot termelnek...

  • 2014.01.27 19:45:47wilhelmina

    Arról nem is beszélve, hogy rendkívül nagy eredménynek tartom, hogy ellenáll Magyarország vezetősége a GMO-nyomásnak. Nagyon remélem, hogy soha nem kell GMO növényeket termelni itthon.
    Az üzletekben is, ha mondjuk kukoricapelyhet/darát vesztek, nézzétek meg, honnan származik. Ha pl. Argentínából, USA-ból vagy Romániából, akkor azt ne vegyétek meg, mert nagy valószínűséggel GMO. Ezt csak azért írtam, mert az egyik boltban meglepődve olvastam a reggelizőpelyhen, hogy argentin kukoricából van, ergo sanszos, hogy módosított.

  • 2014.01.27 19:46:41Bambano

    Cartman (ex Cartman): mitől lenne jobb a bio beltartalmi értéke, mikor sokkal kevesebb tápanyagot kap a növény? Fekete Laci sem réparágcsálástól lett erős.

    retinax: a háztartási szennyvízből csak a mosószer és a mosogatószer az, ami káros. Hogy rottyantottál a perem alá és lehúztad, az talajökológiai szempontból nem probléma (jónak nem nevezném, mert nincs akkora bélésed, hogy számítson).

  • 2014.01.27 19:55:48wilhelmina

    Kedves Könnyen elkaptuk, uram! Te óriási ostobaságokat írkálsz. Már hogy a bánatba alkalmaznánk a bionál genetikai módosítást???
    A másik, hogy vannak olyan növények, amik alapvetően nitrit-nitrátkumulálók: ilyen a spenót, murokrépa, karalábé, zeller, cékla, sóska, pl. Mivel a bionál tilos a műtrágya használata, kevésbé fognak nitriteket halmozni. Csecsemőknél 1 éves korig kerülni kell a nem bio változatokat a fentiekből. Én az én kislányomnak elég sok répát adtam, de 6 hónaposan kizárólag biot, és semmi baja nem lett.
    Különben ezt is el lehet olvasni:
    [link]

  • 2014.01.27 19:57:27wilhelmina

    Bambano, te kéz a kézben mehetnél Könnyen elkaptukkal, a témában való komoly jártasságodat tekintve.

  • 2014.01.27 20:11:39Bambano

    wilhelmina: ohhh, tehát az, aki bio-t akar eladni, csinál egy tesztet, és az jön ki, hogy a bio jobb? azé' ez igazán meglepett engem...

    Az pedig, hogy egy növény halmoz-e nitrátot, nem attól függ, hogy bio formában kapta-e vagy műtrágya formában, hanem mástól.

    A nitrát egy egyszerű mezei molekula (pontosabban molekula-részlet), nincs természetes vagy mesterséges formája.

  • 2014.01.27 20:45:06wilhelmina

    Bambano: most komolyan. Ha választhatnál szabadon a gyerekednek (ha van, ha nem, magadnak) egy kosár bio (vagy enyhítsük vegyszermentesre) vagy egy kosár valahonnan beszerzett, agyonpermetezett terményből, melyiket vennéd?

    A bio elsősorban azért drágább, mert igen macerás az előállítása és nem akkora az így termelt hozam, mint a hagyományos esetben.

  • 2014.01.27 22:49:18Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina! Te óriási ostobaságokat írkálsz! A nemesítés, keresztezés is genetikai módosítás. Tudod, a megfelelő géneket hordozó egyedet tartják életben, vagy szaporítják, illetve oltással teszik "mássá" a szülőkhöz képest. Gondolod, a pándi meggy őshonos? Nem, egy Pándi nevű bácsi alakította megfelelően , és elég volt hozzá az ő élete.
    Egyébként ÓRIÁSI butaság összevetni a bio növényeket a nem bio növényekkel annak alapján, hogy a bionál feltételezed, hogy mindent szakszerűen, a legkisebb visszaélés nélkül végeznek, míg a nem bionál mindent szakszerűtlenül.
    A nitrátokról azt kéne tudnod, hogy nem a növény szívja föl, hanem ő állítja elő!

    A műtrágyázásnál a túlzott mennyiség okozhat gondot, csakúgy, mint a szerves trágyánál. Mert ott is!
    Viszont a műtrágya nem okoz mondjuk szalmonella fertőzést, szemben a szervessel. Tehát HAZUG dolog összevetni az agyonpermetezettet a bioval, mivel a bio is lehet káros, például nikotin, réz, kén, stb tartalma miatt, míg a helyesen kezelt permetezett növénynél lebomlik a vegyszer!!!!
    Ezen kívül ott van még a tárolás kérdése... Ja, te a biot csak nyáron veszed. Télen ?

  • 2014.01.27 22:57:11Könnyen elkaptuk, uram!

    Wilhelmina, ajánlom figyelmedbe:Főbb trendek a növénynemesítésben
    www.mgki.hu/_user/browser/File/PDF/bme2012/1.ea_Bedo...
    Főbb trendek a növénynemesítésben R. W. Allard (1996) Nemesítési haladás • Genetikai variáció kutatása és új genetikai variáció létrehozása

  • 2014.01.27 23:09:05wilhelmina

    KEU, 1. én nem mondtam, hogy a nem bio nem szakszerű,
    2. igen, tudom,
    3. a bionál csak végső esetben használnak ilyesfajta vegyszereket,
    4. nem mondtam, mit mikor veszek,
    5. nemesítőintézetben dolgozom, nekem nem kell bemutatnod a linkeket sem a trendeket...,
    6. a "folyamatos genetikai módosítás" ilyetén használatban nem a hagyományos nemesítésnek hangzott, bocsesz.
    A cinikus, mindenkit leugató stílusod az, ami igazán borzalmas. De mindegy is, edd a primőröket tonnaszám.

  • 2014.01.27 23:19:41Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina! A borzalmas stílusom csak félreértés lehet a Te esetedben. Inkább annak szól, hogy egy témát, jelen esetben a bio étkezést túldramatizáunk, és azt hisszük, hogy aki nem így tesz, az a haladás és önmaga ellensége. Tehát én megfordítanám a kérdést: vajon nem cinikus-e egy ilyen cikk, amely hibáktól hemzseg, de kijelenti, hogy aki nem bio párti, az önmaga és gyermeke ellensége?
    Végezetül még egy érdekesség:http://www.yo-radio.eu/paradicsom-es-krumpli-egy-novenyen-kepek-video/

  • 2014.01.27 23:23:05Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina!
    Válaszolnál a kérdésemre, mi történik télen?
    Még valamire volnék kíváncsi, Te, mint szakember nyilván séróból tudod a választ: üvegházi növényeknél miért szükséges a betakarítás előtti szellőztetés?
    Köszönettel

  • 2014.01.27 23:24:28Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina, elnézést kérek, nem elég átgondoltan fogalmaztam, nem a transzgén növényekre gondoltam. Mea culpa, mea maxima culpa.

  • 2014.01.27 23:29:22Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina!
    Hamár genetikailag módosított: melyik variációra érted, hogy veszélyes? Ahol a nem kedvező alléleket bolygatják meg, ahol más, hasonló növényi géneket használnak fel, vagy ahol állati géneket építenek be?
    Vajon a bio-hoz nem áll-e közel a géntechnológia? Hisz célja ellenálló fajták kialakítása, a vegyszeres védekezés elkerülésére. Nem provokáció, érdeklődés részemről, kíváncsi vagyok a véleményedre. A tévedés jogát fenntartom!

  • 2014.01.27 23:44:17Bambano

    wilhelmina: ez nem merül fel kérdés, a gyerekem 19 éves lesz és soha nem vettünk bio-t. de abban a tévedésben vagy itt pár emberrel, hogy én a bio-ról szóltam bármit is, miközben a valóság az, hogy én egy ócska cikket fikáztam rommá, és sem a bio-ról magáról nem akartam véleményt mondani, sem azokról, akik szeretik a bio-t.

    Az a te dolgod, hogy hiszel-e benne, adsz-e ki érte pénzt, én ezt nem minősítem. Az egy teljesen más terület, hogy vesszőhibák, ragozási hibák, nyelvhelyességi hibák kosárszám a cikkben, emellett szakmai hibák is vannak (leginkább a növényélettan és a nitrogén-körforgalom területén), amelyek akkor is hibák, ha valaki imádja a bio-t, meg akkor is, ha utálja.

  • 2014.01.27 23:49:05Bambano

    Könnyen elkaptuk, uram! : ezen a mondaton: "A nitrátokról azt kéne tudnod, hogy nem a növény szívja föl, hanem ő állítja elő!" még dolgoznod kellene.

  • 2014.01.28 10:52:21Könnyen elkaptuk, uram!

    Bocs, igazad van, ez így pontatlan. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy attól függ, milyen növényről van szó. Igazad van, vannak nitrát megkötő növények, amelyek képtelenek leadni a nitrátot, így az feldúsul benne. Viszont ez nem minden növényre igaz.
    Tisztázni kellene azt is, milyen nitrátról beszélünk. Mert ugye az só. Van ezüst nitrát, magnézium nitrát, nátriumnitrát..stb.
    Egyébként jellemzően a műtrágyában a nitrogént jelölik meg. Mivel megfelelő bevitel mellett a növény nitrogént használ fel, a nitrátfeldúsulás valamilyen rossz körülmény eredménye. Tehát megint ott tartunk, hogy a bio szakszerűen egészségesebb, mint a szakszerűtlen nem-bio.
    A kevés fény, a víz, a túlzott meleg is növeli a nitráttartalmát a növénynek, és ezek a bio-nál is jelentkezhetnek.

  • 2014.01.28 10:58:00Könnyen elkaptuk, uram!

    "A céklalében lévő nitrátokat a nyálban található baktériumok nitritté alakítják. A gyomorba érve a nitrit vagy nitrogén-dioxiddá alakul, vagy belép a véráramba. A kutatók szerint a vérnyomás akkor a legalacsonyabb, ha a vér nitrit-szintje elég magas. A tudósok megfigyelései szerint a nitritek csökkentik az ún. endoteliális diszfunkció kialakulásának esélyeit, amely tulajdonképpen a véredények rugalmasságátnak csökkenését jelenti, így azok nem képesek megfelelően reagálni a véráramban bekövetkező változásokra.

    "Kutatásaink szerint a cékla, vagy egyéb nitrátgazdag zöldségek fogyasztása igen jótékony hatással van a szív- és érrendszerre, és természetes vérnyomáscsökkentő hatással is bír" - nyilatkozta Dr. Amrita Ahluwalia, a kutatócsoport egyik vezetője, a William Harvey Kutatóintézet munkatársa. A kutatási eredményeket bemutató közlemény a Hypertension c. szaklapban jelent meg."

    Szóval nem mindegy, mennyi az annyi.

  • 2014.01.28 11:04:45Könnyen elkaptuk, uram!

    Bambanő: a nitrátokkal pedig így, általánosságban nem kéne számolni. Ugyanis nitrát tartalmú gyógyszereket alkalmaznak anginás, szívkoszorúéri infarktus megelőzésére, kezelésére.

  • 2014.01.28 13:13:30Bambano

    Könnyen elkaptuk, uram!: "Egyébként jellemzően a műtrágyában a nitrogént jelölik meg. Mivel megfelelő bevitel mellett a növény nitrogént használ fel, a nitrátfeldúsulás valamilyen rossz körülmény eredménye.": ezen a mondatodon is dolgozni kellene még.

    ha ez a célzás nem érthető, akkor átfogalmazom: orbitális ökörséget írtál.

  • 2014.01.28 17:44:36wilhelmina

    Bambano: te biológus vagy vagy netán agrármérnök? Csak azért kérdem, mert még szegény Könnyen elkaptuk-ot is leiskolázod (pedig ő tényleg rendesen visszavett a stílusából). Emellett ha 19 éves lányod van, akkor kb. 40 és 50 év körüli lehetsz. Namármost ebből és az óriási tudásodból adódóan akár gondolhatsz pl. a régi jó DDT-re ,amit orrba-szájba használtak az 50-es években. Persze, akkor se lett senkinek komolyabb baja, csak néhány évvel később. Meg már a delfinekből is ki lehet mutatni. Én se minősítelek a bio-nem biohoz való hozzáállásod miatt (mint írtam volt, az itthon megtermelt terményeim se bio-k szigorúan véve, max. minimálisan vegyszerezett) de ha ismered a növénytermesztésben használt vegyszerek hatásait, akkor azért elgondolkodhatnál ezen.

  • 2014.01.28 22:45:56Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő! Örülök, hogy ennyire okos vagy. Nem irigylem a férjed. Nomeg a gyermeked. Ugyan, mi az ökörség benne? Szeretnék tanulni! Tőled biztos sokat lehet!

  • 2014.01.28 23:29:38Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő! Nem írtam ökörséget. Te nem tudod értelmezni.

  • 2014.01.28 23:34:14Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina! Nem válaszoltál a kérdésemre.
    Viszont volna egy másik: miért csavarodtunk rá a műtrágyára? A szervessel ugyanúgy túl lehet trágyázni a növényt. Az NO3 feldúsulás nem a szervestrágya-műtrágya kérdésen múlik. Viszont a szakszerű gazdálkodáson igen. A bio is lehet elrontva. Tehát a veszély adott.
    Viszont az üvegházas kérdést kikerülted: bio üvegházit télen?
    Mert ugye nem válaszoltál: télen hogyan szerzed be? Te, személyesen, hogyan oldod meg a bio zöldség, bio gyümölcs kérdést télen?

  • 2014.01.29 11:34:14wilhelmina

    KEU, írtam már többször is, hogy NEM tudok mindig bio-t szerezni/termeszteni!!
    Szerintem ideális lenne, ha jó minőségű, megbízható bio lenne az asztalunkon mindig, de ez nem megoldható. Ilyenkor sajna nem biot vásárlok. Talán az olasz zöldségek azok, amelyek fogyaszthatóbbak ilyenkor. Emellett a fagyasztónkba tett saját terményeket esszük. És alig várom a tavaszt,a mikor is elkezdhetek a kertben dolgozni, hogy megint legyen sajátunk...

  • 2014.01.29 13:19:13wilhelmina

    A cikkel különben alapvetően egyetértek abban, hogy ha nincs jobb, akkor legyen a bio, üveges babaeledel. Legalábbis majdnem egy éve kezdtük el a hozzátáplálást, és ugye kora tavasszal tényleg nehéz nem fólia alatt nőtt zöldséget-gyümölcsöt találni. Ekkor bizony üveges pépeket kapott. Sokkal aggodalmasabb vagyok annál, mint csak úgy lazán adtam volna neki a bolti répát 6 hónaposan....Persze ma már nem adok neki üveges ételt (nem is szereti mióta "nagy" lett).

  • 2014.01.29 17:32:43Bambano

    Könnyen elkaptuk, uram! az a mondat, hogy a növény állít elő nitrátot, marhaság. az is bővebb magyarázatra szorul, hogy abban a mondatban, hogy a növény nitrogént használ fel, mit értesz nitrogén alatt, mert a növény a környezetben előforduló nitrogént nem tudja felvenni, felhasználni. ez max. úgy lehet elfogadható, ha a nitrátból kémiai úton kiszedett nitrogént érted alatta.

    "A szervessel ugyanúgy túl lehet trágyázni a növényt.": hát igen, matematikai esély van rá, csak ez a verzió a valóságban nem létezik. optimális esetben 3-4 évenként kiszórsz 40 tonna/hektár jóminőségű érlelt szervestrágyát a földre, akkor ez pótolja a nitrogénigény egy részét 2 évig. tehát elvileg lehetne annyi szervestrágyát szórni a földre, hogy sok legyen, gyakorlatban nincs a világon se annyi szervestrágya, pláne neked nem áll rendelkezésre annyi, hogy ésszel szórva sok legyen.

    wilhelmina: miért kellene nekem a 40-50 évvel ezelőtti dolgokról agyalni, mikor egy mai probléma a téma? 200 évvel ezelőtt se volt bio, nem hozunk fel 200 éves példákat.

  • 2014.01.30 08:46:04Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő! Kicsit olvass utána a keresztesvirágúaknak.
    A túltrágyázásról: már hogyne tudnál szerves trágyával is! Épp az szokott lenni a gond, hogy a talajvizet megfertőzi, nem? A nitrátos víz titka? Vagy a dinnye szalmonellafwertőzése épp az utólagos szervestrágyázás miatt van. Ugyanígy túl lehet nitrátozni vele a talajt, illetve a növényt.

  • 2014.01.30 10:33:05könyveladó

    Akkor ajánlok egy még meleg, friss tanulmányt, miért is jobb a bio....

    [link]

  • 2014.01.30 14:03:50Bambano

    Könnyen elkaptuk, uram!: én nagyon szívesen utánaolvasok a keresztesvirágúaknak, de mi lenne a haszna? itt most nitrátokról, nitritekről beszélünk. továbbra sincs olyan növény, amelyik a nitrogént gáz formájában fel tudja venni és hasznosítani tudja.

    az más tészta, hogy te pillangósvirágúakat írtál volna, ha nem mellébeszélés lenne a fő feladatod, mert a pillangósvirágúak élnek szimbiózisban Rhizobium baktériumokkal. Ezek a baktériumok módosulást hoznak létre a növény gyökerén, gümők keletkeznek, és a gümőkben lakó baktérium képes lesz a levegő nitrogénjét ammónium ionná redukálni, amit már fel tud dolgozni a növény.

    A talajvíz fertőzése meg a te mondataidban nem tisztázott, mert mivel tudnád megfertőzni a talajvizet? Eddig nitrátosodásról volt szó, márpedig azt továbbra is tartom, hogy nitrátbevitel szempontjából a szervestrágya csak matematikailag alkalmas a túltrágyázásra, mert sok kellene belőle, annyi meg nincs. Az egy másik tészta, amiről eddig nem volt szó, hogy a szerves trágyában egyébként van egy csomó élő anyag is, ami biológiai szempontból (és nem nitrátosodás szempontjából) káros lehet a vízre. Csak akkor ezt nem a nitrogénes subthreadben kell bedobni.

    utólagos szervestrágyázás nem létezik, a szervestrágya tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan be kell dolgozni a talajba, ami praktikusan mélyforgatást jelent, vagyis szántást. esetleg nehéztárcsát. mivel ez azt jelenti, hogy megfordítod a talaj felső rétegét, a teteje kerül alulra, ezért ilyet nem érdemes növénnyel fedett területen, mivel akkor a dinnye is megy a mélybe.

  • 2014.01.30 14:17:15Bambano

    könyveladó: úgy érted, hogy egy cég, akinek a teljes bevétele a bio-tól függ, leközöl egy "független" tanulmányt, és attól mindjárt jobb lesz a bio? rotfl.

    ha abból a tanulmányból a lényegi pontok igazak lennének, már régen kihalt volna az emberiség.

  • 2014.01.30 15:09:29Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő!
    Már hogyne lehetne túlzott a szerves trágya bemosódás miatt a nitrátosodás?
    Épp fenntebb volt szó róla: derítő.
    De egy sertéstelep mellett elfolyó patak is lehet szennyezett.
    "AZ EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai ...
    gportal.hu/portal/fmteszov/upload/312904_1236772718...
    intenzív állattartás során keletkezett szerves trágya tárolása ... (diffúz szennyezés). A vizek ... Kormány rendelet (az ún. „Nitrát rendelet ..."
    És bocs, pillangóst akartam írni.

  • 2014.01.30 15:15:08Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bamabanő!
    A dinnyénél nem elég a trágyázás az elültetés előtt. Ez az ajánlás műtrágyáról ír, de nyilván az kerülendő a bio esetében. Folyékony trágyázás ? 4-6 alkalommal...
    "Fejtrágyázás: fontos ügyelni a N/P/K arányra. Kezdetben magasabb, majd a tenyészidőszak végén alacsonyabb N arányt kell alkalmazni. Kiültetés után 1:1:1 az arány, míg a napi műtrágya szükséglet 12-15 kg/ha/nap. Virágzástól az arány 1:0,5:1,3, a tápanyag szükséglet 20 kg/ha/nap, majd termésérés előtt a N/K arány 1:1,5 és napi 15 kg/ha műtrágyát igényel. A fejtrágyázást 3-5 alkalommal 10-14 naponta kell megismételni és öntözés előtt elvégezni. Javasolható műtrágyák: Cropcare 5-14-28, 10-10-20
    Tápoldatozás: itt is érvényes a fejtrágyázásnál érvényes szabály. Legalább 4-6 alkalommal kell tápoldatozást végezni (gyökeresedéskor, intenzív növekedéskor, első termős virágok megjelenése, kisdinnyék 1/3 méretűek, dinnyék 1/2 méretűek). Javasolható műtrágyák: Ferticare 14-11-25 vagy 24-8-16, kálium-nitrát és kalcium-nitrát
    Lombtrágyázás: elsősorban magas N és K tartalmú levéltrágyával kell elvégezni a kezelést a növényvédelmi beavatkozásokkal egymenetben, ezek mellett a Ca tartalmú levéltrágyákat lehet használni 3-5 alkalommal. Javasolt műtrágyák: Ferticare 14-11-25, 19-11-24, 24-8-16, 10-5-26"

  • 2014.01.30 15:15:51Könnyen elkaptuk, uram!

    Ja, tehát a pillangósoknál a levegő nitrogénjét kötik meg a baktériumok?

  • 2014.01.30 15:20:54Könnyen elkaptuk, uram!

    "Számos vizsgálat alátámasztotta, hogy az élõvizek elszennyezõdéséért jelentõs mértékben a koncentrált állatlétszámmal üzemelõ, és a nagy mûtrágya felhasználó mezõgazdasági üzemek a felelõsek. Az Európai Közösségek Tanácsa 1991-ben kiadta a 91/676/EEC számú Irányelvét, ami a mezõgazdasági eredetû nitrátos szennyezés elleni vízvédelemrõl, illetve a szennyezés megakadályozásáról, valamint az állattartó telepek trágyakibocsátásának szabályozásáról és a talajok terhelhetõségérõl rendelkezik. Az uniós jogharmonizáció eredményeként született meg a hazai un. nitrát direktíva (49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet) is, melynek fõbb pontjai a következõk:"
    www.eu-info.hu/pure_txt_hirek.asp?id=9415

  • 2014.01.30 17:18:53Bambano

    Könnyen elkaptuk, uram!: tényleg most úgy akarsz vitatkozni, hogy találomra kiválasztasz néhány szót abból, amit írtam, és arra reflektálsz fél oldalas mellébeszéléssel?

    a magam részéről nem folytatom.

  • 2014.01.31 08:46:37Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő!
    Kár, hogy vitaképtelen vagy. Te kritizálsz, mikor alátámasztom mondandómat szakcikkekkel, akkor meg fikázol. Innentől ez már nem a témáról szól, hanem rólad.

  • 2014.01.31 08:47:59Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Bambanő!
    Vagy dirtekt félrebeszélsz, vagy szövegértési gondjaid vannak.
    Bár lehet, hogy csak a logikai összefüggéseket nem látod át. Inne a beceneved?

  • 2014.01.31 08:49:20Könnyen elkaptuk, uram!

    Kedves Wilhelmina!
    Köszönöm válaszod. Így teljesen egyet tudok érteni Veled.

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta