SZÜLŐSÉG

5 érv amellett, hogy miért jó Mikulás nélkül felnőni

2013. december 8., vasárnap 08:29

Tavaly egy baráti beszélgetésben arról volt szó, hogy kinek milyen élménye van arról, amikor összetörtek a gyermeki álmai, amikor megtudta, hogy a Mikulás nem is igazi. Mindenkinek egészen éles emlékképei voltak, tökéletesen fel tudták idézni a pillanatot, amikor valaki, jellemzően az oviban, elkotyogta a dolgot.

Nekem viszont semmi sem rémlett, ami elég fura volt, tekintve hogy tényleg mindenki másnak határozott emlékei voltak. Kérdőre vontam a szüleimet, hátha ők tudják, és kiderült, azért nincsenek ilyen emlékeim, mert úgy neveltek, hogy a Mikulás, Jézuska, húsvéti nyúl sosem létezett számomra. Nem mondták azt, hogy nincs, de azt sem, hogy lenne, egész egyszerűen ez a kérdés sosem volt napirenden, és nem akartak rájátszani arra, hogy most létezik vagy sem, én meg valamiért sosem lovagoltam ezen a dolgon. Így alakult. Utólag visszagondolva pedig kifejezetten örülök neki, hogy így alakult a dolog.

Következzen öt érv amellett, hogy ön se verje át a gyerekét azzal, hogy nemlétező személyekről állítja, hogy léteznek!

Megmarad a gyermeki misztikum

Lehet néha arról olvasni, hogy az ilyen figurákra, mint a húsvéti nyúl és társai azért van szükség, mert a gyerekeknek nagyon jó, ha van valami misztikum az életükben, megmagyarázhatatlan dolgok, amiket csodaként élhetnek meg. Erre találták ki többek között a Mikulást is, aki egy éjszaka alatt minden gyereket megajándékoz valamivel. Pedig a gyerekeknek ahhoz, hogy az életük tele legyen misztikummal egyáltalán nincs szükségük felnőttekre, és különösen nincs szükségük a felnőttek által kitalált személyekre. Nem kell ahhoz felnőtt, sem Mikulás, hogy egy szivacsokból összerakott tákolmányra azt képzeljék, hogy vár, vagy hogy a padlóra azt, hogy láva, vagy hogy szörnyű titkokat rejt bármilyen elhagyatott ház. A gyerekek nagyon jól megteremtik maguknak a saját misztikumukat minden külső segítség nélkül, ha csak azért hiteti el a gyerekével, hogy létezik a Mikulás, hogy a gyerek higgyen valami természetfeletti csodálatos dologban, teljesen felesleges, hisz ezekben a gyerek magától is.

Nincs hazugság

Mire felnő anny mindennel átverik a gyerekeket, hogy teljesen fölösleges egy újabb hazugsággal tömni a fejüket, mint a Mikulás vagy hogy a Jézuska hozza az ajándékokat. A családunk nem egységes ebben a kérdésben, viszont teljesen jól megfért egymás mellett, hogy a család tradicionálisabb felében a Jézuska hozta a karácsonyi ajándékot, a Mikulást lesni kellett az ablakból, hátha elcsípjük, míg a másik felében a karácsonyi ajándékozást az vezette fel, hogy csengett egy csengő, nem volt szó semmiféle emberről, aki leszállítaná a dolgokat.

Nincs nehezen tartható status quo

Ha erősen elhiszik a gyerekek, hogy a Mikulás és a Jézuska az aktív szereplői az ünnepeknek, akkor elég nehéz logikus magyarázatot találni arra, hogy az oviban miért csinálnak ajándékokat és hasonlókat. Ha elhitetjük a gyerekkel a Mikulás létezését, akkor az ovisok által készített kis karácsonyi kedvességek egészen új megvilágításba helyezik a karácsonyi manók létezését, és sokkal közelebb hozzák őket a kínai gyerekmunkásokhoz, mint a zöldruhás kisemberekhez. Az átverésre épülő misztikum fenntartása egyre nehezebbé és nehezebbé válik, és utána következik a nagy sokkélmény, amikor kiderül, hogy a Mikulás nem is igazi. Valójában minden az ellen van, hogy a gyerekek tényleg elhiggyék, hogy a Mikulás létezik, a szülők nagy része ennek ellenére próbálja elhitetni a gyerekkel, hogy van Mikulás.

Minden sokkal egyszerűbb

Pedig mennyivel egyszerűbb az élet, ha nem is kell foglalkozni azzal, hogy van-e Mikulás vagy nincs. A Mikulás és a Jézuska egy gyerek számára lehetnek pont annyira megmagyarázhatatlan részei egy ünnepnek, mint az, hogy március 15-én kokárdát illik venni. Persze, csodálatos emlék az egész családnak, amikor egy kisgyerek először rácsodálkozik a karácsonyfára, ez a szokás a mi családunkban is egészen sokáig tartotta magát, mármint az, hogy a gyerekek nem láthatják a karácsonyfát csak karácsony reggelén. Aztán a dolog átalakult azzá, hogy a gyerekek is díszítik a fát, és pont ugyanúgy rajongtunk a csillogó, villogó giccsparádéért, mint amikor annyit érzékeltünk belőle, hogy a semmiből ott termett a nappaliban. De hasonló a helyzet azzal is, hogy nem kell megmagyarázni, hogy miért vannak az utcán Mikulások mindenhol, nem kell rettegni attól, hogy valaki elszól valamit. Éles emlék az oviból, hogy a csoporttársak mennyire ki voltak borulva, hogy János bácsit, a kertészt felismerték, amikor beöltözött Mikulásnak, és hogy nem is az igazi Mikulást látták, mekkora átverés. Én viszont kifejezetten örültem, mert János bácsit eléggé szerettem, és fogalmam sem volt arról, hogy van-e igazi Mikulás, én csak annyit érzékeltem, hogy van egy bácsi fura ruhában, aki ajándékot ad, és ennyi pont elég volt.

Arról szól a karácsony, ami

Most jöjjön az egész érvelés legnyálasabb része, amibe nyilván csak a felnőttek gondolnak bele, gyerekként valószínűleg fel sem merül senkiben a dolog. A karácsony lényegének azt szokták tekinteni, hogy ez az ünnep, amikor a család tagjai, ismerősök, barátok megünneplik azt, hogy szeretik egymást, az ünneplést pedig esetleg ajándékozással hangsúlyozzák ki. Ebbe a gondolatmenetbe nem is fér bele, de igazából fölösleges is, hogy a gyerekeket valamiféle hazugsággal spannoljuk fel az ünnepre. A gyerekek szeretik a szüleiket, nyugodtan lehet úgy is pr-t csinálni a karácsonynak, hogy azt adjuk elő, hogy ez az ünnep a szeretetről és a szeretet kimutatásáról szól. Aztán majd úgyis rájön, hogy igazából a kellemetlen csendek és a kínos veszekedések ünnepe, de ez már nem ennek a blognak a témája.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.12.08 13:38:06$pi$

    "se nem olvas könyveket, hát ott mennyi minden van, ami nem is igaz."

    Szóval neked az apukád beöltözött Dart Vadernek és éveken keresztül bizonygatta, hogy Dart Vader igenis létezik és az északi sarkon lakik? Vicces gyerekkorod lehetett. :)

  • 2013.12.08 14:08:24atvitt ertelem

    bruce1

    Ha már itt tartunk, a cikk írója is sértegeti, "a billentyűzet arctalanságából alázza" azon nagytöbbséget, aki tartja ezeket a szép hagyományokat, vagy az ő szavaival élve "hazudik" a gyerekeknek.

    Mert arról szól a cikk, hogy mennyire nagy hülyeség ilyen legendákkal átverni a gyerekeket.

    És igen, ez is egy vélemény, joga van ide írni. Mint ahogy a kommentelőknek is joga van leírni a saját véleményüket, és adott esetben ellenezni a magát arctalanul, csak "mm"-ként aposztrofáló cikkíró véleményét.

    Te is leírtad a véleményedet. Nem mindenkinek tetszik. Én is leírtam. Vitatkozunk. Erre való a kommentfal. Ennyi.

  • 2013.12.08 14:25:37pangea

    Teljesen jó volt!

  • 2013.12.08 14:27:45dr. Kóser Malac (a legnagyobb demokrata)!

    9 évig minden évben összehoztam a gyerekeimnek a "csodát" szenteste. Nagyon élvezték, sőt, most, hogy már "nagyok", most is igénylik, hogy legyen minden meglepetés, nem akarják velünk díszíteni a fát. Én érzem úgy, hogy átvertük volna őket és ami fontosabb, Ők sem.

  • 2013.12.08 14:28:31dr. Kóser Malac (a legnagyobb demokrata)!

    Jav. Én érzem úgy = Nem érzem úgy.

  • 2013.12.08 14:52:39Hülye aki elolvassa!

    Ez már megint valami liberális beteg agyszülemény?

    Persze, meg meséket se meséljünk, mert nincsenek sárkányok, meg beszélő állatok, hanem olvassuk fel a gyereknek a Népszabadság vezércikkét vagy a Háború és békét.

  • 2013.12.08 15:16:21panzer78

    Furcsa ez, hogy Advent 2. vasárnapján valaki kirohanást intéz a kereszténység ellen. A Mikulás nálunk Szent Miklós Püspököt jelenti. Kicsit rá is emlékezünk. A Karácsony pedig Krisztus születése és mi így is tanítjuk gyerekeinket. A Jézuska az ajándékot a lelkünknek hozza, a lelkünkben éljük meg. Ebben a pillanatban a fiam a pásztorjáték próbáján van. Nagyon várta már és nagyon készül rá. Ha pedig valaki nem követi a keresztény hagyományokat, akkor ne legyen Mikulás, ne legyen húsvét és ne legyen karácsony számára. Én követem, vallom és így tartom jónak. Remélem olyan napokon amikor az arab, vagy zsidó vallásnak valamilyen ünnepe lesz hasonlóan megkérdőjelezed annak létjogosultságát. Az utóbbi esetében még le is náciznak. Ha nem akarsz ebbe a kultúrkörnyezetbe tartozni, akkor legyen, de ne írd meg hogy nekem is kellene. További szép napot kívánok.

  • 2013.12.08 15:35:52Androsz

    A gyerek tényleg sok hazugságot hall, elsősorban a reklámokat. Kíváncsi vagyok, hogy a poszt írója mennyire igyekszik megóvni a gyerekeit a reklámoktól, az ártalmas hazugságoktól, ha a Mikulástól, ettől az ártalmatlan hazugságtól félti őket.

    Amikor a gyerek szembesül azzal, hogy mégsincs Mikulás, az érzékeny, értelmes szülő például azt mondhatja neki, hogy ez egy játék volt, és egy csomó más dolgot is eljátszanak, amiket jó játszani. Ha a gyerek az örömre tud visszaemlékezni a játékból, akkor, ha a pszichéje nagyjából egészséges, fájdalom nélkül siklik át a problémán. Én sem tudom, hogy velem mikor és hogyan történt meg ez. De arra máig emlékszem, mekkora élmény (!) volt a Mikulásra várni, az ablak felé hallgatózni, miközben a tévében kedves műsorokat adtak a sötétedő délutánon. Aztán egyszer csak előjön az anyuka, aki azt mondja, hogy "Te nem hallottad azt a zörgést az ablak felől?", és akkor rohanás, és ott van a csomag. Katarzis. Kár ezt kihagyni.

  • 2013.12.08 15:37:28Androsz

    A karácsonyfa meglepetése szintén nem tarthat sok éven át, de addig egy csoda, egy mennyország, amit egy gyerek konkrét emlék nélkül is hordozhat a lelkében élete végéig. Az, hogy a posztoló csak reggel látta a fát, furcsa szokás, nálunk a gyertyagyújtás fogalma talán máig a köznyelvben élő, a tévében is használt fogalom. Gyertya nélkül is. A szépségesen csillogó és világító karácsonyfa mesebeli hangulatvilágítását kihagyni a nagy találkozáskor igazi hiba. Aznap még elalvásig is bekapcsolva maradnak a kis lámpák. De én egyszer, már egyetemista koromban egy kis, földlabdás karácsonyfát áprilisig hagytam néha világítani az éjszakában, mert szép. Amikor ezek az új, apró, telt fényű izzók megjelentek, az új csodálattal töltött el.

    A játékot, majd az előre tudott, mégis szép élményt nem szabad elhagyni. A gyerek a meséről is tudja, hogy csak mese, néhány kezdeti év után, és mégis szereti a mesét. A felnőtt is. Az egy külön dolog, hogy ma a felnőttmesék zöme emberöléseket mutat be. A megkeseredett érzetű írásnak inkább hiányolnia kellene a Mikulás és a megfoghatatlan Jézuska vagy angyal kedves meséit, ha így nézzük.

  • 2013.12.08 16:41:47oldman13

    A legkisebb gyerekem is elmúlt 26 éves, de még mindig megkérdezi, hogy mit hozott a Mikulás. Ez egy meghitt játék volt, az is maradt. És ha tényleg van Mikulás? :)

  • 2013.12.08 16:45:38Advanced Flight

    Csak a szokásos forgatókönyv: nagyobb keresztény ünnepek környékén okvetlen ki kell okádni libsiéknek magukból valami ilyen szánalmat, mint ez az írás. Brendel Matyika arrogáns feltűnése a 3. komment környékén is erre erősít rá.
    Valami ilyesmi zajlott a legutóbbi olimpia után is: a 8 arany megszerzése fasisztanáci manifesztáció volt libsi értelmezésben, az index napi 2-3 ilyen témájú posztot hozott le főoldalon.
    Hál istennek azért egyre kevesebben vevők erre a szarra.

  • 2013.12.08 16:51:14R2D2 & C3PO

    És csokit sem kapsz?

    Nálunk Miki bá hoz a felnőtteknek is csokit. A virgácsot kitiltottam, azt nem hozhat - itt mindenki jó. ;-D
    A gyerek még nem vágja, hogy mi a lényeg, de ő is lelkesen csokizik egész álló nap. :-P

    Szerintem kell egy kis boldogsághormon mindenkinek. A Mikulás meg egy jó indok erre, és még jobb játék. Mikor egyszer csak ott van a csoki a csizmádban. Az igazi Mikulás (a szeretet, amit egymás iránt és a gyerekek iránt érzünk) nem látható úgysem... Ezt minden gyerek tudja, szerintem.
    (Lényeg: én nem csalódtam, hogy nincs, és nem emlékszem arra, hogy ne tudtam volna: anyám veszi a csokikat. És évről-évre eljátsszuk, hogy hozott a Mikulás csokit az éjszaka leple alatt. A munkahelyemen is szokás volt egymás asztalára csempészni egy-egy picike csokit. Máshol nincs ilyen?)

  • 2013.12.08 18:43:44A Tyne folyó déli partja

    én bizony azt tanultam anno, hogy egy idő múlva a gyerek bizony rájön, hogy nem is létezik a Mikulás, meg a húsvéti nyúl, stb. mégis eljátssza, hogy elhiszi, mert ő is jobban szereti a várakozást, hogy hinnie lehet valamiben. nem okoz neki lelki törést,nem kell aggódnia senkinek.

    "A gyerekek nagyon jól megteremtik maguknak a saját misztikumukat minden külső segítség nélkül, ha csak azért hiteti el a gyerekével, hogy létezik a Mikulás, hogy a gyerek higgyen valami természetfeletti csodálatos dologban, teljesen felesleges, hisz ezekben a gyerek magától is."

    ez pont ellentmond magának. szerinted a Mikulást nem teremti meg magának? most akkor jó, hogy megteremti a misztikumot, de mégse legyen?

    a mese,az nem hazugság.
    meg javaslom Virginia esetét, aki megkérdezte az újságtól, hogy van-e Mikulás.
    "gen, Virginia, Mikulás létezik. Ő olyan bizonyosan létezik, ahogy létezik a szeretet, a nagylelkűség és a hűség, és Te tudod, hogy ők itt vannak körülöttünk, és ők teszik a Te életedet a legszebbé és legboldogabbá."

  • 2013.12.08 18:52:14npi

    a szerző csupán megfolgalmazta azt a tényt, hogy az egykoron vallási ünnepek számára elvesztették vallási jellegüket, és ezért nem is igényli hozzá a transzcendentális tartalmat (és külsőségeket). Ezzel együtt lehet élni, sokan vannak így. Legalább nem akar ártani, nem kirohanás ez a kereszténység ellen, ne csináljunk a bolhából elefántot.

  • 2013.12.08 18:57:47Nancsi

    Kedves firkász. Ha már ilyen tudatlanul az indexre firkálhatsz, tanítalak, mert hiszek abban, hogy senki se reménytelenül hülye.
    A Mikulás létezik. Történelmi személy, püspök volt, a szegények gyámolítója. Jézus szintén létezik, szintén történelmi személy volt - egy olyan vallást alapított, aminek jelenleg is 2 milliárd követője van. De legyen csak 1 milliárd - az is több, mint az index olvasó tábora, sokszorosan. Amit ünneplünk dec 6 ill. dec 24-én, az az ő emléknapjuk. És mivel egy gyereknek elég nehéz elmagyarázni, hogy egy 1700 ill. 2000 évvel ezelőtt meghalt ember tetteire miért emlékszünk - mert pl. nem tudják 1-6 évesen hogy mi a halál, meg mi az 1700 - ezért a maguk játékos módján emlékezünk meg ezekről a megemlékezésre méltó történelmi személyekről. Ünnepeljük azt, ami megmaradt belőlük: az ajándékozást, és a szeretetet.

  • 2013.12.08 20:11:37Hicudzsi

    Warlord71 - ők meg mást kapnak örökségül. Más legendákat, más ünnepeket, más okból kapnak ajándékokat.

    Ennyi.

    Az európai keresztény kultúrkörben Szent Miklós püspök és Jézus születésnapját jelentik ezek az ünnepek.
    Egyébként meg minden családnak megvan a maga kis legendáriuma, ünnepi szokása amit generációk óta gyakorolnak. Hogy ez rossz, vagy jó, azt a gyerekek majd eldöntik ha felnőttek és majd akkor máshogy csinálják a gyerekeiknek.

    Ez a cikk sajnos tényleg elég pongyola és félrevezető sok szempontból, pedig érdekes kérdést boncolgatna.

  • 2013.12.08 20:12:59Androsz

    Nancsi, Hicudzsi, ha nagyon akarjuk, belevehetjük a Mikulás-játékba a hajdani püspököt is, de nem igaz, hogy róla szól a játék, és ez az ő emléknapja. Visszavezethető a történet hozzá, de amennyire emlékszem, harminc éve legfeljebb a nagyszüleink emlékeztek rá, ha nagyobbacska korunkban megkérdeztük. Emlegetni pedig még ők sem érezték szükségesnek, a történelmi valóság előráncigálása a megszépítő mesék mögül még nem volt olyan divat, mint amilyen pár tíz-tizenöt éve lett. Petőfi nem is ott mondta, Mátyás király zsarnok volt, a vérszerződés meg sem történt. Lehet, hogy azok is mondogatják ezeket, akik szerint Jézus tényleg csodákat tett. Nem kell, és főleg a gyerekeknek nem kell. Elrontjuk vele az örömüket. És mellesleg milyen nagyszerű is tud lenni, ha a gyerek egy kis meglepetéscsokinak örül, és nem azért balhézik, mert nem kapta meg a Playstationt.

  • 2013.12.08 20:26:09Hicudzsi

    Androsz én keresztény családban nőttem fel, nálunk mindig is Szent Miklós volt (vajon miért is van püspöksüvege és miért is ad aranyppénzt?), nagy általánosságban a kommunizmus évei alatt lett ez Télapóra szépítve azaz jött az orosz legendakörből átvett Gyedmaróz és egybemosódott a pirosruhás krampuszos Mikulással. Ezzel nincs semmi gond, ezért is írtam azt, hogy keresztény kultúrkör és nem európai kultúrkör.

    Ajánlom böngészésre a Legenda Aureá-t.
    [link]

    Illetve idézek a Szentek Életéből:
    A bizánci és a kopt rítusban temetése napját, december 6-át ülik ünnepként. Nyugaton a 10. század óta tartják ezt a napot.

    A saját gyerekeinknél sosem volt Mikulás-monda. Ismerik a történelmi forrásokat, a legendákat is az ünnepek körül de nem hiszem, hogy elrontotta a gyerekek örömét. Reggel mindig ott van a csizmában a meglepetés, ami miatt egész este izgulhatnak hogy vajon mi lesz az.

  • 2013.12.08 20:39:37Rigor_mortis

    Nancsi, Jézus létezésére adhatnál valami bizonyító erejű linket!

  • 2013.12.08 21:08:31Androsz

    @Hicudzsi: "ezért is írtam azt, hogy keresztény kultúrkör és nem európai kultúrkör. "

    :-) Én botrányos, antieurópéer módon nagyjából azonos kiterjedésűnek veszem őket. Tudom, Amerika, meg a többi gyarmat... Nem számít. :-))

    Ha a gyerekek egyéb okból találkoznak Szent Miklós alakjával, az persze más dolog. Ha nem, akkor nem érdemes emberesíteni a mesés figurát. Nekünk gyerekként a Gyedmaróz (később) csak oroszul jelentette a Mikulást, akit Télapónak is hívhatunk, két neve van és kész, tökmindegy, becenév is van a világon, vagy az egyik a foglalkozása, csak jöjjön, mert várjuk és készülünk. A gyerekek számára a politika abszolúte érdektelen, nem létező dolog, a világ még egyszerű, amelyben vannak a jó és vannak a rossz gyerekek. :D

  • 2013.12.08 21:17:01Szűcslaci

    Hja igen, a kommunisták a templomokat is szívesen bezáratták volna egytől -egyig - a liberálisok meg csak annyira liberálisok, hogy épp fájjon másoknak.
    Perverz családok voltak és lesznek - csak Index nem volt mindig és blogok - maximum a gangról tudták világgá kürtölni sajátságos igéjüket, vagy a népszabadság hasábjain.

  • 2013.12.08 22:24:33Lapcsánka

    Érdekes látni hogy pont azok az emberek reagálnak az írásra a legagresszívabban, akik mikulás és jézuska pártiak. Az én gyerekkoromban szintén megjelent a mikulás, aki az ablakba hagyta a csomagját, a krampusz aki a virgácsot hozta a rossz gyerekeknek, a jézuska akit nem lehetet megnézni. Szép emlékek, én mégis úgy gondolom hogy nincs szükség ezekre, felnőve látom hogy mivel jár együtt ez az egész. Az ünnepek előtt mindenki sokkal feszültebb, idegesek az emberek, megnő az öngyilkosságok száma stb., de ezeket ilyenkor mindneki a szőnyeg alá söpri, és csak januárba jönnek elő ezek a dolgok. A mikulás és a karácsony már rég nem arról szól amiről kéne, a reklámok, a mikulás is coca cola-t iszik satöbbi, már gyerekkorukban beleivódik. A szeretetet nem isten vagy a jézuska hozza, az az emberekben lakozik, legyen az vallásos vagy sem. A világban csak a keresztényeknél van mikulás és karácsony, de ezen kívül rengeteg olyan nép van ahol ezek nem jelennek meg, mégis normális életet tudnak élni.

  • 2013.12.08 22:58:54meszena

    Rigor_mortis
    A Jézuska hozza a karácsonyfát és Jézus története között van néhány eltérés...
    Jézus létezését megkérdőjelezni (mármint, hogy valós történeti személy volt), legalább annyira hit kérdése, mint hinni, hogy a Messiás volt (illetve ez esetben van).

  • 2013.12.08 23:04:38meszena

    Van némi bája a Mikulásnak és a nyuszikának is, egy bizonyos korig. Aki ebből kimarad, azzal nem lesz több, de igaz, feltehetően kevesebb sem. Ez egy szülői álláspont, ami a mítosztól és a mesétől akarja megkímélni a gyermeket. Hát... nem is tudom, mit gondoljak erről.

    Jézuskázni nem szeretek. Ha hitetlen valaki, akkor semmi értelme. Ha meg hívő, akkor meg tényleg nem értem, mit keveri ebbe Jézust bele.

    Nem tudom, hogy ki találta ki, hogy ez a család, vagy a szeretet ünnepe. Gondolom, amolyan pótlék a hitetleneknek, akik mégis ünnepelnének valamit, ha már munkaszüneti nap. Ha a fenyőünnep már ciki, akkor majd mást :)

  • 2013.12.08 23:09:11meszena

    Lapcsánka

    Tényleg a keresztény kultúrkörhöz tartozik mindkét ünnep. Lehet, hogy itt azért hagyomány, mert némi közünk ehhez a kultúrkörhöz? És máshol meg máshoz van közük?

  • 2013.12.08 23:13:02Tóth Ágas

    az ateista emberek jellemzően különösen intelligensnek tekintik magukat. erre építve szeretném megjegyezni, hogy a "Jézuska hozza a fenyőfát" az nem szó szerint értendő. tényleg okos az, aki felnőttként már átlát a szitán és rájön, hogy a fát és az ajándékokat nem is a Jézuska hozza.
    de most lépjünk tovább és kiemelkedő absztrahálóképességünket, ami ateistaként nyilván különösen erős oldalunk, próbáljuk meg hasznosítani és felfogni az ún. "jelkép" fogalom jelentését. (bár nyilván zavaró tulajdonsága a fogalomnak, hogy nem megfogható, ezért az ateista klubon belüli elitrétegnek, a materialistának valószínűleg emiatt már eleve gyanús). de visszatérve a Jézuskához: bizony, a történet a Jézuskáról egy jelkép! és itt most jöjjön egy különösen bonyolult gondolat: annak ellenére, hogy magát a fenyőfát apuka/anyuka veszi meg a fenyőfaárusnál, azok az értékek, pl. a szeretet (igaz, ezt sem lehet megfogni és atomsúlya sincs), amiket felidéznek ezzel a jelképpel, azok pont egybeesnek Jézus tanításaival. És ezeket az értékeket ilyenkor sokan megidézik, megünneplik és ehhez tartozik egy rituálé is. Melyekben a jelképeknek szerepük van. És milyen véletlen: a gyerekek fogékonyak a jelképekre és megérzik a jelentésüket. És érzéseket, emlékeket társítanak hozzájuk, ami az életük későbbi részében is segít nekik a szellemi és -elnézést azoktól, akiket sért a kifejezés: de- lelki tájékozódási pontokat adnak az életben, hogy felnőttként ne egy üres, nihilista droid váljon belőlük, aki a Mikulásban és a Jézuskában látja a legnagyobb ránk leselkedő veszélyt ebben a korban.

  • 2013.12.08 23:23:25Androsz

    @meszena: "Jézuskázni nem szeretek. Ha hitetlen valaki, akkor semmi értelme."

    Én hitetlen vagyok, a szüleim is azok, de ettől még gyerekként áhítattal néztem és hallgattam végig a templomban a faragványsorozathoz tartozó történetet valamikor, már nem tudom, miért lehettünk ott éppen. Kamaszként lázadtam a vallás ellen, ma pedig megértem. De ettől nekem a karácsonyi Jézuska – bár hozzánk az angyal hozta az ajándékot – nem a krisztus Jézus figurája. Eltávolodott egymástól a kettő, ahogy Miklós püspök és a Mikulás is. Egyébként tudjuk, hogy spanyol nyelvterületen a Jesus mennyire gyakori keresztnév, a Jézuska is csak egy név a karácsonyi ajándékhozó, mesés alakra. De mindenki úgy hívja, ahogy akarja, ezen semmi nem múlik, bár az amerikai kultúrkör sajnos belepancsolt a régebbi magyar mesébe. Nem tragédia, a gyerekek állítólag simán veszik az akadályt.

    "Nem tudom, hogy ki találta ki, hogy ez a család, vagy a szeretet ünnepe."

    Olyanok, akik szeretnek hangzatos címkéket aggatni. Elvileg rendben lenne, de mint tudjuk, a nagy családi ünnepeken tör ki a legnagyobb veszekedés.

  • 2013.12.08 23:30:09Lapcsánka

    meszena

    Valójában a kereszténységet mi is felvettük, és nem is magunktól, hanem ránkeröltették anno, jobban mondva nem volt más választásunk, mert akkor nem lennénk európa része. Érdekes hogy a Nemzeti dalban is a magyarok istenére esküszünk, miközben tehetnénk fel a kérdést, ki votl a nagyobb magyar, István, vagy Koppány? (költői kérdés) Az is érdekes hogy 1000 éve azért végeztett ki sok embert István mert nem volt hajlandó követni a keresztény szokásokat, amit azrét vettünk fel h beileszkedjünk európába, most meg megint ki akarunk tünni magyar öntudatunkkal és unió ellenességünkkel európából.

  • 2013.12.08 23:43:05Androsz

    Lapcsánka, ugyanezt a vikingek is végigcsinálták nagyjából velünk egy időben, szóval ez nem magyar kuriózum volt. A 'magyar' szó jelentését szerintem ne boncolgassuk itt, kultúrkörről érdemes csak beszélni, ha már a Mikulaš nevet használja minden magyar. :-))

  • 2013.12.08 23:50:29Szeretnék avatart a hozzászólásaim mellé!

    @Parasite: " a saját és a mi időnket is pazarlod"
    A tiédet hogyan? Ki kényszerített ide?

  • 2013.12.09 08:02:18Kjos

    Kedves cikkíró!
    Nem tudom, milyen lehetett abban az érzelmi sivárságban felnőni, melyben önnek része lehetett, mégis azt gondolom, ha gyermekei, unokái vannak/lesznek, próbáljon meg nekik többet adni szeretetből, mint amennyi önnek jutott. "...az égből egy kis angyallal küldte Jézuska..." Ez ugye azért ismerős? Nos, Jézus minket, szülőket kér meg, hogy kedves angyalkákként évről-évre megörvendeztessük, elkápráztassuk csemetéinket. Az első időszak maga a csoda a kicsik számára. Hisznek a Jézuskában. Utána, hála a magafajtáknak, kétkednek Ilyenkor van az, hogy különböző cselekkel elbizonytalanítjuk őket egy-két évre. Aztán, amikor összeáll nekik a kép (hogy Jézuska létezik, s ő irányítja Aput és Anyut és Nagyit és Papát és a többi felnőttet), nos, akkor gyertyagyújtáskor nem ajándékért rohannak a fa alá, hanem azért, hogy ők is - kis angyallá változva - betegyék saját ajándékukat. És onnantól kezdve nem kérdeznek, de lehetőség szerint továbbra is távol maradnak a díszítésektől, hogy kihúzzák a rácsodálkozás időszakát. Aztán szülőként folytatódik minden. Próbálja meg megérteni, kérem. Boldogabb ember lesz.

  • 2013.12.09 08:41:54Mészáros Laci

    Jaj-jaj. A gyereknek KELL a misztikum és a mese. Mint ahogy KELL a valóságra való fokozatos ráébredés is. A mikulás mítosza az óvodában dől össze, aztán fokozatosan a többi is. Amikor 30-40 körül az utolsók között a szerelem mítosza is porrá omlik, az enberfia már rutinosan lép tovább.

  • 2013.12.09 09:39:34Emmanuel Goldstein

    vannak keresztények és vannak ateisták, az utóbbiaknál nincs miki. a keresztényeknél van, ők fel kell vértezzék porontyaikat az ateista gyerekek utilitárius életszemléletével szemben.
    medkét fajta ember lehet értékes, de amíg a kereszténység egy többezet éves kipróbált és megbízható rendszer, a mai modern liberális embereknek nagyon nehéz megmaradni egy elfogadható erkölcsi keretrendszerben, hiszen nem állnak állandó felügyelet alatt, a saját maguk urai ami visszaélésre ad lehetőséget.
    Ez a cikk nagyon releváns nézőpont egy olyan ember szempontjából, aki szakított a klasszikus zsidókeresztény kultúrkörrel, etöltetlen váákumot teremtve maga körül, míg a többiek, akik számára miki és jézus megbízható ajándékbeszállító, másként élik meg a mindennapok reáliáit, egészen a halálukig.
    nem mondanám h az egyik jó vagy másik rossz, ez személyiségfüggő, a lényeg, bármiben hiszünk, ez a jobbáválásunkat támogassa.

  • 2013.12.09 10:19:50Emmanuel Goldstein

    amúgy a miki meg a jézuska egy dolog, de a csokitojásszaró nyúl, az betegállat hagyomány :)

  • 2013.12.09 10:48:26Onleanyblog

    Bocs, de a karácsony még mindig Jézus születésének ünnepe. Lehet összejönni csak úgy szeretetből hagyományt tartani, ami ateistaként is jó, de attól még a karácsony az, ami.

  • 2013.12.09 10:54:33Mészáros Laci

    Onleányblog:

    Gyedmaróz, fenyőünnep, téli napforduló?

    Emmanuel Goldstein:

    Vannak azért kitaposott erkölcsi utak a nemhivők számára is... és még csak nem is különböznek érdemben a hivők erkölcsi útjától. Utóbbiaknak talán könnyebb a dolga, mert rengeteg lelki sérülés alatt görnyedve is élhet valaki teljes életet ha a szükség esetén a keresztény erkölcsbe tud kapaszkodni. Mérce: a lelkiismeret.

    Meg aztán a hit nem is annyira bináris dolog: igazi hívő keresztén nincsen sok (nem is volt sose) – de igazi ateista sincsen sok, az átmenet is folytonos. Szerintem.

  • 2013.12.09 11:26:59Diotima

    Szerintem meg igenis kellenek Mikulások, Fogtündérek és Jézuskák! Felnőtt vagyok, de néha annyira jó gyereknek lenni. :) Amíg élnek a szüleim, addig fog jönni hozzám a Mikulás, ez biztos! :D

  • 2013.12.09 11:53:35zászlóshajó

    Hmmm... szerintem van olyan kategória, hogy vadkeresztény. A net például vonzza őket, meg a kommentelés, de nagyon. Van néhány valóban hívő ismerősöm, aki tényleg komolyan veszi a "szeretet vallása" dolgot, fel is nézek rájuk, mert rendkívül jó emberek (vicces módon az egyikük az általános iskolai orosztanárom). Viszont azoktól a hívőktől kiráz a hideg, akik a keresztény dogma vélt vagy valós sérelme esetén agresszív, melldöngető hitállattá válnak. Szerintem nekik még párszor át kéne olvasni a Bibliát :-P
    A kétféle keresztény között már különbséget is tudok tenni, egy ideje bevált a szűrő. Csak megkérdezem, hogy szerintük liberálisként élhetek-e erkölcsös életet és lehetek-e jó ember. Amelyik gondolkodás nélkül rávágja, hogy igen, az felsőbb osztályba léphet :-D

  • 2013.12.09 11:58:57Gera

    Csatlakozom azon kevés emberhez, akik szerint nem az írás vagy a szerző szánalmas, hanem azok a szerencsétlen balfaszok, akik ebbe is kereszténység elleni támadást, zsidó-komcsi világösszeesküvést, buzi liberálisokat és hasonló hülyeségeket látnak bele. Hihetetlen az ostoba rosszindulatnak ez az áradása bakker. Ez az írás is csak egy vélemény, nincs benne semmi rosszindulat, ami ezt indokolná. Természetesen lehet vele vitatkozni, de amit itt egy csomóan előadnak az elképesztő. Ijesztő, hogy ezek a figurák magyaráznak Jézusról meg szeretetről, én az ő gyerekeiket sajnálom, szar lehet, amikor a fater karácsonykor is zsidókról, komcsikról meg libsikről értekezik, mert mindenről az jut az eszébe :)

    A témához: majd beszélek édesanyámmal, hogy ők hogy is intézték ezt, mert annyi biztos, hogy egyfelől mindig is pontosan tudtam, hogy ők csinálják az egészet, sosem volt semmiféle reveláció, amikor ez kiderült volna, ugyanakkor az is biztos, hogy mindig is megvolt nagyjából az egész hagyományos rituálé Mikulással meg minden egyébbel otthon is meg a nagyszüleimnél is. És természetesen imádtuk, kb valamiféle játékként tekinthettünk az egészre, amiben persze szívesen vett részt az egész család.

    A szüleim egyébként nem voltak vallásosak, de az volt az álláspontjuk, hogy ezt nem akarják belénk verni gyerekként, valamiféle semleges álláspontot próbáltak képviselni ezekben a kérdésekben (ez persze nagyjából lehetetlen, de erre törekedtek), úgy voltak vele, hogy ha kicsit idősebbek leszünk, majd eldöntjük, mit akarunk. Más kérdés, hogy akibe gyerekként nem plántálják bele, abból később már nem jellemző, hogy vallásos lesz. Mondjuk nyilvánvalóan nem vagyok egy harcos ateista, ez valószínűleg ennek köszönhető. Inkább agnosztikusnak tartom magam.

  • 2013.12.09 12:14:05Gera

    Nekem nincs gyerekem, úgyhogy még nem tudom, hogy fogom kezelni ezt a kérdést, mindenesetre tény, hogy engem roppantul zavar, ha hazudnom kell például a húgom gyerekeinek az ilyen vallási jellegű kérdésekben, mert ugyan ők se vallásosak, ennek ellenére nem szabad azt mondanom a gyerekeknek, hogy én nem hiszek Isten létezésében. Ha ilyeneket kérdeznek, valahogy zavartan nyekeregve kikerülöm a választ és ez szerintem nem jó, a gyereknek teljesen világos, mikor nem válaszolnak egyenesen a kérdésére. Nem látom be, miért ne hallhatná az én álláspontomat is, az is csak egy a sok közül. Miközben a vallásosak kritikátlanul adhatják elő a sajátjukat. Nem teljesen értem a húgomékat ebben a dologban, de persze nem mennék szembe velük, az ő gyerekeik.

  • 2013.12.09 12:56:03Lilienfeld

    Nálunk se volt Mikulás, se Jézuska - az ajándékot Anyától és Apától kaptam, "a Mikulás küldte" jeligével, cinkos összekacsintással és jó volt.
    Az óvodában Manci néni, a dadus volt a Mikulás - rezignáltan vettük tudomásul.
    A "törés" az ált. iskola 1. osztályban jött jött, amikor az olvasókönyvből kiderült, hogy karácsonykor nem csak arról szól a buli, h ééén kapok egy csomó mindent, hanem a gyerekek is adnak ajándékot a szüleiknek. Nekem ezt addig nem mondta senki, vhogy az oviban is kikerülődött a téma. Piszkosul szégyelltem magam, na, az rossz volt.
    Kb. 9 évesen jött rám, h "a csizmát ki kell tenni az ablakba" mert azt úgy KELL csinálni ilyenkor - igen, a gyerek _megcsinálja magának_ a misztikumot simán. Anya közölte, h bent rakhatom az ablakba és kész. Mire én, felháborodva: hát úgy semmi értelme, akkor hogy teszi bele a Mikulás az ajándékooot ???!!! Mire ő, nem kevésbé felháborodva: ha a macska leveri az ablakból a csizmádat a hóba, akkor miben mész iskolába??? Na, erre már nem volt ellenérvem.
    Ezt azóta is emlegetjük nagy kacagások közepette.
    A cikk sztem arról szól, h ha _jobb érzésünk_ ellen van a sztori, és éppenséggel a gyerek se lelkesedik, mert már tavaly észrevette, h ahány Pláza, annyi Mikulás, akkor nem kell görcsösen körmönfontkodni.
    Ja, a húsvéti nyúl nálunk sose hozott semmit, lévén éppen csak felpattant a kis szemük, de ha becsszóra megígértem, h a tulajdon anyjukhoz rakom őket vissza, annyit játszottam velük, amennyit akartam :)

  • 2013.12.09 12:59:48Emmanuel Goldstein

    Onleanyblog:
    ez szubjektív, neked, mint istenfélő kereszténynek nem, mert ebben hiszel, de a sok ateista, muszlim, zsidó, ők nem így látják. régen minden egyszerűbb volt, nem volt internet, ha egy falu katolikus volt, akkor mindenki, ha református, akkor az, most meg.. ahány ember, annyi nézőpont. ezért köll a gyereket felkészíteni már kis korában, h esetleg a szomszéd nem feltétlen gondolkozi ugyanúgy mint te.
    ez nem rossz, ez normális :)

  • 2013.12.09 13:41:57Tiber78

    Hehe, mennyi embert foglalkoztat ez.. bármekkora hülyeségnek is titulálják :)

  • 2013.12.09 13:54:45Onleanyblog

    Emmanuel Goldstein: Persze, ez oké, csak az nem karácsony. Ahogy a hanuka sem zsidó karácsony. Amúgy nem zavar, hogy a nem hívők akkor a szeretet nevében összejönnek, sőt! Csak ha elhangzik per defitionem, hogy a karácsony a szeretet meg a család ünnepe, az fals nekem, mert nem.
    De ha nem definitív állításról van szó, akkor természetes a szóhasználat, hogy mennek az emberek karácsonyozni, akkor is, ha Jézusról szó sem esik. Része a kultúrának. Csak ne definiáljuk át!

  • 2013.12.09 14:11:57dieter1

    "Az európai keresztény kultúrkörben Szent Miklós püspök és Jézus születésnapját jelentik ezek az ünnepek. Egyébként meg minden családnak megvan a maga kis legendáriuma, ünnepi szokása amit generációk óta gyakorolnak."

    Temészetesen nem kell keverni a dolgokat. Az óvodás gyerekünk is pontosan tudja, mit ünnepelünk, ismeri a püspök legendáját, Betlehemet és a többit. Sok óvodában-iskolában ma is játszanak (hálistennek) betlehemest karácsony elôtt. Az, hogy az ajándékot ki hozza, más kérdés. Nálunk ugyan a Mikulás és a Jézuska, de szerintem még a legkisebb fejében sem az a kép él, hogy Jézuska kisbaba maradt, és pelenkásan kiszállt a jászolból fenyôfát cipelni. Nem látok bele a gyerek fejébe, de nem is akarok semmit beleplántálni, képzelje a dolgot a saját fantáziája szerint. A nagyobbak ha kérdeztek, mindig annyit tettünk hozzá, amennyi nem rontotta el a titokzatosságot. Ahogy nônek a gyerekek, lassacskán rájönnek, hogy az utcai "Mikulások" a reklám részei, egy idô után a munkahelyi Mikulás is csak be van öltözve, de az éjszakai csoda attól még mindig megmaradhat. Nálunk addig maradt, amíg "lelki törés" nélkül jutottak el az igazságig, és játsszák tovább a játékot a kisebbek kedvéért :-)

  • 2013.12.09 14:25:56dieter1

    Karácsony: szerencsések vagyunk, egy házban lakunk a nagyszülôkkel, békében, tiszteletben tartva egymás "felségterületét", konyháját és egyebét. Mi tehát a gyerekekkel együtt megvesszük a saját fánkat, mézeskalácsdíszeket sütünk, közösen díszítünk, és alá lehet helyezni még délután a saját készítésű ajándékokat.
    Aztán eljön az este, és megszólal a csengô. A gyereke berohannak a nagyszülôkhöz, ahol egyszer csak ott áll a nagyobb, az "igazi" jézuskahozta karácsonyfa, valódi gyertyákkal. Mielôtt felgyújtanánk a villanyt, eléneklünk egypár karácsonyi dalt (a gyerekek sorban elkezdhetik, ki melyiket szeretné). Persze a saját ajándékok is átkerülnek ide, aztán jöhet az ajándékosztás.

    Óriási dolognak tartom, hogy nem kell azon problémáznunk, meglepetés legyen a fa, vagy saját díszítésű. Ezzel nem vagy-vagy, hanem is-is karácsonyunk van, elkerüljük a kényelmetlen kérdéseket (pl. minek árulnak fát, ha a Jézuska hozza), az egész sokkal jobb, mint ami a saját emlékeimben él :-)

  • 2013.12.09 17:17:30dieter1

    Kiegészítés, húsvéti nyúl:
    Mint tudjuk, a nyúl alapvetôen erdôn-mezôn él. Így aztán nem probléma, ha húsvétkor nem vagyunk otthon, hanem elutazunk a gyerekekkel pár napra. A legszebb akciója az volt, amikor a Tar-patak vízeséseinél éppen hátizsákból ebédeltünk. Egyszercsak egy nyulat láttam elszaladni ;-) Szóltam rögtön a gyerekeknek, és kiderült, hogy a fák gyökerei alatt, kövek között rengeteg apró csokit hagyott el, amit össze lehetett keresgélni :-D

  • 2013.12.10 19:45:39Karnamantra

    Ennyi marhaságot is rég olvastam egy helyen!

    Mi az, hogy Mikulás - karácsonykor??? meg "karácsony reggelén"?? Ha már szokás, akkor az egy angolszász szokás!

    A másik: a gyerek akkor is hisz nemlétező lényekben, ha nem mondjuk, kiben higgyen! A felnövése pont aeeól fog szólni, hogy már nem hisz bennük! Miért vennénk el a gyermekkorát??

    Három: Mi az, hogy "Arról szól a karácsony, ami", meg hogy "ez az ünnep, amikor a család tagjai, ismerősök, barátok megünneplik azt, hogy szeretik egymást, az ünneplést pedig esetleg ajándékozással hangsúlyozzák ki". Ettől van elátkozva ez a kúrva nap!!! NEM erről szól!!!!! Ez aggatták rá, amikor divatba jött az ateizmus! Nálam, az összes barátomnál, rokonomnál, és még ki tudja, hol, a karácsony a legfeszültebb napja az évnek, amikor a legeslegtöbbet veszekednek, marakodnak, gyűlölködnek a "szerető családtagok"!!! Az ajándék pedig a fölösleges pénzköltést, fölösleges, félredobott, elcsomagolt, használhatatlan "meglepetés ajándékokat" jelenti! Kínos égések, leszegényedés stb.

    "Ünneplés"... mi a f.szt ünneplünk??? A pénzt, vagy a gyűlöletet??

    Töröld nyugodtan, de ezt le kellett írnom.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta