SZÜLŐSÉG

Együtt alszunk a babával. Probléma?

2013. december 1., vasárnap 18:53

Nagyanyáink korában még teljesen természetes dolog volt, hogy a csecsemő az anyja mellett alszik az ágyban. Aztán jött egy korszakalkotó vélemény ennek veszélyével kapcsolatban, így a következő generáció már kiságy-párti volt, és belém is azt sulykolták még tizenöt évvel ezelőtt, hogy az együttalvás életveszélyes a gyerekre nézve.

Ezek után nem is csodálkozom azon, hogy amikor amikor a szülés után elmeséltem, hogy Kátya velem alszik, vagy megdöbbenéssel reagáltak az ismerőseim, vagy megkönnyebbülve sóhajtottak fel, hogy akkor ezek szerint nincsenek ezzel a dologgal egyedül. Utóbbiak sajnos úgy élték meg a babával való alvást, mintha valami törvényellenes dolgot csinálnának, és mégcsak említeni se merték másoknak.

Az utóbbi időben elég sokat olvasgattam a témával kapcsolatban, és ahogy látom, még mindig megy az ijesztgetés és a vita arról, hogy szabad-e az együttalvás vagy sem. Teszik ezt úgy, hogy egyetlen alapos felmérés sincsen még arról, hogy a külön ágyban vagy a szülői ágyban bekövetkezett bölcsőhalálok száma a magasabb, ahogyan arról sincs, hogy egyáltalán hányan alszanak együtt a csecsemővel, és mennyien vannak azok, akik külön. 

Magam részéről teljesen természetes dolognak tartom, hogy amíg Kátya igényli, addig velünk alszik. Innentől kezdve pedig nem az a kérdés, hogy szabad-e, hanem, hogy hogyan tudjuk mindezt biztonságossá tenni. Zárójelben megjegyzem, a kiságyban való alvás is lehet veszélyes, ott is vannak alapvető szabályok. Ugyanígy az együttalvásnál is. 

- Az ágymatracot teljesen a falhoz toltuk, Kátya pedig köztem és a fal között alszik, így beszorulni sem tud és le sem esik az ágyról. 

- Elképzelhetetlennek tartom, hogy a gyerekre feküdjek, mivel egész éjjel teljes mértékben, fizikailag és lelkileg is tudtában vagyok annak, hogy ott alszik mellettem. Minden rezzenésére felébredek, ha a férjem fordul egyet, álmomban is védelmezően átölelem (apja szokott is szórakozni ezen a mozdulaton). Ez a reflex már akkor kialakult, amikor még a méhen belül volt, éjszakánként a hasamra vigyáztam és óvtam minden rossz mozdulattól. Férjemnek viszont úgy érzem, még idő kell ennek az érzékenységnek a kialakulásához, ezért inkább nem fektetem kettőnk közé, vagy ha igen, akkor hamar átkerül csak az én oldalamra. De az ő esetében sem attól tartok, hogy ráfekszik és megfullad a baba, hanem, hogy forgolódás közben véletlenül megcsapja a kezével. 

- Kátya és a párnám közt jó nagy hézagot hagyok, hogy ne tudja a fejét aláfúrni. 

- A babának külön takarója van, így ha én nyakig húzom a sajátomat, nem fedem be vele teljesen a gyereket. 

- Soha nem altatom magam mellett alkoholos befolyásoltság alatt – míg szoptatok, nem is engedek meg magamnak többet, mint pár korty sör vagy bor alkalmanként – , az alkohol ugyanis mélyen altat, csökken az érzékenységem arra, hogy mellettem alszik a kislány. 

Az együttalvás előnyei közé tudom sorolni, hogy reggel mindannyian frissen és kipihenten kelünk. Nincsen éjszakai sírás, nincsen ugrás az ágyból, ami teljesen kiveri az álmot a szememből. Ha a baba nyekeregni kezd, félálomban már nyomom is a szájába a cicit, és pár perc múlva ismét együtt alszunk el. 

Olvastam beszámolókat arról, hogy emiatt a gyerek túlságosan ragaszkodó lesz, mindemellett pszichológus ismerősöm megnyugtatott, hogy egyes felmérések szerint pont ezen a nevelési elven cseperedő gyerekek lesznek kevésbé problémásak, hisztisek. Úgy gondolom, a gyereknek az a dolga, hogy ragaszkodjon, az anyaság lényege, hogy ez ne legyen teher számunkra, az pedig, hogy kiből milyen gyerek lesz, nem csupán azon múlik, hogy egyedül vagy az anyjával fekszik éjszakánként. Kátya egyelőre kiegyensúlyozott, és mivel az igényeinek megfelelően gondoskodunk róla, nincs miért reklamálnia. 

Igazából a szexuális életet sem korlátozhatja az együttalvás, hiszen az sem időhöz, sem helyszínhez nem kötött, úgyhogy azt is kizártnak tartom, hogy mindez a házasélet rovására menjen. 

Az igyekezetünk persze megvan arra, hogy Kátya nagylányok módjára a saját ágyában aludjon: ha tehetjük, az esti szoptatás után a bölcsőbe tesszük az anyatejtől beájult kis testét, és csak akkor kerül vissza hozzánk, ha legközelebb felriad. De nem esünk kétségbe, és nem erőszakoljuk rá akaratunkat, ha ez nem jön össze, hanem igyekszünk csak az előnyeit nézni, és kiélvezni minden pillanatát a dolognak. Még ha sokan mai napig is azt károgják, hogy ezzel az életét veszélyeztetjük. 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.12.02 12:53:15boszorsi

    Klassz téma!
    Parázók és paráztatók összecsapása... :)
    A cikk magyarázkodik, mint akinek nem tiszta a lelkiismerete, és fél, hogy azoknak lesz igazuk, akik riogatják. Gáz.
    Véleményem szerint - és ez az én véleményem, és nem az országos tuti frankó - mindenki úgy altassa a gyerekét, ahogy ő a legbiztonságosabbnak érzi.
    Mindenre van példa a környezetemben, pozitív és negatív - együtt és különalvós családban is vannak dilibajos esetek, és vannak frankó kis kölykök, vagány csajok. Úgy látom, hogy ez nem az együttalváson múlik, hanem általában a szülő odafordulásán, gyerekre figyelésén.
    Én valami "hibrid" megoldást dolgoztam ki: amíg belefértek a gyerekek a bölcsőbe, addig ott aludtak mellettem, sokszor a nagy ágyon aludtak el, és utóbb lapátoltam át a bölcsőbe. Napközben pedig a saját ágyában aludt, csak akkor a bölcsőben, ha én is lepihentem, mert úgy jobban érzékeltem a dolgait. Kb 3-4 hónaposan kinőtték a bölcsőt, onnan kezdve zömmel a saját ágyban, néha velem/velünk. A kisebbik a legjobban az apjával tudott elaludni egy időben, (kb 6-13 hós koráig), de akkor is oda tettük utána, ahol általában alszik. A nagy most 4,5 éves, a kicsi 1,5, mindkettő békésen, jól alszik, egyedül alszanak már el. (Volt idő, amikor igényelték, hogy az ágy mellett üljek, míg elalszanak, de ez is elmúlt.) Az én tapasztalatom az, hogy figyelni kell a gyerek jelzéseit, és a saját igényeinket is, és a lehetőségekhez mérten, lépésekben haladni a külön szoba - külön ágy felé. Próbálom nagyon kerülni az erőszakot, az alvás-elalvás szóljon a békességről - mindenkinek, szülőnek és gyereknek is. Ezt tartom a legfontosabbnak.

  • 2013.12.02 12:55:38inkvisitor

    Együtt alszunk.
    Nagyobbik lányom tüdőgyulladással és agytörzsi oxigénhiánnyal született, első napjait segédlevegővel töltötte. Otthon persze egyből saját kiságy a szobában, légzésfigyelő éjjelente többszöri ébredés szoptatásra. Akkor elegeltünk be, amikor a légzésfigyelő csipogására ébredtünk. Mi.
    A kicsi édesen aludt, csak álmában lemászott az érzékelőről. Némi utánolvasást követően áttértünk az együtt alvásra. Azóta nyugodtak az éjszakák, mert éjjel ha felébred is, kiszolgálja magát majd durmol tovább. A természet nem véletlenül altatja együtt az csecsemőket és az anyákat. Együttalváskor az anya és gyereke szívverése és légzése összehangolódik, amolyan pacemakerként működik. Ez magam is kipróbáltam, amikor melléfeküdtem, és tudatosan megváltoztattam a légzésemet, pár másodperc után ő is módosította a magáét.
    Az alvásciklusok is összehangolódnak, így anyuka kipihentebb, mert szoptatáskor ő is magától féléber állapotba kerül.
    Plussz újszülötteknél figyelték meg, hogy a csupaszon bőrre helyezett csememőknél az anya mellének a bőre szabályozza a kicsi testhőmérsékletét, igény szerint felmelegedik és lehűl.
    A második kislánynál már alapból együttalvás volt a módszer, a nagyobbik meg három évesen saját ágyba került. Pár vita után megszokta, és most fél év után már a reggeli odabújást-cicizést is egyre gyakrabban hagyja ki.

  • 2013.12.02 13:28:15pöttömröff

    Boszorsi: a legtöbb dologban egyet értek Veled. Nálunk is alternatív megoldás született, igaz, kicsit másképp. Apával lehetetlen együtt aludni, mert ahogy horkol, az égszakadás-földindulás. :) Úgyhogy a kislányom szobájában van egy plusz 2 személyes nagy matrac a földön, ahol napközben jókat birkózunk, éjszaka pedig sokszor az én alvóhelyem. Ha nagyon nyugtalan, ébredezik, vagy beteg, akkor én egyszerűen átvonulok hozzá akár az éjszaka közepén, és kész. Ha kell, magam mellé is teszem (most, hogy már 2 éves, és nem kell félnem a légzéskimaradásaitól). De a mi ágyunkba továbbra sem szeretnénk beszoktatni, inkább én megyek :)

  • 2013.12.02 13:33:30pöttömröff

    Inkvisitor: Nem kötözködésképpen, csak a pontosság kedvéért. A légzésfigyelő "téves" jelzése nem feltétlenül téves, nem minden egyes légzéskimaradás okoz azonnal bölcsőhalált. Ha beriaszt és azt látod, hogy a baba édesdeden alszik, akkor azt kell ellenőrizned, hogy a baba ébreszthető-e, reagál-e. Ha reagál, akkor megnyugodhatsz, ha "édesdeden" alszik, pont akkor kell aggódnod. Ilyenkor irány az alváslabor, ahol megnézik, hogy a babának egy éjszaka hányszor van légzéskimaradása, milyen hosszúak, van-e periódusos légzése, és még sok más tényezőt. Ha minden rendben, meg lehet nyugodni. Nekünk sajnos nem volt minden rendben :(

  • 2013.12.02 13:37:45inkvisitor

    Nem téves riasztás volt.
    Egyetlen testrésze sem maradt az érzékelő felett, ezért riasztott. ÉS átaludta a csipogást.
    Anya mellett nem volt gond. Sőt, teljes biztonságtudatban, szélesen szétterpesztett végtagokkal durmolt, szemben a kiságyban szokott összekuporodott helyzettel.

  • 2013.12.02 13:43:33snakeblood

    ÉLJEN A DÍVÁNY!

  • 2013.12.02 13:45:53pöttömröff

    Inkvisitor: nem állítom, hogy nem így volt, csak pontosítani szerettem volna az infót. Mert nem biztos, hogy másnál is az a helyzet, mint nálatok, lehet, hogy másnál az a bizonyos állandó csipogás tényleg jelez vmit. :(

  • 2013.12.02 13:47:05inkvisitor

    Ez igaz.
    snakeblood: De nem egyedül :)

  • 2013.12.02 14:25:06Gera

    Férfi vagyok és még nincs gyerekem. Természetesen abszolút semmi kényszert nem érzek arra, hogy belepofázzak mások életébe, pláne mivel szerintem mindkét megoldás mellett felhozhatók komoly érvek, csak annyit szeretnék mondani, hogy én egyszerűen képtelen lennék a gyerekem mellett aludni, annyira félnék, hogy agyonnyomom álmomban. Persze erre kicsi az esély, csak éppen ez nem elég, pontosan tudható, hogy _megtörténik_ néha és ha pont velem történne, azt biztosan nem bírnám elviselni. Itt nem mondhatja az ember, hogy jóvan, már ezt is tudom, legközelebb nem fordul elő...

  • 2013.12.02 14:32:38X32zpf

    A cikk minden szavával egyetértek!
    Az előttem szólók egy része írta, hogy néhány gyerek, aki a szülei mellett alszik még nagykorában is "ottragad". Ökhm... A gyereknevelés nem egy momentumból áll... Amelyik gyerek még iskolás korában is cumizik, vagy ujjat szop, vagy a szülők mellett alszik, ott valami gond van. Hiába alszik a gyerek a szülő mellett, vagy hiába hordozza, szoptatja sokáig, ha a nevelés és a környezet többi rétegével komoly gond van (elvált szülők, otthoni feszültség, rossz iskola, óvoda, a kétszülő nem egyforma elveket vall ezért a gyerek is bizonytalan, stb.)
    Háromévesem mindig is velünk aludt az ágyban. Kétéves korában összeraktuk a saját szobáját rendes ággyal, szekrénnyel, minennel. Ott vannak a játékai is. Fél évig csak nézegette, néha délután ott akart aludni, de nem rendszeresen. Ovikezdés előtt egy héttel közölte, hogy ő már nagy, és külön szobában akar aludni. Ettől kezdve a lakás túlfelén levő szobájában egyedül alszik, és semmi gondja nincs a dologgal. Reggel mosolygósan cipeli át hozzánk a mackóját, hogy bakapcsolja a TV-t, mesét nézzen, és kakaót igyon.

  • 2013.12.02 14:33:57X32zpf

    Nem fért bele egy kommentbe, folytatás: Nem magamat akarom fényezni, de úgy gondolom, hogy azért van ez így, mert a többi dolgot is (hellyel-közzel) jól csináltuk. No nem én vagyok olyan okos, hogy kitaláljam a módszert, hanem a környezetemben élő 8-10 hasonlóan nevelt gyerek szüleitől lestem el. Nos, a hasonlóan nevelt gyerekek hasonlóan viselkednek, hasonló értelmi és fizikai szinten vannak. Ez az eredmény egy kőkemény 3 éves munka eredménye...

  • 2013.12.02 14:34:05inkvisitor

    Amennyiben nem vagy kábítószer vagy alkohol hatása alatt, meglepő mennyire tudatában vagy a csöppségnek.
    Én általában nagyon jó alvó vagyok, de egy suttogásukra azonnal felébredek.
    Asszonykám meg kicsit nagyothalló, szóval ő nem annyira érzékeny a hangokra, de álmában is rettenetesen tudatában van, hogy éppen merre van a baba. Ha elkezd tapogatózni, mert szopni akar, akkor anya felébredés nélkül teljes pontossággal fordul a megfelelő helyzetbe.

  • 2013.12.02 14:39:17X32zpf

    @Gera: Ez a dolog pont akkor fog elmúlni, ha lesz gyereked, és melletted alszik :-) A férjem úgy alszik, hogy nem lehet semmivel sem felébreszteni, de a gyerekre soha nem feküdt rá. Ő mondta el, hogy amint a gyerkőc akár takarón át is hozzáér, ő azonnal ébred, és kizártnak tartja, hogy ráfeküdjön.
    Az is segít, ha a gyerkőc nem közöttetek van, hanem anya túloldalán. Azért anyán keresztül csak nem mászol át, hogy ráfeküdj a kicsire? :-D

  • 2013.12.02 14:56:57belekotyogok

    kisvirag78: szerintem egy átlag családban (lsd paneldobozok, amelyekben az emberek jó része él) nincs túl sok alkalmas hely a szexre a hitvesi ágyon kívül, idő meg főleg akkor van, amikor este van és a gyerek már alszik. Persze fel lehet fedezni, meg kipróbálni új dolgokat, de nem mindenkinek jó a mosógép tetején vagy a gyerekszobában. A rendszeres, mindkét fél számára kielégítő szexuális életet szerintem az a tény, hogy a gyerekek minden éjjel ott szuszognak a szülők mellett, szinte teljesen kizárja (Nyilván más a helyzet, ha van alkalmas egyéb tér erre a célra.). Sejtem, hogy gyerekkel külön szobában is más a szex és egészen mások a prioritások meg pláne a lehetőségek.
    Ismerek olyan srácokat, akik sokáig együtt aludtak a szülőkkel - egy légtérben: az egyik fiú (vagyis tulajdonképpen már férfi...) rosszul van, ha nem tudja 1 km-es körzetben az anyját/apját... A másik fiú ügyesen megoldotta az elválást. Ez az együttalvás szülői részről egy nem igazán tudatos, ám annál zseniálisabb megoldása annak, hogy hogyan kössék magukhoz felnőttként is a gyerekeiket....

  • 2013.12.02 14:58:51Jozsó_

    Szerintem ilyen cikket tuti, hogy csak nő tud írni. Engem mindig zavart, ha bármelyik gyerek az ágyunkban aludt. Csak akkor engedtük meg, hogy vmi komolyabb betegség volt, de olyankor persze mi sem tudtunk aludni.

  • 2013.12.02 15:00:00Slano

    Szétparáznám magam, hogy véletlen ráfekszem, pedig ez állítólag nem fordulhat elő, mégis volt valami hír régebben, hogy egy nő szoptatás közben aludt el és a mellétől fulladt meg a kicsi, veszélyes dolgok ezek. A másik, ami eszembe jutott, bár azt írod, hogy kipihenten ébredsz, ha folyamatosan a gyerekre koncentrálsz egész éjjel, nem tudatosan is (az még rosszabb), akkor nem lesz pihentető az alvás. A véleményem pedig, mindenki csinálja kedve szerint, az, hogy más mit mond, az meg ne érdekeljen.

  • 2013.12.02 15:02:22Gera

    X32zpf - Ez a dolog az esélyekről szól, nem másról. Elvileg az is biztos, hogy nem esem le az ágyról álmomban, ehhez képest eddig vagy háromszor előfordult életem során. Ha a gyerek életéről van szó, akkor ennek a töredékét sem fogadhatom el ép ésszel. És mondom, ez nem valami fikció, tudható, hogy néha megtörténik. Az itt is említett anya, aki véletlenül megölte a gyerekét, szintén mindig velük aludt és nyilván ugyanígy teljesen biztos volt benne, hogy ez vele nem történhet meg, mert eddig is mindig felébredt a gyerek minden apró rezdülésére. Ezzel ugye két probléma van: amikor nem ébredsz fel a gyerek apró rezdülésére, arról ugye nyilvánvalóan fogalmad sem lehet, hisz alszol, a másik meg az, hogy az esetleges tévedésedre kizárólag akkor jöhetsz rá, amikor már késő. Ez a "minden rezdülésére felébredek" egy hamis biztonságérzet, akikkel megtörtént a legrosszabb, azokkal sem történt semmi addig. A húgom azt mondta, ő is rettegett elaludni a gyereke mellett, csak ez ugye idővel elmúlt, mert nem történt semmi. Az ilyen hamis biztonságérzet voltaképpen minden gondatlan cselekmény alapja. Ne érts félre, én egyáltalán nem akarlak meggyőzni semmiről, azt sem gondolom, hogy felelőtlen lenne az, aki a gyerekével alszik, ez egyszerűen az én álláspontom a kérdésben.

  • 2013.12.02 15:09:28belekotyogok

    Slano: én is erre gondolok, hogy nemcsak a nagyobb dolgokra riad fel a szülő, hanem minden fordulásra, szusszanásra, ráadásul van olyan típus,akivel rém nehéz együtt aludni. Néha szoktam az 5 éves unokahúgommal "pizsipartyzni", aki többnyire egymaga elfoglalja aktívan (pörög és forog a tengelye körül, a végtagjaival pedig nyolcfele nyúlik egyszerre) egy kétszemélyes ágy 2/3át. Ezen éjszakák arról szólnak, hogy próbálom mederben tartani a gyereket (magamat meg az ágyon...). De ha véletlenül épp nyugodt éjszakája van, akkor meg félóránként megébredek és megtapogatom, hogy ott van-e még. :) Szóval mindennek lehet nevezni, csak pihentetőnek nem.

  • 2013.12.02 15:30:19zsiráfffff

    zambiában ez a kérdés nincs ennyire túldimenzionálva. egy szoba (?), sok kis kölök egymás hegyén hátán , akinek jut mellbimbó az anyjáról, az az alfagyerek, slussz. 1st world problem kimaxolva.

  • 2013.12.02 15:33:43Mr. Rocketfinger

    a cikk szuper. tényleg. egy gond van vele, hogy picit kiérződik belőle, hogy tulajdonképpen a k.... ...át aki nem altatja maga mellett az ágyban a gyereket. meg ők különben is "károgók"... enélkül a szó nélkül sokkal hitelesebb lenne.

  • 2013.12.02 15:43:36Emmanuel Goldstein

    én monnyuk nem vok nő, de szerintem minimum fura az a férfi, aki szerint a hitvesi ágyban van hejj a kölyöknek.
    oszt mindenki azért válik, amiért akar

  • 2013.12.02 16:02:20mojoking77

    Elnezest holgyek, nem olvastam vegig az osszes hozzaszolast. Az en aggalyaim kozul az egyiket rogton az elejen osztottak. Nekem is ket ismerosom van a barati korbol, ahol igy dontottek, az egyik helyen 11 eves a kislany, es meg mindig at- at jar, ha kedve tartja, a masik helyen 9 eves a kissrac, es esely nincs, hogy sajat agyban aludjon.
    A masik kifejezetten nektek holgyek. Az vilagos, hogy a szules utan par honapig az anyuka a hata kozepere sem kivanja a szexet, na de utana? Vagy havonta egyszer nagyira bizzuk a kicsit, es az eleg? Nektek esetleg... Aztan ne nagyon keressetek azt a 40-50 000 Ft-ot, amit apu kurvara fog kolteni a hulyesegetek miatt.... ;)

  • 2013.12.02 16:05:54gyongyi70

    mojoking, már leírtam reggel:
    4 db. szobánk van, mindben van fekvőalkalmatosság. Nem ragaszkodunk a hálószobához és a hitvesi ágyhoz. Ott csak alszunk. A kölkökkel. Szeretjük. Ennyi.

  • 2013.12.02 16:07:23eßemfaßom meg áll

    .

  • 2013.12.02 16:08:24eßemfaßom meg áll

    No mit vett ki a cenz ura, a svédet, a %-ot a 3. gyereket 18 éves korra, vagy a 8 általánost?

  • 2013.12.02 16:10:57mojoking77

    De ha negy szobaban is van agy, akkor mi a fenenek kell a gyerekkel egyutt aludni? Jo, persze, biztos jo ugy, vegul is a ti eletetek. Nekem kb fel eves korom ota kulon szobam van, amit egyedul az ocsemmel kellett megosztanom, kb 4 eves koromig. Eszembe nem jutna a kicsit az en agyamban altatni. Ja, es az emlitett parok kozul az egyiknel kis hilyan tragedia lett, mert apu almaban rafordult a kiscsajra 2-3 hetesen, es iszonyat szerencse, hogy anyu ott volt mellettuk, es egy gyors mozdulattal meg tudta fogni a srac vallat..... Irtak tobben is, hogy az a 2-3% pont annyival tobb, mint a megwengedheto maximalis kockazat. Sokan kovetelik az ostthonszulest is, mert, hogy sokkal jobb, meg a tobbi, meg a tobbi... O dolguk...

  • 2013.12.02 18:15:53yatumux

    Teljesen normális és szép dolog.

    Akik szeretik egymást bújjanak össze.

    Aki pedig egy pár szexuális életét ágyban és este tudja csak elképzelni annak úgyse lesz nemsokára ilyen... :)

  • 2013.12.02 18:21:48yatumux

    Ennyi vaskalapost!

    Elrontani idővel, figyelemmel, szeretettel, összebújással NEM lehet egy gyereket sem.

    Hülye értelmetlen szabályokkal annál inkább.

    Gyereket nevelni is szeretettel, következetesen, igazságosan és figyelemmel lehet csak.

    Aki suttogó, stb tanulja óriási hibát követ el.

    Az úgy jár mint aki könyvből akarja megtanulni hogyan bánjon a szerelmével. Segítek:

    Minden gyerek, nő, férfi mást igényel másra vágyik. Csak oda kell figyelni... :)

  • 2013.12.02 20:02:58plasztikcsirke

    Ha anyuka hullafáradt, simán ráfordulhat a gyerekre, anyai ösztön ide vagy oda. Aki napok óta nem alszik rendesen, azzal szerintem megtörténhet. Vagy pl. oké, hogy a babának külön takarója van, de simán belegabalyodhatnak egymás takaróiba. Na meg van olyan felnőtt, aki úgy alszik, h csapkod a kezével, vagy rúg a lábával néha, na neki nem biztos, h jó lenne, ha amúgy is nyugtalanul alszik,és még egy babára is figyelni kell egész éjjel.

  • 2013.12.02 21:23:16Pista Bácsi

    Ez egy kattintásgenerátor cikk. A toltálkáron ez már bevett gyakorlat, ott minden hónapban kiválasztanak egy szerkesztőségi tagot (majdnem újságírót írtam, de észbe kaptam) és a neve alatt megjelentetnek egy provokatív hangvételű cikket. A jónép meg repül rá, mint darazsak a mézre, egy elég agresszíven megírt posztra akár ezer komment is jön, különösen ha pár szerkesztőségi tag álnév alatt provokálja is a kommentelőket...

    Úgy látszik, hogy ezt a gyakorlatot az index galaxisban mostmár máshol is kezdik alkalmazni :-(((

  • 2013.12.02 21:31:08sunny_days

    Huh, elszáguldott a világ... Amikor a tesómék azon keseregtek, milyen nehéz elALTATNI a gyereket, én csak hallgattam, hogy miről beszélnek. Egyszerűen nem értettem.
    Az enyém tudta magától, hogy kell aludni, nem töltöttem el naponta több órát altatással meg az erről való kesergéssel.
    Azt hittem, ettől megdöbbentőbb dologgal nem fogok találkozni, de aztán olvastam itt többektől a LÉGZÉSFIGYELŐről.
    Atyaúristen, hova jutottunk???

  • 2013.12.02 22:02:10Kacsatollah

    Én nagyon sajnálom az ilyen szülőket és gyerekeket is.
    Az ismerőseim, akik így alszanak, a gyereket nem tudták kitenni a hitvesi ágyból 10-15 éves koruk előtt. Anyuka vehemensen védelmezi álláspontját, apuka meg szomorúan bólogat mellette, nőt nem látott már 10 éve. Nem tudom, 10 évig gyerekkel az ágyban milyen lehet a szexuális élet, egyik ismerősömnél tudom, hogy már 10 éve nincs. Akik így jártak, és beszélgettünk erről, mindegyik nagyon sajnálja, és saját bevallásuk szerint ezt nagyon elrontották.
    Azok véleménye szerintem nem nyom a latban, akik fél éves babával alszanak együtt egy ágyban, majd akkor tudnak erről véleményt mondani, amikor a még 10 éves gyereket sem sikerül kipakolni az ágyból.
    Hál isten, ez nálunk nem kivitelezhető. Minden gyereknek külön szobája van. Ők 8-9 körül fekszenek, mi 11-12 körül. Az én gyerekeim nem félnek éjszaka.
    És én éjjel-reggel, félálomban, bármikor, akkor bújok a saját ágyunkban a férjemhez, amikor kedvem tartja.

  • 2013.12.03 07:20:11inkvisitor

    Kacsatollah: Ott más lesz a baj, nem a gyerek. Anyuka ürügynek használja a gyereket, hogy ne kelljen szexelni.
    Nálunk a ngyobbik kb 3 évesen elkezdett nagyon mozgékony lenni az ágyban, már nem lehetett tőle nyugodtan aludni, ezért kb 1 hét alatt át lett szoktattva a kiságyába. Anya mellett lehet elaludni, de utána át van rakva a kiságyába, és ott alszik. Max hét végén jön át egy kicsit reggel dorbézolni.
    Az együttlétet pedig meg lehet oldani, akár a hitvesi ágyban is, amíg a gyerekek alszanak, akár egy másik helyiségben, csak a hangoskodást kell visszafogni.

  • 2013.12.03 09:04:27gyongyi70

    Azért alszunk együtt, mert a gyerekek félnek, s amikor a férjem külföldön van, én is félek (sajnos betörtek hozzánk fél éve, az mindenkiben nyomot hagyott). Összebújva nem félünk.

  • 2013.12.03 12:49:33csib

    Szerintem az együttalvást nem a gyerek, hanem a szülő igényli.
    Ugyanez a szülő örül majd, ha gyereke 35 éves koráig nem költözik el, majd ha igen, akkor jó közel, hogy minden nap találkozhassnak és eldönthese helyette, melyik zoknit vegyen fel aznap a munkába.

  • 2013.12.03 12:55:11bohuš

    Egyszer egy külvárosi művelődési ház nagytermében elszundítottam a színpad szélén (nem volt bent szék), fejemet a hangszórónak döntve. Közben megérkezett a közönség, a zenekar, elkezdődött a rockkoncert, és nem ébredtem fel rá. Szóval mi nem alszunk babával. (Egyébként ébren tök érzékeny vagyok a zajokra...)
    Viszont nem értem, miért csak az "egy ágyban mind" és a "külön szobában" opciókban lehet gondolkodni. Nálunk a kiságy közvetlenül az ágy mellett, biztonságérzet oké, ráfekvés kizárva, mindenki boldog.

  • 2013.12.03 14:18:22Kacsatollah

    Együttlét a gyerekkel egy ágyban ?????
    Nálam a szeretkezés kizárva, ha ott a gyerek a szobában.
    Nekem ez nem fér bele.
    Nem tartom elképzelhetőnek, hogy bele tudnék merülni szenvedélyes, intim együttlétbe úgy, hogy még ott alszik akárki a szobában.
    Ne adj Isten, farkasszemet nézek a gyerekemmel, miközben a férjemmel orálisan kényeztetjük egymást ? Ez vicc? Mi garantálja, hogy nem ébred fel ? Egy 4-6-8-10 éves ??
    Persze, mehetünk másik szobába is, de nem azért van saját házunk, hogy mintha vendégségbe volnánk, a fürdőben zavarjuk le a dolgot.
    Sok nő nem igényli a férjével való ilyesfajta együttlétet, és mint fentebb írta valaki, inkább a férj menjen ki a hitvesi ágyból, mint a gyerek (egyébként ki is fog, és majd keres magának valaki mást, akinek ő is fontos), viszont véleményem szerint a hosszú boldog házasságnak nagyon fontos része az az intimitás is , ami hosszú távon ott alvó másik emberrel együtt nem valósítható meg. Szerintem.

  • 2013.12.04 19:10:10Kacsatollah

    Vágtázó halottkém,
    Nyilván.... A kolléga, aki meg 4 gyerekkel alszik egy saját készítésű franciaágyban (életkor: 14 éves fiú, 12 éves lány, 10 éves lány, 4 éves lány) pedig teljesen normális. :)

  • 2013.12.06 00:13:38zsírmalac

    inkvisitor
    "Az együttlétet pedig meg lehet oldani, akár a hitvesi ágyban is, amíg a gyerekek alszanak, akár egy másik helyiségben, csak a hangoskodást kell visszafogni."
    Semmi garancia nincs rá, hogy nem ébred fel a gyerek (akármilyen csendben is vagytok), úgyhogy a hitvesi ágy plusz gyerek kombinációt hanyagolnám.
    Másrészt én nem élvezném úgy az együttlétet, hogy folyton fülelnem kell.

  • 2013.12.06 00:15:21zsírmalac

    sunny_days
    "Az enyém tudta magától, hogy kell aludni, nem töltöttem el naponta több órát altatással meg az erről való kesergéssel."
    Nem ügyesebb voltál, hanem szerencsésebb...

  • 2013.12.06 00:18:41zsírmalac

    yatumux
    "Aki pedig egy pár szexuális életét ágyban és este tudja csak elképzelni annak úgyse lesz nemsokára ilyen... :)"
    Nem _csak_ ágyban, de ágyban a legkényelmesebb. Mindenkinek joga van az ízléséhez, meg ahhoz is, hogy ragaszkodjon hozzá - ha neki az ágyban esik jól, akkor hadd csinálja ágyban. Ettől nem lesz a szexuális élete se jobb, se rosszabb.

  • 2013.12.06 00:25:51zsírmalac

    mojoking77
    Erre a tipikus válasz az, hogy nem csak ágyban lehet csinálni. Valóban, bár olybá tűnik, mintha ez holmi verseny lenne: én dugok ám a konyhában is, bebebe.
    Azért kíváncsi lennék, hogy akik erre hivatkoznak, azoknak valójában mekkora hányada csinálja "mindenhol" (az ágy helyett, ahol főleg csak alszanak).

    Nekem eleve azért nem jutna eszembe az együttalvás, mert mindkettőnknek elég nagy a "helyigénye" alvás közben. A160 cm széles ágyon alig férünk el, nem mert dagik vagyunk, hanem mert a párom alvás közben rendszeresen az ágy közepére "vándorol" - a legjobb az, amikor átlósan fekszik -, bár szerinte én csinálom ugyanezt... Szóval, még ha le is cseréljük az ágyat egy nagyobbra, akkor sem volnék benne biztos, hogy minden "résztvevő" számára pihentető lesz az éjszaka.

  • 2013.12.06 00:31:29zsírmalac

    X32zpf
    "Az is segít, ha a gyerkőc nem közöttetek van, hanem anya túloldalán."
    Akivel szintén megtörténhet, hogy ráfekszik a gyerekre.
    Persze tudom, ösztönök meg miegymás, mégis megtörténik. Nem túl nagy a valószínűsége, de nem is zéró.

  • 2013.12.06 00:45:43zsírmalac

    Triplets, pöttömröff
    "Csak engem zavar kurvára ez a mondat? WTF?"

    [link]
    3dl 5%-os sör a legkisebb adag, amit be lehet írni. Ennyit egy 65 kilós nő szervezete 2,6 óra alatt bont le.
    Ha csak néhány kortyot iszik, akkor ez nyilván arányosan kevesebb. Ha ezt mondjuk szoptatás után teszi, lefekvés előtt, tudván, hogy legalább néhány órán át (az éjszakai ébredésekkel is számolva) nem szoptat, az alkohol lebomlik, és nem "megy át" a gyerekbe.

    "azt az X hónapot bírjuk már ki pia nélkül..."
    Per gyerek - erről azért ne feledkezzünk meg.

    Természetesen nem célom senkit arra biztatni, hogy iszogasson szoptatás alatt. De legyünk reálisak.

  • 2013.12.06 00:49:31zsírmalac

    gyongyi70
    "Nem csak a hálóban van ágy, csak szegényes, konzervatív párok hiszik, hogy azt csak este, 3/410 és 10 között a hitvesi ágyban lehet"

    Én minden vagyok, csak nem konzervatív, mégis: általában azért az ágyban a legkellemesebb. Egyszerűen mert ott a legkényelmesebb.

  • 2013.12.06 00:53:33zsírmalac

    andzsin
    "Az állatvilágban mindegyik poronty az anyjával van,amíg önálló nem lesz, összebújnak és együtt alszanak egy kupacban, ez talán véletlen? "
    Sok mindent ugyanúgy csinálunk (ösztönösen), mint az állatok, más dolgokat nem.
    Az állatnak például nincs személyes tere illetve igénye iránta.

  • 2013.12.06 08:26:06sarocker

    @Hicudzsi: nem a külön szobában altatással van a baj, hanem a lábujjheggyel. A fiam újszülött korától fogva külön szobában alszik, de a lábujjhegy, a suttogás meg a többi visszafogott dolog kimaradt. Tök jól alszik. Havonta 1-2 alkalom van, amikor felébred éjszaka, de azt mellettünk is megtenné. Ellenben, amikor mellettünk alszik, akkor sem ő sem mi nem alszunk olyan jól.

  • 2013.12.18 23:20:39Fésüs Kelekótya

    Csecsemő korban _nem szabad_ a gyerekkel egy helységben aludni. Főleg olyan helységben, ahol nincs biztosítva a megfelelő szellőzés. A porontyoknak még igen kezdetleges a légzésük (az agyban található légzésközponttal egyetemben), ezért nagyon megterhelő számukra a szülők által kilélegzett CO2 (szén-dioxid).

    Kisebb hálószobában, zárt ajtónál igen magas lehet a koncentráció. Mivel minden egyes kilégzéssel 38 ezer (!) ppm-et juttatunk a levegőbe, óránként ~19 liternyit. A tiszta levegő a 400 ppm körüli értéket jelenti. Egy 20 nm-es szobában, két felnőttel számolva akár több ezer ppm-ig is felszökhet a koncentráció - amennyiben nem elég jó a szellőzés.

    Csak érdekességképpen néhány - felnőtteknél tapasztalható - jelenség:

    - 600-1.000 ppm: fáradtság, légzésváltozás
    - 1.000-2.000 ppm: általános álmosság, figyelem csökkenése
    ...
    - 30.000 ppm: enyhén bódító, a légzés- és a pulzusszám emelkedése, hányinger

    Néhány hónapos koráig ez komoly veszélyforrás, idősebb korban pedig negatív élettani hatása van.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta