Zanza!

Érdekes statisztikára bukkantam, miközben valami egészen mást kerestem. A bűnmegelőzési stratégia egyik fejezetében kitérnek arra, milyen végzettséggel rendelkeznek a börtönökben fogvatartottak. Nem meglepő módon az elítéltek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, a börtönben ülők háromnegyede legfeljebb 8 általánost végzett (28 százalék kevesebb, mint 8 osztály, 46,4% 8 osztály, és egy százaléka analfabéta), míg egyetemi diplomája csak 0,9 százaléknak van.

böri

Kedves rasszista olvasóink kedvéért szeretném leszögezni, hogy ebből nem azt a következtetést vontam le, hogy az erkölcsileg feddhetetlen emberek mind főiskolára és egyetemre mennek (vö: parlament), míg a született bűnözők direkt nem tanulnak, mert amúgy is úgy képzelik el az életüket, hogy majd ki-be mászkálnak a börtönből/be.

De azért érdekes összevetni ezeket az adatokat a KSH 2011-es népszámlálásának legmagasabb végzettségre vonatkozó számaival, amiből kiderül, a börtönökben ülők nem reprezentálják a teljes népességet legmagasabb végzettségüket tekintve.

Bár a kategóriák nem teljesen azonosak, a KSH számai a következők:

A 7 évnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint

  • általános iskola 1-8 osztály: 12,2%
  • befejezett általános iskola: 26,5%
  • középfokú iskola szakmai végzettséggel, érettségi nélkül: 18%
  • érettségi: 28%
  • egyetemi, főiskolai oklevél: 15,3%

Többet mondana persze, ha mondjuk a 25 év fölötti lakosságot vizsgálnánk csak. Ilyen adatot nem találtam a népszámlási statisztikában, olyat viszont igen, ami a 15 év fölöttieket kategorizálta korcsoportonként, amiből, a teljes, 15 évnél idősebb lakosságra ezek az arányok jönnek ki (én számoltam ki, nem volt összesített adat, ha tévedtem, szóljanak):

a 15 év fölötti lakosság iskolai végzettsége szerint

  • Általános iskola 8 évfolyam, vagy annál alacsonyabb: 33%
  • Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 19,6%
  • Érettségi: 30,5%
  • Főiskola, Egyetem: 16,7%

Szóval,  börtönben 75 százalékban olyanok vannak, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek, míg a 7 évesnél idősebb teljes lakosságban ez összesen 38,7 százalék, a 15 évnél idősebbeknél 33 százalék.

A felsőfokú végzettségnél is látványosak az adatok. A börtönben ülők 2,5 százaléka végzett egyetemet/főiskolát, a 15 évnél idősebb lakosságnak viszont 16,7 százaléka, és erre még egy olyan adatot is közölt a népszámlálás, hogy a 25 évnél idősebbeknek pedig 18,9 százaléka.

Vagyis az látszik, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál kisebb eséllyel kerül börtönbe. Más szavakkal: az iskolázottság eszközöket ad a bűnüzés nélküli megélhetésre. (Tudom, anyázás majd jön kommentben, nem leszek meglepve.)

Mi a drágább az államnak, a taníttatás vagy a börtön?

Hogy egy kicsit elmenjünk a populizus irányába is, álljon itt még egy érdekes adat. Minden egyes elítélt napi ellátása 7798 forintba kerül (közvetlen költségek: napi 2155 forint, közvetett költségek: napi 5643 forint). Ez alapján egy fő egy évben 2,8 millióba kerül az államnak. Az adatfelvétel időpontjakor az elítéltek 55 százaléka volt visszaeső, 45 százalékuk először szegte meg a törvényt.

Nem tudom - és a költségvetési törvény átvariálása miatt ez már nem is egyértelműen kinyerhető adat - mennyit költ az állam egy iskolás gyerekre, de gyanítom, messze kevesebbet, mint évi 2,8 millió forint. Igaz persze, hogy az iskolások szerencsére azért többen is vannak, mint az elítéltek.

De az összes börtönben ülőre - csaknem 17 ezer ember -  így egy évben majdnem 50 milliárd forintnyi költség jut. És ebben akkor nincsenek benne az igazságszolgáltatási rendszer fenntartásából - nyomozás, bírósági procedúrák, stb - eredő egyéb kiadások.

Csak úgy mellékesen jut eszembe, hogy nem lenne esetleg jó üzlet, ha stadionok helyett mondjuk pár tízmilliárdot az oktatásra költenénk, és megpróbálnánk elérni, hogy mindenkinek legyen legalább egy szakmája? És aztán, amit megspóroltunk a büntetés-végrehajtáson, azt szépen elkölthetnénk stadionokra.

Blogmustra