A legújabb kínai luxuscikk: amerikai béranyák

Zanza!

Új áru került a Calvin Klein farmerek és Prada táskák mellé a kínai elit kedvenc luxustermékei közé: az amerikai állampolgárságú csecsemő, aki 21 éves korában a szülei számára is zöldkártyát jelent. Ennek két módja van: az USA-ban kell szülni, vagy amerikai béranyát kell keresni.

Míg Thaiföld, India és Ukrajna már jól ismert béranya-programjairól, egyre több tehetős kínai keres amerikai nőket gyermekük kihordására – írja Alexandra Harney a Reuters riportere. Meg is fizetik a szolgáltatást, melynek ára 120 ezer dollárnál (24 millió forint) kezdődik.

Tony Jiang három gyereke amerikai béranyától született
Tony Jiang három gyereke amerikai béranyától születettFotó: Aly Song / Reuters

Fordított irányú folyamat is van eközben, egyre több amerikai, japán, kanadai és brit pár megy Indiába, hogy ottani béranyáktól vegye át a neki szült csecsemőjét.

Kínában zavaros a béranyaság szabályozása. Bár 2001 óta az országon belül kifejezetten tiltott, a külföldi béranyaság technikailag nem illegális. A tehetősek persze találtak módot rá, hogy megkerüljék a törvényt (éppúgy, mint az egyke-politika kijátszására), megteremtve a béranyaság feketepiacát. Xuyang Jingjing a Global Times című kínai lap munkatársa írja, hogy “megfelelő kapcsolatokkal és háttéralkukkal a párok találnak béranyát és olyan kórházat, amely hajlandó vállalni a kockázatot.”

Az egyik leghíresebb ilyen eset volt, amikor 2011-ben kiderült, egy gazdag kínai házaspár egymillió jüant (157 ezer dollárt, körülbelül 35,5 millió forintot) fizetett két béranyának, amelynek eredményeként összesen nyolc gyermekük született.

Ezzel együtt egyes tehetős pároknak kényelmetlen a béranyaság zavaros folyamata Kínában, és inkább a professzionális, és nyitottabb amerikai béranya-ipar felé fordulnak. [Az USA egyes államaiban is legális a béranyaság intézménye] És bár egy teljes “béranya-csomag” jóval többe kerül Amerikában, jónéhány előnnyel is jár – konkrétan zöldkártyával, ami megmagyarázza, miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek a béranyaság a nem meddő kínai párok körében is.

Az Amerikai Alkotmány 14. kiegészítése szerint mindenkinek, aki az Egyesült Államokban született, joga van az állampolgársághoz, és amint betöltötte 21. életévét, zöldkártyáért folyamodhat a szülei számára is.

Így a szülés-turizmus is sok kínai nőt vonz az Egyesült Államokba, különösen Dél-Kaliforniába, hogy ott adjanak életet gyermeküknek – és szerezzenek nekik amerikai állampolgárságot. Bár a 25 ezer dollár, amit a kínai közvetítő ügynökségek felszámolnak ezekért a szülésekért messze van a béranya-program áraitól, ez is főként a szuper-gazdagok kiváltsága.

A tehetős üzletember három értékes gyerekére komoly személyzet vigyáz
A tehetős üzletember három értékes gyerekére komoly személyzet vigyázFotó: Aly Song / Reuters

Azonban még a borsos árú béranyaság is kifizetődő, ha figyelembe vesszük, hogy kevesebbe kerül, mint az úgynevezett EB-5-ös befektetői vízum, ami legalább 500 ezer dollárt kóstál. Az egyik Shanghai-i ügynökség, amely egy tipikus amerikai béranya-program árának háromszorosáért kínálja szolgáltatásait, épp az amerikai álommal csábítja magához ügyfeleit.

“A klienseink a repülőjegyek és egyéb költségek árát is beleszámítva 300 ezer dollárért két gyereket kapnak, és az egész család le tud telepedni az Egyesült Államokban" – nyilatkozta egy ügynök a Reuters-nek.

Az anyagi előnyökön túl egyesek azért választják az amerikai béranyákat, mert így lehetőségük van dizájner-bébiket kérni.

Dizájnerbébik

Bár a szabályozás gyakorlatilag mindenhol tiltja, a dizájnerbébi iparág mégis virágzik. Ezt a pejoratív kifejezést a divatvilágból vették kölcsön, és azt jelenti, amikor a születendő babákra is afféle megrendelhető, személyre szabható termékként tekintenek.
Ide sorolható az, amikor a megrendelő előírja, milyen külső-belső tulajdonságokkal rendelkező donoroktól milyen nemű és elvárt tulajdonságú gyerekeket szeretne.

“Van, aki kifejezetten kínai vagy ázsiai petesejt-donort kér, gyakran kitérve a donor iskolai végzettségére is” – mondja Harney, a Reuters riportere. Jennifer Garcia, az Extraordinary Conceptions nevű kaliforniai béranya-ügynökség munkatársa szerint mások magas, szőke donorra vágynak. “Az ügyfelek úgy hiszik, hogy ezek a "kevert rasszú" gyerekek magasabbak, szebbek és okosabbak lesznek.” – írja Harney.

Épp így lehet fiút vagy lányt rendelni (fiú babákat sokkal gyakrabban kérnek), az amerikai béranya-programban tehát a lehetőségek száma végtelen. Ha valaki meg tudja fizetni.

A fordított irányú béranya-turizmus: indiai útkeresés a “bérelj méhet” ipar szabályozására

Anand, India, szeptember 30. A zöld műtősruhába öltözött brit restaurátor, Rekha Patel öleli újszülött lányát az Akanksha Klinikán észak-nyugat Indiában, férje, Daniel egy üvegajtón át mosoly rájuk.

“Nem tudom elhinni, hogy végre megszületett a gyermekünk” – mondja Patel, miközben csodálattal bámulja az ötnapos Gabrielle-t. “Nagyon hálásak vagyunk a béranyának, aki teherbe esett, és egészségben kihordta a kislányunkat. Kilenc hónapot adott az életéből a gyermekünknek.”

Rekha, és kislánya Gabrielle, akit egy indiai béranya hordott ki számára
Rekha, és kislánya Gabrielle, akit egy indiai béranya hordott ki számáraFotó: Mansi Thapliyal / Reuters

A 33 éves Naina Patel-t, aki Gabrielle-t szülte, a fizetség kompenzálja a kellemetlenségekért. Patel, akinek három saját lánya van és férje riksa-vezetésből él, egy hostelben lakott kilenc hónapig 60 másik béranyával együtt, hogy a klinika figyelemmel kísérhesse egészségi állapotukat. Mint a legtöbb béranya, ő is titokban tartotta terhességét, félve a konzervatív indiai társadalom ítéletétől. “Örömmel tettem, de nem volt igazán választásom, kellett a pénz.” – mondta a kórházi ágyon, amelyen épp a császármetszésből lábadozott Gabrielle születése után.

Egy piac születése

India 2002-ben nyitott a mindenki számára hozzáférhető béranyaság felé. Egyike annak a maroknyi országnak – köztük van Grúzia, Oroszország, Thaiföld és Ukrajna és az Egyesült Államok néhány tagállama,  – ahol a nők fizetséget kérhetnek, hogy mesterséges megtermékenyítés segítségével kihordják egy genetikailag idegen pár embrióját.

Az alacsony költségű technológia, a felkészült orvosok, az egyszerű bürokrácia, és a rendelkezésre álló lehetőségek a termékenység-turizmus kedvelt célpontjává tette Indiát a britek, amerikaiak, ausztrálok és japánok körében.

Az indiai béranya-ipar nagyságára vonatkozó hivatalos adat nem áll rendelkezésre. Egy 2012 júliusában készült ENSZ- tanulmány évi 400 millió dollárosra becsüli az iparágat, és több mint 3000 termékenység-klinikával számol India-szerte.

Az anandi Akanksha klinika az egyik legismertebb ezek közül. A Gurajat tartományban található kisvárost béranya-fővárosnak is nevezik. “Az anandi béranyákat bátorítja, hogy ezt a csodálatos ajándékot adhatják másoknak.” – mondja az Akanksha  tulajdonosa, az IVF-szakértő (In vitro fertilization, mesterséges megtermékenyítés) Nayana Patel (igen, ebben a sztoriban ő a harmadik, akit Patelnek hívnak) – aki 2004-ben azzal került a rivaldafénybe, hogy egy asszony édesanyját (a születendő gyermek nagymamáját) tette béranyává.

Várandós béranyák Nayana Patel anandi klinikáján, középen rózsaszínben Nayana Patel mosolyog
Várandós béranyák Nayana Patel anandi klinikáján, középen rózsaszínben Nayana Patel mosolyogFotó: Special Edition Films / Swns.com / Northfoto

Patel, aki 2007-ben Oprah Winfrey műsorában is feltűnt, 500 béranya által kihordott terhességben működött már közre – ezek kétharmada más országból érkezett szülők magzata volt, egy részük 30 különböző országban élő, Indiai gyökerekkel rendelkező pár.

Ez a tökéletes reklám India egyre növekvő béranya-iparának, amelyet meddő párok ezrei keresnek fel, sokan a tengeren túlról, hogy helyi asszonyok méhét béreljék ki gyermekük kihordására.

Olcsóbb, mint otthon

Indiában a Reuters beszámolója szerint egy teljes ilyen csomagért összesen 25-30 ezer dollárt kell fizetni, ebből a béranya körülbelül 6500 dollárt kap meg. Indiában a becslések szerint körülbelül 3 ezer béranya-klinika működik, meglehetősen vegyes színvonalon. A nők beköltöznek az intézményekbe a terhesség teljes idejére, aminek két fő oka is van. Az egyik, hogy így folyamatos felügyelet alatt állnak, és ellenőrizni tudják a táplálkozásukat, egészségi állapotukat. A másik, hogy a béranyák nagy része jön olyan szegény és ultrakonzervatív közegből, ahol nem bocsátanák meg nekik, hogy más emberek gyerekét szülik meg pénzért.

Márpedig a 6500 dollár nők tömegeinek jelent egész vagyont, akkora összeget, amivel akár az egész életüket rendbe hozhatják, ebből vállalkozást indíthatnak, és taníttathatják saját, vér szerinti gyerekeiket is.

Win-win helyzet, vagy a szegény nők kihasználása?

“Szükség van a szektor szabályozására”. – mondja Dr. Sudhir Ajja, a Mumbai székhelyű Surrogacy India termékenységi központ munkatársa. A cég 2007-es indulása óta már 295 béranya által kihordott terhességben működött közre, klienseik 90 százaléka a tengerentúlról érkezett, 40 százalékuk azonos nemű pár.

“Ha azonban a törvény valóban úgy szigorítja a feltételeket, ahogy a belügyminisztérium illetékese javasolja, a béranya-programból kiesnek az azonos nemű párok és az egyedülállók, ami biztosan nagy hatással lesz az iparágra, és kevesebb ügyfelünk érkezik majd a tengerentúlról.”

Az 54 éves kanadai Barbara is egy indiai nő segítségével lett anya
Az 54 éves kanadai Barbara is egy indiai nő segítségével lett anyaFotó: Special Edition Films / Swns.com / Northfoto

A jelenségről óriási vita dúl Indiában. A "béranya-ipar" támogatói szerint minden érintett jól jár. A meddő házaspárok gyerekhez jutnak. Sokan nem tudnának több százezer dollárt kifizetni ezért, de a néhány tízezer dollárt ki tudják gazdálkodni. A béranyák pedig úgy kapnak esélyt egy jobb életre, hogy közben egy óriási ajándékot is adnak másoknak.

“Babagyárak”

A klinikák egy része "egyablakos" bababoltként működik, a leendő szülők futárral küldik a sejteket Indiába a megtermékenyítéshez, és ők maguk csak a gyerek megszületése után egy-két nappal érkeznek Indiába, hogy átvegyék a "kész" gyereket.

Az indiai béranya-ipart erősen támadják a nőjogi szervezetek, melyek szerint a termékenységi klinikák nem mások, mint “babagyárak” a gazdagok számára. Mint mondják, szabályozás hiányában sok szegény és iskolázatlan nőt csábítanak el a klinikák, olyan szerződéseket íratva alá velük, amelyet nem teljesen értenek, látnak át.

Tavaly májusban egy 30 éves béranya, Premila Vaghela meghalt néhány nappal azután, hogy megszülte egy amerikai pár gyermekét a Gujarat-I klinikán. A rendőrség baleseti halálként iktatta az esetet.

A nemrégiben készült, 100, Delhi-i és Mumbai-i béranyára kiterjedő kormányzati tanulmány úgy találta, hogy nincsenek a kompenzációra vonatkozó “fix szabályok”, és  a szülés utáni egészségügyi ellátás sem biztosított.

A tanulmány olyan eseteket is idéz, amikor a béranyába többször ültettek embriókat, hogy így növeljék a siker esélyét.

A háttal álló amerikai nő első találkozása a gyerekével
A háttal álló amerikai nő első találkozása a gyerekévelFotó: Special Edition Films / Swns.com / Northfoto

“A legtöbb esetben ezeket a béranyákat egyszerűen használják.” – mondta Ranjana Kumari, a tanulmányt készítő Társadalmi Kutató Központ vezetője.

A béranyák, a születendő gyerekek és a szülők védelmére szolgáló törvény  - az Assisted Reproductive Technologies Bill (ART) (magyarul az Asszisztált Reprodukciós Technológiák Törvénye) több mint időszerű – mondta Kumari.

A júliusban megszigorított vízum-szabályok máris megnehezítették az azonos nemű párok és az egyedülállók részvételét a béranya-programban. Az ART-törvény, amely várhatóan jövő elején kerül a parlament elé, tovább szűkíti majd a mozgásteret.

A jelenlegi javaslat szerint az összes termékenységi klinikát regisztrálni kell majd, és gyakran kapnak majd ellenőrzéseket a hatóságoktól. A béranyák korát 21 és 35 között szabályozzák, biztosítást kapnak, és közjegyző által hitelesített szerződést kell majd aláírniuk a leendő szülőkkel.

“A szabályozás szükséges, hogy ez a csodálatos folyamat létrejöhessen, ellenőrizhető legyen, és megfelelő emberek között történjen.” – mondta az Akanksha Klinika vezetője.

“Ám a megnövekvő bürokrácia mindenkinek nehezebbé teszi majd a folyamatot. Nem csak kevesebb tengerentúli leendő szülőt jelent, a béranyákat is érinteni fogja, akik elveszíthetik az egyetlen esélyt, hogy jobbá tegyék az életüket.”

Blogmustra