SZÜLŐSÉG

Mozaikcsalád színrelép

2013. július 2., kedd 19:15

Egyszerű lélek, kétkedő elme, három férj, négy gyerek, hétfejű sárkány otthon, kilenc év szoptatás, tíz km futás hetente négyszer, száz köröm, amiért felelős vagyok, ezer dolog, amit már rég el kellett volna intéznem, de még bele sem kezdtem... Ez vagyok én, de ennél sokkal többek vagyunk.

shutterstock 1528194
Fotó: Shutterstock

Lássuk:

Bendő hajdan zseninek indult, később kiderült, tévedtünk. Viszont rengeteget eszik, ami jelenleg felesleges pénzkidobás: nem nő, nem hízik és nem okosodik. Jóakaróim szerint nyilvánvalóan valami hosszú távú befektetésről lehet szó. Zokszó nélkül tömöm, végül is az én fiam, ráadásul profin felügyeli kisebb testvéreit, ha éppen nem a számítógépen irtja a virtuális ellenséget, vagy légpuskával lövi szét (majd baltával aprítja fel) a nagyon is valóságos határidőnaplómat. Egy sznob gimnázium matektagozatán tölti napjai nagy részét, ennek különösebb jelentősége nincs az életünkben, pusztán dicsekvés céljából osztom meg az információt.

Szendvicsgyerek ab ovo középső gyerek szindrómában szenved, hiába tépem a számat, hogy négy gyerek esetében nincs középső, ő konokul ragaszkodik státuszához az összes ezzel járó ganajsággal együtt. A gyerekpszichológusok váltig állítják, hogy a fiam normális, anyai feladatom mindössze abból áll, hogy szeressem jobban, és tiszteljem mindazért a sok különleges bunkóságáért tulajdonságáért a kölykömet, ami azért idegesít, mert belőlem  hiányzik. Kisszendvics most fejezte be a hatodik osztályt egy közepesen sznob nyolcosztályos gimnáziumban. Zajos sikerrel és nulla erőfeszítéssel.  És most nem dicsekszem, anyai melldöngetésre garantáltan semmi okom. Kapcsolatunk alapvető szabálya, hogy soha, semmilyen körülmények között nem mesélhet arról, milyen eszközökkel gyűjti a jeleseket egy olyan iskolában, ahol a diákok állítólag vért hugyoznak az erőfeszítéstől. Egyébként vívni jár, eggyel több ok, ami miatt sokat vívódok én is. Nem kétséges, Szendvicsgyerek megesz minket reggelire.

Királykisasszony az új alom első számú versenyzője. Öt évesen egy csodaszép, elkényeztetett, hisztis punci. A körömlakkozáson kívül a legkedvesebb tevékenysége, hogy a bátyjai életét keseríti, ami nyilván nem könnyű küldetés, és sok energia felemésztésével jár. A harmonikus fejlődéshez szükséges tápanyagok jelentős részét gumicukor és nyalóka formájában veszi magához. Waldorf óvodába jár, ami szívás a szülő számára, viszont azzal a reménnyel kecsegtet, hogy amit anyaként elcseszek, azt a két óvónő és a többi elcseszett gyerek az elcseszett szüleivel együtt kompenzálja.

Kórházi Farkas a mi meglepetésgyerekünk. Királykisasszony adta a találó nevet, amikor kishúgát haza cipeltük a szülészetről. Minden valószínűség szerint kétéves agyában a leggonoszabb lényt ez a buta erdei állat testesíthette meg. A kezdeti kétségek után bebizonyosodott, hogy másodszülött kislányunk is képes elindulni az intellektuális fejlődés útján, s ma már zokogva tiltakozik:

Én nem vagyok kórházi és nem vagyok farkas, én egy Ojó vagyok

Ojót már a szülészeten könnyedén felismertem a többi nyivákoló lila csomag között hatalmas füleiről és közel ülő szemeiről. A haja három éves korára annyira megnőtt, hogy nem csak a fülét, hanem a szemeit is eltakarja. Az azonosítás továbbra is gyerekjáték: a játszótéri gyerekek között neki van a legnagyobb feneke, amiket megnyugtatóan masszív husicölöpök tartanak. Viszont nagyon szépen öltöztetjük. Ojókánk sorsa borítékolható: utolsó reménysugara egy öregedő házaspárnak, aki három gyerek elrontása után kapott még egy lehetőséget, hogy gyermeknevelés terén villantson egyet.

Családunk Királykisasszony szerint
Családunk Királykisasszony szerint
Fotó: Shutterstock

Ember szépreményű yuppie-fiúnak indult, míg meg nem ismert engem. Ma már pocakosodó, gondterhelt, májproblémákkal küzdő nagycsaládos idegroncs, aki dicső múltjából, ha mást nem is, de a humorérzékét megőrizte. Bendő barátai szerint igazi lúzer, aki ahelyett, hogy kínkeservvel megkeresett lóvéját az Élet Napos Oldalán herdálná el, pénzt és energiát nem kímélve egy bolond, szottyadásnak indult asszonyt és négy félresikerült kölyköt (akiből kettő még csak nem is a sajátja) próbál meg társadalmilag emészthető lénnyé szelídíteni.

Hatfős csapatunk a Fostengerben lakik. Családi fészkünk elnevezése Embertől ered, aki egy szép őszi estén a munkából hazatérve körbenézett békés, meghitt otthonán, ahol éppen semmi jel nem mutatott arra, hogy ez az ő békés, meghitt otthona,

Uramatyám, ebben a fostengerben megpihenni  nem egy kéjutazás!

Családunk teljes jogú tagja Zöld Herceg, akit négyéve vásároltunk: Emberrel volt pár jó napunk, amikor abban a hitben ringattuk magunkat, hogy a társadalom megbecsült tagjaiként három gyermekünkkel elegáns kivitelezésű, nemes vonalú ötszemélyes kombi autóban feszíthetünk. A kétcsíkos terhességi teszt gyorsan felébresztett, s a puccos státuszszimbólumot egy pisilésnyi idő alatt kinőttük. Nagyjából ugyanennyi időre volt szükségünk ahhoz, hogy le is lakjuk: Zöld Herceg immár elsüllyedt a Fostengerben. Aki disznók közé keveredik, megeszi a rozsda...  Néhány hónapja felmentő seregként megérkezett hozzánk Lali, a kevésbé elegáns, hétszemélyes fenegyerek, akiről akkor vettük észre, hogy hat üléssel rendelkezik, amikor már megvásároltuk. A Totalcar csak kéttonnás szopórollerként emlegeti. Én így is szerelmes vagyok belé.

Életünk színpadán gyakran feltűnik srácaim apja, Előember. Rendszerint éhes, jó szóra vágyik, vagy elromlott az autója. Ilyenkor megetetjük, adunk neki jó szót és gépkocsit, ami addig marad a feneke alatt, amíg ki nem fogy belőle a benya, vagy el nem romlik. Ilyenkor nem etetjük meg, és nem adunk neki jó szót, ellenben megfogadjuk, hogy soha többet semmit ennek a hálátlan disznónak...

Ez a mi pereputtyunk.  A pszichológusok idealista módon mozaik, vagy patchwork családnak becéznek minket. A kifejezések nagyjából azt takarják, hogy nem egy szülőpárból és a közös gyerekekből állunk, hanem különböző családrészek „összeolvadásából” keletkeztünk. A hasonlat azt az optimista elképzelést tükrözi, ami szerint ezek a különböző foltok (vagy kövecskék) megtartva önállóságukat összetoldozgatva egy esztétikus formátumot hoznak létre. Aki ezt a baromságot kitalálta, nyilván soha életében nem látott mostohaszülős konstrukciót (vagy mozaikot és patchworkot), magam részéről inkább úgy érzem, hogy még legfényesebb időszakunkban is jobban hasonlítunk egy földre kitaccsolt sokfogásos ebédhez, mint művészi alkotáshoz.

Viszont szórakoztató és szerethető ez az idióta családi forma, különösen az első megrázkódtatások után. Amikor például kiderült, hogy a gonosz mostoha  közreműködésével kistesó érkezik, Bendőnek elég volt megígérni, hogy ezután is ugyanannyi ennivalót kap, és Szendvicsgyerek is pillanatok alatt megnyugodott, amikor fejben összeállította annak a halálozási listának a sorrendjét, amiben az új betolakodókat is figyelembe véve az övé lehet a teljes családi örökség.

Én továbbra sem adom fel, hogy egyszer megtanulom különböző gyermekeim különböző vezetékneveit, ha már nem voltam elég körültekintő ahhoz, hogy ugyanolyan nevű férjeket válasszak magamnak. Az elképedt arcú hivatalnokok meg le vannak tojva, amikor véletlenül mégsem találom el az aktuális gyerekhez tartozó aktuális vezetéknevet.

Bár a neveket időnként elfelejtem, de azt sosem, hogy nekem lehet annyi férjem, ahányat csak akarok, de a gyerekeimnek csak egyetlen édesapja van (mármint fejenként). Nem áltatom magam azzal sem, hogy a srácaim nyertek a szakításommal, mert jobb nekik egy boldog, elvált anya, mint egy savanyú nem-elvált. A fiúknak a legjobb akkor lett volna, ha rendbe rakom a kapcsolatomat Előemberrel. Ettől persze nem gyötör a lelkiismeret-furdalás, csak kevesebb marhaságot kell összehazudozni magamnak.

A jó hangulat kedvéért igyekszünk szeretni egymást, és sosem teszünk úgy, mintha „normális” család lennénk. Mozaiknak és nagycsaládosnak lenni minőségileg más műfaj, bonyolultabb, és teljesen abnormális, de határozottan vicces és szerethető.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.07.02 20:37:17Niurka

    9 év szoptatás?????

  • 2013.07.02 20:39:16bungics

    A te gyereked meg az én gyerekem veri a mi gyerekünket....

  • 2013.07.02 22:35:02atvitt ertelem

    vicces, de: szegény kisutolsóról csak annyit lehet megtudni, hogy csúnya és kövér. A többiekről, (ideértve a családanyát, aki az egész jellemzést írta) legalább nyomokban fellelhetőek a pozitívumok. Már előre sajnálom a kiscsajt, amikor megtudja, hogyan vélekedett róla szülőanyja zsenge korában..

  • 2013.07.02 22:35:39sorica123

    Niurka, gondolom összesen...:)

  • 2013.07.02 22:53:33Cat70

    Ezt imádtam. Mintha mi lennénk, akár én is írhattam volna. Annyi a különbség, hogy nálunk 1-eske vív, és fiú, lány, lány fiú a sorrend. 2 gyerek/alom. Még egy apró eltérés: nálunk Új Embernek is van egy nagy lánya, így összesen 5-en vannak, de a standard itthoni létszám 4, mert nagylány nem velünk él. Köszi a posztot, sokat röhögtem rajta, és magunkra ismertem több ponton. :)

  • 2013.07.03 02:14:49Niurka

    sorica123: Azt értem, de négy gyerek esetében akkor is min. 2 év. Két éves gyereket szoptatni????

  • 2013.07.03 05:44:24csepke

    Niurka, miért, WHO ajánlás úgy tudom fejletlen országokra pl. 6 év. Fejlettekre 3. De nem ez a leggázabb a történetben.

  • 2013.07.03 06:50:35darvaskristof

    Remekül összerakott írás, nagy humorral előadott szatirikus álcinizmus, amely mögött ott dereng a végtelen, feltétel nélküli szeretet. Csak az tud ilyen hangnemben írni a gyerekeiről, aki annyira szereti őket, hogy lehetnek akár bármilyenek.

  • 2013.07.03 08:17:36ramsay

    Szar.Erőltetett.

  • 2013.07.03 09:02:26Amida

    ramsay, csakúgy, mint a te neved!

  • 2013.07.03 09:11:54Foxhunter

    Nekem is ez jutott eszembe hogy nem vicces, csak eroltetett. Kicsit sok a bizonyitasi vagy, hogy ok negy gyerekkel is rohadt lazak, nalam par helyen kilengett a tahosagmero. A kispapas, pocaklakos masik vegletet sem birom, de hogy a csaladomat hanyashoz hasonlitsam meg az 5 eves lanyomat lepuncizzam?? Facepalm.

  • 2013.07.03 09:16:13Amida

    Van, akinek vicces, van, akinek erőltetett - midenesetre utánuk lehet csinálni! Ahogy olvasom, remek gyerekeik vannak, tehetségesek - működik a család, nem utálják az előző házastársat, követendő példa minden elváltnak. A tahóságmérőt kissé túlzásnak tartom, némi irigységillat lengi körül a Foxhunter kommentjét.

  • 2013.07.03 09:42:23pilar ternera

    nem kell mindent olyan komolyan venni. vicces ez! :)

  • 2013.07.03 09:53:14fofofo

    vicces, jó volt olvasni. a matektagozatosvívósnagyonokos meg olyan emberi (laza vagyok, de muszáj egy kis dicsekvést belecsempésznem). tetszett.

  • 2013.07.03 11:10:34Los Alamuszi

    Aki hasonlót, csak igazán vicceset akar olvasni, ajánlom a Brunella Gasperini által írt könyveket (nem mozaikcsalád ugyan, és hiányzik az állaza lepuncizás és lehányásozás)
    Vagy az Éva Magazinból a Hasipasis történeteket.
    Ezzel nem az volt a baj, hogy mondjuk nem tudtam rajta elmosolyodni, mert néha de, hanem, hogy erős utánérzésnek tűnt.
    Akkor meg nem jobb az eredetit olvasni? :-D

  • 2013.07.03 11:51:19Niurka

    csepke: Mert a többit már nem is bírtam elolvasni.

  • 2013.07.03 13:00:14Foxhunter

    Amida, 3 gyerekem van :-) Igaz, apabol csak egy. Most eppen nem esz meg a fene hogy mindkettobol legyen eggyell tobb.

  • 2013.07.03 13:00:54Foxhunter

    eggyel, aaaaaaaa

  • 2013.07.03 13:34:59bungics

    Nekem a végén ez tetszik:
    " Nem áltatom magam azzal sem, hogy a srácaim nyertek a szakításommal, mert jobb nekik egy boldog, elvált anya, mint egy savanyú nem-elvált. A fiúknak a legjobb akkor lett volna, ha rendbe rakom a kapcsolatomat Előemberrel."

    Azért ezt kevesen merik kimondani: az elvált nők jönnek a boldogtalan anya boldogtalan gyerek baromsággal. A válással nem nyer a gyerek semmit sehogyan sem.

  • 2013.07.03 14:06:21Cat70

    Azt hiszem, hogy egy ilyen családot, ennyi gyerekkel, a kamaszkor minden nehézségével igazán jól és szeretve csak ilyen irónikusan lehet megélni. Szerintem minden rendben van ezzel az írással. Aki nem érti a fanyar humort, annak sem kell rögtön ellenségeskednie. Ha nem tetszik, akkor nem kell elolvasni! :) Nem egyforma az ízlésünk, mindenkinek más tetszik, de csak azért, mert valaki máshogy látja a dolgokat, még nem kell rögtön tahózni!

  • 2013.07.03 16:10:03Almandin

    Szerintem Foxhunternek igaza van abban, hogy elég primitív stílusban íródott a mű. Érdekes téma, de kissé tahó módon megfogalmazva. Engem is zavar, hogy az utóbbi 10 évben a cikkek színvonala így lezuhant. Régebben nem illett ilyen stílusban fogalmazni (legalábbis sajtóban-médiában nem).

  • 2013.07.04 13:27:12connector

    Csepke

    A WHO ajánlás fejletlen országokra vonatkozóan 2 év (mert olyan az élelmiszer biztonság, amilyen), fejlett országokban minimum 6 hónap.

  • 2013.07.04 19:24:07Mille38

    Hátsó szomszédommal akkor romlott meg egy életre a kapcsolatunk (13 éve), amikor azzal mutatta be a gyerekeit: "Íme az én ördögöcskéim."
    Nos ha az apjuk így vélekedett róluk, akkor én mit gondoljak a gyerekeiről? Semmi ironikusat nem éreztem a bemutatásban. Gyorsan felhúztuk hát közénk a kerítést, megnőtt a sövény is, így nem kell kommunikálni.
    Amúgy nekünk is négy gyerekünk van, a világ legjobb gyerekei és ha ebben kétségeink támadnak az (egy) apjukkal, akkor magunk között beszéljük meg a helyzetet és a teendőket, nem kürtöljük világgá a gyerekeink hibáit.

  • 2013.07.05 22:03:41anothernick

    Mille38, hú, de merev vagy, jesszusom... miért NE gondolhatná egy szülő a gyerekeiről bizonyos életszakaszban, hogy ördögök??? én gyakran ámokfutónak és vadembernek hívom az enyimet, mert AZ! ettől kevésbé szeretem? ja, Neked könnyű, mert "a világ legjobb gyerekei" jutottak, hát gyorsan húzd is a kerítést, meg a sövényt az ördögök felé, nehogy a svácji nevelőintézetes módra nevelgetett aranyvirágbogaraid megtudják, hogy vannak ám olyan emberek, gyerekek is, akik néha "rosszak". Isten ne adja Nektek, hogy kiderüljön valamelyik gyerekedről, hogy ő sem olyan mintagyerek, mint gondoltátok, mert akkor minden menten összeborul! nem Te voltál a múltkor, aki rászólt a gyerekem kishaverjára, hogy ne keverje fel a szökőkútban a vizet???

  • 2013.08.22 23:28:20sorica123

    Ez a poszt mind csak duma, vicc, amúgy szerintem a gyakorlatban ez egy szuper derűs, működőképes család. Más kérdés, hogy maga a poszt bejön-e, mert nekem is felemás a véleményem. Egyfelől a humor baromi fontos, a hülye humor is. Másfelől a hányás hasonlat tényleg olyan, hogy Áron fiam, ez vicc, vagy komoly??:) Meg a csóri gyerek, akit kb arról lehet beazonosítani, hogy ronda és krumpli alakja van oszt cső... Feltételezhetően az anyja se ezt gondolja róla, csak ebbe az összefoglaló posztba ezt tartotta frappánsnak beleírni, mégis meg lehet rajta akadni, hogy na szegény kölyök, ő lesz a reszli ebben a családban... (remélhetőleg _nem_, csak ez jutott az eszembe).
    Az, hogy egy gyerek égedelem, és erről is kell tudni beszélni, alap. Hétördög. Persze. Amíg megvan az idézőjel és nem csap át a dolog szembe minősítgetésbe (pl bezzegelés, "te ilyen rossz, olyan buta, amolyan semmirevaló kis izé vagy"), addig ez teljesen korrekt.
    Ezt mind mint külső szemlélő írom, nincs gyerekem, és van annyi helyzetfelismerésem, hogy ha egy adott szituációt látok, nem hányok kardélre senkit, amiért nem úgy _viselkedik_, ahogy azt én olvastam valahol, hogy egy szentanyának kell.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta