Szamárköhögés járvány egy Pest megyei iskolában

Zanza!

Szamárköhögés fertőzés jelent meg az egyik Pest megyei iskolában, eddig négy embernél igazolódott a betegség. A hír rosszul hangzik, de azért pánikba esni senkinek sem kell, Magyarországon évente átlagosan 25 esetet regisztrálnak. Mivel ez egy erősen fertőző, és a csecsemők és az egészen kis gyerekek számára igen veszélyes betegség, már két összefüggő eset is járványnak minősül.

A hasonló estekben újra és újra fellángol a vita a kötelező védőoltások szükségességéről, hatékonyságáról és arról, mennyire kockáztatja a teljes közösség egészségét az, aki nem oltatja be a gyerekét. Ez várhatóan most is így lesz, mivel a betegség egy Waldorf iskolában jelent meg, ahol az oltatlan gyerekek aránya az átlagosnál nagyobb, pedig információink szerint eddig három tanár és egy szülő betegedett meg, gyerek pedig egy sem.

shutterstock 129651959

A gyerekek 11 éves korukig (elvileg) összesen hatszor kapnak oltást a szamárköhögés ellen, 1 éves korukig háromszor, aztán 18 hónapos, 6 éves és 11 éves korban. Az oltások védőhatása idővel csökken, felnőttkorra a védettség akár el is tűnhet, ezért sok orvos például tervezett terhesség előtt javasolja a leendő szülőknek is egy újabb emlékeztető oltás beadását, hogy így is védjék a születendő csecsemőt.

Mit tud az oltás?

Fontos tudni, hogy attól, hogy valaki minden szamárköhögés elleni oltást megkapott, még nem 100 százalékig védett a betegség ellen, becslések szerint nagyjából 80-90 százalék eséllyel ússza meg a betegséget, ha találkozik a kórokozóval. Az amerikai Járványügyi Központ adatai szerint a nem oltott gyerekek esélye nyolcszor nagyobb, hogy megkapják a fertőzést, ha találkoznak vele.

A beoltott, de mégis megbetegedett páciensek kevésbé fertőznek, náluk a betegség lefolyása enyhébb, a tünetek kevésbé erősen jelentkeznek, kisebb az esélye a szövődményeknek és a kórházi kezelésnek is.

Dr. Molnár Zsuzsanna az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztály epidemiológus főorvosa magyarázta el, hogy mit kell tudni a szamárköhögésről.

Mi is az a szamárköhögés?

A szamárköhögés (kórokozója a Bordatella pertussis baktérium) típusos esetben jellegzetesen három szakaszban lezajló betegség. 1-2 hétig tartó, légúti hurutos jelek vezetik be („hurutos szakasz"), főként éjszakai köhögéssel, majd a tünetek egyre súlyosabbá válásával alakul ki a „paroxysmalis köhögés szakasza". Erre jellemző a 4-6 héten át fennálló, rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, a hangos, húzó belégzés („szamár-ordítás"), és a rohamot befejező hányás. A tünetek enyhülésével, majd fokozatos megszűnésével, 2-3 hét alatt zajlik le, a „rekonvaleszcens szakasz". A légúti ingerek vagy izgalom kiváltotta köhögés, azonban még hónapokig a szamárköhögésre emlékeztető lehet.

shutterstock 115186060

A szövődmények különösen csecsemő- és fiatal kisdedkorban gyakoriak. Az utóbbi években mind több megfigyelés mutatja, hogy a pertussis nem csupán a gyermekek betegsége, hanem serdülőkben és felnőttekben is előfordul.

A felnőttkori fertőzés akár 50%-ban is klinikai tünetek nélkül zajlik, ezek esetleg a csecsemők és gyermekek megbetegedéseinek fertőző forrásai is lehetnek. Az idősebbek körében kialakuló járványok oka, hogy az immunitás a kor előrehaladtával hanyatlik, függetlenül attól, hogy a szamárköhögés elleni védettség az oltásnak köszönhetően vagy természetes úton (pl. korábbi fertőzés) alakult ki.

Az oltott és a baktériumot hordozó gyermekek, esetleg felnőttek „csendes rezervoár"-ként szerepelnek, klinikai jelek nélkül is, a fertőzések közösségen belüli átvitelében. A felnőtteket ellátó orvosok figyelmét fel kell hívni arra, hogy a pertussis nem kizárólagosan gyermekbetegség, hanem előfordulhat a serdülőkben és felnőttekben egyaránt. A fertőzés az esetek többségében cseppfertőzéssel terjed, de ritkán közvetlen érintkezés vagy tárgyak révén is terjedhet.

Mennyire volt gyakori betegség ez régen, és milyen gyakran fordul elő mostanában?

Magyarországon a pertussis (szamárköhögés) 1931 óta tartozik a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közé. A II. világháború előtt a megbetegedések évi száma 6 000-10 000 között változott, majd az 1940-es évek végétől kezdődően jelentős emelkedés kezdődött. 1953-ban kiemelkedően nagy járvány fordult elő, közel 57 000 megbetegedést regisztráltak. A pertussis elleni védőoltás Magyarországon 1954 óta kötelező.

A megbetegedések száma az elmúlt 24 évben

A DPT (DiPerTe) vakcina alkalmazásával a megbetegedések száma erőteljesen csökkent.
  • Az 1989-1998 közötti években az átlagos évi megbetegedési szám 4 volt,
  • míg 1999 és 2008 között 19 megbetegedést regisztráltak átlagosan évente.
  • 2007-ben és 2008-ban is egy-egy általános és középiskolában derítettek fel pertussis járványt. 2009-től a 11 éves kori DT oltást felváltotta a diftéria, tetanusz és acelluláris pertussis komponenst tartalmazó oltóanyaggal végzendő (dTap) emlékeztető oltás. Azóta iskolai közösséget érintő járványt nem jelentettek.
  • Az elmúlt 5 évben a megbetegedések száma évente átlagosan 25 volt.

Mennyire védett Magyarország?

Az életkorhoz kötött DiPerTe védőoltásokkal történő átoltottság hazánkban 99 százalék feletti, a védőoltások célja elsősorban a súlyos, akár halálos kimenetelű csecsemőkori pertussis megbetegedések megelőzése.

shutterstock 95050609

Mi a teendő, ha felbukkan a betegség valahol?

A beteget el kell különíteni az oltatlan csecsemőktől, gyermekektől, és célzott antibiotikum terápiában (erythromycin) kell részesíteni. Az antibiotikumos kezelés megkezdést követő 5-7. napon a fertőzőképesség megszűnik, így az elkülönítés az antibiotikum terápia megkezdésétől számított 1 hét után feloldható.

Mit tesz az ÁNTSZ, ha fertőzést jelentenek?

A szamárköhögés előfordulásánál már két összefüggő eset is járványnak minősül. Gyermek-közösségben előfordult megbetegedések esetén az oltási könyvek ellenőrzése megtörténik, és amennyiben elmaradt vagy hiányzó védőoltásra derül fény, (nemcsak DiPerTe!) abban az esetben intézkedés történik, hogy a gyermek utólagosan haladéktalanul megkapja a védőoltás(ai)t.

Blogmustra