32 elsős egy osztályban. Sok?

Zanza!

Az idei általános iskolai beiratkozási szezon a szokásosnál nagyobb szerepet kapott a hírekben. Változtak a szabályok, és a csapból is az általános iskolák túlterheltsége, a hirtelen megugrott jelentkezők száma, kígyózó sorok, iskola nélkül maradt gyerekek, és az ezzel kapcsolatos problémák folytak.

Volt vajon ekkora sorbanállás a beiratkozásnál?
Volt vajon ekkora sorbanállás a beiratkozásnál?

A helyzet értékelése egyáltalán nem egyszerű, a porontyos csapatban sem volt teljes az egyetértés, mivel is jár tulajdonképpen a számos bevezetett változás. Folyosói pletykák, médiában tett nyilatkozatok, beadott, de még nem megszavazott törvényjavaslat, hisztérikus szülők, nyugodt Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  (KLIK). De most akkor jobb vagy rosszabb lesz a gyerekeknek? Tulajdonképpen minden maradt a régiben? Megkíséreltük kideríteni, mi a helyzet.

Megkérdeztünk jó néhány iskolaigazgatót, tankerületi felügyelőt és érintett szülőt.

Ami változott vagy éppen változóban van

  • Az iskolakötelezettség a hatodik évüket augusztus 31-ig betöltött gyerekekre vonatkozik a korábbi május 31 helyett. Ezzel elméletileg "három hónapnyi többletgyerek" került a beiskoláztatási rendszerbe.
  • Az óvodáztatás 3 éves kortól lesz kötelező. Ennek annyiban van hatása, hogy az óvodák is férőhelyhiánnyal küzdenek
  • A KLIK törvénymódosító javaslata szerint az iskolai osztályok maximális 27 fős létszámától fölfelé 20 százalékkal lehetne eltérni, ezért a félelmek szerint a jövőben akár 32 gyerek is lehet egy osztályban. Eddig elvileg minimum 14, maximum 27 gyerek volt egy osztályban, de a gyakorlatban eddig is voltak 29-30 fős osztályok.

Elfértek-e a gyerekek?

A beiratkozások lezárulása után a hírek arról szóltak, hogy valamivel több, mint 1800 gyerek nem fért be első osztályba, őket valahogyan el kell helyezni. Egy évvel korábban állami iskola első osztályába 84 ezer, idén 87 ezer gyereket irattak. Ez 30 fős osztályokkal számolva nagyjából 100 plusz első osztályt igényel.

A KLIK április 15-én közleményt adott ki, miszerint április 30-ig meg fog történni a diákok osztályokba sorolása, és garantáltan minden gyermeket elhelyeznek, „legrosszabb esetben” a saját körzetében.

Véleményünk: Biztosak vagyunk benne, hogy valahogyan megoldják majd, hogy ezek a gyerekek is iskolába jussanak, ami feltétlenül megnyugtató az irodában ülő KLIK-es alkalmazottak szemszögéből nézve: feladat végrehajtva, mindenki elsőben. Ugyanez végtelenül idegőrlő lehet az érintett szülők számára, akiknek cseppet sem megnyugtató az, hogy a gyereket majd valahova bepasszírozzák, 'oszt eszik, nem eszik, nem kapnak mást.

Muszáj-e hat évesen iskolába menni?

A köznevelési törvény egyik nagy port kavart változása az, hogy a gyerekek életkorát tekintve nem a május 31, hanem az augusztus 31-ig betöltött hatodik év a mérvadó, vagyis aki ekkorra betölti a hatodik életévét, mehet iskolába.

Fórumokon, blogokon, cikkekben, rádióban megszólaló szülőktől azt hallani, hogy aggódnak, mert a gyereknek mindenképpen muszáj mennie iskolába, ha tetszik, ha nem. De a valóságban ez nem egészen így van.

Ahogy a törvényből kiolvasható, és ahogy azt a 18.kerület tankerületi vezetője, Hományi Tamás Márton elmondta, senkit nem kényszerítenek az iskolába. Ha elérkezik az idő, a szülő felteheti a kérdést, menjen vagy maradjon a gyerek az óvodában, és akárcsak eddig, az óvodapedagógus javaslatát figyelembe véve döntenek a tankötelezettség megkezdéséről.

Ami változott: ezentúl a szülő vagy az óvónő nem döntheti el, hogy a gyerek maradjon még egy évet óvodában. Ehhez vagy az óvodavezető engedélye kell, vagy pedig a nevelési tanácsadó szakvéleménye.

stockfresh 1302851 drawing sizeM

Hományi szerint az óvónő az, aki a gyereket 3-4 éven át nap mint nap közösségben, az otthontól teljesen eltérő környezetben látja, feljegyzéseket készít róla, aki mindezek alapján meg tudja ítélni, hogy a gyerek iskolaérett-e vagy sem, vagy ha ez nem egyértelmű, milyen szakértő bevonására van szükség. A szülőnek van lehetősége, hogy kiscsoporttól kezdve folyamatos szakmai visszajelzést, helyzetképet kapjon a gyerekéről, s ha kell, időben tudjanak reagálni egy esetleges problémára, pl. fejlesztésre járásra, viselkedései zavarok kibogozására. Ha ez a kommunikáció jól működik (ez a szülő és az óvónő együttműködésén múlik), akkor a szülőt nem érheti meglepetés nagycsoportban, iskolaválasztás előtt.

Viszont, ha mégis valamilyen oknál fogva az iskolakezdés előtt bizonytalanság, az óvodával ellentétes vélemény születik a gyerek iskolaérettségét tekintve, a szülőnek most is van ráhatása a történtekre. Akkor a pedagógiai szakszolgálaton, vagyis a nevelési tanácsadónál szintén kérhetünk szakvéleményt. De ha még itt sem a mi szándékunkkal egyező vélemény születik, a járási kormányhivatalnál 15 napon belül fellebbezhetünk.

Véleményünk: a hat éves iskolakezdés valóban nem kötelező, ám a szülőtől nagyobb tájékozottságot, több utánajárást, agilitást igényel a gyerek visszatartása. Óvodavezetőtől is hallottunk olyan véleményt, hogy nem meri visszatartani a nyáron hat éves gyerekeket, mert "felülről rászóltak", ezért inkább mindenkit a nevelési tanácsadóba irányít. Ahová a szülő vagy elmegy, vagy nem.

A megnehezített pálya veszélye szerintünk az, hogy a kevésbé tájékozott, az előírások között nehezebben kiigazodó szülők gyerekei kerülhetnek iskolaéretlenül elsőbe - pont azok, akik esetleg amúgy is bizonyos hátránnyal indulnak. A Magyar nevelők és tanárok egyesülete szerint eddig is az elsősök 15-30 százaléka volt éretlen, ők voltak azok, akik csak első vagy második év végére lettek képesek a teljes értékű tanulásra. Ez az arány így véletően nőni fog.

Egyre később, egyre korábban?

Nálunk: Azzal, hogy a szülők szubjektíven, egyszerűen dönthettek az iskolakezdést illetően, egészen megváltozott az első osztályosok korösszetétele. Míg a kilencvenes években a hatévesek voltak többségben, addig az arány évről-évre a hétévesek és idősebbek javára tolódott ki (például 2004/05-ben már csak 23%volt hatéves, 77% hétéves és idősebb). Ezt a szakmában felfelé történő óvodáztatásnak nevezik.

Európában: Ez az irány eléggé szembement a Nyugat-Európában megszokottakkal, ahol inkább az jellemző, hogy korábban kezdik az iskolát, mint nálunk. Igen ám, csakhogy az almát a körtével hasonlítjuk össze.

A különbség: Ahol korai (5-6 éves korra esik) az iskolakezdés, ott nem a mi teljesítményorientált iskoláinkhoz hasonló rendszerben, hanem az óvoda és az iskola közötti átmenetet képezve szoktatják hozzá a gyerekeket a nagyobb követelményekhez és a teljesítéshez, az első vagy első két osztályban a gyerekek terhelése a nálunk megszokottnál jóval kisebb, és lassan, fokozatosan emelkedik.

Nálunk viszont azt látni, hogy óvodai előkészítőkkel, az iskola és az óvoda együttműködésével, közös programokkal, találkozókkal szoktak közelíteni egymáshoz, de ez egyrészt nem mindenhol elérhető, és nem is olyan intenzív, hogy valódi átmenetet jelentsen a két világ között.

Osztálybővítés és/vagy magasabb osztálylétszám

Az új törvény szerint az osztálylétszám legfeljebb 27 fő lehetne, amitől fölfele 20 százalékkal lehetne eltérni. Erről még nem született parlamenti döntés, így az iskolai döntéshozók sem tudnak lépni. A módosító javaslatot beterjesztő KLIK szerint egyébként az lenne a jó, ha az iskolák inkább plusz osztályokat indítanának a létszám növelése helyett.

Elméletileg senki nem örül a nagyobb létszámnak, a gyakorlat viszont az, hogy rengeteg iskolában már eddig is 29-30 elsős volt egy osztályban. Az általunk megkérdezett igazgatók inkább az iskola jó hírneve miatti fokozott érdeklődést emelték ki, de hozzátették, ez minden évben jellemző náluk.

A 18. kerület tankerület vezetője elmondta, hogy náluk 160 gyerekkel jelentkeztek többen a kerület összes iskoláját tekintve, s ezt a helyzetet 5 új osztály indításával oldják meg. Van, ahol - úgy, mint sok-sok éve -, most is többen lesznek, mint 27 fő. Náluk az is fontos szempont, hogy ha a szülők egy iskolát megjelölnek, akkor oda fel is vegyék a gyereket, még ha ennek az is az ára, hogy többen vannak egy osztályban.

A 13. kerület tankerületi vezetője, Péterffy Balázs is túljelentkezésről számolt be, ő nagyjából 130 főre teszi a plusz elsősök számát. Hangsúlyozta, hogy ennek nemcsak az új törvény lehet a hátterében, hanem a népességváltozás is, hiszen sok új lakó jön a kerületbe, sokan elköltöznek. Ebben a kerületben még van üres hely, ha valaki a beiratkozás után költözik ide, akkor is tudnak a számára tankerületi szinten helyet biztosítani.

Csak, amint azt néhány 13 kerületi érintett anyuka elmondta: a szabad helyek általában nem azokban az iskolákban vannak, ahová a gyereket szívesen küldenék.

Vannak olyan települések, ahol nem olyan egyszerű plusz osztálynak helyet, tanárt előteremteni. Hallottam olyanról, ahol a tanárit, máshol a gondnoki szobát tervezik átépíteni osztályteremnek.

Hány gyerekre tud figyelni egyetlen tanár?
Hány gyerekre tud figyelni egyetlen tanár?

Véleményünk: a magyar közoktatási rendszer számos sebből vérzik. Számtalan motiválatlan és rossz pedagógus, a tárgyi és anyagi feltételek hiánya, a túlságosan autokratikus és teljesítményelvű rendszer, amely nem képes kezelni az egyéni sajátosságokat. Ha minden változót változatlannak tekintünk, a nagyobb létszám önmagában negatív, nem pedig pozitív irányba mozdítja a rendszert.

Az pedig, hogy a KLIK szerint jó lenne inkább plusz osztályokat indítani - ezt a felvetést viccesnek találjuk. Örvendetes, hogy akarjuk, csak attól még nem feltétlenül lesz így. Elég csak arra gondolni, hogy rengeteg iskola még a kötelező napi tesióra feltételeit sem tudta megteremteni tavaly ősz óta, pedig azt is nagyon akarja mindenki, sajnos a feltételek viszont hiányoznak.

Általában véve nem jó a helyzet, de nem is sokkal rosszabb

Ahogy iskolákkal beszéltünk, leginkább az a következtetés vonható le, hogy nem sok változás történt, történik, legfeljebb más szavakkal lett leírva mindaz, ami eddig is volt. Lehetne sokkal jobb a magyar közoktatás, jó pár helyen lenne min javítani, de a mostani törvényekkel nem történik jelentős változás, ami előbbre vagy hátrább vinné a helyzetet.

A szülő továbbra is beleszólhat abba, hogy menjen-e a gyerek iskolába vagy sem (igaz, nehezebben), az osztálylétszám nagyon sok iskolában eddig is 30 körül volt (igaz, ezután lehet, hogy 32 lesz), így a legtöbb helyen - a tanárok és a vezetés legalábbis -, nem éli meg tragédiának a változásokat (a jó tanárok eddig is emberfeletti teljesítményt nyújtottak), már fel vannak készülve erre.

A tanárok túlterheltségét asszisztensek enyhítik

Ha a tanárokat nézzük, kérdezzük, azt látható, hogy ők örülnének, ha kevesebb lenne a gyerek, de ha ez nem így van, akkor sem éri őket nagy meglepetés, mert eddig is gyakori volt a 30 körüli osztálylétszám. Ami jó, hogy felsőbb évfolyamokon sok órán csoportbontás van, ilyenkor fele akkora csoporttal kell haladni, jobban van lehetőség az egyéni igényekre figyelni. Persze kis elsősöknél már komolyabb gondot jelent a nagy létszám.

Újdonság viszont, hogy idén szeptembertől van egy olyan lehetőség, hogy az iskolák 100 diákonként egy fő pedagógiai asszisztenst vegyenek fel, akik a tanárok munkáját segítik majd.

És essen szó a trükközőkről is

Több iskolaigazgató is kiemelte, hogy sok kritika fogalmazódik meg a szülők részéről, de kevés szó esik azokról a szülőkről, akik a lakcím-bejelentéssel trükköznek. Vannak, akik egy kiszemelt iskolába akarják járatni a gyereket, és nem riadnak vissza attól sem, hogy csaljanak, s a lakóhelyet az adott iskola körzetébe helyezzék át, persze csak papíron. Ők jelentkeznek be rokonhoz, baráthoz, ismerőshöz, bárkihez.

Az iskolák tehetetlenek, hiába látszik egy lakcímbejelentő kártyán, hogy a bejelentés időpontja elég friss, nem kérhetik számon, miért, kivel, hogyan költözött a gyerek az iskola közelébe éppen most, s nincs hatáskörük a későbbiekben sem ellenőrizni, hogy a gyerek valóban azon a címen tartózkodik-e életvitelszerűen.

Ők azok, akik szintén hozzájárulnak a túljelentkezéshez, akár ténylegesen elvehetik a valóban a körzetben lakó, tehát automatikusan felveendő diákoktól a helyet. Netán éppen a szomszéd utcából kell valakinek más iskolába mennie, mert valaki kifúrta a helyét egy fiktív címbejelentéssel.

Blogmustra