SZÜLŐSÉG

Ha nincs pénzed, vegyél ki a gépből!

2013. március 18., hétfő 09:57

A kisgyerekeknek egyáltalán nem könnyű felfogni a pénz fogalmát, de nem csak a mi-mennyit, a sok-keveset, hanem az olyan, ehhez kapcsolódó jelenségeket sem, mint az ATM, vagy a bankkártya. Érdekes anyagot kaptunk a K&H Banktól, amiben arról írtak, hogyan segíthetünk a gyereknek, hogy reális elképzelései legyenek a pénzről.

Ahogy azt mindannyian megtapasztaljuk, a legkisebbek még csak a darabszámra képesek figyelni, vagyis, ha a boltban odaadunk egy százast, majd visszakapunk négy húszforintost, szerintük valójában több pénzünk lesz, mint korábban. Ugyanígy, ha felváltunk egyetlen papírpénzt sok apróra, az a szemükben több lesz.

Ugyanilyen, tipikus - és teljesen érthető - gyerekgondolat az is, hogy az ATM valamiféle pénzcsináló varázsmasina: ha elfogy a pénzed, csak odamész, és az ad. Biztos nem az én gyerekem volt az egyetlen, aki, amikor valamire azt mondtam, hogy most nem nagyon van pénzem, derűs segítőkészséggel javasolta, hogy akkor vegyek ki a gépből, és majd lesz. Márpedig egy ovisnak elmagyarázni a munkáért kapott fizetés és a bankszámla fogalmát nem is olyan egyszerű.

A legnehezebb dolog kisgyerekeknek elmagyarázni, mit jelent a pénz és miért fontos.Miközben a pénzzel a szüleik révén a gyerekek igen hamar kapcsolatba kerülnek, 8-10 éves kor előtt még nem alakul ki az a fajta absztrakt gondolkodás, ami a pénzügyi fogalmak megértéséhez szükséges, magyarázza Bánki László pszichológus, a 11. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa.

A legkisebbek többnyire a mesevilághoz hasonlítják a fogalmakat, ahol bármi megtörténhet. A mai kisiskolások ráadásul beleszülettek a digitális világba, használják a számítógépet, ismerik a mobiltelefont, de a működésüket, azt hogy mit miért csinálnak még nem értik. Így vannak az olyan mindennapi eszközök használatával is, mint a bankkártya vagy az ATM.

A 6-7 éves elsősöknek is el kell magyarázni, mire jó az ATM. Azt sokszor látják, hogy a szülők pénzt vesznek ki a “falból”, de azzal csak kevesen vannak tisztában, honnét származik az a pénz. Azt hiszik, hogy az ATM egy “pénzcsináló masina”, ami akkor segít, ha elfogyott a pénzünk. A bankkártyát is sokszor látják szüleik kezében, de nem tudják elmagyarázni, honnét származik az a pénz, amit költenek róla, s úgy vélik ez egy kifogyhatatlan varázslapocska – mondta Bartalis Katalin tanítónő, a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa.

A legkisebbekkel először játékos formában kell megértetni az alapvető fogalmakat. Üljünk le velük és kutassuk át együtt a pénztárcánkat, zsebeinket. Mutassuk meg nekik az egyes pénzdarabokat, magyarázzuk el, miért ér többet a papírpénz az érménél. Számoljunk együtt: ha veszünk a boltban valamit, mennyit kell költenünk. Nézzük meg, mennyi lesz a visszajáró, mennyi marad a zsebünkben. Magyarázzuk el, hogy bárhonnét veszünk fel pénzt, legyen az bankfiók vagy ATM, vagy akár bankkártyával fizetünk a boltban, minden esetben azt a pénzt költjük, amit a szülők megkerestek.

A kicsit nagyobbakkal már vegyük át, mi mindenre kell egy hónapban költeni a családnak. Meséljünk a kicsiknek a rendszeres kiadásokról: hogy fizetni kell azért, ha ég a villany, fűt a radiátor, vagy megy a tűzhely. Hogy miket kell vásárolnunk, és hogy mindez pénzbe kerül - tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

Természetesen nem kell elmondani a gyereknek, hogy apa vagy anya mennyit keres, de a családi költségvetés nagy vonalait, az arányokat érdemes nekik felvázolni.

A lényeg a tudatosságon van: mindig mondjuk el a gyermekünknek, milyen pénzügyi döntést hozunk épp, és miért. Miért az egyik fajta terméket választjuk és nem a másikat. Hogy a szabadon elkölthető havi pénzösszeg véges, és mérlegelnünk kell, hogy azt Lego várra, cirkuszjegyre vagy utazásra költsük-e, mert egyszerre minden nem megy.

Minél kisebb korban vonjuk be őket, minél hamarabb megértik a legfontosabb összefüggéseket, annál összetettebbé válik a gondolkodásuk és gyarapszik a tudásuk, amit aztán a saját zsebpénz elköltésénél a gyakorlatban is alkalmazhatnak, és lehetnek később pénzügyeiket tudatosan kezelő felnőttek.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.03.18 11:36:56Atro

    ÉS azt hogy magyarázzuk meg a gyereknek, hogy ahhoz, hogy a lámpa égjen és a radiátor melegítsen, meg legyen mit enni, sajnos utána már se a cirkusz, se a nyaralás, se a Lego már nem jön ki sehogyan sem?! Mert sajnos ilyen is sok van, és egyre több lesz. Sőt, eljön az az idő, mikor már azok között kell választani, hogy fűtsön-e a radiátor, vagy inkább világítson a lámpa...

  • 2013.03.18 13:08:34Csokis

    A múltkor az a biztosítós (ami konkrétan hülyeség is volt), most ez. Nem kéne lefelejteni az a nyomult (x) jelet a cikkről.

  • 2013.03.18 13:13:49Csokis

    És egy konkrét kérdés a szülőtársakhoz: mikortól érdemes bevezetni a zsebpénzt, és hogyan? Én most jutttam el oda, hogy célravezetőbb lenne hetente odaadni egy kisebb összeget, hogy megtanulja beosztani (esetleg összespórolhat több hetit egy nagyobb dologra), mint hallgatni a boltban a nyifogást, hogy mi minden kéne. De mennyit? És jól gondolom-e hogy eleinte hetente, mert annál távolabbra még nem nagyon tud tervezni?

  • 2013.03.18 13:20:42Lucía (Lucy) Pérez Romero de Rivera Pacheco

    Bankszámla fogalma? Akkor már a kamatot, hitelt is tanítsam meg a kisgyereknek vagy mi? :D Amit kököjszi is nyitott a gyermekének azt jó ötletnek tartom, a gyerek úgy megtanul pár dolgot. Na de minek többet? Majd idővel úgyis ráragad vagy megkérdezi. Szerintem nem fogok tudatosan kiselőadást tartani erről, ha úgy alakul akkor megpróbálom pár szóban elmondani, de nem fogom erőltetni.

  • 2013.03.18 13:54:44tmm

    A pszichológus azt mondta, hogy még nem alakul ki a gyerekekben ez a fajta absztrakt gondolkodásmód. Erre itt nyüzsög egy kommunikációs igazgató, hogy csakazértis verjük bele a gyerekbe? Tudomásul kéne venni, hogy a gyerek nem kisméretű felnőtt, hanem gyerek. Egyébként elég sok dologgal kerül kapcsolatba a gyerek anélkül, hogy tudná, hogyan működik. Pl. bicikli, focilabda, telefon, tévé, számítógép, villamos, szappan. Nem gondolnám, hogy abban az időszakban, amikor leginkább kialakítható a személyisége, akkor a pénzzel kéne foglalkozni. Sokkal fontosabbnak tartom a környezettudatosságot, a tiszteletet és szeretetet mások (emberek és állatok) iránt, a higiéniát, a rendszeres testmozgást. Ezeket később nem lehet pótolni, a pénzt igen.

  • 2013.03.18 14:13:53R2D2 & C3PO

    A takarékosság szerintem tulajdonság. Nem hiszem, hogy ránevelni lehet bárkit...

    A pénz cserefunkcióját biztos megérti egy ovis is, de a zsebpénzt én a stabil számolás megjelenéséhez kötném. Azon lehet egyezkedni, hogy mire adja az ember. Sőt, folyamatosan kell is, egyre lazább gyeplőt szabva. Mindeközben szép lassan meg is tanulja majd, hogyan takarékoskodhat, mijaza kamatos kamat (és kistes'vére a thm..., és a gonosz nagybátyja az uzsora...). Nem árt, ha egy idő után a gyereket bevonja az ember a családi kassza rejtelmeibe, én ezt pl. a nem kikotyogás megtanulása után csinálom majd. ;-D Biztosan nem fogok családi költségvetésről értekezni egy alapműveleteket épp tanuló elsősnek, aki nem tudja kinek, mit mondhat el...

  • 2013.03.18 14:26:26arod75

    Szerintem már az egészen kisiskolások is tök boldogak lennének mondjuk heti 400 Ft-tól, csak sajnos nem tudnak addig számolni :(
    Pontosabban nagyon nehéz gombóc fagyira átszámolni.

  • 2013.03.18 14:35:46dieter1

    tmm: szerintem sem ez az elsôdleges, de végülis senki nem mondta, hogy az általad felsoroltak HELYETT kellene a pénzkérdéssel foglalkozni, utána/mellette pedig miért ne? Ebben a rovatban ötleteket adnak, gondolatokat vetnek fel, aszerint is lehetne reagálni rá.
    Lucía, nagyjából én is erre gondoltam: ha éppen alkalom adódik, lehet róla kicsit beszélni.
    Csokis, biztosan nagyon naiv vagyok, de még nem jöttem rá, mit reklámozna a cikk.

    Nekünk egyébként nem volt igazán sikerünk a pénzügyi neveléssel, bár az ovis kicsiknél még bejöhet a dolog. Van viszont egy kamasz (!) fiunk, akit még mindig nem érdekel a pénz. Néha elküldjük vásárolni gyakorlásképpen, de ez minden. Nem hord magánál soha egy fillért, és nem is kap zsebpénzt sem, mert nincs rá igénye (!). Ruhát örököl/kap, ha kinôtte. A bérletét megvesszük, iskolába visz tízórait, ebédet kap ott, uzsonnára hazajön, olvasnivalója van a családi "könyvtárban", moziba nem jár, haverokkal nem lóg (mert sajnos nincsenek haverjai), egyszerüen soha nem vesz/vetet semmit. Az évi egy-két kivánságát karácsonyra, szülinapra félreteszi. Ha nem az én gyerekem lenne, én sem hinném el...

  • 2013.03.18 14:40:15Csokis

    R2D2 & C3PO
    A "mire adja az ember"-t hogy gondolod? Adok neki, de nem költheti kólára és nyalókára, csak müzlire és könyvre, mert akkor legközelebb nem kap? Vagy ír egy listát, mit szeretne, azt együtt átbeszéljük, és ami bent marad, arra költhet később? Vagy hogy? Tényleg komolyan érdekel, mert én most tervezem a másodikosnál a zsebpénz bevezetését.

  • 2013.03.18 14:46:29ghilea

    Jó ez a cikk :) Igenis meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy működik a pénz, nyilván a saját szintjén. Túl komoly és összetett probléma ez ahhoz, hogy elvárhassuk, hogy magától rájöjjön. Vagy hát persze így is lehet, csak aztán nem csoda, ha bele fog bukni mondjuk egy hitelbe, mert fogalma sincs a dologról.
    De annyit egy hároméves is megérthet, hogy például a boltból csak akkor hozhatunk ki bármit, ha fizetünk érte, és hogy anyu "varázskártyája" se végtelen, idővel elfogy belőle a varázslat. A hatévesnek már el tudod magyarázni, hogy a radiátorban lévő meleg víz messziről jön hosszú csöveken, és így ki kell fizetni a kazánházat, a munkások bérét, a csövek karbantartását, stb. (fatüzelésű kályhával fűtőknek könnyebb, a fáért fizetni kell és kész :) )

    Egyébként saját rossz tapasztalat, olyan szülők neveltek fel, akik nem tartották fontosnak, hogy a pénzzel foglalkozzak, ennek eredményeképp amikor felnőttem, volt jópár koplalós hónapom, amikor kiderült, hogy mennyi az annyi és mire is elég az.. nem baj, ha az én gyerekem nem a saját bőrén tapasztalja meg ugyanezeket.

  • 2013.03.18 14:56:10Van_mikrohullámú_sütőtök?

    Nekem nem volt zsebpénzem egészen 10 éves koromig, de akkorra már tudtam spórolni is. Ugyanis semmire nem költöttem.

    Akkor azonban kinyitott az iskolai büfé és rendszeresen "elittam" nagy részét alma és szőlőlére, különösen nyáron (akkor fagyit is vettem). Aztán jött a szerelem és csokit vettem neki, azért nem volt pénz :)

    Ma a zasszony szólt, hogy új konyhabútort szeretne... Ebből levonom azt a tanulságot, hogy amíg egyedül van az ember tudja jól kezelni a pénzügyeket :)

  • 2013.03.18 15:02:46pocaklakó minimanó

    Egy felnőtt (már jó régóta) ismerősöm panaszkodott, hogy át akarták verni a bankban, mert amikor érdeklődött lakáscélú hitelek felvételéről és kérte, hogy két futamidőre számítsák ki neki a törlesztőrészletek alakulását, akkor a két különböző futamidős törlesztőrészlet és a futamidők hosszának a szorzata két különböző eredményt mutatott.

    Úgyhogy a cikkel egyetértek. :)

  • 2013.03.18 15:34:35zsírmalac

    tmm
    "Sokkal fontosabbnak tartom a környezettudatosságot, a tiszteletet és szeretetet mások (emberek és állatok) iránt, a higiéniát, a rendszeres testmozgást. Ezeket később nem lehet pótolni, a pénzt igen."

    A kettő nem zárja ki egymást.
    Egyszerűbb az élet, ha a gyerek tudja, hogy a pénz nem "terem", hanem a szülei megdolgoznak érte, továbbá hogy véges. Ennyi kell eleinte, nem több.
    Nem arról van szó, hogy kamatszámítással gyötörnék a hétéves agyát.

  • 2013.03.18 17:08:55¿Qué tapas hay?

    @Pocaklakó minimanó

    Annak a felnőttnek sem ártott volna, ha odafigyel a számtanórán egy kicsit, mielőtt hitelajánlatot kér. Ugyanarra a tőkeösszegre, ugyanolyan éves kamatláb mellett más és más lesz az összes törlesztés (tőke+kamat) értéke, ha más futamidőre veszi fel a hitelt. Azt nem mondom, hogy kérjen törlesztési tervet, mert annak az értelmezéséhez már több számtantudás kellene.

  • 2013.03.18 17:45:47jause

    Csak nekem tűnik úgy, hogy ez a poszt kb. arról szól, hogy elmagyarázzuk-e a gyereknek, hogy miért kell fogat mosni...Nekem ez egyértelmű, hogy manapság épp úgy, ahogy elmondom, hogy miért nem lehet egész nap tv-t nézni és számítógépezni, elmondom azt is, hogy a pénz nem a fán, vagy a bankautomatában terem. Hogy mikortól? Amikor először akar valamit megvenni, amire épp akkor nincs szükségünk, szóval mindenképpen már óvódás korban. Azt, hogy nincs rá pénz, sokkal előbb megértik a gyerekek, mint azt, hogy nem akarom neked megvenni. Leglábbis az én tapasztalatom szerint. Zsebpénze kb. fél éve van, tehát 5 éves korától. Alkalmanként (hetente-kéthetente) kap egy-két eurónyi összeget, papírpénzt soha. De azt vesz belőle, amit akar, akkor is, ha nekem nagyon nem tetszik. Mert az az ő pénze.
    De van egyébként egy csomó társasjáték és könyv, amelyik ennek a korosztálynak elkezdi magyarázni a pénz fogalmát, nem tudom persze, hogy magyarul ezek közül mi érhető el.

  • 2013.03.18 20:03:03Babolcsai Néni

    jasuse-val értek egyet - tapasztalatom szerint is játékkal (pl. monopoly junior) pár dolgot simán megértenek (darabszám/érték pl.) már 6-7 évesen, ha a "gyerek vagyok, nem hülye..." alapon el is magyarázod nekik játék közben. Nyilván az ATM és bankszámla az magasabb szint (de 8évesen azt is könnyen megértik, ha az alapok megvannak).

  • 2013.03.19 04:49:45Naaaa!

    Hát hogy a faszba értené az a szerencsétlen kölyök a telefon működését, ha a hülye anyja még a helyesírást sem képes megtanulni, pedig azért kapja a fizetését?

    Hülye szülő csak hülye gént tud átadni, a gyerekétől sem várhatja el, hogy okos legyen.

    (Arról nem is beszélve, hogy ha megkérdezném a cikket író idiótát, hogy hogy működik - mondom: MŰKÖDIK - a számítógép vagy a mobiltelefon - vagy akár a bankkártya vagy az ATM -, akkor maximum kurvára nagy süketelés lenne a válasz.)

    Mondjuk ha egy 6-7 éves nem érti meg, hogy mire jó az ATM, akkor azt be kell íratni a kisegítő iskolába, mert szellemileg elmaradott.

  • 2013.03.19 05:23:10Naaaa!

    tmm:
    És lesz egy jó hülye, de legalább sötét zöld gyereked, amilyen te vagy.

    "a gyerek nem kisméretű felnőtt, hanem gyerek"
    Viszont nem is idióta (bár a tiédet nem ismerem... mondjuk ha belőled indulok ki, akkor még az is lehet, de hátha nem rád ütött), hanem gyerek.

    dieter1:
    "sajnos nincsenek haverjai"
    Hát sajnos, akkor ott valamit ti basztatok el...
    Mondjuk az összes többi jellemzőt olvasva még inkább úgy tűnik.

    ghilea:
    Szerintem már egy átlagos 3-4 évesnek is el tudod magyarázni ezt a radiátoros dolgot.
    Gondolj bele, egy 6 éves már megy iskolába, ahol ennél azért kicsit bonyolultabbakkal fog találkozni.

    Ami meg a pénzt illeti: én pl. 16 éves koromtól nem nagyon kértem otthonról pénzt, akkortól kaptam ösztöndíjat (kísérleti iskola volt, nem tudom, aztán ezt bevezették-e középiskolában végleg), és beosztottam (ez akkor volt havi 360 Ft, az átlagkereset meg kb. 3600, szóval nem tegnap volt :-). Nem volt sok, de kitartott - zsebpénzként -, már persze úgy, hogy a kollégium díját azért anyámék fizették

  • 2013.03.19 05:23:45Naaaa!

    Csokis:
    Most, hogy egy doboz cigi 800 Ft körül van (egészen megdöbbentem, amikor a múltkor láttam, nálam még a 9,80-as Sopianae ragadt meg), adj neki heti 1000-et. Hogy utána még fussa egy stampóra egy olcsóbb kocsmában a haverokkal. :-)

    Mondjuk attól is függ, hogy hol élsz. Falun 1 gombóc fagyit kap 120 Ft-ért a csemete, Pesten meg 200 Ft fölött. De mondjuk napi 1 gombóc fagyi ára talán nem túl sok, ha megengedheted magadnak, hogy annyit ajd neki. És persze heti adagokban, hogy tanuljon beosztani.

    (Amikor mi kaptunk pénzt - vagy kerestünk, mondjuk az évi 2 iskolai szervezésű hulladékgyűjtéssel -, takarékbélyeget vettünk, kis gyűjtőfözetbe ragasztgatva, mint mostanában a tescós pontokat. :-)

    pocaklakó minimanó:
    Gondolom, ezt az ismerősödet sem az eszéért fogják ellopni.

    zsírmalac:
    Ott a pont.

    Babolcsai Néni:
    Szerintem ha a pénzt már megértette, akkor a bankszámlát meg az ATM-et már elég könnyen meg fogja. 5- 6 éves korban már tuti, de lehet, hogy kissé korábban is.
    Az a baj, hogy az utóbbi 20-30 évben egyre inkább hülyének nézi mindenki a gyerekeket, pedig nem azok (a túlnyomó többség legalábbis), csak gyerekek.
    A túlpátyolgatásnak-túlóvásnak lesz aztán a következménye a sok saját lábán megállni képtelen felnőtt.

  • 2013.03.19 05:25:37Naaaa!

    1. Bassza meg a jegesmedve (vagy most, hogy jön a húsvét, a nyuszika) ezt 2000 karakteres korlátot.

    2. Kapja be az a paraszt, amelyik kitalálta ezt a reklámoldal-megjelenítést.

  • 2013.03.19 08:44:30newtehen (egyszerű mint a faék - de működik)

    Játsz vele gazdálkodj okosan-t. Később a Heti/Havi zsebpénz sem rossz, de meg kell állni, hogy ha elveri valami hülyeségre, ne b@sszuk le. Viszont ne is essen meg a szívünk rajta, addig nincs csoki/fagyi.
    Persze ilyenkor jönnek be a képbe a felelőtlen nagyszülők, akik dugitizesekkel borítják a rendszert, és a gyerek tojik az egészre, mert tudja, hogy csak a mammert kell fejni.

  • 2013.03.19 09:10:13dieter1

    Naaa!: Nem mi basztuk el, enyhén autista (nekünk még ilyenünk is van!), de hálistennek normál suliba jár. Viszont ez a pénznemigénylô tulajdonsága nem következik automatikusan ebbôl a problémájából, szemben a haverhiánnyal - arra fel voltunk készülve :-)

  • 2013.03.19 10:47:03spenci

    A pszichológus szerint 8-10 éves kor előtt nem alakul ki az az absztrakt gondolkodás, ami a pénz megértéséhez szükséges. Vagy a gyerekem zseni, vagy a pszichológus téved nagyot / vagy a cikk idézi rosszul /.

  • 2013.03.19 10:51:50HCsilla

    Aki nem hiszi, járjon utána, van oldalam is, éppen most tartok egy tökingyenes pénzügyi nevelési tréninget, a blogban szabadon elérhető, ott mindent leírtam erről (is).

    Zsebpénz: nem életkorfüggő, hogy mikortól adjunk zsebpénzt, sokkal inkább élethelyztefüggő. Én azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy zsebpénzt akkortól adjon a gyereknek, amikor már vannak saját kiadásai, amiket neki kell intéznie. Ebbe nagyon sok minden beletartozik, pl. a buszbérlettől kezdve a telefonfeltöltőkártyán át akár a menzáig. Van, akinél ez felsős korában jön el, van, akinél csak középsuliban. Egy a lényeg: a zsebpénzt ne csak elköltésre kapja a gyerek, hanem legyenek szabályai annak is, ahogyan és amikor és amennyit kap, meg annak is, amire fordítja. Különben ez nem zsebpénz, hanem csak költőpénz. Elkölteni meg a hülye is tudja a pénzt. Beosztani, megtakarítani belőle, sé fialtatni, már sokkal kevesebben. Na, erre való a zsebpénz, hogy ezt mind lemodellezze vele a szülő.

  • 2013.03.19 10:52:20HCsilla

    Hová lett az első pontom???

  • 2013.03.19 10:56:48HCsilla

    Pedig abban volt benne sok lényegi dolog, hogy miért ártom bele itt magam az egészbe... mert pénzpedagógus vagyok, meg pénzügyi és vállalkozási coach.

    Meg az, hogy ellentmondásos a cikk az életkori sajátosságok tekintetében: a nevelési szakértő arra hivatkozik, hogy absztrahálni a gyerekek csak 8-10 éves koruk körül tanulnak meg. Ehhez képest a szorzó táblát már másodikban tanulják, és ahhoz is kell absztraháció. És érdekes módon elbolddogulnak vele.

    És igen, számítanak az életkori sajátosságok, csak nem úgy, ahogy itt szerepel. Ugyanis erősen belejátszanak az egyéni képességek is, amelyeknek színvonala még éven belül is meglehetősen hullámzó lehet egy gyereknél. Az életkori sajátosságok mellett figyelembe kell venni azt is, hogy a suliban éppen hol tartanak az ismeretanyaggal, de csak azért, hogy tudjukl mire építsünk, honnan induljunk. A gyerekek agya elég ruglamas ahhoz, hogy ha valamit gyakorol, mert ÉRDEKLI, akkor úgymond "előbbre járhat a koránál". És itt van a lényeg: érdekelje a gyereket az, amit magyarázni akarsz neki.

  • 2013.03.19 11:05:04HCsilla

    És ha már az érdekes dolgoknál tartunk: egy gyereket persze, hogy érdekel a mese. Én is használtam a saját három gyerekemnél, meg az ügyfeleim gyerekeinél a foglalkozásaimon. De hogy a gyerek X éves koráig csak a mesében él, és nem elégséges a realitásérzéke, az azért erős. Persze, néha összecsúsznak dolgok. De a gyerek értelmes: meg lehet magyarázni neki dolgokat az ő szintjén is - és a meséket éppen erre találták ki még nagyon régen az őskorban, hogy felkésztítsenek a valóságra. Mert ha jó a mese, akkor a valós életben is alkalmazható ismeretek, tanulságok vannak benne. Ezért lehet vele sok mindent megmagyarázni.

    tmm egyébként rávilágított még egy ellentmondásra a cikkben: a nevelési tanácsadó mond egy valamit, a kommunikciós szaki meg az ellentétét. (Ezt azért a cikkíró is megnézhette volna kicsit, mert ez baki. Pénzügyi nevelési szempontból mindenképpen.)

    Annyiban viszont vitatkoznék tmm-mel, hogy a gyerek így is, úgy is találkozni fog a pénzzel, ha Te speciel még csak a természetet akarod is szíved szerint megmutatni neki. Sőt tovább megyek: már neveled is a gyereket. Azzal, amit mondasz a pénzről előtte, amit csinálsz a pénzzel, ahogyan bánsz vele, meg azzal is, hogy "Á, Te még ezzel ne foglalkozz, kicsi vagy te még ehhez."... Ő ebből nagyon sok mindent leszűr. Azt mindenképpen, hogy húúú, ez csak a nagyok játéka, tehát tőlem sokkal nagyobb, nem is szabad vele foglalkoznom. Volt már olyan felnőtt ügyfelem, aki azért menekült a pénzkezeléstől, -használattól, mert ezt hallotta gyerekkorában, ki is alakult benne, hogy ez milyen félelmetes dolog, nem neki való, kerülte is, amikor csak lehetett. Amikor már az adóhatóság zaklatta, hogy már megint nincs befizetve időre az adója, akkor keresett meg, hogy csináljunk már valamit...

  • 2013.03.19 11:11:11HCsilla

    Ilyenkor mindig elképedek: miért nem lehet a pénzt egyszerűen annak látni, ami? Nem bonyolultabb a dolog, mint a tésztaszűrő használata. Ez is egy eszköz, meg az is egy másik. Mégsem jut eszébe egyetlen szülőnek sem eltiltani a gyerekét a tésztaszűrőtől.

    Mi bonyolítjuk túl a dolgot. Például azzal, hogy a gyerek még nem képes absztrahálni a pénzügyi fogalmakhoz. Talán meglepődne a pszichológus szakértő, ha tudná, hogy van olyan 8 éves török kisgyerek a világon, aki tevékenyen részt vesz az apja ingatlancégében, és ő méri fel az ingatlanokat, hogy érdemes-e az apjának megvennie, vagy sem.

    Amit gyakorlunk, azt meg is tanuljuk. Ha az absztrakciót igénylő dolgokat gyakoroljuk, akkor abban fogunk megerősödni. Jó, én sem azt mondom, hogy már tipegő korban ezzel kezdjük, de azért egy másodikos-harmadikos gyerek már bizonyos fokig képes erre. Nem kell erőltetni persze. A lényeg az, hogy a gyereket érdekelje. Márpedig ha befogadható módon, játékkal, mesével, kihívást jelentő feladatokkal tesszük ezt, akkor érdekelni fogja, meg is fogja érteni, és tudni is fogja a gyerek.

  • 2013.03.19 11:24:52HNelli

    @Csokis

    Én a két már iskolás lányomnak 3. osztályban kezdtem el zsebpénzt adni heti elosztásban. 300,- Ft -tal kezdtem, és ez inflálódik minden évben egy kicsit, mondjuk 50-100 Ft-tal. Ilyenkor már tisztában vannak a 100-s, 1000-es számkörrel. Tudnak akár maguk fizetni a pénztárnál, kiszámolni, mire telik nekik a spórolt pénzükből, stb.

  • 2013.03.19 11:32:35HCsilla

    Jajj, és amíg el nem felejtem, itt írta valaki, hogy a 8 éves gyerekének csináltatott saját bankszámlát bankkártyával, mert az milyen jó, kap matricát, meg hasonlók.

    Na, akkor most nagyon nem leszek népszerű: emlékszik még valaki a takarékbélyegre? Na, az ugyanez volt, csak bankkártya nélkül. Ritka madár volt az a gyerek, aki az így egész tanévben megspórolt pénzét tényleg azokra a dolgokra költötte, amik a bélyeggyűjtő lap hátán voltak, pl. bicikli, meg sátor. Ezerből talán egy. A többi gyerek mit csinált év végén, amikor kifizették neki a zsét? Elfagyizta, elment rajta moziba, meg hasonlók. Magyarul elverte.

    Ez sem különb. Max annyiban, hogy a gyerek megtanulja használni a bankkártyát az ATM-ben. De azt, hogy ennek most már költsége van (ha nem is pénzfelvételi díjnak, hanem tranzakciós illetéknek hívják, akkor is, de van olyan bank, ahol mindkettőt kell fizetni), számlavezetési díja is, meg a kamat az egy lufi, azt nem. Azt sem fogja belőle megtanulni, hogy mi a megtakarítás értelme, ha nincs egy határozottan kitűzött célja. Egy valami, amit tényleg kézzel akar majd fogni. Ha ez nincs, akkor ez takarékosság l'art pour l'art, sé nagyon nem fogja érdekelni a gyereket, hogy van pénze. Mert hogy nem látja. Vagy ha látja, mert felveszi, akkor meg elkölti csak, és akkor meg nincs értelme külön pénzért a bankban tartani. Lehet ezt is jól hazsnálni, de csak azzal, hogy megnyitod neki a bankszámlát, még messze nem végeztél jó munkát.

  • 2013.03.19 11:34:28HCsilla

    @HNelli: ez már jobban hangzik. :D

    Ugynais szabályokat használsz a zsebpénznél. Van egy konkrét időszak, amire kapja a pénzt, illetve fix pénzt kap, nem többet. A beosztást akár meg is tanulhatja belőle.

    Az viszont nagyon érdekelne, hogy ha netán marad pénze a gyereknek a hét végére, azzal mihez kezdtek? Vagy csak elkölti az egészet, ahogy van?

  • 2013.03.19 11:44:16HCsilla

    @R2D2 & C3PO

    "A takarékosság szerintem tulajdonság. Nem hiszem, hogy ránevelni lehet bárkit..."

    A takarékosság nem tulajdonság, hanem szokás, tehát felvehető és el is hagyható. vagyis "rá lehet nevelni" bárkit. Még saját Magadat is.

    "A pénz cserefunkcióját biztos megérti egy ovis is, de a zsebpénzt én a stabil számolás megjelenéséhez kötném."

    Ha Te is azt érted zsebpénzen, amit én, akkor igen. Minimum az összeadás, kivonás, negyedik végére pedig stabilan a négy alapművelet magabiztos ismerete (kiegészítve a jó közelítő becslés, felsőben pedig a százalékszámítás és a hatványozás tudásával) elegendő egy életre a magánpénzügyek jó kezeléséhez. Erre figyeljetek szüllők, hogy ezeket nagyon jól vésse be a gyerek!!!

    "Azon lehet egyezkedni, hogy mire adja az ember. Sőt, folyamatosan kell is, egyre lazább gyeplőt szabva."

    Hm. Na, ez az, amit én nagyon másképp látok. Onnantól, hogy odaadtad neki a pénzt, az az övé. És vele a felelősség is, hogy mire és hogyan és mennyit költ. Különben az életben nem tanulja meg, hogy következményei vannak annak, amit művel a pénzzel.

    "Mindeközben szép lassan meg is tanulja majd, hogyan takarékoskodhat, mijaza kamatos kamat (és kistes'vére a thm..., és a gonosz nagybátyja az uzsora...)."

    Ezt kifejthetnéd... magától??? Mint már írtam, a takarékoskodás egy (meg)szokás. Magátül nem fog rászokni. Mondjuk, ha Tőled azt látja, hogy Neked ez természetes szokásod, akkor viszont jó esélyetek van. De ez még akkor is csak esély, magától nem fog menni.

    "Nem árt, ha egy idő után a gyereket bevonja az ember a családi kassza rejtelmeibe, én ezt pl. a nem kikotyogás megtanulása után csinálom majd. ;-D Biztosan nem fogok családi költségvetésről értekezni egy alapműveleteket épp tanuló elsősnek, aki nem tudja kinek, mit mondhat el..."

    Ebben egyet értünk. :D

  • 2013.03.19 11:48:07HNelli

    @HCsilla

    Szerencsére nem mindig szokták elkölteni az adott heti zsebpénzt, hanem inkább gyűjtenek, és abból vesznek meg pl. olyan újságot, vagy könyvet, amit én már nem szeretnék megfinanszírozni. De van olyan, hogy szeretne plusz csokit venni belőle (én veszek annyit, amennyit gondolok), és nem csak magának vesz belőle, hanem a kisebb tesójának is. Bevallom, nem nagyon szoktam ellenőrizni, marad-e nekik belőle egyfelől a fent leírtak miatt, mert ők inkább spórolósak, másfelől ez egy olyan összeg, ami nem sok, de mégis egy-két kisebb dologra elég. Engedem, hogy ezt szabadon használják fel. Max. egy-egy ötletnél, ami nem igazán tetszik, elmondom a véleményem, de ha ezek után meg szeretné venni, ám tegye. Kamaszlányom se kap sok pénzt, de abból gyűjt pl. nekünk vagy a barátnőinek ajándékra.

  • 2013.03.19 12:04:57HCsilla

    @HNelli: jó nyomon vagytok, de még mindig vannak aggályaim.

    Beosztani, spórolni így megtanulhatnak a gyerekeid - és pénzt költeni is. :D A bajom azzal van, hogy megtakarítani nem. A spórolás és a megtakarítás nem ugyanaz.

  • 2013.03.19 12:11:57R2D2 & C3PO

    Büfére, kajára a suliban, hobbitárgyakra, szakkörökre, ruhára, tandíjra, lakásra.
    Nyilván nem 5 évesekre gondolok. ;-DDD

  • 2013.03.19 12:14:42HCsilla

    Ezt már harmadjára próbálom elküldeni, de azért is... Muszáj. Azért, mert még most is lebegek a döbbenettől, ahogy írom a választ...

    @Lucía (Lucy) Pérez Romero de Rivera Pacheco

    "Bankszámla fogalma? Akkor már a kamatot, hitelt is tanítsam meg a kisgyereknek vagy mi? :D Amit kököjszi is nyitott a gyermekének azt jó ötletnek tartom, a gyerek úgy megtanul pár dolgot. Na de minek többet? Majd idővel úgyis ráragad vagy megkérdezi. Szerintem nem fogok tudatosan kiselőadást tartani erről, ha úgy alakul akkor megpróbálom pár szóban elmondani, de nem fogom erőltetni."

    Igen, Neked kell elmagyarázni! Több okból sem úszhatod meg:

    1. Már most is tanítod a gyereked a pénzügyekről. Legfeljebb nem tudsz róla. Az elejtett megjegyzéseid, a szóhasználatod, ahogy a pénzzel most bánsz... Nem kell hegyibeszéd, ott vagy Te a teljes fizikai valódban. A gyerek viszont a maga gyerekeszével nem biztos, hogy a jó következtetéseket fogja levonni a félinfókból, töredékekből. Ezt bizony neked kell eligazítanod a fejében!
    2. Ha nem Te tanítod meg a gyereket, akkor megteszi más. De ha nem leszel elégedett az eredménnyel, akkor ne panaszkodj!
    3. Miért? Ki tanítsa meg? A bank? Na, ne már!!!! Látod, a cikkben is miket mondott a bankos hölgy, emeletes marhaság volt szinte mind. Különben meg a bankok, eléggé el nem ítélhető módon, profitorientált cégek. Nem azt mondom, hogy hazudnak, vagy megtévesztenek, de ha Te akarod eladni pl. az autódat, Te is inkább csak az előnyös tulajdonságaira koncentrálnál az eladáskor, nem?
    4. Mi van, ha egy szép napon, hallja Tőled a gyerek, hogy "bankszámla", és megkérdezi, hogy mi az? Mit mondasz? Elmagyarázod, vagy lerázod, hogy "Nehogy ár nekem kelljen elmondani?"

  • 2013.03.19 12:16:00HCsilla

    5. Ha ebben az iskolára számítasz, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak. Az új NAT szerint pl. 7-ben három óra jut a pénzügyi nevelésre, és az is el van szórva négy különböző tantárgyterület (matek, történelem, technika és életvitel, erkölcstan) között, ráadásul a különböző területek anyagai nem épülnek egymásra. vagyis egy logikátlan katyvasz az egész, ami csak fogalmakból áll. Márpedig a pénzügyek a csinálás szakmája, vagyis csak csinálva lehet megtanulni. Ha Tőled látja, és működés közben magyarázod el, akkor sokkal befogadhatóbb neki.

  • 2013.03.19 12:40:03spenci

    Meg fognak kövezni, de nálunk nincs a gyereknek zsebpénze. A család teljes pénze szabadon rendelkezésére áll kb 10 éves kora óta. Tudja, hogy hol tartjuk otthon a készpénzt, annyit vesz ki belőle, amennyit akar. Viszont az ő kötelessége - szintén 10 éves kortól -a rá vonatkozó szükséges kiadások, azok fizetési határidői és összege figyelemmel tartása és kifizetése: tagdíj, osztálypénz, új füzet, ebéd, tízórai, bicikli lámpa, fehér zokni tesi órára, stb. Kezdetben csodálkoztak is a tanárok, edzők, stb, mert nem anyuka intézte a dolgot.
    Alapelvünk: a család összes pénze a gyerek pénze is. Vehet belőle magának is könyvet / nem csak tankönyvet /, CD-t, csokit, fagyit, stb.
    Soha nem csalódtunk a gyerek pénzügyi ítélőképességében, most már 15 éves, egyedül ruházkodik a közös kasszából. Amit munkával keres, vagy nagyszülőktől ajándékba kap, az csak az övé. Legutóbb közölte, hogy rész akar venni diáktársaival az iskolai londoni 10 napos kiránduláson, azt a kizárólagos pénzéből fizeti.

  • 2013.03.19 12:45:51R2D2 & C3PO

    Csilla
    Sajnálom, mi nem egy nyelven beszélünk. Én nem akarom eladni a módszerem...

  • 2013.03.19 15:06:50dieter1

    spenci, nem kövezlek meg, egy ilyen gyerekkel ez kiválóan müködhet. Sôt az ellenkezôjének hátrányát magamon tapasztaltam, amikor egyetemista koromban is a szüleimtôl vártam, hogy az általam véletlenül okozott kárért viseljék az anyagi felelôsséget - mert az ellenkezôjére nem tanított meg senki.
    Problémát inkább ott látok, hogy a tízévesek még rácsodálkoznak a család pénzére: mit vacakolnak anyuék a fagyival, mozijeggyel, amikor az autóra, rezsire stb. ezeknek a tételeknek a százszorosát adják ki? Akkor minek az ilyen elhanyagolható apróságokkal spórolni?!

  • 2013.03.19 22:01:49detty230

    spenci: ez nekem is nagyon tetszik!! :)
    Én annak idején csak középiskolás koromtól (2002-től) kaptam zsebpénzt, heti 5-600Ft-ot, a kollégiumi étkezést a szüleim állták. Persze a zsebpénzemből kellett mindig fizetnem a buszjegyet, így kb. 150-200Ft-om maradt hetente, ami elég volt 1-1zsömlére, ha nem volt elég a kolis koszt.
    Ezt fősulis koromban már felemelték heti 1000Ft-ra (szintén más városban laktam albérletben), de az albi díjat persze állták.
    Megtanultam beosztani ugyan, de többek között ennek is köszönhetem, hogy nem igazán illeszkedtem be egy társaságba sem (pl. a csoporttársak hetente 3-4x beültek kávézóba, néha elmentek bulizni, nekem erre nem futotta...) Persze elszámoltattak mindig, hogy mire költöttem.
    Így most, hogy két gyermeket nevelek, biztos vagyok benne, hogy bárhogy is csinálom a zsebpénz dolgot, úgy nem szabad, ahogy a szüleim tették.
    A nagyobbik gyerkőcöm lassan 4 éves csajszi lesz, már gyűjti az 5Ft-osokat a kis tárcájába (tudja, hogy ha van nálam "olyan", akkor az az övé lehet), tudja, hogy az automata véges, tudja, hogy a papírpénz többet ér a fémnél (túrórudikkal magyaráztam el, pl. az 500-asért 10db rudit ad nekünk a néni a boltban, az 5Ft-osokért pedig csak 1-et).
    A kisfiam még csak 5 hónapos, de nyáron már elkezdem neki is magyarázgatni, amikor megyünk a boltba (pl. ő fizeti ki a néninek, amit vettünk stb.).
    Mi a többiekkel ellentétben nem gyerekként, hanem kis felnőttként kezeljük mindkettőjüket, mert valóban egyenértékű félnek tartjuk őket, csak még kevesebbet tudnak nálunk...

  • 2013.03.20 10:14:01Csipyke

    En most azt mondom a fiamnak ( meg nincs 2), hogy apa elmegy dolgozni, penzt keres, a penzt betesszuk a bankba, abbol veszunk ki etelre-ruhara... ( ezt latja is, reggel apa elmegy-egyutt vesszuk ki a penzt-fizetunk a boltban). Ahogy nagyobb lesz, johet a tobbi, aztan hatha...

  • 2013.03.20 11:02:20spenci

    Kicsit későn reagálok, hátha még olvassátok:
    Dieter1: azért nem csodálkozik rá a gyerek az arányokra és a "sok " pénzre, amiért a nevelése 1 éves korától úgy zajlott, ahogy Detty230 és Csipyke leírta.
    Detty230: Csipyke: pont így csináltuk, és szerintem ennek az eredménye lett a jó értelemben vett kis felnőtt.
    Egy kiegészítést tennék: mióta írni tud, dolgozik a gyerek / 6 éves kortól /, csak olyan munkáért kap pénzt, ami tényleg érdemleges. Nem jár fizetés a házimunkáért, és az álmunkáért, a jó tanulmányi eredményért. Pl: 6 éves korától mechanikus, ám elkerülhetetlen másolási munkával segíthet a családi vállalkozásban, 11 éves volt, amikor az egyik ügyfelünk vagyonosodási adóvizsgálatában 5 év pénzforgalmi adatait beírta exel táblázatba, 30 oldal volt, kapott érte 15.000,-Ft-ot, 87 lakásos társasház alapító okirat mellékletét / hrsz, m2, tul. arány / megírta 10.000,-ft, stb.
    Sőt ekkor elmagyaráztuk a szja szabályokat, hogy miért kap anya ezekért a munkákért többet, ám nettóban csak ennyit ad át neki, mert a különbözetet befizeti adóban.

  • 2013.03.20 13:07:25Csipyke

    spenci: köszi :)

    Értelmet nyer, hogy apa hová megy reggel, plusz talán el lehet kerülni a "pénz az ATM-ben terem" dolgot. Később mejd elmondom, hogy ott csak annyi van, amit apa, meg majd anya is megkeresett, aztán azt, hogy lehet több is, erre van a bank, de annak ára van, aztán... Illetve a boltban kifizetjük a kiflit, utána esszük meg.
    Hátha lesz eredménye.

  • 2013.03.20 14:14:34dieter1

    spenci, ez a dolgoztatás nagyon tetszett, "könnyü" munka, de figyelmet és kitartást igényel. Így lehet a gyereket az elvégzett feladat értékével arányosan fizetni. Nálunk családi vállalkozás híján sajnos ilyen lehetôség nincs, csak a házimunka-segítség, amiért természetesen nálunk sem jár pénz.
    Amúgy szeretném kicsit pontosabban tudni, és ha lehet, másoktól is: mikortól és hogyan lesz világos a gyereknek, hogy például 500 forint fagyira cseppet sem magától értetôdô, viszont 50.000 forint egy csekk befizetésére nem lehet kérdés? Mert számomra továbbra sem világos, hogyan következik ez automatikusan pusztán a spenci-Detty230-Csipyke által leírt nevelésbôl :-)

  • 2013.03.20 14:21:00spenci

    Csipyke: A barátaink annyira bevonják a gyerekeket a saját életvitelükbe, hogy a gyerekek előtt konkrétan beszélgetnek a munkahelyi ügyeikről. A 3 éves lányuk elment az oviba, és homokozott a csoport. Óvónéni kérdezi a lánykát: te mit építesz? Válasz: börtönt. Óvónéni kéreti anyukát, hogy van egy kis probléma a gyerekkel, nem várat, házat épít, hanem börtönt, talán a nevelési tanácsadó segítségét kellene kérni. Anyuka /=barátnőm/ röhög, majd közli, hogy apuka büntetőbíró, és nyilván 3 éve hallja a kislány a kiszabott büntetéseket vacsoránál, a gyereknek a börtön olyan, mint más gyereknek a többi épület, apa munkájának része /sajnos/.
    Jó, ez nem konkrétan kapcsolódott, de jó poén / szerintem /

  • 2013.03.20 16:55:47spenci

    Dieter1: Az utolsó kérdésed jó válasza nehéz dió, én se tudom, hogyan alakult ki, de a jó módszer jó részlet-döntést hoz a gyereknél, ebben biztos vagyok. Vélhetően a sok beszélgetés, illetve sokszor hallotta egy-egy szülői döntés indoklását- nem oktatásként neki szánva- amint az apjával, nagymamával, stb. részletesen mérlegelünk a boltban minden árucikknél. Pl: nézd már a Milka most olcsóbb a Bocinál, de a sajátmárkás így is olcsóbb, mondjuk az rossz ízű is. Nahát ez a sajátmárkás kóla tök jó, és fele annyiba kerül, mint a Coca, stb. Ez a süti de drága, negyedéből sütök hétvégén otthon, stb.
    Nők előnyben, ők úgyis mindent túl akarnak konzultálni a környezetükkel!
    Úgy alakul, mint a térlátás az autóvezetésnél! Nyilván kezdetben sok hibát is vét, és nekem kell szólni, hogy számolja már ki, mennyiből hamburgerezik és pizzázik, ezek árán milyen 3 fogásos menüt kapna az önkiszolgáló kifőzdében, de semmiképpen nem letolás felhanggal szólok neki, hanem csak "rávilágítok".

  • 2013.03.20 19:21:19dieter1

    spenci, köszönöm, hogy szántál rám egy választ - de sajna nem ez a problémám. Amiket hozol példának: csoki, kóla, süti, pár száz forint. A késôbbi hamburger kontra menü is még az ezres nagyságrendben mozog, ezekkel mi is jól boldogultunk. A korábban említett zsebpénztelen fura gyerekemtôl eltekintve a többi egészen jól felfogta a dolgokat, illetve az óvodások is tudják - egyelôre számok nélkül -, milyen kívánságuk lehet esetleg a közös bevásárláskor. Viszont már két megnôtt gyereknél volt ugyanaz a probléma (és ezt szeretném a kicsiknél elkerülni): sokkolta ôket, amikor rájöttek, hogy a családi költségvetés igazán húzós tételeihez képest milyen apró összegekrôl volt eddig szó.
    De hogy még konkrétabb legyek: az egyik gyerek egyszer arra kérdezett rá, mibe is került a nyaralásunk. Ehhez persze tudni kell, hogy nagycsaládosként sosem szállodában lakunk, hanem mindig sátorral (újabban már két sátorral) járunk kempingrôl-kempingre. Akkor "ha ilyen gazdagok vagyunk", hogy erre telik, miért ne kaphatna ô is több pénzt, miért nem vagyunk nagyvonalúbbak?!

  • 2013.03.20 20:44:00Csipyke

    @spenci: mar azt hittem, nekem valami tanmese, de tenyleg jo poen :))
    Dieter1: azt elmondhatod nekik, nem, hogy ha a csekket nem fizeted be, akkor nem lesz majd aram/ futes/... Nem tudtok fozni, nem tudtok autoval jarni, ilyenek. Fagyi nelkul meg azert nem lehet ehenhalni.

    Egy ismerosom azt csinalta, hogy mindig mondta a gyerekeinek, hogy ma csak olyan dolgot veszunk, aminek az ara x szamjegybol all. Igy ha a gyerek kinezte a tizezres jatekot, megszamoltak a szamjegyeket es a jatek a boltban maradt. Persze ehhez legalabb 3-ig szamolni tudo gyerek kell.

  • 2013.03.21 13:36:57spenci

    Dieter1: Sajna nem vagyok szakember, tehát se pedagógus, se pszichológus, így az utolsó hozzászólásod kérdésére nem tudok igazán válaszolni. Nálunk a gyerek minden kiadásunkról tud, a nagyokról és a rendkívüliekről is, a jövedelmünkről is / a nagyokról és kicsikről is/. Gondolom így alakult ki az arányérzéke, ezért nem kérdezi meg, hogy ha van 20 milliónk házra, miért sok mindennap 500,-Ft fagyira.
    Hangsúlyozom, hogy születése óta mindent előtte beszélünk meg, a munkánk részleteit is. Azt is érzi ill. tudja, hogy ezekből mit lehet elmondani kinek, és mit nem. Ügyvédek vagyunk, az irodánkban is ott ül szabadidejében, és végighallgathatja az ügyfelekkel való beszélgetést / több éve - most 15 éves - érti is!!/
    Nem tudok konkrétabbat, csak azt, hogy tényleg egy kisméretű felnőttként kezeltük.
    Eddig nem említettem, hogy ebből a módszerből is adódnak problémák, nem tökéletes az, hogy koránál sokkal érettebb, tájékozottabb, úgy saccolom, hogy 5-10 évvel előzi meg a gondolkodása az életkorát. Ez nála szorongást okoz, mert a magával szembeni elvárásai is óriásiak. Pl. múltkor magát okolta, hogy olyan cipőt vett, ami gyorsan szétesett.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta