SZÜLŐSÉG

Mitől lesz kövér a gyerek?

2013. február 13., szerda 09:21

Azok vannak kisebbségben, akiknek soha, semmilyen gondot nem okozott a súlyuk. Legalábbis a nők körében mindenképp igaz ez. Azonban nem mindegy, hogy hány éves kortól, és persze milyen hangsúllyal kerül elő ez a kérdés. Igencsak megnehezítheti a gyermekkort a kövérség, melynek a testin túl messzemenő lelki hatásai vannak. Nem beszélve a kamaszkorról, ami a legjellemzőbb megjelenési időszaka a különböző evészavaroknak. De mitől függ, kövér lesz-e a gyerek?

Egyél, csillagom, nekem nősz nagyra!
Egyél, csillagom, nekem nősz nagyra!

Az, hogy túlsúlyos lesz-e valaki, nagyban múlik a családi mintán, még akkor is igaz ez, ha jelentős a genetika szerepe. Génjeink a hajlamot határozzák meg, de az, hogy mit kezdünk a kapott adottságokkal, már a mi kezünkben van.

A család befolyásának legnyilvánvalóbb része, hogy milyen mintát mutat az életmódra. Azt gondolnánk, evidencia, hogyha valaki szeretne egészséges testsúlyú gyermeket, igyekszik példát mutatni táplálkozással és testmozgással, a valóságban azonban nem ritka, hogy a túlsúlyos szülő a gyermektől várja, térjen már jobb belátásra, és ne csak a TV előtt tespedjen egész nap. Igaz, ő nem ott tesped, hanem a monitor előtt dolgozik, ez azonban nem változtat azon, a csemete nem lát rá példát, hogy este lazításként el lehet menni kocogni, vagy legalábbis egy jóízűt sétálni. Hogyha az ember fáradt, nemcsak koffeinnel, hanem tornával is felfrissítheti magát, ha rosszkedvű, akkor nem feltétlenül csokival lehet csak vigasztalódni, hanem beszélgetéssel, vagy egy jó programmal. Felnőttként nehezebb változni, mondják, ami igaz is, de talán ha a gyermek érdeke lebeg szemünk előtt, akkor mégis könnyebb.

Ó igen, a saláta nagyon finom, és egészséges is!
Ó igen, a saláta nagyon finom, és egészséges is!
Fotó: Nagy-Bagoly Arpad

A közvetlen példamutatáson túl más utakon is hat a család. Fontos, hogy mennyire engedi a szülő, hogy a gyermek kialakítsa saját önszabályozását, azaz hallgasson belső jelzéseire, és annyit egyen, amennyire éhes. Sok vizsgálat szól a normális és túlsúlyos emberek táplálkozási szokásainak összehasonlításáról, és az egyik jelentős különbség, hogy a kövér emberek mintha nem érzékelnék belső, testi jelzéseiket. Ennek eredményeként egy csomó más hatás elsodorja őket, például egy jó illat, illetve az érzelmi hatások.

Egy vizsgálatban különböző filmeket mutattak be egyes csoportoknak. Volt köztük érzelem gazdag, és unalmas, szenvtelen alkotás is. A filmek megtekintése után megvendégelték a vizsgálati személyeket, és mérték, mennyit esznek. Az átlagos testalkatúakat nem befolyásolta a film jellege, míg a túlsúlyosak közül lényegesen többet fogyasztottak, akik valamelyik érzelmileg felkavaró alkotást látták.

Hagyni kell tehát a gyermeket, hogy annyit egyen, amennyit az éhségérzete diktál, felesleges (és értelmetlen) tömni, mondván, egyet még a mami kedvéért, egyet a papi kedvéért, ha pedig már sokkal többet evett, mint jól esett volna, jutalmul kaphat desszertet is. Ha nem akarjuk mesterségesen megtanítani neki, mennyit kell enni, éppen annyit fog, amennyire szüksége van.

A gyermek indokolatlan etetésének más gyökerei is lehetnek. Feltételezhető, hogy összefüggésben áll azzal, ha kis korában a szülő nem hangolódott rá sikeresen saját igényeire, és amikor valójában megnyugtatásra, vigasztalásra vágyott volna, akkor is ételt kapott.

Egyszer egy lakodalmon tanúja voltam, amint hajnali kettőkor melegítettek sült csirkecombot a kilencéves, egyébként túlsúlyos kislánynak, aki megadóan, bár nem sok örömmel arcán rakosgatta szájába a falatokat. Az előzmény az volt, hogy le akarták fektetni a szülők a vendégszobában, ő azonban vonakodott ettől. Feltehetően szívesebben maradt volna a nyüzsgő-zsizsegő társaságban, persze, ki vágyna egyedül a szobában lenni, mikor odakint zajlik az élet. A szülők tehetetlenül álltak egyik lábukról a másikra, végül azt kérdezték: éhes vagy? A lány nem túl meggyőzően, de bólintott, bizonyára tudta, ez olyan érv, amivel még időt nyerhet.

Nyilván lehet reális oka, hogy a szülő annyira szívén viseli a csemete táplálását, hogy könnyen túlzásokba esik. Ahol szűkös erőforrás az étel, teljesen jogos hozzáállás, hogy csak lakjon jól, attól erősödik a szervezete, kevésbé kell tartani a betegségektől, minden egyéb szempont csak ezután következik. Benne van a zsigereinkben ez a tápláló szemlélet, és ez teljesen rendben is van.

Hát mit csináljak, ha ezt szereti? Nem vagyunk nyulak, hogy zöldséget rágjunk!
Hát mit csináljak, ha ezt szereti? Nem vagyunk nyulak, hogy zöldséget rágjunk!

Csak vegyük észre, mikor másról kezd szólni a történet, mint az egészségről. Például nem ritka a túletetés a bűntudatos szülőknél, akik félnek a gyermek szeretetének elvesztésétől. Ha a gyermek zsarolni tudja a szülőt azzal, hogy „te nem is szeretsz engem, ha azt a csokit nem adod oda”, akkor érdemes elgondolkodni, mi vezetett ide.

Természetesen nem a gyermektől indul egy ilyen mondat, hanem a szülő, leginkább tudattalan félelmeiből. Különféle történetek állhatnak egy ilyen mondat mögött, de egy közös bennük: a szülő, és ennek következtében persze a gyermek is valamiért törékenynek érzi az érzelmi kapcsolatot, úgy érzi, valamit kompenzálnia kell az étellel, sérült az a biztonság.

Az evésre is igaz az arany középút szabálya. Persze, hogy nem baj, ha az étel is része az ünneplésnek, vagy akár a vigasztalásnak: senkit nem lehet elrontani azzal a mondattal „nehéz napod volt, gyere, együnk egy sütit a cukrászdában!”. Gond abból van, ha az étel eszközzé válik, ami pótol bizonyos érzelmeket, és a kapcsolatok elsőrendű szabályozója lesz.

Cziglán Karolina, pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.02.13 10:30:47tmm

    Extra tényező a fix napirend. 1.5-2 éves korban már szervezett közösségbe kerül, ahol fix időpontokban van evés. Nyilvánvalóan hülyeség, mert biztosan nem egyforma a gyerekek igénye, de rá kell szoktatni, hogy azonos időpontokban egyen a gyerek, ha kell, ha nem. Ha akkor nem erőltetjük, akkor olyankor fog elkezdeni nyafogni, amikor szintén a civilizációs napirend miatt nem érünk rá, esetleg fizikailag tényleg nem tudjuk megoldani az etetést. Ily módon "természetes" módon eleve felrúgjuk a gyerek igényeit.
    Viszont a példamutatás nem működik. Én salátákat, tésztákat, húsételeket eszem, 1 kg krumpli elég lenne egy hónapig, viszont a gyerek paradicsomos krumplit enne krumplis paradicsommal.
    Főzeléket csak, ha nagyon éhes, húst akkor sem, tésztát néha eszik. Csokit, kekszet, csipszet (előtte soha nem eszünk ilyeneket) bármikor, bármennyit képes befalni.

  • 2013.02.13 10:33:59De gustibusaut bene, aut nihil

    gyerekkori emlékeim szerint a kövér gyerekek ideális alanyai a szívatásnak :)

  • 2013.02.13 10:37:40Avril35

    Hát én vega vagyok, gyerekként meg okádtam a finom főzeléktől. Az idő változtat mindenkin.
    Ha rákényszeríted, hogy egyen húslevest, amikor neki nincs kedve, legfeljebb kihányja, belázasodik, és ez szerintem nem jó senkinek. Gondolom...
    A dagiság, viszont genetika!

  • 2013.02.13 11:08:52belekotyogok

    Avril35: genetika és egy rakás rossz szokás.

    Pl kötelező a komplett ebéd elfogyasztása természetesen anya által jóváhagyott mennyiségben (leves, köret, hús) - minek, ha a gyerek inkább leveses és azt enne?

    Mindenhez kenyeret KELL enni.
    Kötelező étkezési időpontok. (Akkor is ebéd déli harangszókor, ha a volt előtte reggeli és tízórai is...)

    Én azt gondolom, hogy a gyerekre rá kéne hagyni, hogy miből mennyit és mikor akar enni. Pár ésszerű és szigorú alapszabályt lefektetni és azon kívül a gyerekre hagyni a dolgot. Erőltetéssel senki nem megy semmire, hosszútávon úgyis visszaüt a dolog.

  • 2013.02.13 11:32:39Vermine

    nem szabad a gyerek elől dugdosni, meg sátoros ünnepnapok jutalomfalatává tenni az édességet, rágcsát, cukros üdítőt stb. sajnos nálunk ez volt gyerekkoromban, anyukám ördögtől valónak és feleslegesnek kiáltotta ki az édességet, kólát stb.
    persze az utolsó zsebpénzemet is gumicukorra meg csokira költöttem az iskolai büfében, ahol nem tudott ellenőrizni, csak mert otthon soha nem volt - kivéve ha vendég jött, karácsony/húsvét/szülinap volt stb. akkor viszont addig ettem őket, míg rosszul nem lettem, mert ugye ki tudja, mikor jutok hozzá megint. mire felnőttem, nyilván kialakult bennem, hogy ha jutalmazni vagy nyugtatni akarom magam, olyasmiket eszem, ami otthon "bűnös" dolog volt: édesség, hamburger, pizza.
    ha mindig van otthon vmi nasi, megszűnik a varázsa és a gyerek számára nem ez lesz a tiltott gyümölcs, ami mindennél finomabb.

  • 2013.02.13 12:05:24Avril35

    Ha a szülő azért nem enged chipset enni a gyereknek mert tele van E jelű mérgekkel, tartósítószerekkel azt megértem. Én gyerekként sem áldoztam chips-kóla- csoki oltárán.
    De ez a fajta megvonok minden édességet, nem ihatsz kólát mert én károsnak tartom biztosan nem jó.
    Nem jó rákényszeríteni a főzeléket sem, ha egyszer gyűlöli az állagát, az ízét stb.
    Egyébként a piacon kapható üdítőitalok közül a kóla a legkevésbé ártalmas, minél olcsóbb annál szemetebb úgy nagyjából. Vannak színezett cukorlevek...

  • 2013.02.13 12:25:26dik_

    Vermine,
    "anyukám ördögtől valónak és feleslegesnek kiáltotta ki az édességet, kólát"

    Anyukádnak száz százalékig igaza volt. Ha te ezen sajnálkodsz, az baj. Nagy baj.

  • 2013.02.13 12:30:29Avril35

    Ördögtől sokminden való- háborúk, szervkereskedelm, gyerekkereskedelm- de nem a coca-cola...Nálad valami gáz van!!!

  • 2013.02.13 12:32:25Avril35

    Nálad valami gáz van, mert a coca-cola meg a csokoládé az nem ördögtől való.. a háború, a gyerekprostitúció, a szervkereskedelem az igen...

  • 2013.02.13 13:02:12spenci

    Amikor kicsi volt a lányom, és tologattam az utcán babakocsiban, rengeteg anyukát láttam, aki a többi anyukával dumcsizott, és amikor a babakocsiból nyafogott a gyerek, oda se nézve a kezébe nyomta az újabb kekszet a kölyöknek, csak maradjon nyugton.
    Szerintem ez az első lépés a kövér gyerek irányába: ne zavarj, egyél!
    Tapasztalataim szerint belefér a kóla, a keksz, süti, csipsz, stb. A lényeg a gyakoriság és a mennyiség.
    Az édességekkel kapcsolatban azt vettem észre a saját gyerekemen, hogy kicsi korában a csokinál jobban becsülte azokat a gyümölcsöket, amik szintén nagyon édesek: eper, málna, ananász, barackok, szőlő, alma, stb. Ezt lovagoltam meg, és azóta is gyümölcs-mán a kölyök. A gyümölcsök többsége azonban pucolást, mosást, stb igényel, a gyerek könnyebben nyúl a "tépem a papír csomagolást" irányba, ezért mindig előre evés-kész állapotba hoztam a gyümit.
    Zöldség / leves, főzelék / ügyben pedig kísérletezni kellett, hogy melyik ízesítést szereti, az is kiderült, hogy a zsenge borsót, a lehellet-új karalábét és a sárgarépát nyersen kedveli, így főzéssel, ízesítéssel nem is vacakoltam a továbbiakban, sőt azt is hagytam, hogy rágicsálja, nem vágtam kicsire.

  • 2013.02.13 13:02:32Vermine

    @dik_ : egy gyerek nem gondolkodik az ételek káros voltán, ha egyszer azt látja, hogy a barátainál-osztálytársainál van otthon ilyesmi is, mégse csak azt eszik, gyümölcsöt-zöldséget meg soha. itt az eltúlzással volt baj. ezzel a nagy tiltással felértékelődött a szememben az amúgy valóban "szemét" kaja, és különleges alkalomnak, ünnepnek számított, ha hozzájutottam. amúgy felnőtt fejjel egy salátát jóízűbben fogyasztok, mint egy túlcukrozott sütit. otthon mindig van csoki (férjem édesszájú), és csodák csodája, nem kívánom, nem sóvárgok érte, mint valami csoda után :)
    ez olyasmi, mint mikor a gyerek nem nézhet tévét otthon egyáltalán, csakis nyers répát és biokölest kap nasinak, aztán az lesz a vége, h sorozat- és csokifüggő lesz, ha felnő. nem beszélve arról, hogy csodabogárnak nézik az iskolában:P
    az is túlzás sztm, ha a gyereket kiskorától kezdve vegán táplálkozásra kényszerítik, aztán vmi kákabélű, beteges kis sápadék lesz belőle...

  • 2013.02.13 13:34:53dik_

    Avril35,
    Nyilván, a cukrozott, koffeines víz baromira nem felesleges, adjátok nyugodtan a gyereknek. Sőt, a boltban is ajánljátok fel, hogy megveszitek, nehogy azért szokjon rá, mert magatoktól nem teszitek ki az étkezőasztalra. :P

    Nem azt mondom, hogy a lányom nem iszik meg nagyon néha (évente tán pár kisebb pohárnyi) kólát. De amíg kicsi volt, egy cseppet sem kapott, mikor meg már nagyobb lett könnyedén megértette, hogy nem egészséges, így nem is nyafog érte, ha akár fél éven keresztül egy kortyot sem iszik. És valahogy se nem sápadék, se nem kákabélű. ;)
    Az édességgel pont ugyanígy van. Érdekes módon az iskolában ugyanúgy imádja az ebéd utáni szokásos desszert egy almát, mint amikor ritkán egy Túró Rudit adnak.

  • 2013.02.13 13:37:58shitgun

    Jól emlékszem, kiskoromban azt utáltam, hogy amit elém tettek, azt meg kellett enni, addig nincs felállás, amíg nem üres a tányér. Főleg nagyika erőltette ezt, akinek nyilván a háborús beidegződések miatt alakult ki a kajafixációja, de anyám is átvette szépen. Már akkor se értettem, mi a logika abban, hogy elédtesznek egy adagot, aminek a méretébe nincs beleszólásod, aztán zabáld fel, vagy ülhetsz napestig az asztalnál. Én ilyet biztos nem fogok tenni a gyerekemmel, ha majd lesz. Az étkezések idejének rögzítését viszont nem tartom rossz ötletnek, ne legyen teljesen ad-hoc, hogy mikor akar kajálni. nyilván máskor is lehet, csak a vezérfonal maradjon meg, reggeli, ebéd, vacsora.

  • 2013.02.13 14:36:18spenci

    shitgun: ez az agresszív "meg kell enni, addig nem állsz fel az asztaltól" a szüleim jóvoltából ismerős, ennek köszönhető, hogy gyerekkoromban olyan sovány voltam, hogy a körzeti orvos laborvizsgálatokat rendelt el. Minden étkezés veszekedéssel zárult, úgy megutáltam az evést, mint cselekvést, hogy 45 éves koromra sincs súlyproblémám, pedig genetikailag némi hízékonyságot kellene mutatnom. A nagyszüleim, akiknél a háborús beidegződéseknek működni lehetett volna, már megfenyegették a szüleimet, hogy lepofozzák őket, ha az evéseknél így kínozzák az egyszem unokát. Tanulság: nem a nélkülözéses beidegződés okozza a szülői hülyeséget, hanem a szülői hülyeség.

  • 2013.02.13 14:50:21Avril35

    Nincs kolykom!! Nem vagyok anya! Lazabban kell kezelni a dolgokat a kóla nem méreg, finom, a mesterséges vitaminok jóval karosabbak. De nyugi felolem írhatja majd...
    Az olcsó filléres csokoládé tele minden munyaggal, kekszek, amikre ra van írva hogy naponta 5 db nal többet ne egyel az jobban árt mint a kóla. Az aluljáróban levő pékség nem árult moslék is, ami csupa térfogat növelő meg fenyezo anyag.
    Meg lehet találni az arany középutat.
    A kóla nal vannak silányabb olcsóbb rosszabb minőségű uditok es gondolom azért gyártják mert van aki azt is megveszi.

  • 2013.02.13 14:56:38Avril35

    Túró Rudi: lehet hogy 20 éve jo minőségű volt es finom volt de ma egy silány szemet, az nem csoki hanem kakaós etbevono, mivel nem írhatnak ra, hogy csoki annak a kritériumnak nem felel meg!
    Mas: rám bíztak két 6-8 éves rokon gyereket tavaly elvittem őket egy csoki készítő muhelybe. Fejenként 6 ezerért jo program volt. Imádták.
    Utána megkaptam hogy a luxusra szoktatom a gyerekeit jo nekik a túró Rudi is... No comment!!

  • 2013.02.13 15:17:00Avril35

    Szerintem a vércukorszint fontos egy gyereknek az idegrendszer működéséhez biztos bár nem vagyok orvos en ezért nem tiltanam a csoki ebédet. En mondjuk utalom a csokoladet. Felnőttként nem szégyelltek magukat a szüleitek ezért a drakoi étkezési szokás ért amit át kellett elnetek? Nem beszelgettetek veluk erről később?

  • 2013.02.13 15:20:12babó

    Avril35
    a kóla cukorügyben nem rosszabb, mint a többi lónyál: cirka 1 EVŐkanál van benne per DECIliter. ettől még kaphatnak néha. viszont koffeint nem adok nekik, soha. így is épp elég pörgősek. egyébként meg az összes silány szemét :))

  • 2013.02.13 17:00:15dieter1

    Megint egy jó kis cikk, több érdekes felvetéssel, köszönöm. Nem tudom, szándékos volt-e az idôzítése, de nem nélkülözi a logikat - hamvazószerda lévén éppen nagyban korog a gyomrom ;-)
    A csokoládét én sajnos jutalomnak használom, egyetlen mentségem, hogy csak magamnak, a gyerekeknek nem. És nem is a gyerekek elôtt, hanem fektetés után. De mostanában már csökkentem az adagot...
    Ami ôket illeti, ebben is teljesen különbözôek. Van egy édességszeretô, de van egy zöldségmániás is (kedvenc nasija a kígyóuborka, esetleg paradicsom vagy répa). Van problémás, aki óvodás korában évekig szinte kizárólag málnás joghurtot evett, azóta szerencsére rendbejött. Ô viszont utálja a csokoládét és vízivó. A többit nem lehetett a rendszeres vízivásra rászoktatni (higított almalé és gyümölcstea a kompromisszum).
    Ezek után a családi étkezéseknél két kötelezô szabály van csak: le kell ülni a többiekkel, és az ismeretlen dolgokat meg kell legalább kóstolni - aztán esznek, amit hajlandók, többnyire eleget - de egyelôre egyikük se kövér :-)
    Gyümölcs: az elôkészítés tényleg jót tesz, narancs megpucolva, alma, körte felszeletelve, satöbbi - legkésôbb az esti tévémese alatt kötelezô, bár ebbôl is mindig többféle kell. (Van minden nap felolvasott mese is, az a fürdés után - ezt csak megjegyzem.)

  • 2013.02.13 17:22:19Avril35

    A kóla nem élet-elíxir ez biztos, de én szeretem mert jól esik a gyomromnak, jót tesz a koffeint, és cukor is. Egy kicsit megbüfögtet az is jólesik!
    Ha leesik a vércukra valakinek, akkor különösen jó.
    Nem tudom, de szerintem az hogy ki milyen ételeket szeret, lehet az is genetika nem?
    Mondjuk mást eszik egy kisbaba- ugye a bébipapiért senki nem megy le a boltba mondjuk felnőttkorban, mást eszik egy tinédzser aki egy lovat meg tud enni, mert állandóan éhes, hiszen nő- nem érdemes egy tini elől dugdosni a csokoládét, valószínűleg a szervezet jelzi hogy kell neki a cukker.
    Velem az almát nem lehet megszerettetni, én gyerekként is utáltam felnőttként, is pedig amikor én kicsi voltam pult alatt volt illetve nagyon drágán. De én változatlanul a banánt szeretem.
    Csoki nálam kiesett, palacsintát utálom szívből, zsíros és nekem ez elég hogy elöntsön az epe, pizza én azt sem értem, hogy az mitől étel? - a fagyasztott az szentségtörés szerintem is, gyorséttermi kaják kétes eredetűek, és na ha valami az nagyon de nagyon hízlal!!

  • 2013.02.13 20:24:34Loona

    A kövérség fő oka, az idióta szülő, aki mázsaszám chipsel, kólaval tömi a gyereket. Persze, belefér néha, de nem minden nap. Még emlékszem, én talán gimis koromban ittam először kólát és ettem chipset. Előtte azt se tudtam mi az! Soha nem volt ilyesmi otthon, így esélytelen volt megkóstolni, így nem is ordíthattam, mint a szomszéd négy éves kölyök, aki a minap este 10 után nyúzta az anyját kóláért, aki adott is neki. Igen, négy évesnek, koffeint, lefekvés előtt. Igen, a gyerek már kövér. A gyermekkori elhízás a szülő bűne. Nem kell tömni a gyereket, főleg nem vackokkal. Ha nem tudja mi az, nem fogja követelni. Üdítők helyett venni kell egy gyümölcs-centrifugát, kis kortól hozzá szoktatni. (Tudjátok milyen finom a répa-cékla-alma lé? A színe bizarr, de finom! És a kísérleti lehetőségek száma végtelen, múltkor gránátalmás narancslevet készítettem.) Ha favorit a chips, arra is van megoldás: krumpli, vékonyra szeletelve, olaj nélkül, sütőben sütve!

  • 2013.02.14 06:44:23sony

    Nem azért mondom, de egy normálisan etetett gyerek kellő mozgástérrel nem fog elhízni. Nálunk annyit esznek a gyerekek, amennyit akarnak, emellett sportolnak, és a tavaszi-nyári-őszi időszakban sokat járunk játszótérre, bringázni, görkorizni, az alkatuk így ideális. Nem kövérek, nem soványak, karcsúak és izmosak.
    A fejlődő szervezetnek kellenek az alapanyagok, a zsír és a koleszterin is, mert különben nem lesz miből felépítenie magát.
    Ha visszakergetjük a cukorfogyasztást a megfelelő szintre (szerintem így jó: süti csak hétvégén, napi egy csokiszelet, vagy túrórudi, vagy kakaó simán belefér), akkor a gyerek nem fog szenvedni a megvonástól, de nem is száll el a fogyasztása. Nem kell reformételekkel tömni őket ahhoz, hogy egészségesek maradjanak. Persze tudom, egy végletbe belecsúszva könnyebb kikerülni a másik véglet csábításait, mint középen egyensúlyozva. De ha valaki nem száll el, akkor nem kell teljesen átírnia a teljes étkezési szokásait ahhoz, hogy a gyerekei egészségesen fejlődjenek.

  • 2013.02.14 16:13:16Mj

    @Avril35

    "A kóla nem élet-elíxir ez biztos"

    Áztass be egy pohár kólába egy tejfogat, majd nézz rá mondjuk 2 nap múlva.:) Egyébként minél cukrosabb egy élelmiszer - és minél inkább megterheled a szervezetet hirtelen és nagy mennyiségben elfogyasztott szénhidráttal -, annál inkább cukorbetegséghez fog vezetni, ami nálunk nem véletlenül elhízással és szívbetegséggel együtt járó népbetegség. (Nálunk tökéletesen elég volt, ha nem természetes dolognak fogtuk föl a sütit, hanem ünnepi ételnek, amit nem szokás minden nap magunkba tömni. Ahogy játékboltba is nyugodtan be lehetett menni velem vagy bármelyik tesómmal, mert tudtuk, hogy ha komolyan szeretnénk valamelyiket, azt megkapjuk szülinapra vagy karácsonyra, addig pedig gyűjtünk rá.)
    Viszont, ha a gyerek szimplán megkíván dolgokat időszakonként, nyugodtan lehet neki adni, ha rendszeresen mozog. Én anno a főtt csirkebőrt ettem két pofára - kiráz tőle a hideg, ha csak rá gondolok -, és soha nem volt súlyproblémám, az egyik unokahúgom meg a margarint eszi, magában. De ismerek olyan fiú testvérpárt is, akik közül az idősebb már-már kórosan sovány, a fiatalabb meg elég jóltáplált - mind a kettő sportol -, egyszerűen azért, mert kicsi gyerekkoruktól más ételeket szeretnek, és más az alkatuk is, genetikai értelemben is.
    Egyébként pedig az utolsó kommentelővel értek egyet a leginkább.

  • 2013.02.14 19:13:27anothernick

    Mj: a cukorbetegség egyik típusa genetikai, köze nincs a cukorfogyasztáshoz - és ez pont a gyerekkori cukorbetegség.

  • 2013.02.15 08:41:20Avril35

    Én ennél lazábban fogom fel a dolgokat, a kóla nekem jólesik. Én csak azt tudom, hogy Tesco kóla meg a Lidl vagy Aldi kóla az mosópor számba is elmenne :)
    Valamitől meg kell halni.
    Szerintem a cukorbetegség is genetika.
    A gyerekek közül látszik az aki biztosan nem a kajától kövér, mert aki 12 egy malacra emlékeztet, az 42 évesen is arra fog. Sok kövér ember van, aki gyerekként is kövér volt! Ez egyszerűen alkat...!
    Egy egy pohár kóla nem halálos, a csokit rejtegetni fölösleges, ha a pénztárcánk engedi a drágábbat kell venni, mert az valóban vajból és kakaóporból van. A többi meg adalékanyag.

  • 2013.02.16 09:57:28Saxana92

    Először is, szögezzük le, hogy az hogy valaki kövér, nem fogható a genetikára. Ha valaki amúgy EGÉSZSÉGES (szóval, nincs bizonyítható egészségügyi problémája, elváltozása), akkor normális étkezés mellett, és sporttal BIZTOS, hogy lehet normális a súlya. Az más dolog, hogy valaki egész nap tömi a fejét, mégse hízik meg, de ebből baromi kevés van. De vissza a gyerekekhez.
    Szerintem ez nagyban függ a gyerek személyiségétől is, az csak egy dolog, hogy mit hoz otthonról. Amint bekerül egy közösségbe (főleg az általános iskolától), az lesz az elfogadott és az 'akart', amit ott csinálnak a többiek. Ha XY-nak megengedik, hogy naponta 3cukros energiaitalt igyon, és minden szünetben csokit meg pizzát vegyen a büfében, akkor ha a csemeténk hajlamos rá, ő is utánozni fogja, ha nem hat rá az ilyen "nyomás", akkor pedig nem. Nem lehet tudni. Pl. ismerek családot, ahol a gyereknek sose adtak csokit, és a gyerek az utcán a földről szedegette össze a csokipapírt, hogy legalább az illatát érezze, máshol viszont ugyanilyen "csoki-nincsségben" a gyerek csak megvonta rá a vállát, és magától se kéri.
    Egy szó, mint száz, ahhoz hogy testileg egészséges gyerekünk legyen, ahhoz LELKILEG is egészséges gyereket kell nevelnünk. Aki nem fog édességgel kompenzálni semmit, és az életmódról is egy normális képet visz otthonról. Nem kell mártírt, se egy kis schobert norbit kinevelni, a lényeg a mérték és a szeretet, szerintem:)
    Amúgy a cukorbetegségről: annyiban genetikus, hogy akinek a szülei is szenvednek benne, jobban veszélyeztetett (itt most a 2es típusúról beszélek), DE a kövérség erre nagyban rásegít, ergó ha az ember mozog, és nem hízik el, sok esetben nem fog nála kifejlődni.

  • 2013.02.16 10:07:30Saxana92

    Ha valaki gyerekként kövér, az azért van, mert sokat eszik, többet, mint amit lemozog. Ehhez az életmódhoz szokik hozzá, naná, hogy felnőttként is kövér lesz. Ha valamikor közben észbekap, és tud életmódot váltani, akkor normális alkata lesz. Nem bonyolult.
    Amúgy, hogy az ember mit kíván, az nagyon nem releváns abból a szempontból, hogy mi a jó neki. Megnézel egy súlyosan kövér embert, ő azért eszik baromi sokat, sokszor zsírban, szószban tocsogó dolgokat, mert jól esik neki, senki sem tart közben pisztolyt a fejéhez, mégse tesz neki jót. Persze nem kell a nap 24órájában vízen meg zöldségen tengődni, havi 1-2szer simán lehet nem épp egészséges dolgokat enni-inni, de ne fogjuk már rá, hogy jót tesz, csak mert azt akarod enni. A cigit is kívánja a dohányos, attól még nem lesz egészséges.

  • 2013.02.16 11:33:18Avril35

    Rakat kövér gyerek van, aki ha sárgarépát rágna akkor is hájas lenne.
    Nézd meg anyját apját, ha azok dagadtak, akkor a gyerek is azért dagadt mert azt örökölte.
    Sáska alkatúnak a kölyke is sáska alkatú!
    Minden a genetikán múlik, még a mozgásodat, a jellemedet, is öröklöd a felmenőidtől nemhogy a kinézetet, magasságot, súlyt.
    Ha valaki gyerekként kövér, az nem csak attól van, hogy reggeltől estig, csokit meg chipset majszol, és hozzá keveset mozog...
    Ahogy felnőttként sem az a legsoványabb, aki a legkevesebb kalóriát viszi be, hanem akinek ilyen az alkata.............

  • 2013.02.16 13:59:36Saxana92

    Könnyű erre fogni, mert megnyugtató, hogy azért vagyok kövér, mert a családom is. De ez tévedés. Aki akar változtatni, az tud. Nem egyszerű, mert a berögzült dolgokat, hogy mindent meg kell enni a tányérról, mindent kajával kell ünnepelni, nehéz megváltoztatni, de nem lehetetlen. Ha az ember kicsit odafigyel, hogy mit eszik, rájön, hogy miért nem vékony. Sok emberrel találkoztam, aki azt mondja, hogy ő még a levegőtől is hízik. Ilyen nincs:) Le kell vele íratni mikor, mit és mennyit eszik, aztán megnézni vele, hogy mennyi kalóriát visz be, és jön a rádöbbenés, hogy na, igen...
    Az igaz, hogy nem csak attól lesz valaki kövér gyerek, hogy folyton chipset-csokit eszik. Ehet rendes kajákat is, de ha abból is sokat eszik, meghízik. Főleg mikor bekerül suliba, az addig folyton szaladgáló kisgyerek többet fog a fenekén ülni, meg mondjuk nassolni is.
    Az alkat annyiban befolyásoló tényező, hogy "gyárilag" ki hova hízik jobban, körta alkat a fenekére, lábára, alma alkat a hasára. De egyik alkatnak se kell kövérnek lennie, ahogy XS-s méretűnek se. Egy normális, egészséges M/L-es méret egy kis odafigyeléssel simán elérhető mindenkinek.

  • 2013.02.16 14:49:17RekaHrh

    Nem szeretem azt hallani/ olvasni, hogy amilyenek a szülők, olyanok a gyerekeik. Szerintem neveléssel, a gyerekkel való foglalkozással lehet eredményeket elérni, ha valaki 120 kg, látja, hogy miért, akkor a gyerekét nem rángatja bele ilyen életvitelbe. A szülő- gyerek kapcsolat nagyon fontos, ha kialakul egy bizalmi viszony, akkor a gyerek inkább anyának- apának fog hinni, nem az osztálytársaknak. Így ha hazamegy a gyerek és meséli, hogy az osztálytársa minden nap megeszik egy tábla csokit, de elmondják neki otthon, hogy ez mennyire káros, akkor nem fogja nyúzni őket, hogy "de nekem akkor is kell". A "leülsz és annyit eszel, amennyit eléd rakok" módi nekem soha nem tetszett, nem fogok ilyet tenni a gyerekemmel. az is fontos, hogy meglegyen a reggeli, ebéd vacsora ideje, amikor mindenki leül egyszerre és beszélgetés is van az evés mellett. Én soha nem voltam éhes típus, és nem vagyok éppen sovány, de molett sem, pedig a sport nálam csak szabadidős jellegű tevékenység, nem versenyszerű. Szerintem rendszer kell egy gyerek életébe, és nagyon fontos, hogy ebben a rendszerben ne unatkozzon. A csoki és süti pedig jobb, ha megmarad a vasárnapi ebéd végére, és az is jó dolog, ha arra szoktatjuk őket, hogy a kirándulás és tollasozás... stb sokkal jobb program a barátokkal mint az evés- ivás minden alkalommal.

  • 2013.02.17 10:10:09Avril35

    Ekkora baromságot még nem hallottam, hogy a gyerek csak a kajától lehet vadítóan kövér és nem azért mert anyja apja, nagyszülei oldalági rokonok is kövérek voltak.
    Van olyan ismerősöm aki 100 kiló a nővére, körülbelül 150 kiló!, és az ismerősöm kislánya aki kb 1,5 éves, szintén közelít az extra testsúlyhoz...
    Biztos telefalta magát ...ANYATEJJEL mi?!
    És láttam gyereket aki 10 évesen hatvan kiló, szülők vékonyak. Amíg meg nem láttam anyai nagyszülőket és az anyuka testvéreit akik inkább egy elefántcsordára emlékeztettek...
    Viszont a másik gyerek az apuka vékony csontos alkatát örökölte. És a vékony gyerek evett mint akinek egy hete nem adtak enni , a kövér gyerekre meg rá kellett kényszeríteni azt a három falat kaját is. A kövér gyerek, örömében körbe futotta a strandot a barátaival a vékony meg ott gubbadt a felnőttek mellett egész délután!!
    Ennyit a genetikáról!!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta