Attól nem leszel hajlékony, ha krémezed a lábad

Zanza!

Kriston Andrea, az intimtorna kitalálója nemzetközileg elismert, sikeres szakember. Az intimtorna nem pusztán egy fizikai erőedzés, hanem testi-lelki megújulást, önismeretet, a szexuális élet javulását, akár súlyos, alhasi betegségek helyrehozását ígéri. Kismamáknak kifejezetten ajánlott, a szülést és az anyaságot állítólag egészen más dimenzióban lehet megélni vele.

kriston andi
Fotó: Hajdrák Tímea

Andrea sugárzó, elragadó személyisége igazán hiteles, aki beszélget vele, hallja, látja, érzi, hogy nagyon sokat ad az embereknek.  A Kriston Intim Torna (KIT) tabukat döntöget, nem túlzás azt mondani, hogy minden nőnek már az óvodában (az intim szokások kialakításával) is ismernie és gyakorolnia kellene a gyakorlatokat, melyek mindössze napi 10 percet vesznek csak el az életünkből.

Hogyan kezdődött? Hogyan jött az ötlet, hogy intim tornára szükség van?

Gyerekkoromtól sportoltam, nekem az volt a természetes, hogy mozgok. Minden nap edzettem, majd biológia-testnevelés szakos tanár lettem. A főiskola után rájöttem, hogy nemcsak a tanult izmok mozgathatók, hanem mindenféle más izom is. Erről a főiskolán nem tanultunk.

Amikor '86-ban Kazincbarcikára a főiskolás évek után vissza, hazatértem, hihetetlen energiával vetettem bele magam a munkába. Sok olyan feladatot találtam ki, amit szívesen megoldotta a gyerekek, akik rajongtak a testnevelésért. Fél év elteltével az Országos Pedagógiai Intézet szervezésével már bemutatóórát tartottam. Egészen addig nem tudtam, hogy egy új módszert találtam ki.

Aztán ebben az időszakban Kacagó Kocogó Kazincbarcika nevű egyhetes programot szerveztem, ami nagy tömegeket mozgatott meg, minden délután a lezárt Fő utcán futottunk. Csináltunk egy sportegyesületet is, elkezdtem olyan női tornát tartani, aminek része volt sok pici izomnak a mozgatása. Úgymint az arcizom, szemizom, a hagyományos aerobik gyakorlatok mellett. A kolleganőim nem szerették volna, ha ezt beindítom, mert akkorra már beállt női csoportok voltak, és azt mondták, hogy erre már nem lesz igény. Három hónap múlva teljesen tele volt a csarnok.

Hogy jutottál el a szemektől és szájaktól a gátizomig?

Hamarosan férjhez mentem, és egész nyáron nászúton voltunk. A harmadik nászúton kismama lettem, ami a negyedik nászúton derült aki, amikor lakatlan szigetek körül kajakoztunk a férjemmel. Kitaláltam, hogy amíg várandós vagyok, majd továbbtanulok a TF-en. De akkoriban még az iskolának ajánlást kellett adnia, hogy kell-e neki ilyen képzett szakember vagy nem. Fel is vettek, de az iskolám azt nyilatkozta, hogy nincs szükségem még egy diplomára, úgyhogy a továbbtanulásom kútbaesett.

A szülés után saját bőrömön megtapasztaltam, hogy pont ott nem készítettem fel a testemet, ahol szültem. Nekem ez döbbenetes felismerés volt, mert én minden nap tornáztam, úsztam, relaxáltam, tényleg nagyon gondoztam a várandósságomat. Miután megszültem, észrevettem, hogy semmi nem úgy működik, ahogy kellett volna.

Tulajdonképpen rájöttem, hogy rossz volt a felkészülésem, hasznos, de nagyon hiányos. És ebből származtak az intim tünetek, hiszen hatalmas nagy változáson esik át az a terület, ahonnan egy baba ki tud jönni. Amikor panaszkodtam az orvosomnak, csak azt tudta mondani, hogy ha nem tetszik, műtessem meg magam, de ez egyébként normális, minden nővel ez történik. Én nem nyugodtam bele, tornáztattam a lenti izmaimat, és a hathetes kontrollnál az orvos nem hitt a szemének. Azt mondta, nem is látszik rajtam, hogy szültem. Ez az élmény, a kazincbarcikai sikerélmények és a továbbtanulás meggátolása miatti felgyülemlett energia lehet együttesen az, ami tudatosan erre a területre irányította a figyelmemet.

Ezek szerint te a tudatos, alapos szülésfelkészülés híve vagy.

A legfontosabb szerintem, hogy lelkileg és testileg is felkészüljünk a terhességre és a szülésre. Annyira szemérmes az anatómia és a szülésfelkészítés, tudom magam is. Éppen tegnap egy tréningen meséltem, hogy az én időmben a gátmetszés volt az egyetlen, amit azon a területen megemlítettek, és meglepetésemre hatalmasakat bólogattak a kismamák, mivel ugyanezt tapasztalják most is.

Az a kommunikáció, amiben a gátmetszést mint egy szükséges jót állítják be, elég rossz hozzáállás. Egy tanítványom a szakdolgozatában kimutatta, hogy azoknak a nők körében, akiknél gátmetszést végeztek, sokkal nagyobb az inkontinencia aránya, a szélmegtartási nehézségek és szexuális problémáik is inkább vannak, mint akiknél nem volt vágás. Ma 10 milliárd forintot költünk inkontinencia betétre, pedig az orvosok éppen azzal is szoktak érvelni, hogy a gátmetszés az inkontinencia ellen véd, mert ha nem metszik be a gátat, akkor az izmok túlnyúlhatnak és szétrepednek.

Mondhatjuk, hogy jószándékú ez a hozzáállás, mert a nők többsége nem tud ellazulni, és a feszülés miatt elszakadhat a gát környéke. De az ellazulás egy olyan képesség, amit fel lehet építeni.

Tehát egy laza hüvellyel nem kell hatalmas szakadásokra gondolni. Ebben az esetben, úgy, ahogy a szánk is kicsit elreped, amikor kiszárad, olyan kaliberű sérülésre kell ilyenkor gondolni.

A hüvely az egy érzelmi izom, olyan állapotban van, amilyenben mi vagyunk. A szülés miatti feszültség rá is kihat. Ha nem kapunk elég támogatást, ha nem kapunk elég bizalmat, bátorítást, félni fogunk, akárhányszor is szülünk. A szorongás következtében az izom szűkké válik - ez a zabszem sem fér be tipikus esete -, a baba tényleg nagyobb erővel feszti ki az izmot. És nem mindegy, hogy egy feszült, vagy egy ellazított izmot tör át. Azt hiszem, mi nők is felelősek vagyunk, hogy nem tudjuk elengedni magunkat, de az egészségügy is felelős ezért.

A tudatlanság sajnos nagymértékben jelen van ezen a területen. Amikor a nők bíznak olyanokban, mint a gátmasszírozás, mert itt-ott hallanak róla. Ez egy olyan izom, ami a pillanatnyi állapotra reagál. Semmit nem segít, ha otthon, szülés előtt masszírozgatjuk. Ez olyan, mintha ahhoz, hogy jó hajlékonyak legyünk, terpeszülésben jó mélyre tudjunk hajolni, nem gyakorolnánk, hanem bekrémeznénk valamivel.

Ez egy összetett dolog. A nőknek azon a területen is fel kellene készülni testileg, lelkileg, ahol minden folyamat végbemegy. Ha az egészségügy is mellétenné a támogatást, akkor a nők el tudnának lazulni.

De nem elég az ikeás függöny, a fittball és a franciaágy, meg a bordásfal, amit egyes intézmények felmutatnak, hogy mennyire alternatívok. Nem ez kell, hiszen egy dzsungelben is lehet jól szülni, hanem az kell hozzá, hogy a nő el tudja magát engedni, és biztonságban érezze magát.

Ehhez olyan támogató szakemberek kellenek, akik ott vannak végig, segítenek ezen az ismeretlen úton. Vannak orvosok, akik támogatják a gátmetszés nélküli szülést, de azt gondolom, ha a férfiak szülnének, akkor már ki tudták volna harcolni, hogy ne metsszék a péniszüket.

Volt egyszer egy szakmai beszélgetésem egy klinika egykori vezető orvosával, aki elmondta, hogy lelki dolgokról ne beszéljek vele, mert ő nőgyógyászként dolgozott, és nem foglalkozott lelki ügyekkel. Húszezer gyereket segített a világra, és ötvenezer nőt műtött. Azt mondta, hogy ha egy nő nem tudott ellazulni, esetleg nyögött vagy kiabált, ő azt a nőt felpofozta. És higgyem el, hogy a nő abbahagyta.

Tehát a kismamának felelőssége van abban is, hogy hova megy szülni. Nem könnyű ezt kitalálni, és már csak azért sem, mert a jó orvosról van egy elképzelésünk, aki kedves, figyelmes, választ ad a kérdéseinkre, ám tulajdonképpen a szülés folyamatát, a szülés gyerekünkre való hatását, a női tudatunkra való kihatását is tudnia kell(ene). Nagyon meghatározó, ami ott történik.

A mi felelősségünk nőként ebben az, hogy keressük a lehetőségeket, ahol bennünket kiszolgálnak. Öntudatosan. Ki kell használni a lehetőségeket, amit az orvosok nyújtanak, de be kell látni, hogy van, amiben tudnak, és van, amiben nem tudnak segíteni.

Tulajdonképpen sok kötődési probléma egy része, azt gondolom, a szülőszobára vezethető vissza. Amikor a gyerek nem a saját tempójában születhet meg, hanem egy programozott császárral vagy oxitocinnal idő előtt „kizavarják”, akkor a gyerek nagyon gyakran kapaszkodó, nagyon anyás lesz, nem lesz elég önbizalma az önállósághoz.

Hogyan kell elképzelni az intim tornát? Milyen mozgásformát jelent? Hogyan lehet megtanulni?

Úgy képzeld el, mintha meg akarnál tanulni hátraszaltózni, de nem csak egyszerűen elmondom, hogyan csináld, és utána kérlek, hogy na, akkor az elmondottak alapján ugorjál, hanem felépítjük a képességet benned, hogy meg tudd csinálni. Minden mozgást lépésről-lépésre kell megtanulni. Összehúzni mindenki tudja, szorítani is, de az intim torna egy tudatos alhas védelem, ami kb. 300 egymásra épülő gyakorlat.

Ezeknek az izmoknak fontos funkcióik vannak: vizeletelzárás, székletmegtartás, vénák feszesen tartása, fontos, hogy kellő tréninget kapjanak. Ahhoz, hogy napi 10 perces tréninget végezzük, végig kell haladni egy tanulási folyamaton. Egy 12 órás tréning, a végén egyénre szabott gyakorlatokkal elég ahhoz, hogy egy életre szóló tudáshoz jusson az ember. A tréning egy hosszú lelki rávezetéssel kezdődik, teljesen egyértelműek a gyakorlatok, mindenki meg tudja tanulni, akinek mozgathatóak az izmai.

Ez egy olyan befektetés, amit jó lett volna megkapni mondjuk az iskolában, de mivel nem kaptuk meg, a felnőttkorban lesz rá szükség.

Otthon is meg lehet tanulni DVD-ről, könyvből, de ez egy nem látható izomterület, a nők-férfiak tele vannak bizonytalansággal, hogy vajon jól végzik-e a gyakorlatokat. Nagyon sokan megtanulják, de sokan mégis segítségre, visszajelzésre szorulnak, ami azért teljesen normális. Például egy férfi úgy nem tudja elvégezni otthon a gyakorlatot, ha azt sem tudja, hol a prosztatája, amit edzeni szeretne.

Aki sosem csinálta, az terhesen is elkezdheti?

stockfresh id490806 pregnant-woman-sitting-on-large-exercise-bal

Igen, abszolút. Ez olyan, mintha valaki készül egy kalandtúrára, ahol úszni is kell majd. Akkor a kalandtúra előtt érdemes-e úszni megtanulnia, vagy csak utána?

Ha a várandósság vége előtt tíz hét gyakorlással telik, nagyon nagy átalakulást tudnak megélni lelkileg és testileg is.

De a legjobb az lenne, ha ezt óvodától csinálnánk, és része lenne az életünknek. A mi programunk óvodától kidolgozott. Az intim szokások kialakítása óvodában kellene, hogy elkezdődjön. Ehhez nem kapunk elég segítséget, az óvónőktől sem, pedig az óvodás gyerekek fele már székrekedéssel küzd. Ez azt a berögzülést erősíti, hogy ha elengedi magát, akkor neki az fájni fog. Ezért kéne már itt segíteni nekik. A bepisilés miatti leszidás is azt eredményezheti, hogy a gyerek azt tanulja meg, hogy ha elengedi magát, akkor szégyenbe kerül.

Információhiányban szenvedünk, még az intimtorna kapcsán is, hiszen a nőknek még az egészségügyben is gyakran mondják, hogy ne végezzék az intimtornát terhesen, mert vetélést okozhat. Ezzel elérik azt, hogy a nők nem merik csinálni a gyakorlatokat, pedig nincs vetélésre való hatása, nem okoz vérbőséget.

Ha jól csináljuk, élénk vérkeringést okoz, amivel jobbá válik a placenta tápanyag-ellátása. Az a kismama, aki végzi a gyakorlatokat, pici babájának több tápanyagot juttat a tornázás alatt, az ő szerveik jobban működnek, nem a salakanyag pang azon a területen. Ezeknek a nőknek jobb a szexualitásuk is. A magzat velünk együtt szeretkezik, ami azt jelenti, hogy a szexualitáshoz való viszonya is formálódik. Nem mindegy, milyen élményeket szerez már ebben a korban is.

Milyen hatásai vannak még az intim tornának azon túl, hogy fizikailag kordában tartja az izmokat?

Ez az önmagunkhoz való közel kerülés egy olyan területen, amiről mi, emberek nem is nagyon tudunk beszélni. Hiába járunk önismereti tréningre, ha az intim területünkön való önismertről nem esik szó. És amiről a tréningen tanulunk, mind olyan, amiről nem szoktunk beszélni, mert tabuként kezeljük, vagy fáj kimondani, szégyelljük. Ilyen a terméketlenség, a vetélés, a nő-férfi kapcsolat, mi van a hálószobában stb. Nálunk beülnek egy csoportba, és kapnak eszközöket a megismeréshez, a túllépéshez, a problémák megoldáshoz.

A nők végigfésülik az életüket az intimitás területén, az oktató olyan életmeséket alkalmaz, amiben az ott lévők a saját életüket is meglátják. Ha ezt egy nő szülés előtt csinálja meg, nagyon más állapotban képes szülni, másként lesz anya, másként működik majd a szexuális élete. Testileg amit elérünk vele,  az a jobb tápanyag-ellátás, tudatosabbá válik ezekek az izmoknak az irányítása, ami, ha valaki nem tanulta meg, nem eléggé tudatos. Egy olyan új terület alakul ki az agykéregben, ami egy új, testrész-irányító terület lesz, ez csak azoknak van, akik rendszeresen gyakorolják a tornát, másnak nincs.

És mit gondolsz a szülés után gyakran jelentkező szexuális nehézségekről, az újra egymásra találás problémájáról?

A lelki gyermekágyas időszak akár 2,5 évig is eltarthat. De az orvosok azt mondják, hogy a hathetes gyermekágyas időszak után már lehet szexelni. Innentől elindul a stressz, mivel azt van belénk kódolva, hogy 6 hét után lehet szexelni. Na jó, fizikailag lehetséges, de nem biztos, hogy az újdonsült anyukák lelkileg is felkészültek erre. És megy a játszma: ma lesz, nem lesz, mit szól a férjem, most letudtam, nyugi lesz... Ez komoly stresszként jelenik meg, s a stressz önmagában gátolja a szexuális vágyat.

Van, hogy a nő már olyan mértékben szorong emiatt, hogy még ha régen vissza is tért volna a kedve, akkor a stressz, szorongás miatt nem tud előtörni belőle. Ha a nő a szülés után regenerálja a testét a megtanultak szerint, akkor nemcsak a testét regenerálja, hanem a benne újjászülető nőt is. Sokkal nagyobb elánnal tud újra nekikezdeni a szexnek. Sok tanítványom azt mondja, hogy jobb a szexuális életük a szülés után, mint előtte, hiszen tudatosan felépítve készült erre az időszakra. Sok nő megy úgy haza a tréningekről, hogy már csak attól, hogy ott hallja az ilyen jellegű problémákat, máris helyére tudja tenni a sajátját, és mondhatni, gyógyulva megy haza.

Mostanában nagy divat, hogy szinte mindenki fut. Mi a véleményed erről, mennyire lehet káros ez a nőknek?

Én is futok, gyerekkorom óta. Szerintem az egyik legjobb sport, főleg a pénzhiányos világban. Viszont gyenge gáttal nagyon rossz futni, kárt okozunk magunknak. Gyenge az izom, ha elcseppen a vizelet, ha adott szituációban levegő vagy víz megy a hüvelye, akkor, ha aranyerünk van, méhsüllyedésünk. Ilyenkor nem jó futni.

Végeztünk méréseket ezen a területen, s azt láttuk, hogy minden harmadik kocogó nőnek szivárog a vizelete. Ők azok, akik nem hagyják abba, még a tünetek hatására sem. Csak erős izommal lenne szabad a nőknek futni. Tehát erős gátizomzattal, jó futó technikával és jó futótalajon (például salak, rekortán, fű) bárhol jó futni.

Trénereket is képzel. Hányan vannak ők?

Magyarországon majdnem 100 intimtorna tréner van, akik tudnak segíteni a nők szülésre való felkészítésében, a menopauza idején, a szexualitás javításában. És persze a férfiaknak, akik egyáltalán nem kapnak segítséget. Az oktatók akár még az egészségügyben is kaphatnának helyet. Az állam nagyon sok pénzt ad ki azért, mert az emberek nem tudatosan védik ezeket az izmaikat. Ha az egészségügy tudna ennek a 100 trénernek helyet adni, rengeteg kiadást meg lehetne spórolni.

Ezt már a Rókus Kórházban ki is próbáltuk, ott több mint 10 éven keresztül tudatos életvitelt oktattunk betegeknek, olyanoknak, akiknek – többek között - inkontinenciája, évtizedes aranyere, belső szervi süllyedése volt.

Blogmustra