Affektív apnoe a neve annak a jelenségnek, amikor a síró gyerek egyszer csak nem vesz levegőt, majd elájul. Ez körülbelül minden huszadik gyerekkel előfordul hat hónapos és öt éves kora között, a gyerekek egy része a roham közben elkékül, más részük elsápad, és vannak gyerekek, akiknél mindkét fajta előfordul időnként. Leggyakoribb 1 és 3 éves kor között.
Ez az állapot - amely egyébként a gyerekre nézve ártalmatlan - iszonyú a szülőnek, aki általában azt hiszi, a gyerek mindjárt meghal, főleg, ha először találkozik a jelenséggel. A nem túl kedvesen "lélegzetvisszafojtós hiszti"-nek is nevezett folyamatról fontos tudni, hogy egyetlen gyerek sem képes azt szándékosan előidézni, éppen ezért a gyerekre neheztelni, vagy pláne megbüntetni érte semmiképpen nem szabad.
Ez a sírós-nem lélegzős állapot erős érzelmi felindultság, fizikai fájdalom vagy félelem következménye. A következő tünetekkel járhat: általában úgy kezdődik, hogy a gyerek sír, majd jön a maximum egy percig tartó szünet a lélegzetvételben, ezt követheti az ájulás. A kékülős és a sápadós is járhat görcsökkel.
A kékülősnél, amely a gyakoribb, ezután a gyerek lélegzése túlságosan gyors és/vagy erőteljes lesz, illetve a kilégzést követően hosszabb szünet előzheti meg a belégzést. A bőr kékes-lilás árnyalatot ölthet, különösen a száj körül.
A sápadós fajtánál a gyerek szívverése általában lelassul, a bőr igen sápadttá válik, gyakran nyirkos.
Amennyiben a gyereknek ilyen ájulós-sírós rohama van, arra kell figyelnünk, hogy ne üthesse meg magát, érdemes lefektetni, és figyelni arra, hogy a fejét/végtagjait ne üthesse be kemény vagy éles dolgokba, ha esetleg görcsöl. Népi módszerként azt szokták javasolni, hogy érdemes pár csepp vizet fröccsenteni a gyerek arcába, mert akkor reflex-szerűen levegőt vesz, ezt az orvosok nem szorgalmazzák, de nem is tiltják.
Szülőként, ha ilyet tapasztalunk, a roham elmúltával a legfontosabb teendőnk az, hogy kizárjuk, nem valami más, komolyabb betegség okozza-e a tüneteket. Ilyenkor leggyakraban azt vizsgálják, nem vérszegény-e a gyerek, rendben van-e a vasháztartása, illetve ki szokták zárni az epilepsziás típusú rendellenességeket is.
Az erre hajlamos gyerekeknél a megoldást az idő hozza meg, előbb-utóbb mindegyikük kinövi. Addig is, arra érdemes figyelni, hogy a gyerek eleget aludjon, és lehetőleg mindig biztonságban érezze magát, így minimalizálható a rohamok száma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mindenképpen azonnal mentőt kell hívni, ha egy ilyen roham után a gyerek nem ébred fel és kezd el újra lélegezni. Ilyen esetben a mentők azt az utasítást is adhatják, hogy kezdjük el lélegeztetni a gyereket.
Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek hirtelen sűrűbben jelentkeznek, a rohamok súlyosbodnak, vagy természetük megváltozik.
