SZÜLŐSÉG

Pazarolj időt a gyerekkel!

2012. október 22., hétfő 16:23

Ha a gyereknevelés a téma, sok fontos, komoly dologról esik szó. Mint például a mintaadás, a következetesség, hogy hogyan tanítsunk felelősséget a csemetének, büntessük-e, és ha igen, hogyan. Ebből úgy tűnik, mintha a nevelés valamiféle projekt lenne, ami mindig összeszedett, fegyelmezett szülőt igényel. Holott van még valami, ami kell hozzá: a haszontalan, cél nélküli idő. Folyton adó, fegyelmezett szülő mellett ugyanis nehéz oldott, boldog gyermeknek lenni.

stockfresh 58972 modern-family-enjoying-themselves-on-bed sizeM

Nem, nemcsak „minőségi” időt kell tölteni a gyerekkel, amikor a szülő adja magát teljes valójában, hogy a gyerekkel egymásra figyelve tartalmasan töltsék el a napot. Valóban, ez is lényeges. Csakhogy, még ha a szülő naponta több óra minőségi időről gondoskodik, amikor fejlesztőjátékot játszik a gyermekkel, együtt sportol, mondókázik-énekel, közben arra gondolva, hogy ez hasznos, még mindig hiányzik valami.

Méghozzá a ráérősség, úgy is mondhatnánk, a jó értelemben vett időpazarlás. Az érzet, hogy egyszerűen együtt lenni jó, anélkül, hogy bármi történne, bármilyen célja lenne. Megkockáztatom: néha jobb egy összebújós, kakaót kortyolós tévézés, mint az a mese, amit azért olvas a szülő, mert tudja, hogy ezzel jót tesz a gyermek érzelmi fejlődésének.

Persze, a pszichológus ezzel kapcsolatban nehezen tud ügyesen fogalmazni, hiszen arról van szó, mi hogyan hat a csemetére, végső soron tehát arra buzdítjuk a szülőket, viselkedjenek úgy, ahogy az hasznos, egészséges a poronty testi-lelki fejlődése szempontjából - puff neki. És fából vaskarika, ha úgy hangzik a tanács, hogy tessék spontánnak lenni minél többet.

Nem arról van szó, hogy egy újabb programpontot kellene beépíteni a napirendbe, a felesleges időét, amit fegyelmezetten betartunk minden nap héttől nyolcig. Inkább arról, hogyha úgy érzi az anya vagy apa, hogy szíve szerint nem csinálna semmi „értelmeset”, csak leheveredne a szőnyegre az ott játszó gyermek mellé, aki aztán vagy bevonja őt, vagy nem - és ha nem, akkor csak nézni fogja -, engedjen ennek az érzésnek! Jó így, nem kell kitalálni helyette semmi tartalmasabbat. Nem kell sétálni menni, ha aznap nyűg a beöltöztetés, az összepakolás, a jövés-menés.

stockfresh 1195994 family-watching-a-movie-and-smiling sizeM

Persze, ez a biztatás azoknak szól, akik egyébként hajlandóak biztosítani a változatosságot, élményeket a gyermek számára. Nekik szól az üzenet, hogy szabad lazítani, sőt, ezzel nem elvesznek, hanem adnak a gyermeknek. Köztudott, de mégis feledésbe merül gyakran, hogy a gyermek számára az egyik legfontosabb érzelmi hatás, hogy a szülő hogy érzi magát.

Folyton adó, fegyelmezett szülő mellett nehéz oldott, boldog gyermeknek lenni. Nem szoktuk ezt ilyen módon megfogalmazni, de valójában fontos igénye a csemetének, hogy élvezzék a társaságát, hogy a szülő ne csak megdicsérje őt, mint aki tudja a dolgát, hanem érezze a hangján, lássa az arcrezdülésein, hogy vele lenni jó, pihenés, feltöltődés. Vajon mit üzen egy gyermek számára, ha a vele való együttlét mindig feladat, amit aztán a szülő a lefektetése után próbál kipihenni?

Sokan beszámolnak olyan szülőkről, akik mindig tökéletességre törekedtek. Tiszta volt a ház, még a zokni is ki volt vasalva, az ünnepeken tökéletes volt a menü és a dekoráció, csak éppen nem lehetett aznap egymáshoz szólni, mert mindenki a feladatára koncentrált, nehogy kicsússzon az időből, vagy valami ne legyen a helyén. Aztán, amikor elkezdődött az ünnep, akkor sem lehetett, mert akkor anya és apa a végeredményt figyelte feszülten, és bár mosolyogtak, látszólag ünnepeltek, valami mégsem stimmelt: mintha nem lettek volna jelen. Sajnos a szorongó ember kénytelen magára figyelni: nem önzésből, hanem hogy monitorozza, megfelel-e a vélt elvárásoknak.

Az ilyen anyáknak és apáknak többféle motiváció állhat tetteik hátterében. Ide tartoznak a mártírok, akik szeretnek úgy gondolni magukra, mint akik feláldozzák életüket másokért. Az önértékelésük sérülne, ha engednék jól érezni magukat. De állhat abból fakadó szorongás is a háttérben, hogy nem lenne elég jó szülő, ha olykor lazítana egy kicsit. Ők a bűntudattól félnek: nehogy utólag szemrehányást kelljen tenni maguknak, hogy a gyermekük valamiben nélkülözött miattuk. Végül, van, akit leginkább a tökéletes család látszatának megteremtése hajt, mert mások visszajelzése nagyon fontos számára.

Az első és harmadik szülő problémái mélyebbre nyúlnak, általában a középső típusba tartozó, gyermeke miatt szorongó szülőn lehet könnyebben segíteni. Számára megkönnyebbülés, ha elhiszi, a gyermeknek maga a kapcsolat a legfontosabb, minden más, amit még adhat a szülő, csak ez után jön, és csak a meleg, érzelemmel teli kapcsolat keretein belül értékelhető. A jó kapcsolathoz pedig szükséges valamiféle ellazult lelkiállapot, hiszen így lesznek reakcióink spontának és személyesek.

Cziglán Karolina, pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta