Vacak a menza, de akadnak, akik javítanának rajta

Zanza!

Pár nappal ezelőtt volt szó a közétkeztetés állapotáról. A siránkozás után most jöjjön néhány kezdeményezés, ahol közösségek, szakemberek és szülők nemcsak sajnálkoznak és beszélnek, hanem programokat, kampányokat szerveznek, összefognak a jó ügy érdekében. A honatyákat megcélzó szakértői javaslatoktól kezdve a szülői hozzájárulásig minden szinten találunk valamilyen megmozdulást. Most ezekből szemezgettem, hátha valakinek hasznos lehet.

Sok minden lehetne helyi
Sok minden lehetne helyi

Menzát vizslató szakemberek

A Menza Minta = Mintamenza program célja az egészségesebb, korszerű táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása. El szeretnék érni, hogy egészségesebb, eddig nem nagyon használt összetevőkkel is dolgozzanak a konyhák. A helyi termelők termékeit, a bioélelmiszereket is szeretnék bevonni a közétkeztetésbe. A csapatot az ÁNTSZ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség partnerkapcsolatából létrejött szakértői gárda alkotja. Az országot járva megnézik, hogy a konyhák hogyan, s mit készítenek a gyerekek számára, s kiértékelve azt, a realitásokhoz és szabályokhoz is alkalmazkodó tanácsokkal igyekeznek segíteni. A tapasztalataikat - változtatási és fejlesztési javaslatokkal - a döntéshozókkal is közlik.

Helyi termékek a menzán

A helyi termelők, termékek menzai bevonása nagyon szimpatikus ötlet, számos előnye van (helyi gazdák támogatása, környezetvédelem, frissesség stb.). De nagyvárosokban, nagy cégek működtette konyhákon ez a lehetőség nem nagyon jöhet számításba. Sokkal egyszerűbb, olcsóbb és kiszámíthatóbb az alapanyagokat nagy mennyiségben megvenni a nagykereskedésektől, mintsem több kistermelőtől, akiknél a mennyiség, a minőség és a választék is hektikus, magyarázta egy érintett.

Mennyi paradicsom kell egy iskolának?
Mennyi paradicsom kell egy iskolának?

Így ez inkább kisebb cégeknél és saját konyhával működőknél jöhet szóba. Amire azért akad példa is. Pár hete olvastam ugyanis a fejér megyei Csórról, ahol a polgármester ötlete nyomán a közmunka program keretében közös kertet művelnek, s az ott termesztett zöldségeket, gyümölcsöket a helyi lakosok vásárolhatják meg, illetve a helyi közétkeztetésbe vonják be. A polgármester viccesen mesélte, hogy amikor a frissen leszedett zöldbabot a konyhára vitte, hogy abból készüljön majd az étel a gyerekeknek, a konyhás nénik csak pislogtak, hogy akkor most mosni, pucolni, darabolni kell, s nem pedig pikk-pakk bedobni a mirelitet. De ők is értik, hogy ez sokkal jobb, így örömmel készítik a frissen szedett zöldségekből, gyümölcsökből a menzai menüt.

Egészséges óvodák összefogva

Az egészséges életmódra nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata közhasznú egyesület azon fáradozik, hogy minél több óvoda csatlakozzon hozzájuk, s vegyenek részt gyerekeket-felnőtteket (szülőket is) bevonó, tájékoztató programjaikban, s járuljanak hozzá saját környezetük egészségtudatos szemléletváltásához.  Az 1997 óta működő szervezet is kimondja, hogy az óvodai élelmezés nem tudja biztosítani a gyermekek számára az egész napra szóló teljes értékű élelmiszer ellátást, ezért a szülőknek kellene ezt kiegészíteniük, ámde ehhez nekik is tisztában kell lenniük a táplálkozás alapfogalmaival, az egészséges élelmezéssel kapcsolatos dolgokkal. Ennek elősegítésére az óvónők és a védőnők a szülőkkel, támogatókkal közösen programokat indítanak, például olyat, amely hetenként egy-két gyümölcs- és zöldség-nap szervezését javasolja. A gyerekek ízlését, az új ételekkel való megismertetését is fontosnak tartják, illetve azt vallják, hogy ha az óvodai étkezés légköre, hangulata otthonos, akkor a gyerekek is nyitottabbak és fogékonyak az új ízekre. Egy kollegánk gyerekének ugrásszerűen nőtt az érdeklődése a zöldségek iránt, amikor az oviban mindenféle egészséges ételt készítettek a szülőknek rendezett délutáni fogadásra, salátának való zöldségeket daraboltak és kóstolgattak, önteteket gyártottak, gyümölcsöt centrifugáltak.

Szülői rásegítés – minden második óvodában létezik

A 2009-ben végzett országos óvodai közétkeztetést vizsgáló reprezentatív felmérésből (OTEF 2009) kiderül az is, hogy a szülők 92%-a tisztában van azzal, hogy sok az egészségtelen étel a óvodákban, s 20%-uk élt már panasszal az ételek mennyisége vagy minősége miatt.  A felmérés rámutatott arra a jelenségre is, hogy a szülők mintegy az óvodák felében lehetőségeikhez mérten igyekeznek kipótolni a napi élelmezést, s főként zöldséggel-gyümölccsel járulnak hozzá a gyerekek napi étkeztetéséhez, de sok helyen pénzt dobnak össze, hogy valaki beszerezze a plusz ételeket.  Arra is fény derült, hogy a bevitt élelmiszerek harmada a kerülendő kategóriába tartozik, bőven van hát létjogosultsága a szülői felvilágosításnak is.

Amikor ismerősöket kérdezgettem, és fórumok olvasgattam a témában, többször találkoztam olyannal, hogy az egészségért kampányoló anyukát egyszerűen hülyének nézték, s egyáltalán nem voltak nyitottak az együttműködésre. Olvasónkat egyszerűen meg sem értették, amikor nem volt túl lelkes, amiért az ovi nagyobb mennyiségű, ingyen édességhez jutott hozzá.

Blogmustra