SZÜLŐSÉG

A gyerekbarát barát, nem ellenség

2012. június 27., szerda 11:54

A legtöbb szülő örül, ha vannak közeli barátai a csemetének, úgy vélik, ez annak jele, hogy közösségben jól feltalálja magát, nem magányos. Míg egyes szülők veszélyforrást látnak bennük, mert olyan hatás éri a gyermeket, amit nem tudnak kontrollálni. Számukra a barát az, aki rossz útra viheti a porontyot, aki miatt csavarog, ahelyett, hogy otthon ülne és tanulna. Pszichológus szemmel inkább az első állítással lehet egyet érteni. Bár valóban léteznek „rossz barátok”, azonban az ilyen társaságba való belekeveredés inkább tünet, mint a probléma oka.

stockfresh 889845 happy-time sizeM

A barát elsősorban védőfaktor, bármilyen életkorról is legyen szó. Fontos az egészséges önbizalom kialakulásában, és abban, hogy a gyermek lényeges készségeket gyakoroljon általuk, melyekre egész életében szüksége lesz.

Mivel a legtöbb barátság az óvodai és iskolai közegből kerül ki, azzal a nyilvánvaló előnnyel jár, hogy otthonosabb a gyermek számára az intézményi közeg, szívesebben megy be, jobban kinyílik ott. Így az óvodai és iskolai tartózkodás nem a túlélés óráit jelenti. A barátok sokat lendítenek a gyermek önbizalmán, hiszen megéli, hogy vannak, akik éppen őt választották arra, hogy időt töltsenek vele, és elfogadják, kedvelik őt, noha nem köti össze őket rokoni szál. A barátokkal tanulja meg, hogyan kell kialakítani és fenntartani olyan kapcsolatot, ami nem eleve adott, mint a rokoniak. Hogy mi történik akkor, ha összeveszik valakivel, aki nem a testvére, nem segít a szülő a békülésben, nem simítódik el magától az ügy. Azt is megtapasztalja, mások eltérő normák és szokások szerint élnek. Minél idősebb gyermekről van szó, annál inkább tudatosulnak ezek a megfigyelések, de már az egészen kicsi ovis is rácsodálkozik a különbségekre. Kamaszkorban a kortárs csoport a legfőbb viszonyítási pont, az ő elismerésük elengedhetetlen a tizenéves jó önértékeléséhez.

Akik valamiért kevésbé ügyesek a társas világban, azok számára a legfőbb nehézség a magány érzése. Ennek szele óhatatlanul megcsapja azt, aki kívülről látja a vidáman csivitelő társaságokat, és úgy érzi, nem mer egyikhez sem csatlakozni. Persze nem mindegy, hogy egyszerű zárkózottság áll-e a háttérben, ami miatt nem tud feloldódni a többiek között, vagy kifejezetten ellenségesen viseltetnek vele szemben. Ha a szülő észreveszi, hogy utóbbi eset áll fenn, és ezen tartósan nem sikerül változtatni, érdemes megfontolni akár a közösségváltást is. Igaz, ez az utolsó megoldás kell, hogy legyen, hiszen mindig jobb az aktív megküzdés, mint a helyzetből való kilépés.

stockfresh 787724 on-the-beach sizeM

Hogy kiből lesz magányos vagy kiközösített gyermek, jó pár tényezőn múlik, és persze nem lehet pontosan előre megjósolni. Az a csemete, aki egyik közegbe nem tud beilleszkedni, sikeres lehet egy másikban. Például egy segítséget kérő család kisiskolás lánygyermeke, Ancsa, idegenül érezte magát az iskola magabiztos, „trendi” légkörében, de hamar feloldódott, mikor rendszeresen járni kezdett egy kézműves klubba. Önbizalomra tett szert, és ez abban segítette, hogy bátrabban nyisson az iskolában is mások felé.

Ahogy Ancsa története is alátámasztja, az egyik kulcsfogalom a gyerekek barátkozó kedvében, hogy sikeresnek érzik-e magukat olyan területeken, ahol népszerűségre tehetnek szert. A másik, hogy milyenek a társas készségeik. Ez öngerjesztő körré válik, hiszen, aki eleve ügyesebben mozog mások közt, több helyzetben tudja magát gyakorolni. Míg a bizonytalanabbak visszahúzódnak, így kevésbé adódik lehetőség, hogy fejlesszék készségeiket. A temperamentum is sokat számít, könnyebb helyzetben van, aki eleve kevésbé szorong, könnyebben oldódik.

Kisgyermekkorban sokat segíthet a szülő, ha látja, gyermekének nehézséget okoz a család védőburkán kívüli társas világban való mozgás. Érdemes meghívni egy-egy óvodai- vagy osztálytársat, hogy lehetősége adódjon a csemetének biztonságos környezetben barátságot kialakítani. Vállalkozó szellemű szülők nagyobb eseményt is szervezhetnek, azonban fontos, hogy ilyenkor ne merüljön ki a segítség a gyerekek meghívásában és a harapnivaló biztosításában, hanem készüljenek olyan játékokkal, amibe mindenki bevonódik. Legjobb, ha egymásra kell építeniük a gyerekeknek, így mindenkinek érdeke, hogy ne rekesszék ki a másikat.

Ha a házi praktikák kevésnek bizonyulnak, és azt látja a szülő, hogy minden igyekezete ellenére szorongva jár közösségbe a gyermek, nem találja a helyét, mindenképp érdemes másfajta segítséget igénybe venni. Az egészen kicsik számára is léteznek gyermek pszichodráma csoportok. Családterapeuta segítségét is lehet kérni, hiszen a család az az alapvető, elsődleges közeg, ami meghatározza a gyermek külvilág iránti fogékonyságát is.

Cziglán Karolina,
pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2012.06.27 15:59:24morgo1229

    "Bár valóban léteznek „rossz barátok”, azonban az ilyen társaságba való belekeveredés inkább tünet, mint a probléma oka."

    Minek a tunete ? Ezt nem ertem.

  • 2012.06.27 22:03:08baucis

    morgo1229

    A rossz nevelésnek, vagy a nevelés hiányának. Ha a gyerek biztos környezetben nő fel, jó példát lát, van a szülőknek értékrendje, amelyhez ők maguk is tartják magukat, és nem csak a gyerektől várják el, hogy "jól" viselkedjen.... Akkor a gyerek elég kevés eséllyel keveredik "rossz" társaságba.

  • 2012.06.28 11:52:31Dr. Panasz Muki

    Már megint egy cikk, ami mintha valamiről szólna.
    Ezt azért a kutyám is ki tudta volna kopizni.

    Nem, nincsenek pszichodráma csoportok.
    Vittem volna a csemetémet, mert jó dolognak tartom - Budapesten sok helyet felhívtam, nem indul, nem az, inkább bábozzunk és hasonló dolgokat kaptam vissza, évekig. Szárnypróbálgatások vannak, külkerületekben. Egy szülő, aki eleve le van terhelve a melóval és a saját tyúkszaros életével, nem fog 2x 1,5 - 2 órát utazni ilyesmi miatt.

    Családterapeuta? Ugyan mi az? Hol, ki? Fizetünk nevelési tanácsadókat - magyarra fordítva, állástalan, sehova se kellő pszichológusokat tartunk a víz felett a semmiért.

    Kedves pszichológus, az van, hogy megint könyvből próbáltál okos lenni.
    Lsz lépj ki a szobádból és nézz már körül, hogy hogy mennek a dolgok odakint.
    A nagy büdös valóság az az, hogy Magyarországon ilyesfajta (szükséges) szolgáltatásokat nem kap meg az ember. Ha épp közel laksz, ha épp van ismerősöd - talán. Átlag halandóként nem.

    Szorongás és barátproblémák:
    A gyerek pl. azért nem barátkozik, mert a másik szülő eltiltja, nem helyesli. Irigylik, kinézik. Nálunk a suliban az ofő az, aki egyes gyerekeket kiközösített. Szóltam neki, hogy amit csinál, btk-ba ütközik. Nem a gyereket kell pszichológushoz vinni, hanem pl. az osztályfőnököt, igazgatót.
    A gyerek azért szorong, mert a suliban (12 évesek) a téma az, hogy ki mit mennyit iszik, ki mit próbált ki, miért nem gyújtasz rá, ki kit szopott le (!!!). Szexuális felvilágosításként a lányok betétet kaptak, a fiúk kotont. Röhögnék rajta, de mivel lányom van, inkább én adtam neki, én mutogattam el, mire való.
    Jó reggelt kívánok.
    Take the red pill.

  • 2012.07.03 01:53:45Fea

    Hát, ha már az a téma, hogy ki kit szopott le, akkor igencsak időszerű az a koton, nem? A betét témán meg 12 évesen már bőven sokszor túl kéne esni, annál sokkal korábban jön meg a mai lányoknak. A többivel egyetértek. Mármint a kritikákkal.

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta