SZÜLŐSÉG

A munka ünnepe: van-e a kismamának joga GDP-t termelni?

2012. május 1., kedd 21:55 |

Lejárt a Gyes, mostantól mehetnék vissza dolgozni. De sajnos nincs hova, mivel még a terhesség alatt lejárt a határozott idejű szerződésesem, és nem is lett meghosszabbítva, mert megszűnt az a hírportál, aminek dolgoztam. A szülés előtt így kb. egy hónapot munkanélküli voltam, de akkor ez senkit nem érdekelt. Most viszont emiatt szívok.

Fotó: www.kantanka.com.au
Fotó: www.kantanka.com.au

Körülbelül egy éve keresek munkát, olyat, ahol bejelentenek, és a fizetésem minden fillére után fizetem én és a munkáltatóm is a járulékokat. Egyszerűen nem jön össze. Mivel főként újságírói, szerkesztői, szövegíró tapasztalatom van, s ezt alkalmi jelleggel is lehet csinálni, már kb. két éve irogatok online és nyomtatott felületre. Van egy életmód-blogom is már több mint fél éve, nagyszerű látogatottsági adatokkal (havi 10-25 ezer közötti), de ezek sajnos csak első hangzásra tűnnek olyan jó dolognak. A valóságban ezek a megbízások alkalmi jellegűek: van, hogy hónapokig semmi, de a legjobb esetben is havi pár tízezer forintnál nem jelentenek többet. Mindezért lényegében a pénzen kívül semmit nem kapok cserébe.

Nem jár szabadság, táppénz, nyugdíj, a leendő gyerekem utáni Gyed-be nem számít bele, sokszor késő este, éjszaka kell a gépnél ülnöm. A legtöbb esetben a megbízóval személyesen még akkor sem találkozom, ha hosszú távú, több hónapos munkáról van szó. Most, hogy már két éve az otthonom a munkahelyem, és a „fizetésem” is hektikus, nincs normális munkaidőm, nincsenek munkatársaim. Már nagyon szeretnék olyan helyen dolgozni, ahova fel kell szépen öltözni, be kell járni, a kollégákkal lehet ebédelni, és munka után haza kell menni. Törekszem a változatosságra, reggelente szépen kirittyentem magam, amikor beviszem a kisfiam a bölcsödébe, rendszeresen változtatom a „székhelyemet”: nappali, háló vagy az étkező jöhet szóba.

De már kezd elegem lenni

Kb. egy éve merült fel, hogy menjek dolgozni, hogy legyen autónk mielőtt jön a második gyerek és a Gyed-em is jobb legyen, mint az elsőnél. Minden rokon vidéken él, jó messze, két gyerekkel, plusz a kutyával már nem túl jó tömegközlekedni, vonatozni. Elkezdtem hát álláshirdetésekre jelentkezni, és sok olyan újságot, honlapot, kiadót is megkerestem, ahol el tudtam volna képzelni, hogy kölcsönösen jól járunk egymással. Interjún egyetlen egyszer voltam a nagyon sok jelentkezés ellenére (az is kamu interjú volt), pedig van annyi önkritikám, hogy csakis kizárólag olyan állásra jelentkezem, aminél minden kitételnek megfelelek. (A formai követelményeknek is megfelelek, utána néztem, hozzáértő ismerősök is rábólintottak. Nem ez lehet a hiba.)

A direkt megkeresések egyikéből-másikából lettek munkáim, de ezek mint már írtam, nem ideálisak. Mivel nem vagyok törzsgyökeres fővárosi, és nem dolgoztam túl sokat ezen a területen a szülés előtt, a kapcsolati tőkémre nem lehet alapozni. Ismerősök, barátok, rokonok alig tudtak/tudnak segíteni.

Azt kell mondjam, pályakezdőként sokkal nagyobb érdeklődés mutatkozott irántam

Több állásinterjúra behívtak, és ahova szerettem volna, mindig engem vettek fel. Azóta több lett a munkatapasztalatom, jártam egy évet PhD-képzésre, és született egy gyerekem. Sokszor hallottam a rádióban és olvastam arról, hogy mennyire nehéz a kisgyerekes anyukák álláskeresése, munkába állása. Kezdetben nem akartam erre fogni, de elmúlt egy év, és még érdemi tisztességes megkeresés nem mutatkozott irántam. Ha arról van szó, hogy feketén vagy számlára, hetente, havonta kellene írni, akkor még van rám igény. De bejelenteni senki nem akar, senki nem akar kockáztatni (nyilván a betegségektől, a túlóra nem vállalásától félnek).

f-alessandro prada
Fotó: Flickr/Alessandro Prada

Pedig nekem is jogom van tisztességgel dolgozni, termelni a GDP-t

Ez a jelenlegi helyzet már nagyon aggasztó, olykor komoly depresszióba sodor, nem beszélve az önértékelésről, ami egyre csak lejjebb és lejjebb visz. Bele lehet gondolni, milyen így munkaidőben felszállni a villamosra vagy menni az utcán. Hozzám hasonló korú, kaliberű fiatal, életerős, ápolt, értelmes ember alig akad (az egyetemistáktól és más néhány kivételtől eltekintve). Nem is szeretek munkaidőben sehova elmenni. Persze, ha nagyon  muszáj, önnyugtatásként eljátszom a gondolattal, hogy most éppen dolgozom, éppen megyek tárgyalni, ebédelni, interjút készíteni, szabadságon vagyok stb. De akkor is szorongok és bánt ez az egész. A legdurvább és legfrissebb élményem az, hogy a Gyes után be kellett jelentkeznem a munkaügyi központba. A székem, amire az ügyintézőnél ültem, még langyos volt, egy hajléktalan férfi ült előttem rajta. Majdnem elbőgtem magam. Ide kerültem. Diplomával, köztársasági ösztöndíjjal, külföldi ösztöndíjjal, külföldi gyarnoksággal, munkatapasztalattal…

Az egyik tanárom azzal búcsúzott el tőlem az egyetemen, hogy nem szeretne velem egy mobilszolgáltató ügyfélszolgálatán összefutni. Hát, jót nevettünk ezen, de most még egy ilyen állást is örömmel vennék. Ezt teszi az, hogy kisgyerekes anyukává váltam? Ennyire félni kell tőlem?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2012.05.02 11:13:31teach me

    Szívás.

  • 2012.05.02 11:34:39tündérborsó

    Hasonló szituban vagyok. Magyar szakos diploma, lejárt hat.idejű szerződés, egy gyerek, lejáró GYED, nem kellek sehova. A legjobb valami itthonról végezhető normális meló lenne, nem ügynökszemét; vagy részmunkaidő.
    Szívás a helyzet. Menni kell külföldre. Vagy nem tom. De az tuti, hogy még egy gyerek nem lesz

  • 2012.05.03 22:14:27krisz-nagy

    nekem is nagyon ismerős a helyzet... sajnos. hát akkor fogjunk össze, vállalkozzunk :-))

  • 2012.05.04 21:23:00_nora_

    Én is ezen agyalok, de minél többet foglalkozom vele, minél több helyre megyek el okosodni, annál inkább elmegy tőle a kedvem :(

  • 2012.05.28 10:22:18zsuz

    Idézek egy fejvadász leveléből, amit hasonló probléma miatt kaptam:

    "Sokáig foglalkoztam kiválasztással, s több ilyen ügynökségi területen dolgozó hölgyemény kínlódott nagyon, mert nem talált állást. Nyilván nem tudom, hogy miket pályázgat, de a mostani hirdetésekre akár 300 önéletrajz is érkezik! Ennek kb egytizedét nézik végig, s abból is ki tudnak választani annyit, akit meghallgatnak. Ha mákja van a jelentkezőnek, akkor belekerül a megnézettekbe, ha nem, akkor hiába jó és releváns a szaktudása, meg sem nézik. És valószínűleg ezért nem is hívják fel. Ezzel azt akarom csak mondani, hogy nem feltétlenül vele van a baj.
    Személyes tapasztalatom és véleményem szerint óvatosan kezelik a 30 körüli hölgyeket, mivel még szülés előtt állnak. Nemrég beszéltem egy ügyféllel, aki 3!!! hölgyet vett fel sorban egy pozícióra és mind a 3 elment szülni. Most 3 fő van állományban nála, de egy sem dolgozik!!! És neki kiadás, költség mindez. S erre azt mondta, hogy ő csak férfit fog felvenni, az a biztos. . Szóval a szülő korú nőkkel nagyon óvatosak."

  • 2012.05.28 10:30:57zsuz

    A fentihez hozzátenném, hogy 37 vagyok, de ha 26-nak adom ki magam egy-egy adott önéletrajzomban, (ennyinek látszom) nyilván a fele munkatapasztalatot is lehazudva, akkor sincs visszajelzés. Ezt a nagyszámú jelentkezőnek tudom be. De amikor specializált, több éves rutin és évekkel megszerezhető kapcsolatrendszer kell egy munkához, akkor ugyan sokszor behívnak, mégsem kapok állást. A jegygyűrűmet már le szoktam venni. Ha házas harmincas vagy, egyszerűen nem hiszik el, hogy nem akarsz holnap lebabázni. Az interjúk többségén megkérdezték, hogy hogy állok a családalapításhoz. Hiába törvénytelen.

  • 2013.05.14 10:01:55IkresNiki

    Mikor tavaly januárban gyedről visszamentem dolgozni, tőlem is megkérdezték, hogy akarok-e a közel jövőben szülni... Másfél éves ikreim voltak akkor. No comment!
    Másodállásban online vállakozásba kezdtem. Szeretnék segíteni a kisgyerekes szülőknek, hogy az otthon töltött évek alatt ők is merjenek belevágni, hogy aztán mikor lejár a gyed/gyes már ne legyen akkora probléma, ha nincs hova visszamenni.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta