SZÜLŐSÉG

Megöltem saját gyerekemet - ha abortuszod van, egyedül vagy

2012. március 13., kedd 15:47 |

Az terhességmegszakításról nem könnyű beszélni, egy olvasónk mégis hajlandó volt mesélni arról, hogyan hozta meg a döntést, hogyan esett át az abortuszon.

tk3s 10102001 139

Minden második magyar egyetért azzal, hogy a magzatnak a fogantatástól joga van az élethez, ugyanakkor a többség mégis megfelelőnek tarja a jelenleg hatályos törvényt és egyéni kérdésnek tekinti a terhességmegszakítást, derült ki egy tavalyi kutatásból. A napokban egyik olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, megoszthatja-e velünk történetét, mely arról szól, hogyan esett keresztül terhességmegszakításon egy vidéki kórházban. Természetesen igent mondtunk, megbeszéltünk egy találkozót, ahol hosszas hallgatás után bele is kezdett történetébe.

abortusz1

„2010 nyarán ismerkedtem meg egy fiúval, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk most Tominak. Idővel nagyon közel kerültünk egymáshoz, kialakult a kötődés, egyre többet voltunk együtt. Mondhatjuk azt is, hogy szerelem volt, de ez a történet szempontjából kevéssé lényeges. Kapcsolatunkat azonban nagyban nehezítette az a tény, hogy ő Budapesten, én pedig vidéken dolgoztam, így csak hétvégén tudtunk találkozni. Tavaly januárban 2 hetet késett a menstruációm, amit betudtam a munkahelyi stressznek. Az első néhány napban nem nagyon foglalkoztam vele, nem aggódtam amiatt, hogy terhes lehetek, hiszen védekeztünk minden egyes alkalommal, óvszerrel. Majd egy hétvégén, amikor ismét Budapesten voltam, vettem egy terhességi tesztet, mert akkor már 2. hete késett. Aznap este egy nagyszabású születésnapi buliba voltunk hivatalosak, gondoltam, előtte megcsinálom a tesztet, hogy nyugodtan tudjunk bulizni. Pozitív lett. Az egészben az volt a furcsa, hogy már számos alkalommal késett a menstruációm a stressz miatt, így elég sokszor csináltam tesztet, de soha nem lett pozitív az eredmény, ám minden egyes alkalommal annyira ideges voltam abban a néhány percben az eredményre várva, hogy nem egyszer jött rám pánikroham. Most nem. Tudtam, nincs mitől félnem, és ha pozitív? Akkor mi van? Van munkám, a barátom szeret, én is szeretem őt, elmúltam 28 éves, majd csak kitalálunk valamit közösen. A pozitív eredmény után szépen felöltöztem, elmentem a barátomhoz, akinek nem mondtam aznap este semmit, nem akartam felzaklatni, nyugodt körülmények között szerettem volna megbeszélni vele a dolgot. Elmentünk a buliba, ahol nem cigiztem, nem ittam, majd éjfél után fogtunk egy taxit, amivel szépen hazamentünk.

stockfresh 522424 pregnancy-test sizeM

Tomi a taxiban felejtette vadiúj telefonját, ami miatt annyira ideges volt, hogy gondoltam, megvárom a reggelt, akkor közlöm vele a tényeket. Másnap reggel a kávé mellett elmondtam neki, mi történt, mindezt abban a reményben, hogy meg tudjuk beszélni felnőtt módjára a dolgokat. Nem így történt. Annyira összezavarodott, hogy elment, azt mondta, megkeresi a telefonját. Ezután hazajöttem vidékre. Annak ellenére, hogy több, mint fél éve voltam együtt Tomival az ideálisnak tűnő kapcsolatunkban, a történtek után ő nem keresett engem egy hétig. Ebben az egy hétben elmentem nőgyógyászhoz, aki megerősítette a teszt eredményét, majd ellátott mindenféle segítséggel és prospektussal, és megkért, még most ne döntsek, gondoljam át a dolgot. Ekkor már tudtam, hogy nem szülhetem meg a gyereket. A 33 éves Tomit felhívtam, megkérdeztem tőle, miért nem jelentkezett, és kértem, gondolja át a dolgot, ez nem csak az én ügyem, ez közös ügy, vegyen részt benne. A reakciójára a mai napig pontosan emlékszem. Azt kérdezte, mennyibe kerül az abortusz. Meg sem fordult a fejében, hogy megtarthatnánk a gyereket. Persze nem akartam ráerőltetni magam, csak én hülye, azt gondoltam, talán hajlandó lesz leülni, és mérlegelni a dolgokat. Csak magát hibáztatta, majd megkérdezte, mennyi pénzt utaljon a számlámra. Mondtam neki, hogy hagyja csak, majd én elintézek mindent, azután nem találkoztunk. Egyedül elmentem a szomszéd település családsegítő szolgálatához, ahová olyankor kell fordulni, ha az ember az abortusz mellett dönt. Ha jól emlékszem, 2 találkozás indokolt a családsegítővel, aki ilyenkor hivatalból köteles felvilágosítani a várandós nőt az abortusz előnyeiről, hátrányairól, arról, hogyan tarthatná meg a gyereket, milyen segítséget kapna, ha mégsem az abortuszt választja.

Azért döntöttem az abortusz mellett, mert akkor minimálbérre voltam bejelentve, még a szüleimnél éltem. A szüleim sem kerestek jól, sőt, ha nem lett volna akkor munkám, nem is tudom, hogyan tudták volna eltartani a családunkat. Tehát anyagi megfontolásból döntöttem az abortusz mellett. A fizetésem felét arra költöttem, hogy be tudjam fizetni azt a csekket, amit ilyenkor szokás, majd visszamentem a nőgyógyászhoz, aki kitűzte az időpontot, mikor fekhetek be abba a vidéki kórházba, ahol elvégzik a beavatkozást, majd elmondta részletesen, mi fog velem történni. A nőgyógyász tisztességesen ellátta feladatát, persze nem ingyen, hiszen a magánrendelésére tudtam csak elmenni, mivel már több szabadságot nem vehettem ki a munkahelyemen. Ötezer forint alkalmanként, de még azt mondom, ez is megérte, mert tényleg nagyon korrekt volt. Egy hetet kellett várnom az abortuszig. Ez alatt az egy hét alatt dolgoztam, délután és este pedig csak feküdtem az ágyamon, és vagy azért bőgtem, hogy hogy lehet egy felnőtt férfi – Tomi – ekkora szemét, hogy így szarban hagyott, vagy azért bőgtem, mert arra gondoltam, hogy lehetek ekkora szemét, hogy esélyt sem adok ennek a magzatnak arra, hogy éljen.

A 7. hétben voltam ekkor.

Hogy csak beképzeltem magamnak vagy sem, de az biztos, hogy érezni véltem valamit a szervezetemben, ami eddig nem volt ott. Minél jobban figyeltem rá, annál erősebb volt ez az érzés. Egyre kevésbé éreztem helyénvalónak döntésemet, elkezdtem kötődni ahhoz a magzathoz, ami a méhemben talán csak arra várt, hogy élhessen. Tisztában vagyok a biológiával, tudom, hogy ez butaság, de akkor így éreztem. Hitehagyott katolikusként még egy nyavalyás templomba is elmentem, ahol választ reméltem kérdéseimre, de persze nem kaptam. Teljesen egyedül voltam. A barátnőim nem értek rá, dolgoztak, egyedül anyukámmal tudtam beszélni a dologról, de vele sem sokat. Január 31-én felültem a távolsági buszra az utazótáskámmal és a papírjaimmal, majd elindultam abba a kórházba. Egy olyan kórteremeben kaptam ágyat, ahol rajtam kívül csak olyan várandós anyák feküdtek, akik a szülés küszöbén voltak. Borzasztóan szégyelltem magam előttük, bár leginkább magam előtt. Néhány óra várakozás után a műtőben az orvos felhelyezte a méhszájtágítót, amit ilyenkor szokás. Hordágyon toltak vissza a kórterembe, annyira leesett a vérnyomásom. Borzasztóan fájdalmas eljárás ez. Leírhatatlan kínok között feküdtem, mikor rám jött egy pánikroham, aminek következtében szépen lehánytam mind a saját, mind a mellettem fekvő várandós nő utazótáskáját és persze magamat is. Rettenetesen kínos volt. Hívták az ápolót, aki adott egy nyugtató injekciót, segített kimenni a fürdőbe, levette rólam az összehányt ruhákat, adott egy kórházi hálóinget, majd visszakísért az ágyamhoz, amit már újra ágyaztak, és fel is mosták a padlót.

stockfresh 1533696 lonely-candle sizeS

Sűrű bocsánatkérések közepette aludtam el délután, majd hajnalban ébredtem fel a gyereksírásra, hiszen a szülészeten feküdtem, és itt nem ritka az ilyen hangforrás. Néhány óra múlva betoltak a műtőbe, majd elaltattak, arra ébredtem, hogy az ágyamban fekszem, az orvosom pedig éppen a kollégáival vizitel. Nagyon véreztem, ezért még maradnom kellett délutánig, amikorra már csillapodott a vérzés. A szüleim eljöttek értem kocsival, így szerencsére nem kellett buszoznom. Otthon végre megtörtént, amire napok óta nem voltam képes. Sírtam, rengeteget sírtam. Valahol azt olvastam, ha elveszítünk valakit, akkor érdemes gyújtani egy gyertyát. Nem hiszek ezekben a dolgokban, ám mégis meggyújtottam egy gyertyát, és végignéztem, ahogy elégett. Közben azon gondolkodtam, vajon hogyan fogok tudni együtt élni azzal az érzéssel, hogy megöltem a saját gyerekemet. Vajon jól döntöttem? A patetikus jelenet után bevettem 2-3 nyugtatót, majd aludtam. A következő hetekben napi 6-8 nyugtatóval a szervezetemben tudtam csak működni, dolgozni, élni. Rettenetesen megviselt ez az egész. Ha visszamehetnék az időben, akkor mit választanék? Akkor is az abortusz mellett döntenék. Képtelen lettem volna eltartani a gyerekemet minimálbérből. Az ember lelke kicsit belehal ebbe az egészbe, és minden átértékelődik.”

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2012.03.13 17:36:53stukov1

    Valami lepukkant kórház lehetett, ahol nincs 1 napos nőgyógyászati sebészet.. ezért vett igénybe majdnem két napot a procedúra.

    A fenti műtői kép természetesen nem a terhességmegszakítást illusztrálja.

  • 2012.03.13 17:57:47devadel

    KovA, Hillaris:

    egyszerű. ha akart volna a fiú a lánnyal közösen családot alapítani, bizonyára már többször beszélgettek volna erről. féléves kapcsolat után, amikor néha összefutottak hétvégén, ez nem túl valószínű, és nem túl reális. akkor meg mit várunk a fiútól? becsületből vegye el a lányt, szüljék meg a gyereket, aztán váljanak el egy év múlva, amikor egy kicsit jobban megismerik egymást? három tönkrement élet egy véletlenül becsúszott gyerek miatt???

  • 2012.03.13 18:02:30LION_heart

    Mindenki meg fog fizetni es mindenkinek megfizetnek az eletben azert, amit tett es amit nem tett. A posztolo mar most fizet ezert sajat testi-lelki kinjaival es ki tudja meg mivel. Hogy "Tomi" mivel fizet - majd kiderul.

    @penelope garcia: magyarazzad csak azt, hogy a magzatnak nincsenek jogai, meg hasonlo bullshit-et. Amikor ott fekszik a kaparokanal elott, kitart labakkal, hidd el, hogy senki, valoban "élő, lélegző, személyiséggel és tényleges jövővel" rendelkezo EMBER es NO nem arragondol, hogy neki milyen jogai vannak es a benne levo magzatnak milyen jogai nincsenek.

    es az ervelesed meg egyebkent is santit: Tominak akkor miert kellene szegyellnie magat? Hiszen az ervelesed alapjan "ami" ott megszunt letezni, az csak egy jogtalan sejttomeg volt, nem? Tomi meg azt is felajanlotta, hogy fizeti a koltsegeket! Az erveid alapjan Tomi artatlan, meg artatlanabb, mintha egy rantott csirket evett volna meg, nem igaz?

  • 2012.03.13 18:20:01devadel

    LION_heart: így van, a cikkben szereplő képzeletbeli tomi ártatlan, mivel nem akart gyereket, nem biztatta a lányt gyerekszülésre, nem ígérte neki hogy közösen családot fognak alapítani, és a maga részéről megtette, amit meg lehet (gumival védekezett).

    de komolyan, szerinted konkrétan mit kellett volna tennie?

  • 2012.03.13 18:51:16Orangerie

    Tomi gyáva és lefogadom, hogy majd egyszer, ha lesz valaki akivel mégis belevág a baby projectbe, akkor is titokban végig szorongani fog, mert a szomszéd nôje mindig zöldebb lesz neki.

  • 2012.03.13 19:16:17AniCica

    együttérzek a poszt írójával, én is átéltem 18 éves koromban (2 és fél éves kapcsolatban voltam, tehát nem felelőtlenség volt)... bennem is minden érzés ugyanúgy megvolt, ahogy a posztolóban is, idegileg nagyon megviselt, érettségi előtt voltam. néha elgondolkozok,h mi lett volna, ha... de azt hiszem jól döntöttem

  • 2012.03.13 20:00:52dömi

    stukov1: Valami lepukkant kórház lehetett, ahol nincs 1 napos nőgyógyászati sebészet.. ezért vett igénybe majdnem két napot a procedúra
    Nincs semmi összefüggés a vidéki kórház és a 2 napos eljárás között. Azok a nők, akik még nem szültek, egy ilyen műtét előtt át kell hogy essenek előző nap egy ún. méhtágításon. Ezt a méhtágítót helyezték fel egy nappal előbb, amit a műtétkor eltávolítanak. Valóban nem kellemes érzés, rettentő görcsöket okoz főleg az első 1-2 órában.
    Nekem más okból volt abortuszom (elhalt a terhességem és ezért kellett egy egészségügyi műtét) és ezért tudom ezt pontosan. Egy nagyon jó, színvonalas, modern budapesti (nem magán) kórházban voltam (kiváló orvosokkal és nővérekkel körülvéve). És ez a többi kórházban is így működik, vidéken és Budapesten is.

  • 2012.03.13 20:21:19pHérték

    Ez egy tragédia. Indokolt a fájdalom, indokolt a gyász és lehet itt győzködni a szerencsétlen kismamát (anyát!) arról, hogy nem tett semmi rosszat, az elbeszéléséből világos: az, hogy az élet helyett a halált választotta, bizony nagyon is rossz érzésekkel töltötte el.
    Az azért még nem ítélkezés, ha az ember a rosszat nem mondja jónak...!

  • 2012.03.13 20:34:56Irkutszk

    devadel:
    Nem hinném, hogy bármelyikük is ártatlan volna, különben nincs baba. És hogy mit tehettek volna? Esetleg nem fekszenek le egymással. Erre nem gondoltál még? No persze a mai társadalmi elvárások mások, de azért ha ésszel gondolkodunk, és nem más részünkkel, akkor csak úgy engedjük szabadjára az érzéseinket, ha a következményeket is vállaljuk. Tomi szerint ez a műtéti költségek kifizetését jelenti, más szerint esetleg mást.

    Becsülendőnek tartom, hogy megosztotta velünk a történetét az interjúalany. Ítélkezni képtelen vagyok tettei helyességéről vagy helytelenségéről. Mindkét oldalon vannak számomra megdönthetetlen érvek.

  • 2012.03.13 21:13:17devadel

    Irkutszk: no persz, 28 és 33 éves szűz emberek. nyilván ez a reális megoldás. családtudományi közröhely társaságba jelentkeztél-e már?

  • 2012.03.13 21:24:45nehogymáneszójjakbe

    pHérték
    Pontosan! tragédia és rossz...
    A cím pedig ha tetszik ha nem az igazság. Az ő döntése és ő viseli a következményeit. Volt 1 élethelyzet, amit ő így oldott meg.

    Én hasonlóban máshogy döntöttem. És döntenék ma is.
    Nem tartom helyesnek, hogy 1 életről 2 aláírással lemondjak. Felelős vagyok érte. Ahogy a tetteimért is...

    ("tomi" pedig 1 görény. ha a "jóban" benne volt, akkor a "rosszban" is kellett volna...)

  • 2012.03.13 21:28:19nehogymáneszójjakbe

    devadel
    :))))

    (de pl. ha csak olyannal fekszünk le aki ilyen helyzetben is mellettünk van és nem csak a pénztárcájával, hanem lélekben is? netán meghallgatja a véleményed v pl.elkísér a dr-hoz? )

  • 2012.03.13 21:36:35atiz

    @xXxWoman: remenykedni lehet, de a tippjeid azt kell mondjam, teljesseggel eletidegenek. Egy jo ferfi (olyan ertelemben, amit a nok tobbnyire maguknak kivannak holtomiglan-holtodiglan kapcsolatra) keves esellyel fog bevallalni egy gyerekes anyukat. Videken - megkockaztatom - eppenseggel meg kevesbe valoszinu

    @LION_heart: tetszik a hozzaallasod, ahogy a lathatoan magat ostorozo lanyt meg inkabb ledorongolod! Mindig ilyen melegszivu teremtes vagy, vagy csak a kedvunkert produkalod magad???

  • 2012.03.13 21:40:48megmindigtanul

    együtt érzek. velem is megtörtént sok évvel ezelőtt, nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe. több éves kapcsolat, 32 éves pasi és megfutamodott. huszonévesen, munka nélkül, egyetemistaként, egyedül hagyva nem sok lehetőségem volt. a pasi évek múlva még egyszer eljátszotta egy másik lánnyal...

  • 2012.03.13 21:46:07atiz

    ja igen... ha mar mindenki velemenyezi, en se akarok lemaradni: helyes dontes volt. Epp azert, mert egy szulonek realisan kell merlegelnie a gyermeke jovojet, hogy milyen kilatasokkal, vagy ha nagyon dramaian akarnek fogalmazni, milyen tulelesi eselyekkel indul neki az eletnek.

  • 2012.03.13 22:31:03tildy:)

    Gratulalok a cimhez:( Inkabb nem mondok semmit. Van aki maskepp eli at, es nem sir ejszakakon at. Es nem azert mert kegyetlen, hanem mert tudja, tenyleg ez volt a helyes dontes.

  • 2012.03.13 23:02:23uZsoNNa

    en elvesztem a reszletekben...
    2007ben en is atestem egy abortuszon, a fentiekhez hasonlo okbol, am az en akkori parom ma mar a ferjem, es epp a csaladtervezes kozepen allunk.
    Viszont!
    A korteremben van szekreny, szoval mit csinaltak a sporttaskak az agyak kozott?
    a mehszajtagito tabletta felhelyezese NEM fajdalmas es NEM kell hozza muto!! A hatas is egy enyhe mensi-gorcs megfeleloje!
    En lelkileg felkeszultem az abortuszra, es persze a parom is sokat segitett... megis megviselt a dolog, de azert nem kellett 6-8 (!?) nyugtaton elnem naponta hetekig!
    Azzal pedig 100%ban egyet ertek, hogy egy kisbab esetleges erkezeset minden veletlen ellenere a bekovetkezes ELOTT kell megbeszelni.
    No letemre, ha megfordulna a vilag es a ferjem kozolne, hogy o eppen terhes es kell neki az a gyerek, valoszinuleg en is panikolva rohannek a vilagba! (persze aztan visszafordulnek...)
    Nem vagyunk egyformak.

  • 2012.03.13 23:08:09Keeflee

    @devadel: Tomi véletlenül sem ártatlan. Nem az a kérdés mindent megtett-e előtte, hanem, hogy mit tett utána. Nem kell a csajjal feltétlenül leélni egy életet, de legalábbis részt vehetett volna a megoldásban, nem csak anyagilag. Gondolom, míg a bugyit leénekelte a csajról addig érdekelte a lelke.

  • 2012.03.13 23:14:34Keeflee

    Gondolom itt mindenki aki felelőtlenségnek tartja a gyerekkérdés átbeszélését szex előtt, van aláírt szándéknyilatkozata minden eddigi szex partnerétől. Én emlékszem fiatal koromban félútról visszafordultam diszkóba menet, ha otthon hagytam a formanyomtatványt.

  • 2012.03.13 23:46:22tabati

    Uzsonna! Nem lehet, hogy a méhszájtágító felhelyezése neked épp nem fájt, de másnak fáj? Én is feküdtem kórházban, voltak abortuszos szobatársaim, meg olyanok is akiknek szegényeknek elhalt a terhességük, szóval nem önként vállalták az abortuszt, és mindenkinek fájt a méhszájtágító felhelyezése. Görcsölt nekik, még fájdalomcsillapítót is kérhettek...

  • 2012.03.14 00:03:25tildy:)

    uZsoNNa: tevedes, embere valogatja.... Van aki tortenetesen iszonyat gorcsol tole, olyannyira, hogy el is ajul, vagy felmegy a laza 38-39 fokra. Szoval van akinek csak enyhe mensi gorcs, viszont van aki majd megpusztul tole.

  • 2012.03.14 01:39:37Phátyol Ferenc

    mér lenne a "Tomi" szemét? fél éve ismert vkit, ugyan mér akarna tőle gyereket? amúgy annak az esélye, h kiszakad a koton is kb a nullával egyenlő. ahogy a picsa próbálta neki beadni a dolgot abból is látszik, h nem igazán "véletlenről" van itt szó, hanem a purdéval próbálta lekötni a csókát. ami nem jött be, azt most itt sír a szája.

  • 2012.03.14 08:19:11mekeke

    Nagyon szimpatikus nő, reális, emberi hozzáállással. Sajnos nem időben vette észre, hogy a partnere pasika, és nem férfi. Legközelebb majd olyannal kezd, akivel érdemes.
    Egyidős vagyok Tomival, az ő korában már 9 éve csakis családot akartam, alkalmas nőt keresve. Mondjuk volt szerencsém egy házikót összeszedni, nagy telekkel, kissé vidéken, tehát készültem. Voltak szexkapcsolataim, melyek igen komolynak indultak, de közben kölcsönösen rájöttünk, hogy nem ilyet akartunk, vége lett. Ebben az esetben egy kőkemény beszélgetés kellett volna, hogy akarnánk-e egymást, kibírnánk-e egymást és készek lennénk-e a gyermek lelkiekben is teljes felnevelésére. Újra azt tanácsolom minden nőnek, hogy FÉRFIT keressen, ne pasikát.

  • 2012.03.14 08:35:10mekeke

    Bocs, beírom ide a gondolataimat a kommentek olvasása után.

    Szaporodni azért kötelesség, mert nyilván minket is létrehoztak, csak nem köpjük le a nagyszüleinket, miért nem ÉLTEK inkább ahelyett, hogy a szüleinket nevelték. Kötelesség, mert a népesség számának és minőségének fenntartása alapvető minden társadalom AKTUÁLIS népességének teljes életciklusában. Ha senki nem szül gyereket, mert az kényelmetlen, akkor lesz egy kupac 70 éves szingli buliember, ki fog dolgozni, ápolni, szeretni? Afrikaiak, indiaiak, arabok, kínaiak lesznek a munkásaink? Furcsa lenne a részvénypakettjeinket, bankszámlakivonatainkat csókolgatni.

    Ja, pasikák.... eltartja az állam, fizetik az iskolát, bulit, albit, szülők pátyolgatják, digidugi már vadul megy, mégis 33 évesen gyerekebb, mint régen egy 15 éves. Nem a kor számít, hanem az érettség, ez kizárólag tapasztalatok és komoly nehézségek, küzdelmek árán alakul ki. Hiába vársz tőle bármit, annyira nem élt még a realitásban, hogy egyáltalán nem is tudja hová tenni azt a másfajta életmódot, amit a munka-felelősség-feleség-gyerekek uralnak.

    Még valami az emberek rabszolgái a tőkének, munkahelynek, főnöknek, banknak, társadalmi elvárásoknak, divatnak, észre sem véve, hogy nem maradt életük. Én egyetlen személy rabszolgája akarok lenni, és a többire köpök: a gyerekemé. És hopp, lett életem.

  • 2012.03.14 08:48:13manóanyuka

    Tök mindegy hogy döntött. Itt nem létezik jó döntés. Az hogy melyik a kevésbé rossz az meg egyénenként változó. A jó döntés az lett volna ha nem egy gyerekkel kezd 28 évesen. Már nincs annyi időd hogy mégegyszer elkövesd ugyanezt a hibát. A látszólag kis hibák vezetnek a visszafordíthatatlan rosszig. Minden tettünknek következménye van. Olyannal kezdj aki érdemes arra hogy örökítsék a génjeit. Az ilyenek mint a Tomid úgyis kihalnak előbb-utóbb utód hiányában.

  • 2012.03.14 09:04:30Alias30

    Buci bigyó: egy ilyen ember agyilag nem 15.
    15 évesen a gyerekeknek fontos a család, még ha kamaszodnak is. Nem hiszem hogy bárkit képesek lennének igy cserben hagyni. Ez egy ide nem illő közhely volt.
    Agyilag 15 éves aki videójátékokkal játszik. Itt sajnos nem erről van szó.
    Egyébként nagyon bátor és erős nő lehet a szerző, neki minden jót ( jobbakat) kívánok. Szerintem kell erről beszélni. Nem kifejezetten családcentrikus országban élünk.

  • 2012.03.14 09:09:35Arcturus

    "Az ilyenek mint a Tomid úgyis kihalnak előbb-utóbb utód hiányában."

    Azért nem kell ördögöt csinálni belőle. Az élet veszélyes üzem, mindig is az volt, amióta egyetlen élőlény is él a Földön. Kevés az olyan ember, akinek semmiféle tragédia nem árnyalja be az életét. Egy-egy baleset, anyagi kár, betegség, családi tragédia, kapcsolati tragédiák, no és a rosszkor jött gyerek.

    Ha kilépsz az utcára, elüthetnek, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt senki nem jár majd autóval, vagy te sem fogsz soha. Ha pedig bekötöd magad, akkor is megsérülhetsz egy autóban.

    Ha veszel bármit, ellophatják, de ez nem azt jelenti, hogy soha ne vegyél semmit, ha pedig riasztót és zárat szerelsz föl, akkor is ellophatják valamidet.

    Ha veszel bármit, leéghet, tönkremehet, árvíz, tűz, stb. elviheti, de ez nem azt jelenti, hogy ne építs semmit és hiába emelsz gátat köré, meg tűzfalat, akkor is van esélye, hogy tönkremegy.

    Ha szexelsz, akkor lehet belőle gyerek is, de ez nem azt jelenti, hogy csak gyereknemzés céljából érdemes szexelni. Ha pedig védekezel, akkor is lehet gyerek belőle.

    Ennyi. Szegény posztírót most a sok lehetséges tragédia közül épp az utóbbi "találta meg". Nem mondom, hogy semmiség, hanem hogy az élet ilyen. A srác meg segíthetett volna lelkileg is a posztírónak (ebben hibázott), de hogy épp attól is lehetett volna férfi, hogy nem vesz el olyasvalakit, akivel még nem biztos, hogy le akarja élni az életét. Csak a kisfiúk viselkednek úgy, ahogy mások akarják.

  • 2012.03.14 09:21:54Vattacuki

    Tökéletesen érthető, hogy ha még nem akart gyereket és szerintem az érintett hölgynek is az fájt ebben a legjobban (a gyerek elvesztése mellett), hogy a "párja" egyedül hagyta egy ilyen helyzetben.
    Nem tudom milyen értékrendet kapott a szüleitől az aki erről úgy vélekedik, hogy "miért lenne szemét", "lehetett volna kedvesebb is"?!

  • 2012.03.14 09:36:07kismorgó

    ennek a tominak nincs gerince, és még sok pasi ilyen... Könnyen kilépett a kínos szituból.
    Figyelj, majd elmúlik. Rakd el egy fiókba, jó mélyre. Elfelejteni sosem fogod. Senki sem tudja, hogy jól döntöttél-e, még te sem, hiszen ezer kérdés merül fel benned, hogy mi lett volna, ha....
    De majd továbblépsz, és lesz gyereked :D
    És szerető férjed, stb. Erre koncentrálj. Az ilyen tomik meg... az is érdekelne, hogy ő hogy gondolta ezt? Vagy hogy egyáltalán a pasik hogy tehetik meg, hogy így lelépnek? És hogy hol a felelősség? Nem értem, mert nagyon sok ilyen pasi van, és ez nagyon nem jó. De hol, hogyan és mikor romlanak el? Mert ha nem akarja a gyereket, esetleg még melletted lehetett volna...

  • 2012.03.14 10:13:20zsopicur

    MIÉRT nem adják az ilyen helyzetben lévő nők a gyereket örökbe? Ha a saját erkölcsének ellentétes dolgot készül véghezvinni, mert reálisan végig gondolta, hogy nem tudná eltartani, miért nem? Annyi pár van akik bármit megtennének egy babáért, egy ilyen helyzet tökéletes megoldása. Amikor terhes lettem 3 hónapja ismertem a férjem és nagyon örülök, hogy belevágtunk, hihetetlen de ő örült neki az első perctől, de ha úgy döntöttünk volna, hogy nem tartjuk meg, akkor biztos, hogy örökbe adom. Oké, hogy nehéz az a 9 hónap, de olyan gyönyörű és önzetlen cselekedet, hogy bőven kárpótol.

  • 2012.03.14 10:27:093negatívszó

    Arcturusnál a pont.
    Elképesztő, hogy mindig csak a férfiak az ördögök.
    Akkor most írok egy ördögtől valót.
    Nő létemre azt gondolom, a férfiaknak sokkal nagyobb beleszólást kellene engedélyezni a megtartani-nem megtartani témakörben. Hányszor lehet hallani olyan esetről, amikor a pasas nem akarja a gyereket, a tartásdíjat mégis levonják tőle?! Ebből a szempontból nincs egyenrangúság, az biztos.

  • 2012.03.14 10:29:08devadel

    zsopicur: el tudod te képzelni, mit jelenthet egy nőnek kilenc hónapon keresztül hordani egy babát, megszülni, megölelni, és UTÁNA megválni tőle? egy életen keresztül tudni, hogy van valahol egy gyerekem, és még csak nem is láthatom?

    biztos nem, különben nem irkálnál ekkora faszságot.

  • 2012.03.14 10:39:27fofofo

    Phátyol Ferenc: Tomi azért szemét, mert annyi volt a reakciója, hogy mennyi pénzt utáljon. Egy normális férfi szerintem, ha nem is akar gyereket, lelkileg támogathatta volna az abortusz során: bemegy vele a kórházba, mellette van, fogja a kezét, meg ilyenek. Ő ehelyett felajánlotta a pénzét, majd eltűnt. Egy-két nap sokk még elfogadható, de az abortuszig ennél több idő telt el.

  • 2012.03.14 11:34:33Jelen a

    Szerintem a posztoló nagyon is helyesen látja ezt a dolgot: valóban gyilok volt, ami történt. Több ismerősöm is meddő lett egy ilyen beavatkozás után, amire azt mondom, hogy az élettől így fair. Miért van joga egy nőnek dönteni, hogy ezt a gyereket életben tartom - azt megölöm?
    És igen, egyet értek zsopicurral, több alapítvány dolgozik azon, hogy a hasonló helyzetbe születő gyerekeket elhelyezze egy olyan családnál, ahol várják, akarják a gyereket.

  • 2012.03.14 11:48:12Nancsi

    A srác mindenképpen sz.rjon sünt a srác, vagy legalábbis nőjön köröm a farkára. B.zmeg, egy férfinak vannak kötelességei. És ez nem merül ki abban, hogy mennyibe kerül az abortusz. Ha nem akar vele élni nem muszáj - fizethet gyerektartást is. Ha nem akar, a lány akkor is mondhatja, hogy ez nem kívánságműsor - muszáj. Bírósági úton is lehet az igényt érvényesíteni.

    A lány meg... Lehet hogy többé nem lehet gyereke. A gyereket megtartani nem kellett volna - bár a gyerektartás erre azért ad lehetőséget -, mivel rengetegen szeretnének örökbe fogadni, és csak azoknak van esélyük, akiknek kiválóak az anyagi körülményeik. Vagyis a gyerek felnőhetett volna úgy, hogy mindent megkapott volna, amire szüksége van - anyagiakat is, szeretetet is. Persze akkor még mindig ott van, hogy "de mit mondtak volna a szomszédok". Amelyik mond valamit, az le van sz.rva, magasról.

    Mondjuk ahhoz, hogy így tudjon a dologhoz állni mindenképpen kellett volna a szülői támogatás, vagyis egy nagy büdös talpas egyes a lánya szüleinek is.

  • 2012.03.14 11:50:19Nancsi

    @3negatívszó: 33 évesen már nem kell olyan nővel lefeküdnöd, akitől nem akarsz gyereket. Ha meg mégis így teszel írj róla szerződést, és fizesd ki a nő szolgáltatását. Nincs ingyen ebéd - ha érted mire gondolok.

  • 2012.03.14 11:58:24pöttömröff

    Amíg nem lettem anya, illetve nem estem teherbe, én is azt mondtam, hogy egy nőnek joga van a terhességmegszakításhoz... Most már más a véleményem... igazából leírhatatlan az az érzés, amikor megtudod, hogy egy pici élet növekszik benned... nem arra gondolsz, hogy ez csak egy sejtkupac, hanem már élő személyiségként gondolsz rá... sajnos én az első magzatomat elveszítettem, és borzasztóan megviselt... szerencsére azóta megszületett a kislányom, és most is éppen itt szuszog mellettem az ágyon... :))) ha elvetettem volna, akkor igenis egy élettel kevesebb lenne ezen a földön.....

  • 2012.03.14 12:15:38Fejben

    A gyerek az anya fejében fogan. Ennek a szegény nőnek csak a testében volt ott egy sejtkupac. Nem volt mit megölnie.

    Tomi nem szemét, hanem félt. Biztos vagyok benne, hogy legalább annyit sérült lelkileg, mint a lány, és legalább annyira nem kapott segítséget senkitől sem. Ettől még helytelenül cselekedett.

    Lombikos vagyok, mi éveket vártunk az első terhességre, elvesztettük. Aztán lett egy csodás lányom és most jön a következő, szintén lombikbaba csücsül a hasamban. Az én gyerekeim már rég "élnek" a fejemben, csak nehezen kerülnek be a pocakba.

    Megfigyeltétek, hogy ma már mindenre vannak fórumok, ahol sorstársakkal beszélhetsz, de ha abortuszod lesz/volt, nem tudod kivel megosztani a fájdalamdat?

    Koton nagyon is el tud szakadni, bár nem lehet nem észrevenni, kb. akkorát csíp, mintha befőttesgumival lövöldözne valaki...

  • 2012.03.14 12:17:00tea fan

    pöttömröff

    "Amíg nem lettem anya, illetve nem estem teherbe, én is azt mondtam, hogy egy nőnek joga van a terhességmegszakításhoz... Most már más a véleményem... "

    Nem egészen értem, az, hogy a te érzéseid megváltoztak, és te képtelen volnál rá, miért befolyásolná mások jogát a terhességmegszakításhoz.

  • 2012.03.14 12:25:45nehogymáneszójjakbe

    zsopicur

    Na pontosan...

  • 2012.03.14 12:39:34Arcturus

    "33 évesen már nem kell olyan nővel lefeküdnöd, akitől nem akarsz gyereket. Ha meg mégis így teszel írj róla szerződést, és fizesd ki a nő szolgáltatását. Nincs ingyen ebéd - ha érted mire gondolok."

    1. Mert te mindenkit azonnal kiismersz, raádásul 100%-ig jól. Meg akárkivel is jössz össze, ő és te soha nem változtok a továbbiakban. Ez nagyon reális.
    2. A 33 év alattiakra akkor ez nem vonatkozik? (Ergó nekik az ötleted nem nagyon old meg semmit.)

    Akkor is azt mondom, hogy egy ilyen eset az élet tragédiáinak egyike, ahol lehet, hogy nincs jó megoldás és mindenképp van veszteség. Ha a posztban említett srác elveszi a posztírót és leél mellette egy boldogtalan életet, az ugyanúgy veszteség. A posztíró és a gyerek számára is.

  • 2012.03.14 12:44:11Arcturus

    "Ennek a szegény nőnek csak a testében volt ott egy sejtkupac. Nem volt mit megölnie."

    Így van. Az, hogy a jövőben mi lehetne belőle, az nem számít. Akkor és ott az egy sejtkupac.

  • 2012.03.14 12:48:26cafefan74

    Sajnos 2barátnőmmel is megtörtént hasonló,láttam a szenvedést és teljesen érthető a fájdalom.
    A férjemmel közösen olvastuk a cikket az Ő véleménye férfiról kb.2 szóval kifejezhető lehetne...
    Az enyém árnyaltabb,egy szemétláda.Szeretkezéshez két ember kell és lehetnek következmények.Minden Nő (genetikusan) vágyik a biztonságra,családra.A férfiak egy része is,a másik része pedig nem .A férfiak kisebb elhanyagolható százaléka pedig genetikusan szemétláda.Tomi ide tartozik.
    A pánikrohamot, nyugtatók szedését teljesen megértem..
    Amikor a nagyobbik gyermekem született,egyik reggel 2 lányt jött be a szobánkba.Majd jöttek a nővérek nem túl kedvesen készítették őket elő az abortuszra.Szörnyű volt...látni a fájdalmat és magányosak voltak.
    A gyerekem,másik 2 baba meg békésen aludt mivel babás szoba volt.
    Sokkolt...Tomi remélem megkapja a büntetését..

  • 2012.03.14 12:56:48tea fan

    Jelen a

    Esetleg te is vállalatnád egy nemkívánt gyermek felnevelését. Utána osztohathatsz tanácsokat.
    Hogy vannak mások, akiknek nem lehet és várólistán vannak?
    Vajon mennyire hajlandóak örökbefogadni egy sérült gyermeket? Mert a posztírónál vannak sokkal rosszabb emberek - olyanok, akik végigalkoholizálják a terhességüket. Vagy olyanok, akikből megpróbálták kirugdosni a gyereket.

  • 2012.03.14 12:57:31tea fan

    devadel

    "a gyerekvállalást a gyerek fogantatása ELŐTT kell megbeszélni a pároddal, nem pedig utána."

    Nem hiszem, hogy ezen a téren lettek volna kétségeik. Nem akartak gyereket. A terhesség védekezés mellett jött létre.

  • 2012.03.14 13:17:48Szanaszét Szolizott Szilikonos Szőke

    Gratulálok, Jelen a, te is valami idióta lehetsz... nem gyilok. (Mellesleg kaparókanál sincs 7. hetesen, hanem vákuum, de nem nyitok vitát). Hozott egy döntést. Tudod, mi a legszebb? Hogy a hozzátok hasonló szentfazekak A, egyedülállóak, de észt osztani nagyon tudnak B, van egy rakat gyerekük, csórón. Ha megszüli a posztoló azt a gyereket a semmire, tényleg jót tett volna vele magának is, a gyereknek is, meg annak a szerencsétlen Tominak, akit inkább nem is minősítek. Három, de minimum két élet (plusz az idős szülőket nem számítva) tönkretétele egy "jaj, csillogó szempár és apró lábak totyogása" miatt. Tényleg így kell, ugye? Nem számít, csak legyen meg... Hát kedves posztoló, a lehető legjobban döntöttél és nem önzőn. Szülhetsz még egyrészt olyannak, aki megérdemli veled az életet, másrészt meg annyi gyerkőcöt, amennyit felelősséggel és tisztességgel fel tudtok nevelni. Ha nem most, akkor majd később. Időd van, a szentfazekakra meg ne hallgass. És örülök, hogy megosztottad. Sok hasonló helyzetben lévő nőnek nagy-nagy terhet vettél le a válláról, akik csak önmarcangolnak, miközben tudják, hogy a lehető legoptimálisabb döntést hoztad. Nem jó, de majd begyógyul a seb, hidd el :) Kitartás!

  • 2012.03.14 13:33:41zizi77

    Irtó nehéz helyzet.
    Ha elveteted, gyilkos vagy.
    Ha örökbe adod, akkor szívtelen dög.
    Ha megtartod, akkor 1 önző ribanc, aki egyedül döntött.
    Bárhogy dönt az ember, mindenhogy szív.
    Gondolom, Tomi azóta is magát sajnálja, hogy milyen helyzetbe hozták.

  • 2012.03.14 14:47:33badabum

    Én képtlen lennék abortuszra......inkább megszülöm és küzdök érte és magamért.
    Kár hogy a posztolót elhagyta a hite.....kár hogy nem kapott választ abban a templomban.

  • 2012.03.14 21:19:22Yeah You

    Azért kár, hogy akárhányszor írok ide kommentet, mindig eltűnik, kivétel nélkül. Pedig nagyon nem olyan, ami cenzúrázandó.

  • 2012.03.15 09:19:39zsopicur

    Pasi vs. nő ki dönt a gyerek sorsáról abortusz stb. Szerintem EZ ANNYIRA nyilvánvaló lenne: Anyuci teste, oké, hogy ő dönt, de apucinak is legyen már beleszólása, MEGOLDÁS:
    Ha a 12. hétig apa úgy dönt, hogy nem szeretne gyereket, ennek ellenére az anyuka megtartja, apuka nem kötelezhető gyerektartást fizetni. Ha apuka úgy dönt, hogy ő is benne van a 12. hét után már ez nem opció. ENNYI LENNE! Szeritnem tök fair....

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta