Babanapló: amikor a gyerek leszokik a pelenkáról

Zanza!

A szülő-gyerek kapcsolatban valamiért mérföldkő a pelenkáról való leszokás. A nagyszülőktől csak azt hallja az ember, hogy anno bezzeg mindenki szobatiszta volt tíz hónaposan, és teljes megütközést vált ki a manapság legjellemzőbb 3 éves kor. Kicsi Lány esetében is felmerült persze a kérdés:

MIKOR SZOKIK MÁR LE A GYEREK?!

Jó néhány éve történt - nekünk még nem volt gyerekünk -, hogy kanalaztam ebéd közben a levest, és pár másodpercig csak néztem, hogy mi az a rózsaszín, ami rákenődött a barátaink nagyobbik, akkor kétéves lányának a fenekére, és onnan a teraszunkra. Mindez tőlem fél méterre. Amikor rájöttem, hogy a korábban benyomott cseresznye által színezett végtermék, elment a kedvem az evéstől. Talán ennek az élménynek köszönhetően borsódzik a hátam, amikor a szüleim felteszik a lemezt, hogy jövőre már másfél éves lesz a Kicsi Lány, akkor bizony nyugodtan szaladgálhat pucéran nélkül a kertben, hadd szokja a szobatisztaságot.

Nem vagyok finnyás

Nem zavarnak a ,,szeretetcsomagok", főleg mert emlékszem, az első néhány hétben micsoda riadalom volt, ha elmaradt. Hőmérőzés, imádkozás, rettegés a bélelzáródástól. Nincs hányingerem a kakis pelenka szagától sem, pedig az én lányom jó sok húst és brokkolit eszik. Attól már inkább rosszul vagyok, hogy a 11 hónapos kisded előbb csak kicsavarodott a kezemből, most pedig már el is mászik pelenkázás közben. Nálunk nem vált be az, hogy adok valamit a kezébe, ami leköti. Őt nem köti le semmi, csak a mozgás. S miután rendre nem tudtam normálisan beragasztani a pelenkát, így az félrecsúszott, a cucc kifolyt, a ruha meg mehetett a mosógépbe. Ezért áldom azt, aki kitalálta a nadrágpelenkát, ami ugyan drágább, de mivel csak fel kell húzni, mint egy bugyit, elkerülhetőek a balesetek.

Szóval a szobatisztaság

Egészen addig nem foglalkoztatott a kérdés, amíg nem kezdődött egy vita a barátnőim között, hogy mikortól lehet rászoktatni a fiúkat, lányokat. Klári, miután tudja, hogy mikor trónol a 10 hónapos kisfia, olyankor bilire ülteti. Így megspórol egy pelenkát (40-80 forint márkától függően) és talán Ádám is jobban megszokja, hogy mire való a bili. Angéláék pedig WC-szűkítőt használnak, hogy megetessék a klotyómanót. Anyuka örül a sikernek, ezért megtapsolja a gyermeket, aki boldogan bezsebeli a dicséretet, így mindenki jól jár. Aztán jött Évi, aki háromgyerekes anyaként kifejtette, hogy hiába kezdjük idejekorán, azaz 9-11 hónaposan szobatisztaságra nevelni a gyerkőcöt, ami nem elég érett rá a kicsi, addig úgysem érünk el semmit, legfeljebb gátlások alakulnak ki benne. S mikor érett? Amikor már maga tud szólni, hogy kakilnia/pisilnie kell, vagy hogy pakolt egy csomagot. Amikor már zavarja, ha pisis vagy kakis pelenka van rajta, illetve ha már maga kéri a bugyit. Ugyancsak Angéla mondta, hogy nem szabad erőltetni a témát, mert többet ártunk vele, mint használunk. Hároméves kor körül úgyis elhagyja a nagy ,,koffert". Ha nem, az sem tragédia.

Az a bizonyos 3 év

A mai nagyszülők itt kapják fel a fejüket: hároméves korig lehet várni? Olyan sokáig? Bezzeg a mi időnkben, amikor még hagyományos textilpelenkák voltak, amelyek még nem szívták fel a vizeletet (értsd a gyerek popsiját marta a pisi), akkor már 10 hónaposan mindenki szobatiszta volt. Aha, mindenki, kivétel nélkül. És senki nem pisilt be éjszaka sem. Ezzel persze nehéz vitatkozni, hiszen mi már nem emlékszünk, mikor hagytuk el a pelenkát, sőt, arra sem, hogy meddig pisiltünk be éjszaka. Ugyanezen nagyszülők mondják, hogy csak a pelenkagyártóknak nagy üzlet, hogy minél későbbre nyúlik a csomagolós kor. S ebben van valami. Kiszámoltam, a 11 hónapos lányom átlagosan naponta öt pelenkát nyű el, vagyis naponta 300, havonta kilencezer forint megy el erre. De ha belegondolunk, más ennyit költ kávéra, cigire, csokira.

Persze sokkal jobb lenne, ha ez a közel tízezer pénz a családi kasszában maradna, de ha még egy évet kell várni, az sem tragédia. Nyáron azért minden nap néhány órára megpróbáljuk a pelenka nélküli létet. De hogy cseresznyét nem adok előtte neki, az tuti.

Blogmustra