A 45 éves Jenny a szülészorvos vizsgálóasztalán nagyon hálás volt az ultrahangos berendezést kezelő technikusnak azért, amiért félrefordította a gép monitorát. Nem akarta látni a képernyőn a két magzatot - így kezdődik a New York Times egyik igen elgondolkodtató cikke, amelyet az Egyesült Államok viszonyaiban írtak. Ijesztő azt olvasni, mennyien választják a magzatredukciót a mesterséges megtermékenyítés után. Ez a trend komoly vitákat generál. Mi most nem foglalunk állást, előbb szerettük volna megismerni a hazai gyakorlatot, amely nyilvánvalóan az itthoni szakemberek között is érzékeny téma. Tucatnyi nőgyógyászt és szülész szakorvost hívtunk fel, de közülük csak két orvos foglalt állást e kérdésben.
45 évesen ikerterhes
A nő 45 éves és ikerterhes. Hat éve próbálkozik mesterséges megtermékenyítéssel és most, hogy megfogant, el kell döntenie, hogy a hasában hordott két egészséges magzat közül melyik élhessen tovább. Ez egy történet Amerikából, de azt is megnéztük, mi a helyzet idehaza.
A magyarországi szabályozás az amerikaitól lényegesen eltér - mint arra nemsoká kitérünk. A tengerentúlon a lombikbébikezelés sajátossága miatt gyakoriak az ikerterhességek, ekkor az anya úgy dönthet, hogy csak az egyik magzatot tartja meg. Még akkor is, ha a terhességnek nincs orvosi kockázata.
"Teljesen más lett volna a helyzet, ha 15 évvel fiatalabb vagyok, vagy akkor, ha már nem volna gyerekünk" - mondta el a lapnak Jenny. "Ha az ikrek természetes úton fogannak, nem lett volna szükség a magzatcsökkentésre. De így, hogy ezt a gyermeket mesterséges úton hoztuk létre úgy, hogy az általunk kiválasztott donortól kapott petesejteket egy kémcsőben termékenyítették meg majd belém ültették, így ez a terhesség is fogyasztási cikk lett: egy újabb dolog, amit irányíthatunk."
Indikációs korlátozás
Magyarországon csak valamilyen törvényileg meghatározott ok megléte esetén engedélyezett a terhesség megszakítása - ezt nevezik indikációs korlátozásnak. Ezt részletesen a magzati élet védelméről szóló, 1992-es törvény tárgyalja. A terhesség a 12. hétig megszakítható akkor, ha a terhesség bűncselekmény következménye, veszélyezteti az anya életét, vagy ha a magzat nagy valószínűséggel súlyos fogyatékosságban szenved. Az USA az időbeli korlátozás módszerét vezette be, a terhesség meghatározott hetéig, az anya szabadon döntheti el, hogy megszakítja-e a terhességet.
Ehhez képest Németországban csak egy megtermékenyített petesejt kerülhet a lombikprogramban a nő méhébe – az ottani felfogás szerint több sejt beültetése túlságosan is istentelen cselekedet lenne.
A mesterséges megtermékenyítés során az orvosok gyakran több megtermékenyített petesejtet ültetnek a méhbe, hogy ezzel növeljék a beágyazódás esélyét. Ezért előfordul, hogy akár három-négy magzat is fejlődik az in vitro (azaz az üvegben, a testen kívül) megtermékenyített nő méhében.
Az 1980-as évekre kifejlesztették azt az eljárást, amellyel utólag szabályozni tudják a magzatok számát: csak egy vagy két életképes magzatot hagynak életben, ezzel megmenthetik a veszélyeztetett anyát és a születendő gyerekeit egyaránt. De az, ami orvosi veszélyhelyzet esetére kialakított beavatkozásnak indult, csöndben lehetőséget teremtett olyan nők számára is, akik kettős ikrekkel várandósak, de csak egy gyermeket tudnak vállalni.
Jennynek nem voltak kétségei afelől, hogy végig kell csinálnia a magzatredukció nehéz procedúráját. A gyerekei már általános iskolába járnak, és ő büszke arra, hogy eddig nagyszerűen nevelte őket. Úgy érezte, hogy ha ikreket hozna a világra, akkor ők minden energiáját elszívnák, és semmi nem maradna az idősebb gyerekeinek. Kétségbeesetten szeretett volna egy másik gyereket, de nem ilyen áron. "A szelekciót elvállalni nehéz döntés, de a férjemmel úgy éreztük, ez még mindig jobb, mint elhanyagolni a gyerekeinket" - mondta a New York Times riporterének.
Növekvő tendencia és nagy viták
Civil és orvosi körökben egyaránt hevesebb vitákat kavar az ikerterhesség szelekciója, mint a művi abortusz és a sokszoros terhesség redukciója. Míg az utóbbiak orvosi megfontolásból indokoltak lehetnek az anya és a terhesség védelmében, az ikerterhességet egy magzatra redukálni sokkal inkább az anya személyes döntése és felelőssége. Ezért meglepő, hogy ezt a nehéz választást egyre több, ikrekkel várandós amerikai nő hozza meg.
A New York-i Mount Sinai Orvosi Központban, ahol a legtöbb ilyen beavatkozást végzik, 1997-ben a magzatcsökkentések 15 százaléka történt azért, hogy csak egy gyermek szülessen. Ezzel összevetve, az intézetben 2010-ben végrehajtott 101 beavatkozásból 61-ben kérték az anyák, hogy csak egy magzat maradjon életben. Ebből 38 terhesség kezdődött kettős ikermagzatokkal.
A növekvő tendencia a beavatkozást végrehajtó orvosokat és személyzetet is érinti. Számos olyan szakember nem vállalja az eljárást, aki egyébként támogatja a nő szabad döntési jogát, ezért a procedúra végrehajtásához a klinikáknak gyakran ideiglenes személyzetet kell keresniük.
Magyar gyakorlat a hármas terhesség esetén
"A hármas terhesség redukciója a megemelkedett anyai és magzati kockázat miatt végezhető el, az anya kérésére, amennyiben az orvosszakmailag kivitelezhető. A hármas terhesség általában koraszüléssel jár, a gyermekek 26 -35 hetes korban megszületnek, gyakran egy kiló körüli súllyal és óriási kockázatnak néznek elébe. A kettes terhességek általában 35-36. héten érnek véget, az újszülöttek már jellemzően 2400-2500 gramm súllyal jönnek a világra, az ő kockázataik jóval kisebbek" - mondta dr. Zádori János szülész-nőgyógyász szakorvos.
"Magyarországon a hármas terhességek gyakoriságát az in vitro fertilizáció után már nagyon meredeken le tudtuk csökkenteni, a kezelések mindössze 0,3 százaléka hármas terhesség. Amerikában az in vitro kezelés teljesen önköltséges, ezért az anya sokkal inkább motivált abban, hogy rögtön teherbe essen és emiatt több embriót tesznek a méhbe. Magyarországon a társadalombiztosítás öt kezelést finanszíroz, ha a kezelés orvosi indikációja fennáll."
Az orvosi etika változik
Dr. Mark Evans, szülész szakorvos és genetikus az elsők között volt, aki magzatredukciót hajtott végre. Azonban, amikor a kettősiker-redukciók száma megugrott, az orvos szakmai lapokban megjelent cikksorozatban kérte a kollégáit, hogy ne legyenek a „páciensek technikai kiszolgáló személyzete”. Később, 2004-ben Evans nyilvánosan megváltoztatta a véleményét és bejelentette, hogy támogatja a kettősiker-redukció gyakorlatát.
A véleményét azzal indokolta, hogy a donor petesejteknek köszönhetően egyre több 40 és 50 év fölötti nő esik teherbe. Ezek az asszonyok inkább megszakítják a kettős terhességet, mert úgy gondolják 60 évesen nem tudnának két tinédzsert nevelni. Viszont a magzatredukció lehetőséget ad az egyke gyerek felnevelésére, amit már örömmel vállalnak. "Az orvosi etika a technikával párhuzamosan fejlődik" - nyilatkozta a szakorvos.
Nálunk nagyon ritka a kettős terhesség redukciója
"Kettős terhesség redukciója akkor indokolt, ha az egyik magzatnál súlyos eltérés mutatható ki" - mondta dr. Bitó Tamás egyetemi adjunktus. "Ezt is csak akkor lehet kivitelezni, ha a két méhlepény tapadása elkülönült, mivel ha a két méhlepény között összeköttetés van, akkor az eljárás során a másik magzat is elhal. A kettős ikerterhesség redukciója Magyarországon előfordul, de nagyon ritka beavatkozás, ami szigorú feltételekhez kötött."
Azt, hogy két tökéletesen egészséges, azonos nemű magzat közül melyik marad életben, csak a magzat pozíciója dönti el. Az eljárás során sóoldatot fecskendeznek a kiválasztott magzat testébe, amelyik elhal és a terhesség végéig az anyaméhben marad. Az a magzat kapja a sóinjekciót, amelyik könnyebben hozzáférhető helyen van. Ha ezt nem lehet megállapítani, akkor a döntést azért, hogy megkönnyítsék az anya dolgát, az orvos hozza meg. Kivéve akkor, ha az ikrek különböző neműek: ekkor az anyának kell eldöntenie, melyik magzat élhet tovább.
A. és partnere 15 éve élnek együtt. A két nő hosszú évekig próbálkozott mesterséges megtermékenyítéssel, amiből fiuk született. Szerettek volna egy testvért a fiú mellé, ezért újra próbálkoztak és bíztak abban az 5 százaléknyi esélyben, amennyivel a statisztikák szerint teherbe eshetnek. A fiuk első születésnapján vették észre, hogy mind a ketten terhesek: később kiderült, hogy mind a ketten ikrekkel. Úgy gondolták, öt gyereket nem bírnak felnevelni, ezért a redukció mellett döntöttek. "Senkinek sem kívánom azt, amin keresztülmentünk" - mondta A. "Mégis nagyon hálás vagyok, hogy ez a módszer legálisan a rendelkezésünkre állt. De még mindig nem hagy nyugodni a kérdés, hogy vajon a jó magzatot választottam-e. Az a kép, hogy most ő itt van, a másik elment, majdnem olyan, mintha istent játszanék. Néha azon tűnődöm, milyen lett volna a jövőnk, ha az orvos a másikba döfi a tűt". A sikeres beavatkozás után nem sokkal, A. társa elvesztette az ikreit. A. a gyermekét decemberre várja.
A mesterséges megtermékenyítés menete itthon
Dr. Frigyes Júlia pszichiáter szakorvossal és Molnár Judit Eszter klinikai szakpszichológussal készült, korábbi interjúnkban érintettük az inszemináció témáját. "Maga az eljárás a petesejt stimulációjával kezdődik, ilyenkor tehát a nő hormonokat kap. Az inszemináció során a petesejt a helyén marad, az ideálisnak tűnő pillanatban a megtisztított spermát a méhüregbe helyezik. Hat sikertelen inszemináció után megkezdődik a lombikprogram, ezt azonban sok helyen nem tartják be arra hivatkozva, nehogy kifussanak az időből.
A lombik egy sokkal intenzívebb kezelés, hiszen ilyenkor a petesejt a napvilágra kerül. Néhány helyen a spermával még spontán egyesülhet egy petricsészében, azonban a legtöbb helyen metszést ejtenek a petesejten, és beküldik a hímivarsejtet.
Van egy olyan lehetőség is, hogy több petesejtet termékenyítenek meg, és a 3-4. napon a zigótákat beültetik, vagy lefagyasztják. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy sok férfit azért nyilvánítanak meddőnek, mert nincs elég életképes spermája. Ugyanakkor ehhez az eljáráshoz egyetlenegy spermium szükséges, ami érdekes tanulság."
