Babanapló – Kicsi Lány és az anyósok

Zanza!

Azt nagyon szeretem, amikor valaki, aki úgy harminc évvel ezelőtt szült és nevelt gyereket, megmondja nekem a tutit. Nem azzal van a baj, hogy mondja, hanem azzal, amikor csak és kizárólag az lehet a jó megoldás, amit ő mond. Pláne, ha ketten vannak.

(Babanapló, előző rész: névválasztás)

A hitvány anya

A minap a boltban, zöldségválogatás közben megtudtam, milyen a hitvány anya mintaképe. Két asszony beszélgetett egymással, valószínűleg az egyikük utált menye szülhetett, mert abban mindkét nő egyetértett, hogy Évike rossz szülő. Ott kezdődött a baj, hogy a hetedik hónapig dolgozott, ahelyett, hogy otthon maradt volna. Mint az összes vásárló megtudhatta, Évike szerint a terhesség nem betegség, és szerettek volna kicsit spórolni, mielőtt a baba érkezik. Pillanatok alatt kiderült az is, hogy Évike valójában nem is igazi nő, mert több mint egy nap vajúdás után képtelen volt megszülni a csecsemőt, császározni kellett. Ez persze visszavezethető arra, hogy robotolt az irodában, ahelyett, hogy terhestornára meg szüléselőkészítőre járt volna, mert akkor tudta volna, hogy mit kell tennie. Így viszont megfosztotta a gyermekét a születés élményétől, és a kisfiú semmiért nem fog tudni megküzdeni. Mert a császárral született gyerekek mind tutyimutyik, nebáncsvirágok, ami egy lány esetében sem túl szerencsés, no, de egy fiúnál tragédia. Ráadásul Évike nem tudja eleget szoptatni a gyereket, tápszert is ad neki. De bezzeg teáztatni nem hajlandó a kisfiút, aki így ki fog száradni, a szomszéd Marika is megmondta, ő meg már csak tudja, négy gyereket nevelt fel.

Az anyósnak még rosszindulat sem kell

Szegény Évikét nagyon sajnálom, hogy ilyen anyóssal verte meg az Isten. Aztán rádöbbentem, hogy a sor még nagyon hosszan folytatható. Évike valószínűleg hülye lesz, ha a gyerek nem kúszik időben, vagy éppen túl korán kezd el mozogni. Akkor sem dicsérik majd meg, ha nem ad bablevest a hat hónapos kisfiúnak. S akkor sem, ha bölcsődébe adja vagy éppen nem adja.

De mint arra rájöttem, nem kell ahhoz rosszindulatú anyós sem, hogy az ember megkapja a beosztását. Elég a játszótéren, játszóházba belehallgatni az anyukák beszélgetésébe. Én például azért voltam már leszidva, mert Lucát nem tudtam szoptatni, így tápszert kapott. Egy másik anyuka szerint viszont éppen az a jó, ha tápszert kap a gyerek, az anyatej összetétele ugyanis változó, míg a tápszeré állandó. Kaptam már azért, mert nem teázik a gyerek, sőt gyümölcslevet sem adok neki.  Volt, aki szerint én vagyok a hibás, mert a gyerek nyolc hónaposan felállt, holott nem tud mászni, csak kúszni. Más szerint viszont ez nagy szó, legyek rá büszke, hiszen azt mutatja, mennyit foglalkozok a gyerekkel. Mellesleg ilyen szempontból semennyit. Soha nem állítottam,  saját maga térdelt fel egy délután, és állt fel este, és ezt azóta is bőszen gyakorolja. Az IQ és a mozgásfejlődés között pedig az extrém esetektől eltekintve semmi összefüggés nincs. Van, aki szerint gonosz vagyok, mert kitettem a gyermekemet a születéssel járó fájdalomnak, ahelyett, hogy császárt kértem volna. (Kértem én a szülőágyon, de finoman kinevetett az orvos. Utólag megtudtam, már majdnem kint volt a gyerek feje, amikor eszembe jutott ez az alternatíva.) Más szerint a császár felelőtlenség, nagy hasi műtét, és különben is, ennek a gyereknek már megszületni is könnyű volt. Nehogy már előnnyel induljon az életben. Ne is...

Biztosan nem jól csinálod

Mózeskosaras babakocsit vettél? Minek, amikor csak öt-hat hónapig használja? Nem olyat nézel? Mit képzelsz, a gyerek hátának vízszintes ,,talaj" kell. Van légzésfigyelőd? Mekkora hülyeség erre több tízezret kiadni, úgysem tudod, mit kell tenned, ha a gyerek nem lélegzik! Nincs légzésfigyelőd? Bezzeg autót veszel több millióért, de a gyerekedre sajnálod a pénzt!

Van, aki szerint mekkora ökörség négyhónaposan elkezdeni a hozzátáplálást. Olyan véleményt is hallottam, hogy minél tovább kapjon (anya)tejet a gyerek, mert hároméves korában arra van leginkább szüksége. Nem szoptatom a játszótéren is? Majd jól hozzászokik a cumisüveghez és csak nézhetek! Szoptatom egy orvosi váróban is? Micsoda erkölcstelenség, mindenki bámulhatja a mellemet. (Nálunk ez a fejezet gyorsan lezárult, de erről már volt szó.) Gyógytornára vittem a gyereket, amikor öthónaposan még csak feküdt a hátán, és meg sem próbált megfordulni? Minek avatkozok bele az életébe, a fejébe be van programozva, mikor mit csináljon és mindennek eljön az ideje! Különben is, a gyógytorna úri hóbort. Csak öthónaposan vittem el? Hogy várhattam ilyen sokáig, visszafordíthatatlan károkat okoztam!

Tapasztalatom szerint a gyógytorna nem úri hóbort, fizetni sem kellett érte, mert állami rendelésen voltunk. Segített is, de azt nem kívánom senkinek, hogy hobbiból hallgassa végig azt a negyven-negyvenöt perc sírást.

Dönthető gyerekülést vettél? Burzsuj vagy, hogy ilyenre futja! Nekünk bezzeg még gyerekülésünk sem volt, mégis felnőttünk.

Nem dönthető a gyerekülésed? Magadra bezzeg költesz, de az, hogy a gyerek kényelmesen aludjon a kocsiban, az nem számít!

Használt cuccot vásároltál? Nooormááliiiis vagy? Amit más levetett, az neked jó?

Új ruhát, gyerekülést, etetőszéket veszel? Minek, amikor negyedéért kapsz alig használtat, ami ugyanolyan jó, mint a vadonatúj?

S ez még csak a kezdet... Sehol nem vagyunk még a bölcsődétől, óvodától, iskolától, egyetemtől, ahol mindenki megosztja veled kéretlen tanácsait. S amikor tutira hülye leszek, mert nem a legjobbat akarom a Kicsi Lánynak. De én ösztönösen cselekszem. Így is, úgy is hibázok.

Blogmustra