SZÜLŐSÉG

Babanapló: nincs tejem!

2011. június 28., kedd 07:46

Soha nem gondoltam volna, hogy hosszú ideig a kecskeruta lesz minden gondolatom és a csalánlevél a legjobb barátnőm. De a szoptatásért mindent.

Babanapló: kire ütütt ez a gyerek?

Babaszótár nagyszülőkhöz

Babanapló: kiflicsücsök és hawaii csirke

Babanapló: alvás

Nem így indultam. Várandósan még nagy mellénnyel azt gondoltam, ha valaki tud szoptatni, az én leszek. Mert az anyatej a legegészségesebb, legfontosabb táplálék, és mellesleg mindig kéznél van. Ha van. De nekem nem volt. Életemben egyszer, a kórházban hasonlítottak a görögdinnyére a melleim, de akkor sem ,,csepegtem". Amikor negyven millit szopott a Kicsi Lány, örömömben körbetáncoltam a szobát, hogy megy ez, minek adtak ennek a gyereknek pótlást.

Aztán otthon lelohadt a mosolyom. Első éjjel hiába szívta, szívta a mellemet a kiscsaj, nem lakott jól. Oké, semmi gond, itt a tápszer. Hajnalban laposakat pislogtam az álmosságtól, amikor megkerestem a dobozt, de aztán igencsak tágra nyílt a szemem, amikor elolvastam a használati utasítást. Miiiii vaaaan? Hogy forraljam fel a vizet és hűtsem le negyven fokra? Most, amikor a lányom torka szakadtából visít az éhségtől? Azóta megtudtam, hogy van olyan készülék, ami a forrásban lévő vizet pár perc alatt lehűti, és olyan is, ami a hideg tejet pár pillanat alatt megmelegíti. Mindent kitaláltak már, csak győzd megvenni.

Másnaptól literszámra ittam a szoptatós teákat. Én, akinek alapesetben két-három deci a napi folyadékbevitele! De szoptatni akartam, és gondoltam, fogok is. A gyereket egész nap magamon tartottam, hagytam, hogy evés után csak cumizzon, mert az majd beindítja a folyamatot. Aztán jött a gyerekorvos, hogy ilyet nem szabad csinálni, tíz percet kapjon az egyik és tíz percet a másik cicire, annyi idő alatt jól kell laknia. Nem lakott jól. A szünetekben fejtem. Komoly tíz-húsz-harminc milliket. Egy nap alatt összejött összesen, szoptatással, fejéssel együtt vagy 180 milli.

Aztán hozott egy ismerős egy szuper receptet, mondván, hogy neki a nullából annyi tejet csinált, hogy megtöltötte a mélyhűtőt is. Gondoltam, a 180 milli csak nem nulla, legszívesebben már pakoltam is volna ki a húsokat meg a zöldségeket a fagyasztóból, de azért szerencsére nem rohantam annyira. Helyette kajtattam a városban kecskeruta után, de sehol nem lehetett kapni. Végül az interneten rendeltem meg, kapásból húsz csomaggal, hogy hosszú távon ne legyen erre gondom. Olyan izgalommal, mintha a lottó ötöst nyertem volna meg, összekevertem az előírt 50 gramm ánizst, 50 gramm édesköményt, 100 gramm kecskerutát, 25 gramm majoránnát, 40 gramm csalánlevelet és 25 gramm kerti kakukkfüvet. Az egyvelegből két evőkanálnyit leforráztam egy liter vízzel, majd apránként megittam egy nap alatt. Egy hét után vártam a csodát, de az csak nem akart megérkezni. Valamennyit nőtt a ,,hozam", de aztán néhány hét alatt visszaálltunk az eredeti szintre. Aztán még inkább alácsúsztunk.

A végső csapást az mérte rám, amikor Kicsi Lány úgy döntött, neki elég a kínlódásból, elfelejtette, hogyan kell szopni. Komolyan úgy tett, mint aki azt sem tudja, mit szeretnék tőle, és ordított, hol van az ő drága barátja, a cumisüveg. Összeomlottam. Miért is nem pihentem többet az elején, miért is kellett nekem felkelni takarítani meg vasalni már az ötödik héten. Miért nem hagytam egész nap sírni a gyereket, mert nem kap tápszert, csak szophatott volna - vádoltam saját magamat.

Időközben szereztünk anyatejet is, hogy kiváltsuk a tápszert. Anyatejjel együtt kaptunk rota vírust is. Hogy hogyan, az máig rejtély, de biztos, hogy onnan hoztuk, mert egy koraszülött babának is hordtak ettől a családtól tejet, és ő is rotás volt ugyanakkor. Így legalább megoldódott a kell-e rota vírus elleni vakcina a gyereknek című kérdés. Nem kell, valamelyest már védett lett ezáltal. Így, utólag arra gondoltunk, hogy valószínűleg az okozta a bajt, hogy csak fúrott kút volt a háznál. Az ÁNTSZ erről viszont mit sem tudott, hiszen a család egy belvárosi lakcímre volt bejelentve, ahol persze van vezetékes víz. Pedig én hogy örültem ennek az anyatejnek! Ott ugyanis, ahol nincs gyűjtőállomás, nagyon nehéz tejtestvérekre szert tenni. Ha viszont sikerül, forralhatjuk mi a tejet, de ez aztán nem lett volna gond, ha nincs a Rota. De volt.

Meg a PCOS is. Ugyanis egy ismerősöm mellesleg megjegyezte, hogy nem tudtad, hogy ha a PCOS-edet bizonyos hormoneltérések okozták, akkor minimális eséllyel tudsz szoptatni? Nem, de jó, hogy mondtad. Kár, hogy erről nem hallottam hónapokkal ezelőtt, amikor magamat okoltam a sikertelenségért. Hiszen mindenki azt mondta, hogy aki akar, az tud is szoptatni. Én akartam, mégsem jött össze. Így végül a gyerek tápszert kapott. Nyolc hónapos, és a rotát leszámítva még náthás sem volt soha. Én meg már nem duzzogok, nem vádolom magam, hogy milyen nő vagyok, hogy még erre sem voltam képes.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.06.28 10:24:52KatkKatus

    Húúú de imádtam ezt olvani most így 33 hetes terhesen, én, aki a most 20 hónapos Kiscsaját kínlódva szoptatta 3,5 hónapig...aztán egyszercsak elment a tejem, tápszert kapott és én meg felszabadultam minden feszültség alól...most persze elhatároztam, h.majd a másodiknál egy percet sem fogok stresszelni, meg méregetni és TUTI ömleni fog belőlem a tej...vagy nem. De tápszerestül is tök jó anya leszek és egészséges gyerekeket nevelek, még akkor is, ha sok helyről ennek pont ellenkezőjét akarják belém sulykolni...:) Szóval köszi a jópofa összefoglalást! :)

  • 2011.06.28 11:58:30bejo

    A rotavírus és a fúrt kút között, tudja valaki, mi az összefüggés?
    A szoptatós tea inkább népi gyógyászati eszköz, hatásosságára túl sok bizonyíték nincs. A nyugalom és a megértés, elfogadás és az igény szerinti szoptatás, ill. egy lll-csoport vagy ibclc szoptatási tanácsadó tapasztalatom szerint hasznosabb segítség, mert a szoptatáshoz empatikus környezet és segítőtárs kell, aki ismeri az anya körülményeit. Aki azt súlykolja, hogy rossz anya vagy, ha nem szoptatsz, az nem ilyen. Azt javaslom, messzire kerüljétek el!
    És aki a tíz percnél hosszabb cicizést leállította, az uaz az orvos volt, gondolom, aki azt tanácsolta, hogy kicsilány kapjon 3 hósan bébiételt. Lassan megkeresem...

  • 2011.06.28 12:13:30Próbafőző

    Ez ismerős. Úgy indultam, hogy na én aztán fogok tudni szoptatni. Mindenki mondta, hogy majd ha bedurran a melled. Hát nekem sose volt olyan, sose csöpögött. A kézi fejőt csak maszatolni tudtam. Egyszer lefejtem vagy 20 milit erre leesett a gyűjtőedény és kiborult. Ráadásul később kiderült, hogy a gyerek hypotón. A Dévenyesünk meg se lepődött, hogy nem szopott. Nekem akkor is a mai napig bűntudatom van. Legközelebb tuti keresek egy tanácsadót. Próbáltam segítséget kérni a védőnőtöl, de ő csak ijeszgetett, hogy ha nem szopik akkor milyen betegségei lehetnek.

  • 2011.06.28 12:31:39oliv08

    Tuti nem kértem volna más anyától tejet. Állítólag szigorú vizsgálaton mennek át az anyatejleadók, de akkor ez nem így volt?
    Rotavírust nem a koszos családtól lehet elkapni, hanem bárhonnan, ez a vírus nem irtható ki Domestossal és tsaival. Túl kell élni csak.
    Rám úgy néztek mint egy anyagyilkosra, mikor 4 év folyamatos terhesség-szoptatás után azt mondtam, hogy nem szoptatom tovább az egyévest, kapjon tápot. Nálunk egyébként még vizet se tud neki adni az apja, csak tőlem nyugszik meg éjjel, rettenetes a kölök.

  • 2011.06.28 12:37:08Ló Szerafina

    Ütném az ilyen gyerekorvost. Pont, mikor elkezdted volna jól csinálni, jött ő és ledorongolt..Én az első két hónapban egyáltalán nem tudtam szoptatni,nem fogadta el a mellem, nagyon sokat küszködtem, így fejtem éjjel-nappal, mint egy megszállott és kapta cumisüvegből tejet.Két hónaposan megpróbáltam mellre tenni minden mindegy alapon, akkor meg sikerült. Azóta megy minden, mint a karikacsapás, egy éves a gyerek. Miért kell presszionálni az anyákat a szoptatással, a tápszer nem ördögtől való, egy kiegyensúlyozott anya jobb a babának,mint egy görcsösen szoptatni akaró.

  • 2011.06.28 13:43:51bejo

    Nagyon sokszor hallom, hogy az anyáknak bűntudatuk támad, ha nem úgy megy a szoptatás, ahogy a nagykönyvben meg van írva, illetve, hogy presszionálva érzik magukat.
    Aki így érez, mitől van ilyen érzése? Meg tudnátok fogalmazni?
    Bár konkrétan kimondott vádaskodással még nem találkoztam, én is látom (némileg) és érzem a szoptatási tanácsadói kommunikációs gyakorlat visszásságait. De mivel azt is tudom, mivel szemben kell "küzdeniük", valahol meg is értem. Csak azt sajnálom, hogy ez negatívan hat azokra, akikért a harang szól...
    Szóval, mi az ami benneteket a szoptatásról való kommunikációban zavar?

  • 2011.06.28 13:43:55Milo28

    Mindkét gyerekemet egy éves koráig szoptattam, bőven volt tejem, ehhez képest a kissebbik hat hetes kora óta szinte mindig beteg (másfél éves kétszer volt tüdőgyulladása és még hadd ne soroljam) a nagyobbikról most derült ki az allergiavizsgálaton hogy kilenc dologra allergiás. A picinél 10 hónaposan azt mondták kálciumhiánya van, pedig a főzelékek mellett javában szoptattam. Mindig is próbáltam egézségesen táplálni őket.Én azt mondom ne keseredjen el senki, hiszen manapság a tápszerekben is megvan minden vitamin.Persze mindenhol azt mondják, hogy az anyatej a legjobb, amit el is hiszek, de nem hiszem, hogy atápszer rosszabb lenne.Ami a meghittséget jelenti, szerettem szoptatni bár mindkét gyere két perc alatt magába szívta az adagját, tehát összebújni inkább utána tudtunk.

  • 2011.06.28 13:45:43Hangajuli

    Szoptatás? Az számomra még most is - másfél éves a lányom - egy csoda..... Nekem 3 hétig volt egy tejnek látszó valamim, ami olyan kevés volt, hogy már a kórházban pótlást kellett adni a lányomnak.
    Kemény volt a mellem, reggel folyt is rendesen, de normális adagot sosem tudott a gyerek szopni, aztán meg hagyta is, nem is akart szopni, semmi sikerélménye nem volt.
    Imádom a nagy magyar anyákat, akik megvetik azokat, akik nem tudnak szoptatni és valamiféle felsőbbrendű lénynek tartják magukat...
    A másik óriási tévhit, hogy annak a csecsemőnek sosem lesz testi kontaktusa az anyával, aki nem szopik mert hogy az milyen meghitt és stb.....
    Szánalmas és nevetséges hülyeség az egész, a gyereknek a simogatás az érintés a meghittség az ami kell, nem pedig az hogy miként kerül a szájába a tej:-)
    A mai tápszerek tökéletesen kielégítenek minden igényt, még a speciális igényt is.
    Körülöttem sorra betegedtek meg a gyerekek már pár hónaposan, az én gyerekem tőlem kapott el télen egy szimpla megfázást, semmi egyéb és akkor is már 10 hónapos volt:-)
    Senki se hagyja magát befolyásolni a sok hülye dumával! Persze az anyatej a legjobb - ez tény - de ha nincs akkor nincs és ezen kár stresszelni, mert semmiféle csodaszertől nem lesz.

  • 2011.06.28 13:59:32oliv08

    bejo: ismeretlen néni/rokon/postás stb. megkérdezi, látva a babát: de aranyos, ugye szopik? Neeeem??? De hát szoptatni mindenki tud, félted a melled, ugye???

    Na, ez nyomás.

  • 2011.06.28 14:03:21bejo

    Tudjátok, az a baj, hogy a kezdő (anyatej-helyettesítő) tápszerek összetételéről, amit egy 6 hónapnál fiatalabb gyereknek felírnak, a legtöbb embernek fogalma sincs. Az orvosra (az egyetlen "beavatottra") van bízva a döntés, és kiváncsi lennék, hányan kaptunk kimerítő tájékoztatást, mi a különbség kezdő és kezdő tápszer között.
    Mert igenis van. Sok közülük (főleg, amiket csak úgy a drogériában leemelhetünk a polcról) nem éppen ideális egy ekkora csecsemőnek.
    A tápszer a legjobb létező alternatíva, ha nem áll rendelkezésre anyatej, de nem mindegy melyik.
    A szoptatás önmagában még nem garancia arra, hogy a csecsemő sosem betegszik meg.

  • 2011.06.28 14:12:02Ylang

    oliv08: a nyomás másik fele meg az a szörnyülködő tekintet, amikor (ismét csak idegenek) valahogy megtudták, hogy a fiam két éves kora után is még naponta sokszor szopott. Na olyankor jött a "még mindig szopiiiiik?" című, felakadt szemmel előadott nagyária. ÁÁÁÁÁÁ, olyankor tudtam volna hajat tépni, az enyémet, övéket egyaránt (csak zárójelben: a gyerek két és fél évesen magától leállt az anyatejjel, mindenféle idomítás, szoktatás, erőltetés nélkül).
    Mondjuk én a nyomás mindkét fajtájától rosszul voltam, még attól is, amikor az "ugye szoptatod? - Igen." párbeszéd után helyeslően bólogattak, mert rohadtul nincs köze hozzá senkinek, ki meddig szoptat, és miért. És jessz, az is elfogadható válasz, hogyha valaki félti a mellét, vagy egyszerűen elege van már a sokadik gyereknél. Nálunk fejlettebb országokban ezt nem kell pironkodva eltitkolni, csak itt...

  • 2011.06.28 14:12:46oliv08

    főleg, ha van otthon egy másik tesó, aki az óvodából/iskolából minden betegséget hazahurcol neki

  • 2011.06.28 14:17:48KatkKatus

    bejo: én olyan direkt "nyomást", mint oiv08 nem tapasztaltam, a választott dokinőnk és a védőnő sem akartak anyatej-nyomást gyakorolni rám... Sokkal inkább jól felkészült elsőgyerekes anyaként minden kismamáknak/babákról szóló nyomtatott és internetes újságot/fórumot elolvastam és ezekből számomra egyértelműen az sugárzott, h.akkor vagyok jó anya, ha minél tovább szoptatom a gyerekemet, mert CSAK az a jó neki. Ez az egyik.
    A másik része, h.az én felfogásom szerint a gyerekvállalás/anyaság öröm kell, h.legyen, nem pedig "jótékonysági célú", kizárólag az önfeláldozásról és lemondásokról szóló állapot...Én nem vagyok az a típus, aki hajlandó lett volna úton-útfélen - igény szerint 10 percenként elővenni a cicijét és megszoptatni a kisdedet. Ebből a szempontból én sokkal inkább a rendszerkialakítás híve vagyok.
    Szóval ezt a kettő dolgot nehezen is lehetett volna összeegyeztetni: meg akartam volna felelni az anyatejes elvárásoknak, de a személyiségemet és a szabadság iránti vágyamat nem tudtam (nyilván annyira nem is akartam) megváltoztatni, ezért volt számomra tényleg "megváltás", amikor áttértünk 3,5 hónap után a tápszerre. Hozzáteszem: a 20 hónapos lányom 2x volt azóta megfázva, jól táplált, egészséges, vidám, közösségbe járó kiscsaj.
    Ja, és a szabadság iránti vágyam nem azt jelenti, h.bébiszitter vigyázna rá (nincs olyanunk), én vagyok vele folyamatosan (heti pár órára nagyszülők), és járunk mindenféle helyekre, foglalkozásokra, gyerekközösségekbe.

  • 2011.06.28 14:36:35akkorisajuditvoltam

    KatkKatus mondta a tutit: a postás még csak hagyján, de én is anno mindenhol azt olvastam, hogy szoptatni KELL... és aztán azt, hogy "mert akkor szar anya vagy" már csak hormongőzös fejjel én magam tettem hozzá, és dolgoztam rajta rendesen (agyban), hogy ettől ne stresszeljek be. Na, az elsőt tudtam is szoptati, azért álltunk le 14 hónaposan, mert tartottam attól, hogy már beszél és majd rángatja a pólóm, hogy cici! cici! Mert ilyet láttam és nálam ez volt a döntő ok:))
    Ehhez képest a második lusta is volt, vélhetően egy kétéves dackorszakos mellett én sem voltam zen állapotban,. úgyhogy most 11 hónapos de már jóideje tápit kap, a szopi csak látszat.
    bejo, igazad van a tápszerekkel: én spec belefutottam a Milupa által rendes ok nélkül visszahívott tápszerbe amitől a lányomnak öthónaposan kijött az aranyere, no comment. azóta semmit a milupától.

  • 2011.06.28 14:45:07Hangajuli

    Akkorisjuditvoltam: én végig Humánát adtam aztán amikor már nem kellett HA-s akkor Babylove tápszert, hálistennek sosem volt gond.

    Első gyerekortopédiás látogatáskor a drnő kérdezte, hogy én miért nem szoptatok...... ránéztem és megkérdeztem, hogy ez most hogy jön ide? Nem válaszolt semmit.....

  • 2011.06.28 14:52:26Ló Szerafina

    Én a falnak megyek attól,hogy az ember a terhessége és a kismama-léte alatt csupa ilyen hülye kérdéssel szembesül,amit csak azért kérdez a postás/sarki fűszeres/szomszéd néni, hogy kérdezzen valamit. "Na, és szoptatod, ugye?" "És jár már a baba?", "És fiú lesz vagy lány?" És terveztétek, és mikor jön a második baba..stb,csupa indiszkrét kérdés, mintha én pl.minden szembejövőtől a fizetése, vagy a vallási nézetei után érdeklődnék.

  • 2011.06.28 15:08:12Figyel Castro

    Nem pihentem semmit soha, csinàltam a hàzimunkàt, ennek ellenére van tej. Ja, és nem szopott a szülőszobàban. Èn jobban utàlom anyósom kérdéseit az igèny szerint szoptatott
    2 hònaposròl: átalussza az éjszakàt? és :Mikor kel? Ùgy èrti melyik napszakban?

  • 2011.06.28 15:10:20bejo

    A "lépcsőházi beszélgetés" műfaja igen érdekes jelenség. A szoptatás témától kicsit eltérve, a terhességem kapcsán az utóbbi napokban esküszöm csupa jószándékból a következő megjegyzéseket sikerült begyűjtenem:
    - Tényleg így fogják hívni? Nem baj, én sem szerettem sosem a nevem.
    - Akkor most másodiknak jöhet egy kislány. (megjegyzés: eddig egy kisfiam van). Ja, ez is fiú lesz? Nem baj, annak is meg van az előnye.
    - Ősszel fog megszületni? Nem baj, majd tavasszal aztán tud fejlődni.
    Én komolyan bájosnak tartom mindhárom mondatot, ezek nem rólam szólnak, max. nekem. Viszont sokat elárulnak a beszélgetőpartneremről :)

  • 2011.06.28 15:19:54Ló Szerafina

    OFF
    Ahogy Nagy Bandó András is megmondta:
    - Az én gyerekem már egyedül ül a vécén, és a tiéd??
    -Hát mit gondolnak ezek,azt hiszik, olyan hülyék vagyunk, hogy ketten ülünk a vécén?!
    ON

  • 2011.06.28 15:39:20bejo

    Nagyon összetett téma.
    - Felmerült a nő joga a saját testéhez. Egyszer olvastam egy gyönyörű írást az osztrák szülésznőknek szóló újságban, ami a női mellről szólt:[link]
    Inkább lelkizős cikk, de felhívja a figyelmet rá, hogy mennyi minden függ attól, hogyan viszonyulunk saját testünkhöz. Rengeteg lelki tényező van, ami befolyásolja a szoptatást is. Akár a neveltetés, akár az erőszakos élmények. Mindenkinek joga van a saját testéhez, és ahhoz, hogy azt engedje vele megtörténni, ami neki is jó.
    - Akárhogy is, egy kezdő anya (szülőpár) baromi sokszor kerül "krízishelyzetbe". Nem kell ehhez, hogy leégjen a ház, elég, ha nap mint nap hosszú órákon keresztül egyedül vagyunk egy néhány hetes csecsemővel és a kétségeinkkel. Ilyenkor még a hányszor és milyet kakil is igenis probléma, amiről beszélni kell! Csak szerintem mindenről azzal, aki a legjobban ért hozzá. A szoptatásról a szoptatásért felelős államtitkárral :)
    - Aztán itt van a környezetünk, a társadalom, ami néha igen érdekesen reagál. Engem ilyenkor inkább segített a sok szoptatásra buzdító írás. Megerősített abban, hogy jól cselekszem. Tudatosította bennem a technikáját a dolognak, tanultam a helyzetekből. Senki nem úgy születik, hogy tud szoptatni. Lófityiszt.
    A kommunikációban azonban tényleg valahogy elsikkad, hogy a részleges szoptatás is baromi sokat jelent a baba egészségének. Ennek is megvan azonban a trükkje, technikája (ezért érdemes ehhez értővel beszélni), különben idő előtt elválasztja magát a baba vagy "elfogy" a tej.

  • 2011.06.28 18:03:03oliv08

    Ló Szerafina: én ilyenekre mondtam, hogy mi csak fiút tudunk meg hasonlók.

    Anyós is szokta kérdezni, hogy mikor kell ennie meg aludnia, hát erre mindig mondtam valamit halál nyugodtan.

    Egyébként én tényleg nem tudtam szoptatni. A gyerek viszont úgy született, hogy tudott, mindkettő, tökéletesen, lenőtt nyelvvel is, övék az érdem!!

  • 2011.06.28 18:44:56Pelikan

    Hat elsore mi is kb igy jartunk, aztan jott dr. Jack Newman. A masodik lanyt ket eves koraig szoptattam a harmadik most 4 hetes es minden nagyon jol megy egyelore.
    angolul tudoknak nagyon javaslom, ha semmi mast nem csinalsz csak megnezed a web-oldalan a videokat es elolvasod a kulonbozo temakrol szolo par oldalas irasait, sookal magabiztosabban, igazi tudassal, jobb esellyel fogsz a szoptatasnak nekiindulni es nem kell majd a gyerekorvos szakerto tanacsara hallgatni a szoptatasi temaban...

  • 2011.06.28 22:09:10teemi

    2x csináltam végig a fentebb leírt történetet, az először önbizalommal teli leendő anyukát, majd nagy bűntudatba torkolló szoptatást. Megettem egy vagon homeobogyót, megittam mindent, amitről vki egyszer is azt mondta, hogy fokozza a tejtermelést, de írd és mondd: nem jött semmi. Vagy csak alig.

    Másodjára kicsit könnyebb volt megbírkózni ezzel, de elsőre nagyon nehezen ment. Mert mindenki ferde szemmel nézett rám, amikor elővettem a cumisüveget, mert ugye a gyerek egészsége, meg az immunvédettség és különben is HA AKARNÉK, biztosan tudnék szoptatni. Ja, persze.

    Végül is úgy döntöttem, hogy nem hagyom éhen halni őket, így aztán van két makk egészséges lányom. :)

    Nem minden a szoptatáson múlik! Jó lenne, ha azok, akik pálcát törnek a többiek felett, egyszer beleélnék magukat azoknak a helyébe, akik vmilyen oknál fogva nem tudnak szoptatni. Attól még nem vagyunk rossz anyák!

  • 2011.06.29 00:01:30Ylang

    Én azt nem értem, miért kell mindenből "anyaversenyt" csinálni. Aki természetesen, háborítatlanul, stb. szült, nem jobb anya, mint aki fájdalomcsillapítással vagy császárral (sőt, még annál sem, aki maga kérte a császárt), aki tápszert adott, semmiképp sem rosszabb, mint aki három éves korig szoptatott, és az sem a jóanyaság fokmérője, hogy valaki már három hónaposan angol foglalkozásra vitte a gyereket, vagy épp egyszerűen csak otthon volt vele. Valamiért mégis muszáj egymást túllicitálni az anyáknak, csak azt nem tudom, mit kompenzál ezzel az, aki a leghangosabban licitál.

  • 2011.06.29 05:53:39oliv08

    Ylang: na, pont ezért a játszón a gyerekemmel foglalkozok, nem más anyákkal. És ezek a tökéletes anyák úgy otthagyják a kölkeiket, ha látják, hogy van ott más felnőtt, mint a huzat.
    És pont ezért jobb az apákkal beszélgetni :)

  • 2011.06.29 08:32:51loislane21

    Ylang: teljesen igazad van. 3 hónapos a kisfiam, és sajnos nem jött össze a szoptatás úgy, ahogy szerettem volna. Nagyon ritkán van egyáltalán alkalmam más anyukákkal beszélni, és amikor rákérdeznek - mert valahogy mindenkinek ez a 2. kérdése, hogy anyatejes-e, mondom, hogy nem,akkor látom az undort az arcukon. Komolyan számon kértek már....Nem is értem. És nem tudom hová tenni. Csak ennyit szerettem volna.

  • 2011.06.29 10:59:05Jihadgirl

    a terhesség alatt megfogadtam hogy márpedig akkor is szoptatni fogok ha a fene fenét eszik is. Azt persze senki nem mondta hogy a császár miatt kb. egy héttel később indul be a tej, addig csak tápszereztem mert a lányom ordított az éhségtől. Közben folyamatosan toltam a teákat bogyókat levest, mindent, és szinte erőszakoltam a szoptatást,plusz még fejtem is.Az első hónap végére rendeződött a dolog, lett tejem, a gyerek megtanult szopizni, de szerintem leginkább azért mert addigra megnyugodtam,tudtam aludni is és úgy döntöttem hogy leszarom a megfelelési kényszert.Ahogy anyám mondta:senki nem fogja megkérdezni a gyerek esküvőjén hogy tápszeres volt -e.

  • 2011.06.29 11:23:00oliv08

    loislane21: ha ennyire zavar, mondd azt, hogy igen, szopik, de sajnos ki kell egészíteni táppal.
    Egyébként meg az anyatejes ítélkezők kíváncsi vagyok, hogy mennyire fognak később egészségesen főzni a gyereknek. Nekem is sokáig szoptatott egy ismerősöm, aztán mellette meg eszik az egészségtelen kajákat. Nemcsak az első egy év a fontos!!

  • 2011.06.30 15:14:56bexi7

    4 éves kisfiamat nem tudtam szoptatni, a most 17 hónapos kislányom 8 hónapos koráig nem fogadott el semmit a szopin kívül, 15 hónaposan magától hagyta el. A szoptatás magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Ugyanis nagyon sok belső tényező befolyásolja, így pl. egészség, lelki állapot (!). Másodjára a kislányommal már nem hallgattam senkire, szerintem ez a legjobb recept... :)

  • 2011.07.02 08:43:19napka08

    Hát igen, aki azt mondja hogy egyszerű a szoptatás az vagy soha nem szoptatott vagy szerencsés:-) Én is egy hónapig fejtem, cumisüvegeztem, nem kellett a cici. Aztán egyszer csak kellett és egy egész hétig tök jó volt. Aztán jött a szopisztrájk, 2 és fél hét szenvedés, csak félálomban kellett a cici egyébként ment az üvöltés, mindegy, kibírtuk. Utána viszont 2 éves és 3 hónapos koráig cicifüggő volt:-) Ja, és asztmás, és 3 hetente beteg....

  • 2011.07.02 12:13:37bejo

    Többen is írtátok, hogy ugyan hosszan anyatejes volt a gyerek, végül allergiás (ekcémás, asztmás) lett.
    Nálunk is két év masszív szoptatás után jött elő az atópiás dermatitisz (ekcéma), ami tulajdonképpen a kisgyermekkori allergia egyik jellemző megjelenési formája.
    A szoptatás csak egy tényező, a sok közül, ami befolyásolja az allergia kialakulását. Nagyon sokat számít, hogy pl. születés után kapott-e pótlást, és mit.
    És a különböző környezeti tényezők, amikre reagálhat.
    Ez egy nagyon összetett dolog, az anyatej a legjobb tápláléka a csecsemőnek, de semmi ellen nem jelent 100%-os védelmet.

  • 2011.07.03 10:56:59Hamma

    Fiam most 1 éves, normál úton született. 8 hetes koráig kapott kizárólag anyatejet, de akkor már éhezett, így doktornéni ellentmondást nem tűrő hangon közölte a védőnővel, hogy tápszeres pótlást kap a gyerek. Azóta nem éhezik és nő, mint a gomba, egészséges, mint a makk. Pótlással még 1,5 hónapig ment a szopi, aztán elfogyott végleg a tej. Engem nem presszionált senki, mert anyukám egyáltalán nem tudott szoptatni. Sem engem, sem a két bátyámat. Mindhárman egészségesek vagyunk, pedig akkoriban még nem voltak tuti tápszerek sem. 10 hónapig HA tápszert kapott a fiam, utána Babylove-ot. 4 hónapos korban kezdtük a hozzátáplálást gyümölccsel. Akartam szoptatni, nem sikerült. De nem vagyok szar anya, bárki bármit mond. Teszek rá. A lényeg, hogy nem éhezik a fiam. Jön a második baba, félek, hogy vele még ennyi ideig sem fog menni, de meglátjuk. Amit lehet megteszem. Még a szomszédaim sem ítéltek el, pedig majdnem egykorú gyerekeink vannak, és ők 10 hónapig vagy tovább szoptattak.Viszont egy ismerősöm szinte depis lett, aiért nem tudott szoptatni, mert beteg volt a baba, vagy nem volt teje. Öntöttem belé a leklket, hogy ez nem számít. Mivel hasonló cipőben jártunk, talán segítségére voltm. De tény a kórházban csak az volt a jó anya, aki szoptatott. Pótlást nem adtak, pedig 5 nap kellett, hogy beiduljon a tejem. Hol én voltam a nővérek szerint béna, hol a gyerek. Ja! Csak bimbóvédővel ment a szopi végig és az első 6 hétben minden szopinál sikítani tudtam volna a fájdalomtól, de szoptattam.

  • 2011.07.05 10:02:28JeAd

    Senki nem lesz rosszabb anya, ha nem tud szoptatni! Nekem pár éve a dokin egy mell UH után azt mondta, szokjam a gondolatot, hogy nem nagyon fogok tudni majd szoptatni, mert nagyon minimális a tejmirigy állományom. Közben kiderült hogy PCO-m is van, eleve úgy tűnt, hogy egy minimum fél de inkább egy éves kezelés után jöhet csak össze a baba. Na ehhez képest a 2. hónapban teljesen váratlanul állapotos lettem. Azóta már majdnem 4 hónapos a kisfiam, és szinte csak szopik! Olykor kell a pótlás, de ne csodálkozzak mert 2 hetes korában volt hogy 230 grammot szopizott....Én úgy fogom fel, hogy minden nap ajándék, amikor szoptathatok, de igyekszem nem lelkiismereti kérdést csinálni a dologból. Hozzáteszem, amikor idegeskedtem a dolog miatt, nem is volt elegendő.

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta