SZÜLŐSÉG

Ne félj, ha a lányod autókkal játszik, és a fiad babázik

2011. június 22., szerda 13:04

Ranschburg Jenő egy előadásában arról mesélt, bár minden szülő egyet felel arra a kérdésre: „Na, és kisfiút akartok vagy kislányt?”, „Mindegy, csak egészséges legyen.”, ha kicsit megkapargatjuk a választ, az esetek többségében az derül ki „Csak egészséges fiú legyen.”. A leendő szülők talán maguk számára sem mondják ki, de teljesen természetes, ha preferálják egyik vagy másik nemet. Hiszen mindenki elméjében él egy kép a (számára) tipikus fiúról vagy lányról, és ennek a képnek megfelelően hiheti, hogy egyikkel vagy másikkal ő könnyebben boldogulna.

Igen ám, de arra nem gondolnak, hogy attól még, hogy fiúnak vagy lánynak született a csemete, nem biztos, hogy pont olyan lesz, mint a szülő elképzelései az adott nemről. Hiába vágyik az apa egy kemény fából faragott kis fickóra, akivel jókat lehet focizni, ha a gyermek előnyben részesíti a babázást, és ne adj' Isten érdeklődik a hajcsatok iránt. Hasonló csalódást okozhat a fodros-rózsaszín ruhákat elutasító, vagány, fáramászós kislány, akit nem nyűgöznek le a piskótasütés rejtelmei – noha esetleg ilyen vágyképek álltak az anyai remény mögött, hogy lánya szülessen.

A szülő megijedt, mi van, ha meleg lesz a gyerek?

Ilyenkor egyes szülőkön végigfut a rémület, hogy gyermekük felnőtt korában saját neméhez fog vonzódni. És mivel sokan ezt hibaként, devianciaként fogják fel, már csak egy lépés a „mit rontottunk el” kérdése. De legalábbis valamiféle csökkentértékűségnek tekintik, hogy nem fiús fiúval vagy lányos lánnyal áldotta meg őket a sors. Tudattalanul azt üzenheti ez az azonos nemű szülőnek, hogy az ő nemét, tehát őt magát, az általa nyújtott mintát utasítja el a gyermek.

Miért nem lett macsó a fiú és csipkerózsika a lány? Nincs erre egyszerű válasz: ahogy minden más személyiségjegy is ezer és ezer hatás alatt formálódik, kezdve a veleszületett adottságoktól a látott mintákon át a testvérek közti szerepek felosztásáig, úgy a nemi szerep sem magyarázható meg egyetlen forrásból. Mindenesetre egészen más kérdésről van szó, mint a szexuális orientáció, amely arra utal, hogy később a gyermek nemi érdeklődése az ellenkező vagy saját neme felé fog-e fordulni. A későbbi homoszexualitást nem lehet bejósolni annak alapján, milyen jellegű játékokat szeret a gyermek, és milyen ruhákat visel szívesen.

És ha nem abba a testbe születik, ahová tartozik

A homoszexualitásnál sokkal ritkább jelenség a transzneműség, mikor a személy úgy érzi, rossz testbe született, és a lelke, személyisége valójában a másik nemhez tartozik, mint biológiai teste. Ennek már több köze van a nemi identitáshoz, és megmutatkozhat egészen kicsi korban is, ám arról szó sincs, hogy minden lányos fiú vagy fiús lány transznemű volna. Csupán arról, hogy a kisgyermek elméjében nincs meg ugyanaz a séma a férfi, női szerepről, ami a szülőében. Ha valaki ezt nehezen tudja elfogadni, még a kamaszkorban bízhat, amikor sokat alakulnak a nemi szerepek, és akár váratlan fordulatot is vehetnek. Nem ritka, hogy ilyenkor a klasszikusan nevelt fiatal eltávolodik a tanult mintától, és önállóbb, szabadabb értelmezéssel ruházza fel, ahogy az sem, hogy az addig uniszex módon nevelt gyermek rájön, milyen izgalmakat rejt saját nemi szerepének felfedezése, akár szélsőségesen sztereotip megélése.

Mivel teszünk jót a gyermeknek, mit tanítsunk arról, mit jelent fiúnak, lánynak lenni? Ez nagyban múlik azon, milyen környezetben élünk. Ha az óvodában minden kislány kivétel nélkül szoknyában jár, megkönnyítjük gyermekünk beilleszkedését, ha első körben mi is szoknyát adunk rá. Ha ő valamiért mégis nadrágra vágyik, valószínűleg érdemes megengednünk, próbálja ki, abban hogy érzi magát.

Persze, nehezebb ügy, ha a fiunk szeretne szoknyát húzni. Ilyenkor nem baj, ha beismerjük, hogy mint társas lények, némileg konformak vagyunk, és bár nem tudunk megcáfolhatatlan érvet tenni amellé, miért ne járhatnának a kisfiúk is szoknyában, jobb, ha engedünk saját jóérzésünknek. Összességében jó, ha közvetítjük saját értékeinket, de mindig hajlunk a kompromisszumra is, ha a gyermek érdeklődése más irányba húz.

Bujdosó Karolina
pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.06.22 13:40:40Irodalmi legendák

    A pszichológusnőnek üzenem hogy a gender-témát ne erőltesse, ne erőltesse a társadalom sem és a közoktatáspolitika is remélhetőleg az előző kormányokétól eltérve mást fog sugallni. Az hogy egy kisfiú babázik az addig normális, amig kistestvére van és másolja a szülőmodelt, a gondoskodást,babakocsitologatást babfürdetést és etetést.Hogy egy kislány fára mászik vagy focizik,abban nincs benne az az üzenet, hogy más testbe kellett volna születnie,
    Berlinből indult egy hatalmas irányzat, az egyenlőség a nemekben ez azt jelenti,hogy nem kell család, nem kell gyermekáldás, nem kell férj és feleségszerep.Sőt odáig jutott a téma, amihez világszerte botrányos hozzászólások mentek hogyhormontablettával akár a szülő vagy a prepuzbertásban lévő gyermek "eldöntheti hogy milyen legyen majd a neme"azaz növeszthet mellet, és operáltathat falloszt.
    Óvónő vagyok 33 éve. Jó óvodapedagógus vagyok .Elutasítom a fenti cikket, szegény Ranschburg meg nem tud már hozzászólni.Üdv Zsuzsa

  • 2011.06.22 16:30:20igorlaszlo

    Kedves Elôzô Kommentàlò, Zsuzsa !

    Miért kell kiabàlni ùgy, ahogy azt az összes magyar kommentekben teszik ? Mondja el a véleményét Ön is, de nem kell üzentgetni, se oktatgatni, sem idegeskedni. :)

    Kedves pszychològusnô !

    Ez pontosan ùgy van véleményem szerint, ahogy Ön ezt itt leìrta. Èn mondjuk szìvesen babàztam és meleg lett belôlem, a szüleim szàmàra katasztròfa volt, fôleg az apàmnak. Késöbb az anyàm ràjött, hogy a babàkat letettem még egész kicsi korban, szoknyàt soha nem hùztam és hogy nekem is két làbam, két karom meg két fülem van, vagyis elfogadta. De az apàm valòszìnûleg a fejében lévô képet, vagy éppen sajàt magàt akarta megformàlni. Boldog vagyok, hogy nem olyan lettem, akkor most vagy egy kocsmàban ülnék vagy horgàsznék egy csatorna partjàn. üzenem a szülôknek, hogy ne a heteroszexualitàsra koncentràljanak és erôltessék a gyerekre, a gyerek ùgy is olyan lesz, ami benne megvan màr születésétôl fogva, hanem arra, hogy jò ember legyen, tanult és intelligens...

  • 2011.06.23 11:35:45phoboss

    Nagyon általánosít ez a cikk, és kb hülyének nézi a szülőket.
    Egy átlag szülő nagyon jól tudja, hogy a homoszexualitás nem attól függ, hogy a gyerek milyen játékokkal játszik.
    Na meg nem mindenkinek okoz egy életre szóló traumát, ha a fia nem kizárólag fiús, illetve a lánya nem kizárólag lányos dolgok iránt érdeklődik.
    Kicsiként én is fára másztam, fociztam, nem érdekeltek a rózsaszín fodros ruhák, sem a piskótasütés, és senki nem csinált problémát belőle, nem fogták a fejüket, hogy "úristan, mit rontottunk el?"

    "Miért kell kiabàlni ùgy, ahogy azt az összes magyar kommentekben teszik ?" - ezen jót nevettem, köszi :)

  • 2011.06.24 07:13:55bloodfeud

    Az én fiam öt éves és az egyéb játékok mellett szeret babázni is. Mert hát apuka is lesz egyszer. Van (fiú) babája), meg ezer fiús játéka. Nem sok lányost látok benne. Szívesen van a lányok közelében, de nem azonosul velük, hanem virágot visz, megvéd, együtt játszik és "szeret". A fiú barátaival meg mondjuk szuperhősöst vagy paleontológusost játszik.

    Ó, és kedves Zsuzsa, aki jó óvodapedagógus, a következő mondatára reagálnék: "Az hogy egy kisfiú babázik az addig normális, amig kistestvére van és másolja a szülőmodelt, a gondoskodást,babakocsitologatást babfürdetést és etetést.". A gyerekemnek nincs kistestvére, de az ön véleményével ellentétben és teljesen normálisnak tartom, hogy babázik.

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta