SZÜLŐSÉG

30 múltam, szülnöm kéne - az életem ennél bonyolultabb

2011. június 17., péntek 19:13

Nyomasztó, amikor az embernek évek óta ugyanazokat a kérdéseket teszi fel az összes családtag nagy ünnepek idején: Na, és neked mikor lesz már gyereked? Miközben tudják, hogy még pasim sincs. De amikor körülnéztem, és túlláttam a házas és meghasonlott unokatesókon akiknek a szülei ezeket a "kedves" kérdéseket feltették, azt vettem észre: példám messze nem egyedi. Vajon miért szülnek a nők ilyen későn? Karrier? Pasihiány? Pénz? Nekiláttam a nyomozásnak, és körkérdésemből kiderült: a dolog korántsem ilyen egyszerű.

A gyerekekért sem vagyok oda különösebben

"18 évesen kitaláltam, hogy kb. 25-26 éves koromban fogok férjhez menni és 27-28 évesen már biztosan szülök is. Hát ez borulni látszik, most azt gondolom, hogy jó lenne 30 alatt. Közben sokszor fel se fogom, hogy már 26 éves vagyok, nem 22" – mesélte Adrienn. "Mindezt persze úgy, hogy se a férjhez menéshez nem ragaszkodom őrülten, és a gyerekekért sem vagyok oda különösebben. De valahogy az van a fejemben, hogy ha terhes leszek, akkor azzal a hozzáállásom is megváltozik."

Az vesse Adriennre az első követ, akinek nem voltak tévhitei a családalapítással kapcsolatban. Hiszen mind hallottuk, hogy a nő, ha szült, megkomolyodik. Enid (27) hasonlóképp látja: "Én még mindig úgy gondolok magamra, hogy lány vagyok, nem NŐ, márpedig családot alapítani NŐK szoktak. Majd, ha én is ilyen NŐ leszek, nekem is lesz családom..."

Nem hibáztatom a férfiakat, nekik is nehéz

Válaszadóim között volt, aki most először van együtt olyan pasival, akitől úgy érzi, szeretne gyereket. "Évek óta éreztem, hogy most már jöhetne az a gyerek. Sőt, egyre jobban vágytam rá, de tudtam, ha nincs meg az, akitől tényleg akarom, akkor inkább nem vállalom – az nem jó se nekem, sem a kicsinek" – fejtette ki álláspontját Edina (34). "Azután jött Barna, és vele rögtön egy hullámhosszon voltunk. Ebben is. Szerintem sok olyan csaj van, akinek hozzám hasonló a története, hogy nagyon nehezen, és sokára találják meg azt a férfit, akiről úgy érzik, minden szempontból rendben vannak és felelősséget is tudnak vállalni, de nem hibáztatom a férfiakat, iszonyú nehéz ebben a korszakban biztosra menni és hosszú távra vállalkozni."

Azért kellene valami biztosabb munka, mint a számlázós külsőzés

"Nekem se kell kertesház, se négykerék-meghajtású dzsip egy gyerekhez, mert mindig az jut eszembe, hogy amikor  Magyarországra költöztünk '88-ban összesen kölcsön 100 forinttal, én akkor se vettem észre semmit abból, hogy a szüleimnek mennyi időbe telt egyenesbe jönni. A gyereknek az természetes, ami van, nem az, ami nincs, jó esetben. De én azért szeretnék odáig eljutni, hogy van mögöttem valamennyi tartalék, meg valami fixebb dolog, mint a számlázós bedolgozás. És akkor a többit meg tényleg meg lehet oldani" – mondta el Klári (29).

De vajon mennyit számít a családban, hogy van-e pénz vagy sincsen? Aki szült, az könnyen mondja, hogy nem az a fő dolog. De előtte azért nagyon lehet ezen aggódni.

"Minket gyerekként sosem nyomasztottak pénzügyekkel, csak a nevelésben mutatkozott minimálisan, hogy legyünk képben. Így például sosem kaptam meg a csodálatos fehér csizmát, amilyen az egyke osztálytársamnak volt, mert anyu megkérdezte, hogy akkor jó lesz-e úgy, hogy akkor én azt megkapom, a tesóim meg papucsban járnak majd a hóban. De sosem aggasztottak azzal, hogy jaj, mit eszünk, olyat se hallottam soha, hogy nincs pénzünk, pedig bizonyára sokszor lehetett ilyen" – árulta el a családi hátteret Lea (30).

Azt látod, hogy az apa játszik a gyerekkel

Terka (31) máshogy közelít az egzisztencia és a család kérdéséhez: "sokáig hittem, hogy jaj, a gyerekhez egzisztencia kell, meg azt gondoltam, hogy az apára nem lehet számítani, de ez elmúlt a húszas éveimmel együtt. És nagyon tetszett, amikor megláttam, hogy hány népnél szokás az, hogy az apák nagyon sokat vannak a gyerkőkkel, mert természetesnek veszik, áldásnak, értéknek, és nem egy lénynek, akire sokat kell költeni, akit dzsippel kell suliba hordani, meg kurva jó laptopot kell venni neki . Ők még vágják, hogy szeretgetni kell őket, meg játszani velük. Meg az olasz tengerparton is azt látod, hogy az apa játszik a gyerekkel, nem azért, mert csak akkor lehetnek igazán együtt, és úgy érzi, kötelessége, hanem mert élvezi. És amikor M-mel találkoztam, akkor azt láttam, hogy elolvad a kölyköktől, hogy nem panaszkodik, ha egy gyerek egy másfél órás utat sír végig mellettünk, hanem megpróbálja felvidítani, hogy neki is több tesója van, és első a család, és akkor éreztem először, hogy tök jó lenne, ha gyerekünk lenne." Valahogy így kellene ennek mennie mindenkinél.

Gyakran gondolok az örökbefogadásra

"Én néha elgondolkodom azon, hogy szeretnék-e egyszer anya lenni vagy sem. Jelenleg a válaszom nem, mert nincs mellett senki, akivel ezt vállalnám, egyedül pedig nem szeretnék, épp elég kihívás magamat is fenntartani a hitellel és egyebekkel együtt" – mondta el Judit (29).

"Vagy úgy hozza az élet, hogy anya leszek, vagy úgy, hogy nem, nem görcsölök a témán. Ha nem szülök, akkor sem érzem, hogy nem teljesítem a női küldetésem, vagy mit. Akkor ezt dobta a gép. Ugyanakkor, ha becsúszna, akár egyedül is, de vállalnám. Ez tuti. Nagyon gyakran gondolok az örökbefogadásra is, unokatestvéremék három árva törpét vállaltak már, és valahogy befészkelte magát az agyamba, hogy ez mennyire jó" – teszi hozzá a bátor Judit.

Kéne hozzá az egészség is

"Nemrég azt mondta egy társaságban valaki, hogy azért jó korban élünk, mert most már mindenki akkor szül, amikor akar. Sírni tudnék, amikor ilyeneket hallok – nekem ugyanis egyelőre nem lehet gyerekem. Úgy öt éve ütött be a krach, hogy szeretnék gyereket, akkor voltam 28, és egy olyan kapcsolatban éltem, amelyikben nemigen éreztem, hogy ez a vágyam teljesülhet, terveztük ugyan az esküvőt, de nem voltam boldog, két igen szenvedős évem következett, mire kiléptem ebből a kapcsolatból iszonyú nehezen" – mesélte szomorúan Kata (32). "A mostani fiúmmal minden nagyon jó, ebből is adódik, hogy amikor összejöttünk, a gyerek utáni vágyam még erősebben jelentkezett, mint korábban, ő viszont még sokáig nem érezte késznek magát a családalapításra. Mire végre eljött az idő, hogy azt mondja, felkészült, és már nagyon szeretne gyereket, addigra kiderült, az egészségi állapotom miatt halasztanom kell: mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt. Most természetgyógyász segít és reménykedem, hogy nemsokára meglátom az alagút végét."

A legtöbb iskolástársam már szült, nem is egyet

Luca (28) életmód-tanácsadóként dolgozik. Már a munkája miatt is sokat foglalkozik ezzel a kérdéssel: "Mindig is vágytam az anyaságra. Korábban úgy gondoltam, 20 éves korom után, ha úgy alakulna, megtartanám a becsúszott gyereket is, max. nem azzal az apával élném le az életem. Aztán 23 évesen összejöttem azzal, akiről az első perctől éreztem, ő lesz a férjem, de mivel egyidős velem, ő valószínűleg később akar gyereket., Így várnom kellett. Ő nyilván szeretett volna egy egzisztenciát a dologhoz, hogy tőlem gyerek, az nem volt kérdés. Azt is tudtam, 30 előtt szeretném, pusztán amiatt, mert 3 gyerekben gondolkodom (mi ketten vagyunk tesók), és ezt időben kell elkezdeni, hogy ne parázzak a Down-szindróma és egyebek miatt."

"Évről-évre mindenki hajtogatta körülöttem, hogy de hát fiatal vagyok még, ráérek, és ez igen idegesítő volt, mert nyilván én érzem, mikor vagyok rá kész, és nem a koromtól függ. Most ott tartunk, hogy már a legtöbb iskolástársam szült, kettőt is, és nálam most ez megint kicsit messzebb került, ami kissé nyomaszt, de nyilván oka van. A párom lakása egyszobás, egy ideig ez zavart, hogy túl kicsi a gyerekhez, de rájöttem, ha mindig arra várnánk, hogy minden tökéletes legyen, sose lenne senkinek gyereke. Ugyanakkor meg nyilván nem csak kedv kérdése, és nem egyszemélyes döntés, a férfi is kell hozzá (valahol ő szabja meg a mikort emiatt). Kicsit minden hónap, mikor megjön, egy minikudarc, mert bár védekezünk, bennem ketyeg az óra, évek óta."

De végül kiderül: nem kell aggódni

"26 éves vagyok, és mostanában érkeztem el oda, hogy foglalkoztat a kérdés" – mondta el Bori. "Nagyon szeretnék 30 alatt szülni, de nem akarom túltervezni az életemet, hiszek abban, hogy pont a megfelelő időben fog érkezni. nem mondom, hogy ott tart az egzisztenciám, hogy minden gond nélkül tudnám vállalni, de mindent meg lehet oldani valahogy! Nem hiszem, hogy van egy érettségi-egzisztenciális szint (megvilágosodás, kertesház, stb), amit el kell érni, mielőtt anya leszek, ha megkapom a feladatot, akkor majd felnövök hozzá, ez eddig mindennel így volt az életemben. Elég korán kellett felelős feladatokat végeznem, eltartanom magam stb. De biztos az anyaság is nagy fejlődést hozna."

Abban biztos lehetsz.

Fotó: John Talbot

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.06.18 00:01:06Moan

    Lapidus:

    :) Szerinted írnék ilyeneket, ha nem találkoztam volna már azokkal a bizonyos összefüggésekkel magamban? :)
    Nem kellemes...de amit hoz az viszont az. A küzdelemmel semmi baj nincs. :)

  • 2011.06.18 00:01:11tea fan

    Moan

    "Mert 20 évesen bulizott? Vagy 25 évesen a karrierjét építette?"

    Nem zárják ki egymást.
    Az ember - főleg párkapcsolati téren - úgy szerzi meg az önismeretet, hogy tapasztal - néha pofára esik, eleinte inkább igen, aztán már kevésbé, és szépen megtanul olvasni a potenciális partnerekben is.
    Szép mondás, hogy az okos más kárán tanul, de emberismeret terén ilyen nincs... _mindenki_ a saját kárán tanul.
    Jó esetben a tizenévek vége és a húszas évek első fele azzal telik, hogy az ember tapasztalatot gyűjt. Ez nem jelenti azt, hogy húszévesen már szekérderéknyi kölökről kell ábrándozni.

  • 2011.06.18 00:02:09Moan

    Almandin:

    Rám gondoltál?

  • 2011.06.18 00:05:35tea fan

    Józan :):(

    Szerintem te itt direkt provokálod a népet...

  • 2011.06.18 00:12:03tea fan

    Lapidus

    Én sem szívesen gondolok arra, hogy egyszer megszűnök létezni, de egyáltalán nem vigasztal, hogy "a gyerekeimben továbbélek". Dehogy élek. Legfeljebb a génjeim.

    "Önmagadért élni? Ahogy az idő múlik, egyre magányosabb leszel, függetlenül attól, mennyien vesznek körül. Társas magány?"

    A tűzoltóállomás közelében lakom (a mentőállomás sincs messze), és mindig, amikor látom valamelyik járművet elporzani, eszembe jut, hogy olyan emberek ülnek benne, akik más emberekért teszik kockára az életüket nap mint nap - ez még akkor is így van, ha fizetést kapnak érte. Egy tűzoltó, aki kimentett egy égő lakásból egy kisgyereket, de magának nincs se társa, se gyereke, vajon értéktelen "here"? Csak gyermeknemzéssel válhat az ember más emberek ill. a társadalom hasznára?

  • 2011.06.18 00:13:43Lapidus

    Moan

    Kellemes beszélgetőpartner lehetsz a való életben is, bár nekem úgy tűnik, kissé jobban sikerült az összefüggések megértése saját magadban. Meddig jutottál el, és mire jöttél rá? Csak ha publikus számunkra is :)
    Néhány mondatban a tömör lényeg :)

  • 2011.06.18 00:24:27Moan

    Lapidus:

    De jó fej vagy. Ilyet kérdezel, hogy hova jutottam el az önismeretbe. :) Mész egy sötét erdőbe csukott szemmel és ahogy végigtapogatod a fákat tapasztalsz egy csomó dolgot, új támpontokat kapsz, hogy kikeveredj az erdőből..talán már dereng valami fény...meg olyan, mintha melegebb lenne, erre jön egy kis manó és megkérdezi: "Na barátom, szerinted meddig jutottál az erdőben?" :)
    Hát Lapidus meg nem mondom Neked. Valameddig, ahol már van némi fény, meg kellemesebb az idő...és több köröttem a szeretet. :)
    Röviden így tudnám összefoglalni.

  • 2011.06.18 00:26:10Lapidus

    tea fan

    "Én sem szívesen gondolok arra, hogy egyszer megszűnök létezni, de egyáltalán nem vigasztal, hogy "a gyerekeimben továbbélek". Dehogy élek. Legfeljebb a génjeim."

    Pedig továbbélsz, ha akarod, ha nem. Feltéve, ha van utód. Ezt már a modern, "hivatalos" tudomány sem tagadja bizony... Ha érdekel, nézz utána:
    1.egyéni tudattalan
    2.családi tudattalan
    3.népi tudattalan
    4.kollektív tudattalan
    5.egységtudat

    Amikor megszűnsz létezni, mindazon dolgok, amiket láttál, hallottál, megélted, öröklődnek az említett feltétel mellett. A "tudósok" sem tudnak ezzel mit kezdeni, de már eljutottunk odáig, hogy már legalább nem tagadják, inkább elhallgatják...

  • 2011.06.18 00:39:10Almandin

    @Moan:Igen.

  • 2011.06.18 00:42:58Lapidus

    Moan

    Ezek szerint szerint az önismereti "tréninged" még nem ért véget...
    Nem azt állítom, hogy az elismert koponyák mind selejtek, és hazugok, de időről időre kiderül egy-egy újabb felfedezés az emberi pszichéről. Publikálják, megvitatják, bizonyítják, elfogadják (vagy nem).
    Aztán jön egy újabb felfedezés, az ismételt eljárás lezajlik.
    Most ott tartunk a mélylélektani kutatásokban, hogy megborult Freud, Eriksson, Maslow több feltevése is...
    Természetesen ez nincs nagydobra verve....
    Ugyan mi az oka annak, hogy az egyetemeken mégis a régi téziseket tanítják? :)
    Moan, erről Te tudsz-e valamit, vagy hallottál-e egyáltalán ezekről az anomáliákról?

  • 2011.06.18 00:50:32Moan

    Almandin:

    Nem vagyok buddhista. :) Főleg nem érdekel az "izmus" része. Bár Buddha nagy mestere volt a világnak. :)

    Lapidus:

    A pszichológiáról nem sokat tudok úgy általában. Persze vannak területei amik érdekelnek. Inkább fordultam én a lélektan mélyebb lelki vonatkozásaihoz, amivel azért többnyire inkább tapasztalati úton kerülök kapcsolatba.
    Szóval, hogy mit oktatnak az egyetemeken az azért nem is nagyon érdekel, mert van pár pszichológus ismerősöm, és szerintem ők menthetetlenek emiatt. :)

  • 2011.06.18 00:53:09Moan

    Ja és persze, nincs még vége a "tréningnek". Ha már buddhizmus, akkor élnék a képpel: Vége lesz ha bekerülök a Nirvánba. :)

  • 2011.06.18 01:08:13Lapidus

    Moan

    Lehet, odakerülsz. Vagy máshova...
    Azért olvasd csak el Marcus úr általam említett irományát, felvilágosodás egy szintje az is :)
    Ha a kritikai gondolkodásra fogékony vagy, nem tudod majd letenni, garantálom.
    És ha lesz időd, kedved, ezt nézd meg:

    [link]

    Kíváncsi lennék a véleményedre.

  • 2011.06.18 01:11:19Moan

    :) Ismerem ezt a videót...

  • 2011.06.18 01:18:14Moan

    Na menek aludni. :) De itt a végére egy jó kis videó a nőkről és a férfiakról. :D
    [link]

  • 2011.06.18 01:44:59tea fan

    Lapidus

    Ha valóban létezik kollektív tudattalan - Jung ezen elméletét ismerem -, akkor, szvsz, az ilyetén való "továbbélésnek" nem feltétele az utódnemzés, mert az egyéni-családi-... "átmenet" nem lineáris.
    De még akkor sem "én" élek tovább. Annak az éntudat a feltétele.

  • 2011.06.18 02:11:12szanalmas

    Az is hülye aki manapság szül. Jövőre világvége, meg úgy sincs értelme az életnek, a föld is előbb-utóbb elpusztul. "A gyerekben úgyis csak egy öröm van, amikor megcsinálod!"

  • 2011.06.18 02:29:29bastian

    Erre a világra szülni? Minek? Legyen még egy boldogtalan ember a világban? Vagyunk így is annyian, mint a nyűvek, se állás, se pénz, se boldogság csak küszködés. Legalább, ha később kevesebben élnek a világban, talán nekik jobb lesz...

  • 2011.06.18 03:30:33himpellér

    Lányok!Én csak fiút tudok.Ha megfelelek...

  • 2011.06.18 05:21:48igenember

    Fehér Anna is 53 évesen szült. Egy 30 éves nő semmiről nem késett le.

  • 2011.06.18 06:35:23másutt

    Józan:
    "mikorra fölfogod, hogy kamu illúzió csak amit kaptál akkor már 30-40 vagy, és tíz évvel késtél le a lehető legfontosabbak egyikéről a reprodukcióról.. "

    36 évesen kezdtem szülni, azóta is szülök... pontosan miről is késett le egy 30 éves 10 évvel? Ha a matek nemigen megy nem baj, nem vagy ezzel egyedül, de legalább nézz már utána, hogy mikor van a klimax...

    "Nagyon bánt engem ez az egész ......Pedig még érintett sem vagyok......"
    Szakember látott már?

  • 2011.06.18 06:50:52Hajnalkám.

    Tea fan:

    érdekes, hogy nem veszed észre, hogy magad adtad meg a talány megfejtését a hsz-edben. Azt írod:

    "olyan emberek ülnek benne, akik más emberekért teszik kockára az életüket nap mint nap"

    A kulcsszó: nem önmagadért élés. Itt többen leírták, miért nem akarnak gyereket, de mindegyikben benne van, kimondva, kimondatlanul, hogy az ő élete, az ő boldogsága, stb. Régen természetes volt, hogy az emberek nem önmagukért éltek. Ma az önmagukért élés a természetes, a boldogság megtalálása, ilyenek. Akárhogy nézzük is, ez nem kedvez a gyerekvállalásnak.

    Arra kell rájönnie a nőnek is, férfinak is, hogy a gyerek, a család: már önmagában boldogság. Aki erre rájön, nem fog sem félni, sem ellenállni ennek.

    A másik: a nő soha nem önmagában érezte, hogy neki most aztán szülnie kell! Hanem ha megjelent mellette a megfelelő férfi. Vagyis, uraim, erre is igaz, hogy a nő éppen annyira érzi magát nőnek, mint amennyire férfi az, aki mellette van. Azaz az egészséges női lélek és női ösztönök akkor is megérzik, hogy ki az a férfi, akinek szülni lehet, ha ezt a mai korunkban nem divat hangoztatni.

  • 2011.06.18 08:40:55plasztikcsirke

    Tudom, hogy nagyanyáink is felnevelték a gyerekeiket zsíros kenyéren, na de ezeknek a gyerekeknek nem is volt soha lakásgondjuk,nem kellett esküvőre pénzt gyűjteni(nem álomesküvő), mert a szülők megrendezték, disznót vágtak, sőt a lánynak még hozományt is adtak. Na most ezzel szemben mi a párommal semmilyen otthoni segítségre nem számíthatunk, sőt még inkább mi segítjük a szülőket, ahogy tudjuk. 28 ill. 29 évesek vagyunk, 6 év albérlet után most jutottunk el oda, h vegyünk egy lakást hitelből. Esküvő lesz, ha lesz rá pénz. még egy személy megélhetése nem jön ki a fizetésünkből. Régen meg lehetett szülni a sok gyereket a szülőkkel/nagyszülőkkel/dédikkel közös házba. Próbálnám én meg az anyámékkal közös házba....

  • 2011.06.18 08:58:04MAXX

    "Szerintem az élet legnagyobb csodája az, amikor egy nőben egy gyermek megfogan és új életként a világra jön. Ha ezt egyszer majd egy picit megérzed... Na ott történik valami fontos. :)"

    Na az ilyen mondatok miatt megy el a férfinak a kedve az egésztől. Rosszul vagyok amikor egy nő ilyennel jön. Nem lehet ezt normálisan csinálni??

  • 2011.06.18 09:07:19IPversion6

    Emlekszem az egyik regi kollegamra akinek 2 lakasa volt. Az egyikben lakott a masik pedig ki volt adva alberletbe. Egyutt lakott a baratnojevel, volt nagyon klassz uj autojuk, mentek minden evben nyaralni Egyiptomba meg hasonlo klassz mokak minden mi szem-szajnak ingere.

    Nekem mar akkor is megvolt a 3 gyermekem es nyilvan sokkal csorobbak voltunk mint ok. Egyszer szoba kerult hogy akarnak-e gyermeket es erre minden gondolkodas nelkul a valasza az volt hogy nem mert nincs ra penzuk.

    Szerintem az emberek onzok es magamutogatok es ez itt a baj. Mindenkinek meg kell mutatni hogy milyen kiskiralyok auto/nyaralas/bulizas/kurvazas.... ezekbe nem hogy egy gyermek, de meg egy (jo) hazassag sem fer bele. Hiaba van meg a hatter, akkor sem akarnak gyermeket. Most az a modi hogy nem telik ra.

    Persze ez az en velemenyem/nezetem/tapasztalatom.

  • 2011.06.18 09:18:42nm68

    Nemrég született egy rokonomnak rendellenességgel egy gyereke. Szerintem a szülőknek ezzel el van kúrva az élete, a kicsiről nem is beszélve.

    Mi van azokkal a félelmekkel, hogy egészségesen fog-e megszületni egy gyermek??? Hogyan lehet ezeket a félelmeket kezelni?

  • 2011.06.18 09:28:07Lotyó Bridzsida

    Én csak simán azt gondolom, hogy senkinek a világon semmi köze hozzá, hogy hogyan élek. Szülök-e vagy sem, és azt mikor.

    NEKEM van ehhez egyedül közöm, és nem kívánom megvitatni senki olyannal, aki semmit sem tud rólam.

  • 2011.06.18 09:40:12Lotyó Bridzsida

    mm68: úgy kellene kezelni ezeket a félelmeket, hogy tágítani kell a tudatod.
    Kvázi gondolkodás módot kell változtatni, ami nem könnyű, de nem is lehetetlen. Az egész életről kell másfajta nézőpontból és mély pozitív meggyőződéssel közelíteni. Ez pedig úgy kivitelezhető, ha elmélyedünk magunkban és abban, hogy miért is vagyunk mi a földön és hogy is működik ez az egész mindenség.
    Fehér Anna 53 évesen adott életet egészséges gyermeknek a napokban.:) Ezzel mindent elmondtam.:)
    És abban sincs igazad, hogy a beteg gyerek "elkúrja" az életet. Az életünket esetleg mi magunk "kúrjuk el" a beszűkült hozzáállásunkkal, de nem a beteg gyerekkel, az tuti.:)

  • 2011.06.18 11:19:19ArgonX

    pénz, pénz, pénz...

    Ekkora faszságot. Némi IQ-val tudni kell szortírozni, mire van a gyereknek szüksége. A védőnő hivatalból nyomaszt, a kismamának pedig túl sok ideje van, hogy a hatalmas baba-biznisz hatása alá kerüljön. A makk egészséges, gyönyörű 4 éves kislányom a következő tök felesleges dolgokat nélkülözte (a teljesség igénye nélkül):

    - légzésfigyelő (feleségem akart, de ő is rájött, mekkora hülyeség)
    - babamérleg (volt, csak éppen soha nem használtuk)
    - infravörös lázmérő (ajándékba kaptuk, mai napig a dobozában pihen)
    - oltások (csak a kötelezőket kapta)

    Helyette kapott könyveket, tengerparti nyaralást, stb...

  • 2011.06.18 12:16:42szanalmas

    Lotyó Bridzsida:

    Szóval azért vagyunk a földön, hogy Fehér Anna gyereket szüljön?! Ezt komolyan gondoltad?!

  • 2011.06.18 13:15:38tea fan

    IPversion6

    Ez a "nem telik rá" két különböző jelenséget takar.
    Az egyik esetben igaz, és az a nagy probléma, hogy a kormány őket nem segíti, holott ha segítené, mérséklődne a népességfogyás.
    A másik esetben csak azért mondják, mert a valódi indokot az emberek képtelenek elfogadni - hogy egyszerűen nem vágynak rá, nem tartják magukat alkalmasnak arra, hogy szülők legyenek. Miért? Csak. Őket pedig békén kell(ene) hagyni. Az, hogy nem adják tovább a génjeiket, legyen az ő bajuk. A társadalom hasznára válni pedig nem kizárólag gyermeknemzéssel lehet.

  • 2011.06.18 13:23:20tea fan

    Hajnalkám.

    A kérdése az, kijelenthető-e, hogy a tűzoltó/a lelkiismeretes tanár stb. (aki gyermektelen) csak magának él? Szerintem nem.

    "Régen természetes volt, hogy az emberek nem önmagukért éltek."

    Igen, de ezt nem holmi erkölcsi nagyságból tették, hanem azért, mert jobban rá voltak utalva egymásra. Nagycsaládot meg a fent leírt életstratégiában (újabb gyerek - újabb dolgos kezek) vállaltak, továbbá nem volt hatékony fogamzásgátlás, ergo választási lehetőség se nagyon, mint ma.

    "Arra kell rájönnie a nőnek is, férfinak is, hogy a gyerek, a család: már önmagában boldogság."

    Nézd, az emberek mások. Ami az egyiknek - egyébként a többségnek, hiszen ösztönös - boldogság, a másiknak nem feltétlenül az. Ha én utálom a tökfőzeléket, akkor hiába mondod, hogy csak rá kell jönnöm, milyen jó, és majd megszeretem.
    Ami azt illeti, én egyenesen "jogosítványhoz" (pszichológiai és egyéb alkalmassági) kötném a gyerekvállalást - csak körül kell nézni, miféle emberek alapítanak családot és teszik tönkre egy életre a gyerekeiket.

  • 2011.06.18 13:36:31Jud.

    Szerintem is mindenkinek a saját döntése, hogy van-e gyereke. Ahogy írtam én nem szeretnék. Még egy apró momentum ami szintén erre vezetett: irtózok a szüléstől is.

  • 2011.06.18 13:43:07Almandin

    @Jud: Az én véleményem is az, hogy nem kell senkire ráerőltetni. Senki nem lesz rossz ember attól, hogy nem akar gyereket. Egyébként sokan egyáltalán nem önzésből nem akarnak gyereket, hanem egész egyszerűen nem vágynak rá. Nem kell elítélni senkit emiatt. Mint ahogy az se zavar, ha más öt-hat gyereket akar szülni (kis hazánkban ugyanis újabban az olyanokat is kigúnyolják, és élősködéssel vádolják).

  • 2011.06.18 13:58:24Almandin

    @tea fan:Szerintem se voltak régen önzetlenebbek az emberek, csupán több kényszer hatott az életükre. Egy faluközösségben nem tehette meg büntetlenül az ember azt, hogy nem ment időre férjhez. A muszáj nagy úr. Ma szerencsére már ritka a kényszerházasság.
    Ezt a gyerekszüléshez adandó jogosítványt nem nálad láttam először leírva. Nos, ha egy ilyet bevezetnének, az a legdurvább diktatúra lenne. Az alapvető emberi jogokat sértené. Hitlert juttatja az eszembe, aki sterilizáltatta a fogyatékosokat és az elmebetegeket, nehogy szaporodjanak. Amúgy, ha egy ilyen pszichológiai alkalmasságot bevezetnének, a felnőtt lakosság 80%-át alkalmatlannak lehetne nyilvánítani. Nemcsak a tökéletes szülő a jó szülő. Egyébként a javaslatod szerint mit kellene csinálni azzal az "alkalmatlannal", aki véletlenül teherbe esik? Kényszerabortuszra lehetne kötelezni? Vagy szülés után örökbe adni a gyerekét egy "alkalmas" családnak?

  • 2011.06.18 15:43:30Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    Éhesló
    csak tudod, ők nem "megoldották", hanem kissé mások voltak a viszonyok. pl. muszáj volt férjhez menni, mert nem igazán volt jellemző, hogy a nők tanulnának, dolgoznának. valakinek el kellett őket tartani, tehát férjhez mentek, gyereket szültek. azt ne akard már bemesélni, hogy kizárólag tökéletes volt mindegyiknek a házassága. de elválni se lehetett, (vallás, meg a fentiek), mibe fogadjunk, hogy sokan végigszenvedték az egész életüket? a fogamzásgátlás hiányáról nem is beszélve,szerinted akkoriban hány gyerek született azért, mert akarták őket? és ahogy valaki fentebb írta, akkor simán jártak a gyerekek mezítláb iskolába, most azért nem igazán.

  • 2011.06.18 15:49:00Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    répaverő
    honnan tudod te, hogy egy vadidegennek mitől is lesz szebb az élete? és ha neki attól, mert főnök(nő)? és nem a gyerektől? ez a kötelező, hogy kizárólag gyerekkel lehet valaki boldog, vagy mi? írták páran, hogy nem vágynak rá, miből gondolod, hogy ők nem boldogok? arról nem is beszélve, hogy ezt a hülyeséget honnan veszed, hogy kizárólag azért nem szül valaki, mert főnök akar lenni???

  • 2011.06.18 15:56:05Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    Lotyó Bridzsida
    egyetértek.

  • 2011.06.18 20:10:53tea fan

    Almandin

    Tudom, hogy a "jogosítvány" javaslat a gyakorlatban nem megvalósítható - nincs eszköze a bizonyításnak, és a határokat is nehéz volna meghúzni.
    Szokták mondani, hogy szinte minden felnőtt ember neurotikus - ez nagyjából így van, de nem erre gondoltam egyébként, hanem olyasmire, amiért most is elveszik a szüleitől a gyereket - durva agresszió, testi-lelki terror vagy elhanyagolás, alkoholizmus stb. -, amivel az a gond, hogy sokszor nem derül fény rá. Szóval, a javaslat pusztán elméleti.

  • 2011.06.19 13:47:28Adelaide Josephine von Styrum-Limburg

    Mindenkinek joga van eldönteni, hogy akar-e gyereket, és ha igen, mikor, senkinek semmi köze hozzá, nem tartom ezt senki kötelességének. Van akinek megértem az indokait, van akinek nem, mások élete.

    De azért engem is érdekelne a férfiak véleménye is, miért nem akarnak a férfiak 30 fölött gyermeket nemzeni, és persze felnevelni, gondoskodni róla...Ne csináljunk úgy, mintha a szaporodás csak a nőkön múlna.

  • 2011.06.19 19:43:48Józan :):(

    Ha végig olvasom és levonom amit le kell nos arra jutok ne szüljetek, jobb lesz úgy . Senkinek nem fog föltűnni :)))))))))))))

  • 2011.06.19 19:53:05Józan :):(

    De tényleg senkinek ......... Most jobb kicsit ? :)

  • 2011.06.19 21:50:15Noblesse oblige

    30 fölött vagyok és még soha nem fordult meg bennem a gondolat, hogy gyereket akarnék. Nem a pénz miatt, csak egyszerűen nem vágyom rá.

  • 2011.06.19 22:12:29maim

    Valahol a mostani harmincasok szülei is felelősek
    azért,hogy ilyen siralmas a népesedés itthon.
    Nem tanították meg a gyerekeket egy kicsit financiálisabban gondolkodni,plusz a hagyományos értékek helyett azt szajkózták,hogy tanulj gyerekem,a többi ráér.Azt sem tartom helyesnek,hogy egy fiatalnak dotálják a hedonista
    életvitelét,ahelyett,hogy már tizen évesen valóban a családtervezésre késztetnék.

  • 2011.06.20 01:28:44tildy:)

    "Most ugye onnan indult az egész, hogy 30 éves nő és fölötte. Az ugye alsó hangon is 10 évet márt rászánhatott arra, hogy párt találjon. "

    cöcöcö, honnétudod m történt?
    Én pl. 29 voltam, amikor 10 éves kapcsolat után szétmentünk az exszel. Őt akartam férjemnek, páromnak, nevezd aminek akarod, végül csak egy hosszantartó kapcsolt volt. 10 évem volt párt találni? Ugyan, jóval kevesebb.sikerült is, de fiatal még (fiatalabb nálam) így az esküvő + gyerek várat magára.... Most jobb lett volna, ha a exhez hozzámegyek és szülök?ugyan.
    Nem éltem hedonistán, mindig gyüjtőgető voltam, csak ezeka pasik.. .viszik a pénzt...:D Én meg finanszírozom az álmaikat:D

  • 2011.06.20 13:42:15oliv08

    Szerintem dédanyáink sem akartak 10 gyerek szülni a nyomorba, és azt "megoldani", hogy éhen ne haljanak, csak nem tudtak tenni ellene. Muszáj volt szülni. Most remek fogamzásgátlók vannak. Ennyi a lényeg.

  • 2011.06.20 14:41:27badabum

    Advanced Flight, a jó kurva anyád te primkó beszűkült buta állat.

  • 2011.06.20 16:35:03tea fan

    Józan :):(

    "Ha végig olvasom és levonom amit le kell nos arra jutok ne szüljetek, jobb lesz úgy ."

    Aztán miért?
    Ez így csak vagdalkozás.

  • 2011.06.20 19:57:44Animacs (a Tyne folyó déli partja)

    oliv08
    pontosan. de látod, sokan nem fogják fel.

  • 2011.06.24 13:14:25popotepo

    38 vagyok. soha nem akartam gyereket, és ezek után sem. eszembe sem jut, mert nem nekem találták ki.
    enélkül is teljes az életem.
    ahogy valaki írta 2-3 napja: tesómékét szeretem, de fél napnál tovább már nem bírom.
    aki akar és tud, szüljön. de énrám senki ne erőltesse rá, ha egyszer nem vagyok hajlandó rá.

Blogok, amiket olvasunk

STÍLER 4 ruhadarab, aminek nincs helye egy stílusos nő ruhatárában

A nagy őszi gardróbcsere remek alkalom arra, hogy megszabaduljunk néhány olyan holmitól, ami csak a megvásárlás pillanatában tűnt jó ötletnek. A divat változik, trendek jönnek-mennek, de biztos lehetsz benne, hogy a most következő cuccok nélkül igenis, lehet élni. Ráadásul egy magabiztos, stílusos életet.

KERTÉSZ Így gondozd ősszel a csónakorchidádat

Most, hogy ránk rúgta az ajtót az ősz, egyre jobban figyelünk a szobanövényekre. Az orchideák különösen népszerűek. ennek oka lehet különleges szépségük, szokatlan megjelenésük, vagy éppen az, hogy a meleg trópusi tájak hangulatát hozzák közel, ami télen különösen jóleső érzés.

OTTHONTÉRKÉP Elfogytak a zuglói garázsok

Fizetős övezetté vált a XIV. kerületben az Örs vezér tere és a Felvonulási tér környéke is. Ráadásul nem csak hétköznap, hanem szombat-vasárnap is. Gondoltuk, megnézzük, milyen a garázshelyzet a kerületben. Aztán koppantunk.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta