Legyen a fiam Szabó Sopron! - a névválasztási őrület határai

Legyen inkább Gyimes, ha tényleg fiú lesz, az olyan jó magyaros - korábban már írtunk itt a Porontyon Tóth Csiperkéről, aki később még feltehetőleg meg fogja bánni szülei döntését, már ami a névválasztást illeti. Most a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetét kerestük meg, hogy megtudjuk, milyen neveket lehet egyáltalán anyakönyveztetni, milyen ismérvek alapján mérlegel az MTA, mi van akkor, ha a kérdéses nevet a születés után fogadják el, és mennyi ideig tart mindez.

Márpedig az én fiam Drágaszág lesz, ha addig élek is!

Az, hogy milyen nevekhez kérhetik a szülők az MTA hozzájárulását, nincsen hivatalosan meghatározva. Bármilyen nevet kérhetnek, aztán, hogy abból mit jegyeznek be, a bizottság dönt, a meglévő jogszabályok, és a Nyelvtudományi Intézet honlapján is megtalálható alapelvek szerint.

Magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését például akkor javasolják, ha a név a magyar és az európai névkultúrának megfelelő valamelyik típust képviseli. Idegen nyelvű írói fantázianév esetén pedig akkor, ha az külföldön már önálló személynévként használatos.

Földrajzi nevet nem választhatsz

A becéző formák elbírálása szintén a nyelvi hagyományok figyelembe vételével zajlik, és nem szokták elfogadni a földrajzi helyre vonatkozó  névkérelmeket sem, így nem lehet a gyerek például Milánó, sem Atlanta, bármennyire is kötődünk érzelmileg a helyhez.

"Lényeges dolog, hogy nem javasoljuk az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben káros lehet, amely miatt később csúfolhatják, kiközösíthetik őt" – mondta Dr. Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézenek tudományos munkatársa.

Az a szokásrend lassan három éve, hogyha egy szülő olyan nevet szeretne, amely nem szerepel az Intézet honlapján havonta bővülő névjegyzékben, akkor egy kérvényt kell írnia a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Anyakönyvi Osztályára. A minisztérium ezt a kérvényt elküldi az Intézetbe, hogy véleményezzék a nevet, illetve nyilatkozzanak arról, hogy az bejegyezhető-e vagy sem.

Az Intézet szakvéleményt készít, ezt elküldi a minisztériumba, ahonnan a kérelmező megkapja a név bejegyezhetőségének engedélyét, illetve az elutasítását.

Vannak furcsaságok, válogatás az MTA által engedélyezett keresztnevekből:

Sorozatrajongóknak (amerikai): Dzsindzser, Nenszi
Sorozatrajongóknak (mexikói): Kárlító, Andzseló, Ernesztó, Rodrigó
Harry Potter és Robert Patinson rajongóinak: Szedrik (és persze Harri)
Az igazi különlegességre vágyóknak: Embavér, Febrónia, Szüvellő
Fizikaszakosoknak: Volfram, Edizon
Latin szakon: Szalvátor és Perpétua
Aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet: Fácán, Leopárd
Az utazás megszállottainak: Bonaventúra
A hobbitok kedvelőinek: Gandalf, Frodó, Arwen

És mi lenne, ha Gyimes lenne, az olyan jó magyaros?

Lehet, hogy magyaros hangzású, de az MTA állásfoglalása szerint nem anyakönyvezhető. "Sok névről - újabban az interneten is - az a téves állítás terjed el, hogy ősi magyar név. Számos névről azonban ezt nem lehet bizonyítani. A Gyimes megtalálható ugyan az internetes Magyar nevek tárában, de ez a forrás nem hiteles" – jellemezte a névelbírálási nehézségeket Dr. Raátz Judit.

A példánkban szereplő Gyimes tulajdonnév elsősorban földrajzi névként, illetve családnévként ismert és használt, jelentése 'olyan terület, ahol a gímszarvasok legelnek, élnek'.

Az MTA által irányadónak tekintett hiteles forrásokban (pl. Fehértói Katalin Árpád-kori személynévtár (1000–1301); Kázmér Miklós Régi magyar családnevek szótára; Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára; Magyar történeti szövegtár, stb.) pedig említés sincsen róla.

Akkor hát fellebbezek!

Hivatalosan az MTA felé nincs erre lehetőség. Ha a minisztérium a szakvélemény alapján nem engedélyezi a név bejegyzését, akkor a szülő a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő. Volt rá példa, hogy a név bejegyzését kérő szülő olyan információval segítette a bizottság munkáját, hogy végül javasolták a név bejegyzését, de olyan is akadt, akit még a kérvény beadása előtt sikerült lebeszélni a választott névről.

"Miután nem engedélyezte az MTA az általunk kérvényezett nevet, összeszedtem, mi mindent lehet róla tudni: grafikonokat készítettem, hol használják ezt a nevet kersztnévként (mert ezt nem látták ők bizonyítottnak), és leírtam mindent, amit fontosnak gondoltam. A vége az lett, hogy engedélyezték a névhasználatot" – mondta el sikeres próbálkozásukról Anett (27), dietetikus.

Mégis mennyi idő egyáltalán ez az egész? A jövő héten szülünk!

A minisztérium és az MTA NYTI között az adatközlés a mai technikának megfelelően elektronikus, tehát gyors, az Intézet bizottsági döntése legrosszabb esetben 2 hét, ezen kívül a minisztérium tehet hozzá még pár napot a procedúrához. Ennek ellenére jó, ha a gyerek várható születése előtt legalább egy-két hónappal már elkezdik a kérvényezés folyamatát a szülők. (Ha viszont már elindult a procedúra, de mondjuk korábban jött világra a gyerek, az önkormányzatnál elég bemutatni az MTA elfogadó szakvéleményét és a bizonyítani a levelezés idejét, és egy egyszerű utólagos felvezetéssel már kész is vagyunk.)

Az újszülöttek anyakönyvezésével lehet egy hónapot várni, tehát ha a születés pillanatában még nincs meg a kérvényezett név jóváhagyása, annak bejegyzésére még egy hónapig lehetőség van. Azonban, ha egy gyerek már kapott valamilyen keresztnevet, és a szülők később szeretnének valamilyen, nem anyakönyvezhető nevet adni a gyereknek, akkor ez névmódosítást is jelent, tehát hosszabb és drágább eljárás.

Mindent összevetve nem hiábavaló a fáradozás és az utánajárás, ha a névjegyzékben szereplő nevek egyike sem tetszik. De azért érdemes a beadvány előtt még egyszer átböngészni azt a listát...

Oszd meg másokkal is!
Mustra