SZÜLŐSÉG

Szívben fogant: Anyám szóra sem méltatott az új életében

2011. április 19., kedd 08:22

Azt, hogy örökbe fogadták, legtöbbször megmondják a szülők a gyereknek. De mit kezd ő ezzel az információval? Van értelme megkeresni az igazi anyját, szüleit? Vagy csak egy újabb csalódás előtt áll? Sorozatunkban az örökbefogadással kapcsolatos kérdéseket feszegetjük.

(előző rész)

"Annak ellenére, hogy nagyon szeretem a szüleimet, mindenáron meg akartam ismerni a szülőanyámat. Persze érdekelt az is, hogy ki vagyok és honnan jöttem, de a miért foglalkoztatott leginkább" – meséli még mindig felindultan Anna.

"Miért döntött úgy a szülőanyád 23 évvel ezelőtt, hogy elhagy?" – kérdezem. Nehezen nyílik meg. Látszik, hogy nem könnyű erről beszélnie, még akkor sem, ha mindenki tudja róla a falujában, hogy örökbefogadott gyerek. A szülei ugyanis szőkék, kék szeműek, ő pedig barna hajú, barna szemű, félig roma. Az anyját pedig soha nem látták gömbölyödő pocakkal, mégis, egyszer csak gyereket tologatott az utcán.

Mindig is izgatott a miért. Talán azért, mert erről soha nem beszéltek anyuék, ők sem tudtak ugyanis semmit. Nekik is csak annyit mondtak, hogy az anyám 16 éves volt, amikor engem szült és lemondott rólam a kórházban. Haza sem vitt.

És végül találkoztál vele?

Hosszas kutatás után igen. A gyámhivatal segített. Amikor 19 évesen bementem, és elmeséltem a történetemet, egy ügyintéző mindent megtett, hogy felkutassa az anyámat. Ez azonban nem jelentette azt, hogy amikor megtudta a címét, automatikusan közölte velem. Engedélyt kért az anyámtól, hogy megadhassa nekem is az elérhetőségét. Rettegtem, álmatlanul forgolódtam éjszakánként, mi van, ha nemet mond, ha másodszor is elutasít. De nem. Váltottunk néhány semmitmondó levelet. Végül találkoztunk személyesen is egy budapesti kávézóban. Egymástól függetlenül ugyanazt rendeltük. Ekkor tört meg a jég, talán mert láttuk, csak hasonlítunk egymásra. Kívülről mellesleg egy cseppet sem rá ütöttem. Szebb lehetett nálam fiatalon, de már megöregedett. Elmondta, hogy egy ismeretlen fiútól teherbe esett, és nem tudott megtartani. Nem értem, miért nem, de nagyon sok idő után már azt mondom, elfogadtam a döntését.

Azóta milyen a viszonyotok?

Semmi különös. Ír a születésnapomra és mindkét névnapomra: a nevemet ugyanis megváltoztatták anyukámék, amikor hozzájuk kerültem. Az eredeti is szép, de nem én vagyok.

A szüleid mit szóltak, amikor keresni kezdted a gyökereidet?

Szerintem nem esett nekik jól, de számítottak rá. Mindenben segítettek, hogy teljesüljön a kívánságom és megtaláljam. Egy örökbefogadó szülőtől tudom, hogy ma már sokkal egyszerűbb a titkos örökbefogadásnál is utánanézni a másiknak. Amikor ugyanis hozzájuk került a kisfiuk, megkapták a gyerek eredeti TAJ-számát, sőt nekik kiküldték az eredeti születési anyakönyvi kivonatot és lakcímkártyát is, azon pedig sok adat van. Az internet és a közösségi portálok világában ennyi háttérrel nem nehéz tájékozódni.

Segített a találkozás? Vagy csak felkavart?

Segített. Előtte azt hittem, megkérdezek majd fontos dolgokat, például, hogy milyen betegségeket örökölhettem tőlük, hoztam-e az allergiámat, kik a nagyszüleim, de valahogy akkor nem tűntek érdekesnek. Azt viszont megtudtam, hogy van két testvérem, akik nem tudnak rólam. Szíven ütött. Az is, hogy az anyám sem nekik, sem a férjének nem beszélt rólam, és az is, hogy a féltestvéreimet megtartotta. Persze, tudom, idősebb volt, stabil kapcsolatban, de akkor is. Engem meg szóra sem méltatott az új életében. A szüleim szerint csak félt a szégyentől, nem merte vállalni a döntését. Lehet. De ez nem menti őt fel.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.04.19 13:24:25oliv08

    Biztos nem volt hová hazavinnie, mert kiskorú volt, és az ő anyja meg nem vállalta. Ellenkező esetben, ha a nagymamád akarta volna, anyáddal maradhattál volna, de munka, lakás nélkül, egyedül! 16 évesen szerintem ez jó döntés volt, hogy örökbe adott.

  • 2011.04.19 18:42:50pocokpocok

    fel a fejjel.
    az élet szép, csak te világ vagy beteg:)

  • 2011.04.20 08:03:57indygogirl

    Az egyetlen elítélendő dolog amit a szülőanyád tett, hogy hivatalosan nem mondott le rólad. Magyarul, a sorsodra hagyott. Bár nem tudom, hogy ez abban az időben , amikor születtél , hogyan működött és voltak e örökbefogadással foglalkozó alapítványok. Azt gondolom, hogy ha felelőtlenségből is esett teherbe veled, neked csak jobb lett. Normális, "egész" családban nőttél fel, ahol "saját" gyermekként neveltek és tekintettek rád. Ha rossz gondolataid és érzéseid támadnak származásodat illetően, mindig gondolj arra, hogy milyen jó neked, hogy van egy családod, ahol szeretnek, tisztelnek, becsülnek, féltenek... Sovány vigasz, de sok kisgyermeknek még arról sincs fogalma mi a család. Szerencsés vagy, hogy "rád találtak" azok, akiknek Te vagy a minden.
    Minden jót és fel a fejjel , szia

  • 2011.04.20 10:33:08Frengi

    Egyszer láttam egy amerikai nőt a tévében, aki megköszönte ismeretlen magyar édeanyjának, hogy annak idejék az örökbe adást választotta, mert így kapot egy csodálatos gyerekkort, és szerető szülőket. Nem hogy nem haragszik rá, de nagyon halás neki, mert a legjobbat tette vele, amit egy ilyen helyzetben tenni lehet.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta