Rég lemondtam arról, hogy valaha anya leszek, aztán jött Misi

Zanza!

Ismeretlen telefonszám, imádom. Felveszem. „Emmi vagyok, megszületett Misike, csak ezt akartam neked elmondani...” Ezúttal az ismeretlen szám ismerős örömöt jelent. Egy gyerek érkezése maga a csoda, főleg, ha már mindenki lemondott róla. Írásunkban, Emmi történetén kívül beszélünk néhány taburól és egy magyar védőoltásról. Első rész.

Emmi és Kriszta története

Emmivel életemben kétszer beszéltem. Egyszer, amikor a buszon összetalálkoztunk (voltak közös ismerőseink, hát beszédbe elegyedtünk), majd amikor másfél év múlva felhívott az örömhírrel, hogy megszületett kisfia, Misi. Az első alkalommal elmesélte, hogy férjhez ment, és évek óta hiába várják a babát. Vizsgálatok sokasága, értetlenül állnak. És várnak. Imádkoznak. Megkérdeztem, hallott-e egy bizonyos védőoltásról. Felírta a nevet. Utánajárt. Beadatták mindketten. Nem telt bele fél év és spontán teherbe esett.

Kriszta története hasonló. Ő már mindenféle hormonvizsgálaton, petevezeték-átjárhatósági vizsgálaton is túl volt, amikor (ismét) eszembe jutott az az oltás. Ő is, férje is egészségesek, semmi bajuk, nincs magyarázat. Iszonyatosan el volt keseredve. Édesanyja, aki nyugdíjas belgyógyász, utánajárt, és meglepődött, hogy miért nem alkalmazzák ezt az egyszerű kúrát mindenkinél, aki nem egyértelműen szervi ok miatt nem esik teherbe.

Az ötödik injekció utáni harmadik hónapban megfogant Kriszta kisbabája, aki hamarosan betölti a negyedik életévét. Mielőtt kiderül, mi pontosan a Gynevac védőoltás, jöjjön némi bevezető, miért fontos tudni róla.

Mindenki gondja

Egymás közt vagyunk, hát mondhatom bátran. Valami ilyesmivel kezd a reklámban szereplő hölgy, aki ugyan azt hiszi, varázsütésre elmennek a férfiak a képernyő elől, de lefogadom, hogy ez a valóságban nincs így. (Ráadásul itt, a Porontyon is kiderült már, hál'Istennek a pasik egy része nem strucc.)  „Mindig is érzékeny voltam, ami azt jelenti, hogy rendszeresen dokihoz járok, aki felírja a gyógyszert, de csak ideig-óráig van rendben a dolog.” Aztán: „A hüvelyi folyás, a viszkető, égő érzés, mint egy bumeráng, visszatér. Kellemetlen szagok kísérik, alig lehet elfedni.”

Az idézetek egy magánbeszélgetésből valók. Nők százezrei járnak rendszeresen nőgyógyászhoz bakteriális hüvelyi fertőzés, vagy gyulladás miatt. Az orvosok felírják az antibiotikumot és a hüvelyi flóra rendbetételét célzó kúpot, amitől egy héten belül tényleg „helyreáll” a rend. Nem véletlen az idézőjel. Ez az idilli állapot kinél-kinél eltart egy ideig, majd minden kezdődik újra.

Hozzá kell szokni? Nincs más megoldás? Felíratni, beszedni, elmúlik, kiújul, feliratni.. és így tovább. Amíg nem akar babát, a nők túlnyomó többsége belenyugszik ebbe, és amikor barátnőitől megtudja, hogy nincs egyedül, elfogadja. Ez van.

A hüvelyflóra és a terméketlenség

Első ránézésre mindenki egészséges, mégsem jön az áldott állapot. Mi lehet a gond? Sok minden lehet, de azt azért érdemes tudni, hogy a krónikus, bakteriális hüvelygyulladás okozza a meddőségek, a koraszülések és a vetélések egy részét. Arról már nem is beszélve, hogy a méhnyálkahártya-gyulladás vagy éppen a petevezeték- és petefészekgyulladás eredője is itt keresendő.

Mi is történik a szervezetben? A hüvelyben tizenöt-húsz féle baktérium tanyázik. Normál esetben jelen vannak a tejsav baktériumok (lactobacillusok) is, amelyek savas, 4.4 PH-s közeget teremtve meggátolják a többiek túlszaporodását. Ez a természet rendje. Mi történik, amikor hirtelen, nagy mennyiségben olyan baktériumok kerülnek a hüvelybe, amelyek eddig nem voltak ott? A lactobacillusok dolgozni kezdenek, hogy legyűrjék az elszaporodott betolakodókat, a legjobb, amit tenni lehet, ennek a természetes folyamatnak a segítése. A hüvelyi flóra harmonizálására tejsav baktériumokat kell a szervezetbe juttatni, de érdemes tudni, mit és hogyan.

Nehéz fogantatás: mi a lelki háttere?

Korábbi posztjainkban már részleteztük, milyen okok állhatnak a nehéz fogantatások mögött. Ez rendkívül összetett jelenség, a testi és lelki okok gyakran elválaszthatatlanok egymástól, azonban a legtöbben még akkor is lelki teherként élik meg a várakozás időszakát, ha kimutathatóan fizikai probléma áll a fogamzás elmaradásának hátterében.

Sok gyermekre vágyó nő beszámol arról, hogy akaratán kívül szinte minden figyelmét a fogamzási problémája, és az azzal kapcsolatos elképzelései kötik le.

A stressz hatása jelentősebb, mint azt sokan gondolnák, a fogamzási problémák során a hétköznapjainknak észrevétlenül része lehet a megnövekedett stressz-szint. Ez káros, öngerjesztő folyamat. A legtöbbször az sem világos, hogy a stressz okozza a meddőségi problémát, vagy pedig pont fordítva, a meddőségi probléma miatt éli meg a pár valamelyik, vagy akár mindkét tagja stresszesnek mindennapjait?

Néhány tény az antibiotikumokról

A hüvelyből vett mintát a nőgyógyász kitenyészti. Azonban kevesen tudják, hogy nem minden baktériumra, csupán néhányra fókuszálva. Ezekre építve kezeli a pácienst, azaz a kitenyésztéssel felismert baktériumokat elpusztító antibiotikumot ír fel. Viszont könnyen lehet, hogy a gondot nem azok a baktériumok okozták, amelyekre a gyógyszer hat.

Az antibiotikumok ilyenkor nem biztos, hogy a „célszemélyt” találják el. Az viszont bizonyos, hogy az igen érzékeny tejsavbacillusokat elpusztítják. Éppen azokat, amelyek az egészséges hüvelyi flórát biztosítják. Mit jelent ez?

Sajnos azt, hogy a nőgyógyászati, bakteriális eredetű fertőzések, gyulladások kezelésére nem az antibiotikumok adják a megoldást. A tejsavbaktériumok kipusztításának orvoslására ma már többféle hüvelytabletta és kúp létezik, amelyek élő lactobacillusok bejuttatásával valamelyest elősegítik az egyensúly helyreállását. Azonban teljesen nem tudják pótolni a jó baktériumokat, és hosszú távon, a később taglaltak hatására ismételten veszélybe kerül ez az igen érzékeny terület. Ezek a pótlólag bejuttatott tejsavbaktériumok ismét elpusztulnak. A kör bezárult?

A védőoltás működése és hatása

A meddőségi kezeléskor használt védőoltás elölt tejsavbaktériumokat tartalmaz, amelyeket injekció formájában, mélyen az izomba adva kell a szervezetbe juttatni. A baktériumokhoz mint ismeretlen, idegen fehérjékhez a falósejtek (fehér vérsejtek) odaáramlanak, és bekebelezik, majd felbontják azokat, amelyekkel szemben megindul a szervezet természetes védekező reakciója.

Ezután a gyulladást az immunreakció által beinduló immunfehérje termelés, pontosabban az ezzel járó, a nyálkahártyákon kiválasztódó immunglobulin (ellenanyag) szünteti meg. A védőoltást  azonos időközönként, kilenc-tíz naponként kell beadni (ekkorra szaporodik fel legnagyobb mértékben az ellenanyag), összesen öt, egymást követő alkalommal. A szervezetben alkalmanként az előbb leírt folyamat játszódik le.

Az oltások közötti időben felszaporodott ellenanyaghoz adódnak hozzá a következő oltás hatására termelődő ellenanyagok, így az ötödik oltás után többszörös a termelődő védő immunglobulin. Az immunglobulinok segítik a megmaradt, vagy bejuttatott élő lactobacillusokat, ezzel az ideális hüvelyflórát, amelyet legalább fél-egy évig fenn is tudnak tartani. (Németországi vizsgálatok kimutatták, hogy a nők 70 %-ában az oltás beadása után még két-három évig folyamatosan jó a védő hatás. Hazai vizsgálatok egy-egy havonkénti emlékeztető oltás, vagy 1-2 évente újabb sorozat beadásával hasonló eredményre jutottak.)

Ha a tejsav-szint rendben van, jöhetnek a káros baktériumok. A szervezet önmaga, külső beavatkozás nélkül kordában tudja tartani azokat, hiszen a megfelelő Ph biztosítása mellett nem tudnak túlburjánozni a bejutott, ártó baktériumok. Ha pedig a hüvelyflóra optimális állapotban van, egy meddőségi problémát valószínűleg kipipálhatunk.

Mesélő szám: a meddő nők 30 százaléka spontán teherbe esett a védőoltás beadása után. Amióta Magyarországon is forgalomban van a -különben a '80-as évek elejétől Svájcban és Németországban már kapható- vakcina, évente tízezren kapják meg.

Folytatjuk.

Az oltás megszületésének történetéről, a hüvelyproblémák megelőzésének fontos szabályairól, arról, hogy miért kell az oltást a párok mindkét tagjának beadni, és hogy miért nem kapja meg minden nő,  a következő részben írunk. A védőoltás magyarországi „nevelőanyja”, Dr. Lázár Erika nőgyógyász főorvos munkásságának tapasztalatairól is beszámolunk a jövő héten. Addig is várjuk kérdéseiteket!

Blogmustra