SZÜLŐSÉG

Sosem akartam ikreket

2011. április 10., vasárnap 08:16

A kisfiam születése után befészkelte magát a gondolat a fejembe, hogy a következő terhességem ikerterhesség lesz. Ennek nics semmi racionális magyarázata. Nincs a családban iker, és soha, de soha nem szerettem volna egyszerre két gyereket. Talán pont a félelem, hogy mégis ikrek lesznek, nem hagyta, hogy kiröppenjen a gondolat a fejemből.

A tervet teljesítve január végén terhes lettem újra. Elégedett, büszke örömmel vártam a hetek múlását, tervezgettem a terhességet, a 2011-es évet a baba érkezésének tudatában. Igazi vidám kismama lett belőlem szinte azonnal, hogy lepisiltem a tesztet. A 7. héten az ultrahangos orvos hümmögött, hammogott, sokáig nézegette a magzatot. Amikor már nem bírtam a csendes vizsgálódást, megkérdeztem, hogy mégis mi a gond. Azt mondta, nincs gond, csak két szíkzsákot lát. Felsikítottam. Azonnal kivert a víz. Nem akarok ikreket!

A szíkzsákon kívül nem találtuk bizonyítékát az ikerterhességnek, akárhogy is néztük. A vizsgálati lapra annyit írt az orvos, hogy élő embryo. Egyes számban. Ettől megnyugodtam, de ahogy teltek a napok, úgy éreztem, nem lesz semmi baj, hogy ha a következő ultrahangon kiderül, hogy mégiscsak ketten vannak. Mert valahogy az volt az érzésem, hogy ez lesz a következő vizsgálat nagy felfedezése.

Aztán kezdtem rosszul lenni. Görcsölt a hasam, egy kicsit véreztem. Az orvos azt mondta, ennyi még belefér, majd a hosszú hétvége után menjek be ultrahangra. Eltelt két nap, a tünetek nem múltak el, egyre elveszettebbnek éreztem magam. Sok volt még hátra a hosszú hétvégéből, türelmetlen, ingerlékeny voltam, tudni akartam mi van. Bementem az ügyeletre. Két orvos is megnézett, két különböző géppel. Az első ultrahang annyi új információhoz jutatott, hogy nincs szívhang. Tudtam, mielőtt az orvos bármit mondott volna, elég volt ránézni a férjem arcára, aki látta a monitort. Nem mondott semmit, de a rettenetes felismerés egy pillanat alatt átsuhant az arcán, ha akarta volna, se tudta volna eltitkolni. Mintha beszippantott volna valami vákuum. Zsibbadt mindenem, messziről hallottam a hangokat, és nehezen fogtam fel, amit mond az orvos. Az volt a lényeg, hogy még ne essünk kétségbe, megnézzük egy jobb géppel, és különben ehhez két orvos véleménye kell. Nem reméltem semmit a másik géptől, tudtam, hogy csak az orvosi vélemény miatt kell. Hogy megerősítse, amit már tudtunk. Felvánszorogtunk egy emeletet, a váróban kisebb-nagyobb hasú kismamák között ültünk, az én szememről patakokban olvadt le a fekete festék. Jólneveltségembe kapaszkodva elviseltem, hogy a mosolygó, viccelődő másik orvos dicséri az ultrahangot, mondván, hogy ez a legmenőbb gép, nincs mitől félni. Én nem a géptől féltem.

A másik gép valóban sokkal jobb volt. Szebb képet adott, sokkal részletesebben látszott minden. Most én is láttam. Nem volt szívhang. Egy se. Pedig két kis embryo feküdt összebújva egy petezsákban. Ikrek lettek volna, egypetéjűek.

Ott voltak ketten. Néztem őket, és olyan természetesnek és elfogadhatónak tűnt, hogy ketten vannak. A fájdalom, amit addig éreztem megsokszorozódott. Kapkodtam a levegőt, és elveszítettem az addig valamennyire meglévő kontrollt. Én soha nem akartam ikreket. Most pedig egyszerre két babát veszítünk el. Hülyén hangzik, de ettől az egész sokkal rosszabb.

Nem vetéltem még el, nem tudom, hogyan teszi túl magát rajta az ember, meddig tart a gyász. Annak, aki akarja a gyereket, és boldogan készül a fogadására, ez nagyon nehezen feldolgozható érzés még akkor is, ha mindenki elmondja, és az eszemmel tudom, hogy ez a természetes kiválasztódás, és jobb így, mintha később történt volna vagy esetleg beteg babát hozok a világra. Meg kell élni, gyászolni, el kell engedni. Ez a jövő zenéje. Most még minden pillanatban az jár a fejemben, hogy mi lehetett volna és közben, mint egy kórus a szívemben, lüktet az agyamban, hogy ketten voltak.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.04.10 13:05:16mystic83

    :(:(Szegények tudták, hogy nem akarták együtt őket.

  • 2011.04.10 14:39:51csirimiri

    Ez igazán empatikus hozzászólás volt tőled mystic83! Sokat segítettél vele a gyászoló írónak!

  • 2011.04.10 14:41:12Pandamaci12

    Sajnálom :(( Nekem is volt már egy vetélésem, igaz, csak egy baba volt, de ismerem az érzést.

    Mystic "elismerésem" a bunkó hozzászólásodhoz. Ilyenkor még pont bele kell rúgni valakibe. Kívánok neked is hasonlót.

  • 2011.04.10 15:04:51Rabyn

    Én azt gondolom, hogy vannak babák, akik nem akarnak megszületni. Nem ott és nem akkor, nem ahhoz a családhoz.
    Egyébként bármilyen bunkónak is tűnik mystic kommentje, elsőre nekem is ez jutott eszembe.
    Ettől még sajnálom.

  • 2011.04.10 18:01:11flies

    az ember lánya hiába hitt teljes meggyőződéssel a vetélés előtt a természetes kiválasztódásban, ennek-így-kell-lenniben, nem-ide/nem-most-akart-születni, a nők 99,99%-a vetélés után már csak magában keresi a hibát. és ilyen esetben semmit nem segítenek a fentebb említettek vigasztalásul szánt közhelyek.

    én speciel legszívesebben letéptem volna mindenkinek az arcát, de legalább a képükbe ordítottam volna, hogy mit tudsz te erről, ha nem élted át?!

  • 2011.04.10 18:53:14Puszpanya

    Akármilyen hülyén is hangzik így megfogalmazva, mystic által leírt gondolat jutott nekem is eszembe. Én sem akarok ikreket, addig a pillanatig, míg meg nem látom őket UHn.

  • 2011.04.10 20:57:13Pelikan

    Oszinte reszvetem. Hosszu ido, mire az ember ilyen veszteseget fel tud dolgozni.
    Termeszetesen a babak nem azert mentek el, mert nem szerettel volna ikreket...

  • 2011.04.10 21:45:29oliv08

    mystic83: ezen az alapon csakis kívánt babák lennének és bezárna az összes árvaház. Egyébként meg akkor minek fogantak meg???

    Szerintem nagyon kevés nő nem ijed meg, ha közlik vele, hogy ikreket vár. Ehhez azért hozzá kell szokni.

    Részvétem, ne hallgass arra, aki azt mondja, te tehetsz róla.

  • 2011.04.11 10:45:34mystic83

    mindenkinek: Nem tudom mit gondoltatok a hozzászólásom "mögé" de egyáltalán nem állt szándékomban bunkóságot írni, így visszaolvasva sem érzem bunkónak.Nagyon sajnálom az anyát és a babákat.

    PandaMaci:Semmi rossz szándék nem volt a hozzászólásomban,nem mínősítettem senkit az, hogy te ezt gondolod attól még nem ismersz engem. Az viszont téged minősít, hogy ilyen rossz dolgot kívánsz másnak, köszönöm szépen, hálisten az átok visszaszáll.

    oliv08:Miért mert akart gyereket csak nem kettőt.Én hiszek benne, hogy a gyerek választja a szülőt és akkor jön amikor megfelelőnek látja az időt.

    Szerintem annyit gondolt erre, hogy neki ikrei lesznek, hogy bevonzotta, a gondolatnak teremtő ereje van.

  • 2011.04.11 11:53:37SzucsD

    Sajnálom! :(

    Én is keresztül mentem hasonlón, az egyik baba elhalt az ikrek közül a 8. héten és a 18. hétig látszódott, amíg el nem sorvadt szegény. A másik baba, a kisfiam már 2 éves, de nagyon sokszor eszembe jut a másik kicsi, hogy mi lett volna ha ketten maradnak...és sokszor az is eszembe jut, ugyan én tettem-e valamit, amiért ez így alakult...

    Ez is gyász,és nem tudom,feldologozom-e valaha. Együttérzek Veled!

  • 2011.04.11 13:09:23bettibea

    nagyon sajnálom ami veled történt! amikor elkezdtem olvasni a történetet azt hittem, ez dettóra az én sztorim. aztán szomorúan tapasztaltam, hogy mégsem. úgy értem számomra nem lett szomorú a vége.
    van egy 3 éves fiam és tesót szerettünk volna. terhes lettem és 7 hetesen mentünk dokihoz. minden rendben volt, volt szívhang, méhen belüli, szuper, jön a tesó. a 12 héten azt hittem leesek az ágyról, amikor kiderült, hogy ikreket várok! nincs a családban iker, semmi sem utalt arra, hogy 2 babám lesz egyszerre, max annyi, hogy borzasztóan rosszul voltam és hánytam. utólag már megtudtam miért, dupla HCG.
    így a 12 héten tudtam meg, hogy ikreim lesznek. nagyon sokáig tiltakoztam ellene, nem akartam elhinni. sokáig tartott felfogni, feldolgozni.
    most itt mászkál mellettem, a kicsi fiam és a kicsi lányom, akik már 9 hónaposak és gyönyörűek.
    ma már nem tudnám elképzelni az életem 2 gyerekkel...ilyen a sors. mi kettőt akartunk, de három lett!:o)

  • 2011.04.11 14:38:41oliv08

    mystic83: bizony, főleg az újszülöttként kukába dobott, kisgyerekként megerőszakolt és bántalmazott gyerekek is biztosan örömmel választották a szüleiket.

  • 2011.04.11 15:08:36Pizsi16

    Nálam friss az élmény , az enyém szombaton hagyott itt engem. Akartam őt ,de kezdtem egy kicsit parázni, hogy még nincs két éves a testvére, hogy fogom a kettőt egyszerre elbírni. Csak egy kósza gondolat volt,de még azt is szégyellem , hogy egy kicsit is bizonytalan voltam. Szombaton többször rámtört a sírás, de a pici lányom vígasztalt. Olyan jó gyerek még soha nem volt.Arra gondolok, hogy szegénykém nem volt teljesen egészséges és azért nem maradt meg. Így talán könnyebb...

  • 2011.04.11 15:20:00oliv08

    Pizsi16: nem hiszem, hogy a kósza gondolat miatt halt meg a babád. Sajnálom nagyon.
    Valóban nehéz a kicsi korkülönbséggel, én bele sem mertem gondolni. de szerintem minden korkülönbségnek vannak nehézségei.

  • 2011.04.11 20:30:38Pannianyu

    Részvétem, tudom mit érzel most. Én 12. héten vesztettem el ikreket. Addigra már megbarátkoztam a gondolattal, hogy alig több, mint két év lesz a korkülönbség a lányom és az ikrek között, akik aztán sosem születtek meg. Én a 12. heti UH-n láttam őket a hasamban, összekucorodva, élettelenül. Azt hiszem sosem felejtem el azt a képet. Pedig már eltelt azóta két és fél év, egy évre rá született egy gyönyörű fiam, de még most is könnybe lábad a szemem, ha erre gondolok :(

  • 2011.04.11 22:15:22Pandamaci12

    Mystic légyszives mutass rá, hogy az első hsz-edből hol derül ki az, hogy sajnálod az anyát.

    Annyi derül ki, hogy szegény gyerekek azért nem maradtak meg, mert az anyjuk nem akarta őket. Ilyet írni egy vetélés után álló nőnek, aki valószínűleg magában keresi egyébként is a hibát szerintem bunkóság, és nem vagyok meggyőzhető az ellenkezőjéről.
    Vetéltem már, és ha valaki benyögi, hogy azért vesztettem el a babát, mert nem akartam igazán, hát úgy küldöm el melegebb éghajlatra, hogy a lábán nem áll meg. Ha ezt egy tök ismeretlen teszi, azt meg főleg.

    Az átok visszaszállásban pedig nem hiszek, ezzel hiába fenyegetsz. :)

  • 2011.04.12 11:45:05mystic83

    pandamaci12: Én nem fenyegettelek.Nem áll szándékomban rámutatni mondanivalóm mely része mit jelentett.Ha valaki megírja az internetre a történetét válallja, hogy nem mindenki úgy reagál ahogy ő elvárja, mivel mint az sms a komment is nagyon könnyen félreértelmezhető, mert nem látod a mimikát és a gesztikulációt:

    1.Azért mert a komment mögött nem látod az ember, sem azt, hogy mit gondol lehet a mondanivalója mögött te valami egészen mást vélsz felfedezni egyrészt azért mert arra "rá" lehet ugrani jól beszólni aztán verni a mellünket.Másrészt mert vannak olyanok mint te akik egyből a rosszat feltételezik és magukra veszik.

    2.Én nem akarlak meggyőzni semmiről adott volt egy történet amiben az anya többször is megelítette, hogy nem akart ikreket sőt ezen aggódott terhessége előtt már jóval, hogy majd bizos ikrek lesznek. Én sajnálom az anyát talán a kommentem előtti ":(" jel erre is utalt valószínű nem magam sajnáltam,voltam szomorú remélem most örülsz rámutattam hol volt a sajnálat.

    Mivel én nem vagyok egy másoknak rosszat kívánó ember mint te kívánom, hogy soha többé ne vetélj el és legalább még 10 gyerek akarjon egy ilyen jó emberhez megszületni.

  • 2011.04.16 00:09:33Pandamaci12

    Mivel megfogadtam másfél éve, hogy senkinek nem kívánom amit átéltem, most rászántam magam, hogy visszajöjjek, és ezt le is írjam.

    Úgyhogy Mystic a kívánok Neked hasonlót visszaszívtam.

    A többit fenntartom. Pont azért, mert az internet személytelen bunkóságnak tartok egy burkoltan az anyát hibáztató kommentet leírni. És most erre írhatod azt, hogy te nem úgy gondoltad, ez teljesen mindegy.

    Egy ilyen kommentből az anyuka nagy eséllyel azt olvassa ki, amit itt mások is. És esetleg plusz egy sorral bővül miattad az "én vagyok a hibás mert listája" Vagy ráerősítesz az amúgy is meglévő bűntudatára. Kívánom, hogy ez az anyuka mást reagáljon a kommentedre magában. De leginkább azt, hogy ne olvassa.

    Részemről a téma itt lezárva, nem fogok többet reagálni.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta