SZÜLŐSÉG

Nyilas Misi lúzer volt, az Egri csillagok Gergője meg gonosz – A kötelező olvasmányok dilemmája

2011. március 31., csütörtök 14:07

A hírek szerint több iskolában is kivették a kötelezők közül a Légy jó mindhalálig című Móricz-regényt, mert a gyerekek „lúzernek” tartják Nyilas Misit, nem tudnak azonosulni vele. E téren is egyre jobban érezni a generációs különbségeket. De mi a megoldás?

A kötelező olvasmányok kérdése már több évtizede megosztja a közvéleményt: a „kötelező” kifejezés ugyanis már önmagában negatív csengésű, a kényszer pedig minden, csak nem gyerekmotiváló erő. Persze az sem utolsó szempont, hogy míg az előző generációk többnyire tudomásul vették az iskolai olvasmányok kötelező voltát – persze ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna már akkor is olyanok, akik elsumákolták az olvasást, és egyéb megoldásokkal próbálkoztak –, addig a mai fiatalok közül sokan jutottak el arra a pontra, hogy alapjaiban kérdőjelezik meg az említett kötelezők elolvasásának hasznos voltát.

„Minek ilyen hülyeségeket elolvasni?”

Lindának (11) például a nyáron kellett elolvasnia a János vitézt, most pedig részleteket kellett megtanulniuk – meséli anyukája, Laura. „Utoljára a 14. éneket, elég nehéz a nyelvezete, és a gyerek megpróbálta elsumákolni, hogy tudni kell. Mire megkérdeztem, hogy miért, azt válaszolta: micsoda hülye volt ez a Petőfi, hogy lehet ilyen nyelven írni? Minek tanuljam ezt meg, mi hasznom lesz belőle az életben? Mindezt 11 évesen kérdezte. Nekünk mikor jutott ilyen az eszünkbe, hogy mi hasznom lesz belőle?” – vázolta fel Laura a generációk közti kétségtelen különbségeket. Linda a Vukot is unalmasnak találta, nem értette, „minek ilyen hülyeségeket elolvasni”. Ez azért lehet érdekes, mert valóban ilyenek az osztálytársai is, "az az általános, hogy – köszönhetően többek közt a pénzcentrikus világnak – csak olyanra akarják használni az agyukat, amiből úgy érzik, hasznuk lehet” – mondja Laura.

Amikor az Egri csillagokban a magyarok a „rosszfejek”

Eminek (12 éves) viszont az Egri csillagokkal akadnak elvi problémái. Nem érti például, miért kellene neki utálnia a törököket - ez leginkább azért fogalmazódott meg benne, mert a tanára ezt várja el tőle. A baj csak az, hogy míg a törökök explicite nem tesznek rosszat (a kollektív rosszon, a magyarok leigázásán kívül), a magyarok „rosszfejek”: vegyük csak Gergőt, aki széttépeti a vár térképét a török fiúval, és azt mondja neki, hogy ha beleteszi a zekéje bélésébe, ott nem fog majd rajta a kard. „Na, ez igazán szemétség volt” - mondja Emi.

Úgy hírlik, hogy Móricz Zsigmond klasszikusa, a Légy jó mindhalálig sok iskola kötelező olvasmányainak listájáról lekerült, mert a gyerekek nem érezték a történet morális mondanivalóját. Sőt, Misit annyira cikinek érzik ("egy igazi lúzer"), hogy nem tudnak vele semmilyen szinten sem azonosulni. Ennek híján viszont kétségtelen, hogy épp a sztori lényege veszik el. De vajon hogyan lehetne ezt a folyamatot visszafordítani? Egyáltalán kell-e?

Rövidített változatok és ingergazdag környezet

Ezen persze az sem sokat segít, hogy a lusta, olvasáskerülő gyerekekre az utóbbi évtizedben valóságos sumákipar épült – gondoljunk csak az 50 híres regény rövidített változatát egy maximum két-háromszáz oldalas kötetben közlő merényletekre. Tény, hogy időről időre felmerül a kötelező olvasmányok listájának felülvizsgálata, amelynek eredményeként az alapművek ugyan nem kerültek ki a kánonból, viszont több közülük más hangsúlyt kap, például választható státuszba kerül, és kevesebbet tárgyalják az irodalomórán.

Közhely, de nagy igazság, hogy a mai gyerekek olyan szintű – az internetnek, televíziónak, mobiltelefonnak, iPodoknak köszönhető – információrengetegben és ingergazdag környezetben élnek, hogy ember legyen a talpán, aki ilyen konkurencia mellett még fel tudja kelteni az érdeklődésüket egy-egy, adott esetben több száz évvel ezelőtt íródott mű iránt. Ebben egyébként hathatós segítséget nyújthat a már említett csatornák (filmek, internet és társaik) bevonása az oktatásba, amelynek köszönhetően a gyerek aktívan vehet részt az adott téma feldolgozásában, például összefüggéseket kereshet egy tévésorozat és a Hamlet között.

Az utóbbi példát Arató László hozza fel tanulmányában: ő Columbo és Hamlet leleményességének közös pontjaira, illetve a sorozat és a dráma dramaturgiai hasonlóságaira hívja fel a diákok figyelmét. Szembetűnő például, hogy mindkét történetben eleve tudjuk, ki a gyilkos, a sztori lényege nem ennek kiderítése, hanem „a nyúl”, tehát a tettes kiugrasztása a bokorból – és ennek lélektani folyamata. A cselekmény mozzanatainak ilyen módon való szemléltetése biztos, hogy felkelti a gyerek érdeklődését, hiszen olyan megvilágításban láthatja az olvasmányt, amire valószínűleg nem gondolt volna. A helyzet tehát nem is annyira reménytelen, csak meg kell találni a kiskapukat.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.03.31 18:00:45piroseperke

    Gyerek és kamaszkorom nagy részét olvasással töltöttem, mégis, a kötelező olvasmányok kínszenvedést jelentettek. Különösen utáltam a "Kőszívű ember fiai"-t, hetedikes koromban, nem is olvastam el, elsunnyogtam. Az "Egri csillagok" még valamelyest tetszett egy évvel korábban, de már akkor (17 éve) sem értettem, miért ilyen könyveket kell olvasnunk... a fiam most hét éves, az osztályban ő olvas a legjobban, de már előre félek, hogyan fogom beadni neki, hogyan olvassa (és dolgozza fel) ezeket az ósdi történeteket... Nagyon időszerű lenne a kötelező olvasmányok listájának átdolgozása.

  • 2011.03.31 19:15:32bölcsésztanár

    Én is végigolvastam a gyerekkoromat, de a kötelezők egyikétől-másikától kiráz a hideg ma is. Magyartanárként - ha valaha visszamegyek tanítani - biztos, hogy nem a Légy jó mindhalálig!-ot fogom olvastatni, nem is gyerekeknek írta! Két-három Móricz-regény emészthető a kamaszok számára, a többi nagyon meredek. Ugyanígy Jókai is. Borzalom.
    Rengeteg jó kortárs regény van, tudnának vele mit kezdeni már az általánosban is, gimiben pedig szintén nagyon válogatni kéne.

    Mondjuk az olyan klasszikusok, mint a János vitéz meg a Toldi szerintem pont zseniálisak, már az ötéves fiam is szájtátva hallgatja. Nem kérdezi, hogy ezt minek, mert a sztori annyira leköti, hogy nem ér rá odafigyelni, mennyire hasznos... És sok szép kifejezést tanul belőle. Aranyt és Petőfit azért nem száműzném.

  • 2011.03.31 21:26:58oliv08

    bölcsésztanár: Az aranyembert nem bírtam végigolvasni, pedig én minden kötelezőt elolvastam. Nyilas Misi eléggé sokat nyavalygott, de ennél rosszabb nekem a Kincskereső kisködmön volt.

    Szerintem jó Jókai is, sok régi szót meg lehet tőle tanulni. A kőszívű ember fiaihoz ismerni kell a történelmi hátteret, szerintem jó a sztori is.
    Harry Potter is lúzerfigura alapból, mégis szeretik.

    Hihetetlen nekem, hogy valaki így fogja fel az Egri csillagokat, mint ahogy a cikkben írják.

  • 2011.03.31 21:41:12Rabyn

    Én sosem értettem miért kell nekem kötelezőket olvasni, amikor olvasok amúgy is eleget. Az Egri Csillagokat, képtelen voltam elolvasni 12 évesen, viszont, amikor most olvastam 23 évesen már nagyon is tetszett, talán mert értettem, lekötött, és tudtam hozzá a történelmi hátteret (ami nem utolsó dolog egy történelmi regénynél. )
    A Vukkot olvastatni 8-9 évesekkel szintén baromság.

    Ha egyszer eljutok odáig, hogy saját osztályom legyen, ha nem muszáj nem fogok konkrét kötelezőket kiadni. Ellenben kapnak egy ajánlott olvasmány listát (jó sok nekik való könyvvel) amit kiteszünk majd az osztályba és abból kell majd választani többet is, amit el kell olvasni x idő alatt és beszámolni róla a többieknek. Szerintem így sokkal hatékonyabb lesz az olvasóvá nevelés.

  • 2011.04.01 00:55:28antiszociális exlúzer

    Légy jó mindhalálig!, Kincskereső kisködmön... nekem is antikedvenceim voltak. Ugyan én nem fogalmaztam meg magamban, hogy Nyilas Misi lúzer volna, inkább magát a művet éreztem végig rendkívül nyomasztónak. Nem volt nekünk való abban az életkorban, amelyben olvastuk.

    Attól még, hogy gyerek a főszereplője, nem biztos, hogy a mű gyerekeknek való.

  • 2011.04.01 09:06:46idunn

    Na, Nyilas Misi tényleg egy lúzer, egyszerűen utáltam olvasni, végig az volt az érzésem, megérdemli, ha ennyire béna :D

    A másik ilyen belemagyarázós kedvencem, ahol eleve le volt fektetve, milyennek kell látni a főhőst, a Vörös és fekete volt. Szegény Julien Sorel, a társadalom áldozata, nem tud boldogulni máshogy ebben a világban, csak gazemberkedéssel! Könyörgöm, meg sem próbál tisztességes lenni, igazi antipatikus arrogáns pöcs.

    A Kőszívű ember fiai meg szvsz a legolvashatatlanabb Jókai-könyv, gyűlöltem. A többi Jókai-mű viszont általában nagyon tetszett, amik elő se kerülnek a gimiben (Sárga Rózsa, A névtelen vár, A jövő század regénye, stb.)

    Az amúgy tényleg borzasztó, hogy a gyerek hasznot keres az irodalomban. Bár ott szerintem alapból a nevelés valahol nagyon el lett rontva.

  • 2011.04.01 11:21:57Luella Menendez

    Én mindig nagyon szerettem olvasni-kötelezőket mondjuk kevésbé.

    Nem is a kötelezőktől vonakodás igazán riasztó-hanem az, hogy olvasás és művelődés hiányában tömegével termelődnek a felszínes, bugyuta, partiarc, celebkezdemény fiatalok, akik-bár két önálló, összefüggő mondat megalkotására sem képesek-mégis "nagyon trendiek és mindig önmagukat adják."

    Értelmesen beszélni ma már sokaknak modorosság, és sikk lett hülyének lenni. Ez szomorú...

  • 2011.04.01 14:13:42Fekete Mandula

    Szintén könyvmoly voltam/vagyok.
    Nyilas Misi szerintem sem gyerekeknek való hős. Regös Bendegúz (Rideg Sándor: Indul a bakterház) viszont föltalálja magát minden helyzetben - nem értem, miért nem tananyag?
    A nem nekik való könyvek elidegenítik a gyerekeket az olvasástól. Oscar Wilde Önző óriása miért nem tananyag? Aztán ha megnőnek, jöhet a Dorian Grey arcképe. Vagy a magyarok közül bármi pl. Bálint Ágnestől.

    A tanárnőm annak idején úgy definiált, hogy amin szórakozni lehet, az "könnyű irodalom", amit meg végigszenvedünk, az a "fontos irodalom". Ostobaságával dacolva szerettem meg Vonnegut-ot, Haseket, stb.
    Sajnos még most is él ez a hibás ítélet szerintem.

  • 2011.04.01 14:33:30oliv08

    Aha, volt egy regény, a tanárnőt hívták így, mert feketével rajzolta körbe a szemét.

  • 2011.04.01 23:27:00Almandin

    A diákok többsége mindig utált kötelességből olvasni bármit. A cikkben engem az riasztott meg igazán, hogy a mai tizenévesek világnézete mennyire eltorzult. Nyilas Misi lúzernek titulálása azért szörnyű, mert a mai gyerekek többsége ezek szerint a sikerességben látja egy ember egyetlen értékét. Már a 30-40 éves felnőttek egy része is úgy gondolkodik, hogy valaki annyit ér, amije van (siker, pénz). Lásd lázárjani és társai. Úgy látszik, a tizenéves korosztályra még inkább jellemző ez a gondolkodás. Az Egri csillagokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás nyilván nem egyedi, a hazafias értékekkel is egyre kevésbé azonosul a gyerekek többsége.

  • 2011.04.02 14:58:06sandrachnologic

    Én mindig imádtam olvasni, mindent. Igen, még a kötelezőket is, tudom, ritka állatfaj vagyok. 2 kivételével (Egri csillagok, Kőszívű ember fiai) az összes kötelezőben megtaláltam a szépséget, mindből tudtam valamilyen szinten profitálni, mert hát kinek mi a profit. Nekem jóleső érzés volt az érettségimet úgy írni, hogy nem vagyok ideges, mert mindent elolvastam (az összes ajánlott olvasmánnyal együtt - még a Nyomorultakat is :-)) és szintén jólesik a lelkemnek az, ha egy vetélkedőt vagy kvízt játszva van fogalmam arról, hogy melyik könyvben mi történt.

    Elhiszem, hogy ezek a sztorik nem maik, de mivel magyar emberek vagyunk igenis az alapműveltségünk részét képezik, hogy elolvassuk ezeket az alapműveket.

  • 2011.04.04 18:13:32Thibee

    Almandin teljesen egyetértek veled, az itteni hozzászólásokból a tied a legkorrektebb. A többi....hagyjuk. Én is végigolvastam mindet, több kevesebb lelkesedéssel. De ráéreztem a mondanivalókra, mivel az órákon kibeszéltük a történetek lényegét. Az,hogy az alapműveltség részei, természetesen. Nézz meg egy kvízműsort, tudálékos, értelmiségi emberek véreznek el olyan kérdéseken, hogy melyik vár ostrománál halt meg Dugovics Titusz? Ja bocsánat éles kérdés, hiszen ezt ma már meg akarják cáfolni. Nem baj, lassan eljutunk oda is, hogy igazából nem is volt honfoglalás.
    Így kell ezt

  • 2011.04.06 16:30:13amariejade

    Nyilas Misi nem azért van lúzernek titulálva, mert nem dózerol le mindenkit maga körül, hanem tökéletesen élhetetlen, képtelen kiállni magáért. Ez pont a másik véglet... mindkettőtől őrizze isten a majdani gyerekemet.

    A hazafiasság elvesztése meg hülyeség, legalábbis nem direkt dolog, mert nem azért nem ismeri a történelmet a gyerek, mert nem hazafi, hanem mert a korosztályában nem menő, nem érdekli, nem volt jó tanára és a szülei se nevelték meg annyira, hogy ne maradjon bunkó. Az Egri csillagok amúgy tényleg nem akkor nagy szám, az Isten rabjai viszont csodálatos.

  • 2011.04.06 16:30:30valasz a KE-nek

    Szomorú olvasni, hogy mennyire torz világképe van egyeseknek és ez mennyire beszivárgott a gyerekek közé. OK, nem kell minden kötelezőnek tetszeni, de azért az durva, ha valaki nem érti 12 évesen, hogy az Egri Csillagokban miért a törökök a negatív és a magyarok a pozitív szereplők.
    Hál' Istennek a 11 éves fiam is szeret olvasni, két éve kapott rá, most épp a Kőszívű ember fiait olvassa és úgy kell rászólni tegye le a könyvet. Látta a filmet március 15-én és annyira megtetszett neki, hogy elkezdte a könyvet. És élvezi, hogy a könyvben sokkal jobban ki van dolgozva a történet, több a háttérinfo. Az Egri Csillagokat is elolvasta már, miután a nagyapjával elolvastatta még akkor, amikor nem tudott olvasni. Mondjuk a maga szintjén mindig sok magyar történelmi történetet meséltem neki már kiskorától kezdve.

  • 2011.04.06 20:59:40antiszociális exlúzer

    Almandin, Thibee

    Nem, a Légy jó mindhalálig nem azért elszomorító, mert Nyilas Misi nem "menőcsávó" BMW-vel, egy rakás pénzzel és óriási pofával, hanem azért, mert nem védi meg magát, inkább csendben szégyenkezik olyasmi miatt, amiről nem tehet illetve amit nem követett el.
    A szerénység, becsületesség nem kell, hogy azt jelentse, hogy az ember bármit eltűr.

    ...Meg azért, mert borzalmasan bánnak vele, a jóság nem nyeri el a jutalmát.

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta