SZÜLŐSÉG

A rémületet most a saját tükörképemben látom: elvetélek?

2011. március 27., vasárnap 22:00

Ebben a pillanatban nem tudom, hogy lesz-e ebből terhesnapló. Éppen azon izgulunk, hogy megmarad-e a nyolchetes magzat a hasamban, és csak úgy röpködnek a beigazolódni látszó közhelyek a fejemben. Mindeközben próbálom a pánikot valahogy megfékezni, és higgadt nyugalmat találni valamiben - bármiben.

Az első közhely, hogy "el kell engedni" – ha a magzat menni akar, jobb ha most elmegy! Na ja. Együttérzően és mély átéléssel mondtam én ezt már többször barátnőimnek, akik szemében kétségbeesés vagy éppen már lemondó fájdalom bujkált. Nem csak segíteni akartam rajtuk, tényleg így gondolom. Na de most, hogy a tükörben a saját szememben látom azt a rémületet, már nem olyan egyértelmű, hogy mennie kell. Miért kéne mennie? Olyan jól elvoltunk már eddig is, és olyan szépen elterveztem az elkövetkezendő 7 hónapot, ami még hátravan. Nem lehet baj.

És itt is vagyunk: Ember tervez, Isten végez, idegesítő közhely no. 2. Nagyon büszke vagyok rá, hogy tökéletesen a terv szerint haladunk. Tavaly szépen elterveztem, hogy idén februárban szeretnék teherbe esni. Így a két gyerkőc között 3 év lesz, ezt szerettük volna. A terv szerint a baba novemberben érkezik majd, így a nagytesónak lesz 2 hónapja, hogy megszokja az ovit. Hát nem tökéletes? És nem csak a terv sikerült kedvünkre valóra, hanem egyelőre teljesítettük is - igaz, egy héttel hamarabb lett pozitív a teszt. És akkor jön egy kis hasfájás és pár csepp - vagy annál egy kicsit több vér - és hirtelen minden megkérdőjeleződik. Rémület. Nincs kontroll. Bármi megtörténhet és nem lesz semmi beleszólásom.

A magabiztos tervezgetés helyett kiszolgáltatott várakozás. Vajon mit rendel a természet? Minden eddig racionálisnak mondott terv nevetségesnek tűnik és egyre fenyegetőbb forgatókönyvek íródnak zavarodott fejemben. Mi lesz így a 3 év korkülönbséggel? És mi van, ha nem csak ez a baba nem marad meg? 35 évesen nem akarok ebbe a spirálba belekerülni, lehet, hogy nem is lesz több gyerekünk? Ebben a pillanatban mindent el tudok képzelni, sőt néha úgy érzem, bármit el is tudnék fogadni. Néhány nap és kiderül. De addig?

Addig mantrázom, hogy "minden terhesség más". Kapaszkodok bele, mert az azt jelenti, hogy még ez is egy terhesség, nem szakadt meg. Különben pedig tényleg más. A napokban azt mondtam egy barátnőmnek, hogy szinte emlékeztetnem kell magam, hogy terhes vagyok, alig érzem. Kicsit nagyobbak a melleim - amit a kisfiam kb. az első nap kiszúrt -, és rá is kérdezett, volt három nap, amikor émelyegtem, de nagyjából ennyi. Az első terhességemet ilyenkor már nagyon is éreztem: rosszul voltam folyamatosan egészen a 17. hétig. Ehhez képest egészen tegnapig, ez a mostani alig volt észrevehető. Most pedig izgulni kell, hogy ezek fenyegető jelek, vagy még pont beleférnek. Az orvos szerint nincs miért aggódni. Majd megnyugszom, ha az ultrahangos vizsgálat ezt igazolja.

A folytatás

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.03.28 09:30:03Puszpanya

    Szorítok.

  • 2011.03.28 09:59:49lyesmith

    Nos 35 évesen a terhességek kb 30 százaléka vetéléssel végződik. 20 évesen ez 10%, 45 évesen 50%.[link]

  • 2011.03.28 11:33:28Pelikan

    Drukkolok. Sokat vereztem az elso terhessegem elso trimesztere alatt, ugyhogy nagyon aterzem a panikot. Tokeletesen fogalmaztad meg, bar ez most gondolom, mellekes.

  • 2011.03.28 13:00:11TiaMina

    Nagyon együttérzek. Egy éve ugyanekkor történt velem hasonló. Februári teherbeesés, novemberre várt baba, de 9 hetesen elment, ráadásul ikrek voltak. A dokim szerencsére az utolsó pillanatig várt, és csak mikor már biztos volt, akkor lépett közbe. Ha nem így lett volna, örökké kérdőjel marad benem, hogy biztos nem volt-e korai a közbelépés.. A műtét után megkönnyebbültem, de később ürességet éreztem. Aztán augusztusban ismét sikerült teherbe esnem, ami számomra az Ég ajándéka és maga a Csoda. Május közepére várjuk az utódot.
    De tudom milyen az, ha az ember lánya minden WC-zésnél izgulva nézi a WC-papírt, hogy ugye nem véres..
    Remélem, a dokid írt fel gyógyszert, és amennyire tudsz, pihensz. Idegességre citromfű tea!! Csodákra képes!! Nagyon szurkolok!!!

  • 2011.03.28 13:15:49Milo28

    Először is nyugi! Ha stresszelsz nagyobb az esélye, hogy baj történik. Nálunk is ugyanez volt ugyanebben az időszakban. Két három napig pecsétes vérzés volt, persze én is megijedtem, de programoztam az agyamban, hogy minden oké lesz és tényleg elmúlt. Nálunk is rögtön összejött a két gyerek, én is ugyanígy terveztem, hogy 3 év legyen közöttük, egy nap csúszással születtek, pont három év különbséggel. Szerintem azért figyelj arra, hogy ne emelgesd a nagyobbat, szerintem kivitelezhető, végig veszélyeztetett terhes voltam, nem emeltem egyáltalán.

  • 2011.03.28 15:05:45Pizsi16

    Nem akarlak elkeseríteni, mert minden terhesség más valóban. Én a mi kis Gergőnket, mert az lett volna a neve, 9 hetesen állapították meg, hogy nem ver már a kis szíve. Semmi görcs, semmi vérzés. Csak csendben meghalt.2009 áprilisában a kórházban vették el a kis testét tőlem. Még most is összeszorul a szívem , ha rágondolok. Vígan mentem a köv. orvosi vizsgálatra és az orvos hosszas keresgélése és az izzatságcseppek a homlokán arra utaltak , hogy baj van. Hányingerem, vadászkutya orrom és állandó éhségem egy csapásra elmúlt, de erre csak így utólag jöttem rá, hogy miért. Gergő után szerettünk volna egy kis szünetet és erre váratlanul 2009 aug. ismét terhes lettem. A mi kis 2. gyermekünk épp szunyókál a szobájában és nem is gondolja, hogy anya ismét kezd parázni, mert azok a cickók megint kezdenek növögetni....:) Szívből kívánom, hogy neked ne kelljen ezt az érzést megismerned, hogy a lelkedből kivettek egy darabot...

  • 2011.03.28 15:52:37Paramami

    Nálam sajnos bejött az, hogy a négy terhességből az az egy nem maradt meg, amelyiknél nem voltam rosszul. Igaz, ő váratlan baba volt, ellentétben a három másikkal, de a kezdeti sokkot leszámítva nagyon örültünk neki, és nagyon fájt, hogy elvesztettük.

  • 2011.03.28 17:55:24Szilva78

    Nagyon drukkolok, hogy megmaradjon. Nekem a második babámnál 6 hetes terhesen nyílt ki a külső méhszájam egy kicsit. Nem sokat adtak arra, hogy megmarad. De megmaradt. Igaz szinte végig vérezgettem egy kicsit, de sikerült kihordanom. Most már két éves az én pici fiam. :o)

  • 2011.03.28 20:20:05ajuci

    Nem tudom, hogy miért kell ebben a helyzetben ilyen élettörténetekkel rémisztgetni a kismamát, csak fokozza a szorongását, az meg nem tesz jót.

    Az én terhességem is hasonlóan kezdődött, a 7-8. hét környékén elkezdtem vérezgetni. Borzasztó érzés volt, úgyhogy tudom, min mehetsz keresztül. Nekem ráadásul az első terhességem volt.
    Nagy boldogság az elején, még titkoltam a kollegák előtt, aztán elmentem a mosdóba ebéd közben, és pfffff. Alig tudtam visszatartani a bőgésem, miután visszaültem enni a többiekhez. Teljesen megrémültem.
    Nálam sem volt rosszullét szinte egyáltalán, egyetlen alkalommal émelyegtem picit.
    Pár napig tartott a vérezgetés, közben elmentem dokihoz, aki megnyugtatott, hogy nincs semmi para és hogy az elején gyakran történik ilyesmi a hormonváltozások miatt. (Azért pihenést javasolt)
    A méhszájam elkezdett kinyílni a 28. héten, a kisfiam pedig a 39. héten született meg, teljesen egészségesen :)
    Szorítok, hogy a te történeted is így végződjön.

  • 2011.03.29 14:19:10Lucza

    Én is csak biztatni tudlak! Nekem az első terhességem 11. hetében jelentkezett a vérzés, minden előzmény nélkül. Hányingerem volt, rosszul voltam, de vérzésre nem számítottam. Aztán egy wc-zésnél láttam, hogy nem pecsételget, hanem folyik. Már pont a bűvös 12. hét határán. A remegéstől meg sem tudtam mozdulni. Aztán az uh-on megállapították, hogy minden rendben, noha ott maradt egy kis hematóma, ami még okozhatott volna galibákat. De nem okozott. Valami hormonbogyót azért kaptam pár hétre, de semmi baj nem lett, született egy egészséges, szép lányom a 38. hétben, aki már lassan 2 éves lesz.
    Fel a fejjel, szorítok!!!

  • 2011.04.04 14:15:11ajuci

    halló olvir, jobban vagy már, kaptál azóta megnyugtató híreket? ...szorítok, majd jelentkezz, ha tudsz!

Blogok, amiket olvasunk

JÓ FÉNYEKET Szelfi tippek kezdőknek és függőknek

Fejlődni mindig lehet, és garantálom, hogy az itt felsorolt tippek közül még a Kardashian lányok sem ismerik mindegyiket! Sosem értetted, másnak hogy lesznek mindig tökéletesek a képei? Hát így

ÚTIKALAUZ ANATÓMIÁBA Miért olyan makacs az ekcéma?

A világ egyik legelterjedtebb bőrbetegsége, gyakran hosszú hónapokig vagy évekig is eltarthat, ameddig javulni kezd az állapot. Sőt, gyakran a terápia ellenére hullámzó ritmusban, újra és újra visszatérnek a tünetek. Min múlik a tartós gyógyulás?

LELKI ZÓNA A szépség mellékhatásai

Ami szép, az jó is! Ez az összefüggés automatikus működésbe lép, ha más emberekről mondunk ítéltet – akkor is, ha racionális énünk nem ért egyet vele. A kedvező fizikai megjelenés átterjed az egyén megítélésének más dimenzióira is.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta