SZÜLŐSÉG

Könyvek garmadája - hétfőn indul a Nagy Poronty Gyerekkönyvhét!

2011. március 18., péntek 08:38

Olvasni jó. Közhely, de fontos ennek hangsúlyozása, hiszen (ahogy manapság szívesen panaszkodnak a tanárok és szülők) a gyerekek egyre kevesebbet olvasnak. De vajon tényleg így van ez? A Harry Potterek, a vámpírsorozatok vagy éppen a sokadik kiadást megélt régi klasszikusok továbbra is előkelő helyeken vannak a könyvlistákon - és ezeket nagyrészt gyerekek olvassák. Persze lehet arról vitatkozni (és az előttünk álló héten fogunk is), hogy mennyire értékes Potter története és mennyivel jobb mondjuk az Egri Csillagok, de a lényeg az olvasáson és a könyvek szeretetén van.

Szerencsés gyerekkorom volt. Nagyapám és édesapám igazi könyvmolyokként felhalmozták a világirodalom legjobb könyveit, így én úgy jártam végig mindösszes iskolámat, hogy a könyvtárba akkor tévedtem, ha lógtunk tesiről. És ami még jobb volt: nagypapa folyamatosan adta a kezembe a jobbnál-jobb könyveket. Bár kissé csodálkozott, amikor a Fecskék és Fruskákat ötödszörre is "kikölcsönöztem" a nappaliból, de nálunk minden fogyott: olvastunk reggeli közben, a villamos után futva, a buszon ülve és a vacsoránál, a lepedő alatt és a vécén, tanulás helyett és gyakorlatilag minden szabadidőnkben. Ezt a könyvszeretetet szeretném átadni a gyerekeknek is.

Nem feltétlen okítási céllal, de amikor Ádámot szoptattam, hangosan olvastam neki délutánonként. Mondjuk az Egy Gésa Emlékiratait, és néhány részt átugrottam benne, de nagyon élveztem ezeket a pillanatokat. Az első olyan könyv, amelyhez már Ádámnak is köze volt persze a nyálazós-lapozós volt, ez mondjuk annyira nem volt sláger, viszont amikor már kicsit nagyobb lett, beleszaladtunk a különböző böngészőkbe, képeskönyvekbe, és boldogan kerestünk buszt, kutyát, buszt, meg az utóbbi időben vonatokat. (Meg még több vonatot.) Alig vártam, hogy elkezdődhessen az esti meseolvasós időszak, és boldogan túrom a könyvesboltokat egy-egy új darabért. Nem sznobságból mondom, de az első könyvek között az angol Ladybird-sorozat mondókás- és képeskönyvei voltak, mert ott volt jó a szövegek mennyisége és a képek minősége. Ez persze engem érdekelt, nem a gyereket. Egy időben nem is a könyv, hanem a nagyméretű kártyák voltak a legjobbak, Ádám, aki amúgy meglehetőst túlmozgásos gyerek, akár egy órát is el tudott tölteni azzal, hogy nézegette a kártyákat, és ha kérdeztem, mondta, mi van a képen. A labda mondjuk pizza volt, de ennyi belefért. Ezzel tanulta az első szavait.

Most, hogy Ádám két és fél éves, megdöbbent az új gyerekkönyvek kavalkádja. Egyrészről nagyon nehéznek tartom a megfelelő kép-szöveg arányt, azazhogy léegyen annyi szöveg, hogy már mesélni lehessen, de ne menjen ez a képek rovására. Másrészt nagyon örülök: a gyerekkönyvek egyre inkább művészeti alkotások lettek. Alapvetően az az érzésem, hogy ezek a könyvek, a 3-7 éveseknek szólók legalább annyira szólnak a szülőnek is, mint a gyerekeknek. Őket ugyanis nem érdekli a mesteri tipográfia, és gyakran nem értik a verseket (például Varró Dániel Kíváncsiskodó című versének első versszakából vajon mit ért a gyerek? "Hát ki vagy, te embriócska?/Benti Lujza? Benti Jóska?/Mutasd, mid van, mert ez minket érdekelne némileg." Lhet, hogy a gyerek semmit, én biztos, hogy megveszem majd gyerekváró ismerőseimnek.

De attól még nehéz a választás. Éppen azért, mert rettentően nagy a választék, a válság ellenére sorra jönnek ki az új könyvek, gyakran új kiadóktól, és az ember csak áll a könyvesboltban, tanácstanalul, azután rányúl valami olyanra, amit ismer.

Amivel nincsen semmi baj. De mi most azt ajánljuk: merjünk bátran válogatni! Élvezzük a javuló minőséget, a szép tipográfiát, a vicces megoldásokat. Ne ragadjunk le a hipermarketek polcainál, hanem keressünk igazi gyerekboltot.

És hogy mi itt a Porontyon segítsük a választást, kiolvastuk, átnéztük, megkritizáltuk tizenöt  könyvkiadó legjobb darabjait. Segítségünbkre volt szerzőgárdánk, a gyerekeik és ismerőseik gyerekei, valamint a Diana utcai iskola négy bé osztálya, akiknek (és persze a könyvszerető Rita néninek!) ezúton is külön köszönjük.

Jó böngészést kívánok a jövő hétre, és jó könyvválogatást a jövőre!

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta