SZÜLŐSÉG

Én Vagyok az Apád! - Élet a játszótéren

2011. március 4., péntek 13:48

„Most tél van és csend és hó és halál.” És a játszóterek sem valami vidámak ilyenkor. Na jó, persze a helyzet ennyire nem rossz, de éppen mind a két gyerek beteg, és elég lassan jön a tavasz. Az idei lesz Jé első játszótéri szezonja. Gyerekkoromban meghatározó helyszín volt, és most is az.

A bezártságot a gyerekek is, meg mi is eléggé unjuk már. Persze lehet otthon is rengeteg jó dolgot csinálni, de mennyivel jobb rövidgatyában rohangálni meg mászókázni. A Bahamákra meg per pillanat nem tudunk elugrani, úgyhogy marad a vágyakozás, ha másra nem is, legalább a játszóterezésre, ahol most hideg és koszos minden, szkafanderbe öltözve hintázni is nehéz. Amúgy természetesen nem én, hanem Á. az, aki igazán sok időt tölt ott, de nyáron munka után meg hétvégéken azért nekem is jut belőle. Mondjuk lehetne az is, hogy én vagyok gyesen, de nem hiszem, hogy jól bírnám.

Miénk itt a tér

Van, akinek életforma a játszótérre járás. Kicsit nekünk is. Mert gyakorlatilag saját játszóterünk van. Na jó, nem csak a miénk, de pont a házunkkal szemben van egy kicsi játszótér, amit pont akkor újítottak fel, amikor Eff született, és ahova tényleg nem jár más, csak a környező néhány házban lakó gyerek. Mindenki ismer mindenkit, a gyereket ott lehet hagyni ismerősökre, ha fel kell szaladni egy pelenkáért.

A családias kis játszi egy bármikor bevethető alternatíva, bár Eff lassan kinövi, de a többi gyerek miatt még elmegy. Van egy kicsit messzebb a sivár, de nagy és árnyas, ahol remekül lehet sarazni. Aztán van a pókhálós, ami hétvégén zsúfolt, de jó mászóvárak, meg egy nagy pókhálószerű izé van a közepén, ahol jó magasra fel lehet mászni. És van még egy, amit nem olyan rég fedeztünk fel magunknak, a repülős. Na, az már nincs olyan közel, de megéri elmenni. Van rajta egy repülő térképpel, botkormánnyal, propellerrel, és mindig utasként kell ülnöm benne, hogy Eff pilóta elvigyen Ázsiába, Amerikába, Ausztráliába. Jének persze még mindegy, melyiken vagyunk, mert úgyis pont akkor, ebéd előtt van alvásideje.

Jó terep

A játszótér a szocializáció első, és merem állítani, legfontosabb állomása. Nekem meg remek terep a megfigyelésre egyrészt a saját gyerekem, másrészt más gyerekek, de még inkább a szülők tanulmányozására. Ami néha elég lelombozó, de gondolom, másoknak meg én vagyok az. Nem vagyok konfliktuskerülő alkat, de azért általában megállom, hogy ne szóljak be, de vannak kirívó esetek. A nagy árnyason például egy nő nyugodtan dohányzott egy padon ülve, és még ő nézett csúnyán rám, amikor – biztos paraszt módon amúgy – szóltam. Szerinte nem zavart senkit, merthogy nagy és árnyas a hely. Pont a múlt hétvégén meg egy apuka behozta a nagy fekete kutyáját, és nekem az se tetszett. Dohányzom is, meg kutyám is van. De vagy kibírom, vagy kimegyek a térről dohányozni Á. utálkozó pillantásától kísérve, ha ketten vagyunk. A kutyákat meg sajnálom kikötni a kerítéshez, de akkor is. A tényleg jó dolgokból meg sok van a játszóterezéssel kapcsolatban, és az sem lehet véletlen, hogy egyre több felnőtt játszótér van. A kisgyerekes anyukák halálra unják otthon magukat, teljesen érthetően, és itt legalább a társaság meg a társalgás illúzióját megkapják. Meg - szerencsés esetben - az igazit is. Nem igazán vagyok túlzottan közvetlen meg ismerkedős fajta, de itt kikerülhetetlen. És az jó.

Majd biztos megkapom, hogy negatív vagyok, de azt nem értem, hogy a játszótereken sincs megoldva a kulturált gyerektartás, ahol azért elég sanszos a gyerekek febukkanása, a játékok elhelyezésén kívül nem sokat tesznek a gyerekesek kényelméért. Jó, persze pénzkérdés is, hogy legyen pelenkázó vagy vécé. De akkor hova pisiljen a gyerek?

Mikor megyünk már a játszira?

Remélem, most már tényleg nem sokára. Nekem gyerekkoromban a nagy favoritom a hinta volt. Effre konkrétan hipnotikus hatással van. Beindul az agya, és folyamatosan beszél, amíg benne ül. Úgy tűnik, Jét is elvarázsolja a dolog. És néha olyan jó, spontán pillanatok vannak. Egyszer, amikor Eff még csak két éves volt, a téren az egyik apuka bedobta a tűz-víz-levegő játékot (ugrálás, padra fel, fekvés). Kicsit bénaságnak tűnt, de tizenöt gyerek teljesítette a parancsokat visongva, sötétedésig. És Eff is csinálta a többi gyerekkel a dolgot, csatakosra izzadta magát, és sokkal tovább voltunk ott, mit szoktunk. De ilyenkor kit zavar?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.03.04 18:16:53Puszpanya

    :D Mi télen is jártunk/járunk a játszóra. Igaz, általában egyedül vagyunk. (antiszoc lévén nem bánom). Azért elgondolkodom, mit csinálnak télen azok a gyerekek, akikkel nyáron tele a játszó?
    Nem értem, a budit miért nem lehet megoldani. Nem lakunk messze, de van, amikor nekem kellene használnom, s írtó ciki végig haknizni a játszóteret, alkudozva, h gyere baba, anyának pisilnie kell. Vagy felállítani a néniket a padról, h tisztába tenném a gyereket gyorsan...

  • 2011.03.04 22:12:36mylittleboy

    :) sziasztok! Világosítson fel valaki, h mi is az a tűz-víz-levegő játék, érdekesnek tűnik, a zsivány fiam biztosan értékelné az új játékot- Előre is köszi:)!!!!

  • 2011.03.04 22:14:16mylittleboy

    ja és mi is járunk télen játszóra, na olyankor habzsidőzsimenyország van, minden szabad, nyáron meg szuper-ugyanez, csak társasággal:)

  • 2011.03.05 10:46:30krizsi

    A tűz-víz repülő játéknak én többféle változatát ismerem.
    A lényeg, hogy a kölykök szaladgáljanak össze-vissza, amikor a játékvezető elkiáltja magát, hogy Tűz!, és akkor vagy le kell guggolni, hogy megmelegedjenek a tűznél, vagy lehet az, hogy ugrándozni kell, mintha el akarnák oltani a tűzet.
    Amikor a játékvezető azt kiáltja, hogy Víz!, akkor fel kell mászniuk pl. a padra, hogy ne legyen vizes a lábuk az árvízben. És ha azt hallják, hogy Repülő!, akkor le kell hasalniuk a földre, mert jön egy alacsonyan szálló repülő.

  • 2011.03.05 11:45:00oliv08

    Itt nincs körbekerített játszótér (kisváros), csak olyan, amit kutyák is használnak. Hinta nem biztonságos, egyedül a csúszda, ami használható. Ha homokozni akarunk, vinni kellene homokot, mert ha egy kisvödörnyi homok hiányzik, már látni a homok alatti szőnyeget. 2 játszótérre járunk, persze most nem, mert úgy nézne ki a gyerek, mint egy disznó. Se víz, se vécé, csak sáros placc az egész. Úgyhogy sétálgatunk a városban, napi 1,5 órát, ha olyan helyen vagyunk, futkozhat is.

  • 2011.03.05 12:34:27Puszpanya

    A múltkor láttam egy érdekeset. Van egy kínai kajálda itt a telepen, és a tulaj család gyakorlatilag ott éli az életét. Az első asztalnál az anyuka játszik a kisfiával. Mikor mit. A múltkor a bolt elé leterítettek egy nagy TV-s dobozt duplán, kihoztak egy felmosóvödörnyi homokot, és a kisklampó leült a bolt elé homokozni. Tök jól elvolt a formáival. Épített mindenféléket. A végén jött anyuka, és makulátlan felszedte a dobozról a homokot, elpakolt mindent, s bementek építeni egy asztalhoz. Érdekes, h nem nagyon beszél az anyuka a gyerekhez, sokkal inkább most mutasd meg van.

  • 2011.03.05 16:48:08Lucza

    Az árnyas a Diószegi úton, a pókhálós a Villányin a Feneketlen-tó mellett, a repülős meg a Fehérvárin van, nem? Mi is ezekre a helyekre járunk lévén idevalósiak. Viszont a családias annyira családias lehet, hogy nem tudtam beazonosítani. Az hol lehet?

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta