Zanza!

És elkezdődött.

Ma reggel elindult a Poronty bölcsődei reality-je. Főszereplők: három képviselő, három bölcsőde, és egy nemes cél: rávilágítani a bölcsődei dolgozók munkájának nehézségeire. A politikusok komoly feladatot kaptak, hiszen ezen a héten ők állnak nem csak a sajtó figyelmének kereszttüzében, hanem azok a gyerekek is, akikkel szemben nekik most bizonyítaniuk kell. Bizonyítani, hogy ők nem csak politikusok, de jó emberek is.

A hétfői sajtótájékoztatón elhangzott minden, amiről eddig beszéltünk. A három képviselő egész héten keresztül egy-egy bölcsődében dolgozik majd teljes munkaidőben, és mindemellett a közalkalmazotti bértábla rájuk vonatkoztatható fizetéséből lesznek kénytelenek vinni háztartásukat, fizetni rezsijüket, közlekedésüket, és bármely más felmerülő költségüket (nem, nem mi fizetünk: ők vállalták, hogy ennyiből gazdálkodnak majd). A Porontyon vezetett naplójukból kiderül majd, hogyan birkóznak meg a feladatokkal, mit éreznek eközben, és itt követhetjük majd nyomon háztartási naplójuk bejegyzéseit is.

A méltánytalanul alacsony bérezés és a bölcsis csoportok létszámának emelkedése miatt olyan helyzetbe kerültek a gondozónők, ami a bölcsődei szakszervezet szerint semmiképpen sem fenntartható, ezért kezdeményezték a cserét, melyet aztán a Poronty karolt fel. A cserében résztvevő három jövendőbeli gondozónak pontosan ugyanazokat a feladatokat kell majd ellátnia, mint a hivatásos dolgozóknak. Ez nem csupán gyermekfelügyeletet jelent, "hiszen akkor akár biztonsági őrök is lehetnének ott helyettük" – mondta el Szűcs Viktória, a BDDSz elnöke.

Vörösmarty Attila elmesélte, hogy ugyan eddig nem volt blogunk olvasója, egyik ismerőse ajánlása alapján jelentkezett a felhívásra. Legkisebbik gyermeke nyolc hónapos, vagyis nemsokára a bölcsődés korba lép, ezért az apuka szeretne betekinteni a rendszer működésébe belüről is, ami férfiként egészen egyedülálló hozzáállás. Vörösmarty Attila elmondta: alig várja, hogy megismerje feladatait. „Háromgyerekes apuka vagyok. Két nagyobb fiam révén közvetlenül, de kívülről ismertem eddig a bölcsődék világát. Most itt az alkalom, hogy belülről is megismerjem a kisgyermeknevelők munkájának szépségeit és problémáit – épp mielőtt a legkisebb fiam is tagja lesz ennek a közösségnek.”

A két hölgynek ezzel ellentétben több tapasztalata és rálátása van a közszférában uralkodó viszonyokra. Ertsey Katalin a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy szerinte a magyar gazdasági helyzet egyik legégetőbb problémája, hogy a kisgyermekes anyákat milyen módon helyezik vissza a munkavállalói színtérre. Kiemelte azt is, hogy a bölcsődei alkalmazottak bére körülbelül a fele annak, amennyivel a politikusok bére emelkedett januárban. Ertsey Katalin kiemelte az előttük álló munka kihívásait: "Számomra a legfontosabb kérdés, hogy vajon mennyit érnek a társadalomnak azok, akikre először bízzuk rá a gyerekeinket. Azt eddig is tudtuk, hogy a kisgyermeknevelői fizetésből lehetetlen megélni. Ezen a héten azt is megtudjuk, hogy milyen kemény munkát végeznek a nevelők ezért a pénzért!" A védőnőként diplomázott Bábi Gabriella húsz éven át volt közalkalmazott. A képviselő reméli, hogy ez a kezdeményezés majd közelebb hozza a változást, és kormánypárti képviselőként ki tud állni a jó ügy érdekében. Majd hozzátette: „Tizenöt évesen vettem részt az első bölcsődei szakmai gyakorlaton. Akkor még nem gondoltam, hogy több évtizedes szakmai együttműködés kezdődik ezzel, mint ahogy azt sem, hogy 30 év múlva döntéshozóként térhetek vissza, az egészségügyi-szociális alapellátás képviseletében.”

Ezzel el is érkeztünk egy történelmi pillanathoz, amikor a felek aláírták az erre a hétre szóló, különleges munkaszerződéseiket. Katalin, Gabriella és Attila szignózták a papírokat, melyek egy hétre majd teljesen felforgatják az életüket. Mindhárman izgatottan álltak az első nap előtt. Be kell vallanom, mi is.

Blogmustra