SZÜLŐSÉG

A borzalmas kétévesek ideje: a dackorszak

2011. február 3., csütörtök 08:51

Amikor a kétéves gyerekem még nyomát sem mutatta a hisztizési szándéknak, nagyon elbíztam magam. Lám, lám, milyen jó természete van – mondogattam magamban. Aztán két és fél évesen jött el a haddelhadd.  A hisztikezelés művészete 1. rész.

Fotó: Wisam Allami
Fotó: Wisam Allami

Egy éven keresztül tartott a rettegéssel teli időszak, amikor úgy éreztem, hogy egy időzített bombával élek együtt. A hisztériás roham bármikor és bármi miatt kitörhetett, szerencsére azonban viszonylag ritkán jutottunk el az igazán kezelhetetlen helyzetekig.

A két és három éves kor közötti időszakot, nem véletlenül nevezik dackorszaknak, sőt az angol nyelvterületen ez a „terrible two”, azaz a borzalmas kétévesek ideje. A kisgyerek ilyenkor még nem tudja elég választékosan kifejezni magát, vágyai, akarata előrébb jár annál, amire képes. Ez a belső konfliktus pedig sokszor torkollik sírós-kiabálós jelenetekbe.

Persze a nehéz helyzeteket számos tényező erősítheti, valószínűbb, hogy kialakul a feszültség, ha a gyerek fáradt, éhes vagy kimerült. Nálunk a nyár vége és a karácsony körüli időszak ilyen, amikor elég egy apró kis szikra, hogy elromoljon az egész nap.

Minden anya tudja, hogy a legsikeresebb hisztikezelési módszer, ha mi magunk nyugodtak tudunk maradni. Persze, ez működik is az első 10 percben, addig jó esetben lecseng a tombolás. Én közben mantraszerűen mondogatom, hogy „hagyd abba” illetve, hogy „nyugodj meg”. Ezzel nem csak a gyereknek, hanem magamnak is közvetítek egyfajta álláspontot. És igyekszem sosem és sehogy sem odaadni azt a tárgyat, aminek megszerzéséért rendszerint kitört a baj. Mert a hiszti legtöbbször egy tárgy megszerzése miatt szokott elkezdődni, akár a boltban, akár itthon. És sajnos vannak dolgok, amiket ugye egyszerűen nem lehet.

A legfontosabb, hogy senkiben és semmiben ne keletkezzen károsodás. Rugdosni, dobálni és verekedni még akkor sem szabad, ha valaki a leghisztisebb állapotába kerül. Lefogni, fizikai erőszakkal kezelni a helyzetet nem éppen ésszerű, hiszen csak az ellenállást növeljük ez által. Jó viszont, ha ilyenkor el tudjuk különíteni a gyereket, lefektetni például az ágyára, befordítani a sarok felé vagy egy puha fotelbe ültetni. Minél ingerszegényebb a környezet, annál valószínűbb, hogy gyorsan megnyugszik a csemete.

Ugyanilyen hatékonysággal alkalmazható a figyelemelterelés művészete is, egy váratlan grimasz, nevetés, bármilyen meglepő esemény elterelheti a gyerek figyelmét. Fontos azonban, hogy ez ne egy ajándék, egy tárgy legyen, amivel próbálkozunk, mert ez csak erősíti a későbbi hasonló helyzetek kialakulásának valószínűségét.

A fentieket figyelembe véve úgy érzem ép ésszel és bőrrel küzdöm át magam a második csemetém hisztis időszakán. És még csak egyetlen egyszer kellett bevetnem – az amúgy nagyon elítélt – hidegzuhanyos módszert. Erre egyáltalán nem vagyok büszke, de vannak esetek, amikor minden anyai elvet felad az ember és a kétségbeesés veszi át a hatalmat. Szerencsére tényleg ritkaságszámba megy nálunk az ilyen típusú problémamegoldás...

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.02.03 09:51:20Borcsika

    Az én fiam legnagyobb dobása 2-3 között az volt, amikor egyszer jöttünk haza az orvosi rendelőből. Már nem volt beteg Terrorka (akkoriban igy hivtuk), hanem az egészséges igazolásért mentünk el. Kijővén a rendelőből megkérdeztem tőle (én állat), hogy mivel szeretne hazamenni, és vázoltam e lehetőségeket (taxi, metro+busz/villamos, troli+séta). Metro+busz/villamos. Ok, metróról nem akart leszállni, de ott még sikerült meggyőznöm, de amikor kijöttünk, elkezdett üvölteni, hogy ő taxival akar hazamenni. Végigüvöltötte az aluljárót, majd a felszinen folytatta. Menjünk villamossal, beáll a villamos, inkább busszal. Vártunk 10 percet a buszra (már rég otthon lehettünk volna), fel akarnék szállni vele, elkezd üvölteni, hogy mégis inkább villamos. Na ott, és abban a pillanatban elszakadt a cérna, mert akkor már majd fél órája nyomta a stand-up-ot. Felkaptam, és hazamentünk busszal, de neki még ez sem volt elég (a buszutat természetesen végigüvöltötte)hazafelé a megállóból lefeküdt az úttestre, a zebrán, és közölte, hogy ő ott marad.
    Felkaptam, hazáig cipeltem az overllaos pelenkás Terroristát, és a bejárati ajtóban, miután leraktam, egy akkorát vágtam a fenekére, hogy csak úgy puffant, és abban a pillanatban vége lett a hisztinek. Nekem viszont addigra már elpattantak az idegszálaim.
    Én azt a kicsit több, mint egy évet végig rettegtem, hogy mikor, miért, és mekkora balhát fog csapni ő főméltósága.

  • 2011.02.03 10:26:18an-dee

    Nekem 3 éves a fiam, szokás szerint nem kevés hisztivel, de valahogy úgy érzem elég könnyen tudom kezelni a dolgok. A kulcsó a szeretett, ez az a dolog amivel mindig közelítek, és ezt érzi a fiam. Sokkal hamarabb meg tudok oldani dolgokat mint a párom aki sajnos kevésbé türelmes.

  • 2011.02.03 11:12:44pálmalevél

    Borcsika: hát ez nagyon ismerős, kb. nálunk is ilyen horderejű dolgok miatt tört ki a hiszti, lsd. menjünk busszal, ne, inkább villamos, mégis inkább busz. Én volt, hogy hagytam üvölteni meg fetrengeni a járdán, aztán megkérdeztem tőle, talált-e valami érdekeset. Meg volt olyan is, hogy mondtam neki, én odamegyek a kocsihoz, ha akar jön, ha nem, mehet egyedül haza, és elindultam a kb. 2 méterre álló kocsihoz, na, akkor jött ő is. Kb 3 volt, amióta meg lehet vele beszélni, hogy ezt választotta, ez lesz, vagy most ezt nem ő dönti el, mert ő még gyerek, ill. már elmondom előre, hogy az lesz, amit választ, és nincs változtatgatás. Így ki lehet kerülni a hisztit, de még most is bele tudunk futni néha... Meg olyan is van/volt, hogy megmondtam, menjen be a szobájába hisztizni, és ha befejezte, idejöhet. Nálunk az nem működött általában, hogy magamhoz ölelem, és megvárom, megnyugszik, mert kitépte magát és még idegesebb lett.. De a legjobb, mikor a járókelők szólogatnak be értelemeset...

  • 2011.02.03 11:29:35R. Scherbatsky

    Persze, elméletileg le lehet csitítani a gyereket szeretettel/nyugtatással..stb. Elméletileg. Aztán vannak esetek és gyerekek akik mindezt leszarják és csak azért is hisztiznek. Ez egy korszak ami elmúlik. Nálunk sohasem valamilyen tárgyért ment (és megy most a kisebbiknél) a hiszti hanem mert valamit akar v. nem akar. És reggel mikor mennénk bölcsibe rohadtul nem tolerálom, hogy még 10 perc várakozás, könyörgés után sem jön öltözni. És ilyenkor bizony felemelem a hangom és leültetem erővel a székre és érdekes módon _tudja_ hogy most kell befejezni.

  • 2011.02.03 11:57:36Puszpanya

    Én még csak más gyerekét láttam hisztizni. Elég ijesztő volt a múltkor az utcán az egyik kislány. Lefeküdt a földre és a lábait térdben meghajtva kalimpált, miközben dobálta a testét. A feje meg kopogott az aszfalton. Az anyukája hozzá sem szólt már, nem is foglalkozott vele, két idősebb nővel (talán nagymamák), tovább sétált. Kb. 10 perc után jött vissza az egyik idősebb nő a kicsit lenyugodott kislányért. Felvette, erre a kislány rögtön rugdalni kezdte, s ugyan kisebb intenzitással, de megint ment bele a hisztibe a gyerek. Asszem két ilyen után elköltöznék. :D
    Beszólások: Pénztár sorban anyuka éppen fizetett. A kislány ezt a pillanatot választotta ki a "földre vetem magam" jelenet előadására. Anyuka rutinosan már oda sem nézett. Erre a mögötte levő idősebb nő: Anyuka! (jáj a hangsúly!) A gyereke a földön fexik... :D
    Egyébként itt maga a hiszti nem volt annyira súlyos, egyszerűen csak némi ühüm-bühüm mellett elfeküdt a gyerek.
    Remélem, h Mini kegyes lesz hozzám majd... :D

  • 2011.02.03 12:05:12Puszpanya

    KR,
    Az a baj, h ilyen szituban a jól időzítés pontját eltalálni szinte lehetetlen. Tudom a húgomról, akit próbáltunk minden módszerrel " kezelni". Kapott is szegény tök feleslegesen. Ő olyan hisztis volt, h már szinte könyörgött egy hiszti roham közepén, h csináljunk valamit, mert nem tudja abbahagyni. Kékült és fulladt nem egyszer. Képes volt magát behergelni mese nézés közben a fotelben ülve. Egyre emléxem: egyszer csak azt mondta, h NEM. (senki nem szólt hozzá) Megkérdeztük: mi nem? :D No ez volt az olaj a tűzre. Őt pl. azzal a nem túl humánus módszerrel lehetett csak megnyugtatni, h ruhástól a zuhany alá kellet tenni.

  • 2011.02.03 12:19:09Chipie

    A legkirályabb dackorszakos duma induláskor
    (nem az én gyerekem volt)
    -anya, hozhatom magammal a kis zsiráfokat?
    -igen.
    -de nem akarom NEM AKAROM NEMAKAROOOOOOOOOOOM és földönfekvős hiszti :-D

    Az enyémek is hasonlóan nyomták, amikor ült a kád vízben a kétéves és ordítva zokogott, hogy EZ NEM VÍZ! NEM KACSA! NEM FÜRDÖK!

    A hiszti mindig figyelemfelkeltés, ilyenkor ignore üzemmódba kell állni, ha nem veszélyes helyen van, otthagyni, és ahogy lehiggadt, azonnal megölelgetni, és ezzel, hogy a rossz viselkedésre nem figyelsz, a jót meg jutalmazod, elég hamar rájönnek, mi is a jobb megoldás :-)

    Ez az elmélet, aztán ezt gyakorlatban kivitelezni egy őrjöngő gyerekkel már kissé neccesebb, de észt osztani jó, így, hogy a harmadik gyerekem is már kezd kimászni a dackorszakból.....:-)

    Emlékszem, volt, hogy a legnagyobbat a bolttól hazáig a lábánál fogva húztam a hóban, mert terhes voltam és ha felvettem, hánykolódott és rúgta a hasamat kapálódzás közben, viszont rajta meg vastag overáll volt, és nem akart jönni az istennek sem, és levágta magát a földre és üvöltött, így vidám kis vándorcirkuszt alakítottunk, én elöl a szatyraimmal meg a nagy hasammal, és szó nélkül húzom a hanyattfekve taknya_nyála egybefolyva ordító kétévest :-D

    Hülye beszólások viszont tényleg gáz, amikor vmelyik gyerekem hisztizett nyilvános helyen, és odajött egy jóakaró, hogy ejnyeee, kisfiam/kislányom , hát miért sírsz, én mindig bájosan mosolyogva azt mondtam: nem sír, hisztizik. :-)

  • 2011.02.03 12:23:12oliv08

    Nekem eddig kedvesen szóltak még az idegenek, erre kizökkent a gyerek, és abbahagyta a hisztit. Ált. tudom, miért ordít, de van, hogy nekem más a tervem, mint neki, pl. más irányba kell menni az utcán. 2,5 éves, nemrég kezdte...a 9 hónapos jobban felhergeli magát, ő lesz majd a problémásabb, már most látom.

  • 2011.02.03 12:40:47Fekete kutya

    En kinomban naplot kezdtem irni a fiamrol abban az idoben (a fiamnak - majd felnott koraban). Eloszor is megkerdeztem a nagymamakat, hogy mi is ilyenek voltunk-e (hat persze, ugyanilyenek), utana pedig jott a naplos otlet, hogy neki mar megkerdezni se kelljen engem az unokam (remelem lesz) hisztikorszaka idejen.
    Egyebkent ha nem hasznalt a masok altal fent reszletezett oleles, eltereles, figyelmen kivul hagyas, attol fuggoen, hogy mennyire borultam ki vagy naaagyon edesded hangon felajanlottam, hogy mossuk meg az arcat, mert csupa maszat a konnyektol - persze hideg vizzel, ami altalaban kicsit lehutotte a "lelkesedest" is; vagy szimplan es nem tul finoman behajitottam a szobajaba (az agyra, persze nagyon vigyazva, nehogy megseruljon, mert azert o minden kincsem, de ott es akkor meg kellett mutatni - de soha nem zartam ra az ajtot), beorditottam, hogy "akkor gyere ki, ha kibogted magad!" ...es kialltam a haz ele elszivni egy cigit (bar nagyon regen nem dohanyzom) hogy ne halljam, hogy ott bent is rekedtre uvolti magat. Kesobb megirtam a sztorit a napoban hogy kieresszem a stresszt, es nagy olelesek kozepette "kibekultunk" :)

  • 2011.02.03 12:51:00jabba74

    Olyan jó látni, hogy nem vagyunk egyedül! Én már-már élvezem ezeket a helyzeteket. A lánykánk még okádni is tud, ha akar! :D

  • 2011.02.03 12:51:47Chipie

    Igen, a szobába bevágás is elég hatékony, nálunk a fürdőszoba a hisztizőhely, volt olyan hogy valamelyik gyerek önként bement a legnagyobb hiszti közepette, ordított bent öt percet, abbahagyta, akkor bementem megnézni, feküdt a földön, mondom, befejezted? aszongya nem, mondom akkor oké, majd gyere ki ha befejezted, ordított még öt percet, majd röhögve kijött :-)))

    Meg olyan is volt, most jut eszembe, hogy a gyerek már vagy húsz perce ordított-üvöltött, és én már kínomban (első gyerek volt), töltöttem egy fél pohár vizet, hogy a fejére öntöm, hátha attól észbekap. Megyek felé a pohár vízzel, észrevesz, hiszti satufékkel leáll, ó köszönöm anya, kiveszi a kezemből a poharat, megissza a vizet, illedelmesen visszaadja, majd nagy levegőt vesz és üvölt tovább :-))
    Mondanom sem kell, innentől kezdve kicsit hiteltelen volt már a nagy dráma :-))))

  • 2011.02.03 13:01:13jabba74

    Rajherceg:
    Nem ajánlom a pofozkodást mert nem tudod, hogy mi lesz a vége. Tudniillik ilyenkor annyira fel vagy húzva, hogy nem biztos, hogy tudod kontrollálni azt a pofont és még a végén nagyobb lesz a baj mint az a szar hiszti. Pl. a gyerek feje a radiátorral találkozik és a folytatást inkább nem írom le. Szerencsére ilyen tapasztalatom nincs és nem is szeretnék.
    Továbbá meg lehet nézni azt a nemzedéket, akiket még pofozgattak.

  • 2011.02.03 13:05:00agaranty

    Nálunk az az érdekes, ha hisztikorszak olyan 20 hónapos kor körül kezdődött az első gyerkőcnél, azt hittük azért, m jött a kistesó, d most a másodiknál (ő most kezdi)már látom, h ez a dolog genetikailag kódolt.
    Jó volt olvasni a "legjobb" hisztiket, azt hiszem mindenki családi emléktárában van 1-2 humos(sá) vált történet!

  • 2011.02.03 13:13:39Ági, aki főz

    Egyébként más gyerekének a hisztijét mindig könnyebb kezelni. A múltkor a postán a mellettem lévő sorban üvölt a gyerek, anyukája kiborulva, pici baba gyerekkocsiban. GYorsan körülnéztem, aztán elkezdtem grimaszokat vágni a gyereknek. De nagyon durván, szerencsére más nem látta. Erre valahogy elfelejtette az üvöltést!

  • 2011.02.03 13:14:27Intizar

    A "szeretett" mint kulcsszó, az jó. Nem az van, hogy szerencsésebb természetű a kölyök, mint a másé, hanem az, hogy te szereted, a többi meg nyilván nem. Gratulálok.

  • 2011.02.03 13:16:08oliv08

    jabba74: azt is meg lehet nézni, akit már nem pofoznak.

  • 2011.02.03 13:34:21Starlark

    Uhh bocsi de néhány sztorin vinnyogva röhögtem itt bent az irodában. :)))
    Közben teljesen átérzem mert egy pont ugyanilyen hiszti terroristám van otthon:)

  • 2011.02.03 14:08:03marketingmunkás

    :) hát vannak sztorik! nálam a büntetés kilátásba helyezése hozta meg az eredményt, a szuperdadusos módszerrel. leereszkedem hozzá a földre. szemkontaktusra szólitom föl. elmondom, ezt meg azt ne csinálja, vagy hagyja abba, stb. egyszerű mondat. következő, ne csináld, mert hideg vízzel lemosom az arcodat. megcsinálja, hideg víz arcába. egy hónapig működik a fenyegetés, mert még emlékszik, hogy megcsinálom. ha elfelejtette, bepróbálkozik. :) másik fenyegetés (2 van), kidobom a kukába, és elviszi a kukásbácsi. de ezt is következetsen, tehát valódi fenyegetés legyen. ha nem lesz ez meg az, akkor kidobom. pár játék néha kuka, de legalább hat.

  • 2011.02.03 14:08:59marketingmunkás

    ja, még egy tipp. a túl sok választás is összezavarja őket, igyekszem kizárólag 2-t felajánlani. :) ez 80%-ban bejön.

  • 2011.02.03 14:18:12oliv08

    Ha a gyerek hisztizik, nálunk se lát se hall.

  • 2011.02.03 14:23:37pefe

    Csak egy szabály van!

    -Amikor úgy érzed, hogy na most ordítod le fejét (pofozod fel stb.) Na akkor kell megölelned!!!

    A hiszti nem valamiért van, olyasmi mint egy roham. (legjobb ha így fogod fel, akkor nem kell haragudnod rá) Nem érdekes, hogy mi váltotta ki. Az elterelés, vagy engedékenység csak elodázza, és általában növeli is azt a feszültséget ami ilyenkor levezetődik.

    Csendben, szerettettel megölelni, és megvárni a végét. Ez minden amit tenni kell, és nem lesznek problémák. Mi így csináltuk, és nem kellett a hiszti miatt szenvednünk egyik gyermekünknél sem.

  • 2011.02.03 14:33:22Borcsika

    Egyébként az egyik ilyen brutál (de legalább otthon kitört)hiszti alkalmával pont jött a doktornénink a szomszédékhoz, és hallotta, hogy megy nálunk a mulatság, mitöbb, még amikor lefelé jött akkor is tartott, de akkor én már az őrület határán voltam, és becsengetett a dokinéni hozzánk, hogy mi a franc van ezzel a gyerekkel. Egyrászt, a gyerek annyira meglepődött, hogy jött a dokinéni, egyből leállt, és a kis hülye, azt hitte, azért jött, mert ő hisztizik. Dokinéni elbeszélgetett vele (ekkor már majdnem 3 éves volt, és fogékonyabb az efféle kezelésre), és megkért engem, hogy legközelebb, ha ilyen hiszti van, vigyem el hozzá, és majd ő lecsillapitja. Azóta, ha megyünk a doktornénihez, azzal kezdi a gyerek, hogy közli: nem hisztizek!
    A doktornéni azt mondta, hogy a hisztit csak azzal lehet leröviditeni, ha nem vesszük fel a fordulatot, hanem leülünk kávézni, vagy olvasni. De ez sajnos csak otthon működik. Az utcán.... Én nagyon boldog vagyok, hogy vége van ennek az időszaknak.

  • 2011.02.03 14:38:31Borcsika

    pefe: ne haragudj, de ezt ugye te magad sem hiszed el. Nem mondom, hogy minden gyerek egyformán tébolyit, és valóban, testi fenyitéssel nem ér el az ember semmit, de azért lássuk be, hogy amikor a gyereked fél órája nyomja a műsort, nehezedre esik higgadtan átölelni.
    Nem bántom, de a jó Spock doktor szokott ilyen hasznos, és hihetetlen jó tanácsokat adni.
    A hiszti valóban egy roham, de a majomszeretet nem fogja megszüntetni. Ha ez igy lenne, akkor a hétvégén nem kellett volna az Ázsia centerben 3 hiszériásan üvöltő gyereket kikerülnöm, kb. 5 nm-ren

  • 2011.02.03 16:34:11háténimmár

    Leszögezem: 1 db 2,5 évesem van, aki még soha nem hisztizett (nyavalyogni szokott). Szeretném hinni, hogy szupergyerek és nem is fog, de a külső tapasztalat inkább azt sugallja, hogy majd csak ez után kezdi :-))

    És itt most nem észosztás hanem morfondírozás következik:

    A környezetemben rengeteg kisgyerekes van és én azt látom, hogy ott a leghisztisebbek a gyerekek, ahol külső szemlélőként azt érzem, hogy baromira nincsenek meg a higgadt időszakban sem a szabályok (értsd enyhébb vagy erősebb elkényeztetés)

    Lehet hogy rossz a mintavételi arány és csak véletlenül jön ki ez az eredmény, de cáfoljatok meg nyugodtan. Tudom, hogy mindenki a saját nevelését tartja a legtökéletesebbnek, és nem is lenne ez normális máshogy, mert biztos hogy minden anya jót akar, szóval nem beismerő vallomásokra számítok, hanem környezetből merített mintákra :-)))

  • 2011.02.03 17:30:53ZWS

    Aranyosak a sztorik, persze. De érdekelne:
    Tényleg csak annyi a magyarázat, hogy "A kisgyerek ilyenkor még nem tudja elég választékosan kifejezni magát, vágyai, akarata előrébb jár annál, amire képes."? 3. palánta fog eljutni nemsoká ide (a legnagyobbnál már megszépítette az idő az emlékeket, a középső pedig most zúdítja ránk a javát), de mindig nehezen viselem, hogy ilyenkor nem lehet tárgyalni se velük, csak tűrni és várni, hogy elmúljon.
    Nekem inkább olyan, mintha akkor veszítenék el a kapcsolatot a kisbaba-léttel, látással, képességekkel, tudással, és tör(őd)nének bele az emberi normákba.

  • 2011.02.03 19:43:43Puszpanya

    Akiket én láttam közelről, azok a gyerekek két csoportba voltak sorolhatóak:
    - ők lettek a nagyok, mert tesójuk született, és hirtelen a szülőnek elvárásai lettek feléjük.
    - túlzott elkényeztetés végett határtalanok lettek.
    Persze lehet, h a hisztisségnek ezekhez nincs köze.
    Majd fél év múlva kiderül, Mini mit alakít. :D
    Egyébként már másfél évesen is tud harcolni, ha valamit nagyon akar.

  • 2011.02.03 22:29:40maim

    Ez a kiszeretgetem a gyermekből a hisztit,nem igazán életszagú.Főleg mivel a szülő is gyarló emberből van és nem egy megüdvözült mennyei szent/legalább is a többség/.
    Az én idegrendszerem még most sem jött rendbe a kiskori hisztik miatt.A határok meghúzása tényleg
    nagyon fontos,mert a túlzott engedékenység nárcisztikus generációt nevel ki,ami meg ránk fog
    visszaütni.Bár ilyen korban még nem sok mindennel
    lehet fegyelmezni.Inkább a túlélésre játszik az
    ember lánya.Amikor kicsit nagyobb lett a gyerekem,
    a hisztiért külön bünti járt/játékmegvonás/.
    A baj ott volt,hogy a legjobb barátnő nagyon hisztis volt,a szülő nagyon megengedő és a rossz
    példa ragadós.

  • 2011.02.04 06:40:50gmirtill

    Az enyém 3 éves múlt és még mindig vannak hisztirohamai. A legdurvább időszakban (2,5 év körül) mi is alkalmaztuk a hidegzuhanyt, wcbe zárást.stb. Mostmár elég ha a hiszti közben közlöm vele, hogy én mentem, te maradsz, aztán úgy jösz haza ahogy akarsz. Ez mindig használ:-) Otthon a sötét wc az ami elriasztja a hisztitől. Nem szeretne bezárva lenni. Sajnos kiabálni is szoktam vele, na ezt se nagyon szereti.
    Ölelgetni nem lehet, mert annál jobban kiborul.
    Aki a szeretet, ölelés és társait írta, az nagyon nem látott még igazán hisztizős gyereket, csak olvasott róla:-)))))

  • 2011.02.04 09:42:06Pizsi16

    Az enyém csak 21 hónapos és már most nyomja! Egy 12-13 kilós gyerek már olyan erőver rúg, kapál, hogy lehetetlen megölelgetni.:) Próbáltuk bezárni a szobájába, de majdnem betörte az ajtót. (üveg)Az élmény annyira friss , tegnap volt. Hiszti befejezve fürdeni mentünk volna, de egyik pillanatról a másikra úgy elfáradt, hogy se fürdés, se vacsi. Este 11 kor kaja, ébresztő hajnal 2 kor , majd jó reggelt mindenkinek 5 kor. Anya, apa mosott sz.. babuci kipihente magát.:)

  • 2011.02.04 11:58:21akikerestalal

    "A gyerek ekkor fedezi fel saját "én"-jét,rádöbben arra,hogy saját céljai,vágyai,kívánságai vannak""Ebben az életkorban a gyerek saját hatókörét méri be,élvezi,hogy van saját akarata,és firtatja,hogy ez a frissen felfedezett tulajdonság mekkorateret biztosít:mi az,amit elérhet általa,és mi az,amit semmiképpen.""A legjobb bár nem könnyű megoldás ilyenkor,ha a szülőazt tetteti,hogy a hiszti egyáltalán nincs rá hatással." (Ranschburg Jenő-Szülők könyve)
    Persze nekem még csak ezután jön ez a korszak,kiváncsi vagyok,hogy fog menni:):)

  • 2011.02.04 12:41:23caixa

    hát nem igazán megy

  • 2011.02.04 13:02:29kitike

    Csajok, rémülten olvasom, mert az enyém is 1.5, és eddig még nem hisztizett. Apja, meg én se gyerekkorunkban. Apjával a kutya nem törődött, rájött volna, hogy úgyse érdemes. Én meg vagy kaptam egy maflást, vagy erővel rám adták a nem kívánt ruhát. Mindkettőnk "szépen sérült" lett lelkileg, de viszonylag jól gyógyultunk. A lányunk jó természet, igazi szeretetgombóc, és ha nem álmos, semmi baj nincs vele. Van olyan, hogy valaki ne hisztizik? Nincs, mi? Csak mert azt írtátok, hogy vannak genetikailag kevésbé hajlamosak...

  • 2011.02.04 13:03:01gmirtill

    Egyébként ha már könyv akkor Ranschburg Jenő-Szülők könyve!!!!Ebbe nagyon sok okosság van, olyan szemmel,látással amilyent magaménak is érzek. az biztos, hogy a hisztit nem szabad figyelembe venni. Nekem is volt, hogy télvíz idején a kisasszony lefeküdt a hóba, úgy ordított. Aztán miután továbbmentem, hirtelen már nem is akart annyira a földön fetrengőzni. Az viszont tuti, hogy ekkoriban került bele az első ősz hajszál a hajamba:-)

  • 2011.02.04 13:18:39oliv08

    gmirtill: mit csinál a gyereked, hogy a vécébe zárod, meg a zuhany alá teszed?
    Én nem merek továbbmenni az utcán, mert mi van, ha kiszalad az útra?

  • 2011.02.04 13:57:33gmirtill

    Elkezd üvölteni artikulátlanul, kezével lábával csapkod és egyfolytában csak azt hajtogatja amit akar vagy amit épp nem. És ez a light változat:-) Ennél már csak az a jobb ha a földre veti magát, vagy másokat üt. Nem köt ki általában a wcben, ez csak fenyegetés, hogy odakerül ha nem hagyja abba. Nagyon ritka amikor be kell rakni. A zuhany is talán egyszer vagy kétszer volt, amikor már józan ésszel nem lehetett bírni amit művel. Azért én úgy érzem megyünk ki a hisztiből, csak most hogy oviba került, a nála kisebbeknél látja a hisztit és ő is úgy gondolja " ez frankó, ezzel el lehet érni amit akarok". Szóval szerintem nála már tudatos.

  • 2011.02.04 18:45:00oliv08

    Á, értem, ez inkább dühkitörés, ijesztő lehet.

  • 2011.02.05 23:00:04Onibaba

    Én pl hírhedten nem hisztiztem kiskoromban. Ezért is vagyok betojva, hogy hogy fogom kezelni, ha behisztizik a leendő kölköm. :o)

  • 2011.02.17 14:15:43Trilian

    Háttérinmmár,
    na az én egyke 2,5 évesem tényleg elkényeztetett kölyök, engedékenyen nevelem és mégis ritkán hisztizik. Volt rá persze példa, de sokkal kevesebbszer és szolidabban adja elő, mint amit már tapasztaltam a környezetemben.

    Pefe,
    valahol egyetértek veled. Többször volt velem az, hogy amikor úgy érzem, hogy szakad nálam a húr (teszem hozzá: én is lehet frusztrált, fáradt, terhelt, ami közrejátszik a helyzetben)és mindjárt felpofozom a büdös kölköt, na akkor pusziltam meg / öleltem magamhoz. Működőképes dolog.
    Ám nem csak mi tudjuk az ő szeretettankjukat feltölteni, ők is töltik ám nap, mint nap a miénket. Egyszerűen minden frusztrációm, gondom, problémám elszáll, amikor átölel és azt mondja a bölcsis fiam, hogy "szeretlek anya, jó, hogy itt vagy".

  • 2011.02.17 14:29:43oliv08

    Trilian: :D akkor majd később jön a dackorszak.
    Az enyém is elmúlt 2,5, álmomban sem gondoltam volna, hogy földhöz veri magát, sikoltozik az utcán és letérdel a tócsába. Nem is látott ilyet senkinél. Ráadásul nálunk sincs sok szabály. Ez életkori sajátosság és kész.

  • 2014.06.30 11:36:48trinity85

    Egy szülőknek szóló oldalon olvastam hisztivel kapcsolatba amikor már anyukánál minden kötél szakad...estére kivan néha 1 korty vörösbor rögtön kikapcsol...mellesleg megjegyzem nekem egy majdnem 4-éves kislányom tépázza az idegeim. Mindent a szájába vesz legutóbb az önadagolós növény tápoldatot kóstolta meg a lelkem...mellette 6 hetes újszülött fiam van még :) +ba. Éppen a csakazértsem és az egyedül megcsinálom+nem hall a lelkem (gyere ide vagy oda ne menj) felkiáltás semmit nem ér...Elértünk a nem szeretlek anya és a takarodj ki a szobámból -ig...hogy mit csinálok változó nagyrészt magyarázok mindent 100* és még egyszer ha úgy adódik a szitu következetes vagyok (pl ha azt mondom most búcsúzz el ettől) betartom...ordítok e naná ...van amikor bejön pl utcán előre szalad stb...mégis a beszéljük meg híve vagyok. Amikor közölte takarodjak ki a szobából pedig közöltem jogilag ez az én házam ...erre leesett az álla és csak nézett maga elé...stb
    Amit nem tolerálok egyáltalán ha csapkod verekedni próbál azt csírájában fojtom el.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta