Zanza!

Előző írásomban a várandósság előtti túlzásba vitt fogyókúrázás, böjtölés, méregtelenítés esetleges káros hatásairól számoltam be. Ezúttal azt a helyzetet járom körbe, amikor már megfogant az új élet, a kismama jól van, de újabb aggodalomra ad okot, hogy a mérleg nyelve várakozásaival ellentétben mégsem kúszik egyre feljebb a terhesség előrehaladtával.

Pocaktrend

Egyáltalán előfordulhat-e olyan eset, hogy a várandósság előtt sovány testalkatú kismama később sem hízik, csak a hasára? Már látom, hogy bólogat a kedves olvasó, mert a bulvárlapok, női magazinok címlapján, sztorijaiban egyre csak azt látjuk, hogy a gyönyörű kismamák csodás alakkal feszítenek a rivaldafényben. Ma már tudjuk, hogy ez akár evés-, testképzavar, vagyis a pregorexia jele is lehet. De tegyük fel, hogy nem sztáranyukák vagyunk, hanem teljesen átlagos háziasszonyok, feleségek, anyák, akik nem akarnak senkinek sem megfelelni, egyszerűen csak nem képtelenek hízni. Ilyenkor nem feltétlenül örömteli, ha nem kell egyre nagyobb méretű ruhákat venni, ahogy telnek a terhesség hetei.

Pregorexia: A baj ott kezdődik, amikor a tökéletes testre vágyó kismama kórosan sokat kezd aggódni megváltozott alakja miatt. Az angol pregnant (várandós) és az anorexia szavak összetételéből született pregorexia kifejezés azt az újabb típusú evészavart jelöli, amelynek során a leendő anya képtelen elfogadni az anyasággal járó pluszkilókat, és szigorú fogyókúrába, edzésbe kezd, hogy megőrizze vékony vonalait. A túlzásba vitt diétázással és mániákus edzéssel a pregorexiások sajnos kockára teszik születendő gyermekük egészségét, mivel a méhen belüli hiányos tápanyagellátás veszélyezteti a megfelelő fejlődést és növekedést. Megnő a veszélye annak, hogy kis súlyú gyermekekük születik, akinél többek között immunrendszeri problémák is felléphetnek, később pedig az anyatejes szoptatás is akadályokba ütközhet. Az evészavaros anya gyermekei később hibás táplálkozási mintát tanulhatnak meg az édesanyjuktól, így ők maguk is veszélyeztetté válnak.

Lehetséges okok

Az alkati sajátosságok mellett a legkézenfekvőbb a koraterhesség során gyakran bekövetkező hányinger, hányás, akár egész napos émelygés, ételundor (például az intenzívebben érzett szagok miatt). Ez annyira meg tudja nehezíteni a mindennapi evést, ivást, hogy akár fogyással is indulhat a kilenc hónap. Hiába ennénk, nem sok minden marad meg a gyomrunkban, és ez aztán csak fokozza a feszültséget. Szerencsére azért ez az állapot idővel magától rendeződik, és normális esetben nem is jár semmilyen következménnyel. A hízás elmaradásának lehetnek lelki összetevői is, a pregorexia mellett például a túlzott aggódás is: mit ehetek, mit nem, mivel ártok a magzatnak, vajon jól csinálom-e stb típusú önmarcangoló kérdések. Ilyenkor azért jusson eszünkbe, hogy a várandósság nem betegség, a kellő mértéket betartva és a káros dolgokat (pl. dohányzás, drogok, túlzott alkohol-, kávéfogyasztás stb.) leszámítva sok minden beleférhet az étrendbe, életmódba.

Miért baj?

A megfelelő mértékű testtömeg-növekedés a várandósság természetes velejárója, emellett szoros kapcsolatban van a magzat fejlődésével, születési súlyával is. Amennyiben az anya keveset hízik (ennek javasolt mértékét a várandósság előtti testtömeg, az alkat, az életkor és az életmód is meghatározza), gyermeke is kis súllyal születhet, és később is elmaradhat a növekedésben. Ugyanakkor a túlzott testtömeg-gyarapodás is gondot okozhat, növelheti a szülési komplikációk kockázatát is (amellett, hogy még gyakrabban fájhat a derekunk).

Hízókúra?

Hízni vágyó, túl sovány kismamaként fontos, hogy ne csupán az élelmiszerek, ételek energiatartalmát figyeljük és egyszerűen mindenből a dupláját együk, hanem azok összetételére, minőségére is ügyeljünk. Íme néhány tanács:

  1. Együnk többször, egyszerre kis adagokat (a szokásos öt helyett, akár hatszor is), hogy a teli gyomor miatt se érezzük rosszul magunkat. Ez jól jöhet a reggeli émelygés, hányinger leküzdéséhez is.
  2. Most van itt az ideje, hogy ne a sovány, zsírszegény változatot vásároljuk mindenből. Természetesen azért kerüljük a túl zsíros, cukros, finomított élelmiszereket, ételeket (legalábbis ne csak ezeket együk), amelyek értékes vitaminokat, ásványi anyagokat nem vagy csak alig tartalmaznak.
  3. Nem kell édességekkel jóllakni, mert azok inkább csak a zsírpárnákat növelik, és nem ez a cél.
  4. Válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből, gabonából készült termékeket, amelyek magas rosttartalmuk mellett értékes vitaminokat és ásványi anyagokat is bővebben tartalmaznak, emellett segítenek a székrekedés megelőzésében, kezelésében is - kellő folyadékbevitel mellett.
  5. Ha elmegyünk otthonról, mindig legyen nálunk valami ennivaló (kekszet, joghurtot, szendvicset, gyümölcsöt), így napközben több kisebb étkezést tudunk beiktatni.
  6. A nagyobb fehérjeszükségletet állati és növényi eredetű fehérjeforrásokkal egyaránt fedezhetjük, vagyis tejet, tejterméket, tojást, húst, halat és gabonaféléket, gabonatermékeket, olajos magvakat, hüvelyeseket is együnk változatos formában és módon elkészítve.
  7. Az ételek, italok kiválóan dúsíthatóak joghurttal, tejföllel, tejszínnel, reszelt sajttal, mézzel is, így kisebb mennyiségben nagyobb a tápérték.
  8. Jó megoldás lehet egy friss gyümölcsöket, tejet, mézet és akár zabpelyhet is tartalmazó turmix, amely gyorsan, egyszerűen elkészíthető, akár reggelire, akár uzsonnára.
  9. Az étkezés ne legyen kényszer, nem kell folyton a mérlegen lógni.
  10. Szükség esetén, például vészes terhességi hányás felléptekor, iható vagy por alakú klinikai gyógytápszerek is kiegészíthetik, dúsíthatják az étrendet, ezekről az orvossal egyeztessünk (mivel a legtöbb fajtát ő írja fel vényre), és kérjük szakképzett dietetikus segítségét is a felhasználásukhoz.
  11. Legyünk türelemmel testünkkel és saját magunkkal szemben is, hiszen idő kell a változáshoz. Lesz jó pár hónapunk behozni az esetleges súlybéli „lemaradást”.

A fentiek mellett természetesen fontos eljárnunk a rendszeres orvosi vizsgálatokra, szűrésekre, hogy folyamatosan nyomon követhető legyen a baba egészségi állapota (és persze a miénk is). Egy szerető és gondoskodó férj, társ, a család és a barátok is nagy segítségünkre lehetnek, ha már végképp elkenődnénk, hogy megnyugtassanak, minden rendben lesz, és nem vagyunk hibásak, ha valami nem úgy történik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Blogmustra