Virtuális rendelő – Beteg a gyerek: mit tegyünk, hová vigyük?

Zanza!

Sokak szerint az édesanyáknak anyai ösztönük segít eldönteni, hogy mit kell tenni, ha beteg lesz a kisgyerek. Gyermekorvosként dolgozom, és a tapasztalataim azt mutatják, hogy az anyai ösztön csak a betegség felismerésében segíthet, abban, hogy mit kell tenni a gyerekkel betegség esetén, már nem feltétlenül. Sokszor az egészen banális helyzetekben is nagy az ijedtség, és az is előfordul, hogy a súlyos esetet nem ismeri fel az anyuka kellő időben. Az alábbi posztban útmutatót adok, hogy mikor, milyen tünet esetén, hogyan segíthetünk a gyerekünknek.

Mit tegyünk, ha a gyerek lázas, köhög vagy folyik az orra?

Ezek a leggyakrabban előforduló betegség – közkeletű nevén a nátha – tünetei. Az első fontos dolog, hogy életkor szerint különbséget tegyünk a gyerekek között. Két éves kor alatt ugyanis sokkal fejletlenebb az immunrendszer, így a nagyobbaknál csak enyhe panaszokat okozó fertőzés a kicsiknél sokkal komolyabb betegségekhez vezethet. Nagyon fontos veszélyforrás az is, hogy hatéves kor alatt a gyerekek nagyon könnyen kiszáradhatnak. Ide vezethet a láz, ha nem isznak vagy szopnak eleget, hánynak, hasmenésük van. Két éves kor alatt minden esetben azt javaslom, vigyük legalább háziorvoshoz a kis beteget. Ha a tünetei súlyosabbak – például 38 fok feletti láz, többszöri hányás vagy hasmenés, etetési nehézség, bágyadtság, kevesebb vizelet – nyugodtan vigyük egyből a területileg illetékes kórházba. A kórházak az ilyen gyerekeket azonnal felveszik beutaló nélkül is. Legtöbb esetben infúziót és esetleg vénás gyógyszereket kell kapniuk, amit a háziorvos nem tud biztosítani. Nagyobb gyerekeknél egy-két napja tartó enyhe tüneteknél választhatjuk a háziorvost, de ha a fent leírt komolyabb panaszokkal állunk szemben, szintén a kórház a célszerű döntés.

Mit tegyünk, ha a gyerek hány vagy hasmenése van? 

Két éves kor alatt kettőnél több hányás már abszolút kórházi felvételt jelent, ugyanez vonatkozik a hasmenésre is. Amennyiben hasmenése is van a gyereknek, akkor budapesti lakosnak a Szt. László Kórházba kell vinni. Általában fertőző betegség okozza ezeket a panaszokat, ezért a többi kórházba nem tudják felvenni a gyermeket az ott kezelt betegek veszélyeztetése miatt. Fontos ilyen esetekben, hogy próbáljuk meg itatni addig is, amíg kórházba érünk. Nagyobb gyerekeknél csak akkor kell kórházba menni, ha a kiszáradás fenyeget: szemei aláárkolttá válnak, bágyadt, nem itatható, vizelete kevesebb, nyelve száraz, vagy 38 fok feletti láza van.

Mi a teendő sérülések esetén?

Egyszerűbb sérüléseknél (kicsit elvágta az ujját, kicsit beütötte a kezét) tapasztaltabb szülő maga is elláthatja a gyermeket, ha beköti a sebet vagy műanyag zacskóban jeget rak a fájdalmas részre. Ha nem biztos magában, a háziorvos a megfelelő döntés. Ha a háziorvos nem elérhető, az orvosi ügyeletet kell hívni vagy odamenni (http://www.hazipatika.com/services/cimtar?id=28).

Mindig komolyan kell venni a nagyobb sérülést, vagy ha beüti a fejét (agyrázkódás veszélye). A fej sérülésénél, ha eszméletét veszti, hány utána vagy kettőslátása van, azonnal vigyük kórházba. Ha az eszméletét csak néhány pillanatra veszítette el, úgy tudjuk kideríteni, ha kikérdezzük, mondja el pontosan, mi történt. Otthon el nem látható sérülés vagy agyrázkódás gyanúja miatt bármelyik területileg illetékes kórházba mehetünk, nem kell beutaló. Kutya vagy macska harapása esetén szintén vigyük el a háziorvoshoz a gyereket, mert veszettség elleni oltást kell kapnia. Mélyre hatoló szennyezett sérülés esetén – pl. rozsdás szög – szintén vigyük háziorvoshoz, mert tetanusz elleni oltást kell kapnia.

Honnan tudom, ha vakbélgyulladása van?

A vakbélgyulladás leggyakoribb öt és tizenöt éves kor között, de bármely életkorban előfordulhat. Legfőbb tünete a jobboldali alhasi fájdalom, de a fájdalom kezdődhet a köldök körül is, később étvágytalanság, hányás jelentkezhet. Nem kell minden hasfájásnál vakbélgyulladásra gondolni. Azonban ha a fájdalom fájdalomcsillapítóra sem szűnik, és a jobb csípő körül fáj, érdemes kórházba menni. Olyan kórházat válasszunk, ahol sebészeti ügyelet van, ez ugyanis a hét más-más napján más gyerekkórházat jelent (http://www.vital.hu/gyermeksebeszeti_ugyelet).

Mikor hívjunk azonnal mentőt?

Azonnal hívjunk mentőt, ha a gyermek nem ébreszthető, eszméletét veszti, epilepsziás rohama van. Az epilepsziás roham tünete, ha rángatózik, megfeszül, szemei fennakadnak. Ilyenkor ne tegyünk semmit a szájába, viszont fogjuk meg a fejét, hogy ne verje a padlóba és fordítsuk finoman oldalra, hogy ha hány, ne kerüljön a légútba semmi.

Azonnal hívjunk mentőt, ha légzési nehezítettsége van. Nehezítettséget jelez, ha hüppögve lélegzik, belégzésnél kitágulnak az orrcimpái, vagy behúzódás látszik a kulcscsont felett, illetve a bordák között vagy a bordák alatt; ha belégzéskor hallható a légútszűkület hangja, vagy kilégzés végén mindig nyög egyet. Ha egy kisbaba félrenyel, fektessük az alkarunkra negyvenöt fokos szögben úgy, hogy a feje lefelé legyen, közben finoman dörzsölgessük a hátát, esetleg orrszívóval szívjuk az orrát, és hívjunk mentőt.

Azonnal hívjunk mentőt, ha keringési problémája van, vagyis, ha az egész bőrfelülete hirtelen elszürkül vagy hirtelen sápadt vagy kékes árnyalatú lesz.

Azonnal hívjunk mentőt, ha súlyos sérülése van.

A mentőnek mondjuk el a pontos címet és hogy mit észlelünk. Egy praktikus tanács még a végére: ha olyan panaszokkal visszük orvoshoz a gyereket, amyelyek régebb óta (hetek, hónapok) fennállnak, és részletes kivizsgálást szeretnénk, írassunk a háziorvossal beutalót. Ne ügyeleti időben (délután négy után vagy hétvégén) vigyük kórházba a gyereket, mert akkor csak sürgős ellátásra van mód, és a kivizsgálást csak rendelési időben fogják elkezdeni.

Amennyiben bármilyen kérdést szeretnétek feltenni a doktornőnek, vagy van olyan téma, amiről szívesen olvasnátok itt, a Virtuális rendelőben, írjatok a szerkesztoseg@divany.hu címre.

Blogmustra