SZÜLŐSÉG

Köszönöm, Edina, hogy elcsábítottad a férjem!

2010. július 19., hétfő 08:27 |

Még gimnazista voltam, amikor egy nálam pár évvel idősebb ismerősöm azt mondta: aki egyetem alatt nem talál magának párt, az cseszheti. Igaz, az illető sosem fejezte be az egyetemet, mert menet közben hozzáment egy apja korabeli férfihoz, szavai mégis mély nyomot hagytak bennem. Amikor az ember lánya szingliként (istenem, ez a kifejezés akkor még nem is létezett) olyan felsőoktatási intézménybe jár, ahol fájóan felülreprezentált az X kromoszóma, és ahol az évfolyamtársak többsége gyűrűs menyasszonyként lépte át az iskola kapuját, mondván, a diplomaosztó után jöhet az esküvő (majd 2 éven belül a válás, de akkor ezt még ki tudta?), az elég nyomasztó tud lenni.

Míg a legtöbben azért várták a hétvégét, hogy vonatozhassanak haza a gyűrűs vőlegényhez, én a szokásos péntek-szombat esti bulikra gyúrtam. Volt pörgés, rövidebb, és még rövidebb kalandok, de az „igazi” sehol. Míg aztán az utolsó év előtti nyáron végre engem is megtalált a ...

Most majdnem azt írtam, hogy a nagy Ő, a szerelem. De így, sok év távlatából, ez nettó hazugság lenne. Akkor nagyon jó érzés volt, hogy végre én is tartósan használhattam a „barátom” kifejezést. Ez így utólag sok mindent megmagyaráz, bár fel nem ment.

Szóval, nagyon jó érzés volt, hogy van egy fix pont az életemben. Még a cigiről is leszoktam, pedig addigra a napi másfél doboz Sopianae simán „lecsúszott”. Voltak intő jelek, amik a harmincon és az egész történeten túl már teljesen világossá tették, hogy másképp nem is történhetett volna. De akkor és ott, 23 évesen, annyi év szólózás után ezeken némi homlokráncolás után felülkerekedtem.

Ahogy az lenni szokott: három év járás, összeköltözés, gyerekvállalás fontolgatása, semmi kapkodás. A születéstörténetben már volt szó róla, ez hogyan alakult nálunk. Egy szó, mint száz, ha már terhesség, akkor esküvő is legyen. Lett is. Szépen indult. Jól éltünk minden tekintetben. Mindig is két gyerekben gondolkodtunk, de az én nagy vágyam, hogy végre anya lehessek, az első lányommal teljesült. Innentől nem sürgettem a folytatást. Igaz, hogy 3 év korkülönbséget terveztünk, de, hogy itt az ideje a testvérvállalásnak, nem én vetettem fel. Irigylésre méltóan termékenyek voltunk, ismét elsőre teherbe estem.

Időközben a kisvállalkozó férjem megismerkedett a „nagymenőkkel”.

Hirtelen nem volt elég a „mezei” jólét, a szépen termelő egy-két üzlet, elkezdett nagyban gondolkodni. Túl nagyban. Nem részletezem, de pár hónap leforgása alatt iszonyú adósságokat sikerült felhalmoznia. Ha jelezni próbáltam, hogy nem úgy tűnik, mintha jó úton haladnánk, a válasz kb. ez volt: - Mit értesz te ehhez, te csak egy gyesen lévő pedagógus vagy!

Szóval, mire a kicsi megszületett, már elég feszült volt a hangulat. Talán ennek is köszönhető, hogy a kislányomról az első 4 hónapban csak alvós kép készült. Ha ébren volt, bömbölt. Nem, nem volt hasfájós. Sokan, ha munkahelyi kudarcsorozatok érik, alig várják, hogy a nap végén otthon kicsit megnyugodhassanak. Mások az otthoni „ereszd el a hajamat” elől menekülnek a munkába. De, aki akárhová lép, szaros lesz a cipője, az egy idő után kiborul. Van, aki inni kezd. Vagy pénznyelő automatát etet. Az én férjem talált valakit, akinél végre ő volt a Jani, aki nem stresszelte, akivel újra felcsillant a gondtalan élet lehetősége. A sapka-effektussal kezdődött. Ha volt rajtam, ha nem, minden rossz volt. Nem ért haza az esti fürdetésekre, de ha igen, bár ne tette volna. A gyerekekkel is folyton cirkuszolt. Valami ürüggyel aztán mindig újra elment otthonról. Aztán észrevettem, hogy este helyett reggel borotválkozik. Meg vett egy trendi rózsaszín inget magának. Nekem meg hozott Candidát.

Kérdezhetnétek, hogy miért nem próbáltam beszélni/beszélgetni vele. Tettem rá kísérleteket. Még párterápiát is javasoltam. Borsó a falra. Aztán egy nyár végi estén, amikor már tarthatatlan állapotok uralkodtak, mondtam neki, hogy akkor most meghallgat. Ekkor már az adósságok miatt árultuk a lakást. Közöltem vele, hogy én ezt nem csinálom tovább, ha sikerül eladni a lakást, akkor abból kettőt veszünk, mert én elválok. Tudjátok, egyszer elérkezik az a pillanat, amikor ott állsz egy nem egészen másfél és egy éppen négyéves gyerekkel, gyesen, visszaváró munkahely nélkül, és mégis azt mondod, hogy vállalod. Mert valahogy majd csak lesz, ennél csak jobb jöhet.

Életünkben először beszélgettünk. Durva, de azelőtt soha nem sikerült. Kicsit meglepődtem, amikor az „el akarok válni” -ra szemrebbenés nélkül rábólintott. Ekkor kérdeztem meg először: Van valakid? Nincs. Akkor megkérdezem újra. Van valakid? Nincs. Na, akkor fussunk neki még egyszer. Szóval? Igen, van. Na, ez mellbevágott. Pedig semmi meglepő nem volt benne. Pokoli hetek következtek. Aztán szépen elrendeződtek a dolgok, kialakítottuk az új életünket, kulturáltan sikerült rendezni a sorainkat. Az azóta eltelt évek megérnének 2-3 külön posztot, de nem tudom, meg akarom-e írni.

Azt azért megemlíteném, hogy Edina már a kanyarban sem volt, mire kimondták a válást, mégis, így ismeretlenül is örökké hálás leszek neki. Én mindig úgy emlegettem, hogy ő volt a pont az I-re. Ahogy egy barátnőm fogalmazott, ő volt a mi katalizátorunk. Ha nincs, ki tudja, hány évig ekézzük még egymást. Köszönöm, Edina!

Wish

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.07.20 13:22:35sony

    2010.07.20 13:20:23renege
    Reméltem, hogy olyasmit tudsz írni, ami a nőre vonatkozik, nem a férfira. Mentegetném az apámat, bocs.

  • 2010.07.20 13:23:31Rien25

    Értelek, de mi van akkor ha nekem nincs szükségem a ceremóniára magára tényleg csak a papírra vmi miatt? MIndenkinek olyan lesz a házasságkötsée, amilyen célból köti.
    Emlékezetes napot szeretne, rongyrázást, egy hagyomány követését, felejthetetlen ceremóniát, a legszebb napot az életében stb.
    És van, aki csak papírt... és?

    Arról van szó ti., hogy sok nőismerős mondta hogy mennyivel más érzés, amikor ő már "bejegyzett feleség" lett.
    Hát, nekem semmivel sem másabb mint korábban.

    Nem fogom tőle jobban vagy kevésbé jobban szeretni a párom, nem fogom azt gondolni hogy egy gyűrűvel az ujjamon most már nagyobb szám lehet, a kapcsolatunk ugyanaz maradt, az egymás iránti szerelmünk és a gyermek erősíti, nem egy bejegyzés a Polgármesteri Hivatal anyakönyvében.

    De ezt a banknak hiába magyarázom, letojja.
    Mégiscsak ő kéri a papírt nem?

  • 2010.07.20 13:28:49renege

    sony, a nőre is lehet írni.
    végtelen sok forgatókönyv van, hogy hogyan alakulhat. Csak általában az emberek szeretik az egyszerű eseteket. Nincsenek határvonalak, meg olyan nincs, hogy nem tudsz ellenállni a csábításnak, mert ha nős, akkornős és kész. Ezek kőve vésett szabályok, és általában a külső szemlélő mindig botlásmentesen élő valaki, míg aki benne van, ő az aljanép.

    Szerintem nem kell mentegetni az apádat. NEm ismerem a sztorit, de én meg vagyok róla győződve, hogy a legtöbb félrelépés nem szándékos, és alantas céllal vezérelt esemény.
    Én mondjuk még sosem találkoztam a fentebb említett csak azért is családas pasira vadászom típusú nőkkel, valószínű az én látásmódom is erősen korlátos.
    És persze én hiszek abban, hogy az emberek alapvetően jók, és hibáznak, nem pedig bűnöznek (a többség és a nagy átlag, nem minden egyes egyed nyilván)

  • 2010.07.20 13:31:48mspoppy

    nyilván működik a le tudom-e vadászni motiváció is, meg az is, hogy dolgosjóska önmagában nem volt annyira csábító opció dumagézához képest, hanem az a felismerés tette azzá, hogy mégis Mancikát milyen boldoggá tudja tenni, szóval lehet a csákóban valami...

  • 2010.07.20 13:32:13mazsola84

    Jaj, most kezdődik: "minden 2. házasság válással végződik és csak egy papír, becsszó nekem nem kell, de a banknak igen, és akinek van pofája rendesen megünnepelni az úgyis elválik, bezzeg mi előtte is ugyanúgy szerettük egymást és semmi nem változott"

    Ez annyira vicces.

  • 2010.07.20 13:41:24Rien25

    Mazsola, én ezt egy szóval sem mondtam.
    Nem tudom, minek kellett ez most ide.
    Sosem szóltam le azokat, akik igenis ceremóniát szeretnének, zenekarral, násznéppel, fogadalommal, stb.

    De én nem ilyen vagyok és kész. Mondtam egy szóval is olyat amit te írtál? Nem.
    Ez már te gondoltad utána. Nem kell túlpörgetni magad.

  • 2010.07.20 13:43:50mspoppy

    A házasságkötés olyan előnyökkel jár, amit azok is szeretnének élvezni, akik amúgy nem kötnének házasságot. Szerintem, amikor valaki azért köt házasságot, hogy ki tudja használni ezeket a lehetőségeket, azt nem kellene kiforgatni úgy, hogy a bank akarta, hogy ők is élvezzék ezeket az előnyöket.

  • 2010.07.20 13:45:41sony

    2010.07.20 13:28:49renege
    Sajnos az apám Edinája nagyon mélyen beleavatkozott az életünkbe. Így a kérdés is mélyen érint :'(
    (ja most sírok)
    Ki tudja, ha nincs ott az a nő a megfelelő pillanatban, mennyi minden másképp alakul.
    Lenyúlta az apám idejét, szeretetét, pénzét, így a családra mindebből nem jutott. Mind hiányzott (és most is hiányzik), nagyon.

  • 2010.07.20 13:46:32mspoppy

    gondolom, mazsola84 a posztban írtakra reagált, ahol is elhangzott, hogy biz' a gyűrűs menyasszonyoknál (is) válás lett a vége...

  • 2010.07.20 13:46:42mazsola84

    Nem pörgetem túl magam,nyugi. De lefogadtam volna, hogy 10 perc múlva ide lyukad ki a dolog.

    Én sem szeretem, ha papírrá degradálják a dolgot, mert van akinek ez fontos dolog. Én abban nem hiszek, hogy a házasság mint intézmény a probléma. Ha valakik elválnak, azok szétmentek volna papír nélkül is.

    Ez csak az én eszmefuttatásom volt, nem lényeg.

  • 2010.07.20 13:49:20Rien25

    Mspoppy, már írtam hogy ebben igazad van.
    De ehhez a hivatalos igazolás kell.

    De ez nem a kapcsolatunkat viszi előrébb, hanem mondjuk ki csúnyán: az anyagi helyzetünket.

    Írtam, hogy érzelmileg nem lett tőle semmi más, mit ahogy szerintem nem is lehet elvárni, hogy pusztán a házasságkötéstől szerelmesebb legyen az ember a másikba...
    Csak sok nőismerős ebbe bukott bele... hogy ő már feleség, neki már ilyen meg olyan előjogai vannak, csak aztán elfelejtette azt, hogy a kapcsolatért ezután is tenni kell... mert onnan lassítottak be, hogy már feleséggé léptek elő... aztán jöttek az Edinák.

  • 2010.07.20 13:52:48Rien25

    "Én abban nem hiszek, hogy a házasság mint intézmény a probléma. Ha valakik elválnak, azok szétmentek volna papír nélkül is.
    "

    Igen, szerintem is.
    Ebben egyetértünk. De valaki lelkének fontos az esküvő, van akiének meg nem. Én attól nem fogom leszólni a többieket.

    Csak láttam olyat, hogy 9 év járás után összeházasodtak, és 1 hónap (!) múlva lelépett az asszony,(később derült ki: már 1 éve volt neki más pasija) de nem mert szólni, mert hát annyira készült a fiú családja az esküvőre és nem mert kihátrálni... jó, mi?

  • 2010.07.20 13:54:53Rien25

    Szóval itt kár volt erőltetni az esküvőt -semmi nem lett tőle más - hiszen már előtte döglődött a kpacsolat, csak a fiú nem akarta ezt meglátni, a csaj meg nem akart szólni, de kellett volna legyen annyi gerinc benne, hogy nem az esküvő után közli hogy kösz én ebből nem kérek... hanem még előtte.

  • 2010.07.20 13:55:56mazsola84

    Az ciki.
    Én azt mondtam az uramnak, ha netalántán meggondolná magát, akkor az esküvő előtt legalább 2 héttel szóljon, mert ha ott állok a templomban egyedül, abból vendetta lesz. De ott volt :)

  • 2010.07.20 13:56:22Rien25

    Azaz: itt a fiú hitte, hogy majd az esküvő rendbetesz mindent... mert azt nem hiszem, hogy ne érezte volna hogy gáz van.

  • 2010.07.20 13:56:29kertedi

    Ez az edinázással kreált figura csupán mitizálás, zsákutca, elszakadás a valóságtól. Ha a kapcsolat szar, jön a harmadik, ennyi. Üdv, Edina

  • 2010.07.20 13:57:37mazsola84

    Rien, azért az átlag nem ez. Az emberek általában úgy állnak hozzá, hogy tényleg akarják és elhiszik, hogy holtomoiglan-holtodiglan.

  • 2010.07.20 13:59:20Rien25

    :D:D:D:D:D

    Én bömbölni kezdtem az ijedtségtől amikor közölte hogy nemcsak 2 tanú lesz, hanem a szűk család... (13 fő összevissz)

    MOndtam neki: nem teheted ezt velem, nem akarok bazári majom lenniiiiiii!:)
    Mindig az volt a rémálmom, hogy ott kényszermosolygok egy hófehér habos-babos ruhában egy hatalmas, felét-sosem-látott-rokonság előtt, és ismeretlen hajlott hátú idős nénik fogatlam mosollyal gratulálnak... :) és x órán keresztül mindenki minket bámul, mi vagyunk a középpont...
    Képzelheted....

  • 2010.07.20 14:01:30mspoppy

    Az élettársi kapcsolatok megszűnései éppoly fájóak tudnak lenni, mint a házasságokéi - csak épp nem olyan látványosak.
    Egy-egy "látványos" válás a környezetben visszatartó erejű, ugyanakkor a sok "szétment" párkapcsolat szinte senkit nem tart vissza attól, hogy összebútorozzon a kedvesével.

  • 2010.07.20 14:07:28Rien25

    Válásnál elég sok a jogi macera...
    de barátnőméknél még házasság sem volt, csak együttélés, mégis csúnya per lett belőle...

  • 2010.07.20 14:08:53mazsola84

    Rien, nem vagyunk egyformák.
    Nekem semmi kényszeresség nem volt benne. Csak olyanok voltak ott, akiket szeretünk (80 ember a templomban, 50 a vacsorán), nem hívtuk meg Zalából a büdösszájú Manci nénit, csak mert kell. Az ilyen rokonok kaptak egy értesítőt, hogy összeházasodtunk.

    Én imádtam a ruhámat, pedig nem volt habos-babos :) Egy ismerősöm felhasználta a honlapján is :)))

    Minden úgy volt, ahogy mi akartuk, és emiatt nagyon családias volt.
    Mindenki részt vett a szervezésben, szuper volt, tényleg. Gyerekkori barátok voltak a zenészek, keresztapám készítette a gyűrűket, az anyakönyvvezető anyám osztálytársa volt, barátnők kötötték a virágdíszeket...

  • 2010.07.20 17:34:00szövetszöcske

    a

  • 2010.07.20 17:50:48szövetszöcske

    azon elgondolkodott mar valaki, hogy a playboy kompatibilitás szerint kevésbé szép, kövér, kismellũ, lómosolyu stb. vagy valamiért kevésbé pedigrés, köztudottan végigment rajta a férj összes kollégája, nem elég értelmiségi a kasztja stb. edinák miért számítanak fõbenjáróbb bünnek? a kövér, nemdiplomás, tíz évvel idösebb edina sokkal megbocsáthatatlanabb, mint mondjuk a tíz évvel fiatalabb, jóseggü menedzserbeosztásu munkatársnô... a jobb, szebb ,fiatalabb, pedigrésebb edina is gáz, de annak sokszor mégiscsak megbocsátható botlás jellege van.

  • 2010.07.20 17:51:31szövetszöcske

    azon elgondolkodott mar valaki, hogy a playboy kompatibilitás szerint kevésbé szép, kövér, kismellũ, lómosolyu stb. vagy valamiért kevésbé pedigrés, köztudottan végigment rajta a férj összes kollégája, nem elég értelmiségi a kasztja stb. edinák miért számítanak fõbenjáróbb bünnek? a kövér, nemdiplomás, tíz évvel idösebb edina sokkal megbocsáthatatlanabb, mint mondjuk a tíz évvel fiatalabb, jóseggü menedzserbeosztásu munkatársnô... a jobb, szebb ,fiatalabb, pedigrésebb edina is gáz, de annak sokszor mégiscsak megbocsátható botlás jellege van.

  • 2010.07.20 17:55:31Zahara

    2010.07.20 17:51:31szövetszöcske
    Mert az asszony feltételezi, hogy a nem pedigréset csak érzelemből képes akárki is megpiszkálni. Az érzelmi megcsalás meg gondolom, fájóbb, mint a testi.

  • 2010.07.20 19:14:40mspoppy

    vagy mert megalázóbb, ha olyasvalakivel csalják meg, akit kevesebbre tart magánál, mint akinél legalább a külsejét kénytelen elismerni, hogy vonzóbb.

  • 2010.07.20 19:20:56Farkasokkal táncoló

    Mesélek egy történetet.

    Az internet egy másik fórumán futott elég hosszú ideig, aztán a topicindító kérésére az egészet kitörölték. Remélem senki nem ismer rá a szereplőkre, de tanulságos.

    Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy férfi meg egy nő, egymásba szerettek, és mivel mind a ketten imádták a gyerekeket, lett is hamarosan egymás után 3 szép gyerekük. A feleség gyesen maradt, a férj meg mindent megtett, hoyg semmiben hiányt ne szenvedjenek.

    Csak éppen... csak éppen észrevétlenül átvette az irányítást mindenben. Nemcsak az anygai dolgokban, hanem pl. ha társaságban voltak, akkor is ő sziporkázott, a feleségre senki nem figyelt. A feleségben gyűlt, gyűlt a sok apró rossz érzés, maga se tudta megfogalmazni hogy mi, aztán egy nap megismerkedett egy másik pasival, elvált volt, neten, chat-en tartották a napi kapcsolatot, és egy szép napon a feleség kitálalt, összepakolta a 3 gyereket és a másik fickóhoz költözött, akinek mellesleg szintén volt egy gyereke aki vele élt.

    A topicot a férj nyitotta, és ezek szépen lassan derültek ki a többiek számára. Eleinte a vélemények megoszlottak, de aztán végülis az lett a közös nevező, hogy várjon türelmesen, ne égesse fel a hidat a feleség mögött, mert egy szép napon vissza fog térni hozzá. Szegéyn férj nagyon válságos hónapokat élt át, mert hiányoztak a gyerekei stb. Viszont volt ideje gondolkodni, hogy hol rontotta el.

    A csattanó pedig az, hogy a feleség valóban visszatért hozzá - de félidős állapotosan. A másik férfitől. A férj pedig boldogan visszafogadta, és az utolsó bejegyzés az volt, hogy megszületett a kis negyedik, és mind a ketten boldogok, sokat beszélgettek, és immár új alapokon folytatják a házasságot.

  • 2010.07.20 19:37:39renege

    Sony, ha az segít, én szívesen beszélgetek erről veled privátban...

  • 2010.07.20 20:15:06mspoppy

    ft, ez tényleg nagyon tanulságos, kösz, hogy leírtad.

    nálunk nem az irányítást vette át észrevétlenül a férjem, hanem elkezdett minden fölött kontrollt gyakorolni, ami eléggé kiakasztott. eltartott egy ideig, mire felismertem és meg tudtam fogalmazni, mi zavar; most már leszokóban van.

    viszont van egy barátnőm, akinek a helyzete nagyon hasonló az általad leírtakhoz (csak még nincs három gyerek). a barátnőm szeretett volna egy bizonyos vállalkozásban dolgozni (minden adottsága megvan hozzá + otthon tudná csinálni, ami nem kis előny kisgyerek mellett), de a férje leszavazta és az ő elképzelése szerinti vállalkozásba (mezőgazdaság) nyomta a pénzt. aztán vitte volna ki az asszonyt a földekre, az meg beintett neki.
    az egészben az a szomorú, hogy meg lehetett volna oldani, hogy a barátnőm is elindulhasson, csak egy egészen kis támogatás kellett volna hozzá, de nem...
    ezek után nehéz neki mit mondanom, mi lenne a helyes. én nem látom jó végét az ilyen játszmáknak, annál is inkább, mert a férj annyira nem enged semmit a barátnőmnek, hogy már látom rajta, kezd leépülni (és nem csak én látom így, a férjemnek is feltűnt), és nem csodálkoznék, ha előbb-utóbb befigyelne edina.

  • 2010.07.20 20:21:33mspoppy

    ez is egy nehéz ügy: amikor a férj gátolja, hogy az asszony érdekes, izgalmas, vonzó, stb. maradhasson - aztán az unalmas, "igénytelen" asszonypajti mellől elkalandozik edinához.

  • 2010.07.20 21:34:17Rien25

    2010.07.20 14:08:53mazsola84

    Mazsola, akkor te egy mázlista vagy...
    MI tudtul előre hogy nálunk ez nem működik majd, és ennek főleg az anyósom az oka, aki erőszakos mint a piaci légy, mindenre pofát vág, és mindenszaron megsértődik, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja.
    Anyum meg meghívta volna a fél fogatlan rokonságot is :D:D:D:D

    De örülök hogy neked összejött úgy ahogy ti szerettétek volna. (sok ismerősöm csak arra emlékszik, hogy hülyére idegesítette magát, mire sor került az esküvőre)

  • 2010.07.20 22:42:41Farkasokkal táncoló

    Egyébként, Edinák és nem Edinák, Edinára vágyók és Edinától félők, ha elfogadtok tőlem vénségtől egy tanácsot: akármi is van, mindig a mellékmondatokra kell ügyelni, a mellékesen elejtett szavakra.

    Mindenki előadja magát, van egy szép kis sztorija, ami általában megható meg minden, aztán a sok hülye azonnal becumizza. A lényeg mindig a mellékesen elejtett megjegyzésekben, a mellékesen adagolt infókban van, aminek látszólag semmi jelentősége. Az általam vázolt sztoriban is az volt a vicc, hogy úgy bogoztuk ki az egész történet fonákját, a LÉNYEGET, hogy elkezdtük boncolgatni az egyik odavetett félmondatot, és ezen a szálon sikerült felgombolyítani a meghasonlott házasság rákfenéjét.

    És szerintem egy házasságban az első 20 év a húzós... aki ezt kibírja, annak a többi már tiszta hawaii meg ünneplés. És ez a 20 év is úgy érvényes, ha AMÚGY jól ki is jönnek egymással... a házasság az állandó kompromisszumok tömkelege. Aki ebbe 20 év alatt belejön, annak nyert ügye van. Utána már nem kell lázadozni, mert ki-ki tudja hol a helye. Amit kiharcolt - vagy nem.

    38 éve vagyok házas...

  • 2010.07.20 23:06:03johnny29

    A mamam 25 ev utan valt el a papamtol. Mind a 25 ev alatt szenvedett. Miutan felnevelte a 3 gyereket,uj eletet kezdett es nyugalmat, boldogsagot talalt. 27 ev boldogsagot a 2. Hazassagaban.

  • 2010.07.20 23:17:14deborah

    Valaki írta, hogy ritkán hagyja el az apa a családot Edináért. Az én apám megtette és ezzel véget is ért a gyermekkorom. Nagyon nehéz évek következtek és másképp alakult volna az életem, ha nem váltak volna el.
    De neki nem volt joga a boldogságra? Kapuzárási pánikban kitörve a problémás házasságból? Kinek a boldogsága fontosabb?
    Nehéz kérdések ezek.

  • 2010.07.20 23:17:15Farkasokkal táncoló

    Az én szüleim meg nem váltak el, pedig 8 éves koromban én könyörögtem az anyámnak, hogy váljanak el... de nem. Mit szólnának stb. Anyám a házasságukat a 30 éves háborúhoz hasonlította. Mikor apám meghalt (18 évvel volt idősebb), akkor anyám KIVIRULT, - kb. 7 évig. Aztán ő is belerokkant, mert nem múlt el nyomtalanul az a 30 valahány év amit együtt éltek a sok stresszben. Szóval nem vagyok én válás-ellenes egy percig sem. Ami nem eggyüvé való, azt nem kell eröltetni, minél előbb elválnak annál jobb...

  • 2010.07.20 23:46:45sony

    2010.07.20 19:37:39renege
    Köszi, attól félek, csak bosszantanám magam. Hamarosan jön a harmadik babánk, így inkább elfelejtem ezt a posztot gyorsan. Csak amikor ezt a sztorit olvastam, feltört bennem ez az egész szar.

  • 2010.07.21 02:14:12tildy:)

    Sony: aki le tudja nyúlni egy ember idejét , meg mindenét, ott azért hibás az a fél is, akit lenyúlnak. Persze érthető , ha véded édesapád , csak valahol jó ha ezzel is tisztában vagy.

  • 2010.07.21 02:18:41tildy:)

    Szövetszöcske: Hát igen, ez ismerős. Én például azt az ágyat, amit én szeretem, a volt albinkból szó szerint kib.sztam . ÉS elhoztam az ideiglenesen otthagyott szamitogepem is. Hát nehogy már azon csajozzon, vagy azon ... más nővel... Azért ennyi gerinc legyen már benne.

  • 2010.07.21 08:48:45Veg_

    2010.07.20 20:15:06mspoppy
    Nem hagyja... Nem engedi... Na ezért ért végül véget egy régi barátság. A férj semmit se "engedett", kb akkor "mehetett ki" a második terhessége alatt, mikor felmentem, hogy ok, olyan vagy, mint a mosott..., menjünk el a ház aljában levő cukiba legalább, mert akkor nem mert szólni a férje, meg mikor bevásárolt. Tanult, de nem cserélhetett füzetet a szomszédban lakóval, mert pasi volt (feleséggel, gyerekekkel), és a hütőpult mögött titokban kellett visszacsempésznie, ha mégis elkérte. Nekem meg hullott a hajam. Végül, évek elteltével, ahogy nehezedett a helyzet, egy szép napon azt mondtam: ok, folyton én jövök, hallgatnom kell a férjed hülye dumáját, hogy szarik rá, van-e pelenka, hoztál-e sört, meg társai. Ha meg akarod tartani a barátságunkat, legközelebb te jössz át (busszal 10 perc). Ugy tudom nem csicskás vagy, hanem feleség. Azóta nem beszélgettünk, és csak az utcán találkoztunk kétszer. Ő szüli tovább a gyerekeket, hallgatja a férje és a fiai parancsait. Hallottam, hogy romlott a helyzet, pedig már pár évesen is az első ütötte, neki dobált mindent, és közölte, hogy hozz már be vizet te hülye nő!
    Én sose fogom megérteni, hogy egy állitólag értelmes, diplomás nő hogy hagyhatja magát visszaminősiteni a férje és fiai rabszolgájává, hallgatva a féltékenységi örjöngéseket.
    Szerintem egy nő nem keverendő össze a lábtörlővel...

  • 2010.07.21 12:23:27Rien25

    Veg, teljesen igaz.
    Nálam már aki csak bepróbálkozott vmi hasonlóval, az csak egy kondenzcsíkot láthatott utánam...
    Jó esetben. HA nem akkor még ki is osztottam hogy mit gondol magáról hogy nekem, szabad ember megmondja hogy mit csináljon.
    De ezt rögtön a legelején. Aztán tudták, hol a helyük. ;)

    Na, azért nem voltam ám ilyen kemény, de a lényeg benne van. ;)

  • 2010.07.21 13:55:51plussbirka

    ki Edina ferfi megfeleloje?

  • 2010.07.21 14:04:40Laliath

    "2010.07.21 13:55:51plussbirka

    ki Edina ferfi megfeleloje?"

    Edömér :D

  • 2010.07.21 14:34:23youdit

    vagy Edmund :))

  • 2010.07.21 14:39:52Brumibaby

    2010.07.21 13:55:51plussbirka

    Zoli, mások szerint Roland

  • 2010.07.25 23:59:40Wish1973

    ejha
    annak idején (kb 2 hete) kérdeztem Tündét,mikor megy adásba a poszt. ha válaszolt volna, akkor kértem volna, h csúsztasson rajta egy hetet. nem így alakult. van egy pár dolog, amin meglepődtem. szokás szt a címet nem én adtam. a köszönöm, edina meg a „köszönjük, emese” bp bankos szlogenről jutott eszembe, azt hittem, ezen nincs mit magyarázni.
    az a baj, h sokan összekeverik a sorok között olvasást a nettó aljassággal. a szövegértési nehézségek pedig tényleg nem orvosolhatók ilyen keretek között.
    az, h az ismerősöm, aki "rám ijesztett", végül maga sem azt az utat járta, csak fricska az élettől. újraolvasva sem érzem, h bmi bántó lenne abban, amit róla írtam. mondott vmi butaságot, ami annyira nem igaz, h még ő maga sem aszerint alakította az életét, ezzel együtt rám hatással voltak a szavai. ez minősíthet engem, de, aki ebből rosszindulatot olvas ki, arra mondják, h saját magából indul ki.
    pária és még vki írta, h összevissza dugattam magam (talán ennél cifrább kifejezést használtak), aztán elvetettem magam az elsővel, aki 2 éjszakánál tovább megtartott. erre gúnyból írtam, h mennyire lényeglátó. számtalan olyan lány van, akinek mozgalmasak a húszas évei. ez nem azt jelenti, h fűvel-fával lefekszik. egy kezemen meg tudom számolni, hány fiúval bújtam ágyba a férjem előtt. azért, mert bulizni jártunk a bnőimmel, még nem bokorban végződtek az esték.
    arról nem beszélve, ha egy fiúnak sok rövid kapcsolata van,az menő, meg keresi az igazit, meg tapasztalatot szerez, míg, ha az illető lány, akkor mindjárt kurva. logika?
    aki affektálást említ, arra csak a frappáns WTF kifejezés jut eszembe. hát, sok mindet lehet mondani rám és a stílusomra, de, h "mű" lenne, az nem igaz.
    nem nyavalyogtam, nem panaszkodtam.

  • 2010.07.26 00:02:21Wish1973

    sehol nem minősítettem edinát. nem kurváztam le, nem is írtam róla. csak a puszta tényt, h képbe került. amúgy az exférjem jó partinak tűnt. az adósságaink uis nem látszottak rajta. ősszel vett márkás napszemüveget( nem akciósat), meg jónevű robogót(szintén nem akciósat) , amit ugye azidőtájt szokás leállítani a hideg miatt. Squasholni jártak. miközben a nevemre szóló számlákat félrerakta, mondván, nem futja rá.
    Mai napig nem tudom, hol akadt el az anyagi dolgokkal kapcsolatos kommunikációnk, de tény, h nulla beleszólásom volt a kiadásainkba.
    Lehet azt mondani, h ilyen nincs, csak minek. Van ilyen. Talán akkor kerekedett így, amikor az első gyerekkel mentem gyesre. Akkoriban kezdett el jól keresni. Tehát egyszerre történt, h én nem tettem bele érdemi pénzt a közösbe, miközben ő nagy pénzeket tolt haza. Akkor vágtunk bele egy költözésbe is, ami nagyon rosszul sült el. Nem is értem, hogyan maradhatott ki a posztból, mikor az új lakással kapcsolatos problémák több mételyt hoztak a kapcsolatunkba, mint egy szerető.
    amúgy, a lány tipikus 27 éves, szülőkkel együtt élő, de családra vágyó valaki volt. Ott csúszott el a dolog, h, amikor megtudta, h válunk, előállt az óhajaival: közös lakás, gyerek. Még egy kamu-terhességgel is bepróbálkozott. Na, ez az, amire a legkevésbé vágyott a férjem. De az, h ők szétmentek, addigra nem osztott vagy szorzott, hisz tényleg nem E. miatt lett vége a házasságunknak.

  • 2010.07.26 00:03:07Wish1973

    A posztban nem szidtam a férjem, nem sajnáltattam magam, csak visszaemlékezésnek szántam. Nem is értem, miért rótták fel páran az újdonság hiányát. Az másik rovat. A brittt- tudósos. Nem voltam elég bölcs, elég érett, így emiatt hibásnak érzem magam. De nem követtem el semmi brutál, extrém dolgot. Férjhez mentem vkihez, akivel szerettük egymást, jól megvoltunk, de nem volt helyes azt gondolni, h elég a szeretet, hogy elég viszontszeretve lenni. Nem volt helyes felülkerekedni néhány dolgon, vagyis nagyobb jelentőséget kellett volna tulajdonítani az akkor még bagatellnek tűnő dolgoknak. kettőn áll a vásár, de a mi házasságunkat nem az cseszte el, h én sárkány voltam, ő meg ilyen-olyan-amolyan szaralak, hanem egyszerűen nem illettünk össze. a különbözőségeink minden egyes nehezebb élethelyzetben megmutatkoztak, de a konfliktusokat nem tudtuk közösen megoldani, mert nem volt közös nevező, hasonló értékrend.
    Kell ehhez jó adag szerencse meg emberismeret. Ez utóbbival van, aki zsigerből rendelkezik, van, aki tapasztalatokkal szerzi meg. Ezért tudom, h nem lett volna érdemes tovább küzdeni. Mert a férjem nem megváltozott, hanem mindig is olyan volt, amilyen, csak vannak dolgok, amik kezdetben apróságnak tűnnek, aztán elhatalmasodnak.
    nem arra kellett rájönnöm X év után, h transznemű.

    Amúgy egy hetet nyaraltam többek között egy edinával, és komolyan mondom, h ennél szarabb dolog kevés létezik a földön.

  • 2010.07.26 00:55:26Wish1973

    lépcsőházi gondolat. többen is szóvá tették, h mit kell rugózni az esti fürdetésen. nem azt írtam, h az volt a gond, h nem fürdetett, hanem, h haza sem ért. saját akaratából, nem a kötelességei, munkáltatója, munkaköre, beosztása miatt. amúgy a fürdetést ő maga alakította apás programmá, nem az én kérésem, igényem, akármim volt. és persze, ha vki ráun a fürdetési rituáléra, helyette vmi más közös időtöltést választ, akkor sincs semmi gond. a gond akkor van, ha semmi kapcsolódási pont nincs a gyerekekkel, ill. ha az együtt töltött fél órában is rajtuk vezeti le a feszültségét. én ezt írtam. de ez megint az a bizonyos agyonrágott "szövegértés-gumicsont"

  • 2010.07.26 07:43:40Veg_

    2010.07.26 00:55:26Wish1973
    Eszerint jót pihiztél, ha ilyen éjjel volt időd végigolvasni ezt a sok mindent :) Üdv! :)

  • 2010.07.26 08:20:49Lapis Lazuli

    Wish:"Kell ehhez jó adag szerencse meg emberismeret. Ez utóbbival van, aki zsigerből rendelkezik, van, aki tapasztalatokkal szerzi meg." Jó, h ezt leírtad. Az összes hsz-ek közül azok zavartak legjobban, amik burkoltan, vagy nyíltan arról szóltak, h "nemigazmá, h nem lehet elsőre kiválasztani, ki az akivel le tudsz élni egy életet". Hát nem mindenkinek sikerül. A boldogok és szerencsések, akiknek ez a képesség megadatott, de miért kell leszólni azt, akinek ez más úton működik. Különösen, ha már maga is tudja és bánja a dolgot "Nem voltam elég bölcs, elég érett, így emiatt hibásnak érzem magam" nekem ez az eredeti posztból is lejött. Örülök, h leírtad, nna.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta