SZÜLŐSÉG

Mentő vitte el szülés után a 2200 grammos babát

2010. július 4., vasárnap 10:10 |

Síelni indultunk. Az eredeti megbeszélés szerint nem kétágyas szobákban lett volna az elszállásolás, így nem készültünk óvszerrel, mondván, úgysem leszünk kettesben éjszakánként. Végül a nászutas lakosztályt kaptuk. Baldachin - felár nélkül. Ekkor már hónapok óta téma volt az utódlás kérdése, de mindig akadt valami „jobb” programunk, ami miatt úgy döntöttünk, várhat ez még. Akkor és ott rábíztuk magunkat a sorsra. A mai napig emlékszem a fényekre, a hangulatra, a gondolataimra. Éreztem, tudtam, hogy teherbe estem. Azt viszont nem is sejtettem, hogy ez a „teher” szó mennyire pontosan érzékelteti az elkövetkező 8 hónapot.

Amikor nem jött meg a menzeszem, az 5. napon elballagtam a nőgyógyászhoz, kb. olyan naivan, mint egy tini. Mert addig ok, hogy, ha az ember védekezés nélkül szeretkezik, abból előbb-utóbb baba lesz, de hogy rögtön az első alkalommal, azt azért nem gondoltam volna. Annak ellenére sem, hogy ott, azon az éjszakán tényleg éreztem, hogy valami megváltozik. Abban a három hétben nem foglalkoztatott a gondolat. Utólag persze rájöttem, hogy miért van székrekedésem, hogy miért eszem epres joghurtot, amit azelőtt soha. A doktornő kedvesen annyit mondott: aki almafa alá ül, ne csodálkozzon, ha ráesik az alma.

Ebben a korai stádiumban a patikai teszt a legmegbízhatóbb, laborral nem is érdemes próbálkozni. Így hát, a kórházhoz legközelebb eső gyógyszertárban beszereztem egy tesztet, gyorsan megkerestem a mosdót, remegő kézzel kinyitottam a csomagot, és teszteltem. Várni sem kellett, lényegében egyszerre jelent meg a két csík. Még mindig remegő kézzel hívtam a féltégla méretű Ericcson198-as készülékről a fickómat, aki akkor még nem volt a férjem. Annyit kérdezett: "- Biztos?"

Nem mondhatnám, hogy osztatlan volt az öröm. Pár nappal később ismételtem, az eredmény ugyanaz. Biztos. Lassan kezdett barátkozni a gondolattal, de a későbbiekben, hogy úgy mondjam, felnőtt a feladathoz. Ugyanis volt gond bőven. Félig kikezelt fertőzésből szövődmény, külföldre utánam küldött antibiotikum az első harmadban, fenyegető koraszülés félidőben, figyelmen kívül hagyott toxémiás jelek az utolsó harmadban. Szóval a zárójelentésemre nem kerülhetett a „panaszmentes terhesség” kifejezés.

Július 30-ra voltam kiírva. Nagyon meleg nyár volt, a 37-es lábamra 40-es papucsot húztam, másba nem fért bele. Utólag okos csak az ember, akkor és ott bíztam az orvosban, védőnőben. Sószegény diéta- ez minden, amit mondtak. Júniusban már alig vonszoltam magam. Egy szombati napon elment a nyákdugó. Ekkor a 36. hétben voltam. Addig a pillanatig semmit nem vettünk. Egyrészt babonából, másrészt, mert az időközben férjjé avanzsált leendő apuka Pató Pál egyenesági leszármazottja volt. Szóval elérkezett a pillanat, amikor nem lehetett tovább halogatni, listával a kezünkben felvásároltunk egy fél baba-mama nagykereskedést.

Kedd reggel az előre megbeszélt időpontban mentem az orvoshoz. Mondtam neki, hogy pár napja átlátszó vízszerű valami folydogál belőlem. „Jól” megvizsgált, zárt méhszáj, minden rendben. Köszi. Aznap este, mint minden kedden, beültem három barátnőmmel egy étterembe, majd 11 óra körül hazamentem, lefeküdtem. Szokássá vált nálam, hogy „na, még egyszer kimegyek pisilni”. Felkeltem az ágyból, és abban a pillanatban a Niagara hozzám képest gyenge kis beltéri csobogónak tűnt. Az „elfolyt a magzatvíz” enyhe kifejezés. Nem hittem, hogy bepisiltem, annyira egyértelműen ömlött belőlem. Gyors visszaöltözés, irány a kórház.

Éjjel lévén nem volt forgalom, így hamar átjutottunk a városon. A kórházban adatfelvétel. Mégpedig azon adatok egy ujjal való bepötyögése, amik már a korábbi bent tartózkodásom miatt pontosan szerepeltek a gépben. Vizsgálóra fel-le, stb. Ezek is azon dolgok közé tartoznak, amiket ma már nem csinálhatnának meg velem, de a tapasztalatlanság és a pánik nem hagyta, hogy ráborítsam az asztalt az ügyeletesre. Kerítettek egy szülésznőt, szokásos borotválás, beöntés- teljes egyetértésben. Pisiteszt. Vizelet tele fehérjével. No komment. Közben a rádióban az A.D. stúdió Nyári eső című száma ment. Azóta is a sírás kerülget, ha meghallom. Várakozás. - Apuka menjen haza, pakoljon össze, pihenjen. Hazament, összepakolt, nem pihent. Elolvasta a terheskönyv szülésre vonatkozó fejezetét és várt.

Hajnalban előkerült, mondván aludni úgy sem tud. Ekkorra már voltak fájásaim. Fogalmam sincs, milyen időközönként. Preparáltak vénát, közölték, ha nem lazítom el magam, akkor nem tudják beszúrni a tűt. Javasoltam, hogy esetleg két fájás között próbálkozzanak. Harmadjára sikerült. Valamikor az orvosom is előkerült. Egyik fájásnál arra panaszkodtam, hogy el fogok ájulni. Azt mondta, az nem létezik, szülés közben nem lehet elájulni. Ő már csak tudja. Közben végig azon izgultam, mekkora súllyal fog születni a babám, mert abban a kórházban még a legalapvetőbb szinten sincsenek felkészülve kis súlyú újszülöttekre. Ha 2500 gramm alatt van, viszik át máshová. Ez is azon tanulságok közé tartozik, amit a következő terhességemnél tudtam kamatoztatni. A férjem próbálta alkalmazni a könyvben olvasottakat, de nekem nem segítettek.

A szülés lefolyása teljesen átlagos volt, gőzöm sincs, hányadik tolófájásra bújt elő. Azt azért megemlíteném, hogy, aki azt mondja, a gátmetszés nem fáj, az festi magát. Iszonyúan fájt. Mindenesetre, végül reggel 6 óra után valamivel megszületett a kislányom 2200 grammal. Zsinór a nyakán kétszer, csoda, hogy így is elég hosszú volt ahhoz, hogy ki tudjon bújni. Elvitték, megmosdatták, bebugyolálták, fél percre visszakaptam, és már jött is érte a mentő. Az újdonsült apuka végig vele, illetve mellette lehetett, én meg ottmaradtam egyedül lepényt szülni. Ezután – a kórházi protokoll szerint – némi tisztogatás következett. Ez felért egy újabb szüléssel, piszkosul fájt. Később kiderült, ez teljesen felesleges beavatkozás, ha a lepény épségben kerül elő. A gátvarrás csak hab volt a tortán. Az orvos állította, hogy érzéstelenít, én mégis minden szúrást, öltést éreztem.

A kórteremben harmadmagammal voltam. Többiek vígan babáztak, én zokogtam. Muszáj volt összeszednem magam, hogy mihamarabb láthassam a kislányomat. Másnap – gátseb ide vagy oda – bekászálódtam a kocsiba, hogy meglátogassam az inkubátorban pihegő, csövekkel, csipogó gépekkel körülvett babámat. Mint kiderült, E.colit tenyésztettek ki a füléből, más baja nincs. A szemét napokig nem nyitotta ki, kicsit ferde volt az arca, komolyan gondolkodtam rajta, lesz-e belőle valaha is épkézláb ember. Napokig nem vehettem a kezembe, mert macerás lett volna az ápolónőknek ki-, és visszakötni a branült. Bocicumival etették, és sopánkodtak, hogy mindent visszabukik. Hoztunk be neki rendes cumit, és láss csodát, megszűnt a probléma. Néhány nap után átköltözhettem hozzá a másik kórházba, néha a kezembe is vehettem, de szoptatni nem engedték... Időközben feltűnt, hogy úgy fosik, mint az a bizonyos lakodalmas kutya. Kiderült, hogy az összes újszülöttet sikerült megfertőzniük egy bizonyos Klebsiella baktériummal. Tégelyes popsikenőcs, nulla kézmosás két baba között...

Ekkorra már kikerült az inkubátorból, melegítő ágyban feküdt velem egy szobában, de újabb antibiotikumos kúra következett. Mivel egyik éjjel kitornázta a tűt a kezéből, nővérke gondolt egyet, és a fején preparált vénát. Nem kicsit szúrta mellé, akkora lett a gyerek feje, mint egy cipó, de a főorvos asszonyt nem szabad éjjel felébreszteni... Így egyedül küzdött vele. Na, ez is az a pont, amikor normális ember asztalt borít. Nem voltam az. Mármint normális. A 9. napon ezt a branül is kiesett. Ekkor már csak az antibiotikum miatt voltunk bent, tudtam szoptatni (10-20-30 grammokat), elmúlt a hasmenése, hízott is valamennyit. Elérkezett a pillanat, amikor azt mondtuk, hogy eddig és ne tovább. Hazavisszük és majd szépen bejövünk az aktuális adag gyógyszerért. Az utolsó két adagot injekcióban kapta meg.

Rosszul választottam kórházat, rosszul választottam orvost, csapnivaló volt az újszülött-, és csecsemő intenzív osztály. Nem kevés önváddal járt, hogy miért nem állt össze a kép menet közben, hogy miért hittem vakon abban, amit az orvos mond, hogy miért nem kerestem másik kórházat, másik szülészt. Mindezek ellenére a kislányom idén július 5-én tökéletes egészségben várja a 10. születésnapját. (A tapasztalataimat pedig a második – szintén problémásnak induló – terhességemkor tudtam kamatoztatni, így az a terhesség és szülés tök unalmas olvasnivaló lenne – szerencsére.)

Wish1973

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.07.04 15:45:04Bűbájos

    Nyilván azon az osztályon csak veleszületett klebsiellás újszülötteket tartottak. Mindegyik veleszületett volt. Ez egy ilyen osztály. Direkt nekik.

  • 2010.07.04 16:03:58kisfiúkmamája

    Nem tudtam, téged akarjalak megtépni, vagy a kórházat úgy mindenestül.
    Aztán úgy döntöttem, hogy a kórház nevét akarom!
    Micsoda szemét egy bagázs!Nehogymár két fájás közt még te legyél a hibás, amiért ők nem vettek rendesen emberszámba.
    A 10. szülinaphoz meg gratulálok!

  • 2010.07.04 16:05:26hinta-palinta

    Ebben a korai stádiumban a patikai teszt a legmegbízhatóbb, laborral nem is érdemes próbálkozni.

    --------------------------------------

    Ezt nem értem.
    A labor a legmegbízhatóbb, de drágább az otthoni pacsmagolásnál, ezért nem végzik egy nyikkanásra.

    Boldog szülinapot a kislányodnak.

  • 2010.07.04 17:21:58Wish1973

    pakesz, te télleg nem olvasol?
    nem szoptattam. kezembe sem kaptam. de látogattam napjában 2x. jött a férjem, kocsiba be, másik kh-ba át, aztán vissza. 3. vagy 4. napon átmehettem, kaptam szobát ott.
    a klebsiellát annyira nem sikerült kiirtaniuk, h 3 évvel később egy ismerős babája uott uazt kapta el. ez klasszikus kh-i törzs, ezért nem vihette ő.
    de tegyük fel, az én lányom volt a forrás. akkor is a kh. gondatlansága lenne, h az összes többi baba is elkapta.
    amúgy igazából a szülészt érzem sárosnak, mert, amikor félidőben görcsölni kezdtem, kaptam vaktában antibiót meg görcsoldót, de nem is próbálták kitalálni, h mi okozza. se tenyésztés, se semmi. amikor kijöttem a kh-ból, azt mondta, h simán mehet tovább az élet, semmi veszélyezt. terhesség. soha nem néztek vizeletet (amiben fehérje volt, de ez csak a szülőszobán derült ki, mert a szülésznő viszont nézte), nem foglalkoztak a magas vérnyomással, a vizesedéssel.

    hinta, nekem akkor azt mondta a nőgyógy, h az ó labortesztjük nem annyira érzékeny, mint a patikai. én meg elhittem:)
    eredményt mindenképp hamarabb kaptam, mintha másnap visszabumliztam volna egy reggeli elsővel, h rá 1-2 napra érdeklődhessek. lehet, h telefonon már akkor sem mondták volna meg, tehát az még egy kör.

  • 2010.07.04 17:32:01Ziebi

    Hű, ez nem semmi sztori. Gratulálok a kislányhoz és a "túléléshez". :)

  • 2010.07.04 18:31:00cozumel

    Sose talaltam volna ki, h Wish irta.
    Bekezdesek, nagybetu, vesszok a helyen, bammeg, teljesen megkavart :)

    Wish
    a masodik terhessegednel nem volt mar ilyen brutal vizesedesed?

  • 2010.07.04 19:16:39Starlark

    Wish: Boldog szülinapot a nagylánynak! :) Pár mozzanatban az én sztorimhoz is hasonlít a történet.

    RR: Nektek mondtak vmit honnan kapta a tüdőgyulladást a baba?
    Az én fiam is veleszületett tüdőgyulladást kapott, a légmelle mellé. Nem igazán értettem akkor se méhen belül hogy kaphat tüdőgyulát.

    Persze utána a 2 hét kórház és antibiotikum miatt volt szájpenész és szemgyulladás nálunk is, a fosós bacit megúsztuk.

  • 2010.07.04 19:45:30cat a

    oké luci így értem:) nálunk az APGAR 8-9-10 volt a légzés miatt át is vitték először csak megfigyelésre aztán éjjel megdolgoztatta az ügyeletest de már jó ilyen sok idővel túl lenni rajta

  • 2010.07.04 19:45:56Rosa Rugosa

    Az enyém szülés közben kapta, mint kiderült. Hogy mitől, azt nem tudom.
    Talán az is közrejátszott, hogy több órája elfojt magzatvíznél vagy 10-en megvizsgáltak -oktatókórház volt, ugye.

  • 2010.07.04 20:01:57Starlark

    RR: vmi ilyesmire gyanakszom én is. Epegörcs miatt indították meg a szülést a 36. héten, de úgy hogy 9-kor burkot repesztettek, mivel nem akart megszületni ennek és a később kapott lórúgás oxitocin hatására sem /miért is akart volna szegény a 36. héten/ 16-kor császároztak.
    De egyfolytában azt magyarázták hogy tőlem kapta...

  • 2010.07.04 20:37:53Rosa Rugosa

    Hát, nekem papírom is lett arról, hogy nem tőlem kapta. De hogy honnan, arra az volt a válasz, hogy akárhonnan.
    Egyébként reggel 6-kor folyt el a víz és este 6-kor született meg.

    Aztán a 3. szülésemnél -elfolyt víznél- az ügyeletes vagy ötször bejött a szobába és szépen elmondta, hogy azért nem vizsgál, mert ilyenkor már a fertőzésveszély miatt nem ajánlott és sűrűn biztosított arról, hogy ő törődik velem, félre ne értsem.
    Szóval így utólag ezért gyanakszom erre az elsőnél.

  • 2010.07.04 21:20:41Felicitasz

    Nem találok szavakat (azon kívül, hogy mennyire felnézek azokra, akik saját magukról ennyire hideg korrektséggel képesek tényeket közölni - lehet, hogy 10 év távlatából már könnyebb, ezt nem tudom, de az írás nem a szavakon belül vibrál, hanem pl. az én vérnyomásomban, miközben olvasom; döbbenetes erejű szöveg).

    Boldog születésnapot a lányodnak holnapra.

  • 2010.07.04 21:30:31manka78

    Wish! Boldog szülinapot a csajszinak! Sosem gondoltam volna, hogy te írtad.

  • 2010.07.04 21:30:41hinta-palinta

    Hát a klebsiella nem a normál flóra tagja, újszülöttben meg éppen nem.Ez egy agresszív kórházi törzs általában.

  • 2010.07.04 21:58:47csutkababa

    Adamantium
    Igazad van, de szerintem Hinta-palinta az ESBL azaz béta-laktamáz-termelő Klebsiella klónokra gondolt, melyek valóban kórházi törzsek, és multirezisztensek. És valóban nagy mortalitásúak...
    A NEM ESBL Klebsiella törzsek az alsó tápcsatorna természetres flóra tagjai.

    Wish babája így lehetett Kl. "fertőzött".
    A többiben sztem igazad van, csak itt volt egy kis zavar.

  • 2010.07.04 22:01:07csutkababa

    Hinta-Palinta, neked:)


    PPT]Perinatalis intenzív centrumból származó ESBL-termelő Klebsiella ...Fájlformátum: Microsoft Powerpoint - HTML-változat
    Multirezisztens ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae és K. oxytoca törzsek ... Járványokból izolált 132 ESBL-termelő Klebsiella spp. törzs származása ...
    www.oek.hu/oekfile.pl?fid=1192 - Hasonló

  • 2010.07.04 22:01:29hinta-palinta

    Köszönöm.

  • 2010.07.04 22:04:17hinta-palinta

    Újszülött osztályon meg koraszülött osztályon sajnos a rettegett jut eszembe azonnal.Meg a disszemináció.

  • 2010.07.04 22:09:28csutkababa

    Igen.:(
    Adamantumnak igaza van abban, amit leírt.és teljesen logikusan vezette végig.
    A baj az, hogy Wish 10 éve abban a hitben van, hogy megfertőzték a gyermekét...
    Szóval, van mit javítani a kommunikáción.A kórházakban, a rendelőkben, a ...mindenütt.

  • 2010.07.04 22:25:32bes3

    na most megírtam az elsô szülitörit annyira kedvet kaptam wish-tôl :)

  • 2010.07.04 22:31:04Wish1973

    azért vagyok abban a hitben, mert ez még a záróra is rákerült, pedig volt pár dolog, ami nem...
    meg azért is, mert a többi kisbaba is fertőzött volt, meg 3 év múlva is járt így ismerős uott. és még azért is, mert nagy volt a sunnyogás, pusmogás, ÁNTSZ-től (vagy akkor még köjál?) való parázás.
    de végül is mindegy, a fő gondom nem az volt, h fertőzés lett, hanem, ahogy a kezelés folyt.
    de így utólag már ez sem számít. a szülés utáni pár nap miatti hiányérzetem (hogy elvitték, h nem vehettem kézbe, nem tehettem mellre) a 2. lányom születésekor billent helyre, ezt az időszakot szűk 3 évig cipeltem. azóta nincs bennem keserűség emiatt.
    a köszöntéseket meg külön köszönöm.
    arra gondoltam, h stílusosan smink készletet, körömlakkot, piercinget, tetkót és melír csíkokat kap, mer' az úgy trendi:D
    de végül családi összefogással fényképezőgépet kapott

  • 2010.07.04 22:32:53csutkababa

    Gratula a lányodnak, Wish. Remélem, örült a gépnek. Trendi az ám, ha pl. pink a színe:))

  • 2010.07.04 22:37:56Farkasokkal táncoló

    Azt a törhetetlen gyerekfényképezőgépet? :-)

  • 2010.07.04 22:45:13csutkababa

    Dehogy! az nem menő. Csakis digitális sony vagy ilyesami a menő, sok-sok funkcióval.
    FT, le vagy maradva:))

  • 2010.07.04 22:45:30Wish1973

    coz, a 2. lányomnál kísértetiesen hasonlóan fertőzéssel indítottam. közben persze kh-at, dokit váltottam, de az új doki közölte, h az 1. harmadban nem ad semmit, irrigáljak. na, akkor már tudtam, h ezt én még egyszer nem csinálom végig, nekem ne szálljon feljebb a kórokozó. tudtam, h igenis van olyan gyógyszer, ami adható, az irrigálás meg akkori ismereteim szt erősen ellenjavallt a terhesség elején. (most is így tudom, bár meg lehet győzni az ellenkezőjéről, ha tévednék.) szóval, akkor már okosabb voltam, megkérdeztem egy másik nőgyógyászt, h mi van ilyenkor. ő is azt mondta, h persze, h van ilyenkor is adható gyszer. úgyhogy kh-on belül kerestem másik orvost, mert ott ( margit) tudtam, h van intenzív, ha baj lenne. szóval, kikezelt, és utána folyamatosan kontroll alatt voltam, így , ha bmi pozitív van akár kenetben, akár vizeletben, időben meg lehetett volna fogni. nem lett semmi. kellett hozzá szerencse is, nyilván, de, mivel a sztori ugyanúgy indult, a végkifejlet meg egész másképp, azt gondolom, h ebben nagy szerepe volt annak, h már nem hittem a lepattintós szövegnek, és mertem megkérdőjelezni az orvos válaszát. tökéletesen unalmas szülés és gyermekágyi időszakban lehetett részem. az a cukros, szirupos, giccses- ergo fikázni és szétoffolni való lenne:)
    nem is írom meg:D

  • 2010.07.04 22:47:11Wish1973

    te, csutka, be vagyok kamerázva?
    ja, rózsaszín:D

  • 2010.07.04 22:49:54csutkababa

    Wish
    Neeem, csak nálunk uez kariajira zajlott:)

  • 2010.07.04 22:51:50bes3

    wish, kösz a történetet érdekes.

    nem kötekedésbôl, de nem a dokinak lett igaza az ájulással kapcsolatban? Nem írod hogy elájultál .. :)

    Ô meg mondjuk látott százával szüléseket, talán van "tapasztalata"....

  • 2010.07.04 23:19:37Wish1973

    de igaz, végül is nem ájultam el. volt már velem előtte is, azóta is hasonló. uazt éreztem, és, ha koncentrálok (fekvés, légzés), meg tudom akadályozni. eddig 1x nem sikerült, beelőzött, mert nem jutottam el az ágyamig. bár szentül meg voltam róla győződve, h az ágyon fekszem, csak az volt fura, miért kiabál a lányom, h mit keresek a kövön. akkor nagyot koppant a fejem:D

  • 2010.07.04 23:38:59oreille

    Tényleg jó írás egy rémes esetről. Boldog szülinapot a lányodnak!

    mi az a bocicumi?

  • 2010.07.05 00:24:01Wish1973

    én azt hívom bocicuminak, amivel a bocikat etetik. ronda sötétsárga színű, kissé szétrohadva a sok fertőtlenítéstől, és némi túlzással akkora lyuk van rajta, mint a sportkupakos üdítőkön. hogy ne szarakodjon vele sokáig, csússzon le mihamarabb.

  • 2010.07.05 03:33:52Anyafarkas

    Boldog szülinapot a nagylánynak!

    A bocicumi miatt az én nagyfiam meg sem tanult szopni. :( Most, a lányomnál azt mondtam, aki csak közelít felé a cumival, megharapom.

  • 2010.07.05 06:12:22drlucifer

    Oreille!
    Újszülött/koraszülött osztályokon gyakori jelenség: bármilyen üveg nyakára ráhúzható óriási méretű cumi. Jelzem: én csak akkor találkoztam vele a PICen, amikor valami miatt nem volt más (kb. 2-3 alkalommal).

    Biztos az anyagiakon is múlik, de ahol én feküdtem a minikkel, rendes, korababás cumiból etettek, ha már nem tűrte a gyerkőc a szondát (Dani pl. kirántotta).

  • 2010.07.05 06:14:59manó99

    Jó reggelt!

  • 2010.07.05 13:07:49Bezzegmama

    Kedves Wish! Én is Kútvölgyi, 36. hét, utána SOTE PIC, szintén bocicumi, csodálkozás a nővérkéktől, hogy jéé, kibukja az egészet, stb. stb. stb. Én ugyan ott végeztem, ott is voltam gyakorlaton, még az osztályvezető miatt csókosnak is számíthattam volna, leszarták a nővérkék, még magukhoz képest is bunkók voltak, a férjemet rendszerint nem engedték be vagy ha igen, előtte 1 órát váratták. Ne haragudj, hogy leírtam, de annyi minden eszembe jutott. De ma már fent szuszog az ágyában, 14 hónapos és remélem, hogy a jövőben minden rendben lesz vele. Az új kórházad melyik lett??

  • 2010.07.05 13:20:33Wish1973

    egy későbbi kommentben írtam: margit. na, az nekem nagyon bevált minden tekintetben, pedig én aztán a kákán is a csomót:D

  • 2010.07.05 15:19:01Anura

    Én sem gondoltam volna, hogy Wish írta, de nagyon jó történet volt. Főleg, hogy nekem sem volt idilli szülésem, (irigylem is az olyanokat).
    Örülök, hogy szerencsétek volt, meg minden. :)

    drlucifer, tudnál pontos infót adni, mit is kell keresni (eü törvényt?), amivel fel lehet készülni? És azon belül mit olvassak, hogy mi a kórház kötelessége?

  • 2010.07.05 15:23:50nanemárrr

    Na, akkor smúz jön: tetszett az írás stílusa, pedig pont emiatt szóltam meg egyszer wisht, mármint amiatt, hogy írt egyszer a szakmájáról...most viszont tetszett ez a hideg, tényszerű leírás, semmi picsogás -pedig lehetett volna bőven rá ok-, szóval okés volt! :)

  • 2010.07.05 15:27:33Koriander

    Wish, ez eddig a legjobban megírt szüléstörténet, komolyan! és nagyon jó, hogy már mindez múltidő és hogy túl vagytok az egészen!!!
    Nagylányt meg Isten éltesse!

  • 2010.07.05 16:50:58manó99

    Wish

    !

    Boldog születésnapot!!

  • 2010.07.05 17:01:24Wish1973

    köszönöm/köszönjük:)

  • 2010.07.05 18:25:51Bezzegmama

    Köszi Wish, megkerestem :-) azt hiszem, ha majd megint téma lesz, én is ezt választom. ugye újra van ott szülészet? vagy még zárva?

  • 2010.07.05 18:33:39Wish1973

    úgy tudom, újra működik. ebben a témában sztem a babaneten tudsz kérdezni, mert ott vannak kórházas topikok is.

  • 2010.07.05 18:51:42nyúlmama

    Bezzegmama
    újra van szülészet-csak éppen van,aki elment onnan, pl az én orvosom is.Úgyhogy nem biztos, hogy az már ugyanaz, mint régen volt.
    Mert azért a szülészethez az orvos is kell,nem csak az épület.

  • 2010.07.05 20:11:49Kócoscápalány

    2010.07.04 11:37:23phaszfej

    Remélem téged nem anya szült, de ha mégis, akkor a helyében most agyonütnélek szívlapáttal, addig amíg utolsót mozdulsz.

  • 2010.07.06 20:17:14drlucifer

    Anura!
    A betegek jogait, jó alaposan. viszonylag az elején van, könnyű megtalálni. Ismerősömmel pl. azzal szarakodtak, hogy a vajúdóba nem akarták a férjét beengedni. Megírtam nekik, hogy márpedig Eü. törv. szerint a vajúdás és a szülés teljes tartama alatt joga van hozzá, apuka kicsit kiverte a balhét, és láss csodát: beengedték...

  • 2010.07.06 22:38:44Rien25

    "phaszfej" kedves ezt eléggé benézted. Az író nem hős akar lenni, hanem szerette volna megmutatni, hogy tudnak bánni az emberrel az egészségügyben...

    Tudod amikor egy nő szül, akkor a legsebezhetőbb lelkileg. Főleg azért, mert ott van nála egy magatehetetlen újszülött. Meg egy valagnyi hormon a szervezetében.
    Hát hadd ne olyan bánásmódot szeressünk már ilyenkor, mintha a seggükből rángattak volna ki minket!
    Bár te jobbat nemigen érdemelnél úgy látom.

    Én sem éreztem magam hősnek szülés után, (pedig a dédnagyi annak hívott - mondtam nem vagyok, csak szültem egy gyereket).
    Azonnal lábra álltam utána, hiába volt első gyerek (valahogy ez volt nekem a magától értetődő). Nem voltam finnyás sem.
    De nekem ott volt az kórházi dologzók kedvessége - mert ha valaki úgy bánik velem, mint a kutyával, és a gyerekemet is félvállról kezeli, átharapom a torkát az biztos.

  • 2010.07.07 00:33:53Aegrisomnia

    Érdekes. Engem nem érzéstelenítettek szülés közben, harmadikra kint volt, de a gátmetszést egyáltalán nem éreztem. Valahogy jobban fájt egy 3910 grammos kisbaba kipréselése.. A méhlepény-tortúra pedig már a LEGYENVÉGEENNEK perverzióból nem érdekelt. Engem is tisztogattak, az sem fájt.. Te, tényleg szar volt az orvosod.
    (Varrás fájt. ;)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta