SZÜLŐSÉG

Palkónapló: Hány centisre szeretnéd?

2010. július 2., péntek 08:12

- Jaaaaj, de aranyos! Ez még bébihaj, ugye? - sikoltoznak mostanában ismerőseink, barátaink és üzletfeleink az utcán, én pedig egyre idegesebben ismételgetem, hogy neeem, már le volt nyírva egyszer, csak azóta megnőtt, aztán most így néz ki.

- Biztos nagyon melegíti a fejét szegénynek - kapcsolódnak be az egyre kellemesebbé váló társalgásba gyorsan a megmondónénik is, én pedig újra és újra elhatározom, hogy most már tényleg lenyírjuk a gyerek haját. Én is látom, tudom, érzem, hogy melege van, hogy egy csapzott, izzadt szénaboglya áll Palkó fején, csak idő kellene, energia, meg egy mély sóhaj.

Úgyhogy aztán hazaérünk, teszünk-veszünk, és bár bennem még motoszkál a gondolat, hogy na, most kéne, de még sincs az a nagy késztetés. Itthon hűvösebb van, meg mindenféle egyéb meló, így hát továbbra is csak mondogatjuk egymásnak a férjemmel, hogy te, most már tényleg le kéne nyírni Palkó haját, igen, persze, le kellene, majd szemlesütve elsurranunk az ellenkező irányba.

Aztán egyszer csak hoppá, itt az utolsó hétvége nyaralás előtt, az utolsó lehetőség, amikor már muszáj befogni a nagyszobából vidáman kifelé trappoló Palkót, belenyomni az etetőszékbe, és beteríteni egy műanyag lepedővel. Eddig még okés is a dolog, tetszik neki, hol a kezed, hol a lábid játékot játszunk, kacagunk, igaz, én egy kicsit hamisabban. Mert a férjem a hátunk mögött már készülődik a műtéthez, már pakolja elő a szerszámokat, és amikor a hajnyíró gép dugója a konnektorba kattan, Palkó is egyre aggodalmasabban kezdi tekergetni a buksiját. Van is miért, a gépezet beindul, és ugyan diszkrét a bürrögés, mégsem lehet úgy csinálni, mintha ez a zaj csak úgy véletlenül szűrődne be az utcáról, pláne, hogy az alkalmi borbély már a szőke fürtök felett magasodik, bele is szánt, hullik a haj, és elszabadul a pokol. Palkó előkotorja a mancsait a köpeny alól, szétkeni az arcán a hajcsomókat, köpködni, fintorogni kezd, miközben rázza a fejét, és én hiába próbálom lekötni a mobilommal, ami minden játéknál érdekesebb mostanában, addig ügyeskedik, míg a kövér kis kacsók csak belekennek egy kis hajat a szemébe is.

Technikai szünet következik, Palkó ordítani kezd, férjem pedig mindenféle heves tiltakozásomat félresöpörve szerszámot cserél, és ollót kezd csattogtatni az édes kis rózsaszín fülecskék mellett. Majd meglátom, azzal mennyivel könnyebb lesz, magyarázza, én pedig meglátom, igen, mennyivel könnyebb lesz így a tévéből integetni a családnak, valami esti bűnügyi összefoglalóból, ahonnét majd a kezünket tördelve mesélhetjük, hogy mi csak jót akartunk, és hát azt mondta a főorvos úr is, hogy azért vissza lehet még varrni azt a fület. Különben sem én csináltam - mosom majd szépen a kezeimet, persze kizárólag a gyerekek érdekében -, hanem az apja, de azért neki is inkább felfüggesztettet adjanak, mert különben három gyerek hal éhen, jajistenem. És miközben én csendben elképzelem magam, ahogy sírástól csukladozva védőbeszélek, férjem komótosan csattogtat, most valahogy tartsd úgy a mobilt, hogy lefelé nézzen, mondja ő, csitt-csatt, mondja az olló, aha, mondom én, remegő gyomorral, Palkó pedig nem mond semmit, csak csendben feladja a szájában folytatott hajszál-halászatot, és érdeklődni kezd az olló után.

Férjemen látom, hogy kezdi elveszíteni a fonalat, egyre idegesebben csattint ide meg oda az ollóval, Palkó pedig nem hagyja magát, elszántan védekezve rángatja a fejét, majd egy határozott mozdulattal elkapja az ollót. Patthelyzet, férjem kiszabadítja az ollót, de két méterre el kell távolodnia hevesen csápoló csemetéjétől, mert Palkó komoly védekezésbe csap. Most már aztán elég, mondaná, ha tudná, de nem is kell, mert mondja helyette az apja, és újra előkerül a gép. - Hány centisre szeretnéd? - szegezi nekem a kérdést. - Ööö, kettő, - mondom, és vége a lacafacának. Lágy, szakavatott ujjakkal megragadom a türelmetlen, fehérszőke buksit, valószínűleg Ross doktor is így oldaná meg valahogy ezt a Vészhelyzetet, nyugtatom magam, miközben férjem határozottan felbürrögteti a kétcentisre állított ketyerét, és az eddigi tempóhoz képest fénysebességgel, kábé három perc alatt lekanyarítjuk Palkó fejéről a felesleges szőrzetet.

Palkónak nem sok ideje maradt a felháborodásra, csak pillogott a megdöbbenéstől, és mire nekiállt volna nyöszörögni, már nem is igazán volt miért. Csak átemeltük a hajtengerből a kádba, tekintettel a ruha alá bejutott lenyirbált tincsmennyiségre, majd egy jókedvű pancsolást követően a kis legény az új séróval ráfarolt a megszokott pályájára. Jelenleg csak röptében simogatható.

Panzej

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.07.02 21:54:33Brumibaby

    Anke-tto, igen, sapka, kalap. Akkor is viselniük kellett volna, ha több hajuk van, szerintem a haj nem olyan nagyon sokat véd.

  • 2010.07.02 21:56:07Lapis Lazuli

    Renege: figyi, nem erről van szó. A nagyfiamnak egyszer a gipszben elfertőződött egy sebe. Éés skarlátos lett. És minden este át kellett kötni a gyulladt sebét. Szerinted mekkora cirkusz volt? Ha tudom, h be kell cseppenteni becseppentek. És pont. Legfeljebb kibőgöm magam mikor egyedül vagyok. De te is becseppentettél és rávetted, h vegye be a gyógyszert. Szóval mi a gond?

  • 2010.07.02 21:57:06renege

    Az én módszerem kétemberes volt. És a második műtét utáni 6 hétnél működött, ha voltunk ketten. Én ráül a gyerekre, csak a feje lóg ki elöl, a többi alattam, meg mögöttem, aztán egyik kezzel alsószemhéj lehúz, a segítő felülről "támad", fentről húzza a felső szemhéjat, és az én másik kezemben levő üveggel célzok és lövök.

    Na, a másik, ha egyedül vagyok, kb ugyanez, csak ugye egy kézzel próbálod úgy szétnyitni a befeszített szemet, hogy közben maradjon még mit ápolgatni (a kinyomott szemért kár volt megműttetni), na, ott sokkal kisebb a találati arány.

    aztán a dokik nem tudtak mást ajánlani, kenőcsöt adtak, és mondták, álmában kenjem.

    de! ez is idegörlő ám, mert az én gyerekem, csak az elalvás utáni 15-20 percek között alszik úgy, mint akit agyonütöttek, és lehet kenni, később (ha véletlen bealudtam mellette), már szintén rángat reflexből, mint ébren.
    Ok, b iztos lehet találni jó időpontot később is, de halál nehéz.

  • 2010.07.02 21:57:35Wish1973

    bnőm naptejet ken a fia fejére

  • 2010.07.02 21:59:28renege

    LL, nekem az a gondom, amikor valaki (most épp Wish) csak úgy kijelenti a nagyvilágba, hogy minden csak az akaraton múlik, meg, hogy milyen tutin meg kell mutatni, hogy ki a főnök (kvázi ki ül jól a lovon), és akinek gondjai vannak (mert nekem azért vannak), az halál földbedöngölve érzi magát.

    én nagyon nagyon sokat sírtam pl a cseppentős időszakban. olyan ideges voltam, hogy néha a kezemet kellett a falba verni, hogy lehiggadjak.
    nagyon féltem pl a fertőzésektől.
    na mindegy. én nem érzem úgy, hogy nagyon ügyesen kezelném a gyerekeket ilyen csináld azt, amit én szeretnék téren. a rendrakás is nagy probléma nálunk.

  • 2010.07.02 21:59:51Lapis Lazuli

    Én egyébként szerettem a hosszú hajamat és büszke is voltam rá. Kicsit sajnálom, h "kinőttem".

    A szemcseppentésnél nekem az vált be, különben, h oldalt fektettem a gyereket, úgy nem látta mikor kell becsukni a szemét.

  • 2010.07.02 22:02:47Farkasokkal táncoló

    2010.07.02 21:52:06Brumibaby

    Nekem milliószor be kellett már adnom szemcseppet. 10 évesnek már pl. szépen el lehet magyarázni, hogy ne felfelé nézzen, hanem üljön le, és lazán hunyja le a szemét (csak ne szorítsa össze). Te pedig egyik ujjaddal az alsó szemhéját jól lehúzod, a másik ujjaddal kicsit megemeled a felsőt, és már be is lehet cseppenteni. Próbáld ki cseppentés nélkül, hogy milyen egyszerű. Célszerű ilyenkor a fejet a széktámlához vagy a falhoz vagy a kanapé hátához vagy akármihez támasztani, ahogyan a szemhéját lehúzod, az alkaroddal gyengéden nyomd is oda, akkor nem jelentkezik a reflex.

    Kicsinél pedig ez - ha ódzkodik ellene - kétemberes feladat. Az egyik ölbe veszi, egyik karjával átölelve a két karját fogja le, a másik karjával pedig a fejet szorítja, aztán a másik ember szépen becseppenti.

  • 2010.07.02 22:03:25Brumibaby

    renege, a rendrakás nálunk is nagy probléma, pedig ezek már nagy lovak... ennél is nagyobb baj, hogy a rendrakás nálam is nagy probléma. Úgyhogy nekem itt alapom sincs nagyokat akarni.

  • 2010.07.02 22:04:07Farkasokkal táncoló

    KIfelejtettem, hogy a fejet a homloknál kell az átölelt karral leszorítani természetesen, nem az állánál vagy a nyakánál..

  • 2010.07.02 22:05:06renege

    Ft, szerintem egy összeszorított szemet egy ember nem tud szétnyitni egy kézzel. mondjuk, ha a szádban van a cseppentő, akkor működhet :D

  • 2010.07.02 22:06:25renege

    2010.07.02 22:03:25Brumibaby

    hehe, na, azt direkt nem írtam, hogy én vagyok a főbűnös nálunk is :D már úgyis annyi bénaságom kiteregettem itt, gondoltam, megkímélem magam :D

  • 2010.07.02 22:08:10Lapis Lazuli

    "az halál földbedöngölve érzi magát."
    igen ezt megértem. De hiszen mindent megoldottál végül, nem? :))
    "na mindegy. én nem érzem úgy, hogy nagyon ügyesen kezelném a gyerekeket ilyen csináld azt, amit én szeretnék téren." Én sem érzem úgy, h mindent ügyesen csinálok. Iszonyú türelmetlen vagyok gyárilag, és nehezen uralom. Ez van. Nem vagyok boldog tőle, igyekszem változtatni. De ez van. Én így vagyok jó anya. És pont újfent.

    "biztos nem túl jó egy depis anyával, belátom " Ha ezt komolyan gondoltad, akkor mindenképpen kérj segítséget!

  • 2010.07.02 22:08:23Farkasokkal táncoló

    2010.07.02 21:59:28renege

    Reneges, szerintem senki nem akart ledorongolni, csak magadra vetted. Tudod szerintem mi a baj, ahogyan itt leírtad a szitukat, meg hogy ideges voltál, sírtál utána stb? Az a baj, hogy nem vagy biztos magadban, bizonytalan vagy. Ezt kéne először erősíteni, hogy te vagy az anya, te tudod mi a jó neki pillanatnyilag, és ha valamiről úgy gondolod, hogy ez a jó akkor ne idegeskedj meg sírjál, hanem szép nyugodtan tarts ki mellette.

  • 2010.07.02 22:10:08Farkasokkal táncoló

    2010.07.02 22:05:06renege
    Nem olvastad végig, írtam, hogy kicsiknél - ha ellenkezik, akkor kétemberes, ez van.

  • 2010.07.02 22:12:48renege

    de végigolvastam, csak ott nálad az egyik csak lefog. de nem olyan fontos.

  • 2010.07.02 22:14:14renege

    Amúgy én nem bizonytalannak, és tehetetlennek érzem magam sok esetben. talán nem ugyanaz a kettő.

  • 2010.07.02 22:14:51renege

    2010.07.02 22:08:10Lapis Lazuli

    nos, a segítség olyan közepesen segít :) nincs kontroll csoportom, hogy ellenőrizzem, úgyhogy nem tudom biztosan :D na, ebben tuti bizonytalan vagyok :D

  • 2010.07.02 22:18:32Lapis Lazuli

    Renege: nekem fellőtték a pizsamát. Ezt a depi utat már végig jártam. lapislazuli.hu@gmail.com, ha gondolod.

  • 2010.07.02 22:19:26renege

    LL, köszi, jó éjt!

  • 2010.07.02 22:40:11tildy:)

    Szegény kölök:( Sokkal jobban illett z arcához a korábbi haj....

  • 2010.07.02 22:43:25tildy:)

    Farkasokkal tancolo: azert benem eleg mely nyomot hagyott, mikor 5 evesen anyum a fenekemig ero hajamat ovid fiusra vagatta.. Szoval elg durva ez a nem az orrat vagtak le beszolasod... KErlek szepen en pszichesen elegge megsinylettem ezt a hajvagast, bar neked ahogy latom egy hajvagas "semmiseg".

  • 2010.07.02 22:45:28Panzej

    Ne sajnáld annyira, Tildy, csak pár napja nyírtuk, de állítom azóta már láthatóan hosszabb a haja. Lehet, hogy vízbe lóg a töve.. :-D

  • 2010.07.02 22:46:51Panzej

    Fenékig érő hajat fiúsra.. :-(
    És te beleegyeztél?

  • 2010.07.02 22:54:04Starlark

    Az én fiam is már kétszer lett megnyírva géppel. Mondjuk a fodrászunk csinálta neki teljesen ingyen.
    Ott ült az apja ölében és élvezte, egyáltalán nem fél vagy sírt.
    Amúgy neki is most kezd vmi tényleges hajféleség nőni a fején hogy hamarosan 2 éves lesz.

  • 2010.07.02 22:57:05Farkasokkal táncoló

    Tildy nem kell a magad 5 éves kori (és nem másfél éves kori) sérelmét rávetítened erre a kisfiúra - mellesleg nem értünk egyt, mert nekem így jobban tetszik, mint írtam jobban kijönnek a vonásai és a szabályos fejformája is, a szeme is.

    És azt is írtam, hogy én is vágtam ovodáskorig a lányaim haját - praktikus volt és egyszerű volt a hajmosás, fésülés - de utána megbeszéltem velük. Nagyobbik hosszú hajat akart, lett is (igaz copfban vagy máshogyan összefogva, nem ám mint egy Loreley, akkor volt szabadon, ha valami ünnepibb alkalom volt), a kisebbik hallani sem akart hosszú hajról, de még szoknyáról sem egy ideig, a legelső szoknyáját a 8.-ikos ballagásán vette fel, azóta hord azt is.

  • 2010.07.02 23:01:17tildy:)

    panzej: dehogy egyeztem bele, ki sme kerte a velemeyem, ( de azert mondtam, hogy max kleopatraig , de ram se hederitettek) .... Kvazi "lekotoztek" a fodrasznal.

    11 eves koromig meg sem noveszthette, raadasul (majdnem szodasuveg ) meg szemuveges is voltam, szoval ocsmany kinezet a kobon ...

    Anyum azota is mondja de muszaj volt, mert tetut talaltak a hajamban... Aha persze.... Fura modon azota is volt egyszer tetu a hajamban, megfelelo samponnal megis kijott, pedig hosszu hajam volt akkor is...

  • 2010.07.02 23:05:03tildy:)

    Francba, megint nem erzekeli a billentyuket a gepem...

    Azt tudom, hogy azert a 6 evert (is) nagyon haragszom anyamra... Mintha direkt el akart volna akkor is , es meg utana is 18 eves koromig csufitani....

  • 2010.07.02 23:20:57Farkasokkal táncoló

    Érdekes, nekem is 7 éves koromból van ilyen haj-emlékem, amit én se nagyon tudok megbocsátani, mert akkor mentem első osztályba, és akkor volt divat (pontosabban évekkel előtte volt) az, hogy a kislányok haját fül alatt egyenesre nyírták, és a fejtetőn meg egy olyan rollnit csináltak, aminek a végén volt egy nagy masni. Gyűlöltem ezt a frizurát, és annyit nem engedtek meg, hogy oldalra fésüljem csattal. Még másodikos koromban is ezt a szörnyűséget kellett viselnem, harmadikos voltam, amikor különös kegyként megengedték, hoy na most már oldalt megtűzhetem csattal, nem kell azt a szörnyű búbot viselni a fejem tetején.

    Most hogy így visszagondolok, az anyám is afféle öltöztetőbabának használt engem, állandóan azt kellett felvennem amit ő akart, egyszer pl hazahozott egy spanglis cipőt, olyat mint amit ma a népitáncosnők hordanak, én meg visítottam, hogy ezt nem veszem fel! És állandóan azon ment a hiszti nálam, hogy nem akartam megenni amit adtak (megtömtek, kihánytam), vagy nem akartam felvenni amit rámadtak...

  • 2010.07.02 23:43:37Tejbajusz

    Cuki a Palkó így is, úgy is!

    Gyors és praktikus fiú hajvágó technika ingyér', figyeljetek:

    Egyik szülő megfogja a gyerek bokáit, a gyerek reflexből megmerevedik valamiért, a másik szülő meg sitty-sutty letolja eközben a hajat. A haj nem megy bele semmibe. Másfél-két perc az egész, ordítás nincs.
    Eme szülői találékonyságot a szükség szülte :-)

    Cserébe kérek tippet, hogy a francba vágjam le a kiskölök körmeit?????

  • 2010.07.02 23:46:24Farkasokkal táncoló

    Álmában. Viccen kívül.

  • 2010.07.02 23:49:31Tejbajusz

    Negatív.
    Sötétben alszik.
    Más? De azért kösz.

  • 2010.07.02 23:58:38Farkasokkal táncoló

    Délután (napközben) is sötétben alszik?

  • 2010.07.03 00:02:35Wish1973

    renege, én a rendrakás-témáról lejöttem. egyszerűen nem fér bele az életünkbe, h ezen menjen az ekézés. egy ideig nézem-nézem, max annyit kérek, h egy ösvényt csináljanak nekem az ablakhoz, meg az emeletes ágy végéhez. aztán, ha besokallok, fogom a sok szart és 10 perc alatt rendbe teszem. igazán helytelen, biztos csótányok fognak mászkálni a lakásaikban felnőtt korukban, de nekem ez lett az a pont, ami nálatok a frufru. nem balhézok miatta. ha gyerekvendégek jönnek, akkor simán el tudnak pakolni, tehát a képesség ott szunnyad bennük.

  • 2010.07.03 00:15:52Magenta

    Tejbajusz, akkor zseblámpával, de úgy kétszülős a dolog.

  • 2010.07.03 00:28:03Farkasokkal táncoló

    2010.07.03 00:02:35Wish1973

    Nálunk ugyanez volt. Én alapjáraton rendetlen, de azért megfelelni akaró, férjem pedáns ugyan de tőle aztán a feje tetejére állhat minden, a maga cuccait elrakja ósz-pássz, kicsi gyerekeink meg hát... rendetlenek voltak. Én is rendelkeztem azzal a képességgel, hogy HA AKARTAM, akkor rendet tudtam tenni sőt nagyon sokszor csináltam nagytakarítást selejtezéssel és rendrakással egybekötve, szóval elvileg én is tudtam VOLNA rendes lenni (ha születésemtől ehhez szoktam volna).

    Hát még élünk. Nagybbik lányom örökölte az apja precíz természetét, az ő laksásában nincsen rendetlenség soha. Nála inkább az a baj, hoyg mndent gyüjt és rendszerez és emiatt van káosz. Kisebbik lányom még nálam is rosszabb, iszonyat mi van a lakásában itt felettem, de megtiltotta, hogy bármihez hozzányúljak én meg megtörve bár de félve nem beletörődtem (naná). Ő pl. mestere az eltüntetéses rendrakásnak amikor minden holmit pillaantok alatt a legközelebbi ajtó, függöny, fiók mögé kell rejteni, aztán az más kérdés, hogy amikor valamit keres akkor mi van...

    De van ám remény... ahogy öregszik az ember, úgy lesz rutinosabb a rendrakásban. Nálam már így a halál felé közelítve olyan rend van de oylan, amit fiatal koromban el se tudtam képzelni!!! :-DDDD

  • 2010.07.03 00:46:26Wish1973

    alapvetően a rendrakás csak az olyan kettyósoknak fontos, mint én. nem érzem magam jól, ja kupi van. a gyerekszobában elviselem, mert nem ott vannak a dolgaim. a gyerekeim meg szerencsére egészségesebb lelkületűek, ők jól érzik magukat így is. amikor már az ottani zűr is zavar, akkor inkább elpakolok. végül is nekem fontos, nem nekik. egy dolog van, amit muszáj rendben tartaniuk: az iskolai cuccok.

  • 2010.07.03 00:58:25Farkasokkal táncoló

    Na ez nálam is megvolt, hogy az iskolai cuccoknak rendben köllött lenni, alsó kettő évben mindig ellenőriztem lefekvés előtt.. harmadikban már nem kellet.

    Ami viszont halálomig be nem gyógyuló seb: az az, hogy SOHA nem olyankor jöttek hozzám váratlanul, amikor éppen szép rend volt. MINDIG akkor amikor éppen "készültem" rendet rakni... :-(((

    Jelzem ez most sincsen másként, pedig ma már a hét 7 napjából 5-ben mindig rend van... :-(((

  • 2010.07.03 01:35:04Wish1973

    súlyos terheket kényszerülsz cipelni:DD

  • 2010.07.03 02:35:02Ziebi

    Hozzád legalább megy valaki :D

    Hozzánk csak a karbantartók ha kihívjuk őket :D

  • 2010.07.03 07:00:06tikktakk

    3 es fel eves kisfiamnak, szuletese ota alvas kozben vagtam a kormet, illetve a hajat is, amikor kellett. Kezen gyorsan no a korme, haja rengeteg van es gyorsan no szinten. ki kellett varnom olyan jo elfarados napot, amikor szo nelkul elejult altatasakor, es akkor gyorsan levagtam a a hajat, ha szerencsem volt nem ebredt fel arra sem hogy ide-oda mozgattam a fejet.Neha 2-3 xutan kellett igazitanom, de mivel baromi eros es hirtelen gyerek, nem kockakztathattam meg hogy gondol egyet es megloki a kezemet az olloval egyutt.Volt egy hajnyiro gepunk, de az olcso valtozat, es az apjan probalva az o hajat huzta, igy eselytelen volt....

    A labkorme detto, csak almaban, kb fel 1 eve mintha eberebben aludna, de mindig elhuzta a labat, be a takaro ala, tobbszor neki kellett futnom, mire hagyta..
    Sokszor az valt be, hogy a kezecskejevel kezdtem, mire azon vegigertem, megszokta hogy motozok vele, es hagyta a labat is


    Kb feleve volt az attores, eloszor a kezet hagyta a ulve a kanapen, hogy megcsinaljam,majd iden ev elejen egy naggyon erdekes mese kozben a rendes asztalnal ulve a hajacskajat korbenyirtam, olloval, adtam neki szep szines fesuket hogy jatsszon vele, mert mindig az kellett neki, amivel fesulgettem kozben..
    Majd par honapja megjott az attores a labkormokkel is- ez ugye csiklandos- es furdes utan agyba befekudve, kis meseje bekapcsolva, es olembe kis bababtappancsok, gyorsan nyissz....
    A legjobb viszont kb egy hete tortent, itt az egyik bevasarlokozpontban, van egy jopofa gyerekfodrasz, autokkal, vonatokkal, motorral stb szek gyanant. Tobbszor elsetaltunk elotte, kifigyelte mit tortenik ott, mit csinalnak a gyerekekkel, nem faj, ilyesmi, kivancsi lett , ki akarta probalni.....ES egy hettel ezelott szepen rault a kismotorra, fodrasz neni seperc alatt geppel lenyirta az aljat, olloval a tetejet, igy nem lett kiskatonas, en meg dicsertem es raktam a sultkrumplit a szajaba....Sokba kerult, de megerte, pozitiv elmeny, jol erezte magat, es hajnyiro gepek kozott is folyt

  • 2010.07.03 07:02:44tikktakk

    szoval a gepek kozott is nagy am a kulonbseg....


    Es a zseblampa, amikor meguntam, a nemletezo harmadik kezemmel tartani apank vilagitos mobiljat, akkor talaltam az egyik uzletben fejre erositheto, amolyan barlangasz, orvosi jellegu ledes lampat, na ezt a fejemre csapom, es maris szabad a ket kezem...olvasashoz is lehet hasznalni kislampa hianya eseten.....

  • 2010.07.03 07:38:11tikktakk

    Elnezest az elirasokert, keso ejszaka van nemigen latok ki a fejembol, es ekezet nelkuli billentyuzeten irogatok

  • 2010.07.03 09:03:44Starlark

    Én először szopi közben vágtam körmöt, most az ölembe veszem mondókázom az ez elment vadászni, ez meglőtte... kezdető örökzöldet és gyorsan túl vagyunk rajta :)

  • 2010.07.03 09:10:30renege

    2010.07.03 00:02:35Wish1973

    Hát ez most tök megnyugtatott. Pont tegnap éreztem azt, hogy kész, itt megáll a tudomány. Míg elmentem főzni, negyed óra alatt lecsapott a hurrikán, és minden a feje tetejére fordult. mikor megkérdeztem őket, hogy mégis ezt hogy gondolják, akkor megmagyarázták, hogy ők a kártyákat keresték.
    Persze nem találták meg :D

  • 2010.07.03 09:53:39Brumibaby

    Starlark, én is elment vadásznira vágtam

  • 2010.07.03 12:03:04renege

    wish, ezt neked írom :)

    A kislányom ma reggel olyan kedvében volt, hogy mondom neki, levágom a hajam, mire kapásból rávágta, hog jó. Hát mit ne mondjak, teljesen izgulni kezdtem, megpróbáltam úgy egy nyisszantással levágni a frufrut, ahogy a fodrász javasolta.... inkább ne tudjátok meg, milyen lett.
    Egyrészt túl nagyot nyisszantottam, borzalmasan rövid lett, másrészről csálé minden irányban... próbáltam igazgatni, még hagyta is, de úgy néztem a róka meg a sajt módján haladok egyre rosszabb irányba, így hagytam.
    most nem szeretnék ritával találkozni :D

    DE! nem lóg a szemébe, ha megnő legalább egy picit, megpróbálom ismét a fodrászt.

  • 2010.07.03 12:03:44renege

    hajam = hajad, csak, hogy értelme is legyen a sztorinak :)

  • 2010.07.03 13:09:18Vérkönyvtáros

    2010.07.02 23:43:37Tejbajusz,
    én 1 éves koruktól vágom a hajukat: etetőszék tálcájára soha máskor meg nem kapott kincsek, a gépet ők kapcsolják ki/be. Mindig az aznap legnyugisabbal kezdek, a többi ettől megnyugszik, h túlélhető. Sokkal kevesebb macera 1-2 havonta vágni, mint hetente többször hajat szárítani ;)
    Hajvágógéphez: a nagynak nagyon sok haja van, neki csak szálirányban lehet vágni, ha visszafelé akarom, akkor elakad a gép és persze húzza. Ja, és csakis a hossz-szabályzó nélkül. A feje tetején pedig kezdek a homlok felett és onnan haladok milliméterenként fel (a fenti miatt: lenyírok 2-3 mm-t szálirányban és 2-3 mm-rel feljebb kezdek, lefelé stb.) Egyszerűen elakad benne a gép, pedig erős.

    Körömvágásnál is ez van. Anno a nagynak én is álmában vágtam egy ideig, aztán ébren is nyugton maradt, aztán volt 1 év (2.5-3.5 között), mikor lábáról csak úgy tudtam, h lefogtam :/ De elmúlt, most meg már nagyon könnyű, tartják a kicsik is, csak jó alannyal kell kezdeni.

  • 2010.07.03 15:32:28Oláh Karin

    panzej az szdsz tárt karokkal vár

  • 2010.07.03 21:37:51kertedi

    Jé, még ezt a témát is túl lehet spilázni? :)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta