Közpénzből segítik a késői gyermekvállalást Nagy-Britanniában

Zanza!

A brit állami egészségügyi szolgálat eztán a negyven év feletti nők számára is biztosítja a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét. Az életkori diszkrimináció megszüntetése máris heves vitákat szül a szigetországban.

A brit állami egészségügyi szolgáltatást nyújtó NHS módosított azon az általános szabályon, miszerint 40 éves kor felett semmilyen formában nem támogatta a meddőségi kezeléseket. A kezdeményezés nyomán eztán mód nyílik arra, hogy egyedileg mérlegeljék, érdemes-e közpénzeket áldozni a késői gyermekvállalásra. A döntés alapját az képezi, hogy minden nő számára – életkortól függetlenül – térítésmentesen elérhetővé teszik azt a vizsgálatot, mely alapján meghatározható a petefészek „rezervkapacitása”, azaz a még munkára fogható petefészektüszők száma.

Már eddig sem volt elegendő pénz a meddőségi kezelésekre

Ez jelentős változás a korábbi helyzethez képest, amikor 23 és 39 éves kor között legfeljebb három próbálkozást finanszíroztak az állami egészségügyi ellátás keretében. A klinikai gyakorlat megfelelőségéért felelős szervezet (NICE) azonban a rendelkezésre álló irányelvek és bizonyítékok alapján úgy döntött, nincs semmi alapja a felső határ 40 évben való meghúzásának, és az nem több egyszerű életkori diszkriminációnál.

A módosítás nyomán tovább romolhat a már most sem rózsás helyzet, hiszen eddig is szép számmal voltak olyan kórházak az országban, ahol nem tudtak elegendő pénzt előteremteni a fiatalabb párok problémájának megoldására sem. Ezt teljes joggal meg is tehetik, hiszen sem a kezelések számának, sem pedig az anyai életkornak a felső határa nem kötelező érvényű. Éppen ezért helyileg dönthetnek úgy, hogy ennél kevesebb próbálkozást finanszíroznak vagy éppen 39 éves kor alatt húzzák meg a felső korhatárt. Az „irányítószám-lottónak” nevezett ellátási egyenetlenség nyomán tehát e téren is sokat nyom a latban, hogy a gyermekre vágyó pár az ország mely pontján lakik. Ennek nyomán az ellátóhelyek csaknem fele (47 százalék) már az életkori korlátok feloldása előtt is csak egyetlen próbálkozást fizetett, 23 százalékuk kettőt, és csupán 30 százalékuknál volt lehetőség a törvényben ajánlásként szereplő három kezelés anyagi fedezetének előteremtésére.

Idősebb kor, nagyobb veszélyek

Miközben a döntéshozók diszkrimináció ellenes lépésnek tekintik az eddigi tiltás lazítását, mások az anya és a gyermek biztonsága elleni merényletként értékelik a módosítást. Josephine Quintavalle, a reprodukcióval kapcsolatos etikai kérdések szakértője abból indul ki, hogy 40 éves kor felett ugrásszerűen megemelkedik a rendellenességek veszélye, és életkora folytán az anya esélye is csökken arra, hogy lássa felnőni gyermekét. Igen visszás törekvésként értékeli, hogy miközben mindent megteszünk, hogy felhívjuk a figyelmet például a dohányzás és az alkoholfogyasztás ártalmaira – ezzel is csökkentve a magzatot érő káros hatásokat –, a késői anyaság bátorításával magunk növeljük a veszélyeket. Álláspontja szerint a szülés optimális időpontja 24 éves kor körül van, ezért ezt kellene szorgalmazni ahelyett, hogy a mostani forráshiányos helyzetben más területekről vonnak el összegeket a késői gyermekvállalás támogatására.

Clare Lewis-Jones, az Infertility Network vezető tisztségviselője úgy véli, hogy a petefészkek rezervkapacitásának vizsgálata jó alapja lehet a racionális döntéshozatalnak, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a nők ennek fényében sem feledkezhetnek meg arról, hogy az életkor igenis alapvető tényező a gyermekvállalás időpontjának mérlegelésekor. Úgy látja, hogy a 40 éves kor felett anyává váló nők történetei aránytalanul nagy hangsúlyt kapnak a sajtóban, melynek nyomán sokakban születhet az a tévhit, hogy ráérnek a gyermekvállalással, hiszen idősebb korban sem csökkennek az esélyek. Pedig a valóság az, hogy a fogamzási képesség legfontosabb meghatározója továbbra is az életkor.

Nem tisztességes kizárni az idősebb nőket sem

Dr. Gillian Lockwood, a brit szülészeti-nőgyógyászati társaság (RCOG) helyettes elnöke (egyébként fertilitási szakember) szerint nem világos, hogy a NICE fő célja az életkori diszkrimináció elleni harc vagy inkább olyan kritériumok felállítása, melyek betartásával a lehető legnagyobb a sikeres terhességek aránya. Hasonló véleményen vannak azok is, akik szerint az életkor az egyik legbiztosabb tényező annak felmérésében, mekkora a problémamentes terhesség és szülés valószínűsége. Ehhez ugyan némi támpontot adhat a NICE által javasolt vizsgálat is – de aránytalanul nagy költségek árán. A Sheffield University fertilitási szakembere, dr. Allan Pacey ugyanakkor logikus lépésnek tartja, ha az eddigi diszkriminatív életkori megkötések felől a petefészkek tényleges állapota felé mozdul el a szemlélet az esélyek latolgatásakor.

A könnyítések további kiszélesítésén gondolkodnak

A NICE ezzel egyidejűleg megfontolás tárgyává teszi, hogy a leszbikus és az egyedülálló nők számára is biztosítsa a közpénzből való megtermékenyítés lehetőségét, és gondolkodnak annak a szabálynak az eltörlésén is, mely jelenleg elzárja a társadalombiztosításból való finanszírozás lehetőségétől azokat a párokat, ahol az egyik félnek korábbi kapcsolatából már született gyermeke. A végső döntés 2012-ben várható.

Blogmustra