SZÜLŐSÉG

Mobiltelefon vigyáz a táborozó lányomra

2010. június 28., hétfő 16:03

Ahogy a busz motorja felbőgött, és fekete füstöt okádva kigördült a jármű az iskola parkolójából, összeszorult a szívem. Elengedtem a hét és féléves lányomat az iskolai táborba egy hétre. Lopva körbenéztem, az anyukák könnyes szemmel integettek a busz után, és aggódva néztek a távolba, ahol a busz eltűnt a látómezejükből. Mi, az elsőtáborozók anyukái egyre gondoltunk.

Vajon tetszeni fog a gyereknek a tábor? Mennyire lesz önálló? Szót fog-e fogadni? Rendesen megmossa-e a fogát? Minden nap tiszta ruhát vesz? Eszik-e majd rendesen? Fog-e tudni aludni az emeletes ágyon? Bekeni-e magát naptejjel? Nem fogja elhagyni a cuccait? A számtalan kérdés mellett ott motoszkál az is, hogy vajon mennyire fogunk hiányozni neki mi, kis családja.

A tábort megelőző délután együtt csomagoltuk be a bőröndbe a felszerelését: ruhákat, tisztálkodó szereket, cipőt, gumicsizmát (hátha megint özönvíz lesz), strandpapucsot, könyvet, újságot, köntöst, naptejet, szúnyogriasztót, és a tanítók által javasolt körülbelül napi 300 forintnyi zsebpénzt. A bőrönd tetejére rá kellett ülnöm, hogy be tudjuk cipzározni. A mobiltelefonnal gondban voltunk. Bár engedélyezték a használatát, nem voltunk benne biztosak, hogy rá szabad-e bízni egy elsősre a(z amúgy elfekvőben lévő, régi) mobilt. Hosszas tépelődés után úgy döntöttünk, próba-szerencse, és betettük a hátizsákba a kommunikációs eszközt. Előtte minden számot töröltünk a kártyáról, a 2-es számra anya, a 3-asra apa telefonszámát programoztuk be és megtanítottuk a gyereknek, hogy kell használni és tölteni, ha lemerülne.

Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor az indulás napjának délutánján megcsörrent a telefonom és a lányom neve jelent meg a kijelzőn. Csak azért hívott fel, hogy tudassa, épségben megérkeztek. Megtudtam, hogy a szállás tökjó, csak büdös van, hogy az emeletes ágy tetején fog aludni, és hogy máris mennek ki az udvarra. Egy óra múlva azért hívott, hogy elújságolja, barátnője leesett az emeletes ágyról, de nem lett baja. Amikor hatodszorra csörgetett meg, hogy megossza legfrissebb élményét, akkor kicsit elbizonytalanodtam, jó ötlet volt-e, hogy elvihette a telefont. Azzal nyugtatom magam, hogy talán csak a telefonálás újdonságának varázsa miatt nyomogatja ennyiszer a kettes gombot, na és nekem is biztonságérzetet ad, ha tudom, hogy bármikor elér a gyerek, ha akar.

Tudom, bezzeg a mi időnkben még csak a hagyományos kommunikációs csatornák voltak, és ha akartunk valamit, levelet kellett írnunk, esetleg bedobós nyilvános telefonon tudtunk a szülőkkel beszélni, vagy még úgy se. Ha viszont van lehetőség a modern technika használatára, miért ne éljünk vele? Közben, hogy a régi, általam tapasztalt jó dolgok se maradjanak ki, csomagoltam négy felbélyegzett, megcímzett borítékot (nagyszülők és itthoni cím) vonalas levélpapírral. Szombaton írtam neki egy levelet, csomagoltam mellé néhány matricát és feladtam a postán. Jó érzés tölt el, ha elképzelem, hogy ma bemondják a nevét a hangosbemondóban: levele érkezett. Este biztosan megtudom, amikor megcsörren a telefonom.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.06.28 17:22:11Onibaba

    Amikor életemben először 1 hetes táborba mentem 7 és fél évesen még hírét sem hallottuk a mobilnak. Nyilván volt egy kis honvágyam, de anyuék írtak képeslapot és ha bármi történt volna, tudtak volna nekik szólni a tábor vonalas telefonjáról.
    Ha napjainkban az én (még nem létező) gyerkőcöm menne táborba, elgondolkodnék, hogy adjak-e mobilt (mert biztos mind a 20 körmöm lerágnám, úgy drukkolnék/aggódnék), mint ahogy azon is, hogyha adnék, nem éppen azzal nehezíteném-e meg az önállósodását....

  • 2010.06.28 17:26:14cozumel

    Oooo, de imadtam taborokba jarni :)
    mindig ment a harc, hogy ki aludhat az emeletes agy tetejen :)
    valami kremszeru tubusos mosoporral mostuk a zoknikat-bugyikat, es persze, mivel hideg vizben lehetett csak es mivel obliteni rendesen nem tudtunk, na meg kinek volt arra ideje, kokemenyre szaradtak :D
    az utazashoz csomagolt szendvics pedig az utolso nap a sajat laban maszott elo az utitaskabol.

  • 2010.06.28 17:27:44verity777

    Én egy évig aszaltam egy szendvicset egy terepgyakorlat után a kőzetgyűjteményben. Szó szerint kővé vált a zsemle... és lapos is lett a súlytól. Nézegettem a zacsin keresztül, hogy mi lehet ez, mert nem volt felcímkézve...

  • 2010.06.28 17:37:47Koriander

    Onibaba nem 7,5 évesen kell önállosodnia :), már önmagában egy nagy lépés, hogy ennyi időre távol van a családtól, nem attól lesz valaki anyámasszonykatonája, hogy az anyja bepakolt neki egy mobiltelefont, szóval pakoljál te is nyugodtan a leendő porontynak :) (én is fogok).

  • 2010.06.28 17:42:28Puszpanya

    R2-hoz hasonlóan élni és élni hagyni.
    A nevelők úgyis keresnek, ha gáz van.
    Egyébként is ritkán használom a mobilom. Szükséges rossz a bárhol-bármikor-bármiért elérhetőség.

  • 2010.06.28 17:44:01Wish1973

    az enyéim rutinos táborozók. a kicsi annyi idős, mint Tünde lánya, 5 évesen (2 éve) volt először, aztán tavaly. idén már túl vagyunk egy erdei iskolán, és két hét múlva megy a régi ovijával. fogmosás rendben szokott lenni. tiszta ruha is. enni, aludni is fog vsz. eddig egy táborban kallódtak el dolgai, de csak apróságok. naptej, bikini alsó része.
    a telefon elküldését orbitális hibának tartom, de alapvetően ez a pedagógusok hibája, mert nekik kellett volna leszögezni, h náluk lehet esténként érdeklődni, vagy akár a gyerekkel is beszélni.
    a nagyobbik lányom 10 éves ,és nála is ez vált be. volt már ovis korában, aztán az egyik sulijával, később váltottunk, de a másik suli tanítónénijei is épp így csinálták. idén ő is megy az exovisokkal, oda sem visz telót. ez lesz a 7. táborozása és bevált.

  • 2010.06.28 17:58:32kisfiúkmamája

    Fix belepusztulnék, ha egy hétre táborba menne az elsősöm.
    Én csak harmadikban mehettem, pedig százszor érettebb voltam 8 évesen, mint most a fiam. Szerintem a fiam nem érett még rá.
    De érdekes itt olvasgatni a véleményeket.

  • 2010.06.28 18:13:57abak

    Tünde!
    Csak nem egy zuglói iskolából ment táborozni tegnap a gyereked? Akkor lehet, hogy sorstársak vagyunk.
    Cozumel!
    Mos 6 volt e csoda szer neve, én is azzal mostam a táborokban.

  • 2010.06.28 18:22:11cozumel

    En siman elkuldenem oket jovore, iden meg nem. De lehet, hogy rosszabbul birnak, mint en annak idejen, hiszen en rutinos nagymamazos voltam, szal meg se kottyant, hogy par napig nem latom anyamekat.
    Az en gyerekeim most aug-ban fognak eloszor 3 napig nem latni engem, mert egy tanfolyamra megyek.
    Hat, kivancsi leszek...

  • 2010.06.28 18:37:15kriszi

    Tavaly négy napig bírták nélkülem (Apával), utána haza kellett jönni :)
    A nagyot most interjúvoltam, ottalvós táborba jelenleg kötéllel sem lehetne elcibálni. Nem tudom, van-e összefüggés, csak mondom, hogy tegnapelőtt kórusban, egymást átölelve zokogtunk a Mit tehetnék érted c. örökbecsűn :D

  • 2010.06.28 19:01:09Kipikopii

    nyulmama, wish: az ovis taborozasokrol: 5 eveseket hany ejszakara visztek/engedtek el es milyen felugyelet mellett? Es mi van, ha egy gyereknek 2 nap utan hatalmas honvagya lesz? Vagy nem szokott? (megmondom oszinten nekem korainak tunik az 5 evesek taboroztatasa, ugyhogy kivancsi vagyok, hogy ez milyen hosszu tavolletet jelent es milyen korulmenyek kozott).

  • 2010.06.28 19:06:04Tünde

    Abak: de igen :)

  • 2010.06.28 20:00:55Meni

    Kb. 15 evvel ezelott en taboroztattam gyerekeket, es hivatalosan 6-7 eves gyerekek voltak a csoportomban (en voltam 15-16 eves). Ketten voltunk 7-10 gyerekre. Egy nagy szobaban aludtak, mi reggeltol estig veluk voltunk. Segitettunk oltozni, vetkozni, ellenoriztuk a tisztalkodast, a tiszta ruhat, a rendes evest, a naptejet, a sapkat, mindent ami kellett ahhoz, hogy ne legyen baj. Igen, volt baleset, de semmi veszes, egy gipszeles es egy fulgyulladas. Takarodot szigoruan betartattuk, mert minden nap volt program, es kinek kell az, hogy hulla faradt, hisztis gyerekekkel kelljen vegigcsinalni a napot. Honvagy az volt, foleg a lanyoknal volt divatban a birkanyaj effektus, amikor az egyik elkezdett sirni az anyukaja utan, es fel perc utan az osszes zokogott. De egesz jol ki lehetett hozni oket a hisztibol. Akit nem, az tenyleg szenvedett. A szuloket minden este felhivhattak a nyilvanos telefonrol, de volt aki kulon kerte, hogy probaljuk meg nem engedni, mert csak felizgatja a gyereket. Volt akinek meg mi javasoltuk, hogy ne hivogassa a gyereket, ugyanezen okbol. Es igen, volt aki hatarozottan nem volt meg erett ebben a korban az ottalvos taborozosra. Ha a harmadik napot is vegigbogte a gyerek, plane ha ejszaka is megallas nelkul sirt, akkor mi hivtuk fel a szulot, hogy talan el kene vinni a haza a kislanyt, kisfiut. Nem volt sok ilyen, ugy emlekszem, minden csoportbol max ha egy. Es volt olyan szulo, aki nem volt hajlando eljonni a gyerekert :(

  • 2010.06.28 20:15:59Vérkönyvtáros

    Imádtam táborozni. Mindig volt listám, jól jött már az összepakolás előtt, h legyen, ami kell (vásárlás) és ne is maradjon otthon, aztán a táborban sem.
    Egy dolog volt kötelező, érkezés után minél hamarabb képeslapot küldeni. Igaz, akkor más lehetőség nem is nagyon lett volna és nem is 6 évesen mentem.
    Szvsz a telefon nagy felelősség, szegény kölyök vigyázhat rá folyton, ok, h a szülők nem hívják, de ha már ott van, akkor rajta a nyomás, h ő telefonáljon. Az a megoldás jobbnak tűnik, h fix. időpontban hívhatók, ill. baj esetén a kísérők rögtön telefonálnak.
    Ha tényleg bajban van, amúgy sem biztos, h ő tudna.

    De megértem, h a telefon ottléte nyugtat (ja a szülőket ;)), majd ha a legkisebb lány első táborozásánál már nem lesz ;)

  • 2010.06.28 20:18:53Vérkönyvtáros

    A levél nagyon jó dolog, anno a 3 hetes zánkai alatt anyámék is írtak párszor - az egy szelet otthon, h gondolnak rá, várják haza, addig is érezze jól magát.

  • 2010.06.28 20:24:43abak

    Tünde!
    Akkor valószínűleg ugyanarról a táborról van szó.Tegnap reggel 2 busszal indultak a KL utcából.
    Az én fiam már nagyobb. Kb. egy órája eresztett meg egy lájtos telefont, amiben mondta, hogy minden ok, és nem fog minden nap telefonálni.

  • 2010.06.28 20:32:13termi

    Nekem még nincs gyerekem, "csak egy" 7éves keresztlányom, aki jövő7en megy a Balatonra.Olyan jó volt olvasni titeket, még sírtam is....egyrészt az aranyos aggódások miatt, másrészt pedig eszembe jutott,hogy milyen jó is volt táborozni gyerekkoromban!:)

  • 2010.06.28 20:51:47Veg_

    Régi szép idők... *sóhaj* Bár sokszor nem vállalták a tanárok a táborozásomat, csak ha a 2-3 segitő szülő közt ott van valakim, igy sokszor jött velünk apu vagy anyu, de konzekvensen tojtak rá, mit csinálok, és ha kétfele ment a társaság, akkor mindig a másik felével mentek, hogy ne zavarjon. Volt velünk pár másik szülő is igy, azokat birta a banda, és volt jujjszegénygyerek, mamimajdvigyázrád is, azokat a kölköket intenziven cikiztük. A szülő jelenléte nem volt ciki, egy táborba mindig kellett a kevés tanár miatt vagy 4-5 ifi, vagy ugyanennyi szülő, esetleg keverve... Pár alkalom után megnyugodtak, hogy nem robbanok, onnantól ők se voltak ott többet, mint más szülő. Ezek mondjuk általában sok száz fős táborok voltak, nem osztálytáborok. De ott is általában külön kérték fatert, vagy valaki hozzá hasonló szülőt, mondván nem szól bele semmibe...
    Azt birtam a legjobban, mikor otthon maradtak, bár akkor nem lehetett a menet közben elfogyott zsebpénzt olyan egyszerüen pótolni...
    *nosztalgiamód kikapcs*
    Nem csoda, hogy mellétettetek egy régi telefont, igy fel tud hivni, ha valami baja van, és ha elhagyja, akkor se döltök a kardotokba :)

  • 2010.06.28 21:21:16Mille38

    12 éve táboroztatok gyerekeket (nem vagyok pedagógus, csak önkéntes). Tapasztalatom szerint az aggódó szülők gyerekei sokkal nehezebben viselik a táborozás napjait. Akiket folyton hívogatnak otthonról, nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Amíg nem volt mobiltelefon, sokkal könnyebb volt a gyerekeknek. Ha a szülő jót akar a gyerekének, nem hívogatja és ha a gyerek hívja, nem dől be a negatív helyzetjelentéseknek. A táborok nem szörnyűek, csak sok gyereknek szokatlan az önállóság elvárása.

  • 2010.06.28 21:28:59Wish1973

    Kipikopii, 5 nap- 4 éjszaka. ismert gyerekek, ismert óvónénik. zökkenőmentes. mondjuk nálunk nemszoptatós koruk óta jövés-menés van. minden 2. hétvége apjuknál, időnként nagyiknál alszanak már egy éves koruk óta. apjukkal nyaralnak 1- 1 hetet mióta elváltunk (kicsi 2 éves volt az első ilyen nyáron) anyámmal is minden évben szoktak nyaralni, meg anyóssal is. szóval nálunk nincs röghöz kötés.

  • 2010.06.28 21:43:47nyuszómuszó

    Szerintem, ha az a szabály, hogy lehet vinni, akkor jól tettétek, hogy ti is küldtetek vele..

    Anyu mindig tiltólistára teszi a mobilt, őt lehet hívni, ha van valami, pont mert volt rossz tapasztalata nem egyszer azzal, hogy valaki hozott, valaki nem, ennek kölcsönadták, annak nem, volt, hogy rászálltak egy-egy gyengébb virágszálra és a sok kunyeráló lemerítette a kártáyját egy nap alatt, stb..

    De ha mindenkinél van, akkor szerintem rossz, ha pont nála nincs, meg, bele kell törődjünk, hogy ilyen korban aktuális ezzel is megismerkednie (nem egyenlő sajátot kapnia, de azért ismerkedni már kikerülhetetlen..).

  • 2010.06.28 22:28:06Wish1973

    nyuszómuszó, ne a táborban ismerkedjen. ott a gyerekekkel kell ismerkedni. a telefont meg át lehet vinni a nagyihoz, baráthoz, és próbaképp hazacsörrenni, ha vki tényleg úgy gondolja, h egy 7 évesnél elérkezett az idő.
    amúgy továbbra is úgy gondolom, h a ped. sara, nem a szülőé, aki él a lehetőséggel. de ebben annyira egységesek szoktak lenni, h csodálkozom. de majd kiderül pár nap múlva, h jó döntés volt-e

  • 2010.06.28 22:42:56Dortje

    Ez a tanító nénitől függ, de én, ahova besegítek immáe 17 éve, ott tilos mobilt vinni.
    Már írta Meni, de azért leíromén is. Ha nagy a baj, a tanító úgyis szól, hogy jöjjenek érte. Ha meg csak a "banda sírás" akkor a szülő megijed, leautózik, és mire leér kiderül, hogy semmi gond nincs, csak éppen akkor valami nem klappolt. Volt már ilyen, és a szülő érzi a végén a legrosszabbul magát.

  • 2010.06.28 23:58:49nyúlmama

    kipikopii
    Filmeztem a lányommal, de most vagyok.
    Évek óta megyek velük, nagycsoportban,5 évesen.
    4 napra mentünk, 3 éjszakára.
    A gyerekek nagyon élvezték, még nem volt olyan,hogy valakit azért kellett hazaküldeni, mert honvágya volt.(betegség miatt sajna volt)
    Nálam van mobil, engem lehet hívni, de én nem tartom szerencsésnek a telózást a gyerekkel.Nem is igényelte egy sem.
    Én úgy látom, hogy nagyon jól érezték magukat, de a lényeg az, hogy a szülők véleménye ugyanez.Most találkoztam egy régi ovisom anyájával, aki azt mondta, hogy a ygrek a ami napig emlegeti a táborozást.

  • 2010.06.29 00:02:51nyúlmama

    Amúgy 5 felnőtt szokott lenni: mi hárman, a dadussal, a lányom és a férjem.
    Mi eddig nem olyan táborban voltunk, ami direkt erdei iskola, "maszek" megoldás, üdülőben. A programokat is mi szervezzük, kirándulás, múzeum,hajózás, kompozás, fagyizás, volt ebéd vendéglőben-egyébként a kajáról mi gondoskodunk,reggeliről, ebédről,vacsiról, ha az idő engedi-idén nem engedte a dög-van bográcsozás,szalonnasütés is.

  • 2010.06.29 00:08:26nyúlmama

    Kényszer nincs, természetesen. Aki akar, az jön,aki nem,az marad. Idén mindösszesen 3 gyerek nem jött,egy az autistám, kettőt a szülő nem engedett el.
    Az a tapasztalatom, hogy anygon jó közösségformáló dolog egy ilyentábor.
    Ja, és rengeteg fénykép készült, és aztán ment a szülőknek,amikor hazaértünk, emilben-éljen a digitális gép.

  • 2010.06.29 03:25:31Kipikopii

    Koszonom a valaszokat. A 3-4 ejszaka az valoban nem olyan veszes, foleg, hogy ha mindenki ismeros.

    Nyulmama: ez az ovis taborozas ovi szezonidoben van, mint egy osztalykirandulas, vagy nyaron? De ugye ez nem bevett szokas Mo-n? en nem emlekszem ovis taborozasra. Ja, es amig te taboroztal, addig a kimaradt par gyerek atment a masik ovis csoportba? Szulok mit szoltak?

  • 2010.06.29 06:05:19BlackCat

    Péntek este hoztuk haza elsőtáborozónkat.:)

    Volt soksoksok pozitív élménye (még mindig eszébe jut vmi, ami nagyon klassz volt és el kell mesélni:)), de akadt sajnos negatív is.
    Talán majd jövőre már nem lesznek ilyenek.

    A mobilt nálunk nem engedték, ennek ellenére 10ből 9 szülő adott a gyereknek...
    Megkérték a szülőket, hogy chipset, kólát, stb. ne csomagoljanak a gyereknek...háááát...

  • 2010.06.29 06:49:50nagyleany

    ha felorankent azzal van elfoglalva, hogy Neked telefonaljon, akkor valsozinu, nagyon nem tud reszt venni az akciokba... Az lanyom lovas taborba volt tavaly, mobil tilto listan volt, es igy volt jo( nincs is neki).

  • 2010.06.29 07:16:20Meni

    BlackCat, nem vagyok meglepodve a szulokon, hogy a tiltolistat nem vettek komolyan. Egeszen elesen el bennem a kep, amikor a ket hetes tabor kb. 10 napjan derult ki, hogy a 7 eves Danika miert hordja mindenhova magaval a kis taskajat. Mert abban voltak az eletmento allergia gyogyszerei, arra a mindosszesen 12 fele sulyos allergiajara, ami volt. Az egyik a mehcsipes volt. Felhivtuk a szulot azonnal, hogy ezt miert igy kell megtudni? Ja, hat Danika olyan onallo nagyfiu mar, tok jol tud vigyazni magara. Es a kotelezoen kitoltendo egeszsegugyi urlapra miert nem irtak fel T. Szulok? Feltek, hogy nem viszik le a gyereket. Jogos. Akkor inkabb keruljon eletveszelybe, ha egy pillanatra megsem olyan okos, onallo nagyfiu? En meg menjek a sittre, plusz cipeljem egesz eletemben a terhet, hogy gyerek ott fullad meg a kezemben. Mondom, 15 eve volt, es mai napig felmegy a pumpa, ha eszembe jut...

  • 2010.06.29 07:22:30Tünde

    Azt hiszem, egeszseges merteku az aggodasom. Eszembe se jutna leutazni hozza/erte, csak ha a tanito hivna, hogy gond van. Es tovabbra sem hivtam fel, szerencsere az o hivasai is ritkultak. :)

  • 2010.06.29 07:38:18Wish1973

    nyúlmamam, a lányaim már iskolások, mindkét gyerek óvónői szerveznek amolyan "öregdiák" tábort. minden nyári szünetben, így egy hét megoldva. némi nosztalgiázás. én meg tudom, h ismerős gyerekek, ismerős felnőttek, tutira jól érzik magukat és megmaradnak a régi barátságok. nem utolsó sorban némi bevétel az év közben az adófizetők pénzén seggmeresztő óvónőknek. te nem gondoltál ilyesmire?

    aki kérdezte még az ovis tábort: amíg ovisok voltak, "szorgalmi" időszakban volt, nyár elején. a maszek tábor meg a zárva tartás alatt.
    a chipses dolgot nálunk is hiába szokták kérni, de ez legyen a legnagyobb bajuk.

  • 2010.06.29 07:41:58Veg_

    2010.06.29 07:22:30Tünde
    Akkor egyre jobban élvezi, és a telefon ujdonságérzete is mulik :) Tök jó hir :)

  • 2010.06.29 08:29:24FwM / Arlene

    Jaj, én imádtam táborozni! Bár én már nyolc éves voltam, mikor először mentünk, de mai napig tisztán él bennem a sok könnyes szemű anyuka emléke!

    Anyukám mai napig emlegeti,hogy az első táborozáskor utolsó előtti nap sikerült levelet írnom, hogy szerencsésen megérkeztünk, jó a szállás meg a kaja, így a levél már csak utánam érkezett meg. :) Jövőre már első nap letudtam. :)

    Nálunk nem volt sírás, inkább csak a ragadósfajta, de az hamar lement a csajokról. Viszont emlékszem, volt egy fiú az osztályban, aki mindig ilyen kis szerencsétlen volt, de a táborokban kicserélődött, kivirult. Ám a szülei minden egyes tábor közepén beugrottak meglátogatni a kicsi fiukat... Na, amikor _ott_ kellett elbúcsúzni, akkor már vigasztalhatatlan volt a fiú, és ment az ordítás a tábor maradék napjain. A tanáraink mindig megkérték a szülőket, hogy ne jöjjenek le, de ennek ellenére ez megmaradt a suli végéig. :(

  • 2010.06.29 08:54:38Vowel

    Tünde, nagyon bátrak vagytok, és biztos, hogy nagyon jól fogja érezni magát! :)))))

  • 2010.06.29 09:32:57nyúlmama

    Kipikopii
    Igen, ez szorgalmi időben van,május legvégén, vagy június elején-most május 31-1-2-3 volt.
    Aki nem jön, szemlyesen megbeszéljük mindenkivel, hogy mi legyen. Most az autistám nem jött-azt gondolom, érthető, hogy nem vállaltuk fel őt 4 napra-ő egy napot a nagyinál volt, máskor jött egy előre megbeszélt csoportba, a másik gyerek is, és a harmadik pedig, akinek anyukája gyesen van, otthon volt addig.
    Nem mondom, hogy általános szokás, de azért csinálják rajtam kívül is páran,ahogy wish példáján látszik is.A lányom is volt anno.

  • 2010.06.29 09:38:41nyúlmama

    Wish, még eddig nem csináltam, volt nekem "házi" gyerekem-sajátom, aztán unokatesók-de majd meglátom:)
    Olyat csináltunk, hogy akik elmentek suliba-nálunk 4 év a csoport, elmennek suliba X-en, a többi marad még velünk-azokat elhívtuk magunkkal egy-egy kirándulásra a következő évben. Most is tervezzük ezt, egy napot lehet lógni a suliból:)

  • 2010.06.29 09:44:56nyúlmama

    Meni
    Úristen , a hideg krázott azon, amit írtál.
    nekm van mogyoró aléergiás gyerekem, megjártam vele egyik évben az ügyeletet,nem kívánom senkinek.Pedig tudtunk róla, ő is, volt is benn gyógyszere, és mégis.
    Egy másodperc volt az egész. Karácsonyi ünnepség után, beigli volt az asztalon. Én már kint voltam a mosdóban, a kolléganőm szaladt ki, hogy a ygrek beleevett a beiglibe.Pedig nálunk is bizonygatta anya, hogy gyerek nem eszik bele iylenekbe, megérzi. Hát, nem így volt.
    Azóta már nagyobb, okosabb, és mindig 1000% figyelem van, a többi is tudja, hogy neki nem szabad, olyannyira, hogy van, aki külön hoz neki sütit, vagy olyat süt, amit megehet ő is, ha szülinap van.Bárhová megyünk, nálunk van a gyógyszere,most, a táborozásnál is exrta figyelem volt.
    De hogy ezt valaki ne mondja el!!!!

  • 2010.06.29 09:57:30Meni

    Nyulmama, nem csodalom. En sem fogom ezt elfelejteni szerintem soha. Foleg hogy a gyerek ilyen mindennapi dolgokra volt allergias, hogy mehcsipes, frissen nyirott fu, mogyoro...nem olyan, hogy mit tudom en, nyaron nem viragzik valami es arra, ergo nagyon kicsi az esely ra, hogy elojojjon. Iszonyat micsoda szulok voltak es vannak...mondjuk volt olyanom is, hogy hiperaktiv a gyerek, de abba azert nehezebb belehalni...max a neveloje kap ideggorcsot, mire rajon, hogy nem az o hibaja...

  • 2010.06.29 10:18:14nyúlmama

    Ó igen, hiper nekem is megvolt. Az se rossz, tényleg,amíg nem tudod, miért veri szét a csoportot, ha nem vele foglalkozol...
    Persze, ha már tudod, akkor is szétveri, csak legalább nem rágod magad azon, hogy tök hülye vagy.

  • 2010.06.29 10:21:56sajtos pogi

    Nyári táborokkal nincs bajom, mindenki eldöntheti,hogy a gyerekét elengedi vagy sem.
    A szorgalmi időben szervezettekkel viszont van!

    Oviban és alsóban szerintem nem alapból természetes, hogy több napra elengedjünk egy gyereket. Kurva nagy lelki nyomás van a szülőkön.
    Ha nem engeded el a gyereked gúny célpontjává válhat, ha elengeded bekövetkezhet az amitől tartottál.

  • 2010.06.29 10:37:30nyúlmama

    sajtos pogi
    Senki nem vált gyúny céltáblájáva, még soha.És én nem éreztem, hogy lelki nyomást gyakorolnék bárkire,remélem, nem is tettem.
    Bárhol bekövetkezhet bármi, a terem közepén is betörhet a feje, nem kell ahhoz elutazni.
    Tudom, nem nagy merítés, de én már évek óta megyek, több csoporttal, és soha, semmi nagy baj nem volt-az, hogy belázasodott, sajnos itthon is előfordulhat, és ez is csak kétszer fordult elő-viszont olyn ajólérezték magukat, hogy utána évekig meséltek róla, meg a tesó, aki jött hozzám, már kérdezte, hogy megyünk-e?
    Ezzel együtt, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy engedi-e a ygrekét, vagy nem.

  • 2010.06.29 11:46:07farkasokkal tancolo

    Nyúlmama, már az én lányaim, is táboroztak az ovodával. A nagyobbik a nagycsoportot végezte akkor, a kisebbik a középsőt. Ha jól emlékszem 5 napra mentek vagy egy hétre? Mindegy. Mi is mindennap írtunk jópofa képeslapokat külön-külön mind a kettőnek, és akkor még nem volt mobil ugye, az ovónők küldtek képeslapot (előre fel kellett címezni párat), slágvortokban jelezték, hogy minden rendben van.

    Egy muris epizódra emlékszem: ugye akkor volt ez a pöttyös Gabi gyerekápolási széria, Gabi fogkrém, Gabi popsikenőcs, Gabi hintőpor... na én popsikenőcsöt csomagoltam a lányoknak ebből, és mesélte az ovónő, hogy a nagyobbik lányom rémülten rohant hozzá, hogy Detti néni, Detti néni, a fiúk a puncikenőcsömmel akarnak fogat mosni!!!:-)

    Azóta is nagyon szerettek táborozni. Bár a kisebbik aztán úgy kamaszkorra kinőtte azt mondta, kösz ennyi elég volt , a nagyobbik még nagykorúsága után is részt vett mindenféle táborban, légyen az kézműves, közgáz, dráma, akármi.

  • 2010.06.29 11:51:35nyúlmama

    Jaj, Ft, ez a kenőcs, ma is van ám ilyen!
    Nekem is hozott véletlenül ilyet gyerek,-az oviba, fogkrém helyett- jó, hogy észrevettük!
    Én meg vittem már sampon helyett balzsamot külföldre,vehettünk ott egyet!
    OFF vége

  • 2010.06.29 11:54:17farkasokkal tancolo

    A férjem meg egyszer - már jóval később persze - a lányok lábszőrtelenítójével kente be a kicsípett ülepét, hát ne tudd meg milyen képet vágott utána... :-DDD

  • 2010.06.29 16:46:32R2D2 & C3PO

    :-DDDD
    Szegény!

  • 2010.06.29 22:28:07DenisaM

    Sziasztok!
    Az én lányom, (5 éves lesz) ma érkezett haza angliából, majd két hét után. Tény, hogy rokonokkal ment ki, és rokonhoz, de az élmény (számomra)táborozásos volt. Szerencsére időnként felhívtak, hogy még mindenki meg van, és a kiskorú nagyon élvezi a helyzetet. Sem a repülőn oda-vissza, sem ott nem volt hívás, telefonáláskor sem, viszont meglehetősen pirospozsgán, és vidáman érkezett meg :D
    Szerintem (így utólag) nem érdemes túl aggódni gyermekünk távollétét, ha gubanc van szólnak, ha nincs gubanc, az meg jó. A gyerek jó esetben élvezi a helyzetet. (Az enyém közölte, hogy nem akar szülőket vinni magával, pedig apukával együtt felajánlottuk neki a díszkiséretet. A reptérig fogadta el :S ) Egyszóval anyukák: Bátorság :D

  • 2010.06.29 22:28:59DenisaM

    Bocs, nem hívás, sírás... :)

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta