Lópedikűr, huszártábor, zápor és bogyósfagyi - fél nap a Gyerek Szigeten

Zanza!

A Gyerek Szigetben az a jó, hogy rengeteg mindent lehet csinálni, az ember gyereke szédül, ahogy körbenéz – beöltözős sátor, Teddy maci kórháza, Pöttyös kapitány hajója, óriástrambulin és óriáscsúszda, koncertek és bábszínház, állatok és kisautók, fagyi és szappanbuborék.

A Gyerek Szigettel az a baj, hogy rengeteg mindent lehet csinálni, az ember gyereke azt se tudja, hova kapjon, ha leragad a kézműveseknél, akkor nem ér oda a koncertre, ha leragad a koncerten, elmennek a huszárok, ha szalad a huszárok után, akkor lekési a jelmezes fényképezkedést. Gyerek legyen a talpán, aki ennyi kísértés között eligazodik, ráadásul úgy, hogy nincs a végén bömbölés és hiszti, hogy de csak az ugrálóvárat méééég, meg a plüssmackó-gyógyítást, naaa, anya, csak fél órát.

Mi csak tegnap szántuk el magunkat – most vagy soha, eddig vagy hideg volt vagy meleg. A Poronty két fősre (egy nagy-és egy kiskorú) apadt száguldó különítménye szétnézett a lógó lábú felhők alatt a Gyerek Szigeten, mielőtt délután szülinapi partira indult volna. Csak egy egészen kicsit áztunk meg, és a Kicsi is csak egy ideig szórakoztatta otthon bömböléssel a nagymamát, mielőtt hajlandó volt elaludni. Viszont láttunk sok érdekeset.

Ott volt mindjárt a belépéskor egy Maxi Cosiban Móric, a Gyerek Sziget talán legfiatalabb látogatója, aki mindössze 1 hónapos, a testvérét kísérte el (ő is látható a videón, az érdekes formájú babakocsiban pedig nyolc hónapos hármasikrek üldögéltek). A pólófestő-sátorban Hello Kittynek a szokásjoggal ellentétben végül szája is született, bár a videón ez még nem látszik.

A mostani hétvége egyik attrakciója a huszártábor. Sajnos a lovakon ottjártunkkor nem lehetett lovagolni, bár ígérték, viszont megtekinthettünk közelről egy lópedikűrt (ez is látható a filmecskében), és a huszároknál is lehet kézműveskedni, bár ahogy láttuk, ez főleg szülősport, mivel a gyerekek legfeljebb körbetekerték a fakard nyelét valami dísszel, a kardot a szülőknek kellett kifaragni, mert az apró kezek erre még nem voltak alkalmasak.

Jártunk állatsimogatóban, a nyuszik nem törpenyulak, hanem mindössze fiatalok, és azért nem lehet simogatni őket idén, mert gondozóik szerint tavaly ebbe többen belepusztultak, idén nem kockáztatják a nyuszik életét. Lehet viszont barátkozni kiskecskével, bocival, birkával, szamárral – ez utóbbi nem azért néz ki úgy, mert megnyírták, hanem mert egyszerűen vedlik.

És persze ott az ajándékbazár meg a bogyósfagyi, léggömbök és bújócskázós labirintus, találós kérdések és kipróbálni való sportok, piciknek babajátszósarok, pelenkázó és szoptatós sátor. Szúnyogok ellen érdemes vinni valamit (mi nem tettük), a parkolóba délelőtt még be lehet férni, ma játszik Szalóki Ági, úgyhogy aki ráér, az kalandra fel. Én már csak azt ígértem a kölyöknek, hogy egyszer csak úgy kimegyünk kipróbálni a játszóteret is, fölösleges épp most lerogynia egy kutyaközönséges hintára, egy olyanra, ami félutcányira is van. Mert a gyerek az már csak ilyen, a szomszéd hintája mindig zöldebb.

Blogmustra