SZÜLŐSÉG

Az első 24 hétben nem érez a magzat fájdalmat

2010. június 26., szombat 09:00 |

Az eddigi eredmények alapján nem szükséges leszállítani a művi abortusz engedélyezésének határidejét, hiszen bizonyítottnak látszik, hogy csak a terhesség 24. hetében alakulnak ki azok az idegi kapcsolatok, melyek lehetővé teszik a fájdalomérzést – hozták nyilvánosságra pénteken brit kutatók. A jelentés nyomán ismét fellángoltak a viták az Egyesült Királyságban azzal kapcsolatban, módosítani kell-e azon a jelenlegi szabályon, mely legfeljebb a 24. hétig engedélyezi a terhesség megszakítását.

Korábban többen javasolták a határ 20–22. hétre való leszállítását, köztük például David Cameron miniszterelnök is. Az indítvány ellenzői azonban a mostani kutatási eredményekkel újabb érvet kaptak a kezükbe a változtatás ellen, hiszen Allan TempletonThe Times című lapnak, hogy az  professzor, a RCOG elnöke és egyben a brit munkacsoport vezetője úgy foglalta össze a RCOG vizsgálatát a semmi olyan eredményt nem hozott, mely alapján indokolt lenne a felső határ lejjebb vitele.

A brit szülészeti-nőgyógyászati szakmai szervezet (Royal College of Obstetricians and Gynaecologists, RCOG) ma tette közzé annak az átfogó elemzésnek az eredményeit, melyben arra keresték a választ, hogy a magzati életben mikor alakulnak ki a fájdalomérzés élettani feltételei. Ehhez ugyanis az kell, hogy a külső környezetből származó fájdalomimpulzusok az idegeken keresztül eljussanak az agykéreghez, az ehhez szükséges idegi kapcsolódások azonban csak a 24. hétre alakulnak ki.

Ahogyan Allan Templeten professzor, a RCOG elnöke és egyben a brit munkacsoport vezetője a NewScientist oldalán megjelent cikkben elmondja, mostani eredményeik ellentmondani látszanak annak a korábbi tanulmánynak, melyben amerikai kutatók azt állították, hogy a magzat az agy szubkortexnek nevezett primitív területén egészen korán – már a fejlettebb idegi kapcsolódási pontok kialakulása előtt – képes érzékelni a fájdalmat. (Kanwaljeet Anand eme megállapítását egyébként azóta is széles körben idézik a művi abortuszt ellenzők.)

A brit kutatók szerint a magzat – amellett, hogy az első 24 hétben nem érez fájdalmat – a terhesség idején mindvégig csökkent tudati szint mellett, alváshoz hasonló állapotban létezik az anyaméhben, melyért a magzatvízben lévő bizonyos anyagok (például az adenozin) a felelős. Mindezek alapján túlhaladottnak minősítik a RCOG 1997-es állásfoglalását, melyben a méhen belüli beavatkozások során minden esetben szükségesnek tartották a fájdalomcsillapítást. Mostani tapasztalataik alapján azt mondják, hogy a 24. terhességi hét előtt nincs szükség fájdalomcsillapításra, ami egyszersmind kiküszöböli az ebből adódó veszélyeket és magzati ártalmakat is.

A jelentés nyomán ismét fellángoltak a viták az Egyesült Királyságban azzal kapcsolatban, módosítani kell-e azon a jelenlegi szabályon, mely legfeljebb a 24. hétig engedélyezi a terhesség megszakítását. Korábban többen javasolták a határ 20–22. hétre való leszállítását, köztük például David Cameron miniszterelnök is. Az indítvány ellenzői azonban a mostani kutatási eredményekkel újabb érvet kaptak a kezükbe a változtatás ellen, hiszen Templeton professzor úgy foglalta össze a RCOG vizsgálatát a The Times című lapnak, hogy az semmi olyan eredményt nem hozott, mely alapján indokolt lenne a felső határ lejjebb vitele.

A RCOG vizsgálatának másik területe annak körülírására irányult, melyek azok a testi és lelki betegségek, melyek „súlyos hátrányt” okozó hatásuknál fogva indokolhatják a terhesség késői megszakítását (az ilyen indokkal elvégzett abortuszok száma jelenleg elenyésző a teljes számhoz képest). Ezzel kapcsolatban a RCOG úgy foglal állást, hogy nem sok értelme lenne egy ilyen lista összeállításának, hiszen egy adott rendellenesség észlelése pillanatában elég nehéz lenne teljes bizonyossággal eldönteni, hogy az milyen hatással lesz a gyermek és a család későbbi életére nézve.

A frontvonalak tehát nem sokat közeledtek egymás felé az abortuszt megengedők és ellenzők között. Egy etikai szervezet képviselője, Josephine Quintavalle például így fogalmaz: „Egy emberi lény életének kioltása akkor is elfogadhatatlan, ha azt humánusan hajtjuk végre.” A brit Egészségügyi Minisztérium szóvivője csupán úgy kommentálta az eseményeket, hogy üdvözlendő minden olyan eredmény, mely újabbakkal bővíti a magzati fejlődésről eddig összegyűlt ismereteinket.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.06.28 15:38:44nyúlmama

    Hát.lehet, én olvasok felületesen, de szerintem senki nem írt olyat, hogy csak hajrá, előre, mindenki abortusszal védekezzen.
    Egy konkrét eset kapcsán ment a vita.
    Nagyon nem jó dolog azt mondani valamiről, hogy én aztán soha. Mert nem tudhatjuk,nem kerül-e ránk a sor.
    100%-os védekezési módszer csak a kolostor, ezt mindenkinek tudnia kellene.
    Viszont aterhesség, szülés az meg csak a nő testében zajlik, ő csak egyetlen módon léphet ki ebből, ha valami miatt nem akarja ezt,szemben egy férfival, aki veheti a kalapját.
    Nyilván sok férfi nem teszi ezt meg,de a nő nem is teheti meg, csak ezen a módon-és ez nagy különbség.

  • 2010.06.28 15:40:47Puszpanya

    Az a baj, h néhány érv ma Mo-n kiterjeszthető a családban fogant babákra is. A minimálbér annyi, amennyi. S pl. nem biztos, h egy egyedülálló anya kevesebbet kap sokkal kézhez, ha GYEDen van, mint két, minimálbérért dolgozó szülő. S ugye kajában, ruhában, rezsiben, miegymásban egy kétfős család valamivel többet fogyaszt. (ettől függetlenül nem irigylem az egyedülálló anyákat) Szóval a rendszer szar úgy ahogy van.

  • 2010.06.28 15:40:50farkasokkal tancolo

    A másik meg ami ilyenkor elő szokott jönni, hogy "de hát akkor is szülje meg és adja inkább örökbe!" Megkérdezném én az ilyen széplelkektől, hogy ők hajlandóak lennének örökbe adni a már megszületett felsírt, gyereküket? Mert én nem.

  • 2010.06.28 15:41:17nyúlmama

    Ja, és nem volt abortuszom, volt viszont két veszélyeztetett terhességem, tehát tudom, milyen félve várni, akarni babaát,és enm tudom, milyne ab-re menni.
    De elítélni nem fogok senkit, legfeljebb azt, aki nem is tesz semmit annak érdekében, hogy ne essen teherbe.

  • 2010.06.28 15:43:05farkasokkal tancolo

    2010.06.28 15:38:44nyúlmama

    Nem mellesleg, de én egyetlen elítélő litániát sem hallottam az ilyenkor kámforrá váló apákról. Bezzeg ha a nő mondjuk egy futó kapcsolatból magtartja, akkor jön a "magához akarja láncolni a rohadt kurva" kitétel.

  • 2010.06.28 15:45:10nyúlmama

    Ft
    Ez az örökbefogadás szép dolog.
    Csakhogy, amíg nálunk sokkal jobban elfogadott tény az, hogy valaki elveteti a babát, mint az,hogy örökbe adja,addig ze nemis várható el-mindentől függetlenül. Mert az ab-t, ha nem mondod, észre sem veszik, míg a terhességet nem annyira lehet titokban tartani, a vége felé már azért csak látszik.
    És milyen nő az olyan, aki le tud mondani a babájáról-10-ből 9 esetben ez a reakció, nem az, hogy milyen rendes, hogy valakit babához segített.

  • 2010.06.28 15:47:01nyúlmama

    2010.06.28 15:43:05farkasokkal tancolo

    Na ez a másik oldala a dolognak.Itt sem hangzott el egy szó sem arról, hogy mi van az apával?

  • 2010.06.28 15:47:29Puszpanya

    Én inkább örökbe adnám, minthogy megöljem, mert az anyja valamiért képtelen megtartani...

  • 2010.06.28 15:48:56nyúlmama

    Oké, puszpanya, ez te vagy. Kívánom, hogy soha ne legyen ilyen dilemmád.

  • 2010.06.28 15:56:03Lapis Lazuli

    Szövet: ha neked ebben ("csak azér szált be, mert ma kedve volt mainstream ellen szájkaratézni.") igazad van, és miért ne lenne, akkor annyit, és csak annyit viszont mégiscsak megér a dolog, h a megszólítottat "figyelmeztetjük", valaki csak szórakozásból azzal tölti az idejét, h vitát gerjesszen. Ne vegye magára.

    FT: ma az edzőterem öltözőjében együtt öltöztem két csinos huszonkevés körüli csajjal, meg egy 65 körülivel. Mikor az idősebb hölgy kiment, az egyik fiatalka felcsapta a fejét és azt mondta: "hát én öngyilkos lennék, ha így néznék ki" Hát én úgy röhögtem szegénykén, h lefejeltem az öltözőszekrényt...

  • 2010.06.28 16:00:08Puszpanya

    2010.06.28 15:48:56nyúlmama

    Nem lenne nagy dilemma, mert olyan sok választási lehetőség nincs. Az AB számomra nem opció. Sok mindent túléltem, tudom, mire vagyok képes. Lemondani is nehéz lenne róla, de könnyebb lenne úgy élnem, h tudom, h él. De az, h én az anyja döntsek a haláláról, no ez számomra feldolgozhatatlan lenne.

  • 2010.06.28 16:00:45cozumel

    En meg, ha nem akarnek gyereket, nem hordanam ki.
    Egyreszt, a terhesseg nem moka-kacagas, nagyjabol masfel even keresztul meghatarozza a testi valtozasaid.
    Masreszt, el nem tudom kepzelni, hogy erzem a rugdosasat, megszulom, latom ES lemondok rola.

    Egy zigota fele semmilyen erzelmi kotelekem nincs.
    Az a 9 honap hozza meg.
    Nekem.

    Ettol mas szerelmes lehet mar a petesejtjebe is, ki vagyok en, hogy masok erzelmi kotottseget diktaljam.
    Csak engem is hagyjanak beken, hogy en meg nem.

    Es a faszkivan az osszes arrogans "magzatvedotol" , aki kurvara erkolcsi magaslatokon erzi magat, de lefogadom, hogy a gyermekevel koldulo ciganyasszony mellett meg elforditana a fejet.
    Vagy nem is jar a Blaha fele, nehogy veletlenul ilyet lasson.

  • 2010.06.28 16:05:20cozumel

    LL

    hagyd Szocsket, o mostanaban havonta egyszer ir, bedobja, hogy itt mindenki egy kovet fuj (muhahah) es utana elvonul.


    Ilyen jelenetet en is lattam, csak ennel durvabb volt... Ket plazacicaval ultem a nogyogyaszati rendeloben, mikor az egyiknek megcsorrent a teloja, a pasija hivta, gondolom azt kerdezte, meddig kell meg varnia. Ekkor hoztak be egy nagyon idos nenit, akit a doki azonnal fogadott. Cicamica vihogva felelte a telefonba, hogy nemtom meddig tart meg, most hoztak be egy szazevest es elore is vettek, csak azt tudnam, az ilyenen meg mit vizsgalnak ... es itt osszehahotazott a masik cicamicaval.

  • 2010.06.28 16:11:20nyúlmama

    Én meg Cozu véleményét osztom. Nem hordanám ki,legfeljebb abban az esetben, ha egy közeli családtagomon segítenék ezzel.

    A magzatvédőkkel meg nekem is az a bajom, hogy könnyű egy nem látható, ergo semmiféle kötelezettséget nem adó "valamit" védeni, vehemensen.De nem hallottam, hogy utána is kapkodnának, ha már megvan a baba.

    Ez ugyanolyan, mint a vallás. Felőlem hihet bárki bármiben, csak engem ne akarjon téríteni.Mert én sem megyek oda senkihez, hogy te , figyelj, minek hiszel?Mintahogy sem ab-re, sem az ellenkezőjére nem fogok buzdítani senkit.

  • 2010.06.28 16:25:53Lapis Lazuli

    Én meg nem tudom mit csinálnék. A gondolattól is lever a víz, hogy ilyen helyzetbe kerülnék és döntenem kellene. Egyszerűen nem tudom. És azt sem tudom, h irigyeljem-e azt aki tudja, vagy úgy érzi tudja. És ezért döbbent meg és háborít fel újra és újra az ítélkezés. Na, ma ilyen kitárulkozós napom van úgy látszik...jobb ha megyek legeltetni.

  • 2010.06.28 16:29:19Yukivoltam

    Nahát, egészen más fényben látom az élet "nehézségeit", mint eddig. Korábban kicsit túlbonyolítottam a dolgokat, sokat dilemmáztam tanuláson, munkán, gyermekvállaláson, bölcsi-nembölcsi kérdésen, lakáshitelen stb., de mostantól tabula rasa, egy új élet kezdete. nem is olyan nehéz ez az egész. Nincs pénzed? Vállalj munkát. Légy honlapszerkesztő, mittomén, előtte azért jó, ha megvan a nyolc általános és az érettségi, de azt is megcsinálhatod estin. Közben bízz a jószerencsédben, hogy hosszabbítgatják az anyaotthonban a tartózkodásod idejét, a többi, jószerencsében bízó szerencsétlen megesett leányka addig keressen más megoldást (na nem az ab-ra gondolok, uramisten). Egy albérletet nem olyan nagy ügy kifizetni, a gyerek pedig az első években szinte nem kerül semmibe (haha). Később meg majd megkeresi magának a zsebpénzt, de te addigra úgyis már befutott honlapdizájner leszel, esetleg ingatlanügynökséget vezetsz, új szerelmeddel az oldaladon. Asszem, bevállaljuk a negyedik (sokadik) gyereket is, majd vigyáz rá a sarki hentes vagy egy kismamatárs, a lakáshitelt meg majd kifizeti a szomszéd. Mert persze a kapcsolatokat is ápolom közben, így mindenre találok majd megoldást.

  • 2010.06.28 16:33:20szövetszöcske

    cozumel, most mondd azt, hogy nem volt igazam:) A poszt címéből is látható, hogy flémelős téma lesz, pár kissebbségben levő kukacoskodóval akit aztán a mainstream (itt például te is) lenyom jól. Ez az egész fordított szituációkban érdekes, ha feminizmusról, erőszakról, kölyöknek lekevert sallerről van szó, hirtelen jogossá válik a szemellenzős idealizmus, azok már olyan témák, hogy nem érdemes árnyaltan nézni, csak erkölcsi magaslatról magától értetődően:)

  • 2010.06.28 16:44:30cozumel

    Szocske

    mondom, hogy nem volt igazad :)

    eloszor is, a poszt kurvara nem errol hivatott beszelni, nem az ABrol szol, de akinek erkolcsi magaslata van, annak rogton oda kellett kanyaritani a temat.

    a mainstream manapsag pedig pont az, hogy akkor allsz mindenek es mindenkik felett, ha elmondod elhalo hangon, hogy te sosem tudnad megolni a picibabad (meg veletlenul sem zigotat, magzatot).

    A forditott szitu meg nincs, pont azert tepem a szam, hogy talan a bantalmazott gyereket kellene ilyen vehemenciaval vedeni, mint a magzatot. Nem erkolcsi magaslatbol, tudod, hanem csak azert, mert ott mondjuk LEHET effektive segiteni. Nem csak pontokba szedni.

  • 2010.06.28 16:56:15Puszpanya

    "A forditott szitu meg nincs, pont azert tepem a szam, hogy talan a bantalmazott gyereket kellene ilyen vehemenciaval vedeni, mint a magzatot."

    Azért mindenkinek meg lehet a saját életére vonatkoztatott véleménye, nem? S szerintem a baba (én így hívom, az orvos másképp, az anyámnak meg az unokája) védelme és a bántalmazott gyerekek védelme megfér egymás mellett.
    Catania esete felhozott egy örökzöld témát.

  • 2010.06.28 16:56:18szövetszöcske

    cozumel, azér más az itteni mainstream, mint mondjuk az ájtatos.hu vagy a kurucinfo.hu. Itt AB-ről mainstream középutasan-empatikusan szokás gondolkodni (és persze utánnaírni, hogy én persze nem lennék ilyenre képes).
    A posztban megemlítésre kerül az AB, ez éppen elég ahhoz, hogy lemenjen a szokásos mederben a szokásos flém. Te a cikk végigolvasása után azt gondoltad, hogy pro és kontra bilógiai (vagy legalább józan paraszti ésszel megtámogatott) érvek lesznek itt arról, hogy vajon mit érez a 24 hetes? Ki a francot érdekel ez, ha lehet flémelni?

  • 2010.06.28 17:08:38cozumel

    Szocske

    engem erdekelt volna, es ezt jeleztem is a poszt elejen. Engem PONT AZ erdekelt volna, hogy milyen magzati korban vegrehajthato mutetek elott nyijta meg ez a kaput. Amit mondjuk eddig azert nem kisereltek meg, mert kockazatosnak tartottak volna az erzestelenito adagot. Mondjuk tobbet artottak volna, mint amit a mutet segiteni tudna.

    Hihetetlen, tudom, de engem ez erdekelt volna.

  • 2010.06.28 17:11:18Yukivoltam

    Oké Cozu, de nézd, mennyit okosodtál a szájkaratéban:) Csakúgy, mint én. Life is easy

  • 2010.06.28 17:20:54cozumel

    Ez teny, Yuki, de hat muszaj volt :)

  • 2010.06.28 19:03:21cantaloupe

    Renege,
    azért tudnék gyűjteni hsz-okat arról, hogy a kisbaba, egy új élet lehetősége az semmi. Mert a nőnek joga van hozzá, mert nem volt más megoldás, mert nincs szociális háló-nem azt mondom, hogy ez nem igaz, de én nem tudom elképzelni magamról, hogy ezeket a kifogásokat mint ideológiákat felhasználjam hogy magamat felmentsem.

    És országonként is más a helyzet. Más egy AIDS-es, alultáplált anya döntése, aki minden bizonnyal soha nem tudna emberi életet biztosítani és mások a viszonyok Magyarországon.

    FT,
    akkor az általad írtak alapján az is igaz, hogy mentegetni meg az szokta az abortuszt, aki tűzközelbe került vagy volt is neki? Ez kicsit fura. Minek kell mentegetőzni, ha alkotmány adta jogról beszélünk, minek kell ezt idegeneknek magyarázni, ha nem maradt búntudat, ha 1oo%-ig jó volt a döntés? Azért ha évekkel, évtizedekkel később is maradnak indulatok, akkor nekem az jön le, hogy ez a döntés igenis egy életre velünk marad, igen lelketlennek kell ahhoz lenni, hogy ez teljesen kiradírózodjon, soha vissza nem térő, elvarrott szál legyen.

    Amúgy én felteszem a kezem: valószínű inkább adnám örökbe a gyerekem, mint meg sem adjam neki a boldogságra az esélyt. Hány pár vár babára, hányan kényeztetnék százfelé...de én akkor nem nyíltan, családtagnak csinálnám, nekem jobban fájna, ha látnám időközönként a saját vérem, amint más gondoskodik róla.

    De az AB, már ha egészséges gyerekről van szó, nekem olyan tett, ami az életem tönkrevágná. Nme tudom magammal összeegyeztetni.

    FT,

  • 2010.06.28 19:05:21catania

    sziasztok!köszönöm a véleményeket. próbálok reagálni,de nem küldi el.. addig próbálom, míg nem sikerül

  • 2010.06.28 19:19:12catania

    nos véleménye bárkinek lehet, és valószínű, h van akinek nem tetszik egyesek véleménye..nem vagyunk egyformák..nem szeretnék vitatkozni senkivel. de elmondanék azért pár dolgot...

    Nem azért haragszom anyukámra,mert nem akarta a nyakába venni a "dolgot", hanem azért mert nem állt mellettem, és h más kiutat nem adott...az apa hallani sem akart a gyerekről, nem szívesen írnám le, h h fogalmazott, mikor megtudta........őt minősítette...

    Családiházban lakunk, a kertesövezetben...lehetett volna itt saját szobácskája...de ez az egész nem az én tulajdonom..önerőből kellett volna lakást kerítenem, minimálbér mellett fenntartani,amit elveszítek,mert megszületik a kisbabám...GYESből fenntartani magunkat semmi családi támogatás nélkül,nem tudtam volna...vissza kellett volna mennem dolgozni rövid időn belül...de bölcsibe bizonyos kor alatt nem veszik be a gyerekeket, addig meg csak lesz vhogy.....

    A munkaadó sem alkalmaz szívesen kisgyeremekes egyedülálló anyákat,mert tudják, h ahol kisgyermek van, ott vannak a gyerekbetegségek, és ilyen helyzetben az egyedülálló anya marad otthon a kicsivel, és ő ápolja...Ill. ha bölcsibe kell menni, mert bezár a bölcsi, akk az anyukának hamarabb kell elmennie, és ez a főnök szemében sem számít plusz pontnak....

    Úgy meg nem akartam megtartani, h azt gondolom, majd állam bácsi eltart minket vhogy...vagy nem, és azon stresszelek, h h fizetem ki a számlákat, az albérletet, h ne rakjanak utcára, és hogy a gyámügy elvigye a gyerekemet,mert nem tudok neki még egy otthont sem biztosítani.......anyaotthon az max átmeneti megoldás...egy gyereknek IGAZI otthon kell....én ezt akkor kizárt, h biztosítani tudtam volna..

    Terhesen egyedül intézni mindent....

  • 2010.06.28 19:28:39catania

    örökbeadás: nem tudtam volna odaadni, ha egyszer bennem növekedett, belőlem lett...akkor inkább bevállalom, h megpróbálom én felnevelni, de az én helyzetemben biztos, h elvették volna, és intézetbe kerül...ahonnan nagyon nehéz visszakapni..

    erről a dologról sokan másképp vélekednek, én megértem..és más könnyebben mondd le a vérszerinti gyerekről, és adja másnak, akinek nem lehet..de én nem lettem volna erre képes...

    tudni, h van vhol egy kisfiam vagy egy kislányom, akit lehet sosem ismerhetek meg, aki mást szólít anyának... És ha úgy döntöttem volna, h nem adom örökbe, hanem megtartom....de visszacsinálni ezt sem lehet...

    és ha egyszer megtudja, h lemondtam róla..nagy az esélye, h meg sem értené mi az a helyzet, ami erre rávitt, h megtegyem...mi visz rá egy anyát, h odaadja másnak a gyerekét? van ilyen helyzet...nem egyszerű helyzetek, ezt tudom...de én nem tudnám odaadni...

  • 2010.06.28 20:07:04Lexie

    egy AB-ból ki lehet jönni "normálisan", feldolgozni és aztán élni az életet. de úgy,h vhol van egy gyerek aki a tied és más neveli,hááát azt sztem nem lehet feldolgozni. nem tudom, egyesek,h veszi a bátorságot,h catania-t hibáztassák,h miért nem szülte meg és adta örökbe... az ő teste-lelke, az ő döntése! így megadta magának az esélyt,h egyszer majd normális családja legyen. anyaotthon...baszd meg! szemforgató népség.

  • 2010.06.28 20:13:35catania

    Lexie: Ezt így konkrétan senki nem "vágta a fejemhez", h mért nem adtam akkor örökbe..

    meg nem éreztem személyes támadást senki részéről (lehet rosszul érzem), de véleménye mindenkinek lehet, persze ált senki nem ért egyet a másikkal, nem vagyunk egyformák..

    vki így, vki úgy gondolja..csak ha olyan helyzetbe kerül, akkor lehet épp ellenkezőleg fogja látni, mint ahogy addig gondolta, h mi is a helyes döntés..amit eddig gondolt, vagy épp rájön, h tényleg nincs más kiút..

  • 2010.06.28 20:23:23Lapis Lazuli

    catania: örülök, h így látod.

  • 2010.06.28 20:24:17Lapis Lazuli

    Ja, és ha van időd olvasd el a Mérgező szülőket. Meg vigyázz magadra.

  • 2010.06.28 20:34:12catania

    Köszönöm Lapis Lazuli. Igyekszem vigyázni magamra, és nem azon rágódni ami történt, mert sajnos visszacsinálni nem tudom, embereket megváltoztatni sem..de igyekszem túllépni..felejteni nem fogok,muszáj emlékezni..ilyen emlékekre is szükség van, h másképp tudjak cselekedni, másképp lássam az életet...

    Utánajárok a könyvnek, köszi az ajánlást:)

  • 2010.06.28 22:23:39Wish1973

    coz, ez nagyon álságos. te téényleg azt gondoltad, h egy halom laikus arról fog elmélkedni, h mely magzati betegségeket lehet fájd. csill. nélkül műteni a 24. hétig? neba. tudsz egyetlen fejlődési rendellenességet, amit a terhesség első felében szokás diagnosztizálni, majd méhen belül műteni? légyszi, elmélkedjünk már nyitott gerincről, szívkamrákról, tökömtudja miről. hisz mind konyítunk hozzá valamelyest, semmiből nem áll erre terelni a témát.

  • 2010.06.28 22:57:46cozumel

    Wish

    nem, en hulye vagyok hozza, de itt a P. tortenelmeben meg nem volt olyan tema, hogy hirtelen ne akadt volna szamos szakerto. Mondjuk mozgasfejlodesben. :)
    es igen, ha valaki felbukkant volna, akkor szivesen kerdeztem volna.

    Mondjuk az orvosoktol nem all olyan messze ez a tema, orvos meg akadt itt mar nehany....

  • 2010.06.28 23:03:54cozumel

    Nehany eve olvastam egy harmasikres anyukatol, hogy az egyik kisfianak valamilyen vese elegtelensege volt, es nala volt szo mehen beluli mutetrol, de olyasmi lett a sztori vege, hogy MAR keso volt, korabbi stadiumban lehetett volna muteni, VAGY szuletes utan, de az joval fajdalmasabb/bonyolultabb lett volna.

  • 2010.06.28 23:04:44Veg_

    Catania
    Sajnálom, hogy kényszeritettek. Ilyen döntésbe senkit se szabadna belehajszolni, ha ö maga jut döntésre, akkor könnyebb vállalni. Viszont ne rágd magad miatta, nem éreztél más lehetőséget, ez maradt, lesz még gyereked. Valahogy azt gyanitom, hogy itt a vesztes anyukád lesz végül, ha találsz egy jó partnert, ugy fogsz előle menekülni, mint a huss. Az ő érdekekében: ne legyen igazam. És remélem, más férfiban tudsz majd bizni.

    Johnny Tinenbalm
    Remélem, ha legközelebb valami baleset miatt lesz rajtad szép nagy seb, kéznél lesz, aki kilószámra önti bele a sót, csupa "jószándékból", és kellően nem fogja érteni, miért akarod elküldeni a fenébe... Remélem, mire a mai naphoz érek, már nem leszel a porontyon... Az alkotmányt meg remélem, feldugtad magadnak kemény kötésü kiadásban, mert arra hivatkozni ilyen helyen szegénységi bizonyitvány. Ezt kiállitani rólad pedig alkotmányos jogom :P Mellesleg ha rádumálsz egy gyerek megtartására valakit, neveld fel, vagy adj annyi pénzt az anyának, hogy felnevelhesse. Nem más farkával kell verni az a bizonyos csalánt...

    2010.06.27 18:11:15farkasokkal tancolo
    Emélékszem rá. Első gondolatom az volt: az ilyen vadbarmokat kellett volna anno abortálni...

    2010.06.27 19:16:17Wish1973
    *nyüff-nyüff* ez kész :D

    Lizzy69
    Ez szörnyü :( Sajnálom, hogy egy fullidiótával hozott össze a sors, még jó, hogy neked több eszed volt...

  • 2010.06.28 23:04:45cozumel

    Amugy tenyleg ennyire hulyenek tunok, h furi tolem, ha ilyen dolog erdekel???
    nem baj, ha igen, csak meglep. reszedrol.

  • 2010.06.28 23:07:17Veg_

    Catania
    Sajnálom, hogy kényszeritettek. Ilyen döntésbe senkit se szabadna belehajszolni, ha ö maga jut döntésre, akkor könnyebb vállalni. Viszont ne rágd magad miatta, nem éreztél más lehetőséget, ez maradt, lesz még gyereked. Valahogy azt gyanitom, hogy itt a vesztes anyukád lesz végül, ha találsz egy jó partnert, ugy fogsz előle menekülni, mint a huss. Az ő érdekekében: ne legyen igazam. És remélem, más férfiban tudsz majd bizni.

    Johnny Tinenbalm
    Remélem, ha legközelebb valami baleset miatt lesz rajtad szép nagy seb, kéznél lesz, aki kilószámra önti bele a sót, csupa "jószándékból", és kellően nem fogja érteni, miért akarod elküldeni a fenébe... Remélem, mire a mai naphoz érek, már nem leszel a porontyon... Az alkotmányt meg remélem, feldugtad magadnak kemény kötésü kiadásban, mert arra hivatkozni ilyen helyen szegénységi bizonyitvány. Ezt kiállitani rólad pedig alkotmányos jogom :P Mellesleg ha rádumálsz egy gyerek megtartására valakit, neveld fel, vagy adj annyi pénzt az anyának, hogy felnevelhesse. Nem más farkával kell verni az a bizonyos csalánt...

    2010.06.27 18:11:15farkasokkal tancolo
    Emélékszem rá. Első gondolatom az volt: az ilyen vadbarmokat kellett volna anno abortálni...

    2010.06.27 19:16:17Wish1973
    *nyüff-nyüff* ez kész :D

    Lizzy69
    Ez szörnyü :( Sajnálom, hogy egy fullidiótával hozott össze a sors, még jó, hogy neked több eszed volt...

  • 2010.06.28 23:08:32Veg_

    Ez mindent kétszermond kétszermond??? :(

  • 2010.06.29 01:18:42tildy:)

    Haláláról... Én inkább a nemlétezést szót használnám. Egyszerűen a jelen visonyok közt egy kb 6 hetes magzat még olyan fejletlen, hogy az anyja nélkül sosem születne meg.
    Nem érzem gyilkosságnak amt tettem, bárki is ezt próbálja rámerőltetni. Nem álltam neki élő embert fojtogatni , csupán a saját testemről döntöttem.

  • 2010.06.29 01:22:38no comment 01

    Vérkönyvtáros: ez nem elméletszagú..mivel én nem azt írtam.hogy valaki másnak tegyen jót..csak azt, hogy a leendő gyermekének adjon egy esélyt..aki tudja magáról, ha ki is hordaná érzelmileg nem tudna kötődni a gyermekhez..(azért én ismertem egy-két ilyet és simán örökbe is adta)nektek egyébként sikerült az örökbefogadás..??remélem igen!!

  • 2010.06.29 01:37:15no comment 01

    catania:sajnálom, hogy abban a helyzetben voltál, hogy így kellett döntened..:(de sajnos elég sokan ebből védekezési formát csinálnak..

  • 2010.06.29 01:54:18másutt

    no comment... anno en is igy gondolkodtam, amig ra nem jottem, hogy ezerszer inkabb hasznaljak az abortuszt vedekezesi formanak, amig el nem hegesedik hasznalhatatlanra a mehnyalkahartyajuk, minthogy megszuljek a gyerekeket. mert azota lattam mar olyat is, es mit mondjak, nem volt szep latvany, egy anya, 4,5,6 gyerekkel, akiket a pokolra kivan.

  • 2010.06.29 01:59:22rath.dinen

    Egyébként nem zárom ki, hogy meg lehet csinálni a túlélés szintjén ezt az anyaotthonos verziót (a felemelkedés részét mondjuk már igen).

    Csak azt nem tudom, érdemes-e a nyomort választani azért, mert egy néhány centis sejtcsomót életnek tekintesz. Feláldozni az életedet, a lehetőségeidet (karierre, szép családra, normális életszínvonalra) egy blasztocisztáért.

    Amit az abortuszon veszítesz, az csak a fejedben van, mert a testedben még csak egy vadul osztódó szedercsíra létezik.

    Amit viszont a leányanyasággal vállalsz, azt minden nap érezni fogod a bőrödön.

    Hát nem tudom.

    Én ezt csak akkor vállalnám be, ha nagyon szeretném a gyerek apját, aki mondjuk meghalt, és csak a magzat maradt belőle. De akkor se a magzatról szólna a dolog, hanem az apjáról.

    De mondjuk már olyan szempontból késő ezen elmélkedni, hogy valami nagyon brutkó dolognak kellene történnie, hogy középkorúként megint olyan kiszolgáltatott legyek, mint pályakezdőként. Ha most vállalnék be egy apa nélküli gyereket, az kicsit más lenne, mint anno az egyetem mellett mondjuk.

  • 2010.06.29 02:00:15rath.dinen

    másutt, te micsinálsz ilyenkor? :-)

  • 2010.06.29 02:22:09cantaloupe

    Rath, logikailag nem helyes az érvelés a sejtcsomóról. A gyereked is az meg te is...én nem blasztocitát vállaltam, hanem gyereket. Ennek első stádiuma a szedercsíra. De akit kézhez kaptam 9 hónap után, az nekem nem sejtcsomó.

    Catania,
    remélem, legközelebb örömmel vársz majd babát egy olyan emberrel, akit szeretsz!

  • 2010.06.29 03:33:18catania

    2010.06.29 01:37:15no comment 01
    Igen, van akinek ez a természetes...hát remélem, h többet soha nem kényszerülök ebbe a helyzetbe...

    2010.06.29 02:22:09cantaloupe
    alig várom, h családom legyen:), bár az első gyermekem sosem fogom elfelejteni..mindig első marad...de a testvéreit megkímélem az Ő történetétől..ilyen esetben jobb a tudatlanság..remélem,ha lesz egy lányom, nem kerülök ilyen helyzetbe, h visszaadja a sors..

  • 2010.06.30 00:36:54Wish1973

    coz, ez most amolyan pillarebegtetős, kölyökkutya képet vágós szöveg. nem arról van szó, h értelmes vagy-e,érdekel-e egy téma, hanem, h mennyire gondolhatod reálisan, ha téma erre fog kanyarodni. a mozgásfejlesztőt azért kérdezik, mert rengeteg szülőben merül felkérdés, aggály, és sok gyereknél van kisebb-nagyobb fokú eltérés. na, de az, h te egyszer fórumoztál vkivel, akit ez érintett, meg az, h van egy-két orvos errefelé, akik közel sem jártasak ezen az extra szakterületen, nem fogja mélységében erre vinni a témát. mert max. kérdéseink lehetnének, de osztani, vitázni vmiről, amihez nem is konyítunk?
    ha hozzám bejön vki hospitálni egy órámra, és a végén megkérdezem, h van-e kérdése, és erre azt válaszolja, h nincs, abból tudom,h lövése sincs. ahhoz, h kérdezz, kell alaptudás. méhen belüli műtétekhez pedig az alul kvalifikált p-osok nem értenek, és vsz nem is érinti őket. de ezt sztem te is tudod, nem kell itt a puncsolás.

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta